Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM 1980. ÁPRILIS 29., KEDD f Napjaink egyik vitatott témája ma is a mezőgazdaság í nehézipara, vagyis az állattenyésztés helyzete. Kétség- Y télén, hogy a gyakori szabályozóváltozások nem kedvez- ? tek a tenyésztési kedvnek, de vannak alapvető problé- ^ mák is cgy-egy üzemben, amelyen előbb-utóbb felül ^ kell kerekedni. így van ez a sülysáp! Tápióvölgye Tsz- ^ ben is, ahol tavaly három főágazatvezető váltotta cgy- í mást, s ez kedvezőtlenül hatott az állattenyésztésben í dolgozókra. A stabilizálódás jelei, a munkafegyelem ja- á vulása csak az év végén kezdett mutatkozni. FeMágesílással, ellenőrzéssel Kilenc raj a vörös kakas ellen A társadalmi és gazdasági élet fejlődésével, a mű­szaki és technikai haladás ütemének felgyorsulásával szükségszerűen együtt jár a tűzveszély lehetőségének növekedése. A tűz elleni védekezés hazánkban ma az egész társadalom ügye. Eredményesen csak akkor ve­hetjük fel a harcot a tűzzel szemben, ha az állami, társadalmi szervek, vállalatok, szövetkezetek és külön­féle intézmények, az állampolgárok megismerik és vég­rehajtják a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi feladatokat. könyv egy példányát ott A sülysáp! közös gazdaság­ban is deficites volt az állat- tenyésztés produktuma 1985- ben. A veszteség miatt a gaz­daság visszafejlesztette az ál­lományt. Néhány példa ennek igazolására: az utóbbi nyolc évben 43,7 százalékkal csök­kent a szarvasmarha-létszám, ezen belül a tehénállomány ötszázról 190 darabra apadt; a labilis állatorvosi ellátás miatt terméketlenségi problé­mák keletkeztek, így sok te­henet kiselejteztek, ezzel egy­idejűleg a tejtermelés igen ingadozó volt. Kevesebb abrak Feltétlenül igaz, hogy a szö­vetkezetben a szántóterület­hez viszonyított állatsűrűség nem éri el az optimális szin­tet, de közgazdaságilag meg­közelítően a jelenlegi nagy­ságrend is ideális. Feladat­ként jelentkezik, hogy az adott körülmények és a meg­lévő — szerény — pénzügyi lehetőségek között a tenyész­tői munka további javítása, a kapacitások jobb kihaszná­lása, a technológiai fegyelem szigorú megtartása jelölhető meg. A szarvasmarha-állomány egyes paraméterei ha nem is Gombán kedden az autós kertmoziban 19.30-tól: A sma­ragd románca. Gyomron 17-től autóvezetői tanfolyam, 18-tól sport és if­júsági klubfoglalkozás. Az út­törőházban 15-től a bábszak­kör összejövetele. Maglódon filmvetítés a mű­velődési házban ifjúsági elő­adáson: Jöjjön vendégségbe, 16.30-tól és 18.30-tól: Titok­ban Hongkongban. Mendén 17-től teremfutball, KRESZ- és német nyelvtanfo­lyam, 18-tól klubfoglalkozás. Monoron a filmszínházban 17-től: Falfúró, 18.30-tól és 20-tól: Zorro. nevezhetők jónak, de kiáll­ják a megyei összehasonlítást. A tejtermelés szerény mérték­ben ugyan, de növekedett. Az egy tehénre jutó tejhozam 1982-ben 4 ezer 6 liter volt, tavaly pedig már 5 ezer 33 liter. Ezzel az eredménnyel a megyei átlag alatt marad­tak, de a tejtermelési ver­seny képzeletbeli rangsorában a középmezőnyben található a Tápióvölgye Tsz. Kedvező, hogy az egy liter tej előállí­tásához felhasznált abrak­mennyiség a megyei 0.35 kilo­grammal szemben, Sülysápon csak 0,31 kilogramm. Sajnos az eredmények értékét csök­kenti, hogy változatlanul drá­gán termelnek, az előállított tej szűkített önköltsége jóval meghaladja a literenkénti 7 forintot. Keresztezéssel Nem megnyugtató a terme­lőszövetkezetben az állomány szaporodásbiológiai helyzete. Ezen a területen ugyan tör­tént némi előrelépés, mivel, az előző évek 45-47 százalékos szaporulatával szemben, ta­valy a tehén- és az úgyneve­zett átkorosbításra került ál­lományra vetített szaporulat 73-75 százalék körüli volt. Vecsésen 10-től 18-ig Rutt- ka Ferenc festőművész kiállí­tása. Gyomron Tanfolyamok Segédmotor-, motor- és sze­mélygépkocsi-vezetői tanfo­lyam indul a közeljövőben Gyomron, a Ságvári Endre Uttörőházban. Jelentkezni mindháromra a helyszínen le­het az intézmény igazgatójá­nál a nyitva tartási időben, 1 8-tól 16 óra 30 percig. Üj megoldásokat kell keres­ni. A vágómarha-termelésben sokáig nem tartható az az ál­lapot, hogy az 52 forint kilón­kénti előállított vágómarhát a piacon csak 42 forintért tud­ják értékesíteni. Látványos, gyors megoldás ezen a terüle­ten nem várható, mert első­sorban az állatállomány gene­tikai alapját kell megterem­teniük. Részben ezt a célt szol­gálta a tavaly megvásárolt 40 darab magyartarka vemhes üsző beállítása is, ami az új állomány alapját képezi. Továbbra is keresik a ked­vezőbb értékesítési lehetősé­geket. Jó partnerre találtak ebben a Dalmandi Állami Gazdaságban, amely 52 forint kilónkénti áron vásárolja meg tőlük a bikaborjakat. A változtatás igénye Az állattenyésztésen belül a juhállomány is csökkent az utóbbi években. Az anyaállo­mány például 1977-hez viszo­nyítva, 25 százalékkal lett ke­vesebb 1985-ben. A csökkenés elsősorban a tavalyi selejtezés következménye, amit — te­nyésztési megfontolásból — az idén tovább folytatnak Süly­sápon. Az ágazat részben a köz- gazdasági pozíciója miatt veszteséges, de ehhez hozzá­járult a helytelen tartási technológia is. Tervbe vették félezer darab termelőképesebb egyed vásárlását. A meglévő merinói anyaállomány hús- és gyapjútermelése Kent F—1 fajtájú kosok keresztezésével tovább növelhető, ezért az apaállatok beszerzésére már intézkedett a tsz vezetősége. Szükséges a gyepterületek jobb kihasználása is, illetve azok állagának, fűtermelő ké­pességének további javítása. Tavaly nem volt összhang a növénytermesztők és az állat- tenyésztők között a Tápió­völgye Tsz-ben. Az idén ezen is változtatni szükséges, mert csak így érhetnek el az ed­diginél jobb eredményeket mindkét ágazatban. G. J. N ehéz jól gazdálkodni az idővel. Közismertek a munkaidő kihasználásával kapcsolatos gondok. A vesz­teségszámítások néha megdöb­bentő adatokat produkálnak. A nem megfelelő munkaszer­vezés, a kooperációs gondok, a szerződéses fegyelem laza­ságai is okozhatják, hogy ép­pen nem érkezik a műhelybe a szükséges anyag, s ez gátol­ja a folyamatos termelést. Van azután olyan eset is, amikor a dolgozó tehet róla, ha nem megfelelően osztja be az idejét. A tanácsi, s más hivatali fogadóórák például hiába hosszabbodtak meg, az ügyfeleknek nem akaródzik ilyenkor jönni, hanem to­vábbra is szinte kizárólag munkaidőben. Időnknek sok, gazdája van. Amikor hiába várja a meg­rendelő fél napokon, néha na­pokon át a szolgáltató szere­lőt, mesterembert, a várako­zással töltött fél vagy egész napokat a szabadsága bánja, amely ilyen módon szétforgá- csolódván, kevesebb pihenés­re ad lehetőséget. Ilyenkor dolgozzon a mester bármilyen lelkiismeretesen, nem vagyunk elégedettek a minőséggel, mert időveszteségünket, után­járásunkat is bekalkuláljuk — teljes joggal —, s így már kevésbé egyértelmű és biztató a kép. Mindézt felismerve rende­lettervezet született a közel­Megkértük Hajdú Mihályt, a maglódi önkéntes tűzoltó- egyesület elnökét, tájékoztas­son a nagyközségi tűzoltó­egyesület tevékenységéről. — Pest megyében az elmúlt évben 1 ezer 700 tűzeset tör­tént, ami 23 százalékkal ma­gasabb az előző évekhez ké­pest. Nagyközségünkben az elmúlt évben mindössze két tűzeset volt, mindkettő lakó­házi tűz. Az egyik esetben a kéménybe beépített gerenda fogott tüzet, a másik esetben a Dózsa György úti tanácsi bérlakásban ön-gyújtogatás történt. Jelenleg a nagyközségben kilenc önkéntes tűzoltóraj dolgozik 75 fős összlétszám- mal. Felszerelésük egy új 800- as motoros fecskendővel bő­vült és ugyanilyen találha­tó az ISG-nél. Sajnos, régi ZSUK gépkocsijuk nem a leg­jobb állapotban van, és nincs szállítható víztartályuk sem. Hiányzik az alapfelszerelé­sükből a kihúzható létra, a kötelek, amelyek hatékonyan segítenék adót? helyzetben a mentési, megelőzési munkáju­kat. Fejleszteni kellene a riasztás rendszerét. A gazda­sági egységekkel fennálló együttműködési szerződéseket felül kellene vizsgálni, hogy munkájukat még jobban vé­gezhessék. Az egyesület létszámhelyze- te a nagyközség lakosai szá­mához viszonyítva jó, de fia­talításra lenne szükség, mely­nek alapfeltétele a jobb anyagi és erkölcsi elismerés, kell hogy legyen. Ugyanis a tíz-tizenöt éve megállapított anyagi támogatás összegei nem fedezik az egyesület költségeit. A nehézségek el­lenére jól felkészülnek, ezt bizonyítják az 1985. évben Ül­lőn rendezett körzeti verse­nyen elért helyezéseik. — Egyik, fő feladatunknak tekintjük a lakóházak tűzvé­delmét — kapcsolódik beszél­getésünkbe Vékony Sándor, az önkéntes tűzoltóegyesület pa­rancsnoka. — A tűzesetek számának alakulásában je­lentős szerepet játszik a tűz­védelmi felvilágosítás, a lakó­házak tűzvédelmi ellenőrzése során is. 1985-ben 450 ellen­őrzésre került sor lakóházak­nál. Gyakorlattá vált, hogy a szükséges felvilágosításokat megadjuk a lakók részére, túl azon. hogy a feltárt hiá­nyosságokról készült jegyző­múltban: a szolgáltató, ami­kor felveszi a megrendelést, legyen köteles kétórás idősza­kot megjelölni, s kötbért fi­zetni, ha, mondjuk, reggel nyolc és tíz óra között nem ér a helyszínre. Az admi­nisztratív szabályozás nélkü­lözhetetlen, fontos dolog, ám semmiképp sem válik be. A szolgáltató vállalatok ugyan­is felhördültek a tervezet hal­latán, s a maguk szempont­ja szerint, okkal. Azt mond­ták: a műszerész, a szerelő sohasem tudhatja, milyen meglepetés várja, mi van a falon belül futó csövekben, a mosógép, a hűtőszekrény, s más elromlott berendezés bel­sejében. Előfordulhat, hogy több a munkája, mint aho­gyan tervezte, s elcsúszik az idővel. Vagy sebtiben össze­csapja a munkát, hogy ide­jében érhessen a következő címre, vagy pedig reggelen­te eleve kevesebb megrende­lőhöz kell elindulni, hogy mindegyikük biztonsággal, sőt rátartással beleférjen az időbe. Így viszont a műszeré­szek teljesítménye lesz jelen­tősen kisebb, s ennek követ­keztében a keresetük is keve­sebb. Ezt meg nyilvánvalóan sem az egyén, sem munkálta­tója nem vállalhatja. hagyjuk az ellenőrzött he­lyen. Ezúton is felhívjuk a la­kosság figyelmét: az ellenőr­zések az ő érdekükben tör­ténnek. és mindenkinek kö­telessége munkánkat támo­gatni. Az ellenőrzéseket 1936- ban is megtartjuk, ez azérl is szükséges, mert az emberi hanyagság, nemtörődömség sok helyen felfedezhető. Sok a felelőtlenül, szakszerűtlenül, szakember nélkül végzett te­vékenység a házak körül. Fokozott mértékben javíta­ni kell a lakóépületek tűz­védelmét, különös tekintettel Április 30-án, szerdán kez­dődik a szezon a gyömrői strand kertmoziban. Ezen a napon és május 1-én a fel­újított Zorro című sikerfilmet vetítik Alain Delon főszerep­lésével. A hét öt napján: hét­főn, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton lesz­Ember és technika csak együtt lehet igazán hatékony, és a korszerű megoldások a szolgáltatóiparban sem odáz­hatók el sokáig. A munka- szervezés javításának egyik fontos eszköze lehetne pél­dául a CB-rádió. Ennek se­gítségével az újabb címeket a szerelők a központtól anél­kül is megkaphatnák, hogy vissza kellene térniük a köz­pontba. így időt, energiát ta­karíthatnának meg, a meg­rendelők pedig sokkal keve­sebbet várakoznának. Feltétlenül szükség van te­hát a CB-rádióra, s a techni­kai eszközökkel párhuzamo­san másra is. Például arra, hogy a szerelők a jelenlegi, egy helyett két műszakban dolgozzanak, mert késő dél­után sok megrendelő időbe­osztásához lehetne alkalmaz­kodni. M indez többletkiadással jár, mint ahogyan a techni­kai fejlesztés is, mert ebben az esetben műszakpótlékot kellene fizetni. így viszont esély van arra, hogy — ren­delet nélkül, inkább a felté­telek megteremtésével és jobbá tételével — javuljon a szolgáltatás. V. Zs. a konkrét kivitelezési mun­kákra is, amelyek magukban foglalják a melléképületek, gazdasági épületek, műhelyek, garázsok, tüzelőtárolók stb. biztonságos tűzvédelmi álla­potát, állagát. Ily módon a jövőben úgynevezett szóróla­pok eljuttatásával akarjuk a lakókat mind szélesebb kör­ben tájékoztatni. — Számolnunk kell azzal a körülménnyel, hogy tűzeset alkalmával a vízvételi lehe­tőség legtöbb helyen kedve­zőtlen, mert Maglódon az ásott kutak általában mélyek, a rendelkezésre álló technikai felszerelések nem alkalmasak 15—20 méter mélységből a víz kiemelésére, A mechani­kus módszer, a vödrözés, bi­zony, nem mondható haté­konynak. Maglódon a tűzol­tás szempontjából vízvételi hely az ISG-nél van, és a köz­ponti óvoda udvarán. Remél­hetőleg pzen az állapoton ja­vítani £og a megépülő nagy­községi' vízmű. Marczi Ferenc nek előadások a strand kert­moziban. A kezdési idő egy­ségesen este kilenc óra. A májusi program igen szí­nesnek ígérkezik a kies kör­nyezetben fekvő kertmoziban. Láthatják a györprőiek sor­rendben a Szexmisszió, az Életben maradni, a Szerelem első vérig, az Ágyúgolyó fu­tam, a Nyomás utána, a Há­zibuli, A házibuli folytatódik, a Piedone Afrikában, A sma­ragd románca, Az elveszett frigyláda fosztogatói című al­kotásokat. A Vízügyi Építő Vállalat vecsési üzeme felvesz gépésztechnikust, villanyszerelő­művezetőt, raktárvezetőt, gyors- és gépírót, 10 tonnás bakdarura kezelőt, víz- és fűtésszerelőt, vas- és fémszerkezeti lakatost, hegesztőt, gépszerelőt és maróst. Munkásszállás van. Jelentkezni lehet Vecsésen, a Dózsa György u. 82, sz, alatt vagy telefonon: Vecsés, 60, illetve 343-780. :SSN 01.33—2551 (Monorl Hírlap) Asszonyok kalapáccsal Évente mintegy 2 millió forint értékben készítenek külön­féle gépek csomagolására alkalmas ládákat a pilisi Arnyka- lász Termelőszövetkezet faipari üzemében. Képünkön: Patkó Sándomé és Weis Jánosné szegecselik a ládákat, férfiaknak is becsületére váló mennyiségben: műszakonként 300 darab kerül ki kalapácsuk alól. (Hancsovszki János felvétele) Kulturális programok Időnk gazdái A Monori Mezőgép Vállalat évente több új termékkel rukkol ki a piacon. Ezeket a korszerű, zömmel az élelmiszeriparban alkalmazott berendezéseiket a vállalat rákoskeresztúri gyárá­ban kísérletezik ki. Képünk is ott készült, ahol a gyártásra kerülő baromfifeldolgozó konvejorpályát próbálják ki. Tár­nok István fejlesztőmérnök, dokumentációval a kezében, mű­ködés közben figyeli a berendezést. (Hancsovszki János fel­vétele) Holnap nyit a kertmozi A mezőgazdaság nehéziparában javítani Sehet az eredményeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom