Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

Csifsa-ioiok Csiba József, Gödöllő újdon­sült díszpolgára egyebek kö­zött arról nevezetes, hogy évti­zedek óta mindent lencsevégre kap, ami a településen törté­nik. Lebontanak egy házat? Csiba ott terem, s lekapja. Ö ugyanis tudja, hogy a? emlé­kezet rövid, s néhány év múl­va azok sem tudják pontosan fölidézni, hogyan állt, milyen volt az a bizonyos épület, akik annak előtte naponta látták. Megkezdődik egy építkezés? Félbehagyják? Fölveri a be­tonalapot a gaz? Aztán mégis befejezik? Átadják, díszes kül­sőségek közepette, vagy csak úgy, észrevétlenül? Csiba Jó­zsef fotómasináját ez sem ke­rüli el. Rengeteg fényképe van. Mindenről, ami volt, minden­ről, ami lett. Dobozaiban ott lapulnak a Dózsa György út egykori kopott házai éppúgy, mint a Szabadság út lebontott épületei. Úgy hírlett, az új tanácshá­zán bemutatnak valamit Csi­ba József fotóanyagából. Ez részben igaz. Csakhogy ez a néhány kép, ami ott látható, a nagyterem előterében, a sze­gényesnél is szegényesebb. Díszpolgárunknak ennél száz­szor több, a város múltját, jelenét megörökítő fényképe van. Egyszer talán láthatunk gyűjteményéből ennél jóval többet. Véradétaláikozó A vöröskeresztes világnap tiszteletére rendeznek találko­zót az Ikladi Ipari Műszer­gyár vöröskeresztes szervezete ötszáz véradója részére május 5-én, hétfőn délután két órá­tól a vállalat ebédlőjében. Ünnepélyes keretek között ki­tüntetéseket adnak át a több­szörös véradóknak. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1986. ÁPRILIS 30., SZERDA Agrárközponti intézmények Joliban élhetnek adottságaikkal Az MSZMP 1977. évi tudo­mánypolitikai irányelvei ki­emelték a mezőgazdasági ku­tatások és a termelés nemzet­közi szintű eredményeinek fontosságát. Mégis, amíg 16 esztendeje a mezőgazdaság 13,3 százalékkal részesedett a fejlesztési forrásokból, 1985-re ez az arány hét százalékra mérséklődött. Ilyen feltételek között kellene hathatósan segí­teni az agrárközpont működé­sét. Mit sikerült elérni az el­múlt években, s mi az, ami nem valósult meg a célokból ? — kérdeztük dr. Villányi Lász­lót. a koordináló bizottság tit­kárát. Romló feltételek — Az egyetemen, az Állat­tenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpontban, valamint a MÉM Műszaki Intézetben dolgozik a magyar mezőgaz­daság kutató-fejlesztő-oktató szakembereinek negyede, s ak­Összecsapás a nagyteremben Fórum a közlekedésről Többórás összecsapás szín­helye volt hétfőn délután a régi tanácsháza nagyterme, ahol közlekedési fórumot tar­tottak. Gödöllő lakosságának képviselői, a tanács, a közle­kedési és a tervezési vállalat szakemberei azért gyűltek egybe, hogy megtanácskozzák, milyen lesz, legyen a város közlekedési rendszere az új buszpályaudvar üzembe lépése után. A szakemberek elmond­ták, milyen tapasztalatok bir­tokában, mely elvek szerint tervezték meg a helyi és a helyközi rendszert, amelyet több térképpel igyekeztek ér­zékelhetőbbé tenni. Utána kö­vetkeztek a lakosság képvise­lői, akik egy darabig higgad­tan tették föl kérdéseiket, mondták el véleményüket, majd mindinkább erősödött az ingerült hang, a morgás, közbeszólás, némelyek harag­jukban kivonultak. Tízperces szünet következett, hogy a térképeket közelebbről is ta­nulmányozhassák, utána^ min­den úgy folytatódott, ahogy abbamaradt, sőt ingerülteb­ben. nagyobb hangerővel, mi­közben a válaszolók asztalá­hoz újabb szakértők teleped­tek, hogy segítsenek társaik­nak az érvelésben. A végére a széksorokban alig maradtak, az ingerültség azonban nem csökkent. Az az igazság, hogy egyet aludva a történtekre sem le­lünk magyarázatot a szócsata ilyetén alakulására. Találga­tások helyett nézzük, mit is terveznek Gödöllő közlekedé­sében a buszpályaudvar elké­szülte után, (Közbevetőleg: ezen a fórumon is szóltak ar­ról, hogy a pályaudvar nincs jó helyen. S mivel így van, a közlekedési rendszer sem le­het jó.) Mit mondtak a közlekedé­siek? Szóltak az előzmények­ről. Tavalyelőtt minden gö­döllői vonalon utasszámlálást tartottak, tavaly pedig a meg­állókban kérdezték meg a várakozókat, hová, merre, miért utaznak. Az adatokat számítógépbe táplálták, s az eredmény nyomán megrajzol­ták a város térképén a gödöl­lőiek utazási vonalait. Figye­lembe vették a többi közle­kedési eszköz, elsősorban a HÉV menetrendjét, a vállalat gazdasági érdekeit, s így vizs­gálták felül a buszvonalak rendszerét. A végeredmény: a számítógépes elemzés és a mai rendszer nagyjából egy­beesik. Következett a terve­zés. Két változatot dolgoztak ki a tervezővállalat emberei. A kettessel jelöltet fogadta el a buszvállalat, ennek vala­melyest módosított formáját ajánlották a güdöllőieknek. A vonalakat ezúttal részle­tesen nem írjuk le. Egyrészt ezeket is itteni utazók isme­rik, másrészt úgy hisszük, az eszmecsere után a buszosok még igazítanak rajta, s majd a végleges rendszert ismertet­jük olvasóinkkal. Ami biztos: ahová eddig járt busz, oda ezután is fog. A Babait, Illés István utat még mindig nem kapcsolják be, mert nem al­kalmas buszközlekedésre. Az is biztos, hogy a pályaudvar belépésével a buszok közle­kedésének az eleje és a vége nem a MÁV-állomás lesz. Emiatt volt egyébként a leg­élesebb vita. Sokan hangoz­tatták, minden járat menjen oda, mint ma. A közlekedé­siek szerint az utasszámlálás azt mutatta, hogy az Ady sé­tányon sokkal sűrűbb a köz­lekedés, mint az utasszám indokolná. Ettől függetlenül valószínűnek tartjuk, ezeken a kéréseken, javaslatokon fog­nak a legtöbbet gondolkodni a közlekedésszervezők. Idejük Van, a pályaudvar még nincs kész. Az újabb fej­leményekről tájékoztatjuk ol­vasóinkat. Palásikugrás Az Agrártudományi Egye­tem sportpályáján rendezték meg a területi úttörő-tűzoltó- versenyt. A tizenegy nyolc­nyolc tagú csapat először tizenöt szakmai és politikai kérdésből álló tesztlapot töltött ki. majd ügyessé­güket bizonyítandóan cél­táblákat kellett minél pon­tosabban eltalálniuk kismoto- ros fecskendőkkel. A harma­dik fordulóban sugárcsővel futva ugrottak át palánkon, rohantak gerendán, bújtak át csövön a versenyzők. Eredmények, lányok: 1. Pá­céi, Szemere Pál Általános Is­kola, 2. Galgamácsa, 3. Vác- kisújfalu. Fiúk: 1. Bag, 2. Pé- cel, Szemere iskola, 3. Galga­mácsa. Az első helyezett csa­patok tagjai két-két ezer fo­rint jutalomban részesültek, és tovább vetélkedhetnek május végén Százhalombattán, a me­gyei döntőn. A második és harmadik helyen végzettek oklevelet kaptak. kor még nem is szóltunk a többi Gödöllőn tevékenykedő intézményről. Ennek alapján logikus elképzelés volt az ag­rárközpont létrehozása, hiszen végül is a már kialakult intéz­ményi hálózat továbbfejleszté­séről kellett dönteni. A MÉM még 1973-ban határozatot ho­zott a GAK-ról, s 1980-ban el­kezdődött a tényleges munka. — Minden intézmény szá­mára egyformán vonzó a GAK? — Mivel az alapelvnek meg­felelően, valamennyi intéz­mény szuverén, bizonyos el­lenérdeket teremt az, hogy míg az ÁTK például költségvetési folyószámláról gazdálkodik, addig a MÉMMI vállalatsze­rű gazdálkodást folytat. Ez nyilván ellenérdeket szülhet, ám abban mindenki megegye­zik, hogy a szellemi potenciál közös kihasználása alapvető érdek. — Nyújt-e valamilyen előnyt a gödöllői intézeteknek a GAK szervezése? — A tudományos tevékeny­ség feltételei a gödöllői intéz­ményekre nézve az utóbbi években romlottak. A tudo­mánypolitikai irányelvék meg­valósítása csak részleges, a központi intézkedések sem minden esetben hatottak pozi­tívan. A szabályozómóflositár sok szoros köVTsM'ményékerfá- masztanak az intézetekkel szemben, ami önfejlődésüket hátráltatja, s gátolja az új tu­dományos eredmények megje­lenését is. A szabályozás me­revsége, az elvonások növeke­dése, valamint az intézetek ru­galmatlansága kedvezőtlen a hatékonyabb munka kialaku­lására. Átrendeződés — Módosult-e az utóbbi időben a kutatások iránya? — Az alaposabb szelekcióra való törekvés a célkitűzésektől eltérő irányt vett. Mindhárom nagy gödöllői intézménynél ta­pasztalható a kutatás struktú­rájának torzulása. A MÉMMI például alapkutatást nem vé­gezhet, de ezek részaránya egyetemünk és az ÁTK eseté­ben is csökkent. Az érvényben levő irányítási és szabályozó- rendszer prioritást ad az alkal­mazott fejlesztéseknek. lev a pénzügyi feltéte'ek a jövőt mega'apozó témák elhanyago­lására kényszerítenek. — A nagy ugrás anyagi fel­tételei? — Mindhárom nagy intéz­ménynél gond a gén- és mű- szerbeszerzési lehetőségek szű­külése is. Az elmúlt néfrv év ráfordításai alatta maradnak az előző Időszaknak, ami az árak növekedését is figyelem­be véve jelentős visszaesés. Némileg kedvezőbbnek tűnik a szakirodalom költségeinek bővülése, ám az információ­szükséglet növekedésének üte­mét ez a minimális többlet nem kénes követni. — Mennyire nyitottak rt GAK-infélmények a termelés gondini. iránt? — P-ár a pva'-orlat fogadó- készsége az elmúlt évek gazda­sági gondjai miatt nem a várt­nak megfelelően alakult, az in­tézmények kapcsolatai a ter­melőüzemekkel mégis javul­tak. Erre a nyitottságra egyéb­ként rá is vagyunk kénysze­rítve, de ez nem tekinthető minden esetben pozitívnak. Alapvető gond a K + F struk­túra nem kívánatos átrendező­dése, a kutatók személyi érde­keinek torzulása, a kutatóhe­lyek kiszolgáltatott, függő hely­zete. Mpst anyagilag előnyö­sebb egy-egy jelentéktelen probléma megoldása, mint az országos fontosságú kutatás- fejlesztés. A gödöllői intézmé­nyek keresik az új gazdasági, szervezeti megoldásokat, ame­lyek érdekeltséget teremtenek a K -- F eredmények gyakor­lati megvalósításában. A MÉMMI 15, az ÁTK 5, a CATE 6 társaság tagja, ame­lyek többsége kutatási-fejlesz­tési eredmények terjesztésére hivatott. Közös bázis — Hogyan foglalhatnánk össke az eltelt öt év tapasz­talatait? — A gödöllői agrárközpont a mezőgazdasági fejlesztés fontos regionális bázisa, de nem egyedüli központja. A szellemi-technikai kapacitás nagyfokú koncentrációja, a kutatás-oktatás modellszerű vertikuma ténylegesen kedve­zőbb együttműködési feltétele­ket kínál, mint amelyeket ed­dig sikerült kiaknázni. A fej­lődésnek objektív és szubjek­tív gátjai is vannak. Szemlé­letváltással s a környezeti fel­tételek megváltoztatásával van remény az előrelépésre. Igény az intézmények integritásának megtartása, önálló, jól megha­tározott profiljuk erősítése, de szükséges a kutatásirányítás rendszerének olyan módosítása is, amely egyértelműbben fi­gyelembe veszi a központ po­tenciális lehetőségeit. Az in­tézmények már felismerték az együttműködés előnyeit, ám csak annyira nyitottak, ameny- nyire közvetlen érdekeik ezt diktálják. A különböző intéz­mények sok területen egymás vetélytársai. Kívánatos lenne olyan közös alapkutatási bázis létrejötte, amelyre építve az alkalmazott kutatások köre szélesíthető. Ennek főhatósági elfogadása és következetes érvényesítése je­lentheti az előbbrelépést. Jó lehetőség erre például a me­zőgazdasági biotechnológiai központ létrehozása, amely igazán sajátos profilt adhat a gödöllői intézménveknek. job­ban élhetnek adottságaikkal, kapcsolataikká'. Bokodi Ferenc Korszerű gépekkel Korszerű gépekkel gyártják az alkatrészeket a Ganz Árammé­rőgyárban. Az egyik ilyen az egyszerre négy műveletet elvégző svájci gyártmányú finomkivágó. Ennek segítségével készülnek a nagy pontosságú alkatrészek, a forgótárcsák, platinatartók cs fogaskerekek. Képünkön: Mészáros József a gép kezelője a nagy tisztaságú alumíniumcsíkból sajtolja ki a forgórész tár­csáit, múszakonkér- 7 ezer darabot. (Hancsovszki János felvétele) Ivanhoe nem jött el Gyerekkorom kedves filmélményei közé tartozik az Ivanhoe. Nem szégyel­lem bevallani, felnőttként is újból megnéztem, ami­kor a televízió közvetítette. Ezért tudom sajnálni az Ikladi Általános Iskola ta­nulóit, akik a szülők által is felbiztatva, sokan ebéd nélkül siettek Gödöllőre, a film megtekintésére. Kár volt a sietségért, mert a délután négy órakor kez­dődő film helyett három­negyed ötkor csupán any-, nyit hallottak, a film nem érkezett meg. Az igaz, hogy a jegy árát. azonnal vissza­kapták, de a pár perc múlva induló vonatot már nem érték el, így busszal kellett hazamenniük, s szá­mukra nincs félárú jegy. A gyerekek kérdezik a kí­sérő tanártól, a szülőktől, miért bolondítják őket olyan előadásra, melynek megtartása bizonytalan, ki­től várhatják az útikölt­ség megtérítését? A mozi vezetője méltá­nyolta a panaszokat, saj­nálatát fejezte ki, és ígér­te, meghívja a károsulta­kat egy újabb előadásra. A gesztus szép, más körül­mények között talán elfo­gadható is lenne. Azt már azonban a felnőttek sem értik meg, miért kell a Kalocsán előző este még játszott filmet másnap Gö­döllőn műsorra tűzni? Ennyire megbízhatónak bi­zonyult eddig a szállítás? — be Környezetvédelmi vetélkedő Győztek a péceliek Megtartották a város és a vonzáskörzet középfokú isko­láinak környezetvédelmi ve­télkedőjét, amelyen tíz négy- négy főnyi csapat vett részt. A végeredmény: 1. Ráday Pál Gimnázium, Pécel (Csákány Ibolya, Béres András, Szabó Tamás, Szabó Péter, felkészí­tő tanár Hajdú Józsefné). A csapat díja: 5 ezer, a fel­készítő tanáré 2 ezer forint. 2. Török Ignác Gimnázium, Gödöllő (Heltai Miklós, Hidi Szilveszter, Bucherna Nándor, Vajdai Tamás, felkészítő ta­nár Fábri Mihály). Díj: 3 ezer, illetve 1500 forint. 3. Egészségügyi szakiskola. Gö­döllő: (Kotsis Zsuzsa, Csorba Piroska, Teliér Hajnalka, Sza­bó Angelika, felkészítő tanár Vargáné Petes Anna). Díj: 2 ezer, illetve 1000 forint. 4. Szakmunkásképző, Gödöllő (Szvetlik László, Tóth Gábor, Oláh Zoltán, Vörösmarty Zsolt, felkészítő tanár Barna Péter). Díj: ezer, illetve 500 forint. Valamennyi csapat ezenkívül tárgyjutalomban is részesült. Ismét az ifjúságiak Az NB II-ben szereplő gö­döllői röplabdás lányok újabb fordulón jutottak túl. A fel­nőttek a negyedik helyen álló ellenfelüktől kikaptak, az if­júságiak újabb győzelmet arattak. Tipográfia—CSC 3-1 (15-2, 15-13, 9-15, 15-4) GSC: Kolozs, Maulné, Sere­A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Stúdió- és szobaszínházi ta­lálkozó: Edward Bond: Kinn vagyunk a vízből, dráma, a pécsi Nemzeti Színház előadá­sa. 19 órakor. Művelődéstörténeti játszó­mura— Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mo­gyoródon, Pécelen, Szadán, Ve­resegyházon. Vácegresen má­jus 1-én, csütörtökön reggel 8 órától május 4-én, vasárnap reggel 8 óráig: dr. Békési Bé­la, Pécel, Szemere Pál utca 17. Telefon: 4. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Karúdon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon május 1-én, csütörtökön reg­gel 8 órától május 4-én, va­sárnap reggel 8 óráig: dr. Var­ró Imre, Túra, Ságvári Endre utca 68. Telefon: 70. Az ügyeleti napokon végzen­dő exportszállításoknál mind­két állatorvos igénybe vehető. ház az Erkel iskola 6. osztá­lyosainak. ,15 órakor. A hónap gödöllői műtárgya: Nagy Sándor: A festő rémei, megtekinthető az előtérben. Helj'történeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamaraki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiállí­tása. megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. eára Mozi A bég csapdája. Színes szov­jet kalandfilm. Csak 4 órakor! Mi lenne, ha ... Színes szov­jet film 6 és 8 órakor! gi, Somogyiné, Szaniszló, Zsu- lya. Csere: Havas. Edző: Kö- rösföi László. A csaknem másfél óráig tartó izgalmas mérkőzésen nagy csatát vívtak lányaink a Tipográfia ellen. Az ellen­fél játékosai nagyon biztosan fogták nyitásainkat, és a me­zőnyben is bizonyították tudá­sukat. A mieink a hálónál voltak valamivel eredménye­sebbek. Az ellenfél azonban a döntő pillanatokban mindig jobban összpontosított, és megérdemelten győzött a na­gyon lelkesen játszó gödöllőiek ellen. GSC ifi—Tipográfia ifi 3-1 (17-15, 15-11. 12-15, 15-8) GSC: Balogh, Bucherna, Dóczi J., Havas, Kiszel, Sza­niszló. Csere: Papp, Tamási, Józsa. Edző: Dóczi István. Az ifjúsági csapat két ütő­játékosa a felnőtt mérkőzés­sel a lábában és a kezében kissé fáradt volt, így a várt­nál nagyobb küzdelem alakult ki. Ütőerejében sokkal jobbak voltak lányaink, s legfőkép­pen ennek köszönhető, hogy sikeresen vették ezt az újabb akadályt is. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom