Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

19SS. ÁPRILIS 28.. HÉTFŐ *►*.«* . *SK. »>;/ 5 Zöldcsillagos váci hagyományok Ősztől a diákok is tanulják Előfordul, hogy két-három idegen nyelv ismereté­ben sem boldogul, aki külföldre utazik. Mert a nagy többség csak a saját anyanyelvét beszéli, s nem érti a mégoly nemzetközinek tartott angol, francia, vagy né­met beszédet sem, ha történetesen lengyel, portugál, ír, vagy más nemzetiségű. Nem csoda, ha az emberiség újkori történetéből annyi kísérletről tudunk már egy közös, semleges, nemzetközi segédnyelv megteremtésé­re. Ahogy Antal László, a Pro és Kontra sorozat: A világnyelv című könyvének bevezetőjében írja: „... hogy megszabadítsák az emberiséget évezredes rák­fenéjétől, a nyelvi megosztottságtól...” A Filharmónia terveiből Zenés nyári esték Ugyan ki tudná azt megjó­solni, milyen nyárra számítha­tunk? Azt viszont már ponto­san tudjuk, hogy milyen lesz az idei zenei nyár. Sőt azt is, hogy a műsorokban előadásra kerülő művek közül — már ami az Országos Filharmónia műsorait illeti — a „nyáribb” hangszerelésűek dominálnak. Ennek ellenére kevésbé ra­gaszkodik a Filharmónia ah­hoz a hagyományhoz, hogy koncertjeit szabadtéren ren­dezze. Például a Zichy-kas- télyban megszünteti előadá­sait, ezzel szemben lesznek majd rendezvényei a Budapest Kongresszusi Központban is. Így a nyári program gyakor­latilag a téli szezon folytatá­sát jelenti. A vidéki hangversenyek kö­zül minden bizonnyal nagy ér­deklődésre tarthatnak számot a vácrátóti és a martonvásari rendezvények. Annál is in­kább, mert ezek „fél vidéki”- nek számítanak — Budapest közelsége miatt. Közönségük ugyanis többnyire a főváro­siakból tevődik össze. A budapesti hangversenyek közül bizonyára sokakat vonz majd a Zenélő udvar július 15-i programja, amikor a Tomkins Énekegyüttes lép fel. Egyébként az idén is sok kül­földi művész vendégszereplé­sére kerül sor. Jurij Szimonov karmester például a Budapest Kongresszusi Központban, il­letve Martonvásáron is ve­zényli a Magyar Állami Hang­versenyzenekart. Az Állami Hangversenyzene­kar július 14-i estjét a Buda­pest Kongresszusi Központban nem csak az teszi izgalmassá, hogy közreműködik Bánki De­zső, s Lukács Ervin vezényel, hanem az is, hogy a bécsi tur­né darabjait adják elő — mégpedig közvetlenül az eluta­zás előtt. Nem mindennapi esemény lesz a Liszt Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából rendezendő hangverseny július utolsó napján. A Magyar Rá­dió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara a Szent Erzsébet legendát adja elő, Lehel György vezényletével. Karigazgató Sapszoh Ferenc. r s Uj elnökség Az eszperantó­szövetségben A Magyar Eszperantó Szö­vetség 75 tagú országos vá­lasztmánya szombaton ülést tartott és megválasztotta a szövetség szűkebb vezető tes­tületét. a 19 tagú elnökséget. Az elnökség elnökévé dr. Sághy Vilmost, főtitkárává Pál Józsefet választották meg. Szerte a megyében kulturá­lis és sportrendezvényekkel, vetélkedőkkel készülnek az úttörőcsapatok a Magyar Úttö­rők Szövetsége megalakulásá­nak 40. évfordulójára. Pénteken a Tettek csillaga kitüntetéseket vehette át Kar­talon tizenhárom úttörő. A kitüntetést az 1919-es Marx Károly úttörőcsapat egykori tagjai alapították és kartali úttörőcsapat vállalta az alapít­vány ápolását. A Tettek csilla­ga kitüntetést azok a gyerekek kaphatják meg, akiket önzet­len munkájuk, példamutatá­Ezekben a napokban már jöv"> évi terveit pontosítja a Reflektor Kiadó. Programot dolgoznak ki. arról, hogy mi­lyen témakörökben és módsze­rekkel készíttessenek video- műsorokat a politikai oktatás számára 1987-ben. A munka­helyi tanfolyamoknak, testüle­ti üléseknek, sőt a vállalati ünnepségeknek is új színfolt­ja lett a politikai videoműsor. Az új eszközt egyre többen Irodalmunk a világban Mesterséges nyelvek szület­tek és merültek feledésbe, még az olyan sikeres kezdet után is, amilyen a volapük fogadtatása volt a múlt szá­zadban. Pro és kontra vita kíséri az eszperantó útját is, amely azonban minden előd­jénél hosszabb időt élt meg, s népszerűbbnek bizonyult, mint a nyelvészek által töké­letesebbnek tartott noviál, vagy az interlingua. Vác vá­rosát például, amelyet gyak­ran a kórusok városának, a megye zenei központjának szokás nevezni, nyugodtan ti­tulálhatjuk a magyarországi eszperantómozgalom egy je­lentős központjának is, ahol régi, elsősorban a munkás- mozgalom történetében gyö­kerező hagyományokat ápol­nak. A város neve nem is­meretlen a világ aktív eszpe- rantistái előtt sem. Nemcsak a legújabb kori vendégeskedé­sek, a Dunakanyar Eszperan­tó Klub külföldi kapcsolatai, az évente ismétlődő nagyma­rosi Zamenhof nemzetközi béketúra miatt. Sokat és büszkén emlegetik a város eszperantistúi, hogy a harmin­cas években itt nyomtatták a híres Literatura Mondot (Irodalmi Világ), azt a rend­szeresen megjelenő eszperan­tó nyelvű folyóiratot, melynek feladata a korabeli és a klasz- szikus magyar irodalom be­mutatása volt. Igv ismerhet­ték meg nemzeti kultúránk értékeit szerte a világon, akik ezt a nyelvet megtanulták. A hagyományok talaján ka­pott lendületet az elmúlt években olyan mértékig ez a mozgalom, hogy most már nemcsak a város egyetlen klubjában találkozhattak, szervezhettek tanfolyamokat az eszperantisták. Külön cso­portok is alakultak. Az eszpe­rantó révén házasságot kötött, s Bulgáriából Vácra települt Baharev AU tanár először a Löwy Sándor Gépipari Szak- középiskolában szervezett nyelvtanfolyamot szakköri alapon, majd a Sztáron Sán­dor Gimnázium orosz szakos tanáraként alakított külön eszperantista csoportot is. Módszerére felfigyelve Lábai suk alapján társaik titkos sza­vazáson e címre jelölnek. A kitüntetés odaítéléséről több száz javaslat alapján az Irány­tű című lap szerkesztősége határoz. Az idei kitüntetettek között négy Pest megyei úttö­rő is volt. Szombaton. Nagykovácsiban a MÉM Hevesi Ákos Nevelő- otthonában rendeztek szavaló­versenyt. Itthon vagyok cím­mel. A versenyen a nevelőott­hon és a megye társintézmé­nyeinek legjobb versmondói vettek részt. Abonyból. Szob­rát és Vácdukáról. használják a pártoktatásban és az egyetemeken egyaránt, a politikai képzés színesítésére. A Reflektor az MSZMP mód­szertani és szemléltető kiadója egy éve vált ki a Kossuth Könyvkiadóból. A most már önállóan működő kiadó albu­mok. módszertani kiadványok, képregények. diasorozatok, magnókazetták és filmek mel­lett 1985-ben 16 videoanyagot készíttetett és terjesztett. László, az igazgató is tanít­vány lett, a város idegenfor­galmi hivatalának vezetőjével együtt. llátó ti József né, a közgazdasági szakközépiskola igazgatója a klubélettel is­merkedett meg először, s ra­gadta meg a mozgalom at­moszférája, miután nemcsak megtanulta a nyelvet, hanem tanfolyamot is vezetett. — Jelenleg nem vagyok nagyon aktív, mert egy tudo­mányos munkát szeretnék be­fejezni — mondta nemrég —, de a szándékom az, hogy a bölcsészkaron elvégezzem az eszperantó tanári szakot. Az iskolában pedig azt tervez­zük, hogy ősztől egy eszpe­rantó KISZ-alapszervezetet is alapítunk, amely nemzetközi kapcsolatokat ápol majd más országok eszperantista diák­jaival. A KISZ megyei kül­döttértekezletére ezt a gon­dolatot is magával viszi, s beszél majd róla a mieinket képviselő Kelemen Mercé­desz. Középiskolás íokon A Sztáron Sándor Gimná­zium az idén középiskolás fokra emeli Zamenhof nyel­vének oktatását. Lábai Lász­ló közben a városi pártbizott­ság titkára lett, de ‘azért részt vesz abban a beszélgetésben, amelyet utódjával, Nagybégá- nyi Eniddel és Baharev Ali tanár úrral folytatunK a té máról. A tanár1 eddigi tapaszta­latai szerint tetszett ez a nyelv a diákoknak. Többek között azért is, mert könnyű megtanulni. Ez persze vi­szonylagos dolog, mert kimon­dottan könnyű nyelv azért nincs, mindegyik birtoklá­sáért meg kell küzdeni. Pon­tosabb kifejezés tehát az, hogy könnyebb, mint a többi. Hallatlanul izgalmas és ke­gyetlenül igaz történetet ol­vasok: Csalog Zsolt Paraszt­regényét. Egy parasztasszony vallomását egy elsüllyedt vi­lágról. Életrajz és társadalmi rajz egyben, kegyetlenségig őszinte szavakkal megírva. Pontosabban Mohácsi Bálint- né Milka Eszter mondta hang­szalagra a „regényt”, Csalog Zsolt pedig rendszerezte, a nyersanyagból megírta a könyvet, amelynek első vál­tozata még 1978-ban megje­lent. Akkor, Eszter néni ké­résére, megváltoztatták a fa­lu nevét és a szereplőkét is, de felesleges volt, hiszen a falu magára ismert. Az új kiadásban, bár meg­tartották a kitalált neveket, már nincs titok: a regény Ti- szaroffról szól. Bővebb ki­adást tarthatunk a kezünk­ben: újabb fejezettel bővült a kötet és egy jegyzettel, amelyben a szerző leírja a könyv születésének történetét. A szerző egyben arról is tu­dósít, hogy a regény hőse, el­beszélője, Mohácsiné Muka Eszter már a tiszaroffi teme­tőben nyugszik, 1984. augusz­tus 8-án, 73 esztendős korá­ban meghalt. így a Paraszt­regény mindenképpen befeje­ződött. Az az életforma is el­süllyedt, amelyről a kötet tu­dósít. A regény csaknem hetven évet fog át, a század elejétől a hetvenes évek végéig. Ben­ne két világháború, két ellen­forradalom, egy felszabadulás és olyan társadalmi változás, amely alapjaiban forgatta Versmondók versenye Évfordulóra készülnek Videóm űsorok A politikai oktatáshoz Angol, német és francia, valamint olasz a második vá­lasztható kötelező idegen nyelv nálunk — mondja az igazgatónő. — Vagyis ennyi volt eddig, s ehhez társul ősztől az eszperantó. Általá­ban az osztályok feléből ala­kulnak ki a különböző cso­portok. Tizenhárom-tizennégy gyerek tanulja ezt a nyelvet négy évig, s akár érettségiz­het is belőle. Nagyobb a lehetőség — Milyen érvek szóltak a bevezet esc mellett? — Véleményem szerint azok is megtanulhatják, akik keve­sebb nyelvérzékkel rendelkez­nek, s mivel a latin az alap­ja, azt hiszem, más nyelvek tanulását, nyelvtanának elsa­játítását is jelentősen meg­könnyíti. Ezt mondtuk el az általános iskolákban a pálya- választási tanácsadások al­kalmával. Hozzátéve még, hogy az Eszperantó Világszö­vetséghez tartozó hazai köz­pontok segítségével nagyobb a lehetőség más népek meg­ismerésére, külföldi utazások­ra, baráti kapcsolatok terem­tésére. Jómagam mindig is kacérkodtam a gondolattal, hogy én is megtanulom — de sohasem jutott rá elég időm — teszi hozzá aztán sajnál­kozva. — Baharev tanár úr mód­szereit ismerve — bízom ab­ban. hogy fél év alatt megta­nulják nyelvtanát a diákok, aztán pedig csak a szókin­csüket kell gyarapítani, az él­ményeiket gazdagítani. A si­kerélmény pedig, tudjuk, ösz­tönzőleg hat — vélekedik Lá­bai László, majd így folytat­ja: — Számomra az a vonzó, hogy tudom a beszélgető part­neremről: neki sem anyanyel­ve ez, s így felszabadultabbá válik a társalgás. Az eszpe­rantó társadalmi jelentőségé­nek elismerését látom abban, hogy a nemrég lezajlott me­gyebizottsági tisztújításon SZMT megyei titkár lett az elnök, megyei művelődési osz­tály v.ezető-helyettes és a Pest megyei KISZÖV elnöke vál­lalta a két alelnök tisztségét. Kovács T. István meg a világot, s egyben egy társadalmi létformát szünte­tett meg, olyant, amely még feudalista maradványokkal volt terhes, s a jobbágyfelsza­badítástól a magyar mezőgaz­daság kollektivizálásáig tar­tott. Olyan világról tudósít a könyv ízes. szép szavakkal, rendkívüli őszinteséggel, szin­te naturális valósággal, hogy megrázza az embert. Egy-egy mondatában tolsztoji mélysé­get fedeztem fel. Ez mutatko­zott meg abban, ahogyan lát­ta és láttatta a körülötte zaj­ló világot. Egy olyan társada­lomról ad hírt, amelyben a földműves ember még hagyo­mányos módon dolgozott, élt, gondolkodott, azaz paraszt volt. Eszter néni is így dolgo­zott — parasztmunkát a föl­dön és parasztember férje ol­dalán a parasztgazdaság ház­tartásában — és élt, gondol­kodott egy olyan faluban, ahol akkor még a többiek is nagy­jából hasonló módon dolgoz­tak, éltek és gondolkodtak. Egyben Eszter néni szelle­mileg kiemelkedik környeze­téből, nemcsak azért, mert majdnem négy polgárit vég­zett, sokat olvasott, hanem természetes esze szerint is okos asszony volt, aki felülről is tudta nézni a paraszti vi­lágot, miközben benne élt. Mi történik a regényben? Szinte hétköznapi dolgok. Él­nek, dolgoznak az emberek. Esznek, isznak, szeretkeznek, változnak a napok, az évsza­kok, csak egy dolog nem: a falusi életforma, amelyben benne foglaltatnak a termelő hTv-figyeló® Évszakok. Sorozatban futó \ műsorokról akkor érdemes és illendő megemlékezni, ha úgy látszik: e programok gazdái nem a kisujjukból rázzák ki folyvást a mutatványokat, ha­nem egyszer-másszor akarnak is valamit. Miért, miért nem, a Szeszé­lyes évszakoknak, ennek a hajdan annyit pocskondiázott, lefitymált esztrádnak a.z élte­tői újabban elkezdték törni a fejüket, és rendre mást is elénk tálalnak, mint ami csak úgy a tálcájukra kerül. Belevágtak például a bur- leszkcsinálásba! S ráadásul nem is hivatásos pojácákat ugratnak, futtatnak, hanem a legk'ebelbelibb televíziósokat fényképeztetik le ilyen pozi- túrákban. Vágó Istvánt töb­bek között, aki legutóbb vaksi lövöldözőként bizonyította, hogy mennyi komédiásv,ér szorult beiéje számos tudoníá- nya és kiváló viselkedésmódja mellé, vagy Knézy Jenőt, aki­ről szinte el sem lehetne hin­ni, hogy borostás csikkszedő­ként is kellemes perceket tud szerezni, tehát nem csupán a gólok és méterek rekordvilá­gához ért. Hanem a legpompásabb újí­tásként a Híradó paródiáját viccelte el a Szeszélyes évsza­kok! Ebben a néhány percben — Sunyovszky Szilvia és Mécs Károly jóvoltából — mindaz torzképpé változott, ami eb­ben a megújított esti króni­kában póz, kifigurázható for­maság. Tehát az egész adás merevsége, személytelensége, másodpercnyi pontosságú ki- számítottsága. Bizony régen láttunk a képernyőn ennyi te- litalálatos öngúnyt. Csak gra­tulálni lehet ehhez az elfin - torodáshoz! Híradó. S ha már egy ilyen kancsal megidézés kapcsán szóbg került a íííradó, ,fiadd folytassuk ezzel a fő-fő tájé­koztatási vállalkozással. Téte­les kimutatásunk nem lévén, csupán egy szűkebb körű és magánjellegű közvélemény­kutatás eredményeként szö­gezhető le itt az, hogy amazt a régi, harsonás kezdetű hír­csokrot még mindig sokan visszasírják. Egyszerűen azért, mert abból a csapatmunka közös igyekvése esetről esetre kitetszett, emez viszont — mint jeleztük — hiába egy irányító jelenlétére épül, még­is távolságtartó, kimódolt. No és azok a merev derekú ide- oda fordulások! Bizony gyor­san megérett a leleplezésre ez a természetellenes koreog­ráfia ... Teleíere. A fentiekkel ellen­tétben épp a kaszinói köny- nyedségével ejt meg Vitray Tamás ritka rokonszenves műsora, a Telefere. Ez a ven­dégjárás tényleg úgy kerül a kamerák elé, mintha csupán néhány kedves és jókedvű em­ber magánjellegű találkozója volna. Á technika és a sze­replési izgalom itt egyszerűen eltűnik, és marad helyette a'* a betaníthatatlan — mert a legbensőbb énből fakadó — kedély, amely azt a verselgető és alapítványtevő doktor né­nit jellemzi, s amely Tolnay Kláriban is ott pezseg. Ugye, milyen nagymamás szeretettel mesélte el az ő gerléinek a fészekrakását, a fiókák bát­rabb, ügyetlenebb első repülé­sét, s ugye, megint milyen sze- retetre (hm, szerelemre) mél­tóan dalolta el azt a kis sem­mi kupiét táncospárja, a dali Vitray oldalán! Nos, ezek azok a fényességek, amelyek felvillanásáért érdemes volt kitalálni azt a technikát, ille­tőleg intézményrendszert, amit közönségesen úgy hívnak hogy televízió. Bihari. Ha egészen más okokból, de szintén nagyon rokonszenves egyéniségként mutatkozott be a Legszemé­lyesebb közügyeim című soro­zatban a Chinoin vezérigaz­gatója, dr. Bihari István. Míg az első műsorban a Mauri- zius-ügy bonyolódott a maga végtelen unalmával, emitt a kettesen ez a szókimondó, az általa képviselt iparágat tövé- től-hegyéig ismerő — melles­leg a "hazai gyógyszergyártás teljes egységesítését szorgal­mazó — direktor vallott mind a személyes sorsáról, mind arról, ami jelenlegi és távo­labbi dolga. Egy igazi vezetőt, egy rátermett termelési pa­rancsnokot ismerhettünk meg benne. Akácz László emberek, a szegények, a gaz­dagabb emberek és az urak, az úri birtokosok, ahogyan Eszter néni fogalmaz: az ura- ságok. Tiszaroff szinte gyűj­tőlencséje volt olyan társa­dalmi életformának, amelyből az egész társadalomra követ­keztetés volt levonható. Ami­kor Eszti néni élt, ez a tár­sadalom mély válságban volt, olyan szolgarend maradt fenn, egészen a felszabadulásig, amelyben a parasztság maga is beletörődött az igába, s nemcsak a fölöttük uralkodó rend törvénye, erkölcse, kon­venciói tartották egybe és szolgálatra szorították — aho­gyan Erdei Ferenc megfogal­mazta —, hanem maguk is hasonló szabályokkal körítet­ték magukat. A Parasztregény a maga szélességében és mélységében mutatja meg, hogy ez a pa­raszti életforma már tartha­tatlan, széthullóban van, hogy kegyetlen, és rétegekre, osztár lyokra bomolva keservesen küzd, egymással marakodva, egymást lenézve, urat szolgál­va és gyűlölve tengeti életét, hogy már vége a jó világnak, amikor még a Tisza életet je­lentett, mert hozta a sok fát, vitte a terményt, amikor ez a rétegeződé lomha falu még járási székhely volt, s mező­városi rangról álmodott, hogy aztán a Horthy-féle megre- kedettség végleg minden re­ményt szertefoszlasson. Rendkívüli nagy szeretette! beszél Eszter néni életéről, édesanyjáról, testvéreiről, ro­konairól, az egész faluról, szeretettel és mégis kegyet­len őszinteséggel: nem tagad­va, hogy mennyit kellett szen­vednie, nemcsak azért, mert az ura részeges volt, hanem azért, mert olyanok voltak a szokások, amelyben a nőket szinte semmibe vették, s hogy mégis a parasztasszony volt az összetartó erő, az is igaz: „az asszony óvja a tűzhelyet, meg nagy kötője legyen — mondták ezelőtt — szóval, hogy akár mi van a családba, el bírja rejteni a kötője alá. De igy is van! Ebbe is válto­zik mán a világ. Hogy „óvja a tűzhelyet” — hát hun- van mán az a tűzhely is!” A régi paraszti élet széthul­lását, elsüllyedését is megírja, elmondja Eszter néni. A vál­tozást, az emberek, a gazdál­kodás, a társadalmi viszo­nyok, szokások, az egész élet­forma átformálását is meg­rajzolja nagyon egyszerű, kedves szavakkal. Nehéz éle­te volt, egy hazug világban akart és tudott ember marad­ni, a szokásokkal szembesze­gülni. A férfinak, a férjnek például szabad volt megcsalni a feleségét, szeretőt tartani, a nőnek nem. Az is természe­tes volt, hogy az urak pa­rasztlány vagy -asszony sze-. retőket tartottak. Nagyon jól érzékeltette például azt is, hogy ez a szexuális probléma miként alakult falun, a válto­zások mennyire szembetű- nőek, egy-két emberöltőn be­lül mennyire megváltoztak. Kritikusan nézte a társa­dalmi változásokat is. Az írás­ból kitetszik, hogy a jelenko­ri változások nemcsak pozi­tív irányúak, de hogy előbbre viszik a falu társadalmát, át­alakítják az emberek gondol­kodását, életformáját, az is bizonyos. Gáli Sándor Parasztregény Híradás elsüllyedt világról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom