Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1986. MÄJUS 1., CSÜTÖRTÖK Szigorú zsűri bírálja munkájukat Mégsem iába törik a fejüket A külföldre szánt kitelek már elhagyták a gyárat Cegléden és a környékben éüő lányoknak, asszonyoknak egykor csak a Május 1. Ruhagyár ottani gyáregysége nyújtott biztos megélhetést. Azóta jó pár fajta elhelyezkedési lehetőség kínálkozik az iparágban, elég, ha csak a Pevdit, vagy a Nívót említjük. A szakmunkásokat azonban változatlanul a ruhagyáriak képzik, s bizony fájó, hogy sokan rendre elhagyják a varrodát. — Tavaly 37 harmadéves Ipari tanulónk volt, közülük tizenöten maradtak nálunk a bizonyítvány megszerzése után —- mondja Czinege Béláné személyzeti és oktatási előadó. —- Ez az arány a korábbi évek tapasztalatából ítélve még jónak mondható. Két műszakban kell dolgozni, s ezt, valamint az utazás terheit nem mindenki vállalja. Manapság, amikor otthon is lehet bedolgozást vállalni, s jó pénzt fizetnek a varrásért a butikok, mi szinte hiába törjük a fejünket megtartó, lehetőségeken. Az idei elsősök negyvennyolcán vannak, közülük egy lem ceglédi lakos... — Akad, aki végleg elhagyja a pályát, de gyakoribb, hogy a lakóhelyükön működő kon- íekcióüzemben vállalnak munkái.^- kapcsolódik a beszélgetésbe Bálint János műszaki vezető. — Létrehoztuk ugyan a kismamaszalagot, de itt éppúgy nyolc óra a napi munkaidő és ugyanaz a feladat, mint másutt. Csak a műszak állandó délelőttös. Ebben a műhelyben most steppelt paplankabátokat készítenek szovjet exportra, és ugyanide varrják a kosztümöket is. . Kovács Dénesné azok közé tartozik, akik három éve tanulták a szakmát, ö most sem kacérkodik a válás gondolatával. — Itt szeretném megmutatni, mire vagyok képes — mondja. — Az idén szerzek gimnáziumi érettségi bizonyítványt és szeretném elvégezni 8 technikusminősítőt is. Balázs Julianna még a tanulóidejét tölti a gyárban, de már most maga varrja, amit visel. Számára talán egyértelmű volt a választás, hiszen az édesanyja is a gyárban dolgozik. — Én is itt sajátítottam el 8 szakmai fogásokat, s ma már mindegy, hogy a gallér rögzítését, az ujjak beállítását, vagy a vasalást bízzák rám — mondja Bíró Mihályné, aki 22 esztendeje hűséges a gyáregységhez. — Ez egyébként mindegyikünkre igaz, hiszen egyformán tesszük a dolgunkat bármely munkaszakaszban. Szükség is van a tudásra, mert bizony előfordul, hogy valamelyikünk hiányzik, s akkor be kell ugrani a helyére. A 220 varrodai dolgozót foglalkoztató gyárban már a tavaszra, a nyárra készülnek. A kiszabott anyagot és a modellt az anyagyártól kapják, az ő dolguk az összeállítás és a minőségi ellenőrzés. A ceglédiek évek óta bérmunkában is dolgoznak, s ez ebben a szakmában a legfontosabbra, a precizitásra tanította meg őket. — A lányok és asszonyok megadják mindazt, amit elvárunk tőlük — mondja Bálint János. — Lelkiismeretesek, gyorsak, pontosak, adott esetben a bírálatot is elfogadják. Munkájukat szigorú zsűri, a külföldi piac bírálja el. Hogy miként, arról egyértel-. műén tanúskodnak visszatérő partnereink rendszeres megrendelései, no és persze az új megbízók. A hazai vásárlók szintén szívesen öltik magukra az Elegant emblémával jelzett kabátokat, kosztümöket, nadrágokat és ruhákat. Ezek színe és fazonja mindig a legújabb divatot követi, s mert kis szériában készülnek, rugalmasan alkalmazkodnak a módi változásához. Most éppen a honi nőknek készülnek nyári ruhadarabok, a külföldre szánt tételek már elhagyták a gyárat. S ahogy a kínálatból látszik, ezek is éppoly szemet gyönyörködte- tők, mint a külföldi tételek. F. E. Bíró Mihályné: — A pontosság a legnagyobb kincs ebben a szakmában. (Veress Jenő felvétele) ASbertirsa Központi orvosi ügyelet A területen élők ellátásának javítása és a gyógyító szakemberek munkaidejének gazdaságosabb beosztása végett május első napjától fogva Albertiján központi orvosi ügyelet kezd működni. A Vasút utca 4. szám alatt lévő épületben (telefon: 112) kialakultak a feltételek, egy orvos és egy nővér igyekszik segíteni a rászorulókon. Az ügyeletet természetesen telefonon is lehet hívni, persze csak akkor, ha sürgős esetről, heveny megbetegedésről, életveszély elhárításáról van szó. De például a gyógy- szerfelíratás semmiképp sem tartozik ebbe a sorba. A szolgálatot teljesítő doktornak egy URH-rádióval felszerelt gépkocsi áll rendelkezésére. Ez a változás a szomszéd községben lakókat, a cegléd- bercelieket is érinti, hiszen hétköznapokon este 18 órától másnap reggel 7-ig, hétvégeken pedig péntek 17 órától hétfő reggel 7 óráig nekik is ez az ügyelet nyújthat ellátást. A községben két segélykérő telefon található, a tanács azt ígéri, még kettőt felszereltet. Törtei községért Azonnal csomagoltam és jöttem A községi tanács 1983-ban rendeletet alkotott a Törtei Községén kitüntetés alapításáról. Ezt az emlékérmet évente két olyan személynek adományozzák, akik közéleti tevékenységükkel és .társadalmi munkájukkal az évek során az átlagnál többet adtak, adnak a közösségnek. A felszabadulási ünnepségen — immár harmadízben — ismét két, arra érdemes vehette át a kitüntetést, Fajka Jánosné tanárnő és Tóth Károly, a helyi KlOSZ-szervezet titkára. A Kallós “Elek által megformált plakett egyik oldala a község első bélyegzőjének lenyomatát ábrázolja, közepén a hátrafelé nyilazó kun vitézzel. A másik oldalán az emeletes iskola és a tanácsháza látható. Családi társaságban ülünk, és arról beszélgetünk Fajka Jánosnéval, mi az előzménye a kitüntetésnek. — Hogyan kezdődött az életpályája? — Itt születtem ebben a községben, tősgyökeres törteli családban. Itt él még édesapám, élnek rokonaim, a férjem édesanyja, testvérek, barátok ismerősök. Ebben a községben minden családot ismerek. Sok tanítványom szüleivel együtt gyerekeskedtünk, játszottunk, jártunk iskolába. Ismerem örömeiket, gondjaikat és ma is sok családi dolgot úgy beszélünk meg, mint régi barátok. Az idősebbekben szüléimét látom és tisztelem. De ismerem a község minden utcáját, minden házát, s ha szép időben kike- rókpározunk lányommal a határba, mutatom, melyik tanya kié. Lelkem mélyén kezdettől fogva pedagógus akartaim lenni. Pesten dolgoztam, amikor megérkezett Pethő Etelka tanító néni levele: „Teca, gyere haza tanítani!” Mondanom sam keil, hagy azonnal cs<>- ; magoltam és jottÖK'"'Ma is hálás vagyok ezért'a levélért: Először mint képesítés nélküli kezdtem, de hamarosan beiratkoztam a Szegedi Tanárképző Főiskolára, ahol földrajz—biológia tanári képesítést szereztem. — De közben történt egy és más? — Bizony, ez a négy év mást is hozott, nemcsak a tanári diplomát. Megismerkedtünk férjemmel, összeházasodtunk. Kislányom pár hónapos volt, amikor vizsgára magammal vittem, mert nem volt kire bízni. — Nem volt könnyű a kezdet, de hamarosan vezető beosztásba került. — Három évig igazgatóhelyettes voltam, amikor . Kristó László nyugdíjba ment. egy évig megbízott .igazgatóként utána öt évig kinevezett igazgatóként vezettem a testületet. — Hogyan emlékszik erre a kilenc esztendőre? — Akkor is megvoltak a sajátos problémáik. Magas volt a képesítés nélküliek száma, nagy volt a mozgás, az elvándorlás. A pénz most is kevés, akkor sem volt több, de a sok gond mellett eredményeket is értünk el. A kollégákkal, a szülői munkaközösség tagjaival összefogtunk, társadalmi munkát szerveztünk. Járdákat betonoztunk,. kéri.-, tést építettünk, festettünk, pihenőpadokat helyeztünk: lé- sportudvart létesítettünk. Több százezer forint érték, amit közösen létrehoztunk. — Mi volt a legnehezebb? — Szakmai szempontból a besnyői és a ludasi tanyai iskolák megszüntetése, körzetesítése és az ott élő gyermekek sorsának megnyugtató rendezése. Az iskola tetőzetének cseréjére viszont mint rossz álomra emlékszem vissza. — Milyen társadalmi teendői vannak? — Hatvanhárom óta egyfolytában tanácstag vágyok, s egy időben a végrehajtó bizottságnak is tagja voltam. A számvizsgáló tanácsi bizottságban. az idősekkel, a cigányokkal foglalkozó operatív bizottságban is dolgozom. Tagja vagyok a Hazafias Népfront községi elnökségének, az áfész helyi intézőbizottságának. Vezetem az iskolai vörös- keresztes szervezetet és elvégzem, amivel megbíznak. — A család megérti ezt a sok elfoglaltságot? — Férjem és leányom nem haragszik ezért. A párom szinten benne van a közélet sodrásában. Ha csüggedek vagy fáradok, ők biztatnak. Sok itthoni munkába besegítenek, és, ez jólesik. — Kislányuk milyen pályára készül? — Ildikó szintén a pedagógus pályát választotta. Jelenleg a Szegedi Tanárképző Főiskola hallgatója. Úgy látszik, megszerette a gyerekekkel való foglalkozást, mivel érettségi után már próbálta. Reméljük, a társadalmi feladatok elől sem fog elzárkózni. Fodor Imre Rokonszenves programok Hagyománya van a rendnek Cegiédhercel dobogós lett S' Az országossá növő tisztasági mozgalom ismét fellendülőben van. A két éve történt megújulást a vártnál nagyobb figyelem kísérte. Ösztönzőleg hatott a községek vezetőire és lakóira, hogy a helyezések jelentős anyagi juttatással is járnak. Az 1 bércéi a községek között: _gyei második helyezést és ezzel jaró 600 ezer íorintoT nyerte el. A plakettet és oklevelet az április negyediki ünnepségen adta át a megyei Vöröskereszt képviselője Lűr Lászlónak, a községi tanács elnökének. Az önértékelést végző aktivistákból és tanácsi dolgozókból álló bizottság olyan szigorúan pontozott, hogy az őket váratlanul ellenőrző, hasonló összetételű városi bizottság megtoldotta a berceliek pontSzámét. A társadalmi összefogás sok példája sorolható fel Ceglédbérce- len, a község vezetői és a helybelieknek rokonszenves programok megvalósításához kérik anyagi, szellemi és gyakran fizikai munkában mérhető segítségüket. E ső áztatta az aranyozott hagymakupolákat, a Vörös téren kifordította a turisták ernyőit a szél. Az Ikarus autóbuszok utasai párás ablakok mögül kémlelték a várost. A széles utak, sok-sok kilométernyi hosszúságú utcák lenyűgöző méretekre vallottak. Egy világváros tárulkozott elénk. Ezen a vasárnapon, április 20-án, az egész Szovjetunióban kommunista műszakot tartottak. Hagyománnyá vált, hogy az önzetlen munka tölti ki az emberek pihenőidejét Lenin születésnapja előtt. Az utcákon és a tereken a moszkvai lányok, asszonyok, férfiak ásták a parkok virágágyait, gereblyézték az avart, nyesték a fákat, takarították el a tél maradványait. Dolmányos varjak tipegtek, röppentek a kerti utakon, mintha elégedett munkafelügyelőként gusztálnák a város- szépítők i evekezetét. A Pest megyeieket szállító barátságvonat 340 utasa már út közben láthatta a falvak lakóinak készülődését. Meszelték az állomásokat, pineálták a korlátokat, póznákat, fehérre pemzúzték a fák törzsét. Később benn a Kremlben Moszkvai ünnepnapok Is szemlélhettük a felújítás folyamatát. Április 22-én, Lenin születésének 116. évfordulóján már kora délelőtt elfoglaltuk helyünket a nyolc autóbuszban. Utunk a Kremlbe vezetett, ahol csoportjainknak az idegenvezetők mutatták be a történelem jeles színhelyeit, a műemlék épületeket és a közéjük jó érzékkel illeszkedő kongresszusi palotát. Megálltunk Lenin szobránál, nézegettük a kormányzati épületeket, a kecses ku- polájú székesegyházakat, a látványosságszámba menő óriás harangot és a hatalmas méretű ágyút, amelyet sohasem sütöttek el. D elet mutatott a Kreml messze földön ismert toronyórája, amikor beálltunk a kilométernyire kígyózó sor végére, hogy lerójuk kegyeletünket a mauzóleum lakója előtt. Jóllehet az eső már elállt, meglehetősen zord volt az idő. Ennek ellenére a sor egyre nőtt. Jöttek óvodás csoportok is a térre, meg iskolások, akik aznap kötötték fel először a pionírok vörös nyakkendőjét, s az ismeretlen katona sírjánál tettek esküt. Egy-egy szál virágot helyeztek az emlékmű talapzatára, és feszes tisztelgéssel adóztak a hősök — köztük elhunyt rokonaik — emlékének. Egymás után tűntek fel a téren a fehér ruhás arák, akik menyasszonyi csokrukat tették az emlékhely kövére, majd a mauzóleum előtt helyeztek el néhány szál virágot. Alig háromnegyed órás várakozás után, megpillanthattuk Lenint, s már kanyargóit is tovább a végtelennek tűnő menet a márványlabirintus falai között A szabadba érve éles fény érte a szemünket. Moszkvai tartózkodásunk alatt — először és utoljára — néhány percre kisütött a nap. Nyomban előkerültek a fényképezőgépek, megörökítendő az őrségváltás pillanatát. Amint megkon- dul a Szpasszkaja torony hires harangjátékra, feltűnik a Kreml egyik kapuiában három kiskatőna. Mereven nyújtott lábbal, csizmacsattogtató léptekkel vonulnak szuronyos puskáikkal felváltani az őrt. állókat. A május elsejei előkészületek is lázban tartották a hatalmas országot. A Vörös téren már állt a tribünök egy része. Hatalmas vastraverzeket helyeztek el a zászlóknak', és a jelszavaknak. Daruról helyezték el a dekorációt. A körutakon és a sugárutakon sarlót és kalapácsot, meg ötágú csillagot formáló neoncsöveket szereltek a villanylámpák oszlopaira; amelyek esténként kigyúlva ünnepivé varázsolták a várost. A felvonulási útvonalat festékszóró gépek csíkozták újra, számokat festettek fel, megjelölve a gyülekező százezrek szektorait, a menet vonulását. A z ágyasokban fázósan húzták össze kelyhü- ket a piros tulipánok, de a boltokban ott volt a sok, messze földről szállított virág. Mi, ceglédiek, abonyiak, albert írsa iák, nagykőrösiek köztük láthattuk azokat a szegfűket is, amelyeket a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság' Tsz üvegházaiban szorgos kezek nevelgettek, Spolgat- tak a moszkvai ünnepekre. Tamasi Tamás A Ceglédbercelre belépő idegen is azonnal észreveszi az itt lakók rend- és virág- szeretetét. A házak előtt fák, virágok gyönyörködtetik a szemet. A nyílegyenes főutca mentén mély árok vezeti el a falu fölött húzódó Gödöllői- dombság gyakran árként lezúduló vizét. Egy-egy sáros időszak után tengelyig érő kátyút vájnak a gépkocsik a mellékutcákban. Az eső elálltával megjelennek a helyi ■t4sf:;T$gmeláfiz§peílci£et agős, bbronavaV'feSszeijelt klórjai hogy újból Járható legyen minden út. Tálán egyetlen községben sem siratnak meg úgy kivágott fát, mint Cegíédberce- len. Egy-egy környezetrendező akció után reklamációtól hangos a tanácselnök irodája. A kivágott fák mindegyike veszélyes volt vagy a villanyvezetékre, vagy a környező házakra. Mégis napokig kellett csitítgatni az embereket a park rendezésekor. Az áprilisi hóesés ellenére is akadt jelentkező, amikor a HNF fásítási akciót hirdetett. 300 darab platán, berkenye, hárs, illetve vörösszilva-csemetét ültettek a kiszedett fák helyére, s a közterületekre, a mindig segíteni kész nyugdíjasok és a tavaszi szünetet élvező diákok. Mindenképp emelkedett a tisztasági mozgalom rangja, mióta a címhez pénz is tartozik. Ceglédbercel esetében nem egészen így igaz. Itt hagyománya van a rendnek, tisztaságnak. Már tavaly is köze! jártak a mostani helyezéshez. S. E. Még csak belföldre Tűzálló forgácslap Tűzálló forgácslap gyártására készültek fel az Érdért Vállalat vásárosnarriényi üzemében. A tűzön kjvül a hőnek, víznek, gombának és a rovaroknak is ellenálló tor- ■ gáeslapból — a megrendelő kívánsága szerint 8-tól 60 milliméterig terjedő vastagságban — még at idén mintegy százezer négyzetmétert készítenek. Jövőre pedig az igényektől függően növelik a gyártást. Az új terméket elsősorban a belföldi kereslet kielégítésére .szánják de arra számítanak, hogy a ,termelés felfutása után exportra is lehetőségük nyílik. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
