Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

ÉLJEN A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT! A felsőoktatás korszerűsítése Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése Az Országgyűlés kulturális bizottsága Bognár Rezső el­nökletével kedden kihelyezett ülést tartott a Budapesti Ta­nítóképző Főiskolán. A testü­let megvitatta a Művelődési Minisztérium tájékoztatóját a felsőoktatási intézményrend­szer korszerűsítésével kapcso­latos feladatokról, a műszaki felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről, valamint a bu­dapesti és Pest megyei peda­gógushelyzetről. A felsőoktatási intézmény- hálózat korszerűsítése során csökkenteni kell az intézmény- hálózat területi és szervezeti szétaprózottságát, elő kell se­gíteni a regionális és szakági együttműködést, s megterem­teni ezek szervezeti és jogi ke­reteit. Olyan területileg ará­nyosan elhelyezkedő, összetett szakmai profilú intézményhá­lózatot szükséges kialakítani, amely alkalmas a többszintű képzési feladatok ellátására, a színvonalas és korszerű okta­tásra — állapítja meg a kép­viselők elé került vitaanyag. A fejlesztés első lépése: fo­kozni az együttműködést az egy szakterületen, illetve egy régióban működő intézetek között. Ezt segítené a regioná­lis tanácsok létrejötte, amely a későbbiekben előkészítené az intézmények nagyobb egy­ségbe összevonását, integráció­ját. Az oktatási törvény előírá­sának megfelelően még ebben az évtizedben valamennyi ta­nítóképző és óvónőképző inté­zetet egy szervezetbe kell in­tegrálni. 1986. szeptembertől pedig egyebek között a Buda­pesti Műszaki Egyetemen ter­mészet- és társadalomtudomá­nyi kar, a Miskolci Nehézipa­ri Egyetemen pedig társada­lomtudományi kar létesül, amelyek alapvető feladata a mérnök- és műszaki pedagó­gusképzés, valamint a mérnö­kök közgazdasági képzése. Az integráció során lehetővé vá­lik az is, hogy az intézetek karai nagyobb önállóságot kapjanak. A vitában Cselőtei László (Pest megye) rámutatott, hogy e folyamat nagy körültekin­tést igényel. Vigyázni kell ar­ra, hogy ne csökkenjen az in­tézményi alkotóműhelyek sze­repe, s hogy a szervezeti vál­tozások elsősorban a képzés minőségének javítását szolgál­ják. Balázs Gézáné, a Pest Me­gyei Tanács elnökhelyettese arra kérte a kulturális bizott­ságot: támogassa, hogy Gödöl­lőn hozzák létra az ELTE ta­nárképző főiskolájának kihe­lyezett tagozatát, Bánáti Gé­záné (Pest megye) az ének­zene oktatás pedagógusellá­tottságának javítását tartotta szükségesnek. Kádár János Angyalföldön Csak fegyelemmel boldogulhatunk (Folytatás az 1. oldalról.) nyiunk, az egész nép ünnepé­vé vált. — Az önök kollektívája jó érzésekkel nézhet az ünnep elé — folytatta —, hiszen, ahogy a tájékoztatókból, az itteni felszólalásokból is ki­tűnt, az öt alkalommal egy­más után elnyert kiváló vál­lalati cím, s a hatodik, amely­re méltán számítanak, bizo­nyítja munkájuk sikerét. Eh­hez gratulálok a vállalat gaz­dasági és politikai vezetőinek, az egész kollektívának és min­den egyes dolgozónak, mert ezek a sikerek csak közös erő­feszítéssel jöhettek létre. Mai tetteikben közrejátszik, hogy ennek a gyárnak na­gyok és sok évtizedre vissza- nyúlóak a munkásmozgalmi hagyományai. A kapitalista rendszerben is itt mindig volt támasza a magyar forradalmi munkásmozgalomnak. Ez a mai napig érezteti a hatását, például abban, hogy a párt­tagok, vagy a törzsgárda ará­nya jóval meghaladja az or­szágos ipari átlagot. Ez és a szocialista brigádmozgalóm ereje minden bizonnyal a si­kerek fontos összetevője. Mondhatjuk úgy is: amit elér­tek, az mindenekelőtt a cse­lekvési egységnek, az üzemben uralkodó jó politikai légkör­nek, rendnek és fegyelemnek köszönhető. Az MSZMP főtitkára Csahadacz Józseffel, a Kender-Juta és Folitextil Vállalat üzemvezető-helyettesével beszélget (MTI Fotó — Manck Attila felvételei) Ismét két kitüntetés a megyében Elismerés kiváló munkáért Immár hetedszer nyerte el fi Kiváló Vállalat címet a MÉM Repülőgépes Szolgálata — jelentette be Farkas László főigazgató a gyűlésen, amely­re tegnap került sor Budaör­sön. Az ünnepségen részt vett Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának el­ső titkára, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, Kiss Jenő, a KISZ Pest Me­gyei Bizottságának első titká­ra, dr. Szabó József vezérőr­nagy, a Magyar Néphadsereg repülői önöké. Az elmúlt több évtized fej­lődését mi sem bizonyítja job­ban, minthogy a szolgálat,, megalakulása évében, 1957-ber; 33 ezer hektárra szórtak’ '.1, növényvédő szert és műtrágyt', a gépük, ma csaknem 5 és fél millió hektáron teszik ugyan­ezt. A felszállások száma meg­közelítette tavaly a 350 ezret, és több mint 47 ezer órát töl­töttek a levegőben a pilóták. Amíg- 1934-foen 117,4 hektár föld'.- „művelését” látta el egy repülőgép egy óra alatt, ta­valy már 126 hektárét. Ezzel a KGST-országok között az élen járnak. Még egy adat, am; jól tükrözi, hogy nem érdem­telenül kapta a repülőszolgá­lat az újabb elismerést: amíg 1934-ben 142 forintba került egy hektárnyi terület légi nö­vényvédelme, tavaly 136 fo­rintba. Végső soron 136 száza­lékra teljesítette tervét tavaly a szolgálat. Krasznai Lajos is felszólalt. Kiemelte, hogy a VII. ötéves terv időszaka alatt nagy fel­adatok hárulnak az 1 millió lakosú megyére, amelynek ipara Budapest és Borsod me­gye után következik. Az ered­mény az elmúlt öt esztendő­ben meghaladta az országos átlagot és a mezőgazdasági nagyüzemek is jól dolgoztak. Ebben része van a repülőgé­pes szolgálatnak, amely hatá­rainkon túl is jelentős felada­tot vállalt, elsősorban Egyip­tomban és Szudánban segítet­ték a mezőgazdasági termelést a légi növényvédelemmel 600 ezer hektáron. Ezután a megyei pártbi­zottság első titkára átadta Szekér Dánielnek a Jósé Ar- cadio Garda brigád vezetőjé­nek az MSZMP KB kongresz- szusi oklevelét, a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigád­ja kitüntetést. A Kiváló Vál­lalat címet tanúsító oklevelet, valamint a Nemzetközi Mun­kaverseny Élenjáró Vállalata címet — ezt az idén adomá­nyozták először — dr. Dobi Ferenctől vehette át Farkas László. Ugyancsak az ünnepség ke­retében került sor az 50. bol­gár helikopter átadására, amit Budaörsön javítottak. Az elmúlt öt esztendő alatt a PEMÜ megkétszerezte a termelését, a nyereségét, több mint tizenötszörösére növelte az exportját. Így a mintegy 2500 ember 1985-ben több mint 3 milliárd forint értékű terméket állított elő. Mindeze­ket méltatva adta át tegnap délután a vállalat dolgozói .előtt dr. Dankó János, az Ipari Minisztérium főosztály- vezetője a Kiváló Vállalat és a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata okleveleket Horváth Ferencnek, a PEMÜ vezérigazgatójának. A megye legnagyobb tanácsi vállalatá­nak sikere több tényezőre ve­zethető vissza. Közülük Lé- nárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára az új iránti fogékonyságukat emelte ki. Az ünnepségen je­len volt dr. Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhe­lyettese, a szakszervezet kép­viseletében dr. Pék Zsolt, a HVDSZ osztályvezetője és a körzet párt-, állami, társadal­mi szervezeteinek vezetői, képviselői is eljöttek. Kell-e ilyen dinamikus tem­pó, mint amilyen a PEMÜ fejlődésében látható, és ami­lyet a VII. ötéves terv idősza­kában is tartani kívánnak? — tette fel ünnepi beszédében a kérdést Horváth Ferenc. S a válasz: kell, mert a vállalat termelésével, termékszerkeze­tének állandó korszerűsítésé­vel importcikkeket helyette­sít, illetve az exportját bő­víti. Ezzel átlagon felül járul­nak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tásához. A PEMÜ-ről szólva feltét­lenül meg kell említeni, hogy több gazdasági társaságnak a tagja és a vállalat aktív rész­vételével alakult meg három éve egy nyugatnémet—ma­gyar és az idén egy amerikai —magyar vegyesvállalat. Hor­váth Ferenc a tegnapi össze­jövetelen jelentette be a nyil­vánosságnak először, hogy kezdeményezik és jelenleg ké­szítik elő egy szovjet—maguar közös vállalat létrehozását a Chemolimpexszel együttmű­ködve. Az ünnepség végén a gyár­egységek vezetői, a legjobb brigádok — köztük a cipőipa­ri gyár Olympia brigádja az MSZMP Központi Bizottságá­nak kongresszusi oklevelét kapta, a legtöbbet nyújtó dolgozók minisztériumi, válla­lati elismeréseket, jutalmakat vehettek át. B. Z.—El. E Kádár János ezután a vál­lalat munkájának olyan vo­násaira hívta fel a figyelmet, amelyek összefüggenek a nép­gazdaság egészének kulcsfon­tosságú feladataival. Mint mondotta, ez a gyár a köny- nyűipari üzemek sorában az elsők között, s igen korán, már a hetvenes években vég­rehajtotta' a világpiac által igényelt termékváltást. — Helyes volt a hagyomá nyokat a vállalat nevében is megőrizni, kiegészítve a mű anyagokra utaló új megneve­zéssel, de ha körülnézünk, ma már sem jutával, sem kender­rel nem dolgoznak a gépsoro­kon. Olyan termékeket állíta­nak elő, amelyeket az egész magyar ipartól igénylünk: kor­szerű, valamennyi piacon ver­senyképes cikkeket. Tudom, nem volt könnyű az átállás — másutt sem az —, gyakran a pihenőnapok feláldozását is megkívánta a kollektívától. De kulcskérdés, hogy ebbe az irányba előrelépjünk. Mint ahogyan az is elengedhetetlen az előrehaladáshoz, hogy az emberek öntudatára, társadal­mi felelősségére és az egyéni érdekeltségre egyaránt épít­sünk. A párt főtitkára ezután az elhangzott felszólalások né­hány gondolatára reagált. Év­ről évre egyre többet és job­ban kell dolgozni — ismételte meg az egyik hozzászóló sza­vait. hozzáfűzve: érvényes ez mindannyiunkra, az élet min­den területén. A magasabb színvonalú munka mindenkor érvényes követelmény — mon­dotta. A munkaerőgondokkal kap­csolatos megjegyzésekre utal­va a munkásgárda utánpótlá­sát jövőnk egyik nagy kérdé­sének nevezte. Az egész tár­sadalom ügye ez — hangsú­lyozta — és nem intézhetjük el csak azzal, hogy elmarasz­taljuk a fiatalokat, mert ér­deklődésük gyakran a köny- nyebb életforma felé fordul. A három műszakos munka­renddel összefüggésben hang­súlyozta: a jövő útja a folya­matos termelés bevezetése minden olyan munkahelyen, ahol a körülmények ezt lehe­tővé teszik. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy korsze­rű technológiát hozzunk létre, nagy értékű, termelékeny gé­FélmilSió fcldieper­palánta Szorgos munka fo­lyik ezekben a na­pokban a határ­ban. A mar termő D és fél hektár mellé újabb 10 is fél hektárt ültet­nek be palántá­val a gödi Duna- menti Termelőszö­vetkezet szamóca­termesztő szak­csoportjának tag­jai. (Hancsovszki Já­nos felvétele) pékét üzemeltessünk, de csak felében-harmadában használ­juk ki azokat. Egyetértéssel reagált az adó­zás korszerűsítését, az igazsá­gosabb adózási rendszer meg­teremtését szorgalmazó véle­ményre. hozzáfűzve, hogy na­pirenden van a jelenlegi rend­szer felülvizsgálata és a társa­dalmi szükségletekhez igazí­tása. A továbbiakban arról szólt Kádár János, hogy napjaink­ban a közéletben — a sajtó­ban. a különböző társadalmi és szakmai fórumokon egy­aránt — sok szó esik a gond­jainkról. — Ez persze nem baj — mondotta —, mert a helyzetünk reális megítélésé­hez. a gondok megoldásához tudni és beszélni kell azokról. De éppen a valós helyzetfel­tárás érdekében szükséges az is. hogy tudatában legyünk az eredményeinknek. Mert ha ezekről nem esik szó. ha el­feledkezünk róluk, akkor a munkánk, mindennapos küz­delmünk veszítheti értelmét. — Vannak eredményeink, korszakosak a változások, csak gyakran nem vesszük észre azokat. Évtizedeik óta beszé­lünk például — joggal — a lakáshelyzetről mint a legfe­szítőbb társadaimi kérdésről. De eközben szerte az ország­ban új otthonok százezrei épültek fel. — Én 1931-ben jártam elő­ször a Kender-Jutában, akkor egy kommunista röpgyűlést szerveztünk itt — folytatta a párt főtitkára. — Emlékszem a rosszul öltözött, falvakból bejáró munkásasszonyokra, sokuk arca 30 évesen már egy-két évtizeddel többet mu­tatott a Valóságos koruknál. Nézzünk körül ma az ország­ban : egyre inkább .ennek a fordítottja igaz! Ilyenkor, a május elsejei ünnepen el-el- nézegetem a szüleik oldalán felvonuló gyerekeket. Az ő gondtalan vidámságukat lát­va csak arra gondolhatok: ha semmi másért, de értük ér­demes volt küzdeni. Életkörül­ményeink változásában benne vannak a szocialista rendszer eredményei, értelmet, tartal­mat adnak dolgozó népünk erőfeszítéseinek. Vívmányaink megbecsülésé­nek fontosságáról szólva Ká­dár János emlékeztetett arra: a szocializmus kezdeti idősza­kában először az igényeket, a vívmányokat, a jogokat hir­dettük meg és csak azután fogtunk hozzá az ehhez szük­séges anyagi feltételek megte­remtéséhez. S ez a gyakorlat azóta is vissza-visszatér. Bevezettük például az öt­napos munkahetet, és ma már sokan azt is értetlenkedve fo­gadják, hogy megpróbáljuk elkerülni a három- vagy négynapos munkaszüneteket. Én azokkal értek egyet, akik látják ennek a hátrányait, mert a három nap igen nagy kiesést jelent az ország egé­szének teljesítményét tekint­ve, és különösen káros, hogy ez gyakorlatilag legalább to­vábbi kétszer fél nap kiesést jelent. A teljesítményfedezet szük­ségessége elsődleges a bérezés­ben is. Ebben az üzemben is jelentősen növekedtek a kere­setek, de úgy, hogy megte­remtették ennek feltételeit a vállalati munkában. Csak ezen az úton lehet járni. Hiszen előrejutni csak úgy tudunk, ha a szavakat tettek követik. A magyar nép történelmi út­ja a szocializmus, ebben az országban munkával, a szo­cializmus erejével boldogulha­tunk. A párt főtitkára végezetül arról szólt, hogy feladatainkat bonyolult nemzetközi körül­mények közepette kell elvé­gezni. A külpolitikai kérdé­seket érintve rámutatott: a Szovjetunió, a Varsói Szerző­dés legutóbbi békejavaslatai igazságosak, mindkét fél ér­dekeinek megfelelnek. A tö­megpusztító fegyverektől men­tes világ megteremtésére vo­natkozó program, az egyenlő biztonság koncepciója, a köl­csönös ellenőrzés mellett megvalósuló leszerelés indít­ványa, mind-mind egy béké­sebb világ megteremtésére ad lehetőséget. Biztató válasz azonban a másik oldalról még nem érkezett: ellenkezőleg, újabb feszültséget keltő lépé­sekről érkeznek hírek. Pedig nincs más út az emberiség előtt, mint a béke, s ezt fel kell ismernie mindenkinek, függetlenül attól, hogy milyen a világnézete. Két társadalmi rendszer van, s ha élni aka­runk, akkor meg kell tanul­nunk egymás mellett, békében élni. Bízom abban, hogy ezt minden érdekelt fél megérti, s a józanság kerekedik felül — mondotta Kádár János, majd további sikereket kíván­va búcsúzott el vendéglátói­tól. Nagydijat nyertek a kacsénak Tejtermelési verseny A megyei tej- és hústerme­lési, valamint takarmányter­mesztési verseny értékelő és díjkiosztó ünnepségére tegnap került sor a kocséri Petőfi Termelőszövetkezetben. Dr. Polgár Mihály, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője ér­tékelésében elmondotta: nem véletlenül választották színhe­lyül Kocsért, a verseny meg­hirdetése óta minden eszten­dőben az országos díjazottak között szerepel a Petőfi Tsz. Eddig 8 alkalommal értek el első helyezést a magyar- tarka-törzsállomány tejterme­lésében. Tavalyelőtt országos díjat is nyertek, mind a tej-, mind a hústermelésben, és ta­valy is a legmagasabb, tehe­nenként! 7318 kilogrammos tejhozamot érte el a gazdaság a holstein-fríz keresztezett ál­lományával. Ezek alapján a mezőgazdasági nagyüzem most elnyerte az országos tej- és hústermelés nagydíját, ame­lyet Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese adott át. A megyei tej- és hústerme­lési verseny első helyezettje a nagykőrösi Mészáros János Termelőszövetkezet lett. A laktációs tejtermelés 500 tehén feletti kategóriájában a Her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság vitte el az első díjat. A lak­tációs tejzsírtermelés 100— 500 tehén közötti kategóriá­jában a toki Egyetértés Ter­melőszövetkezet lett az első. A laktációs tejzsírtermelés 500 tehén feletti kategóriájában a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága kapott első díjat. A hústermelési versenyben a ráckevei Aranykalász Ter­melőszövetkezet végzett az el­ső helyen. A kistermelők tejtermelési versenyében az értékesített összes tejmennyiség kategóriá­jában első lett Árvái Lajos nagykátai, a fajlagos tejérté­kesítés kategóriájában pedig Görög Lajos újszilvási te­nyésztő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom