Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

GÖDÖLLŐI 3® A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xm. ÉVFOLYAM, 118. SZÄM 1986. MÄJUS 21., SZERDA Munkásőrök a festői szépségű völgyben Díszmenet a parancsnok előtt Ha a fiatal katonák az asz­tallap simaságú betonon d-ísz- lépésekkel tisztelegnek, a lát­vány mindig elismerésre kész­teti a nézőket. Méltán. Ezer- szerte nagyobb elismerést ér­demelnek azonban azok a •többségükben már nem is fiatal munkásemberek, akik a Kobzi János munkásőregység ikladi századának tagjaiként négynapi kiképzés fáradalmai után, a püspökszilágyi gya­korlóterepen díszlépésben vo­nultak el a hét elején a pa­rancsnokok előtt. Szemlére készülnek Baráth Ernő századparancs- nok-helyettes vezényletével a tűző napon olyan nagyszerű menetelést mutattak be az ikladi Ipari Műszergyár mun­kásőrei, mintha máris a szeptemberi felügyeleti szem­lén lennének, ahol majd az országos parancsnokság veze­tői, no meg — a televízió jó­voltából — az egész ország nyilvánossága előtt tanúbi­zonyságát adhatják felkészült­ségüknek. A nagyszerű bemutató most ttt, Püspökszilágyon sem csak a gödöllői Kobzi János egység parancsnokának, Várnagy At­tilának és helyetteseinek, Ger- háth Józsefnek és Martinak Ferencnek szólt. Hiszen itt voltak már az ikladiakat váltó százhalombattai Ligeti Károly egység előőrsei is, aztán Mla- tilik György, a váci Mathej- ka János egység parancsnoka, továbbá a budaörsi Sziklai Sándor egység parancsnoka és helyettesei: Varró István, Kesztler Lajos és Takács Sán­dor is, akik a kiképzések me­netrendjét egyeztették, de a most látottakra követendő példaként is tekinthettek. Hosztafi Béla századpa­rancsnok a menetelés előtt orról tájékoztatott, hogy a koncentrált kiképzés szerve­zettsége, technikai feltételei most jobbak voltak a korábbi évekhez képest. E megállapí­tást akkor érthetjük meg iga- ián, ha tudjuk, hogy az egyébként festői szépségű völgyben eddig sátrakban lak­tak a kiképzésben részt vevő munkásőrök. S bizony több­ször is olyan hűvös, viharos és esős időjárást fogtak ki, hogy az az elhelyezési körül­mények miatt az egész napi fáradtság után ugyancsak pró­bára tette tűrőképességüket. Most nemcsak a kedvező időjárás miatt érezték itt jól magukat. Az új kőépületek­ben kulturált feltételek között laktak, jó ételeket tálalt elé­jük a tábori konyha, s a sza­badidőben rendezett filmvetí­tés, sakkverseny. politikai kérdésekből összeállított szel­lemi vetélkedő mind-mind hozzájárult a családias han­gulat megteremtéséhez. Sokan megérdemelnék A kiképzési követelmények­nek az ikladi század munkás- őrei kifogástalan fegyelmezett­séggel tettek eleget. A lövé­szeti eredményüket az egység parancsnokai kiválóra értékel­ték. Példás volt a kis kötelékű A MEKOFÉM Ipari Szövetkezet FELVESZ villanyszerelő és szerszámkészítő szakmunkásokat Érdeklődni lehet a telep vezetőjénél, cím! Veresegyház, Sport u. 2. harcgyakorlatuk, raj- és sza­kaszerővel egyaránt. No persze nem is lehet az másként — vélekedik Gerháth József —, hiszen Hosztafi Bé­la országosan is az egyik leg­régebbi századparancsnok, aki kiválóan ismeri a munkásőri tennivalók minden csínját- bínját, nagyszerűen ért az emberek nyelvén, s ugyanak­kor kemény, semmilyen fe­gyelmezetlenséget nem tűrő vezető. Érdekes módon a századpa­rancsnok meg azt hangoztat­ja: e kollektíva ereje abban van, hogy a jók között is leg­jobbak példaadása a követen­dő mérce a többiek számára is. Említi az Ipari Műszergyár dolgozói közül Both Ottó költséggazdálkodási főosztály- vezetőt, Szabó Lajos beállító lakatost, Hicska János és Hajdú Kálmán művezetőket, Mac sai Tibor öntőt, Varga Ferencet, a vállalat berceli gyáregységének vízvezeték­szerelőjét, Kiss Istvánt, az aszódi fiúnevelő intézet taná­rát, Kvaka Ferencet, a fóti ter­melőszövetkezet vízvezeték- szerelőjét, Farkas Jánost, a túrái tanács karbantartó szak­munkását, Dolányi Zoltánt, a túrái termelőszövetkezet sze­mélyzeti vezetőjét, majd fél­beszakítva önmagát azt mond­ja, nem sorolja a nagy nyil­vánosságot megérdemlőket to­vább. hiszen ha senkit nem akar kihagyni, még nagyon sok embert sorra kellene vennie. Üdvözlet, jókívánság Szóba kerültek a kiképzés­nek az átlagosnál nagyobb él­ményt nyújtó mozzanatai is. Az például, hogy a kutatási­felderítési gyakorlatok része­ként Farkas László, a Mező­gép aszódi gyáregységének forgácsolója akármilyen lele­ményesen elrejtőzött is, az őt kereső alegységek mindig megtalálták, (Eszembe jut: sok rejtőzködő bűnözőt találtak már meg a munkásőrök, nyil­vánvalóan azért, mert felkuta­tásukat begyakorolták.) Az egyik délután esett az eső, ám azt a század szinte észre sem vette, ugyanis Var­ga Ferencnek, a gödöllői Hu­mán Intézet munkásőrének irányításával nagy kedvvel gyakorolták az önvédelmi harc fogásait. A már említett díszmenet után Várnagy Attila egység- parancsnok szólt a századhoz: — A munkásörparancsno- kok harmadik országos ta­nácskozásán kapott megbíza­tásomnak eleget téve, átadom önöknek pártunk vezetőinek, közöttük Kádár János elvtárs­nak az üdvözletét és jókíván­ságait. önök itt most ered­ményesen teljesítették első félévi kiképzési tervüket. A részletes értékelés a szakasz­gyűlések feladata lesz, de annyi most is elmondható, hogy az egész állomány fe­gyelme jó volt, s az itt meg­valósított szesztilalom ellen sem volt zúgolódás. Ha a má­sodik félévben is így dolgoz­nak, a felügyeleti szemlét megtekintők előtt sem lesz szégyenkeznivalójuk. Cseri Sándor A nyáron Számítógépes tanfolyamok Felnőtt kezdőknek, valamint általános iskolás kezdőknek és haladóknak hirdet számítógé­pes tanfolyamokat a városi művelődési központ. Commo­dore—64-es és 16-os gépekre, teljes rendszerékre oktatnak kezelési és felhasználási isme­reteket, Basic nyelvet, progra­mozást. A hallgatóságnak ma­gas óraszámban gyakorlási le­hetőséget is adnak. Akik más­honnan érkeznek, azok a mű­velődési háznak e célra át­alakított termeiben szállást kaphatnak, hideg- és meleg­vizes zuhanyozókkal, étkezés­sel. „... . A felnőtt kezdőknek a tan­folyama augusztus 4-től 11-ig tart, az általános iskolás kez­dőké augusztus 12-től 19-ig, az iskolás haladóké augusztus 21- től 29-ig. A csoportokban leg­feljebb tizenhatan lehetnek. A részvételi díj felnőtteknek, szállással, étkezéssel 3200, csak étkezéssel 2750, mindket­tő nélkül 2300 forint. Iskolá­soknak 2500, 1959, 1300 forint. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986, időszaki fo­tókiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. 'fÄ’Mozi * 6 Kinek lesz melege? Színes magyar mesesorozat. Csak 4 órakor! Hajókkal a bástyák ellen! Színes, szovjet történelmi film. 6 és 8 órakor! Galgamácsa Sakk, asztalitenisz Kemény edzéssel készülnek 0« .aaoot A galgamácsai sakkszakosz­tály befejezte tavaszi szerep­lését a megyei II/A osztályban, a csapatbajnokságot csak ősz­szel folytatják. Az utolsó két fordulóban szabadnaposak voltak, illetve a Szentendrei Szp SE II ellen 5-0 arányban győztek fölényesen. Eredmé­nyesnek mutatkozik a gárda hétfőnkénti edzésein játszott házibajnokság, hiszen a tava­szi zárás után első helyen áll­nak a Szentendre II és a Fóti Tsz SK II előtt. Jól szerepelnek az összevont körzeti bajnokságban az asz­taliteniszezők, ők is az élen vannak, sok-sok edzéssel ké­szülnek az általános iskola tornatermében. A focicsapat a váci körzet déli csoportjában játszik váltakozó sikerrel. Az őszi rajtnál az újra létreho­zandó II. osztályba kap be­sorolást. Legutóbbi eredményei a következők: Galgamácsa— Csővár 0-3 (0-3), Galgamácsa —Dunakeszi SE 3-4 (1-0), Vác- hartyáni Volán—Galgamácsa 3-0 (0-0), Galgamácsa—Vác- dukai SK 1-4 (1-2). Galga menti lányok Felér a hozománnyal lánynak született, bizony vi­gasztalásra szorult az édes­anya és az édesapa. — Lányért mindig kaptok fiút — szokták a falunkban mon­dogatni . megnyugtatásul. Igaz, a másik vélemény szerint a lány kecses, a fiú becses. Nemcsak régein volt így. Kö­les Jánostól Túrán a napok­- ban még ilyen vélekedést hal- i lottam: a fiúnak változatla­- nul jobban örülnek. Nem i kell úgy félteni, nincs rá- annyi gond, s ha egy kicsit rossz, netán iszik is, mégis legény, és nem is kerül any- nyiba, mint a lány. A hét elején Hatvaniban- jártam, s pusztán kíváncsi- * ságból benéztem a bútorüz­- letbe. Találkoztam ott bol- ? dogiakkal, vérségiekkel, kar­- tál jakkal. Anyukák és l á- 1 nyaik mustrálgatták a bútoro­kat, mert a lány most bal­lag, szakmát szerzett, hama­rosan jelentkezhet a kérő, ha éppen most nincs is komoly udvarló, s amikor a legény először átlépi a ház küszö­bét, úgy illik, hogy a lány a saját bebútorozott szobájába vezesse. Faragott díszítésű faltól falig terjedő szekrény­sor a divat — legyen leg­alább hat-nyolc elemes —, eh­hez jön a franciaágy, az éj- jeiiszkrényeket helyettesíti polcocskával, az öltözőtü­körrel, s természetesen kél- fotel dohányzóasztallal. Hogj mindennek mennyi az ára? Varga Pálné szerint megha­ladja a hatvanezer forintot. — De hát — ezt is elmond­ja az anyuka —, ősztől ke­res a lány, pénzt hoz a ház­hoz, s eddig is szívesen haj­ladozott a fólia alatt. Amit összegyűjt, magának gyűjti. Nehogy azt gondolja, hogy úgy van, mint régen volt — kapom a felvilágosítást —, ma már a lánygyerek is tel­jes értékű a családban, sok­szor ügyesebb, okosabb, dol­gosabb, többet érőbb a fiú­nál. Bizony Vargáné véleménye erősen különbözik Köles Já­nosétól. Érdemes lenne egy kicsit vizsgálódni ebben a témában — gondolom —, s még azon a napon benyitok Pintér Ferencék portájára. Három nemzedék él itt egy fedél alatt. A nagyszülők, a szülők és az unokák. Eb­ben a házban a negyven év körüli anyuka lánysága haj­szálra megegyezett a hatvan év körüli nagymama lány- ságával. Mindketten a falu rendje szerint meghatáro­zott szűk körben mozogtak, meg kellett elégedniük néhány velük azonos vagyoni hely­zetű fiatal társaságával, szó­rakozásuk nem terjedhetett túl a falu határán. Megtanultak minden házi munkát; főztek, mostak, ta­karították, nevelték az álla­tokat, művelték a kertet, a szőlőt, de ezt az ezerarcú te­vékenységet nemigen érté­kelték. Az asszony hiányát csak akkor vették volna ész­re, ha egy nap n-em végzi el a munkáját. De elvégezte, mert ez volt a szokásrend, ez vált a vérévé, erre ne­velték tipegőkorától kezdve. A nagymama véleménye őrzi a régi tradíciót. — Az én koromban a leánygyermeket az egész fa­lu szemmel tartotta. Tudták, ki a dolgos, ki a lusta, az sem volt titok, kihez ki és honnan jár. Megkívánták, hogy tartsa be a rendet, tud­jon illemet, ne ácsorogjon a kiskapuban hajnalig. Most szinte mindegyik lány a ma­ga útját járja. De hát ezt maga is látja, tudja! Valóban Így van. A tizen­négy éves lány bejáró lesz Budapestre, Gödöllőre. Hat­vanba. Reggel megy, este jön. El kell ismerni, el kell fo­gadni: ezzel az életében be­következett fordulattal a lá­nyok kikerülnek a falu, a család, a szülői ház látóköré­ből. Ismeretségük kitárul, nem két-három, hanem száz A hónap végére elkészül A hónap végére elkészül a Péceli Gépipari Kisszövetkezet mintegy hétszáz négyzetméter alapterületű új üzeme, s ezzel lehetővé válik, hogy a tagság a korábbinál sokkal jobb körül­mények között dolgozhasson. Az űj épületben kényelmesen ét­kezhetnek, s munka után a tisztálkodás sem okoz gondot. AZ üzemet a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet építői hozták tető alá. A tizenkétmillió forintba kerülő épület kivitelezésé­hez a múlt év szeptemberében fogtak hozzá (Hancsovszki János felvétele) Segédkéz a társaknak Mosolygó gyermekfej a pa­píron, melynek felirata Né­nik, bácsik, köszönöm! Ez volt a sok hasonló témájú plakát között az egyetem rek­tori tanácskozótermének egyik díszítése a Vöröskereszt vi­lágnapjához kapcsolódóan a területi aktívák számára ren­dezett kibővített vezetőségi ülésen. Kedves műsorral, dal­lal, szavalattal a Petőfi Sán­dor Általános Iskola tanulói köszöntötték a megjelenteket. Egyik kezemben kötszer, se­bet kötök vele, a másik ke­zemből vért engedek: Juhász János mentőápolónaik az év­fordulóra elmondott versének pár sora szépen jellemezte önfeláldozó munkájukat. Dr. Pethő Ede, a Pest Me­gyei Tanács Flór Ferenc Kór­házának főigazgató főorvosa az életmentő felfedezések és a Vöröskereszt történetét is­mertette ünnepi beszédében. Megemlékezett azokról, akik a betegségekben segédkezet nyújtottak társaiknak. Ha vé­giggondoljuk «i& történelme^' ‘megállapíthatjuk,- mennyi fér-, .tőző betegségen mént -kérész- tül az emberiség, és hosszú, hosszú időnek kellett eltelnie, amíg ki merték mondani, a sebesült, magatehetetlen ka­tonának nincs nemzetisége. Mindenkor bízhat mások együttérzésében, számíthat az ápolásra. Szép példája ennek már Munkácsy Mihály Tépéscsi- nálók című festménye is, de nem szabad elfeledkeznünk Kossuth Zsuzsannáról sem, aki Flór Ferencet szinte társ­ként segítette a rászorulókról történő gondoskodásban. Pe­dig akkoriban semmiféle ál­lami támogatás nem volt, bált rendeztek, gyűjtöttek, vagy közül választhat magának fiút, akivel együtt járhat. Sándor János barátommal sorra vettük a falu házait. Kezdtük a Kossuth Lajos ut­cával, az egykori gazdag sor­ral, ahol elsősorban a gazdák laktak és laknak, aztán a Vörösmarty utca következett. Otthon ülő, pusztán csak ház­tartási munkát végző lányra nem akadtunk. Nem állítok valótlant, ha leírom: szakma nélkül, iskolai végzettség nél­kül a mai Galga menti lányok már el sem tudják képzelni a jövőjüket. Még azt is meg­kockáztatom, hogy a szakma, a diploma felér a legjobb és legértékesebb hozománnyal. JV em tehetek róla, hogy az A ötvenes évek története jut eszembe. Akkor volt ez, ami­kor az egész országot be akartuk iskolázni, amikor pe­dagógusok, tanácsi alkalma­zottak. falujárók házról házra járva agitálták a lányokat, meg a szüleiket: tanuljon to­vább a kislány! Nem volt ez könnyebb feladat a szövetke­zetek szervezésénél. Lány­nak a konyhában a helye! — mondták elutasítóan. Sehová nem megy. Pest, feketére fest! Öröm volt, ha egyik-másik faluban sikerült valakit rá­beszélni, hogy továbbtanul­jon. Mai lányok, ne fintorogja­tok! Elhihetitek, hogy negy­ven év alatt nagyot fordult a világ. Nagyszülőitek tanúk lehetnek rá. fercalk Mihály éppen bélyeget adott ki a posta és a tízfilléres érték egyötödét jótékony célra for­dították. Milliók haltak meg a kü­lönböző járványokban, pes­tisben, tífuszban, kolerában. Genf főterén 1574-ben még ki­végezték azt a spanyol tudóst, aki azt állította, a vér a tü­dőn keresztül áramlik. A vér fontosságának felismerésekor fiatal vérrel kívántak meg­fiatalítani valakit, a házsár- tos asszonyokat birkavér ita­tásával megszelídíteni. Száz- húszónkét éve alkalmazták először emberből emberbe a vérátömlesztést, azóta renge­teget fejlődött a tudomány. 1900-ban Landsteiner bécsi kórboncnok felfedezte a po­zitív, negatív RH-vércsopor- tot (40 évvel később kapott érte Nobel-díjat), több mint hetven éve ismerjük a vér alvadásának meggátlását. A szomszédos államokban már hat évtizede megalakul­tak az első vértranszfúziós , c-j.qportpk,, hamarosan .nálurdj ..is követték őket. Az állam­nak ajánlotta fel minden lé­tesítményét, köztük kótszázti- zenhatezer kórházi ágyát ■ 1948-ban a Magyar Vöröske­reszt, hét év múlva az Elnöki Tanács demokratikus szerve­zetnek nyilvánította. Csaknem harminc éve In­dult meg a térítésmentes vér­adási mozgalom, több ezer ember életét mentették meg ezalatt a donorok. Évente hatszázezerszer nyújtják kar­jukat a megértő emberek. Az ünnepi értekezlet végén kitüntetéseket adományoztak. Vöröskereszt-munkáiért arany- jelvényt kapott Juhász János, aki húsz éve foglalkozik a tanulók és a felnőttek első- segély-ökitatásával. Balogh Jánosné, a Vöröskereszt aszódi titkára tizenöt éves tevékenységéért ezüstjelvény­ben részesült. Kiváló Véradó­szervező lett Zombor István, az Erdőkertesi Általános Is­kola igazgatója és Benke Pál­né, az incsői fafeldolgozó üzem titkára. Jó munkáért két, ki­váló egészségnevelő mun­káért nyolc aktívát tüntettek ki. Végül kellemes meglepe­tés érte dr. Pethő Edét is, dr. Cseri Lászióné, a Vörös- kereszt városi titkára ékkor adta át neki tizenötszörös véradásáért a Kiváló Véradó jelvény ezüst fokozatát. Kispályások A hatodik forduló A városi kispályás labdarú­gó-bajnokságban lejátszották a hatodik fordulót. Eredmé­nyek: I. osztály: KJK—ATE 6-3, KIOSZ—Gépgyár I 4-0, Vik­tória— Gelka 2-2, TOPI-Áfész I 0-3, ÁB—Veresegyház 2-2, HTÜ—Gépgyár II 5-3. II. osztály: Pedagógus—Hír­adás 2-3, Ganz T.—MEMMI 2-1, KKMV—Erdőgazdaság 2-2, TEFü—Városi tanács 1-3, Fortuna—Szadai Tanács 2-7. III. osztály: Honvéd—Csa- nak (a Honvéd nem állt ki), Szadai A.—ÁTK 5-0, Fanta— Melegégöv (a Melegégöv nem állt ki), Vácegrés—Áfész II 8-2, Astor—Amatőr 3-6. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom