Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-07 / 81. szám
1986. Április hétfő mt.sr . MF.Í. iFl] 5 Mit tanul a szakszervezeti tisztségviselő? Tudatformáló műhelymunka Értékközvetítő a jövő nemzedéknek Néptáncos-találkozó Gödöllőn A szentendrei Kék Duna együttes mezőségi táncot mutatott be Színjátszók, rendezők Nyári tábor Országos színjátszó- és rendezői tábort rendez- az idén nyáron a Zala megyei művelődési és ifjúsági központ, a zalaszentgróti Hamburger Jenő Művelődési Központ, valamint a Népművelési Intézet. A tanfolyam augusztus 1-től 10-ig Zalaszentgróton lesz. Az érdeklődők a következő témakörökkel foglalkozó öt szekció közül választhatnak: az improvizációtól az előadásig; drámapedagógia; s zí n és zm es terség-s zín és z- vezetés; drámai helyzet és színpadi tér; a színészi kapcsolat utjai. Az előadásokat és konzultációkat neves szakemberek tartják. A tanfolyamon 18 éven felüliek vehetnek részt. Jelentkezni május 10-ig lehet a Zala megyei művelődési és ifjúsági központban (8900, Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 7—11., telefon: 92—14—580). Ugyanott bővebb felvilágosítást is adnak a táborral kapcsolatban. A Molitor ház. A Bíró La- 1 jós nevet hallva nyilván sokakban támad bizonytalanság: a híres világutazóról, néprajzi gyűjtőről van-e szó, avagy az ugyanilyen nevet viselő íróról, aki... Nos, éppen innen nem könnyű 1 tovább folytatni, hiszen Ady egykori barátjának és első számú felfedezőjének, a liberális eszmék hirdetőjének, a Károlyi-kormány külügyi, államtitkárának, a világhíres filmek forgatókönyvírójának a neve bizony igencsak feledésbe merült. Ha valaki mégis emlékszik reá, akkor elsősorban a Sárga liliom című drámája miatt sorolta be a tudnivalók közé, lévén ez a színpadi műve — Czibor Jánosnak, a fiatalon elhunyt kitűnő dramaturgnak a szavaival — a századelő forrongva elzüllő magyar polgárságának a remek ábrázolása. Hogy emez a literátor Bíró írt egy Molitor ház című regényt is? Hát ehhez már valóságos könyvbúvárnak kell lenni, annál is inkább, mert az ilyen témájú históriája németül jelent meg, mégpedig Berlinben és 1919-ben. A magyar tévések azonban mégis erre az irományára csaptak rá, és egy terjedelmes filmet kerekítettek belőle. Szántó Erika dramaturg közreműködésével Kardos Ferenc jelenetezte eléhk ezeket az első világháború valóságos és lelki sebeit viselő, nyaldosó Molitorokat, s tette ezt igen látványosan, szép 6zámú színészsereg megmozgatásával, láthatólag a kellékek, a jelmezek dolgában sem takarékoskodva. Tulajdonképpen tetszett, tetszegetett is ez a társadalomrajzos krimi — micsoda jő ötlet: Gálffi László kezében egy semmivé olvadó jégdarab volt a gyilkos szerszám —, ám valahogy mégsem tudtunk együtt hevülni vele. Nyilván azért nem, mert Bíró Lajosnak ez az írása is ugyanolyan kettős táncot jár, mint a többi: egyszerre akar valóságos és mély ábrázolat lenni, s fordulatos sztoriként is hatni. Czibor János telita- lálatos minősítésével: harciassága nem tudott szenvedéllyé magasodni. Mindazonáltal egyáltalán nem baj, hogy Korda Sándor egykori társszerzőjét, a VIII. Henrik magánélete című klasszikus filmalkotás szce- náriumíróját a Szabadság tériek megrendeléséből így a képernyőre citálták. Még ebben a többszörös átvételben, átiratban is maradt annyi matéria, hogy a néző kijelentheti: kissé túlnövesztett, de javarészt élvezhető látványosság volt. Soha rosszabb rejtekhelyeken kotorászni! A nagymama. Csiky Gergellyel már egészen más a helyzet! Belőle egy középiskolás nebuló Is le tudna vizsgázni — föltéve, ha szereti a színházat. Ez a kiugrott pap. aki elhatározta, hogy megújítEgy jó hónapja annak, hogy megtartották a magyar szak- szervezetek XXV. kongresz- szusát. Vajon a mozgalom tisztségviselőit felkészítő is- kok. munkájában mi változott a tanácskozás után? Aki válaszol : Veress András, a Szak- szervezetek Pest Megyei Tanácsa oktatási központjának vezetője. — Elsősorban az ismeretnyújtás tartalma módosult. A tanfolyamok tematikája kibővült a kongresszusi dokumentumok ismertetésével, feldolgozásával, hiszen a jövőben a szakszervezeti bizalmiaknak, csoportoknak, testületi tagoknak ezek alapján kell folytatniuk tevékenységüket. Már a kongresszus utáni napon kezdődő MEDOSZ-os, majd a közalkalmazotti, és a többi kurzuson is az első önálló előadások témájá volt a kongresszus, valamint az adott ágazatok kongresszusainak ja, európai rangúvá, szellemiségűvé formálja a múlt század végének magyar dráma- irodalmát, egyetlen évtized alatt tökéletesen beleírta magát a köztudatba. Keveset mondunk, ha azt állítjuk: mesteri dramaturgiájú, jobbnál jobb szerepeket kínáló darabjait éleiében is, korai halála után is agyonjátszották, -játsszák. A nagymama című drámája például nagy színésznőink jt^alomjátélia lett. Amióta legelőször Prielle Kornélia belebújt ebbe az aranyszívű asszonyalakba, kötelesség- szerüen követte őt Blaha Lujza éppen úgy, mint Rákosi Szidi. Mostanság Dajka Margit jutott el abba a matrónakorba, amikor Szerémi grófnévá válhat valaki. Horváth Z. Gergely résen is volt, s még idejében ráosztotta ezt a Csiky-figurát. Ez rendjén is volna, ám az ő televíziós változata valami olyan szépelgő, melankolikusan unalmas orcát öltött, ami egyszerűen lehetetlenné tette a tapsosabb sikert. Kurtán-furcsán elsza- lasztódott tehát egy nagy alkalom ... ROKONSZENVES feladatra vállalkozott a Kossuth Kiadó: megjelenteti az ötven évvel ezelőtt megjelent haladó folyóiratok válogatott kiadásait. A Válasz, a Szép Szó és más folyóiratra gondolnak a szerkesztők, köztük a Kelet Népére, amely ötven évvel ezelőtt indult és nyolc éven át közölte a haladó írók, költők és társadalomtudósok írásait. A folyóirat parasztcentrikus volt, de már eiső számaitól kezdve hirdette a munkásosztály felszabadításának és az egész társadalom demokratikus átalakulásának szükségességét. Érdekesen indult a Kelet Népe. 1935 szeptemberében három paraszti származású fiatal író — Barsi Dénes, Sin- ka István és Szabó Pál elhatározta, hogy folyóiratot alapít. Mindhárman Bihar megyeiek, legismertebb közöttük Szabó Pál volt. Az egykori feljegyzések szerint a Sebes- Körös hídján határozták el, hogy az új folyóirat neve Kelet Népe lesz. Nem véletlenül választották Széchenyi István könyvének címét, hiszen alap- gondolatául a Széchenyi-esz- méket tették. A későbbi időben Móricz Zsigmond szerkesztette folyóirat szerzői között találhatók az 1930—1940-es évek nagynevű írói, író-politikusai, mint Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc, Németh László, Illyés Gyula, Szabó Pál, Szabó Lőrinc s határozata. De ezen túl is — a többi előadáson, szemináriumi foglalkozáson — szó esett és esik a gazdaságpolitikától az életszínvonallal kapcsolatos állásponton át a szervezeti kérdésekig szinte mindenről, amiről véleményt mondtak, döntöttek a tanácskozásokon. S ez így természetes, hiszen a tanfolyami hallgatóság több mint 80 százaléka az ágazatok által kért és szervezett kurzusok részvevője. Az iméntiek- hez hasonlóan időszerű feladatunk megismertetni a szak- szervezeti tisztségviselőkkel a VII. ötéves terv várható feladatait, az ez évi ágazati célkitűzéseket, a vállalati kollektív szerződések és szociálpolitikai tervek kidolgozásával kapcsolatos teendőket. Jelenleg a megyében 18 helyütt, városokban és üzemi alapszervezetnél, van kihelyezett tanfolyamuk, ezeken is hasonlóan alakult a tanmenet. — Indul-e újszerű, eredetileg nem tervezett kurzus? — Igen. Érezhetően megnőtt az igény a többletinformáció iránt megyeszerte, így az eredetileg számított 92 nappali, levelező és kihelyezett tanfolyam helyett tízzel több lesz. A képzési időtartam rövidítésével gyorsfelkészítőket (egykét napos előadássorozatokat) szervezünk, például a vasas KPVDSZ, pedagógus alapszervezetek kérésére. Így várhatóan 4 ezer helyett ötezernél több lesz a hallgató. — Újak a vállalati tanácsok, s várható a szakszervezeti ifjúsági tagozatok, tanácsok megalakulása. Ez nem jelent többletfeladatot ? — Az utóbbiról annyit, a vállalati tanácsok tagjainak — eddig 140 embernek — már tartottunk két felkészítő kurzust. Az jfjúsági tagozatok tekintetében még bizonytalanok vagyunk, ugyanis a jövő esztendő első negyedéig kell ezeket megalakítani a munkahelyi alapszervezeteknél. A batáridő távoli, s még nem tudjuk, hogy ebben a tanévben lesz-e igény ilyen tanfolyamra. Ám a következő tanévben ezzel is számolnunk kell. S ha már az ősszel kezdődő oktatási évadról esett szó: az a véleményem, hogy a szakszervezeti kongresszusokkal kapcsolatos tudatformáló műhelymunka, a tisztségviselők felkészítése abban az időszakban még nagyobb szerepet kap majd, mint e napokban. maga Móricz Zsigmond. De írt a lapba a kommunista Földes Ferenc és Donáth Ferenc, a kiváló munkásszociológus Rézler Gyula s az erdélyi és felvidéki mozgalom vezető személyiségei, mint Balogh Edgár, Jordáky Lajos, Jócsik Lajos, Nagy István író és a költő Szemlér Ferenc. Már ez a névsor is mutatja, hogy helyesen cselekedett a Kossuth Kiadó, amikor ennek a szépirodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóiratnak a bemutatására vállalkozott. Ebben a sorozatban — amely a magyar népfrontmozgalom s tágabb értelemben a baloldali politikai-szellemi irányzatok legfontosabb eseményeit, dokumentumait tartalmazza — már megjelent a Komintern VII. kongresszusa és a Népfront-mozgalom kötete, s a Kelet Népét követik a többiek, a Márciusi Front, A vásárhelyi találkozó és más kötetek. A nagyformátumú kötetben a Kelet Népe írásainak válogatását találjuk, mintegy ezerötszázat, mégpedig fakszimile kiadásban. Nincs módunkban valamennyit bemutatni, hiszen ezt a kötet tűzte ki célul. Mi csak szeretnénk jelezni, hogy mi mindenre kiterjed a folyóirat figyelme, hogyan közölte azokat az írásokat, amelyek máshol nemigen kaptak volna helyet, Az amatőr művészeti mozgalmak elsorvadásáról kapunk híradást az ország különböző részeiből. Szűkül a műfajok változatossága, feloszlatok csoportok, híjáin az egészséges utánpótlás. Leginkább a népművelés szakemberei próbálkoznak a folyamat megfordításán. Mecénások Mindezek a jelenségek tetten érhetők Pest megye egyes részein. Ám szerencsére korai lenne szűkebb pátriánkban a vészharangot megkongatni. Ott, ahol évek óta kitartóan munkálkodnak a hagyományok őrzésén, mindennapi események és kiemelkedő rendezvények szavatolják a továbblépést. így Gödöllőn minden alkalommal eseményszámba mennek az amatör népművészeti együttesek bemutatkozásai. A Galga mente népművészeti emlékei indukálják: legyen mit mondani a népművészet eszköztárának segítségével a jelennek' mintegy értékközvetítőn a jövő nemzedéknek. Egyre inkább előtérbe kerül ezeken az alkalmakon: kik „tartsák” el az együtteseket? A művelődési központok szívügyüknek tekintik a csoportok létét. Ám egyfajta mece- riatúra már-már elképzelhetetlen a jelen gazdasági körülmények között. Éppen .ezért olyan termékenyek a pillanatok, amikor a hagyományőrzők és a szövetkezetek egymásra találnak. Pest megyében a közös fenntartás égisze alatt húsz együttes munkálkodik. Szemléiken kiderül, miként erősíthetik egymás tevékenységét. A hét végén tizenegyedik mennyire igyekezett szervezni az olvasókat és az írókat is az úri kurzus ellen, s egyben felkészíteni őket a változásra, mert a folyóirat nyíltan hirdette, hogy változtatásra van szükség. A kötet közli Veres Péter a Falukutatás, Kodolányi János a Finn tanya című írásait. Az utóbbi abban az időben tért haza finnországi utazásairól, s megírta — nem titkolt szándékkal ■— utazásainak tapasztalatait, megmutatva, hogy Magyarországon is a földreform, a paraszti fel- emelkedés hozhatja meg a boldogabb életet. Szinte ehhez kapcsolódik Antalffy Gyulának A magyar tanyakérdés című írása. Ez a kérdés annál is inkább érdekes volt, mert abban az időben csaknem kétmillió paraszt élt tanyán, illetve majorokban, külterületeken A folyóiratban Juhász Géza Széchenyi és Kossuth címmel e két nagy magyar szellemét idézte, akkor, amikor nagyon nagy szükség volt arra, hogy a magyarság tisztábban lásson s méltó legyen hozzájuk. Rézler Gyulának a téglagyári munkások szociális helyzetéről szóló megrázó erejű írását közli a lap, Illyés Gyula pedig Márciust magyarázza meg ugyancsak szenvedélyes írásban. Ez a szám közli Nagy Imre sárrétudvari költó Éjszaka az ökörhodályban című alkalommal került sor a szövetkezeti néptáncosok országos találkozójának területi bemutatójára Gödöllőn, a művelődési központban. A fogyasztási szövetkezetek, az ipari szövetkezetek, a Termelőszövetkezetek Pest Megyei Szövetsége, valamint a Gödöllő és Vidéke Áfész és a művelődési központ szervezésében tizenhat együttes adott egymásnak találkozót. Az ország legkülönbözőbb részeiből érkezettek bemutatták tudásuk legjavát. Két napon keresztül ropták a táncot a színpadon, két napon keresztül zengett az ének. Amikor éppen nem voltak színpadon, vagy a társaikat nézték, vagy táncházat rögtönöztek a csoportok. S ez volt az eseményben az igazán szép, az Igazán értékes: úgy mérettettek meg, hogy közben jól érezték magukat. Az együtt dalolás. a közös program tette feledhetetlenné számukra a hétvéget. Emiatt tudtak felszabadultak és fesztelenek lenni akkor, amikor színpadra léptek. A színpadon A színpadi szereplés ugyanis más, mintha „csak” egymás között1 dalolászunk, tán- colgatunk. Ilyenkor a .színpadi törvényszerűségekhez valamiképpen mégiscsak alkalmazkodni kell. Hiszen nem titkolt cél a láttatás is: íme, ezt tudjuk nyújtani felkiáltással. Ezért minden színre állítás megkíván némi koreográfiát. Még a gálaműsoron is szemtanúi lehettünk: néhanapján elfeledkeznek erről a követelményről. Kimondottan érvényes ez a hagyományőrző csoportokra. Ezt versét, amelynek néhány sorát érdemes felidézni: „Valahol most nagyon sírhatnak, — akik kínban s ínségben élnek, — úgy vergődik most az éjszakám — sötét szárnyán könnycseppek égnek...” A földreform sürgeti, egyben a parasztság és az ipari munkásság összefogását hirdeti Donáth Ferenc a Magyar föld című munkájában. Veres Péter a Népi írók és a parasztmozgalom kapcsolatáról írt, míg Sárközi György Higgy a csodában című versében fest találó képet az aid?or fülledt társadalmi .helyzetről. A Kelet Népében indított cikksorozatot a népfőiskola szükségességéről Móricz Zsigmond. Ekkor már 1940-et írtak, Európa háborúban állt, az uralkodó osztály egyre jobbra tolódott, s a Kelet Népe a népfőiskolái mozgalommal is az önállóságra, a függetlenség megtartására, a né- metellenességre verbuvált, ha nem nyíltan, de a sorokból ki lehetett venni. Csatlakozott a mozgalomhoz Németh László, cikksorozatban fejtette ki véleményét Erdei Ferenc, s hozzászólt a témához Boldizsár Iván is. CSAK NÉHÁNY írást emeltünk ki a kötetben közölt ezerötszázból, de így is látni lehet, hogy milyen gazdag a válogatás, amely Medvigy Endre munkája volt, míg a kötetet Tasi József lektorálta és a bevezetőt írta. A borító és a tipográfia Székffy Gyula műve. Érdemes megemlíteni nevüket, mint azt is, hogy a szép könyvet az Athenaeum Nyomdában szedték és gondoztál?. Gáli Sándor különösen érzékelhettük a lakodalmasokon, a mórágyi és az adonyi együttesnél. Az ilyen életképet sajnos nem lehet úgy megjeleníteni, ahogyan a valóságban történik. Ám a részleteket kiragadva — a szertartásjellegtől a köszöntőkig, a féktelen mulatozásig, azt, hogy ez nagy esemény egy emberpár életében — érzékeltetni lehet. A rendezőelv hiánya, az elhúzott részletek, a funkciótlan jelenetek bizony a néző számára unalmasak. Valamivel jobban sáfárkodtak a lakodalom ünnepi jegyeinél? felmutatásával a szi- getújfaluiak. Források A kazáriak díszes ruháikkal hívták fel magukra a'figyelmet. Az előadott lakodalmas részlet erénye az volt, ahogy az önfeledt vidámság pillanatait érzékeltette, nem mellőzve a huncut incselke- dést sem. Így a páravatás szertartásossága mellett sikerült a humort is színpadra lopni. A rlmóciaknál a csárdás előadásmódját, eredetiségét figyelhettük meg. A gála legszebb percei voltak. amikor a székely táncélet jellemzőit villantották fel a résztvevők. Nem véletlen, hogy sokan merítettek az erdélyi népművészetből. Hiszen ez az a tiszta forrás, ahonnan a táncház ered. Emberi jellemeket és tulajdonságokat lehet megjeleníteni e tánccal és dallal. Az a leggyönyörűbb benne, hogy egyszerre közösségi és egyéni. Hagyja kibontakozni a képességeket, az egyén tehetségét, az improvizációs készségeket. Ugyanakkor ehhez mindig kapcsolódik az együttlét értelme, emelkedettsége. Nem véletlenül fogadta vastaps a csongrádi Alföld együttes táncát, a tiszafürediek legényesét és az aprók táncát. A legények párharca a virtus, az ügyesség kifejezője. A lányok mintegy aláfestik mindezt, a megértés, szelídség tánci jelképeivel. A közösség erejének szimbóluma jelent meg mindannyiunk előtt ugyancsak a Kék Duna együttes erdélyi táncai nyomán. Érdemes néhány szót külön szólni a szentendreiekről. A Kék Duna mintegy másfél évtizeddel ezelőtt verbuválódott, s mára egy ütőképes. ,erös csapattá állt ösz- sze. Csak úgy érdemes valamibe belekezdeni, ahogyan ők tették. Arra szövetkeztek, hogy bemutatják a szép magyar táncokat. S íme, az akarás, a kitartó munka eredményét már le is mérhettük! Tartást adott mindannyiuk- nak a tánc, az ének, a népművészet értékeinek felismerése. Itt érthetjük meg az amatőr művészeti mozgalom lényegét, ez az akarás óhatatlanul átsugárzik a mindennapokra. Ez ad tartást és gazdagabb életet, érzelmi feltöltődési. Szépségek Nyolc megye tizenhat együttese ment haza jó érzéssel Gödöllőről. Balázs Gé- záné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese zárszavában ecsetelte mindennek jelentőségét. Hangsúlyozván, hogy a különböző generációk együtt- léte záloga a hagyományőrzésnek. Gyönyörködve szórakozhattunk. Erdősi Katalin »Tv-figyelöm Akácz László Egy folyóiratról ötven év távlatában Válogatás a Kelet Népéből
