Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

PEST MEGYEI Vllfií PH01ETÄKJBI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMT FEST HEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA MA: Sxemlélefváltás és cselekvés (3. oldal) Néptáncos-találkoxó Gödöllőn \5. oldal) Köxpontban a sportiskola (7. oldal) XXX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Ára: 1,80 forint 1986. ÁPRILIS 7., HÉTFŐ Gépkocsik ax árokban (8. oldal) Hazaérkezett a küldöttség Kádár János üdvözlő távirata Peter Barry Budapesten * lr vendégünk Peter Barry, Írország kül­ügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására vasárnap hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezett. Az ír diplomácia vezetőjét vendég­látója, Várkonyi Péter fogad­ta a Ferihegyi repülőtéren. Ott volt Kenneth Thompson, Ír­ország Magyarországon is akk­reditált nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Prágai előkészítő SZVSZ-ülésszak Gáspár Sándornak, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nökének, a SZOT elnökének vezetésével vasárnap magyar szakszervezeti küldöttség uta­zott Prágába, a SZVSZ-iroda 35. ülésszakára. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára táviratban üdvözölte Tó­dor Zsivkovot, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárává történt újraválasztása alkalmából. A bolgár pártkongresszuson részt vett magyar küldöttség,, amelyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a • Minisztertanács elnökhelyettese vezetett, va­sárnap hazaérkezett Szófiából. A delegációnak tagja volt Péter Szigfrid, a Tolna me­gyei pártbizottság első titkára és GyovaiijGyula, hazánk szó­fiai nagykövete. Az érkezés­nél a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Georgi Pangelov, a Bolgár 1)1épköztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Pártközi megbeszélések Németh Károly fogadta Jack McPhiliipset Németh Károly, a Magyar | Központi Bizottság székházá- Szocialista Munkáspárt főtit- ban fogadta az MSZMP KB kárhelyettese vasárnap a meghívására hazánkban ta'r­____________ tózkodó Jack McPhiliipset, az A Ausztrál Szocialista Párt el­Kántor Sándor művezető segít Temesvári Brigitta szövőnőnek a bélésszövőgyárban A gépek diktálták a ritmust LEPENYHAL V itáink létezése örven­detes, vitáink baja sok. Legfőbb gyengé­je a viták javának, hogy elvont tételekben, elvi megállapításokban vél érv­anyagot lelni nézet és el­lennézet képviselője, meg­hökkentően kevés figyel­met fordítva arra, ami dön­tő érveket szolgáltathat, a gyakorlatra, a valóság ki­rályvizében való próbára. Micsoda nehéztüzérségi ér­vek szóltak o termelővál­lalatok önálló külkereske­delmi jogának megadása mellett, s milyen rakéta­indokok csapódtak be el­lenzésül, válaszul! Mondta ki-ki a magáét, csekély fi­gyelmet fordítva rá, a köznapi valóság elemzése milyen tényekkel, tapaszta­latokkal szolgál. Néhány vállalat a véget érni nem akaró viták helyett a cse­lekvést választotta; neki­vágott az ismeretlen út­nak. Közöttük volt a Bu- daflax Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat, az elsők között kérve, kapva meg az önálló külkereskedelmi jogqt. Négy esztendő van mögöttük. Abban az évben — 1981-ben —, amikor utoljára dolgoztak szak- külkereskedelmi vállala­tokkal, a cég nem rubel-! elszámolású kivitele 240 millió forintot tett ki. Ta­valy felette volt a félmil- liárdnak! Szó sincsen ar­ról, mintha kizárólag ez az egyetlen aktus, az önálló külkereskedemi jog meg­szerzése vezetett volna eh­hez a nagyfokú gyarapo­dáshoz, ám az vitathatatlan, döntő része völt benne. Elbűvölő példákkal szol­gál bizonyos magatartások­ra a természet. Egyet ezek­ből. Tudományos kísérle­tek igazolták: ha a le­pényhalat sakktáblára te­szik, viszonylag rövid idő elteltével bőre kockás lesz... Az állatvilágban nem ritkaság az ilyen, magas fokú adaptációs — alkalmazkodási — képesség. Eredője ~~ a fennmaradási, védekezési ösztön, a táp­lálék megszerzése lehető­ségeinek tágítása, az ellen­ségek megtévesztése, elke­rülése. Szó sincsen arról, mintha bizonyos etológiái fogalmakat egy az egyben átültetnénk az emberi vi­lágba, és főként a gazda­ság. a gazdálkodás körébe, mégis, a lepény hal — és a többiek — esete, példá­ja elgondolkoztató. A koc­kássá lett bőr ugyanis bi­zonyos kényszernek a lát­ható tükre. Amint — visz- szatérve prózai témákhoz — láthatóvá lett az is, áz önállóan külkereskedő Bu­dai lax — írjuk így: fenn­maradási ösztöneitől vezé­relve? — képes volt a korábban rövidíthetetlen-' nek látszó diszponálási idők megkurtítására. Há­rom hót is beletelt 'abba, míg az elkészült árut a határon túli vevőnek fel­adta a szak-külkereskedel­mi vállalat. A Lenfonó saját külkereskedelmi szer­vezete ezt az érinthetet­lennek látszó adminisztrá- lási időt egy hétre mérsé­kelte, a külföldi partner bizalmát ilyen, aprónak lát­szó mozzanatokkal is erő­síteni lehet. Talán-talán ‘mondhatjuk: kockás már a bőr? Pedig arról még nem tettünk em­lítést, hogy a nagyvállalat egymás után sorakozó években negyedik alkalom­mal nyerte el a szovjet im­portáló cég elismerő okle­velét a pontos szállítások — de persze nemcsak a pontos szállítások, hanem tpbb más mellett a szerző­déses minőség megtartása — eredményeként. Sokféle oka, összetevője van ezek­nek a kedvező változások­nak, s bár ezeket le nem becsülve, azt tartjuk: a magyarázat a miértekre, a hogyanokra nagyon is egyszerű. A vállalat saját külkereskedelmi szerveze­te egészen más közegben, felelősségi rendszerben dolgozik, mint tevékeny­kedtek a szak-külkereske­delmi cégek emberei. K erülve a túlzások ve­szedelmét: szó sin­csen arról, mintha minden termelőhely alkal­mas lenne a megyében az önálló külkereskedésre — amit néhány, kellemetlen, kínos kudarc is igazol —, amint az sem törvénysze­rű, hogy a saját szervezet automatikusan jobb a szak-külkereskedelmi vál­lalatnál. Csupán annyit ál­lítunk, de ezt meggyőző­déssel: nem kell világ vé­gét gyanítani abban, ami szokatlan, ismeretlen, ami új, ami esetleg lebontja az érdekek hagyományos — és erős! — szövevényét az összetevő szálakra, s más­ként fonja azokat ismét össze. Ha szabad így fo­galmazni: nem egy-két cég érdeke, boldogulása a fon­tos önmagában, hanem az, hogy a cég a népgazdasági érdekek szolgálatával jus­son előbbre maga is! Le­het tehát okulni a példá­ból, tanulni a lepényhal­tól... Mészáros Oltó nőkét. A szívélyes, elvtársi légkör- beft, az internacionalista szo­lidaritás szellemében megtar­Körúton a munkavasárnapon tott találkozón a két párt képviselői kölcsönösen tájé­koztatták egymást pártjuk te­vékenységéről, véleményt cse­réltek nemzetközi kérdések­ről, különös tekintettel az óceániai és a délkelet-ázsiai térség helyzetére. A találkozón jelen volt Györke József, a KB kül­ügyi osztályának helyettes ve­zetője. Április első vasárnapján országszerte munkába indul­tak az emberek. Kormányrendelet írta elő a gazdálkodó szervezeteknek, hogy a kétnapos ünnep után mindenütt megkezdődjön a termelés. Tagadhatatlan: mindnyá­junknak jól jött volna még egy szabadnap, ám a döntésnek ko­moly háttere van: hazánkban a munkaidőalap húsz százaléka megy veszendőbe, ami miatt pótolhatatlan veszteségek érik a gazdaságot. Ezzel a megol­dással most egy teljes napot nyert az ország, a dolgozók pe­Magyar—szovjet közös kutatócsoport Számítógép az űrszondához A Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió tudományos akadémiájának egyezménye alapján a SZUTA Űrkutatási Intézete és az MTA Központi Fizi­kai Kutató Intézete közös nemzetközi kutatókollektívát hozott létre. A Budapesten most megalakult, mérnökök­ből és fizikusokból álló csoport Szabó Ferencnek, a KFKI főigazgatójának vezetésével tevékenykedik. A kollektíva feladata, hogy meghatározott témákban a népgazdaság különböző terü­letein hasznosítsa az űrkuta­tás során a nagy megbízha­tóságú elektronikus berende­zések létrehozásában szerzett tapasztalatokat. A tevékeny­ség részét képezi a KGST komplex programjának. Az egyezmény alakja az a szoros és baráti együttműködés, amely a két intézet között a Vega űrprogram során létre­jött. Mindkét ország népgaz­dasági érdeke, hogy az eddig megszerzett ismeret és tudás megőrizhető és folyamatosan továbbfejleszthető legyen, s a csúcstechnológiájú műszereket megalkotó szakembergárda együtt maradjon. A KFKI és a SZUTA űrku­tatási intézetének magyar és szovjet munkatársai a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet­ben kialakított laboratórium­ban, elsősorban elektronikus jellegű feladatok megoldásán dolgoznak együtt. A munka három témában indult meg, és ezeket a későbbiek során újabbakkal bővítik. A kutató- csoport az űrszondákhoz ki­fejlesztett berendezések gya­korlati alkalmazási lehetősé­geinek feltárása mellett, újabb űrműszereket is tervez és gyárt. A magyar és szovjet szakemberek együtt készítik el azt a fedélzeti számítógé­pet, amely a Mars Phobos,ne­vű holdjának vizsgálatára 1988-ban felbocsátandó űr­szonda leszálló egységét vezér­li. dig bármikor megkaphatják az e napért járó szabadságot. A rendeletet őszintén szólva nem fogadta osztatlan elisme­rés. Alapos okunk van felté­telezni, hogy ilyen-o-lyan indo­kokkal az emberek megpróbál­tak kibújni a kőtelező alól. Meglepően kevés utast szállí­tottak például a buszok. Ezt megelőzőleg húsvét volt. Sokan már április 1-től kivet­ték a szabadságukat és rende­let ide, döntés óda, csak mától állnak munkába. Így volt ide­jük a ház körüli tennivalók el­intézésére, és a család is együtt lehetett kicsit, hiszen a tavaszi szünet — szerencsétlen módon — éppen tegnap vette kezde­tét. Egy szó, mint száz, inkább csak dolgozgattunk, mint dol­goztunk tegnap. Kivételt csak azok a munkahelyek képvisel­tek, ahol az emberek teljesít­ménybérért álltak a gépék mel­lett, ahol a ritmust a beren­dezés diktálta, összeállításunk­ban — ami lapunk 3. oldalán olvasható — a tegnapi nap mérlegét- igyekszünk megvonni. Ezen a műszakon Is mintegy SO ezer rostiront készített korszerű automatagépek segítségével Czen- tye Józsefné poraízon, az Írószer Szövetkezetben. (Hancsovszki János felvételei) Divatos cipók Pakisztánból A tavasz árukínálata Körültekintően készült fel a Pest Megyei Ruházati Kereske­delmi Vállalat a tavaszi sze­zonra. A Magyar Divat Intézet előrejelzései alapján .kiválasz­tott és megrendelt modellek zöme már kapható boltjaik­ban. A választék színesítéséért nemcsak szokásos szerződéses Vezérlő­egységek A ceglédi Elektromos Műszeripari vetkezet az Vas-, és Szó­idén mintegy 310 millió forintért készít nyomtatott áram- köríi lapokat gyártó berendezé­seket, vezérlőegy­ségeket és egyéb technológiai be­rendezéseket. Az elmúlt évben mintegy 210 mil­lió forintért exportáltak a Szovjetunióba s ezt az idén is szc- szeretnék megis­mételni. (Barcza Zsolt felvétele) partnereiktől vásároltak, de el­fogadtak minden előnyösnek ígérkező alkalmi ajánlatot is a különböző kisebb és nagyobb cégektől. A legnagyobb választékot lábbelikből kínálnak a vevők­nek. Kapcsolatban állnak szin­te minden jelentős hazai gyár­tóval, így elegendő utcai topán­kát és sportcipőt ígérnek gyer­mekeknek, felnőtteknek egy­aránt. Nagy tetszést arattak a Pakisztánból érkezett pompá­zatos színű és változatos fazo­nok, s igen keresettele a kí­nai és indiai textilből készült modellek is, mert divatosak és olcsók. Remélhetőleg ruhaneműből: női és férfitrikókból, szabad­idő- és sportöltözetekből, für­dőruhákból is kielégítik majd az igényeket. Kaphatók a már­kás kord- és vászonfarmerek, a Vecsési Ruházati Szövetkezet­től szép női és bakfisblúzokat vásároltak, a Dunakömyéke Ruházati és Háziipari Szövet­kezet pedig bakfis és kamasz kötöttárut — hogy csak né­hány példát említsünk. Köz­kedveltek az indiai női pólók, gyermekjátszók, pizsamák. S. rövidesen megérkeznek Jugo­szláviából a Speedo fürdőru­hák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom