Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

Ez a bolt nem rossz bolt Az első két hét tapasztalata nyomán megállapítható, jó ötlet volt a Pécel—Isaszeg Áfész és az Autótechnika Vállalat közös üzletének a megnyitása. A tetszetős autósboltba, ahol nemcsak 2,5 milliós készlettel várják a vevőket, egymás után nyitnak be az alkatrészeket keresők. Nem csak Pácéiról, hanem a környező településekről is jönnek ide az autósok, akik közül főleg azok­nak érdemes betérni, akiknek Ladájuk, Wartburgjuk, Trabant­juk van. Ez a bolt tehát nem rossz bolt, reméljük a kezdeti öröm elmúltával is így lesz. (Hancsovsziki János felvétele) Dányi beruházási körkép A jó víz már nincs messze Dányban a folyó beruházá­sokról érdeklődtünk Gádor András tanácselnöktől. — Ha valamivel előbb jár erre, még láthatta volna a földmunkákat a főutca mel­lett, ahol a vízcsöveket fek­tettek. Már áll a hidroglóbusz, építik a vízmüvet. Sajnos, még ez sem jelenti, hogy a lakos­ság rövidesen egészséges víz­hez juthat. Azt tervezzük, hogy legkésőbb szeptemberben mű­ködni fognak a kifolyók. Ek­korra szándékozunk bekötni az óvodát is, ahol a gyerekek mellett igen sok közhivatali dolgozó étkezik. A községnek ezzel a legnagyobb gondja ol­dódik meg, mivel kútjaink vi­ze nagyon nitrátos. — Jelenleg csak két olyan hely van a településen, ahol olyan víz található, amelyet gyerekek "is " fogyaszthatnak; Irítíen hordják kannákban a hőfokhoz a szülők. A vízhá­lózat kiépítése a hetedik öt­éves terv idején a legnagyobb beruházásunk, csaknem hat- vannégvmillió forintot költünk rá. Ebből húszmillió a lakos­sági hozzájárulás. A tanácselnök azt is el­mondta, arra törekszenek, hogy a megépülő hálózat csak az ivóvízellátást szolgálja. To­vábbra is szorgalmazzák a törpevízművek létesítését és fenntartását, melyekkel a ház körül szükséges vizet hozzák fel. A továbbiakban a kétszáz nésvzetméter alaoterületű ABC-ről szólt az elnök. Ezt a Túrái Galgavidéke Áfész-szel közösen tervezik. A telenülés- fejlesztési hozzájárulásból egymillióval járulnak hozzá a költségek fedezéséhez. Nagy segítséget nyújt a helybeli termelőszövetkezet is. A terü­letet, a gázt, a jó minőségű ivóvizet a gazdaságtól kap­ják. Emellett anyagi eszközök­kel is hozzájárulnak a kivi­telezéshez. Dány nem bővelkedik szi­lárd burkolatú utakban. A te­lepülésfejlesztési hozzájárulás­ból ezen is szeretnének vál­toztatni. A tájékoztatás javí­tására a hangos híradó bőví­tésének gondolatával foglal­koznak. Az azért is indokolt, mert a legutóbbi időben a. ‘község jócskán megnőtt. Az ‘általános iskolában működik egy rádiós szakkör. Az innen kiöregedett, de rendszeresen visszajáró fiatalemberek vál­lalták, hogy társadalmi mun­kában tovább építik a meg­levő hálózatot, ha adnak hoz­zá anyagot. Készülnek a tanulmányter­vek egy szolgáltatóházhoz és egy vendéglátóhelyhez, mind­kettőt a tanácsház mellett kép­zelik el. Az építési terveket közszemlére bocsátják, aki kedvet érez hozzá, megpályáz­hatja valamelyik helyiséget. Végezetül arról szólt Gódor András, hogy nagyon kellene egy új művelődési ház, meg­építésének azonban jelenleg nincsenek meg a feltételei. A gondolattal mégis foglalkoz­nak. Olyan faluházat képzel­nek el, amelyben minden kor­osztály megtalálná a neki va­ló elfoglaltságot, szórakozhat, művelődhet, jól érzi magát. Idő még van, töprengeni le­het rajta, hogy milyen is le­gyen, ha már lehet... Sz. M. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1986. MÁJUS 15.. CSÜTÖRTÖK Általában rend van Az ellenőrök nem tétlenkednek Hogyhogy nem vették észre korábban? Ezt a kérdést na­gyon sokszor teszik fel, ami­kor valahol valami helytelen­séget fedeznek fel. Visszaélést a hatalommal, a helyzettel, amikor például a köz pénzét egyéni célokra használják. Szóval az ellenőrzést hiányol­juk ily esetekben. Bezzeg, ha bennünket ellenőriznek... No mindegy, kell, nagyon is kell az ellenőrzés. A városi tanács végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetője a tavaly végzett el­lenőrzések tapasztalatairól adott számot. Miről is? / Külső pénz • Mindenekelőtt arról, hogy az ellenőrizendő egységeknek csaknem az ötven százalékát megnézték 1985-ben. Ebből alighanem arra is következ­tethetünk, hogy elég sűrűn mennek a revizorok az illető helyekre. S persze nem csu­pán tanácsi ellenőrök vannak, s azok sem pihennek. Akkor hogyan lehet mégis, hogy ... De hát most nem erről van szó. Nézzük csak, mit láttak, figj'-eltek meg a múlt évben a tanácsiak. Egyáltalán: hol, merre jártak? A péceli idős­korúak szociális otthonában, a városi gamesz-nál ezek cél- ellenőrzések voltak. Utóvizs­gálatot tartottak Isaszégen, Galgahévízen. Témaellenőrzést négy szociális otthonban, a városi gimnáziumban. Terven felül vizsgálódtak két hor­gászegyesületben és két va­dásztársaságnál. És még min­dig nem értünk a végére, mert ellenőriztek a gödöllői szakmunkásképzőben, művelő­dési központban, az aszódi rendelőintézetben. Most pedig térjünk rá a megállapításaikra. Éles szem­mel figyelték, vajon milyen az alapellátás színvonala, ho­gyan óvják meg az állóeszkö­zök állagát, ésszerűen, taka­rékosan gazdálkodnak-e, mit tettek az intézményen belüli munkaszervezés javítására. Rögzítették, hogy a működési és egyéb saját bevételeiket teljeskörűen tervezték meg, kivéve a művelődési közpon­tot, ahol az év közben adódó többletfeladatok miatt az elő­irányzatban módosításokat kellett végrehajtani. Ez az in­tézmény, miként a szociális otthonok, olyan pénzekkel is gazdálkodik, nem is csekély összegekkel, amelyeket más szervektől kapnak. A bevéte­lek nyilvántartására megfele­lő rendszert alakítbttak ki, e tekintetben is a művelődési ház a kivétel, ahol hiányos­ságokat vettek észre. Itt for­dult elő egyébként az is, hogy nem arra költötték a pénzt, amire eredetileg szántak. Ta­láltak példát a túlzottan óva­tos tervezésre is. A szakmun­kásképzőben emiatt volt ma­gas a pénzmaradvány össze­ge. A kiadásoknál takarékos­ságra törekedtek az intézmé­nyek, túlköltés sehol nem tör­tént. Takarékosság Milyenek az állóeszközök? Az intézmények ilyenekkel való ellátottsága általában jó. A gimnáziumban és a szak­munkásképzőben a szűkös hely okoz nehézségeket. A létszám gyarapodásával nem tartott lépést a tantermek számának növekedése. Mind­két intézményben minden le­hetséges helyét kihasználnak oktatásra? a klubszobákat, a kollégiumi tanulószobát. A péceli szociális otthon öreg, ennek a karbantartása, akár­csak a régi épületekben mű­ködő gödöllői óvodák, isko­lák nagyobb összegeket emész­tett föl. A szakmunkásképző kollégiuma modern, állapítja meg a beszámoló, de rosszul tervezték és kivitelezték, emiatt ennek a fenntartása is túl költséges. Mit mutathatnak fel a ta­karékosság rovatában ? A gimnáziumban új kazánt állí­tottak be, a művelődési köz­pontban és a könyvtárban jobb fűtési rendszert alakítot­tak ki. Az aszódi rendelőin­tézetben és a gödöllői szak­munkásképzőben még nem tudták helyettesíteni az olajai valami olcsóbb fűtőanyaggal. Emlék a hőskorból Utat mutató csillag Értékelték a gazdálkodás színvonalát, szervezettségét. A művelődési központ és a ga- mesz kivételével ez megfelelő. E két intézmény kivételével az anyag- és készletgazdálko­dás is megfelel az előírások­nak. Egy-két helyen előfordul túlkészletezés. Az aszódi ren­delőben több a kelleténél a gyógyszer, a gamesz karban­tartási anyagokból tart na­gyobb mennyiséget a szüksé­gesnél. Vajon miért? Ellenőrizni persze belülről is szükséges. Belső ellenőrzé­si szabályzata valamennyi in­tézménynek van. Az ellenőrök, illetőleg az arra hivatott szervek a hibák megállapításánál nem álltak meg. Rámutattak a felelős személyekre is, s kezdemé­nyezték a felelősségre vonást. Sőt még itt sem álltak meg, hanem tüzetesebben utána­néztek, vajon miért fordul­hattak elő ezek a lazaságok. Ahol történetesen azért, mert nincs megfelelő szakember, aki a gazdasági ügyeket kéz­ben tartsa, ott ilyen beállí­tására született intézkedés, amelynek a végrehajtó bi­zottság reménye szerint is, meglesz az üdvös hatása. K. P. Ma délután Tanácsülés A második negyedévben esedékes ülését ma délután 1 órakor tartja a városi tanács. Az ülés napirendje: a város­gazdálkodási vállalat beszá­molója tevékenységéről. Kiss József igazgató előterjesztésé­ben; Gödöllő VI ötéves ter­vének, 1985. évi működési költségvetésének és fejleszté- sialap-tervének teljesítése, előadó Vass István tanácsel­nök-helyettes; tanácsrendelet a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról, előter­jesztő Farkas Attila pénzügyi osztályvezető; tájékoztató a két tanácsülés közötti időszak legfontosabb eseményeiről, a végrehajtó bizottság határo­zatairól, előadó Papp István tanácselnök. Az ülés, amelyet a tanács- háza nagytermében tartanak, nyilvános. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Gimnazisták filmklubja. Egy csepp méz (angol), 15.45 óra­kor. Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás, megtekinthető az előtér­ben. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Nagy tarosa, falumúzeum: Nagytarcsa 1986. időszaki fo­tókiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. mim Álmodik az állatkert. Színes magyar természetfilm. Csak 4 órakor! Vad banda. Színes, magya­rul beszélő amerikai western. 6 és 8 órakor! l\ labdarúgó-bajnokság Közeledik a tavaszi hajrá Közeledik a bajnokság ta­vaszi idényének hajrája, mar csak három forduló van nátra. Az elmúlt vasárnap egyetlen kiállítás sem történt, újságolta örömmel Tamási László, a fegyelmi bizottság elnöke. A vautól ifjúsági csapat hét já­tékossal vonult a pályára, szü­net után a folytatásra már ki sem állt. Ádám Mihály játék­vezető jó hírrel érkezett a szö­vetségbe. Elmondotta, hogy Veresegyházon nagyon sokat törődneK a serdülők, az után­pótlás nevelésével. Szülők és sportvezetők tartják a kapcso­latot, és az összefogás meghoz­ta eredményét. Kilenc mérkő­zésen sorozatban nem kaptak ki. A legutóbbi fordulóban az élen álló Ikladdal 1-1-es dön­tetlenre végeztek. A mérkőzé­sek után közös vacsorákon vesznek részt, amelyeket a ba­ráti kör rendez az édesanyák főztj^ből. A bajnokság befe­jeztével a Magas-Tátrába mennek kirándulni. Kedden délután került sor az Erdőker­tes—Gödöllő SC találkozóra. A vendégcsapat gólokban igen eredményes játékosa, Bertók László vasárnap tartotta eskü­vőjét, és a vezetőség kérte az erdőkertesieket a hétközi mér­kőzésre. A mérkőzések rövid króni­kája: Hévízgyörk—Valkó 8-0 (3-0). Vezette: Szabó (Répási). Az eredmény nem tükrözi a játékot, a valkói csapat is szá­mos helyzetet teremtett. Mogyoród—Domony 2-0 (1-0). Vezette: Urbán (Tompa). Az egyenlő erők küzdelmé­ben a szerencsésebb csapat nyert. Túra—Kerepestarcsa 1-3 (0-1). Vezette: Vayner (Tóth J., Németh). Jó iramú és sportszerű ta­lálkozó, jó játékvezetéssel. A Túra sok helyzetet hagyott ki, a mérkőzés második felében elfáradt csapat benyomását keltette. Galgahévíz—V ácszentlászló 2-2 (0-0). Vezette: Turóczi B., Tóth, Gecse. Igazságos pontosztozkodás a Galga mentén. Zsámbok—GEAC II 2-2 (1-1). Vezette: Uzsák, Födi, Mar­kó. A GEAC II edzője a kis- padról sokat foglalkozott a já­tékvezetővel, aki figyelmezte­tésben részesítette, majd a fegyelmi bizottság is, mondot­ta annak elnöke, Tamási László. Erdőkertes—Gödöllő SC 1-1 (0-1). Vezette: Merkel (Masulag, Németh). Mintegy kétszáz szurkoló kísérte el Gödöllőről kedven­ceit. A GSC tartalékosán állt fel, s jó iramú, sportszerű mérkőzést vívott, nagyon jó játékvezetés mellett. Ifjúságiak: Mogyoród—Do­mony 3-1, Túra—Kerepestar­csa 9-1, Galgahévíz—Vácszent- lászló 3-0, Erdőkertes—Gö­döllő 1-5. Serdülök: Bag—Isaszeg 3-3, Túra—pány 0-3. Aszód—Kar- tal 3-3, Veresegyház—Iklad 1-1, Gödöllő—Kerepestarcsa 3-2. A XI. forduló május 18-án 15.30. illetve 17.40-kor: Gödöl­lő—Zsámbok, Vácszentlászló —Erdőkertes, Galgahévíz— Túra. Kerepestarcsa—Mogyo­ród, Domony—Valkó. Isaszeg— Hévízgyörk, GEAC II — sza­bad. A bajnokság állása: 1. Gödöllői SC 21 19 1 1 74-12 39 2. Zsámbok 21 10 5 6 39-31 25 3. Hévízgyörk 21 9 fi 6 39-36 24 4. Tora 21 9 5 7 50-38 23 5. Kerepestar. 21 8 fi 7 40-25 22 6. Vácszentl. 21 7 8 6 46-46 22 7, Mogyoród 21 9 4 8 30-3? 2?. 8. Domony 21 8 4 9 21-22 20 9. GEAC 11. 21 6 7 8 28-33 19 10. Galgahévíz 21 7 4 10 38-40 18 11. Erdőkertes 19 6 5 8 28-40 17 12. Isaszeg 21 5 fi 10 27-39 16 13. Valkó 20 — 3 17 11-85 3 Csiba József ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Dudapesten jártam, s fel- tűnt, hogy a virágüzle­tek kirakatában új árcédulá­kat helyeztek el. A tizenkét- tizenöt forintos szegfű ára egyszerre harminc forintra ugrott, s egyetlen szál kard­virágért hetven forintot kér­tek. Az ilyen magas árak el­lenére sem zavartatták magu­kat az emberek, ölnyi csok­rokkal siettek az édesanyák meg az édesapák. Nem kellett különösebb erőfeszítést ten­nem, hogy megfejtsem a tit­kot: ez volt a nagy országos ballagás kezdőnapja. Ballag­nak a középiskolák érettségi előtt álló diákjai, akiket kö­vetnek majd az általános is­kolások, később az óvodások, netán a bölcsődések részére szervezett hasonló ceremó­niák. A rádió reggeli híradása több esetben is foglalkozott ennek a diákünnepnek a vad­hajtásaival: a pezsgős, több ezer forintos bankettokkal, az erre az alkalomra készített estélyi ruhákkal, szmokingok­kal, az ajándékba adott sok­sok forintot érő ékszerekkel, autókkal, a dínom-dánommal összekötött családi trakták- kal, amelyek az egykori la­kodalmak színvonalát ostro­molják, olykor túl is szárnyal­ják. Természetes dolog, hogy ünnepelünk, természetes, hogy az iskolában tanulással töl­tött hosszú évek után egy délután megállunk, s erőt gyűjtünk az új feladatokhoz, az új küzdelmekhez. De fon­tos-e ezt így tennünk, aho­gyan tesszük? Szükséges-e, hogy egy iskolai eseményt ar­ra használjuk fel, hogy no, most aztán megmutatjuk ba­rátnak, ellenségnek, mi lapul a pénztárcánk mélyén, s olyan ünneppé varázsoljuk a gyerek életének első sikeres lépését, mint valamikor az ikldai Ráday gróf a lánya es­küvőjét. Nem szeretném a rádió észrevételeit ismételni, sem az újságokban megjelent okos tanácsokat idézni, de szeret­nék saját ballagásom emlé­kével példálózni. Nem vol­tunk mi egyedi eset, azt hi­szem, 1948-ban így ballagott minden középiskola érettségi előtt álló osztálya. Osztályfő­nökünk. Zalán Frigyes tanár úr meglepő javaslattal állt elő. — Szeretném, ha szer­veznénk egy kirándulást a Bakiba (Aszódnak egy erdős határrésze), ahol elbeszélget­nénk. együtt lennénk, meg- hánynánk-vetnénk jövőtöket, terveiteket, hiszen ti már egy új világ új értelmisége lesz­tek, s ezért érzem, lesz egy­másnak mondandónk. Miért ülnétek be valamelyik füstös kocsmába? Ügy történt, ahogy osztály- főnökünk kérte. Kirándult az osztály, s az erdő egyik tisz­tásán megtartottuk az érett­ségi bankettot. Maradandót kaptunk; a kérdésre ki-ki önmaga tudna megnyugta­tóan válaszolni, én úgy ér­zem, ezen a délutánon szeret­tem meg igazán a Galga menti táj szépségét, és ha nem is beszéltem róla, ekkor vésődött belém a Galga men­te képe. s ekkor éreztem meg az emberi összetartozás máig megmaradt melegségét, a Pá- lok. Rozik, Emilek, Gézák és a többiek felnőttként őrzött gyermekkori képét. El sem tudom mondani, hányszor jött utánam ennek az együtt töltött délutánnak az emléke, amikor valahon­nan, a mélyből, előtörtek az akkori mondatok. Hányszor utánam jött a berek, jöttek a dombok, amelyek álmomban kéken és feketén ragyogtak. Ballagtunk is persze, s mivel 1948-at írtunk, nem énekel­tük a hagyományos dalt — ki akart akkor jó polgár len­ni? —, elmaradtak a Ballag már a vén diák ismerős so­rai. Mi népdalokkal búcsúztunk Aszódtól: Elindultam szép hazámból... énekeltük, aztán elkezdtük a másikait, Elme­gyek, elmegyek, hosszú útra megyek. De mindig újabb és újabb nóta szólt, Csillagok, csillagok, szépen ragyogja­tok, ennek a legénynek utat mutassatok. Szüléink és az aszódiak az út két oldalán integettek kis csapatunknak. Az integetek között ott voltak a lányok, akik a ballagási szalagunkat hímezték. Mert ezt sem üz­letben vettük. Az hímezte ki, akit titokban — bevallani nem volt bátorságunk — ka- maszos lángolással szerettünk. A következő évben ballagok már a pártbizottság épületé­hez is elvonultak, ahol Sző- lőssi József a ballagok nevé­ben útravaló szavakat, taná­csokat kért Gál Géza járási titkártól. Két osztály egykori balla­gását idéztem rövid sorok­ban. Nem volt közöttünk, aki nagy ajándékot kapott volna. Édesapám kezet fogott ve­lem. A virágcsokrot édes­anyám a kert virágaiból kö­tötte. A termeket mezei virá­gokkal díszítették ez utánunk következők. Csak az esemény emlékét őrzöm, az élményt melengetem közel negyven év után. S őrzöm a kézzel hímzett ballagási szalagot, a két belehímzett monogrammal és a dátummal: 1947/48. Fercsik Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom