Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

K.«r • Mti.it: I 1986. ÁPRILIS 8., KEDD 3 Kél havi 01P-mérleg Befizetés, hitelek Az OTP adatai szerint az év első két hónapjában a la­kosság a takarékpénztári és takarékszövetkezeti betétek­ben összesen 5,6 milliárd fo­rintot helyezett el, 17 száza­lékkal többet, mint tavaly Ilyenkor. Továbbra is a hosz- szabb időre — két és három évre — lekötött, magasabb kamtozású betétek a legnép­szerűbbek. Az OTP és a takarékszövet­kezetek által nyújtott hitelek összege január-februárban összesen 22 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év el­ső két hónapjában. Különö­sen a hosszú lejáratú — elsősor­ban a lakáslétesítésre kért — kölcsönök mennyisége és ösz- szege emelkedett. Az OTP az év első két hónapjában 6400 lakást értékesített, s a vevői­nek 2,3 milliárd forint össze­gű hitelt nyújtott. Áruvásár­lási kölcsönt mintegy százez­ren, személyi hitelt százötven­ezren igényeltek és kaptak. Termelési hitelt 25 ezer alka­lommal nyújtott az OTP. öt­venezren vásároltak és 57 ez­ren adtak el valutát a fiókok­nál. Bírói pulpitusra kerül a kupolaszakadás ügye Csak a gömbhéj roppant meg? 5 „Hazánkban igazán ritkaságnak számít egy-egy ^ épület összeomlása. Ilyen tekintetben a peremartoni eset ^ valóban különleges, de — nem mintha 8—9 millió fo- ^ rint említésre sem érdemes összeg volna — az ottani kár nem is igazán kirívó. Egyszerűen arról van szó, hogy egy-egy épület összerogyása nagyon sokak fantá- $ ziáját lódítja meg, miközben az emberek — szakmabe- ^ liek és laikusok egyaránt — kézlegyintéssel intézik el ^ a voltaképpen mindennapi, de nemritkán a peremarto- ^ ninál összegszerűen nagyobb károkat.” ^ A sajnálatos, bár szerencsére személyi sérüléssel ^ nem járó üggyel foglalkozó híradásokból engem a fenti, ^ az ötlet március 20-i számában olvasott sorok fogtak ^ meg leginkább. Miértjét nyilván senkinek sem kellma- gyaráznom. .. Gázt hoz az Összefogás Jó ütemben épül a Bcregdaróc—Gyomacndrőd között az Ösz- szefogás gáztávvezeték-rendszer első szakasza. Jelenleg a Kő- olajvezeték Építő Vállalat szakemberei a Hajdúszoboszló— Gyomaendrőd közötti első 81,6 kilométer hosszúságú vezeték- szakasz építésén dolgoznak. A csaknem kétmilliárd forintos költséggel épülő vezetékrendszeren a Szovjetunióból érkezik Skála-Coop-Zoldért árajánlatok a sajtóban Korrekt kapcsolatot kínálnak ^ Látványos bemutatkozásával egy csapásra az érdeklő- S dés középpontjába került a Skála-Coop, alighogy át- $ vette a Budapesti Zöldért Vállalatot. Bravúros fellépé- $ síik a primőrök és a tojás árának leszorításával arra ^ enged következtetni: erőteljesen meghatározói lesznek ^ ezentúl a zöldség-gyümölcs piacnak. Joggal izgatja te- ^ hát a közvéleményt — a fogyasztókat cs az e területen i érintetteket —, vajon hosszú távon is ütőképesen áll- 8 ják-e a versenyt? Megítélésük ez ideig nem egyértelmű í Pest megyében sem. A felvásárlás gondjaival bajlódó ^ szövetkezetek reménykedő figyelemmel fordulnak a tc- ^ kintélyesnek ígérkező partner felé. Ugyanakkor sereg- ^ nyi kétkedő lesi várakozásteljcscn: mi sül ki ebből az egészből? Hogyan viszonyulnak majd beszerzőként és 5 ellátóként Pest megyéhez? Beszélgetőpartnerünk Mag- | dics István, a Skála-Coop élelmiszer-gazdasági igazgató- ^ ság vezérigazgató-helyettese. Suklapc? kártyajátékkal Mint ahogyan az is érthe­tő, hogy az eset szereplői — a beruházó: Peremartoni Vegyipari Vállalati a tervező: Vegyiműveket Tervező Válla­lat, a generálkivitelező: Észak­dunántúli Közmű- és Magas­építő Vállalat, és a gyártó: a gyáli Szabadság Termelőszö­vetkezet Agroplast üzeme —a május táján várható szakvé­lemények eredményének isme­rete htján csak a saját igazo­lásukra törekszenek, másokról viszont óvakodnak véleményt mondani. Mindannyian vásár­ra vitték a bőrüket, már ami a hírnevüket illeti. Elképzelhe­tő azonban, hogy közülük nem mindenkit találnak majd vét­kesnek a szakértők. — És akkor majd egy váll­rándítással nyugtázzák az em­berek, hogy X vagy Y nem tehetett a dologról — rriondja keserűen Nagy Tamás, a gyá­li Szabadság Tsz elnöke. — Amíg nem tisztázódik az ügy, addig védtelenek vagyunk az olyan jópofáskodások ellen, mint: a hajóitokon elsüllye­dünk majd? Agroplast üze­münk ugyanis többek között műanyag sporthajókat is gyárt. Soklapos kártyajátékot ját­szunk, még az üzemen belül is, készítünk különféle mű­anyag lakberendezési tárgya­kat, kerti garnitúrákat, gyógy- kádakat, zuhanyozófülkéket, mezőgazdasági tartályokat, vödröket, vagyis mindent, ami­re megrendelést kapunk. Fek­vőpadokat és úszómedencéket tavaly Ausztriába is szállítot­tunk, ennek az üzletnek jö­vője van. A tsz természeteden nemcsak az Agroplast üzeméből él, hi­szen a növénytermesztés, a kertészet, az állattartás mel­lett ott az élelmiszer-feldolgo­zás, illetve jó pár más ipari, vegyesipari tevékenység. A melléküzemágak fontosságát azért kell hangsúlyozni, mert elsősorban az ott kitermelt nyereségből fejleszthető a me­zőgazdaság, ami a tavalyi be­ruházások 53 százalékát élve­zi. Egyszer fenn, egyszer lenn — tartja a szólás, s ez most igencsak illik a gyáüakra. Né­hány hónappal ezelőtt például lapunkban is a dobogó legma­gasabb fokára állítottuk őket, hiszen a tsz nevéhez fűződik a Vajdahunyadvár teljes bel­ső rekonstrukciója, amiért dolgozóik méltán kaptak ma­gas állami kitüntetéseket. Igaz, a sikert építőipari részlegük vívta ki, mégis az egész kol­lektíva hírnevét öregbítették. Mint ahogyan most Peremar- tonnal kapcsolatosan sem csak az Agroplast megjelölés szerepel... Mezítlábas paüértervek :— Termelőszövetkezetünk 48 elem gyártására kapott meg- reridelést. Az alig hárommil­liós üzlet nem is túlságosan számottevő az 59 milliós évi árbevételt hozó üzem életében — állítja Nagy Tamás. — Megkaptuk a terveket, ám szigorúan csak azokat, ame­lyek az általunk gyártandó elemek méretéire, szilárdságá­ra vonatkoznak. Itt jegyzém meg, hogy ezentúl nem készí­tünk az építőiparban felhasz­nálandó műanyag szerkezete­ket, mert nem tudunk felelős­séget vállalni az ilyen mezít­lábas palléHervekért. Az egyes darabok átvétele­kor jegyzőkönyvben is rögzí­tették, hogy a csatlakozó felü­letek vastagabbak, erősebbek, ám az eddigi vizsgálatok ezt nem minősítették hibának. Mint ismeretes, a szerkezet a beemeléskor —• közel még a földhöz — megroppant, ekkor megerősítették, de nem sokkal később ismételni kellett a mű­veletet. Az építmény azért csak elkészült, s rövid ideig állta is a sarat, pontosabban a leszakadást közvetlen kiváltó okként emlegetett nagy meny- nyiségű havat. Tervezési mu­lasztásban, az anyag hibájá­ban, az összeszerelésben, a be­emelésben, a felgyülemlett hó­ban, vagy a nyári földrengés­ben találják majd meg a szak­értők a hiányosságot, vagy a báj okát — ki tudja? Az vi­szont már most érdekes, hogy vajon mennyit ártott a Kupo­la beszakadása a műanyag héjszerkezetek gyártójának. Pillanatnyilag még ez <s ki­számíthatatlan, hiszen az el­nök véleménye szerint nem esett vissza az üzem megren­deléseinek száma. Köszönhető ez a termékeik elismertségé­nek, de szerepe lehet annak is, hogy kis hazánkban nincs igazi konkurencia. Akad ugyan több, műanyaggal foglalkozó gyár, szövetkezet, tsz-mellék- üzemág, sőt kisiparos is, de ilyen, méretű szerkezetek gyár­tására tudomásunk szerint má­sok nem adták a fejüket. Minden marad a régiben A vállalatok úgy vigyáz­nak a jó hírükre, mint az a bizonyos szegény lány, és ál­talában nem is alaptalanul. Nyugaton például, ha egy cég valamilyen kényes ügybe ke­veredik, többnyire becsukhat­ja a kaput, mert egyszerűen leírják. Nálunk viszont — és ezért elgondolkodtató a már említett megállapítás az ötlet című lapból — a bírósági tár­gyalás után minden megy a régi kerékvágásban. Fazekas Eszter Speciális terület Még a főiskolán belül is alig ismerik ennek a csoport­nak a munkáját. Ma még szorosan az MTA-hoz kötőd­nek, s kutatási területük az egész országra — így Pest megyére is — kiterjed. Az általános cél, hogy megfelelő tudományos információ álljon rendelkezésre minden olyan döntéshez, amely az ifjúság­hoz kapcsolódik. Feltárják a fiatalság társadalmi helyzeté­nek, a társadalomba való be­kapcsolódásának, szocializá­ciójának átfogó, lényeges kér­déseit. Nyomon követik azt, hogy a gazdasági folyamatok milyen hatást gyakorolnak a fiatalok munkaerőpiaci pozí­cióinak alakulására. Milyen a helyzetük a tanulóknak, a fa­lun élő, illetve a mezőgazda­ságban dolgozóknak? Olyan speciálisan fontos te­rülettel is foglalkoznak, mint a modern orvosi technikával megmentett koraszülöttek bio­lógiai-mentális fejlődése, vala­mint a koraszüléshez vezető — Jól felépített piacra tö­rekszünk, ami nem megy egyik napról a másikra. Türe­lem és az elképzelések foko­zatos megvalósítása szükséges ehhez. Április elsejével egy­előre három leányvállalatot hoztunk létre, mindegyiknek köze lesz Pest megyéhez. Az, Agro-Skálálioz nagykereske­delmi tevékenysége mellett a céltermeltetés tartozik, a Vita­min-Skála és a Coop Kereske­delmi Vállalat pedig elsősor­ban kiskereskedelemmel fog­lalkozik majd. • Beszéljünk először a cél- termeltetésről. Hogyan képze­lik el? — Az áru jelentős hányadát, a szükségletnek legalább két­harmad részét szerződéses ala­pon szereznénk be, és export­céljaink elérésénél is erre tá­maszkodunk. Ebben erősen számítunk a megye közeli te­rületeire, természetesen figye­lembe véve az egyes vidékek adottságait. Az Agro-Skála egyik egységére hárul a leg­gazdaságosabb termeltetési formák megtalálása és a ter­melők hozzánk kötése. Egyelő­re annyit mondhatok: jó mi­nőségű vetőmag adásával, a fajtaválaszték meghatározásá­val termeltetünk és boltrakész, válogatott, csomagolt árut vá­runk el szerződőinktől. A meg­állapodásokhoz pedig szigo­rúan kötjük magunkat. Emel­jük a termelői árat és buda­pesti átvételt írunk elő. A Nagyvásártelepen emellett még szabad árufelvásárlást is végzünk. A fogyasztói árakból bioszociális tényezők. Nem marad ki a számításból a testi fejlődés, az érés, a fizi­kai erőnlét társadalmi réte­gek szerinti eltérése sem. S mily keveset tudunk pél­dául arról, hogy az egészség mint érték, milyen szerepet játszik a családalapító fiata­lok magatartásában. Keresik, hogy egészségügyi szempont­ból milyen szokásokat köz­vetít a család a gyerekek felé. De legalább ilyen hang­súlyt kapnak a kutatási prog­ramban a fiataloki társadalmi helyzetének, életmódjának jellemzői, a gazdasági szerve­zetekkel való kapcsolataik, a társadalmi viselkedés szabá­lyozó rendszerei, s az őket érő hatások sora. Módszertani ke'rdések A társadalomtudományi koordinációs bizottsá; hangol­ja össze a különböző csopor­tok tevékenységét. Az egyik ilyen a fentebb említett a szociológiai tanszéken mű­ködő. Az elmúlt három év­ben az országot járták, keres­kiindulva a minőségtől füg­gően kezdő árajánlatot hirde­tünk meg a napilapokban és esetleg a televízióban. • Mit gondol, képesek lesz­nek magukhoz édesgetni a magánkereskedők csábításai­nak kitett kistermelőket? — Mi nem is akarunk ver­senyezni a magánkereskede­lemmel. Annyit tehetünk, hogy nagyon szoros és korrekt kap­csolatot építünk ki a kister­melőkkel. És minden, áruvá­sárlásaiban ránk számító ma­gánkereskedőt, szerződéses boltvezetőt a legteljesebb mér­tékben ellátunk. • Vetélytársai vagy partne­rei lesznek a szintén termelte­téssel és felvásárlással foglal­kozó Afészcknek? — Több mód is kínálkozik arra, hogy a volt Zöldért ide­jében kialakult hagyományos együttműködésünket bővítsük. Ha elfogadják árainkat és fel­tételeinket, akkor • szívesen szerződünk velük. Elgondolá­sunk szerint, ahol nagyobb árumennyiség jelentkezik a kedvünkre való zöldségből, gyümölcsből, ott felvásárlóte­lepet hozunk létre. Elképzel­hető, hogy ezeket közösen üze­meltetjük a helybeli szövet­kezetekkel. Esetleg társként beszállunk az Áfészeknél levő telepek működtetésébe. Mind­ez csak megállapodás kérdése. Miután a lakossági forgalom nem tudja felvenni az összes megtermelt árut, mi keressük a feldolgozás és a többletér­tékesítés lehetőségét. Ebben is ték a választ arra: milyen helyet foglalnak el a fiatalok a munkahelyi szervezetekben, milyen a közérzetük, politikai nézetük, hogyan tudják érvé­nyesíteni érdekeiket. A fel­soroltakban milyen szerep há­rul a munkahelyi szerveze­tekre? A vizsgálódás területe Sal­gótarjántól Bajáig, Dombegy­házától az Orion gyár fő­városi központjáig tartott. Pest megye ifjúságának hely­zetét az agglomerációs öve­zetben egy másik csoport mérte fel. Önkénytelenül is felvetődik a kérdés: mit keres az MSZMP Politikai Főiskolá­jának kapuján belül az a cso­port, amely ma még az MTA- hoz tartozik? Különösen ak­kor, ha azt is számbavesz- szük: a hallgatók körében nem vizsgálódnak. A kuta­tók óraadóként találkoznak a hallgatókkal, a továbbképzé­sen ott tartózkodó pártmun­kásokkal. Módszertani kérdé­sekben adhatnak, s adnak is hasznos útmutatást. A köz javára A kutatócsoport munkájá­nak eredményét talán már holnap hasznosíthatja a poli­tikai és gazdasági vezetés döntéseinek előkészítésében, meghozatalában. Általa ja­vulhat az ' ifjúság közérzete, könnyebben beilleszkedhet­nek a társadalomba, érvénye­síthetik érdekeiket, hogy elé­gedett felnőttekké érjenek. Értük, s így értünk is — a köz javára dolgoznak a ku­tatók ebben a témakörben. Varga Edit szerepet szánunk Pest megye különböző cégeinek. • Kifejtené ezt bővebben? — Nagy terveink vannak az élelmiszer-feldolgozás terüle­tén. ÍTj ízesítésű, kivitelre, béltartalomra egyaránt újdon­ságot jelentő különleges ter­mékekkel akarunk megjelenni, melyek árukínálatunk alapját jelentenék a későbbiekben. Ehhez korszerűsítjük az egy­kori Zöldért meglevő kapaci­tását, és bekapcsolódunk más feldolgozó üzemek fenntartá­sába, felújításába, termelésle­kötési céllal. Megállapodunk továbbá mezőgazdasági és fo­gyasztási szövetkezetekkel elő- feldolgozásra, konyhakész ter­mékek előállítására. Korábban is szállítottak az Áfészek, élel­miszer-kiskereskedelmi válla­latok a zöldség-gyümölcsön kívül egyebek között tartósí­tott árut, élvezeti cikket. Ezentúl növeljük ajánlatain­kat, hogy választékosabb kí­nálattal állhassunk a boltháló­zat rendelkezésére. • Számíthatunk arra, hogy tevékenyen részt vesznek Pest megye ellátásában is? — A Skála és a budapesti Zöldéit élelmiszer-gazdasági raktárainak egyesítésével, a Nagyvásártelepen, ideális kö­rülmények között helyezhetjük el az árut és szervezettebben szállíthatunk. Űj túrajáratok indításával folyamatosán és mindenféle termékből ellátjuk a tőlünk vásárlókat az egész megye területén, • ön másfél évig Igazgatta a Budapesti Zöldért Vállalatot. Most, az „új Íróasztal” mellől hogyan látja jövőjüket, egyben a megyéhez fűződő kapcsola­taik alakulását? — Én szorgalmaztam annak idején az egyesülést és válto­zatlanul optimistán szemlélem az előttünk álló éveket. Biztos fejlődési periódusra számítok, melyben feltehetően lesznek kisebb-nagyobb ugrások és megtorpanások. Ügy vélem, belátható időn belül — amennyiben a szükséges sza­bályozómódosítások is hozzá­járulnak — egy jól működő szervezet alakul majd ki. Ez­zel, remélhetőleg, egészsége­sebb, szilárdabb együttműkö­dés jöhet létre Pest megyével. Nem kívánunk mi monopol­helyzetet teremteni, de ahol a gazdaságosság és a korrekt kapcsolatok lehetővé teszik, ott leszünk. Első hallásra mindez bizta­tóan hangzik. Ügy tűnik, kö­vetkezetes árpolitikájuk és áruellátást bővítő szándékaik révén jól járhat a megye la­kossága is. Többször szóba ke­rült, hogy tisztességes üzletet kínálnak a zöldség-gyümölcs­ben, az élelmiszer-termelésben és -forgalmazásban érdekel­teknek — a kölcsönösségen múlik majd, hogy milyen eredménnyel. Tóth Andrea Értékelő tanácskozás Az ipar feladatai Az iparvállalatok és az Ipa­ri Minisztérium vezetői az év kezdetén szakágazatonként ta­nácskoztak az ipar idei fel­adatairól. Április 11-én a Bu­dapest Kongresszusi Központ­ban tartják a minisztérium államigazgatási és törvényes­ségi felügyelete alá tartozó vállalatok igazgatóinak érte­kezletét, amelyen az új vál­lalatirányítási formában mű­ködő gazdálkodó szervezetek vállalati tanácsainak, küldött- gyűléseinek elnökei is részt vesznek. Az értekezlet napi­rendjén a hatodik ötéves terv ipari eredményei, valamint az ipar következő ötéves, és 1986. évi feladatai szerepel­nek. Az igazgatói értekezletet megelőzően, április 10-én az iparpolitikai tanács kibővített ülést tart, ezen a miniszté­rium vezetői és a szakágaza­tokat reprezentáló vállalatok igazgatói vesznek részt. Az ifjúság helyzetét kutatják Tudományos alapossággal 5 A fiatalság hamarabb fordít hátat nekünk, mint ^ szeretnénk. Ám mindaz, ami az embert huszon-har- ^ mine évesen körülveszi, amilyen hatások, benyomások ^ érik, megszabhatják, meghatározhatják pályáját, élet- ^ útját, s nem utolsó sorban jellemét. A fiatalokkal, a ^ pályakezdőkkel úgy általában foglalkoznak, pedig nem jó felületes megfigyelés alapján következtetéseket le- 8 vonni, véleményt formálni. Különösen akkor szeren- ^ esetlen dolog ez, ha szakavatott, erre hivatott emberek $ tudományos kutatása egy országos, 1990-ig szóló prog- $ ram keretében éppen erre irányul. A Magyar Tudo- ^ mányos Akadémián kerül sor 1986 és 1990 között ismét az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló ^ kutatásokra. Az MSZMP Politikai Főiskoláján a szocio- lógiai tanszékhez kapcsolódik az akadémiai csoport ^ tevékenysége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom