Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

Országos pódium Vácott A vers által olvasott ember Mint arrffl lapunk első oldalán beszámolunk, ezen a hétvégen rendez­ték meg Vácott a pedagógusok 1. országos vers- és prózamondó pó­diumát, amelyre az ország minden területéről érkeztek résztvevők; a megyei versenyek legjobbjai. A 42 versengő pedagógust szombaton, a tulajdonképpeni pódium napján Lábai László, az MSZMP Vác Városi Bizottságának titkára köszöntötte a vendéglátók nevében, majd dr. Köpf Lászlóné, a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének titkára mondott megnyitó beszédet. A beszédkultúráért Bevezetőjében arról szólt, hogy a szakszervezet hatod­szor teremtett alkalmat arra. Székács Csilla Sztáravné Tóth Piroska hogy találkozhassanak egy­mással azok a pedagógusok, akik kedvelik és művelik a vers- és prózamondást. A ha­gyományt Nyíregyházán te­remtették meg, ahol már négyszer gyűltek össze az Al­földön dolgozó tanárok, taní­tók. óvónők, tisztelegve a ta­nító-költő, Váci Mihály emlé­kének azzal, hogy a róla el­nevezett pódiumon tudásuk legjavát bemutatják. A kezde­ményezést a dunántúli peda­gógusok Zalaegerszegen foly­tatták. Mint azt dr. Köpf Lászlóné hangsúlyozta, a szak- szervezet a maga lehetősé­geivel ugyancsak hozzá akar járulni nyelvünk szakavatott műveléséhez. Ennek egyik út­ja a pódium megrendezése, amely a mindennapok során új lehetőséget teremt a peda­gógusok beszédkultúrájának fejlesztéséhez. Valóban szeretik Kint a folyosón lábujjhe­gyen járt mindenki, mert azok. akik nem fértek be a terembe, itt nézhették televí­zión a szereplőket. A bejárat­nál. a váci Juhász Gyula Ál­talános Iskola tanulói őrköd­tek. hogy senki se zavarhassa meg az előadókat. — Nemcsak ez ám a fel­adatunk! — jelentette ki nem kis büszkeséggel Somlai Márti és Figuli Judit, az iskola két VII. A osztályos diákja. — Megmutatjuk az érdeklődők­nek. hogy melyik terem hol található, kihordjuk a hasz­nált Doharakat, kávét sznlcá­A közönség feszült figyelemmel hallgatta a szavatokat. Kis matematikusok Budakeszin Felismerni az érzéket Szokatlanul nagy volt a mozgás a művelődési ház körül. Anyukák, apukák érkeztek gyerekestől a gépkocsikkal, mások taxival hozták, buszon kísérték csemetéjüket. Mint arról lapunkban már hirt adtunk. Budakeszin, az Erkel Ferenc Művelődési Ház adott otthont az általános iskolások megyei matematika- és természetkutató versenyének, A ruhatárban piros nyakkendös úttörők teljesítettek szolgálatot, mások szendvicseket, kólásüvegeket egyensúlyoztak a tálcákon. Am a nap főszereplői a versenyzők voltak, akik nagy-nagy Izgalommal vár­ták, hogy hozzáláthassanak a feladatok megoldásához. Ki tudja, ők drukkoltak-e inkább, vagy az előtérben várakozó, egymással diskuráló szüleik. Segítek a fiamnak otthon, különben nem megy — mond­ja Niedermayer Miklósné ve­resegyházi anyuka. — Iskolás koromban én is részt vettem megyei matematikaversenyen, pontosan tudom, mit érez, mennyire izgul most a gyere­kem ... — Iskolai versenyt már nyertem, de ilyen mezőnyben először szerepelek — szól a ceglédi Deli Domicián. — Azért kedvelem a matemati­kát, mert ha megértem az órán, otthon már nem sok dolgom van. A Budakeszi Általános Is­kola nyolcadikos tanulója, Mergentahler Emese már ta­valy is .részt vett ilyen ver­senyen, sőt eljutott a fizika szaktáborba is. A megkérdezett gyerekek mindegyike gimnáziumban szeretne továbbtanulni, egyik­másik már biztosan tudja, hogy orvos, építészmérnök, vagy tanár akar lenni. Szívós munkával, kitartóan készül­nek, ám a szülők véleménye szerint manapság a jó tanuló­kat strébernek kiáltják ki tár­saik. — A tehetség önmagában kevés, ha az nem párosul szorgalommal — kapcsolódik a beszélgetésbe Gergely Péter, a matematika nyugalmazott me­gyei vezető szakfelügyelője, aki most szűkebb pátriánk pedagógiai intézetének meg­bízásából jött el a versenyre. — Ez a tantárgy olyan, mint a zenei hallás, vagyis érzék nélkül nem jut a gyermek magas fokig, noha szorgalom­mal sokat bepótolhat. A pe­dagógus szerepe ott kezdődik, hogy időben felismeri a tanuló tehetségét, s azt gondozza, a tudásának megfelelő felada­tokat ad az iskolai órákon, vagyis az osztállyal differen­ciáltan foglalkozik. F. E. lünk föl. örülünk, hogy itt lehetünk, mert láthatjuk: a tanárok nemcsak azért mond­ják nekünk, hogy milyen szé­pek a versek, mert mint pe­dagógusoknak ez a dolguk, hanem azért is, mert valóban szeretik mindazt, amiről be­szélnek. A szünetben a hét Pest me­gyei résztvevőt, dr. Sztárayné Tóth Piroskát és Székács Csil­lát faggatom arról, miért is jelentkeztek erre a versenyre. — Pilinszky János Apokrif című költeményét szavalom — mondta Székács Csilla. aki Pomázon tanít. — Ez most al­kalom arra. hogy olyan verset mondhassak, amit nagyon sze­retek. Boldog vagyok, hogy el­jöttem, mert élmény számom­ra látni, milyen sok jól sza­való pedagógus van az ország­ban. Az ember ebből a szem­pontból nagyon elszigetelt, nem sokat tud a más .megyé­ben élő kollégáiról. Még azok­ról sem, akik a mi szűkebb pátriánkban dolgoznak. Szere­peltem már többször előadó­művész-fesztiválokon, olyano­kon, amelyáíen színészek is részt vettek. Véleményem sze­rint ez ugyanolyan színvona­las volt. S jobban is érzem itt magam, mert tudom, hogy az. aki a színpadon éppen verset mond. kollégám, aki ugyan­olyan gondokkal küzd mint én. Tanulságos a sokfajta egyéniség, felfogás, amely ál­tal mi is gazdagodunk. — Hasonlóképpen gondol­kozom én is. mint Csilla — egészítette ki az elhangzotta­kat Sztárayné Tóth Piroska, a budakeszi általános iskola igazgatóhelyettese. —* Jóma­gam Nagy László Rege a tűz­ről és a jácintról című versé­ből mondok el egy részletet. Nagyon szeretem ezt a költe­ményt. de még sohasem nyílt alkalom arra, hogy. .nagyobb közönség előtt szavalhassam. Jó érzés most a sok pedagó­gussal együtt lenni, beszélget­ni. meghallgatni egymást. Ab­ban reménykedünk. hogy rendszeresek lesznek ezek a pódiumok itt, Vácon. Színvonalas volt Wiegmann Alfréd, a Magyar Televízió szerkesztő-rendezője a zsűri tagja a következőkben foglalta össze tapasztalatait: — Színvonalas, gondolatilag pontos, jó versmondásokat hallottunk. Néha kicsit ugyan túlságosan szubjektívnek tűnt Vállalkozásra szeretném felhívni az ol­vasó figyelmét. Megjelent a könyvesboltokban Erős Zol- tánnak a Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig című kötete, amely első ilyen jelle­gű hazai lexikon. Tartalmazza a legfontosabb irodalmi hely­neveket, amelyek egy-egy ne­ves irodalmár nevéhez is kap­csolódnak. Nagyon hasznos könyv ez, mert csak fel kell ütnünk egy-egy oldalt és máris megtalálhatjuk benne, amit keresünk. Szükséges volt egy ilyen könyv kiadása, hi­szen mindenki eredményesen forgathatja. A kötet egyben honismereti könyv is, mert akik például megyéjük iro­dalmi emlékeire kíváncsiak, ebben a kötetben rábukkan­hatnak szülőhelyükkel, köz­vetlen lakóhelyükkel, utcá­jukkal kapcsolatos, újdonság­ként ható adatokra, esemé­nyekre. Vajon ki tudna válaszolni hirtelen arra a kérdésre, mer­re van Vizsoly, pedig ez a helység elválaszthatatlan az első teljes, magyar nyelvű bibliától. És vajon hányán tudják, hol is található a Kő­műves Kelemen balladájából ismert magos Déva vára vagy az Arany János által megéne­kelt drégeli rom? Könnyen rábökünk-e a térképen Szép- halomra, ahol Kazinczy haj­totta fejét örök nyugalomra? Aztán hol mindenütt járt az örökké úton lévő Csokonai meg Petőfi? Léteznek-e a valóságban Jókai vagy Mik­száth regényes tájai. Krúdy vagy Móricz helyszínei? ■Tv-figyelőm Dr. Köpf Lászlóné mondott meg­nyitó beszédet Hancsovszky János felvételei a versek gondolatisága. Ez azt a veszélyt is hordozza, hogy esetleg túl erősen tükröződik — a költő rovására — a sza­való világa. Örülök, hogy sor került erre a rendezvényre. Weöres Sándor írja. hogy nem csak az ember olvassa a verset, hanem a vers is az embert. A gondolat hétközna­pi nyelvre fordítva azt jelen­ti. hogy egy-egy költemény előadásakor a hangsúlyokban, a hallgatásokban visszatükrö­ződik a szavaló gondolatvilá­ga. egyénisége, pozitív és ne­gatív érzelmei. Mert az utób­bira is bpven akad példa. A mai világban sokan küszköd­nek. mert hiányzik a környe­zetükből a szeretet, a megér­tés. Ám a hiányban szintén lehet közösséget találni, ez is jelenthet eavfajta szövetséget. Körmendi Zsuzsa Vetélkedőkben gazdag volt az elmúlt szombat. Vecsésen például azok az általános is­kolásak 'mérték össze tudásu­kat. akik a magyar nyelv, a társadalomkutatás és a föld­rajz témakörében érzik iga­zán otthon magukat. Az a 113 pajtás, aki itt megjelent, az év során már két színvona­las dolgozatot készített. A verseny nem kis tétért folyt. A legjobbak ugyanis tíznapos országos szaktáborba kaptak meghívást, a jók pe­dig megyei táborokban gya­rapíthatják ismereteiket. A monori iskolák tanulói kivá­lóan szerepeltek magyar nyelvből. Földrajzból a ceg­Villámfénynél. a2 1937-es bemutató közönsége még nem tudhatta teljes bizonyosság­gal, hogy milyen diagnosztiku­sán pontos társadalomrajzot vázolt fel Németh László első drámájában, a Villámfénynél című színműben. A felvilágo­sultabb szellemek is nyilván csak sejtették, hogy az a sze- replőcsapat, amelyet ő négy felvonáson át beszéltetett, va­lamennyi tagjában ott hor­dozza a történelmi alkalmat­lanság kórokozóját. És így is lett: sorra-rendre eltűntek — mert el kellett tűnniük — a Nagy Imre-féle apostoli lelkü­letű, ingyenrendelésein meg- hökkenő-megdöbbenő köror­vosok. a Bakos Béla típusú, asszonyfaló főjegyzők, a falu­kutatásban álnépieskedő egye­temi ifjoncok; egyszóval ki- rántódott a talaj ez alól az egész, úriemberes, szépasszo- nyos kompánia alól. Mint általánosabb érvé­nyűén megfogalmazott karak­terek viszont életben marad­tak. s lám még most. színre vitelük után majd egy fél év­századdal is meg tudnak döb­benteni, hiszen oly leleplpzően tudatják, meddig lehet el­menni egy párkapcsolat szét­esésének leplezésében, a kife­lé mosolygásban, a befelé ha- zudozásban. Koronatanú minderre az a televíziós feldolgozás, amelyet Ádám Ottó rendezett Németh Lászlónak ebből a legelsőül — egyébként 1938-ban. Tímár Jó­zseffel a főszerepben — be­mutatott drámájából! Most Huszti Péter bújt bele , Nagy Imrének, ennek a szo­lédiek vitték el a pálmát, míg a társadalomkutatók közül el­sősorban a gödöllőiek reme­keltek. Tizenöt nyelvész. 8 társadalomkutató és 7 föld­rajzos utazhat majd csillebér­ci szaktáborokba. ★ Szombaton gálaműsorral ért véget Celldömölkön az első országos Berzsenyi Dániel vers- és prózamondó verseny, amelyen felnőttek, közép- és szakközépiskolásak, valamint szakmunkástanulók indultak. A középiskolai kategóriában Pest megyei helyezés is szü­letett. Jobbágy Edit tanuló harmadik díjat nyert. ciográfusként ismertté váló doktornak az alakjába, és nagy örömmel nyugtázhatjuk, hogy élete egyik legkiválóbb alakítását nyújtotta így. Egyúttal pedig egy felfede­zésnek is. Tudhatja mindenki, hogy Sata alakítójáról, a még főiskolás Nagy-Kálózy Eszter­ről van szó. aki nagy tehet­séggel, tökéiefes játékihtelli- genciával villantotta partnere elé azt a villámfényességű, megtisztító és kizökkentő ér­zést. Nagyon nem tucatember ez a fiatal lány, és nagyon remek — felkavaróan katarti- kus — alakításokat sorakoz­tathat majd elénk. Sugaras te­kintetét látva, egyéniségének erejét érezve megjósolhatjuk: ebben a tülekedő, szerződést szerződésre halmozó teátrista világban sem fogja szétárulni magát. Külön öröm. hogy ehhez a remek duóhoz igazán elsőosz­tályú játékosok társultak. s még tovább emelték ennek a vállalkozásnak a rangját. Nem öncsillogtak, nem hókuszpó- kuszoítak — alázattal és vas- tapsos eredménnyel tették a dolgukat. Nagyszerű este volt! Zebegény. Dicsértünk eddig, ám keseregnünk kell a továb­biakban. Nevezetesen azért, ami mostanság Zebegényben a bős—nagymarosi vízlépcső építésének előkészítése kap­csán történik, s amelyre az Üj reflektor magazin villan­totta rá sugárkévéjét. Néhány nyilatkozat és egy falugyűlés sűrűsödött össze ebben a most emlegetett hír­adásban, s amazok is. emez is azt tudatták, hogy nehéz helyzetbe kerültek az érintett zebegényiek. Egyszerűen ki akarják lakoltatni őket a sa­ját házaikból, telkeikről, anél­kül. hogy előzetesen ezt meg­beszélték volna velük! Ennek meg ennek az ingatlannak vé­ge — így a verdikt —. s aki akar. az majd kaphat Vá­cott!!) cserelakást, ár., ha öröklakást választ, akkor azt a bizonyos értékkülönbözetet is ki kell majd fizetnie a köl­tözőnek. S mindez a paran­csolat úgy csapódott be, mint égből a villám, azaz minden illendő — sőt, kötelező! — előkészítés nélkül. Ahogyan azt már lapunk is jelezte: ilyet tenni méltányta­lanság, vétek. Nem csoda, hogy úgy fölkavarodott Zebe­gényben a közhangulat. Még szerencse, hogy a tévések té­mát láttak ebben az anomá­liában. s mint a rossz ügyin­tézések mintapéldáját, hírül adták országnak-világnak. Akácz László Csillebércre utazhatnak Vetélkedés hétvége Az A-tól a Z-ig Irodalmi helynevek Sorolhatnám a kérdéseket. A válasz sok esetben nemle­ges lenne. Nem ismerjük még annyira hazánkat, sőt me­gyénket sem, hogy ezekre a kérdésekre választ tudnánk adni. Hát még a nem annyi­ra ismert írók, költők kap­csolatait hogyan tudnánk nyo­mán követni egy ló lexikon, ismeretterjesztő könyv nélkül. A kötet egyben teljesebbé te­szi az olvasó irodalmi mű­veltségét, tájékozottságát. A kötet 35 Pest megyei helység nevét említi meg, amelyben valamilyen irodalmi emlék található. Mindjárt a könyv elején említi Abonyt, ahol több irodalmi emlék is található. Járt itt Petőfi, még­pedig Nagyszalontáról jövet 1847. június 12-én egy éjsza­kát töltött a község fogadójá­ban. Erről az Üti levelekben is említést tesz. Ebben a nagyközségben élt és alkotott Abonyt Lajos író. a múlt szá­zad népies prózájának egyik képviselője, ö jegyezte le a későbbi Kodály Háry János című dalműve által világhí­ressé vált Sej. Nagyabonyban csak két torony látszik kez­detű népdalszöveget. Aszódot mindenki ismeri, aki olvasta Petőfit, gimná­ziumában tanult három évig, s itt irta az évzáró ünnep­ségre a Búcsúzás című ver­sét. Aszódon kötött házassá­got Józsika Miklós második feleségével, a nála huszon­nyolc évvel fiatalabb Podma- niczky Júliával. Ki tudja, hogy Bugyihoz milyen irodal­mi emlék fűződik? Bessenyei György 1765 és 1782 között gyakran meglátogatta itt élő barátját, Beleznay táborno­kot. Kazinczy Ferenc ugyan­csak felkereste az irodalom- pártoló tábornokot. Ceglédhez több irodalmi emlék is fűződik: Petőfi többször átutazott rajta. Kossuth itt mondta el hí­res toborzóbeszédét, kíséreté­ben volt Jókai Mór. A város gimnáziumában tanult Toldy Ferenc, Cegléden született Tö­mörkény István. Egy ideig a városban lakott az idős Tán­csics Mihály is. Dömsödön még ma is megvan az a fa, amely alatt Petőfi verseit ír­ta, s múzeum az a ház, amelyben dömsödi tartózkodá­sa alatt lakott. Dunavarsány- ban Vészi Józsefnek, a Buda­pesti Napló főszerkesztőjének volt villája, amelyben több­ször megfordult Ady Endre. s itt kezdte írni 1912-ben Margita élni akar című köl­teményét. Csak néhány helységet em­lítettünk, hiszen mind a 35- ről lehetetlen írni egy recen­zióban A könyvben bőven találunk példákat, s ezért ér­demes lapozgatni. A lexikon­ban a szövegeket szép fotók, rajzok kísérik, így még átte­kinthetőbb az egész kötet. A szerző a szomszédos országok magyar irodalmi kapcsolatait is feldolgozta, így az egykori, történelmi Magyarország terü­letéről is áttekintő képet ka­punk a magyar irodalmi em­lékekről. A kötet röviden is­merteti Európa és más föld­részek magyar vonatkozású irodalmi emlékeit. A kötetben összesített helynévmutató ta­lálható. A helyneveket me­gyénként is közli, valamint névmutatót, így községen­ként és az Író neve alapján is megtaláljuk a keresett helységnevet. A könyvben megyénként közzétették a magyarországi irodalmi em­lékmúzeumok és emlékhelyek neveit is. A kötetet a Móra Kiadó a fiataloknak szánta, de — gondolom — a felnőttek is haszonnal forgathatják, an­nál inkább is, mert tovább bővíthetik irodalmi ismeretei­ket. Bár az író nem töreke­dett, nem törekedhetett a tel­jességre, hiszen egy könw terjedelme nem elég az ismer­tetésre. Gondoljunk csak arra, hogy irodalmunk nagyjai éle­tük során hány helyen meg­fordultak, rokoni, ' aráti láto­gatóban, átutazóban, nyaralá­son, felolvasó esteken, s ezek nem voltak minden esetben irodalomtörténeti jelentőségű események. Ha a kötetben van is néhány bosszantó hiba, apró tévedés, az mit sem von le irodalmi értékéből. Gáli Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom