Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
■Ij LB0 N YI KRÓNIKA! Új tervek az édesüzemben Miért nem barna bomba? Vagy csokis habfelfújt? — próbálom a négercsók etimológiáját egyszerű ellenpéldákkal {irtatni. A példák a né- geresókkal szemben gyermetegnek tűnnek, hiszen az elmúlt hat évben az Űj Világ Tsz édesipari terméke fogalommá lett. Ma az országban bárhol Abony nevét említed, nem feltétlenül biztos, hogy a két toronnyal asszociálnak. Az azonosítás ehelyett így fogalmazódik meg: az a hedy, ahol a csókot csinálják? Igen, az a hely: Abony... — A nyugati piacokon „»véd bombának”, német nyelvterületen néger „Küssé- nek”, négerpuszinak nevezték ezt a fajta édességet — tisztázza a név eredetét Kecskeméti István üzemvezető. — Az 1980-as induláskor mérlegeltük a „négerhabot” is, de végül a Négercsóknál kötöttünk ki. Ez telitalálatnak bizonyult. — Ez a népszerű termék lassan hatéves lesz. Megélte az iskoláskort. Mi változott a kezdetekhez képest? — Az üzem szervezését követően — amit a győri Tele- kesi József élelmiszeripari mérnökkel közösen végeztünk — a gépeket szállító dán cég alapreceptúráját használtuk, a magyar ízlést azonban már a legelején figyelembe vettük. Mind a mai napig ezt az egyedi receptet használjuk. De változás, az volt bőven. Az eredeti egy gyártósor helyett most kettő van, az egy műszakot felváltotta a kettő, túl vagyunk a létszámbővítésen, 1983-ban új termékkel rukkoltunk elő, a Negrolli- val... — A Negrolli is az Újvilág találmánya? — Nem egészen úgy, mint a csók. Új Duna néven gazdasági társulást hoztunk létre a Duna Csokoládégyárral, ez nekünk több szempontból előnyös volt. Ma a heti hetven mázsa csokoládét folyékony formában, konténerekben szállítja a társcég. Remélem, gyerek olvasóink felkapják a fejüket. Hetven mázsa csoki! Te jó ég, ide egyszer beszabadulni! Az üzemvezető elmondja, hogy a csók üzembe munka- vállalóként is elég nehéz bejutni. Sok a jelentkező, de a mozgás minimális. Az egy hónapos próbaidő az üzem presztízsének értékmérője. Akinek aztán sikerül benn maradni a mézeskosárban — apropó! csokimázban —, az a 4500—5000 forintot is megkeresheti. Sok ez vagy kevés? Aki keresi, annak biztos nem sok, de vannak ennél rosszabbul fizető boltok is. Tény, hogy a termelőszövetkezet időben megérezte az új gazdasági „fuvallatokat”, amikor 1980-ban ezt a sajátos melléküzemágat beindította. Szerencse is kellett azonban a termékek karrierjéhez. No meg reklám ... — Mennyit költenek reklámra? — Az induláskor kétszázezer forintot fektettünk a reklámba, ez az összeg ma egymilliónál tart. Van tévéreklámunk, szórólapunk, és ott voltunk az asztalitenisz-világbajnokságon is. A szuperrek- lámhoz szuperüzlet kapcsolódik. Az üzemvezető mindkét kérdésben visszafogottan nyilatkozik. Ügy véli, ha elárasztanák a piacot, az embereknek előibb-utóbb a könyökükön jönne ki a négercsók. Az árleszállítás, a leértékelés pedig semmilyen terméknek nem használ. A csókgyártás hatéves történetében nem változott a rendkívül praktikus csomagolástechnológia. A modern és kulturált csomagolásért ugyanannyit kell fizetnem a boltban, mint hat négercsókért. Kilenc forintot. De nem papír- stanicliban van! 1986-ban új termékkel jelentkezik az Üj Világ Tsz. A diabetikus, korszerű táplálkozást elősegítő készítmény gabonaipari, extrudált (robbantott) termék lesz. Ha más nem is, az már biztosra vehető, hogy a fogyókúrázók is megismerkedhetnek az abonyi csók ízével. Rab László IS Százegyedik évükben Tevékenyek a tűzoltók A 101. évében járó Abonyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület megfelelő taglétszámmal működik. A napokban megtartott tanácskozásukon a vezetőség beszámolóját Szűcs László, az egyesület elnöke ismertette. Ebből kiderült, hogy legutóbbi összejövetelük óta nyolc helybeli tűzesethez vonultak ki az önkéntesek. Mint utólag megállapították, minderre nem került volna sor, ha az emberek több figyelmet fordítanak a tűzvédelemre. ha az építkezési előírásokat hiánytalanul betartják. Szerencsére jelentősebb kár egyik esetben sem keletkezett. A tűzesetek mérséklődésében említésre érdemes szerepük volt az általános iskolákban működő úttörőrajoknak. Évente több alkalommal szerveznek a nagyközségben lomtalanítási napokat, így lényegesen kevesebb éghető anyag és hulladék maradt a köz- és a magánterületeken. Fontos teendő a lakóházak tűzvédelmi ellenőrzése, amelyet 1985- ben 3647 épületnél végeztek és 210 utóellenőrzést tartottak. Mivel egyre több lakásba jut el a vezetékes gáz, a vizsgálatokba olyan szakembereket kel! bevonni, akik ennek a tüzelési módnak jó ismerői. A tűzoltóversenyek alkalmasak arra, hogy az egyesület felmérje tagjainak szakismeretét, ügyességét. Tavaly Abonyban rendezték meg a vonzáskörzetben működő üzenj! és községi önkéntes tűz- oltórajok versenyét. Sajnos a nagyközségbeliek felnőtt rajának a hazai pálya nem sok előnyt jelentett, csak az ötödik helyet sikerült megszerezni. Az egyesületben a szervezeti élet munkaterv szerint folyt. Fontos dátum volt számukra 1985. október 25. Ezen a napon ünnepelték az egyesület működésének századik évfordulóját. A ritka eseménysorozat előkészítésén, lebonyolításán sok önkéntes és kívülálló dolgozott. A vezetőség köszönetét nyilvánította mindegyiküknek. Az önkéntes tűzoltók közül többen folytatnak más társadalmi tevékenységet is. Van köztük pártmunkás, tanács-, népfront-, KlSZ-bizott- sági tag. népi ülnök és önkéntes rendőr. A tagság polgári védelmi, belvízvédelmi és honvédelmi jellegű feladatokat is teljesít, rendszeresen részt vesznek a különböző társadalmi munkák szervezésében és végrehajtásában. Az egyesületnek női kispályás labdarúgócsapata is van. melynek eredményei nem lebecsülendők. Három megyei versenyen figyelmet érdemlő eredményt értek el. A FIN- kupát elnyerték, harmadikok lettek a falusi spartakiád versenyen, a Pest megye bajnoka címért folytatott küzdelemsorozatban a második helyezést szerezték meg. A csapat csatlakozott a Mexikó ’86. országos, kispályás labdarúgóversenyhez. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1986. ÁPRILIS 3„ CSÜTÖRTÖK Folyamatos üzemű aiagútkemencében Ízletes az új sütetű kenyér Mindenki nyert a korszerűsítéssel Voltak, akik eleinte meglepődtek egy kicsit, s némi kétkedéssel vették szemügyre a vékony héjú, pirospozsgás, puha cipókat, vekniket. Mások a minőség javulásában reménykedve örömmel üdvözölték a kenyérfronton bekövetkezett változást. Aztán akadtak olyan vásárlók is, akiket nem érdekelt különösebben a dolog, ám ők is elismerik, hogy őszinte kíváncsisággal szegték meg az első, szokásostól kissé eltérő küllemű mindennapit. S ahogy teltek a napok, hetek, lassanként kialakult az általános fogyasztói vélemény: ízletes, gusztusos az új sütetű kenyér. Tízmillióért Arról jobbára csak olvasóinknak volt tudomásuk, hogy mindez annak a modern, lengyel gyártmányú folyamatos üzemű PTG-alagút- kemencének köszönhető, amit négy hónappal ezelőtt fogtak munkára a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat nagykőrösi üzemében. A próbaidő tehát jócskán letelt, a vezetők s a gép mellett dolgozó szakemberek mára elegendő tapasztalatokat szereztek ahhoz, hogy nyugodt szívvel kijelenthessék, amit korábban is sejtettek, a bonyolult felépítésű monstrum maradék nélkül teljesíteni tudja azt, amit mindnyájan vártunk tőle. A napokban az illetékes hatóságok képviselői megtartották a műszaki szemlét, s mivel mindent rendben lévőnek találtak, így nem volt több akadálya, hogy hivatalosan is átadják a kenyérgyár dolgozóinak. Az ünnepélyes gép- avatón a sütőipari vállalat képviselőin kívül részt vett Gótzián Lászlóné dr., a városi pártbizottság titkára. Barfos Lászlóné, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője. A beruházás 10 millió forintot tett ki, emellett a vállalat s a helyi üzem dolgozóinak társadalmi munkája is szemmel láthatóan testet öltött itt. a szűkebb kollektívának is érdeme tehát, hogy határidő előtt, rendben megvalósulhatott a régóta dédelgetett célkitűzés. Valószínűleg Kovács Károbi. a vállalat igazgatója is ebből a megfontolásból elemezte a körösi üzem rekonstrukciójának jelentőségét, ami tulajdonképpen része annak az állandóan tartó megújhodási folyamatnak, ami a vállalat üzemeit az utóbbi évtizedekben jellemzi. Most a nagykőrösi kenyérgyár jött sorra, mi tágadás, ráfért már a korszerűsítés. A hajdanán is jó hírű, egykori Fleisch- mann-pékségben csupán az államosítást követően, az ötvenes évek elején, közepén történt komolyabb műszaki fejlesztés, majd 1975-ben, amikor az üzemépület elnyerte jelenlegi formáját. Földgázzal fűt A régi, elavult gépek, berendezések cseréje több tényező miatt is elodázhatatlanná vált. A munka-, a szociális és higiénés körülmények javítása, másrészt az energiatakarékosság, s a munkaerő- helyzet is sarkallta a vállalat vezetését. A munkálatok első ütemében — 1984-ben — megtörtént a kazánház bővítése, a földgáz bevezetése, tavaly év elején munkába állították az új gépeket, szeptemberben már a PTG szerelésébe fogtak, amit rekordidő alatt, december közepére be is fejeztek. Az új szociális és elhelyezési körletek kialakítása is megtörtént, mindezek együttesen egy korszerű üzem összképét vetítik a látogató elé. A két öreg, olajtüzelésű G—2-es kemence helyén duruzsoló aiagútkemencében földgáz ontja a sülő kenyerekre a több száz fokos meleget. Egy éhként alkalmas az olajtüzelésre is, a tervezők bölcs előrelátására vall, hogy nem számolták fel az olajtüzelés feltételeit. Megmaradt a 25 köbméteres olajtároló rendszer, így akkor sem marad kenyér nélkül a város, ha netán a gázellátásban valami fennakadás történne. Mellette továbbra is dolgozik még a kis FMK-kemence — a számítások szerint 5—6 év múlva esedékes a cseréje —, ebben az apró, tölte- lékes és egyéb péksüteményeket sütik, vagyis jobbára olyan tételeket, amikkel már gazdaságtalan lenne az új masina üzemeltetése. Két berendezést váltott fel tehát a PTG, mégsem történt kapacitáscsökkenés, sőt, a korábbi 9,6 tonnás napi teljesítmény 10 tonnára emelkedett. Ez bőven megfelel a város igényeinek, igaz, nyáron, a tanműhelyi sütést pótolandó, nagy feladatok hárulnak az Két vízilabda-mérkőzés Úttörő-bajnokság II./B. Ceglédi VSE—Bp. Spartacus 9-5 (2-1, 2-1. 3-2, 2-2). Cegléd: Tóth, Dengi, SzeSzombat este, fél nyolc Nagyszombat. Abonyban, este fél nyolc, stop. Vil/og a vurstli, körbe száguld a lánchinta, a gyér :k tíz forintért lövöldözi Miki egeret meg a fütyülős lovat. A Kedvesben diszkó a köbön, harmincas a beugró, stop. A moziban valami olasz pukkancsot vetítenek. a szomszédban játékterem. Flipperek, pénznyelő automaták. Nyolckor a néni kisöpri a vendéget meg a csikket. A Kossuthban, a Gyöngyvirágban ártatlan iszogatás, stop. Vajon mikor csattan az első pofon? Csendes párocskák bújnak össze a gyógyszertár és Kedves presszó között. lehet, világos van. ____ kö tnek beléd. Csend van. Iparklub zárva, művelődési ház zárva. Mészáros zárva. stop. Szombat esti láz fok. R. L. a Itt nem 36,8 benyi, Kónya, Zoltán, Revucz- ky Gy., Csizmár. Csere: Borsos, Dóczi, Mohos T., Protovin. Góllövők: Revuczky (6), Borsos (2). Kónya. Jók: Revuczky, a mezőny legjobbja. Borsos. Edző: Pákozdi József. Úttörő-bajnokság I./B Cégied—Spartacus 6-6 (1-0, 2-2, 2-2. 1-2) Cegléd: Palcsó, Sindely, Farkas. Dóczi, Kolozsvári. Veres. Pető. Csere: Kollár. Revuczky M., Dudás, Sallai, Bende. Góllövők: Kolozsvári (2), Veres, Revucziky, Dóczi, Dudás. Jó: Palcsó. A sok hibával játszó ceglédi csapat az utolsó másodpercben egyenlített Dudás révén. Beck Mihály itt dolgozókra, hogy percnyi pontossággal megfelelő meny- nyiségű pékáruval lássák el a fogyasztókat. Nincs lapátolás A sütómesterek helyzete is egy csapásra megváltozott december óla, megszűnt a legnehezebb munka, a lapátolás Közöttük is voltak, akik idegenkedve fogadták az újat, ám többségük rögtön tudta, hogy a korszerű technikával csak nyerhetnek, ezért sem sajnáiták erejüket, idejüket a felújítási munkálatoktól. A mostani ünnepségen róluk sem feledkeztek el megemlékezni, Kovács Károly igazgató elismerő szavak kíséretében jutalmakat adott át azon kollektíváknak, személyeknek, akik leginkább kivették részüket a feladatokból. My. J. Nagygyűlés a színházteremben Zászlódíszbe öltöztek városunk utcái, épületei, feliratok köszöntik felszabadulásunk 41. évfordulóját a középületeken. Cegléden ma, csütörtökön tartják az ünnepi megemlékezést. A Szabadság téren a szovjet hősi emlékműveknél délután három órakor a város vezetői, a társadalmi J és tömegszervezetek, munkahelyeit, fegyveres testületek képviselői helyezik el a kegyelet és a hála virágait. A politikai nagygyűlés délután négy órakor kezdődik a Kossuth művelődési központ színháztermében. Évin Sándor vezérőrnagy, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tagja mond ünnepi beszédet. Az egybegyűltek megtekintik a szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttesének műsorát. A szőlővész orvosa Pálinkás Gyula Cegléden született 1803. november 21 -én, apja Pálinkás Vilmos ősanyja Szeleezki Ilona volt. A keresztelési anyakönyv tanúsága szerint a hajdani III. kerületben látta meg a napvilágot. 1904-ben vegyész diplomát szerzett, és a körmöcbányai Kossuch János RT. majolika- gyárában helyezkedett el. Dolgozott a nasici tánningyárban és a solymári festékgyár laboratóriumában is A Móczárféle festeklaboratóriumból Istvánffi Gyula professzor az Ampelográfiai Intézethez hívta. Szükséges volt a hazai szőlészeti kutatásokat erősíteni, mert az „amerikai vész”, a peronoszpóra dühöngő járványa szinte teljesen lerombolta a hazai szőlőskerteket. 1880-ban Medgyesen, 1882- ben Tahi-Tótfaluban, majd Budapesten, Tolna megyében, a Balaton-felvidéken, Pozsony környékén lépett fel a betegség. A szőlőperonoszpóra 1880- ban Zalában támadt. Sajó már 1890-ben összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat is, ennek ellenére a karanténmódszereket nem vették elég komolyan, és a pusztítás így ha- /talmas méreteket öltött. Magyarország bortermelése 3,5 millió hektoliterről 1,2 millió hektoliterre esett vissza, 1893- ban az alföldi szőlők is pusztultak, sokat foglalkozott a kérdéssel Linhart és Mezei is. 189G-ban törvénnyel határozták meg a Szőlészeti Kísérleti Állomás feladatkörét: nns. ennek az intézetnek lett munkatársa Pálinkás Gyula, ahol főnökével néhány év alatt alapvető jelentőségű megfigyeléseket gyűjtöttek a peronosz- póráról. 1913-ban jelent meg közös munkájuk, az Istvánffi—Pálinkás-féle írást francia nyelven is kiadták, amivel francia akadémiai díjat nyertek. A 20-as évektől a borászati mérőeszközök használhatóságával foglalkozott, meghonosította hazánkban a kékderítést, kidolgozta, kezdeményezte a borkőgyártást. A kénezés alapvető kérdései is foglalkoztatták és leírta a legfontosabb hazai borok hat alapvető adatjellemzőit (fajsúly, térfogat, cukor- és alkoholtartalom, extnakt anyagok, titrálható savtartalom). Egyetemi, főiskolai és felsőfokú tanfolyamok egész sorát vezette, amelyek a borászattal, bőrbetegségekkel, borászati melléktermékekkel foglalkoztak. Gazdag a szak- irodalmi munkássága, de mint könyvíró és lapszerkesztő is nevet szerzett magának. Szépen tovább dolgozott, amit újabb szakmunkái és mérőeszközei bizonyítanak. 1957 januárjában meghalt. Időszerű lenne emlékét táblával meg- ielölni. esetleg borászati szaküzem is viselhetné nevét. Surányi Dezső A vonzáskörzetből nem jöttek Birkózó kisdiákok A közelmúltban a városi tornacsarnokban az általános iskolák tanulói részére birkózóbajnokságot szervezett a városi sporthivatal és a Ceglédi Vasutas SE birkózószakosztálya. A versenyre meghívást kaptak a ceglédieken kívül a vonzáskörzeti iskolák is. A városbeliek közül a Mészáros Lőrinc iskola készült fel a legjobban, minden súlycsoportban volt 2 versenyzője. Ók nyerték meg a ceglédi iskolák pontversenyét, Forgács Ferenc testnevelő tanár vezetésevei. Részt vett még a Budai úti. kisegítő, Földoáry és Táncsics iskola megfelelő létszámmal. Nem úgy a Vár- konyi iskola, amely egyetlen diákkal nevezett, az is kísérő nélkül jelent meg. A vidéki iskolák közül az abonyi Somogyi jött el sok kísérővel, lelkes gárdával. Sajnálatos, hogy a vonzás- körzet iskolái figyelmen kívül hagyták ezt a hagyományos versenyt, s távol marad t£ Reméljük, a jövőben ezek az iskolák is beneveznek. Eredmények: 30 kg-ban 1. Kalmár Péter, Földváry. 2. Falusi János, Mészáros, 3. Jakab Attila, Mészáros iskola. 33 kg-ban: 1. Vespterovszki Zoltán, Somogyi, 2. Stenki György, Budai út, 3. Bárány Tivadar, Somogyi iskola. 36 kg-ban: 1. Nagy Tibor, 2. Kiss József, 3. Vigh László, mindhárom Somogyi. 41 kg-ban: 1. Domonkos László, Mészáros, 2. Gombai Ferenc, Földváry, 3. Pető István, Somogyi iskola. 44 kg-ban: 1. Zsengellér Zsolt, Mészáros, 2. Csorna Attila, Mészáros, 3. Erdős Csaba, kisegítő iskola. 47 kg-ban: 1. Szőke András, Somogyi, 2. Gyurkó János, Földváry, 3. Jurászik Csaba, Mészáros iskola. 50 kg-ban: 1. Habony János, Somogyi, 2. Boros István, Mészáros, 3. Csizmadi László, Földváry iskola. 55 kg-ban: l. Bódi Ferenc, kisegítő, 2. Öze Gábor, kisegítő, 3. Jakab Csaba, Táncsics iskola. 60 kg-ban: 1. Bodor László, kisegítő. 2. Török Imre, Budai út, 3. Nagy Károly, Táncsics iskola. Nehézsúly: 1. Bodor Ferenc, Táncsics, 2. Jenei Pál, Budai út, 3. Gyura József, Földváry iskola. Radossza Miklós ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)