Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

möl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 109. SZÄM 1986. MÄJUS 10., SZOMBAT Túrái Oalgavidéke Áfész Egyszerű érdekeltségi rendszer A tűzoltók naplójából Hol a felelősségérzetünk? Továbbra is érvényben van a tilalom Az elmúlt napokban sokat írtak az újságok kitüntetett vállalatokról, élenjáró brigá­dokról, gazdálkodó egységek kiemelkedő teljesítményeiről. A Túrái Galgavidéke Áfész most nem kapott semmiféle kitüntetést, mégis ünnepi ter­melési tanácskozásra jöttek össze a szövetkezet dolgozói. — így szokás ez nálunk — mondta Kókai Zoltán, a szö­vetkezet pártvezetőségének titkára —, hogy ilyenkor szá­mot adunk eredményeinkről, s kitüntetjük azokat, akik becsületes munkájukkal segí­tették az eredmények szüle­tését. Minden eddigit A termelési tanácskozás résztvevőit Balázs János, a szövetkezet kereskedelmi fő­osztályának vezetője tájékoz­tatta az 1985-ös év gazdálko­dásáról. — Szövetkezetünk árbevé­tele 1985-ben először haladta meg az egymilliárd forintot, amelynek legnagyobb részét, 783 milliós forgalmat á bolti kiskereskedelem dolgozói bo­nyolítottak le, őket a vendég­látóipari ágazat követte 154 millióval, aminek 80 százalé­kát a szerződéses egységek dolgozói adták. A bevétel növelésével, a költségek csökkentésével, okos készletgazdálkodással elérték, hogy az 1984. évi 21 millióról 34,5 millióra emelkedett a szövetkezet nyeresége. Ennek az összegnek 40 százalékát a vendéglátóipar, 36 százalékát a bolti kiskereskedelem, 24 százalékát az ipari üzemág termelte meg. Az elmúlt esztendő kiemel­kedő eredményei alapján az ünnepi termelési tanácskozá­son megjelent dolgozók öröm­mel hallgatták az idei terv­számok sokaságát. — Az 1985-ös gazdálkodási év minden eddigi eredményt túlszárnyaló bevételét és jö­vedelmét jó kiindulási alap­nak tartottuk ahhoz, hogy bátrabban tervezzünk, még nagyobb feladatok elérését tűzzük szövetkezetünk dolgo­M inden település, falu, köz­ség meghatározó része az alvég, felvég. Gödöllő ebben is egy kicsit más. A Rákos­patak folyási iránya a kastély­parkon túli terület, ez az al­vég. Felvégről azonban nem tudunk, inkább a hídvég volt a választóvonal. De ezt az el­nevezést sem igen használták az ittlakók. A volt község köz­pontja városnak volt becézve, valószínűleg a valamikori me­zővárosi rangból eredően. Az alvég egy régi építésű te­rületén nézzünk szét most egy kicsit. Vegyük irányunkat a volt egészségház, a mai mentő- állomás előttről, s forduljunk a Gizella (Isaszegi) út felé. A Rákos nemrégen épített hiú­ján kell áthaladnunk, masz- szív, jól megépített, cölöpökön nyugvó, forgalmat bíró híd ez. Egy volt panzió épületének romjait láthatjuk még, mely a Gizella strandfürdő tőszom­szédságában működött. Ma a Karikás Frigyes iskola spor­tolási lehetőségét adja több­száz méter hosszúságban a pa­tak mentén. A másik oldalon tekintetünk a platánok vastag­ságát és magasságát szemlél­heti. A sarkon, a fák árnyéká­ban van a földhivatal székhá­za. A platánok az itt folyó át­alakulások idején szerencsére alig sérültek meg. csak pár ág esett áldozatul. Oj módszerű, könnyűszerkezetes iskola épült itt, és mellé utóbb két fontos kiegészítés, a már igénybe vett zói elé — mondta Balázs Já­nos. — Árbevételünket 6 százalékkal kívánjuk emelni, s ez azt jelentené, hogy nye­reségünk 36 millió forintra nőne. Megszabott hányad És mi a haszna ebből a pult mögött állóknak, a fel­vásárlást intézőknek, a szál­lítás nehéz fizikai munkáját végzőknek, vagyis a szövet­kezet dolgozóinak, alkalma­zottainak? A kérdésre így válaszolt a főosztályvezető. — 1986-ban 8 százalékos bérnövekedést biztosítunk a szövetkezet alkalmazottainak, s ebből január 1-ig visszame­nőleg 5 százalékos bérfejlesz­tést hajtunk végre. A további növekedést — az elmúlt évi béremelések áthúzódó kihatá­sai és a háromnegyed éves eredmény ismeretében hatá­rozzuk meg. _— Tovább kívánjuk korsze­rűsíteni és szélesíteni a már sok helyen alkalmazott egy­szerűsített jövedelemérdekelt­ségi rendszert, amely szerint az ilyen jellegű üzletekben a rendszerbe bevont dolgozók a többletjövedelem 20 százalékát osztják fel egymás között. Az elképzelések szerint a rend­szerbe a beosztott dolgozókat is bevonják, úgy, hogy- ezek­ben a boltokban a forgalom meghatározott hányadát fize­tik be a szövetkezet számlájá­ra, a visszatartható részből fedezik a közvetlenül felme­rülő költségeket és az elszá­molás után maradó összeg ké­pezi a többletjövedelmet, amely adómentes és feloszt­ható. Tudjuk, a szövetkezet veze­tőségének erőfeszítései csak akkor lehetnek eredménye­sek, ha minden munkahelyen — a legkisebb boltban ugyan­úgy, mint az irodaházban, az ipari ágazatban javul a mun­kafegyelem. A munkaidő le­dolgozása, a nyitva tartási idő betartása, a költségek csök­kentése alapvető feladat, mert ezek a tényezők részei az eredmények növekedésé­nek. tornacsarnok s a még befeje­zését váró uszoda. Valamikor is igen nagy for­galom bonyolódott le itt, mert a Diana Ruhaipari Szövetkezet főépülete volt a Gizella-ma­lom. Ebben őrölték az uradal­mak gabonáját. Az előző ma­lom azonban nem itt volt, ha­nem a mai MÉH-telep sarká­tól a Rákos-patakig húzódott, de az leégett. Mindezt már Jolán nénémtől tudom, aki itt lakik a Fürdő utcában, és aki szívesen kalauzolt végig a te­rületen. Jolán néni 1909-ben szüle­tett Gödöllőn a Kalmár nevű asztaloscsalád sarjaként, ro­konságban a hírneves Pesler famíliával. Pesler Kálmán épí­tész honosította meg Gödöllőn az úgynevezett ropatégla épí­tési módot, melynek egyik fennmaradt példája a bírósági épület. E módszert országosan is terjesztették, alkalmazták. A baloldali érzelmű Pesler Kálmán a Petőfi-társaságot is létrehozta Gödöllőn. Jolán né­ni mint fiatal kislány min­dennapi társa a focizó és min­denfelé mozgó gyerekcsapat­nak. így járta be a többiekkel a park környékét, és akarat­lanul is látott tragédiákat. Emlékszik, amikor a vasút Hogy teljesíthető lesz-e az 1986-os esztendő minden el­képzelése, arra vonatkozóan az első negyedév számai fe­lelnek. A bolti kiskereskede­lem teljesítménye 14 száza­lékkal, a vendéglátóiparé 13 százalékkal növekedett, sajnos 9 százalékkal csökkent a fel­vásárlás árbevétele és 23 százalékkal az ipari üzemágé. A számok arra figyelmeztet­nek mindenkit, de elsősorban a szövetkezet vezetőit, hogy az első negyedévi mérleg alapán vizsgálják felül gaz­dálkodásukat és határozzák meg azokat a feladatokat, amelyek a munkát tovább ja­vítják. Sok kiváló Az elmúlt esztendő értéke­lése, az idei feladatok meg­határozása után 17 üzlet kap­ta meg a Kiváló Bolt címet, 31 dolgozó vehette át a Ki­váló Dolgozó kitüntetést, 21 brigád nyerte el a szocialista brigád cím különböző fokoza­tait s 4 szerződéses üzlet ve­zetője vette át a Kiváló Szer­ződéses Egység kitüntetést. A kitüntetések aránylag nagy száma lehet a biztosíté­ka és a fedezete a megemelt tervek teljesítésének. F. M. Kis helyen Összecsukható Praktikus újdonság — ösz- szecsukható hűtőtáska — pro­totípusa készült el a székes- fehérvári Univerzál Ipari Szö­vetkezetben. A bevásárlótáska nagyságú szivacsbetótes, tépő­záras, dupla falú, könnyen tisztítható mini hűtő négy jógákkuval 24 óráig tartja hi­degen a benne lévő élelmisze­reket, italokat. Könnyebb a hagyományos hűtőtáskánál, s mivel használaton kívül kicsi­re összehajtható, otthoni táro­lása sem igényel külön helyet. A szövetkezet évi félmillió da­rab gyártására készült fel. mellett román katonák rálőt­tek két férfira — s utóbb tud­ta meg, kik voltak azok —, akik közül az egyik, Illés Ist­ván meghalt, a másik, Rónai Dezső megsebesült, így elme­nekült. A másik gyermekkori élmé­nyét is elmondja. Ahol ma az MHSZ székháza van, az után laktak ők Isaszeg felé, s a tel­kük oldalán a Fürdő utca ak­kori hatos számú házában rej­tőzködött Kun Béla, mielőtt Ausztriába került volna. Mint csitrilány nővérével a kerí­tésléceket elmozdítva jártak át, s az alkonyati időben sé­táló bácsikkal így teremtettek kapcsolatot. Csak később tudta meg, hogy milyen nevezetes személyiségek voltak ezek a bácsik. Ez ügyben később ap­ját elvitték a csendőrök — mert tudott Kun Béla itt-tar- tózkodásáról — és ezért meg­botozták. Bizonyítás még az is, hogy nővére, Aranka Belá- nyi Károlyhoz ment feleségül, aki Kun Béla munkatársai kö­zül való volt, s akkoriban ő is itt tartózkodott. Jolán néni művészi ambí­cióit is kiélhette, akkoriban Gödöllőn kézimunka mű hely volt a Tegze utcában, majd az Erzsébet királyné fasorban Ügy látszik, a meleg meg- jöttével nemcsak fölösleges ruháinkat vetettük le ma­gunkról, felelősségérzetünk bi­zonyos hányadát is levetkőz­tük. Ennek jeiét leginkább a tűzoltók megszaporodott mun­kája mutatja. Az utóbbi he­tekben volt olyan nap, amikor a gödöllőieket 8—10 alkalom­mal is riasztották, a tavasziak­nál sokkal nagyobb kárértékű esetekhez. Gondatlanságból eredően a szárazság miatt az avartüzekből erdőtüzek let­tek. A MÉM továbbra is érvény­ben lévő tűzgyújtási tilalma ellenére a hulladék- és sze­métégetés, valamint az eldo­bált, égő cigarettacsikkek okoztak kárt több helyen a környéken. Erdőkertesre két­szer vonultak ki a tűzoltók, egyszer a négyhektáros akác­erdő oltására. Két alkalom­mal hívták őket Gödöllőre is, itt szerencsére csak a vasúti töltés, majd az M 3-.as mellett az avar égett. Kerepesíaresán már húszéves tölgyes meg­mentésén fáradoztak. Kisebb tűz miatt kétszer voltak Isa- szegen is, de a legnagyobb kár — csaknem százezer forint — a Zöldmező Termelőszövetke­zet valkói területén keletke­zett, itt harminc hektáron égett az akácerdő és a feny­ves, a mellettük lévő cseme­tefáikkal együtt. Az ok szin­tén a felelőtlen dohányzás. A csúszós utak megszűnté­vel bátrabbak lettek az autó­vezetők, a közúti balesetek és a műszaki mentések száma is emelkedett, sok esetben a gép­jármű kigyulladása volt a vi­gyázatlanság következménye. Ugyanazon a napon vasúti sí­nek mentén is kétszer fordul­tak meg a tűzoltók. Éjjel Hat­van és Túra között ütközött Május 10-én: Gödöllő, művelődési ház: Animációs módszertani nap. Varsányi Ferenc előadása, 10 órakor. Művelődéstörténeti játszó­ház, 9 órakor. Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiállí­tása, megtekinthető 10—18 óráig. Kercpestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Május 11-én: Gödöllő, művelődési ház: Én nem mehetek el innen, (Ady Endre sétány), később pedig a Lovarda utcában a Géczy nővérek irányításával. A külföldről jött pamutot itt festették, színezték. Volt, mi­kor 12 lány is tanulta a kézi- munkázás tudományát. De fér­je is híres asztalos mestersé­géről, még Magyar Kázmér is felkereste, és vele csináltatta házának munkáit, valamint gyűjteményének darabjait is vele javíttatta. Jolán néni ma is saját ízlése szerint készíti gobelinjeit, díszes párnáit, szí­nes, kivarrott ruhaöveit. Megköszönve a szíves tájé­koztatást, magam újra bejá­rom e darabka területet, né­zem a régi és az új épülete­ket. Emlékszem a két pékség­re, a sörgyári lerakatra, az üz­letekre, a Sönthal vegyeske­reskedésre, Lángler Gusztáv, Bárdy- és Bujtás-íéle hentes­üzletekre, melyek a mai Ve­ronika bár helyén álltak. E térségben voltak a Tre- novszky és Drobnyi üz­letek is, valamint Náthán bá­csi cipészműhelye, aki segéd­jével nemcsak javított cipőket, de rendelésre újakat is készí­tettek. Pillantást vetek a Dal- mady Győző utca egyik házá­ra, ahol fiókposta működött, s mely utcát kezdetben Király utcának hívtak. Visszafelé még látom az állomás elől induló buszokat. És a távolabbra igyekvő embereket. Szántai Sándor össze két tehervagon, a be­avatkozást később kezelhették meg, mivel a kiömlött vegy­szer fajtáját nem tudták mindjárt megállapítani., más felirat volt a vagonon, mint a menetlevélen. A terep átadása után csaknem azonnal vonul­hattak a Pécel—Isaszeg közöt­ti vonalra, ahol déli tizenkét óra után egy Rába betonkeve­rő mixer oszlopot döntve ön­tötte tartalmát a vasúti pályá­ra. Megközelítette a százezer forintot a veszteség Isaszegen is a szabálytalan körülmények között végzett gépjármű­alváz hegesztése közben. A szerelő lélekjelenlétének kö­szönhetően nem történt na­gyobb baj: az égő autót ki­lökte a garázsból. Gödöllőn szinte ismétlésnek tűnik a kö­vetkező eset, amikor a lakos­ság bejelentésére mentek a tűzoltók az emeletes házba, mert a szülői felügyelet nél­kül hagyott két kisfiú gyufá­val játszadozva meggyújtotita szobáját. A kár — most — a szoba berendezése és a ru­hanemű. B. E. Gödöllő Bölcsődei felvétel A városi tanács egészség- ügyi osztályától kapott tájé­koztatás szerint Gödöllőn a szülők gyermekeik szeptem­beri bölcsődei fölvételéhez a jelentkezési lapokat május 20- tól június 20-ig adhatják be a lakóhelyük szerint illetékes intézményhez. A jelentkezési lapokat a bölcsődéikben, vala­mint az egészségügyi osztá­lyon szerezhetik be. Maczkó Mária népdalénekes, a népművészet ifjú mestere estje, 18 órakor. Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. A Silk Stockinges kanadai jazzegyüttes koncertje, 19 óra­kor. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Szada: Székely Bertalan émlékün- nepség: emlékülés 14.30 óra­kor, Székely Bertalan sírjának megkoszorúzása a református temetőben, 16 órakor, a Szé­kely Bertalan vázlataiból, ta­nulmányaiból összeállított ki­állítás megnyitója a múzeum­ban, 16.30 órakor. Ünnepi mű­sor, 17 órakor. Kapcsolódó programok: Gyermekrajzkiál- lítás, néprajzi kiállítás, 14.30 órakor. Labdarúgás Tizedik forduló A körzeti labdarúgó-bajnok­ságban május 11-én rendezik meg a 10. forduló mérkőzéseit. Az ifjúságiak 14.30, a felnőttek 16.30 órakor kezdenek A pá­rosítás: Hévízgyörk—Valkó, Mogyoród-Domony, Túra—Ke­repestarcsa, Galgahévíz—Vác- szentlászló, Erdőkertes—Gö­döllő, Zsámbok—GEAC. Az Isaszeg szabadnapos. A serdü­lők délelőtt 9 órakor játsza­nak, ők a 9. fordulónál tarta­nak. A párosítás: Bag—Isa­szeg, Túra—Domony, Veres­egyház—Iklad, Gödöllő—Kere­pestarcsa, Aszód—Kartal. A péceliek szabadnaposak. ÉÉiir Mőhíééíí Május 10-én és 11-én: Hugó, a víziló. Magyar— amerikai rajzfilm. Csak 4 óra­kor! Nyomás utána! Színes olasz kalandfilm, 6 és 8 órakor! ^Szombati jecyzetü Birkaszarvas Félig baráti, félig mun­kahelyi összejövetelen szarvaspörköltet szolgáltak fel a körzet valamelyik te­lepülése éttermének kü- lönszobájában. A szarvas nem tartozik a vendéglő specialitásai közé, ilyen ételt hiába keresnénk az étlapon. Az ünnepelt egyik munkatársa szerezte, az étterem szakácsának csak az elkészítés volt a felada­ta. A különterem asztalai körül ülők jóízűen lakmá- roztak, dicsérték a szaká­csot, s jutott az elismerés­ből annak is, aki a szarvashúst beszerezte. Saj­nos, mint oly sokszor, itt is becsúszott egy hajszál a levesbe. Ezt átvitt értelem­ben tessék érteni, hiszen levest ezen az ünnepi va­csorán nem tettek az asz­talokra. A szép, nagy adag szarvaspörkölttel kezdték, azzal is fejezték be, utána már csak a különböző szí­nű és szeszfokú italokkal bíbelődtek a barátok, mun­katársak. Akadt köztük egy átla­gosnál jobb szimatú, a gasztronómiában járato­sabb személy, aki néhány falat hús bekebelezése után gyanút fogott. Szarvas? Újabb darabot forgatott meg a szájában, s nem lehetett kétsége, ez a szarvas bizony birka volt földi életében. De nem szólt, egyenek csak boldo­gan. Szarvashúst ritkán eszik az ember, maradja­nak meg hitükben, nekik ez is megadatott, ha csak egyszer is. Az evés utáni iddogálás közben oldódott a hangulat, hangosabbá vált a beszéd, mind ritkább szünetekkel elmondtak egy-egy szép nótát. Ebben a hangzavarban bökte meg a szomszédja: ízletes volt ez a birkcszarvas, alig éreztem valamit az ilyen hús jellegzetes szagából. Jó szakács működik ebben az étteremben. Lehet, hogy mások is tudták, mondta ismerősöm, akitől az esetet hallottam, de úgy tettek, mintha szarvast ettek volna. Nem nagy dolog, fűzte hozzá, sokszor teszünk úgy, mint­ha tudnánk, vagy nem tud­nánk valamit, igaz-e? I De még mennyire, válaszol­tam. Miközben birkákkal bajlódunk naphosszat, el­képzeljük magunknak a szarvast, a nemes, kecses, erdőben szabadon kószáló, 'mezőkön szökellö, iramló, vágtázó vadat. Képzelgé­sünk oly erős, hogy meg is sértődünk, ha valaki, be- avatatlan durván megsérti a játékot, még ha dicsérő- leg szól is: milyen szép ez a birka. Birka? Ez a gyö­nyörű szarvas magának birka? Micsoda emberek vannak, micsoda emberek. Körülbelül egyidejűleg azzal a vacsorával tartot­tak Gödöllőn egy másik összejövetelt, ahol szintén úgy tettek, mintha szarvas­ról volna szó. Tudományos alapvetéssel kezdték, majd figyelmen kívül hagyva a száraz tényeket, emelkedett hangnemben folytatták, s amikor nagyon szigorúak akartak lenni, akkor is csu­pán eltévedt báránykákról szóltak. De azqrt ők is szarvasok, tették hozzá, az eltévedt bárány képes be­széd. Azt ugyanis nem mondhatták, hogy eltévedt szarvas, ily nemes vad ho­gyan is tévedhetne el. A szarvast oly szellemben ne­velik szülei, majd később az állatóvodában és -isko­lában tanítói, hogy az egy­szerűen elképzelhetetlen. Legfeljebb arról lehet szó, hogy némelyik ifjú szarvas, fiatalos önhittsé­gében más csapásra akar térni, egy óvatlan pillanat­ban elhagyja társait, somi­kor belátja tévedését, nem talál vissza. A többieknek kötelessége az ilyeneket megkeresni, okos, szép szó­val visszaterelgetni a csa­pathoz. Az sem zavarta az egybegyűlteket, hogy foly­ton terelgettek, noha az köztudomásiían inkább a bárányokkal szokásos. A szarvas úgysem hagyja ma­gát. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Séták a városban Nevezetes személyiségek A nap programja

Next

/
Oldalképek
Tartalom