Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-21 / 118. szám
1986. MÁJUS 21., SZERDA Jogi tanácsok llhslyezkedési köteleseffség elbocsátáskor • Tea ríásáfi'vé nyess lés esz örököstársak- koB szemben 0 LakásköEcsön-fisetési kedvezmény # Takarékbeféfesek védelme Olt. martonvásárl gépkocsivezetőt vállalata elbocsátottá és munkakönyvét kérése ellenére lakására elküldte. Olvasónk a fegyelmi határozat ellen kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz. Kérdése, hogy az eljárás lezárásáig köteles-e elhelyezkedni, vagy sem? A fegyelmi eljárás során kiszabott elbocsátó határozat kézbesítésével egyidejűleg a dolgozót a munkavégzés alól fel kell függeszteni. Ez azt jelenti, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig munkát nem végezhet, és teljes átlag- keresetét a vállalat visszatarthatja. Ha a dolgozó a vállalat intézkedése ellen a munkaügyi döntőbizottsághoz fordul, ezt nyilvánvalóan azárt teszi, mert úgy ítéli meg, hogy a vállalat eljárása vele szemben nem jogszerű. Mindezekre tekintettel nem volna helyes megkövetelni a dolgozó elhelyezkedését. Ha a dolgozó késedelem nélkül döntőbizottsági eljárást kezdeményez munkáltatója eljárása ellen, a döntőbizottsági határozat meghozataláig elhelyezkedési kötelezettség nem terheli. A döntő- bizottság elutasító döntése után viszont a dolgozónak számolnia kell azzal, hogy munkába állítására esetleg nem kerül sor, illetve az eljárás elhúzódik, ezért ettől az időponttól kezdve kárenyhítési kötelezettsége fennáll, de elhelyezkedni a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséig még ekkor sem köteles. A vállalat jogszerűtlenül járt el, amikor a dolgozónak a munkakönyvét kiküldte, mert a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését megelőzően a vállalat csak akkor adhatja ki a munkakönyvét, m -azt a dolgozó. írásban kéri. @ Esry pillsvSrösvárl olvasónk haláláig gondozta édesanyját. Kérdezi, hogy testvéreitől a tartás költségeit igényelheti-e? . Az örökhagyó halálával nemcsak a vagyona, hanem az azt terhelő tartozások is átszállnak az örökösökre. Ilyen tartozás lehet az örökhagyó ápolásával, gyógyíttatásával és tartásával kapcsolatban keletkezett költség, ha azok kiegyenlítése az elhunyt életében nem történt meg. Az örökhagyóról gondoskodó személy — még akkor is, ha fnaga is örökös — tartási szerződés megkötése nélkül is jogosult az általa teljesített szolgáltatások ellenértékét a többi örököstől követelni. A tartás költségeit az örökösök között fel kell osztani — az eltartóra eső részt kivéve —, azt a hagyatékból ki kell fizetni. Az örököstársakat nem terheli a tartási kötelezettség abban az esetben, .ha kifejezetten megállapítható és bizonyítható, hogy az illető az elhunytat szívességből tartotta el. • Z. D.-né lakását olyan sok hibával készítették el az építők. hogy azt az OTP visszavásárolta tőlük. Olvasónk érdeklődik, hogy ebben az esetben meekaphatja-e az esyösz- szeetí törlesztés miatti 40 százalékos kedvezményt a bankkal szemben fennálló tartozására? A lakásépítés pénzügyi feltételeiről szóló rendelet szerint. ha az adós az 1985. december 31-ig nyújtott kedvezményes kamatozású állami kölcsönre még fennálló tartozását a vállalt határidőn belül saját pénzeszközeiből teljesen visszafizeti, úgy a fennálló tartozásból 40 százalék engedményt kell adni. A mi esetünkben olvasónk nem a saját pénzeszközeiből fizette vissza tartozását, hanem az OTP a visszavásárlás miatt megszüntette a kölcsön folyósítását. Olvasónkat tehát a 40 százalékos kedvezmény nem illeti meg. O K. G.-né édesapja elhunyt. Vagyonának jelentős részét takarékbetétben tartotta. A takarékkönyvek azonban a haerva- tékban nem szerepeltek. Olvasónknak most tudomására jutott, hocv mostohaanyja édes- ania halála után a betétet kiváltotta és azt saját céljaira fordította. K. G.-né szerkesztőségünktől arra vár választ, hogy kérhet-e a takarékpénztártól Információt, illetve a bíróság! rliárás során kötelezik-* erre az OTP-t? A takarékbetétek összegének növeléséhez fűződő társadalmi érdekből a betéteseket különleges jogok illetik meg. Ilyen különleges jog például, hogy a takarékbetétek visszafizetéséért az állam szavatol, és a betétekre, valamint kamatukra vonatkozó követelések nem évülnek el. A takarékbetétesek további kedvezménye, hogy a betétek titkosak. Az ezekre vonatkozó adatokat hivatali titokként kell kezelni. A betétesek, vagy törvényes képviselőjüknek hozzájárulása nélkül a takarékbetétes nevéről és a betét ösz- szegéről — a vagyonelkobzást kimondó, vagy az állammal szemben kártérítési kötelezettséget megállapító jogerős bírói ítélet esetét kivéve — felvilágosítást adni nem szabad. A felvilágosítási tilalom olyan szigorú, hogy azt még a bíróság sem oldhatja fel. Ha tehát olvasónk mostohaanyja azt állítja, hogy „nem volt betétkönyv”, az OTP semmiféle felvilágosítást nem adhat. Nem eléggé köztudott az a jogszabályi rendelkezés sem, hogy a nagykorú személy a takarék- betét elhelyezésekor akként rendelkezhetik, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Ilyen rendelkezés esetén a takarékbetét nem tartozik a hagyatékhoz, és a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. 6 Több olvasónk érdeklődött az iránt, hogyan végrendelkezhet szabályszerűen? A végrendelkező;• végakaratát frásbah. közvégrendelet, vagy magánvégrendelet formájában fejezheti ki. A közvégrendeletet a híróság, vagy a közjegyző készíti el, a magánvégrendeletet pedig. a végrendelkező saját maga írja vagy más — nem hatósági — személlyel íratja meg. Az írásbeli magánvégrendelet készítésének szigorú szabályai vannak, melyeket feltétlen be kell tartani ahhoz, hogy érvényes legyen. Végrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet az illető ért. A gyorsírással, vagy a közönségestől eltérő egyéb írással készített végrendelet érvénytelen. Az irat akkor lesz érvényes, ha kitűnik annak végrendeleti minősége, elkészítésének helye és ideje, továbbá, ha a végrendelkező azt elejétől a végéig kézírással maga írja és aláírja. Ha az illető végakaratát géppel írja, vagy mással íratja, érvényességéhez szükséges az is, hogy azt két tanú jelenlétében aláírja, vagy, ha már ezt előzőleg megtette, a tanúk előtt aláírását sajátjának ismerje el. A végrendeletet — e minőségük feltüntetésével — a tanúknak is alá kell írniuk. Érvényes lesz akkor is. ha azt a végrendelkező aláírás után közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi. Ebben az esetben nincs szükség tanúkra, de a közjegyzővel közölni kell, hogy a letétbe helyezett irat végrendelet. A jogszabály a tanúkkal kapcsolatban külön megkötéseket ír elő. Nem lehet tanú. aki a végrendelkező személy- azonosságának tanúsítására nem képes, kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt van, vagy írástudatlan. A tanú, illetve hozzátartozója számára csak akkor lehet végrendelkezni, ha a rájuk vonatkozó részét a végrendeletnek a végrendelkező sajátkezűleg írta, vagy ha azt még további két tanú aláírja. Nem tehet érvényes írásbeli magánvégrendeletet a korlátozottan cselekvőképes, a vak, írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön ingyenes jogi tanácsadást tartunk 17 és 19 óra között a Bp., VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a levélben feltett kérdésekre pedig folyamatosan válaszolunk. fiUértéktelenül Svett Agyonverte a feleségét Mint már annyiszor, ismét családi tragédiát okozott a mértéktelen italozás. Az áldozat egy budakalászi asszony, aki az ismerősök és a barátok vallomása, szerint, korábban rendezett körülmények között élt a férjével és a gyermekeivel. A vádlott az 58 éveis Vízi Sándor, aki otthonában megölte a feleségét. Az egyik szomszéd, akivel korábban gyakran csináltak közös családi programokat, a következőket mondta: — Emlékezetem szerint mintegy 10-15 évig mintaházasságban éltek. Azután az asszony a munkahelyén rászokott az italozásra. Valamikor az én feleségem is ott dolgozott az Óbuda Tsz kertészetében és tőle hallottam, hogy ott szokás poharazgatni. Viziné olyan részeg volt, hogy sokszor elesett az utcán, előfordult az is, hogy hálóingben, felment a lapostetőre és ott itta meg mindenki szeme láttára a forrásban lévő meggybort. A szerencsétlenül járt asz- szony egyik volt munkatársnője ezzel szemben így nyilatkozott: — Nagyon rendes, szorgalmas munkásnőnek ismertem meg Vizi Sándornét. Többször úgy jelent meg a munkahelyén, hogy kék-zöld foltok voltak rajta. Mikor erről kérdeztem, ő csak annyit mondott, hogy a férje megverte. Ezek olyan dolgok, hogy nem szívesen beszél róluk az ember, és nem is szívesen kérdezgetjük, hogy miért volt a verés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sohasem ittunk olykor a munkahelyünkön, ha valamelyikünknek születésnapja vagy névnapja volt. De ilyenkor a főnökök is megengedtek egy kis koccintást. Tény, amit hivatalos iratok is bizonyítanak, hogy Vizi Sándorné erősen italozott. Alkoholelvonó kezelésen is részt vett, ami azonban hatástalan volt. A férje ugyancsak gyakran fogyasztott alkoholt. Vizi Sándor az előzményekről a következőket vallotta: — Nagvon haragudtam a feleségemre, az italozás miatt. En külön munkát is vállaltam a gmk-ban annak érdekében, hogy több pénzhez jussak és jobban éljünk. Ezért is gurultam be annyira, amikor hazajövet mindig azt láttam, hogy az asszony elissza a pluszkeresetet és emiatt nem jutunk semmire. A tragikus eset a következőképpen történt: Vizi Sándor egyik délután 16 óra körül ért haza budakalászi lakásába. Ekkor azt látta, hogy felesége eszméletlenségig részeg. Haragjában végzetes cselekedetre ragadtatta el magát. Behozott az udvairról egy másfél méter hosszú kötelet, azzal ütötte, majd ököllel is verte és rugdosta a feleségét. Ezután lefeküdt aludni. Amikor éjjel 11 óra körül felébredt, látta, hogy a felesége meghalt. Ekkor értesítette a rendőrséget. Az igazságügy! orvosszakértő megállapítása szerint, a szerencsétlen asszony az alkoholmérgezés határán lévő igen súlyos alkoholos befolyásoltság állapotában volt, amikor férje a halált okozó testi sértést elkövette ellene. Vizi Sándor előzetes letartóztatásban várja a büntető eljárás befejezését. Gál Judit fiz M&P RENBILETE1 A műszakpótlékra, a munkaügyi döntőbizottságok szervezetére, a kollektív szerződés módosítására és a szülési szabadságra vonatkoznak a Minisztertanács 1471988. 1 f'(V. 6.) és a Minisztertanács elnökhelyettesének 3/1986. (V. 6). rendeletéi, melyek egyes munkajogi szabályokat módosítanak. A módosítás alapján 1986. július 1-jétől a kiküldetést, külszolgálatot teljesítő dolgozók az idegenforgalmi hivatalok által szervezett, valamint a hatósági engedély alapján működő fizetővendég-látás igénybe vétele esetén számláAz eddigiotéB szigorúbban Az üzemi balesetek elbírálása Űj jogszabály lépett hatályba, amely szűkíti az üzemi baleset fogalmát. A szigorító rendelkezések célja, hogy a jogalkalmazás során kizárják az üzemi balesetek köréből azokat a baleseteket, amelyek kizárólag a sérült ittassága miatt vagy a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélküli munka során, továbbá engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során következtek be. Az úti balesetek köréből is szűkebb kör jelent ezután üzemi balesetet. Ittasság Először az ittasságról. Már az is kizárja a baleset üzemi jellegét, ha az italozásra való előkészület közben következett be. A balesetet kivizsgáló személy köteles azonnal alkoholszonda-vizsgálatot elrendelni minden olyan esetben, amikor arra lehet következtetni, hogy a sérült alkoholtól befolyásolt állapotban van. Ha ezt a sérült megtagadja, úgy tekintik, mintha megállapították volna az ittasságot. Tehát nem érdemes elhárítani ennek a vizsgálatnak az elvégzését. Azt egyébként nem firtatják, hogy az alkohol hogyan került a munkahelyre, ennek az üzemi baleset szempontjából nincs jelentősége. Viszont, ha az ittast olyan körülmények között éri baleset, amelyben a józant is baleset érte volna, az üzemi baleset minősítését nem lehet megtagadni Ezek a körülmények a tnunkáltatónak vagy harmadik személynek felróhatok kell hogy legyenek. A biztonságos munkavégzés feltételeinek hiányára gondolunk, például a gépek karbantartásának hiányára, a védőeszközök mellőzésére stb. Fusizás Az üzemi balesetekből kizárt másik kör a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélküli munkák esete, vagyis a fusizás. Viszont el kell ismerni üzemi balesetnek, ha nem munkahelyi feladatok teljesítése során, de a munkáltató érdekében, Illetve engedélyével vagy utasítására végzett tevékenységgel összefüggésben éri a dolgozót. Az engedély nélküli jármű- használat során bekövetkezett baleset nem üzemi baleset, még akkor sem, ha a jármű- használat egyébként munkaköri kötelessége a dolgozónak, például, ha feketefuvar során baleset ér egy gépkocsivezetőt. A munkahelyi rendbontás során bekövetkezett baleset is a szigorúbb elbírálás alá esik. Viszont az, aki a verekedés, játék, italozás közben vagy amiatt veszélybe kerülő segítségére siet, illetve a rendbontást meg akarja szüntetni, és emiatt baleset éri, számíthat arra, hogy balesetét üzemi balesetként kezelik. Útközben Az új jogszabály hangsúlyozza, hogy az úti balesetek közül csak azok számítanak üzemi balesetnek a munkába menet és a munkából jövet egyaránt, amelyek a munkahely és a szállás közötti legrövidebb úton érték a dolgozót. Vizsgálni kell, hogy a dolgozó útját magánügyeinek elintézése céljából indokolatlanul nem szakította-e meg, illetőleg indokolatlan kitérőt nem tett-e. Természetesen, ha a dolgozó azért szakítja meg útját, mert napi élelmiszerét meg akarja vásárolni vagy gyerekéért megy a bölcsődébe, óvodába vagy közeli hozzátartozójának gondozása, ápolása miatt nem siet egyenesen haza, mindezeket a jogszabály nem tekinti nagyobb kitérésnek. Nem számít üzemi balesetnek a családi ház tulajdonosának az a balesete sem, amely őt a házhoz tartozó ingatlanon éri, viszont üzemi baleset a társasházban lévő közös használatú lépcsőházban, illetőleg a folyosón elszenvedett baleset, ha munkába menet vagy jövet következik be. Bejelentés Fontos tudnivaló még, hogy amennyiben a sérült szándékosan késlekedik az orvosi segítség igénybevételével, illetve a baleset bejelentésével, baleseti ellátásra nem jogosult. Ha a következmények csak később jelentkeztek, természetesen csak a következmények felismerésének időpontjától lehet vizsgálat tárgyává tenni a késlekedés szándékos jellegét. Dr. Kertész Éva val igazolt szállás költségeit számíthatják fel. Az üvegpalackok és öblös üvegek betétdíjáról szóló rendelkezést. módosítja,,az Országos Anyag- Áfhivatal elnökének 4/1986. <V. 6.) ÁH. számú rendelkezése. A jövőben azok a vállalatok, amelyek boraikat új üvegben értékesítik, palackonként 1,60 fillért kötelesek befizetni, amely összeget a visszagyűj- tők között osztanak szét. A jogszabályok a Magyar Közlöny 17. számából ismerhetők meg. A honvédelmi érdekből a gazdálkodó szervekre vonatkozó kötelezettség elrendelésének szabályait módosítja a Minisztertanács 15/1986. (V. 7.) számú rendelete. Az ingatlan-nyilvántartásra, valamint a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmára vonatkozóan kiadott korábbi rendeletéit a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter módosította. A kereseti többletadóról az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke rendelkezést adott ki. A többletadót fizető vállalatok vezetőinek prémiumát a 6/1986. (V. 7.) ÁBMH rendelkezés szerint csökkenteni kell. Módosította az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a színházak, zene és táncművészeti intézmények, valamint egyéb művészeti intézmények dolgozóinak munkabéréről szóló 28/1983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendelkezést. A Magyar Közlöny 18. száma tartalmazza a jogszabályokat. Egyenlő esélyekkel Épstésfervezés Az építkezők, beruházók mind szélesebb körében válik általános gyakorlattá a tervező vállalkozók versenyeztetése. Ennek kiterjesztését segítik azok az újabb jogszabályok is, amelyek a tervezési jogosultság kérdéseinek rendezésével, a kisvállalkozásoknak is lényegében a nagy vállalatokéval egyenlő esélyeket adnak a versenyre. A megnövekedett lehetőségekkel még nem áll arányban a versenytárgyalások lebonyolításának gyakorlata. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felméréseiből ugyanis kitűnt, hogy sok esetben még háttérbe szorulnak a legnépszerűbb építészeti és műszaki megoldások, s a verseny kiírói nemegyszer, ennék ismerete nélkül, csupán a tervkészítés gyorsasága és előnyös költsége szerint döntenek. Előfordul az is, hogy a versenyben részt vevő, régi tervezőpartner több információt kap a kiírótól, mint a versenytársak, s így eleve nagyobb eséllyel készítheti el ajánlatát. Ezért az építéstervezési versenytárgyalások helyes gyakorlatának kialakítására irányelveket adott ki az építésügyi és városfejlesztési miniszter. Fontes a tisztaság Különösen fontos tennivalónak jelöli meg a miniszter, hogy valamennyi nagy- és kisvállalkozó számára azonos feltételek megteremtésével gondoskodjon a kiíró a versenytárgyalás lebonyolításának tisztaságáról. Ezzel ösz- szefüggő követelmény, hogy a versenytárgyalási felhívás elkészítésében ne vegyenek részt olyan vállalkozók, akik a; versenyben is érdekeltek. Hasonlóképpen fontos az is, hogy a versenyfelhívásban ismertetett követelményeken menet közben ne változtasson a kiíró, ne állapítson meg új feltételeket. Célszerű, ha a benyújtott ajánlati terveket elsősorban az építészeti, műszaki és gazdasági követelmények szerint értékelik. Egyes esetekben, főként a nagy és bonyolult feladatokra kiírt versenytárgyalásokon, indokolt lehet az is, hogy a legjobb műszaki dokumentációkat készítő vállalkozók közül — a benyújtott tervek értékével arányosan — költség- térítésben részesítsék azokat, amelyek nem nyerték meg a versenytárgyalást, de a feladatot jó színvonalon teljesítették. Ez a módszer ugyanis lehetővé teszi, hogy a nagy munkát igénylő műszaki dokumentációk elkészítésére több ajánlattevő vállalkozzon. ' Csak irányelvek _Az építéstervezési verseny- tárgyalások Irányelvei állásfoglalás jellegűek, egyelőre nem kötelezők. Am számolni lehet azzal, hogy egyes pontjait felhasználják a verseny- tárgyalásokról 1982-ben megjelent minisztertanácsi rendelet korszerűsítésén dolgozó szakemberek, az új jogszabály megalkotásánál. Fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a kOvetkezOk jogosítványát vonták be Ittas vezetés miatt: Hunyadi Mihály, vontatóvezető, Nagykőrös, Zsíros-dűlő 24., 2 évre, Apró László, betanított munkás, Nagykőrös, Csík- vár-dűlő 7., segédmotorkerékpár-vezetői igazolványát 1 évre, Szabó Gyula, szerelő, Nagykőrös, Petőíi u. 63., ,.B”, „C” kategóriájú vezetői engedélyét 2 évre, Szentesi Dániel, kisállattenyésztő, Csömör, Nagy S. út 55. 1 év 2 hónapra, Márton József, lakatos, Kerepestarcsa, Harangvirág út 6., 1 év 5 hónapra, Mácsai Mihály, éjjeliőr, Galgahévíz, Sárvári E. út 4., 1 év 6 hónapra, Tóth Sándor, betanított munkás, Túra, Jókai M. út 14., 3 évre, Morcsányi Sándor, segédmunkás, Kartal, Könyves K. út 26., 3 év 6 hónapra, Bánkút) Barnabás, leszázalékolt nyugdíjas, Szada, Vasút út 1., 1 év 4 hónapra, Aladies Ferenc, gépkocsivezető, Gödöllő, Antalhegyi út 40., 1 év 6 hónapra, Füzesi Ferenc, szobafestő, Veresegyház, Lévai út 3.. 1 évre, Budai Mihály, MÁV-alkalmazott, Kartal, Béke út 87., 1 év 2 hónapra.
