Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

L.LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 110. SZÁM 1986. MÁJUS 12.. HÉTFŐ Megelőző fogápolás Valkón is haladnak a korral Gyógykenyér A tavalyi termesből az Utolsó étkezésilenmag-szállí-t- mányt is elküldte az NSZK- ba a Lajta-hansági Állami Tangazdaság. A megrendelő­nek, amely gyógykenyeret ké­szít a hansági lenmagból, évek óta jó partnere a gazdaság. Sovány, kavicsos talajon ter­melik jó eredménnyel az ét­kezési lent. a magjából évente mintegy 4500 mázsát exportál­nak, s minőségétől függően egy mázsáért 2300—2800 fo­rintot kapnak. Így a lenmag­termesztésből származó bevé­telük annyi, mintha búzából ezen a területen hektáronként 80—90 mázsái termesztenének. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A bábszínházi bérletek IV. előadásaként Csipkerózsika, az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínházának vendégjátéka, 9.30, 11 és 15 órakor. Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Oomony. művelődési ház: Milyen gombát szedhetek? 18 órakor. A régi községháza, a volt járási, majd városi tanácshá­za előtt beszélgettünk Mayer Jánossal, a gödöllői tanács műszaki osztályának vezetőjé­vel. Szemléltük a tetőn dolgo­zó iparosokat és az állványo­zókat. Lent a Szabadság téri oldalon már végeztek a korlát készítésével, a Dózsa György út felőli rész még hátravan. Nagy munkába kezdtek, és ez érthető, hiszen az elkövet­kező napokban, hetekben az épület tetőhéjazatának cseré­jére kerül sor, valamint a kupola bádogozásának újra­burkolását végzik el. Sok volt már a panasz, a beázások miatt el kellett kez­deni e munkákat. A balese­tek1 megelőzése koffiöly előké­születeket kíván. A munkák megkezdése előtt ezeket kell elvégezni. A kivitelező Vá­rosgazdálkodási Vállalatra nagy feladat vár. A 20-as népboltban Tamás Rezső boltvezetővel váltottam szót. A bejárat felett védő­szerkezet áll, amelyet most készítettek. Az emberek már megszokásból kissé bizonyta­lankodva térnek be alatta az üzletbe. Ismert, hogy Gödöl­lő legnagyobb forgalmú élel­miszerboltja a 20-as. Az iránt érdeklődtem, hogy az épüle­ten folyó munkálatok nem okoznak-e forgalomesést. — Huszonhat éve vagyok itt, a 20-asban néhány alkal­mat megéltem, volt, mikor az épületet tatarozták, máskor az útátépítés okozott problémát. Ezeknek a munkálatoknak velejárója a forgalomcsökke­nés. Az építők igyekeznek úgy dolgozni, hogy ne legyen problémánk, és azt is ígérik, hogy két hónap alatt elvégzik a tetőn a munkát. Majd meg­látjuk. Reméljük, tudják a szavukat és az időt tartani. Mi idebent az üzletben min­dent elkövetünk o zavartalan kiszolgálásért. Gondoskodunk az áruellátásról, az üzlet rendszeres feltőltéséről. Prob­lémáink vannak, ezek közé tartozik a munkaerő kérdése, jelenleg is hat-nyolc dolgozó hiányzik. Sok és nehéz a munka, így aztán mindig vannak kilépők, elmenők, munkahelyet' változtatók. A nehézségek dacára a Kossuth Lajos szocialista brigád tag­jai fokozott munkatempóval, fáradhatatlanul igyekeznek a vásárlóközönséget szolgálni. Esős, hideg reggelen tettem látogatást a piacon. Ilyenkor sajnos jobban észre lehet ven­ni a közepén azt a négy mé­ter hosszú mélyedést, amely­ben már nagyon sokan eles­tek. Nagy piac volt, sok árus­sal és bőséges áruval. A hagy­ma 18, az újhagyma 4, a fok­hagyma 210, a dughagyma 80 forint. A burgonya kilójáért 7,50-et, az uborkáért 50, a ká­posztáért 30, a paradicsomért 160 forintot kérnek. Egy fej karalábé 8, egy dar ib papri­ka 4, 8 és 12 forint. A retek csomója 8,50, az alma 10 és Elöl. hátul, jobbról balra, körkörösen. Föl-le. lényeg a minél erősebb dörzsölés. Tü­kör hiányában egymással szembefordulva lehet utánoz­ni a műveletet. Semmi külö­nös nincs a leírt mozdulatok­ban a valkói általános iskola tanulói számára, ök már meg­szokták. Tavaly novembertől részt vesznek a korszerű, meg­18, az eper 200 forint. A spe­nótért 15 forintot kérnek, egy fej saláta 3, 4 forint. Palántát is árulnak. A paradicsom 1— 4, a Salvia 4 és 5, a gerbera 7, a szegfű 1,50, a petúnia 7 forint. A paprika fajtától füg­gően, általában 3 forint. Cs. J. Aszód Földobott kö Az újjászervezett aszódi Üj Tükör-klub vendége ezen a héten Sára Sándor filmren­dező volt. A délutáni órákban Sáhóné Bordás Éva klubve­zető kalauzolásával megtekin­tette a Petőfi Múzeumot, a Podmaniczky-kastélyt és a községet. A Földobott kő cí­mű filmjének levetítése után az azzal kapcsolatos kérdé­sekre válaszolt a rendező, majd munkásságáról, eddigi pályafutásáról beszélt az ér­deklődőknek a gimnázium könyvtárában. Gödöllő Bölcsődei felvétel A városi tanács egészség- ügyi osztályától kapott tájé­koztatás szerint Gödöllőn a szülők gyermekeik szeptembe­ri bölcsődei felvételéhez a jelentkezési lapokat május 20- tól június 20-ig adhatják be a lakóhelyük szerint illetékes intézményhez. A jelentkezési lapokat a bölcsődékben, vala­mint az egészségügyi osztályon szerezhetik be. Mozi Hamupipőke. Walt Disney világhírű rajzfilmének felújí­tása. Csak 4 órakor! A borotvás gyilkos. Színes, magyarul beszélő csehszlovák krimi. 6 és 8 órakor, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Gödöllőn az Agrártudomá­nyi Egyetem testnevelési tan­székén egész éven át szorgos munka folyik. A külső sport- létesítményeket és a sport- csarnokot jól kihasználják, hiszen számos eseménynek adnak otthont. Az egyik ren­dezvényt alighogy befejezik, már készülnek a másikra. Így van ez ebben a hónapban is, mondotta Sári Géza tanszék- vezető. Május 12-től 15-ig két sportágban, labdarúgásban és kézilabdában az ATE-n ren­dezik a magyar egyetemi és főiskolai országos bajnoksá­got. előző fogápolási rendszerben. Naponta kap mindegyikük eg.y nátriumfluorid tablettát, he­tenként egyszer pedig Elmex zselével kezelik a fogaikat. Kié a legszebb ? A 6—10 éves. alsó tagozatos tanulók büszkén mutatják az idegennek fogmosási tudomá­nyukat. számukra már termé­szetes. mindennapos szokássá vált. Olyannyira, hogy a har­madik osztályos Balogh Kata­lin a reggeli, déli. esti fog­mosás felsorolása után — hi­szen anyukája is így csinálta, mikor kicsi volt — azonnal a most aktuális témára, a hulla­dékgyűjtésre tereli a szót. A fogkefék vásárlásával sincs probléma, a szülőkre rá­bízhatják, milyen méretűt, anyagút kell venni. Kati sze­rint az a fontos, hogy ne hull­jon a szőre. Az orvost is bát­ran keresik fel, hiába a névsor, a fiúk előbb mernek bemenni. Az elsősök is felkészültek a nagy bemutatóra. mindenki elhozta a felszerelését, nyújto­gatják a kezüket valameny- nyien a kérdésre, kinek a leg­szebb a foga? Juhász Nárcisz, Tóth László és Sziráki Szi­lárd szívesen vezetik be a fel­nőttet is a fogmosás alapis­mereteibe. Csak néha tekinte­nek rá a mosdó fölötti színes, eligazító rajzokra, már gya­korlott fogmos-ók, az..,,óvodá­ban is csinálták lefekvés előtt. Szegeden hallotta Azt is tudják, ez azért jó, mert nem romlik el a foguk. Ellenőrzéskor Lacinak egy, Nárcisznak három fogát kel­lett betömni. Az óvoda nagy- csoportosainál végzett leg­utóbbi vizsgálatkor a huszon­nyolc gyerekből egynél talál­tak fogzománchibát. ők 3—4 éve vesznek részt a kísérlet­ben. A második osztályosok tü­relmetlenül várják az óra kezdetét, a szünet most úgy látszik, hosszúra sikerült; pe­dig nekik még mesélniük kell. Itt már eltérőek a vélemé­nyek. Koska Bernadett saj­nálja az időt, öt perc helyett szívesebben mosná egy percig a fogát. Meg azért sincs ked­ve hozzá, mert elfárad a ke­ze. Lakatos Júlia ellenben otthon is reggel, este és dél­után kezébe veszi a kefét. Sőt, van egy nagyobb testvére, akit ő beszél rá a fogmosásra, mi­vel az csak néha-néha teszi meg. A fluorozás előzményeiről, bevezetéséről Dombrády Emi­lia tanárnőtől, a Vöröskereszt helyi titkárától kértünk tájé­koztatást. — Titkárrá választásom után Szegeden voltam továbbkép­zésen. Az egyik napirendi A városszerte kihelyezett falragaszok ismertetik a mű­sort, amely a következő: 12- én 14.30—18 óráig labdarúgó­mérkőzések. 13-án 14 órakor ünnepélyes megnyitó, 14.30— 18 óráig labdarúgó-, 14.30— 19.30 kézilabda. 15-én 10-11- ig, 13.30—17-ig kézilabda, 14— 17-ig labdarúgó-mérkőzések, 17.30-kor ünnepélyes ered­ményhirdetés. Az egyetemi és főiskolai or­szágos bajnokság fővédnöke Földiák Gábor miniszterhe­lyettes, a verseny fővédnökei: dr. Papócsi László miniszter- helyettes és dr. Bíró Ferenc rektor. pontban dr. Makra Csabának, a gödöllői rendelőintézet fő­orvosának előadása hangzott el arról, hogy Pesten az isko­lákba nénik járnak a gyere­keket megtanítani a helyes fogmosásra. Gondoltam, miért csak városon? Megkérdeztem. Azt a választ kaptam, a falusiak nem igénylik, egyébként a pedagógusok sem vállalnák. Hát én vállalom! A valkói fogorvos, dr. Kiss Ka­talin örült, mivel az óvodások már évek óta csinálták, ő megbeszélte Makra doktorral, én a tantestület segítséget kértem. Beleegyeztek Két kivétellel — A fővárosban sok szülő fellázadt, mert nem tudta, gyemeke milyen tablettákat kap. ezért mi először minden osztály szülői értekezletén el­mondtuk a tudnivalókat a fogszuvasodásról, a helyes táplálkozás szükségességéről. (Most tárgyal az iskola veze­tősége a Közeli bolt főnöké­vel a reggelire való tej és kifli megrendeléséről.) Azt is elmondtuk, mennyire fontos a kismamáknál a szop­tatás. hiszen a gyerek ínye így erősödik. Nem tettük kö­telezővé a fluorozást, két szü­lő kivételével mégis mind­egyik vállalta, engedélyezte. Tisztában vannak vele ők is, ha a tejí'og rossz, az új 4» ere­dendően csak rossz lehet. Fél éve folyik ez a kísérlet, ki­mutatható eredményeink még nincsenek, de az óvodához és a többi ilyen intézményhez hasonlóan biztosan számítha­tunk a sikerre. Báskai Erzsébet p*lőször úgy gondoltam, ■*-* nem közlök neveket az alábbi írásban, bár annak min­den részlete igaz, hiteles és a megtörténtek tanúkkal bizo­nyíthatók. Hogy mégis a sze­replők megnevezése mellett döntöttem, az azért van, mert a történetben olyan tanulsá­got fedeztem fel, amely sokak számára lehet biztatás: pró­báljanak meg ugyanolyan lel­kesedéssel, hittel és bizalom­mal részt venni a saját életük alakításában, ahogyan Baranyi Andor és felesége tette. Hajdúszoboszlón, a Kartali Petőfi Termelőszövetkezet üdülőjében találkoztam a Ba­ranyi házaspárral. A megér­kezés után csendesen, félre­húzódva üldögéltek szobájuk­ban, majd a férfi érdeklődni kezdett. — Merre van a kö­zelben olyan hely, ahol vala­mit enni lehetne? — Megmu­tattam, hová menjenek. A fe­leség maradt a helyén. Né­hány perc múlva visszajött élete párja, s biztatta. — Ne félj, gyere, kiszolgálnak min­denkit! Mi is beülhetünk a terített asztal mellé. Az asz- szomy hitetlenkedve követte férjét. Ebéd után a fürdőbe készü­lődött a társaság. Tóth János hívta Baranyiékat. — Gyer­tek velünk, fürödjetek ti is! — Azt már nem! — mondta a férj, de azért mindketten a csoporthoz szegődtek, s amíg mi a májusi kánikulában él­veztük a fürdés minden örö­mét, Baranyi Andor fekete öltönyében, vakítóan fehér in­gében és szorosra kötött fe­kete nyakkendőjében sétált a medencék között. Biztattuk, dobja le ünneplőruháját, de nagyon erős volt a visszauta­sítása. Felesége ült a virágok kö­zötti pádon. Ezer és ezer tő tulipán nyílott különböző szí­nekben, aranyesőbokrok hul­Kereskedelmi őrjárat Az ellátás zavartalan Agrártudományi Egyetem Négy napig bajnokság Települések és lakók Hátrányos helyzetben Az ember életében annyi minden funkcionál észrevétle­nül Természetes, hogy a csap­ból folyik a víz, hogy egy gombnyomás, s nehány perc­nyi várakozás után a gázkon­vektor jóvoltából meleg a la­kás; hogy a szennyes lét pil­lanatok alatt elnyeli a lefolyó telhetetlen torka: hogy külö- ösebben nagy távolságok meg­tétele nélkül azt vásárolha­tunk. amit akarunk; hogy a gyermekemet akkor utaztatom hosszan, ha az átlagosnál jobb bölcsődei, óvodai ellátást vagy kiemelkedő színvonalú iskolai oktatást akarok neki; hogy az orvos fél órán belül telefon- hívásra éjjel-nappal házhoz jön; hogy munkahelyet néma MÁV- vagy a Volán-menet­rend függvényében választok magamnak. Egyszóval városi vagyok, e lét minden bosszú­ságával — és kényelmével. Vidám kaland, ha e szolgál­tatások, melyeket születésem pillanatától kéretlenül kaptam, nincsenek, összkomfortos lé­temről egy-két hétre mondok csak le, amikor választom ma­gamnak — kényszer nélkül. Természetesen előfordul, hogy e kellemes közérzetemet biz­tosító városi komfort egyik­másik eleme nem, vagy hibá­san működik. Ilyenkor dühöd- ten fújok a Városra, amely képtelen megszokott igényei­met a megszokott módon és színvonalon kielégíteni. Hiá­ba no, városi vagyok. Magyarország lakosainak azonban csak egy, ráadásul kisebbik része él ilyen viszony­lag kényelmes viszonyok kö­zött. Aki ma falun, nagyköz­ségben, vagy kisvárosban ha­sonló feltételekről álmodozik, fizetni kényszerül. Kemény forintokat szurkol le az iható vízért, a meleget hozó gázve­zetékért, az aszfaltos útért, s még ki tudja, mi mindenért. Városaként is gondolkodni kényszerülök e furcsa igazsá­gosság láttán. A felszabadulás óta telepü­lésfejlesztési koncepciók sora igyekezett egészséges szimbió­zist kialakítani város és falu között.- A- dicséretes cél több évtizede a különbségek fejszá­molása, ■ még ha a módszerek egynémelyükéről ki is derült: inkább hátráltatja a falu szer­ves, egészséges fejlődését, mindsem előmozdítja. Hibás­nak bizonyult — s hála isten­nek megtorpant — a tanya- rendszer idő előtti, mestersé­ges felszámolása, s mára kis­települések tucatjáról derült ki: elsorvadásuk egyáltalán nem törvényszerű. Az új településfejlesztési koncepció igyekszik elkerülni elődeinek buktatóit, s inkább indirekt eszközökkel terelgeti, mintsem hatalmi szóval irá­nyítja a falvak és városok fej­lődését. Ezen új eszközök egyike a településfejlesztési hozzájárulás. A településfejlesztési hozzá- jái'ulásra — számarányukat tekintve — sokkal több falu mondott igent, mint város, il­letve kerület. Szerepet játszott ebben valószínűleg a megszo­kás is, hiszen a falusi ember eddig is fizette a községíej- lesztési adót, míg a városiak­tól soha senki nem kért egy fillért sem a tanácsi lakás lak­bérén, s a különböző számlák kiegyenlítésén kívül. Fizetni azért, amit eddig ingyen ad­tak? A kísérlet nem kis fel­háborodást keltett, s a váro­siak jelentős része határozot­tan mondott rá nemet, vissza­utasítva ezzel mindenféle tá­madást, amely kiváltságos helyzetüket, állampolgárságuk első osztályú minősítését érin­tette volna. Más kérdés, hogy az átsoro­lásra végül is sor kerül majd, hiszen mindazt ma már senki sem teszi ingyen és bérmentve a városlakók ölébe, melyre ön­maguk egy fillért sem hajlan­dóak áldozni. Mert igaz ugyan, hogy a településfejlesztési hoz­zájárulást körültekintőbben kellett volna útjára bocsátani, előre tisztázva jó néhány me- netközbeni buktató elsimítá­sának módját, állampolgári tudatunk — és öntudatunk — megmérettetésére mégiscsak használható volt a teho. A reá adott válaszok pedig nem fel­tétlenül a rendeletet minősí­tik könnyűnek... Igenlő — vagy nemleges — válaszaink arra is megfeleltek, tudunk-e egyáltalán lakásunkon és há­zunkon kívül településben, ke­rületben. negyedben, városban vagy faluban gondolkodni. Képesek vagyunk-e megítélni, s ha kel'l, korrigálni a rendel­kezésünkre álló javak eloszlá­snak módját, s végül ön­magunkon kívül állampolgári felelősséggel egy helyett tíz­millió ember körülményeit, vágyait, teherbíró képességét és lehetőségét reálisan mérle­gelni. E kérdésekre a választ mindenki maga adta meg... H. J. Tulipánok közt a pádon A meglelt mesevilág látták virágaikat a sétálókra, rózsaszín babarózsák illatoz­tak. — Hogy tetszik itt, An- nuska? — kérdeztem az asz- szonyt. — Minden olyan, akár a mesékben — válaszolta. — Olyan, mint a mesék világa. Este az üdülő társasága a halászcsárda magyaros termé­ben vacsorázott. Ott volt a Baranyi házaspár is. Tóth Já­nos Baranyinét táncoltatta, Baranyi pedig Tóthnét. Vil­logtak a fények. Lágy tangót játszott a zenekar. Annuska mellém került az asztalnál. Nem kellett kérdeznem, ő súgta. — Mesevilágba kerül­tem. Valamennyien örültünk az örömének, örültünk, hogy megismert valami mást, mint amiben eddig élt, s amit ta­lán egyedül üdvözítőnek és természetesnek tartott. Másnap a strandon láttam, amint a többi asszony közt bemerészkedett a medencébe. Férje tovább viselte ünnepi öltönyét. Öt kérdeztem, miért nem fürdik? — Még soha nem voltam strandon. Félek, kinéznek az emberek maguk közül, mert azért én mégiscsak cigány va­gyok. Felesége a többi asszony között kacagott, fröcskölte a vizet. A férje megjegyezte. — Az asszonyt sem értem, hogy tehetett ilyet, hogy adhatta rá a fejét. — Joga van hozzá — mondtam s állításomat Baranyi Andor sem cáfolta meg, de mégis tiltakozott. — Nekünk nagyon nehéz. Ne­künk akkor is könnyen oda­dobják a kusst, ha tisztessé­gesek vagyunk. Egy kalap alá csapnak a dologtalanokkal. a csavargókkal, pedig mi saját erőből házat vettünk, beren­dezkedtünk, műveljük a ker­tünket, évtizedek óta dolgo­zunk, négy gyereket nevelünk. Nekem — épp a munkám miatt — még Gál elvtárs, az igazgatóm is előre köszön. Fe­leségem téeszben dolgozik, mint a többi magyar asszony. Tiszta, rendes, megbízható. A gyerekeink nem rongyosak, nem koszosak. De hiába van ez így, amikor annyira szomo­rú volt a mi fiatal korunk, annyira nyomorúságos az éle­tünk. Akinek vagyont hagy­tak, akit a szülei iskoláztat­tak, az fel sem tudja mérni, milyen messziről értünk mi idáig. Tudom én, hogy sokat kell dolgozni, hogy még jobb legyen. Csak hát igazodni kellene egymáshoz, mert na­gyon sok olyan van, aki nem igazodik a másikhoz. Csak azt mondja, hogy ez cigány, az meg nem cigány. (Nándor János, Tóth János meg a többiek megzavar­ják a beszélgetésünket. Csal­ják, hívják a vízbe Baranyi Andort. De ő nem megy. El­sétál a sörözőig, onnan nézi fürdőző társait. A medence szélén arra gondolok, egy ne­héz éveket élt, érzelmi viha­rok közt hányódó, otthont épí­tő, családot alapító, megnyug­vást kereső házaspár a meg­ismert mesevilágban talán rá­talál a nagy családra, amely a munkahelyen kívül, a szó­rakozásban is összetartó kö­zösségével veszi őket körül. Mert ez lenne az emberi, s talán ez lenne a törvény- szerű. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom