Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

I Ma: 12 <)3«l«el ! MA:-------------------------------------­Sz íves szóvaS és portékával (3. oldal) Kultúrpolitika sugáf zsebből (S. oldal) Cipó sül a kentemében (8. oldal) PEST MEGYEI XXX. ÉVFOLYAM, 100. SZÄM VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 1,110 forint 1986. Április 2X, kedd Erősíteni az állampolgári fegyelmet és munkaszeretetei Pál Lénárd látogatása Szentendrén A főiskola hallgatói díszmenettcl tisztelegtek a vendégek előtt. A háttérben balról jobbra: Ka­rai Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka, Nárai István altábornagy, kiképzési főfel­ügyelő, Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter Kürt harsanása jelezte tegnap Szentendrén a Kossuth La jos Katonai-Műszaki Főiskola kapujában, hogy a várt vendégek az előre megadott időpontban, percnyi pontossággal megérkeztek. A személygépkocsiból Pál Lé­nárd, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter szállt ki. A fogadásukon meg­jelent Krasznai Lajos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Titkárságának tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára; Nárai István altábornagy, miniszterhelyettes, kikép­zési főfelügyelő, Iíazai Barna vezérőrnagy, fő­iskolaparancsnok, Maries Gyula ezredes, a fő­iskola pártbizottságának titkára és Fenyvesi Péter alezredes, a főiskola parancsnokának politikai helyettese. A Himnusz elhangzása után a KS-íitkár üdvözölte a tiszteletére felsorakozott díszszá- zadot, majd a főiskola tanácstermében meg­kezdődött a látogatás programja. A Kossuth Katonai-Műszaki Főiskola tanácstermében Ka­zal Barna főiskolaparancsnok ismertette a tisztképzésnek és -továbbképzésnek, a különfé­le vizsgákra való felkészítés­nek a főiskolán kialakult rend­szerét. Elmondta, hogy 45 ta­gú pártbizottságuk irányítá­sával 22 pártalapszervezetük­ben mintegy 700 kommunista tevékenykedik. KlSZ-szerve- zetük soraiba 1400 fiatal tar­(Folytalás a 3. oldalon.) Május elseje tiszteletére Elismerések kiváló munkáért Május elseje tiszteletére tegnap megkezdődött az ün­nepségsorozat Pest megyében is. Amint ilyenkor hagyo­mányos, átadták a kiemelkedő munkát elismerő ok­leveleket, ezúttal a váci Forte Fotókémiaipari Vállalat­nak, az Érdi Építőipari Szövetkezetnek. A Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata címét és elismerő okle­velét érdemelte ki a Pest Megyei Vegyi- és, Divatcikk­ipari Vállalat. öt éve kapta meg utoljára a FORTE a Kiváló Vállalat címet. S tegnap délután dr. Lány 6 László vezérigazgató ismét átvehette a dolgozók előtt az erről tanúskodó, va­lamint a Nemzetközi Munka­verseny Élenjáró Vállalata oklevelet Körtvélyes István ipari miniszterhelyettestől. Az ünnepségen elismerően szólt a Forte erőfeszítéseiről Lénárd László, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának titkára is. Az országos kitüntetéseknél nem kisebb örömet szerzett a FORTE kollektívájának a \rá- rosi mumkaversenyben elnyert vándorzászló, amelyet dr. Ola­jos Mihály, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első tit­kára nyújtott át. Jelen volt Wcisz György, a Vác Városi Tanács elnöke is. Miről is adhat számot az elmúlt öt esztendőt értékelve a FORTE? Harmincmillió négyzetméter fotópapírt, 6,5 millió négyzetméter fűmet termeltek, hat milliárd forint értékben. Ebből 52 millió dől-* lárárt és 30 millió rubelért exportáltak, mintegy hatvan országba. Éppen ezekben a napokban indul meg a ter­melés a három éve megkez­dett beruházás elkészültével az új extruder-öntödébén. így termékszerkezetük további korszerűsítésével még gazda­ságosabb lehet a jövőben a FORTE exportja. — Míg a magyar vegyipar többet importált, mint expor­tált — bár ez az exportmeny- nyiség a legmagasabb a nép- gazdasági ágazatok között, be­I apunk más hasábjain ott találja az olvasó a rövid beszámolókat a Kiváló Vállalat cím el­nyerését tanúsító oklevél átadásának, átvételének ünnepi aktusáról, s ahogy a korábbiak, úgy a ma szereplő termelőhelyek is becsülettel megdolgoztak ' az elismerésért. A kiváló cím, az oklevél — érthe­tően — az 1985. évi telje­sítménynek szól, azaz a közben eltelt majdnem négy hónap még a kiváló­aknái is — ritka kivételek­től eltekintve — átrajzolta a grafikont, s nem mindig kedvező vonalakkal, jelek­kel korrigálta azt. Érvé­nyesül ugyan az az alap­igazság, hogy — bár olykor tagadhatatlanul szem elől téveszíődik a munkahelye­ken — minden napnak je­lentősége van a végső eredményekben, az eszten­dő végi összesítésekben. Minden napnak! S kár len­ne szépíteni a helyzetet, de ettől — minden nap meg­becsülésétől — azért még meglehetősen messzire va­gyunk. Ismeretesek a népgazda­ságban 1985-ben élesen megmutatkozó kedvezőtlen folyamatok, s az is, hogy a idén, az év első három hónapjában ezek folytatód­tak. A magunk köznapi gondolkodásmódjához talán jobban illeszthető az a ke­véssé ismert tény, hogy NAPOK egy-egy munkanap átlago­san 3,5—3,7 milliárd forint­tal gyarapítja a nemzeti jövedelmet. Az átlag mö­gött azonban tetemes elté­rések rejlenek, holott csu­pán tízszázalékos csökke­nés is 350—370 milliót csíp el a közös haszonból, márpedig az ingadozások ennél nagyobbak ...! Az év első negyedében például azt tapasztalhattuk, hogy az ún. havi átlagok tete­mesen alatta maradtak az előző esztendő hasonló idő­szakáénak a vegyiparban — döntően a kőolajfeldol­gozó ipar meredeken csök­kenő termelése következté­ben —, a textilipar vala­mennyi ágában, az élelmi­szeriparban, s ahol növe­kedés észlelhető, legtöbb­ször ott is a tavalyi első negyed rendkívül alacsony szintjéhez képest sikerült feljebb kapaszkodni, mint a közlekcdésicszköz-ipar- ban, a mész- és cement­iparban. A megye ipara tavaly 4,1 százalékos termelésnöveke­déssel jelentősen felette volt az országos átlagnak, s ebben tiszteletet érdemlő erőfeszítések sűrűsödnek, ám hiba lenne elfeledni: ez a teljesítmény kisebb, mint az előző évi, az 1984- es volt, azaz a megye átlag felett teljesítő ipara is megérezte a népgazdaság­ban érvényesülő légáram­latot, szélirányt, a vissza­esést. Ami akkor is igaz, ha a megye iparának sike­rült javítania — le . nem becsülhető mértékben, 4,7 százalékkal, szemben az országos 1,4 százalékkal — az egy foglalkoztatottra ju­tó termelést, mindez azon­ban nem feledteti a munka­hely és munkahely közötti szembetűnő eltéréseket. Ezek az eltérések ugyanis nemcsak a termelés ada­taiban észlelhetők, hanem a gazdálkodás minden más lényeges jellemzőjében szintén, a költségek alaku­lásától a kivitelen át' a fejlesztések időigényessé­géig. Kimondhatjuk tehát, a korábbiaknál sokkal éle­sebben rangsorolnak, cso­portosítanak a szabályozás ésszerű elemei, ám két do­log vitathatatlan. Az egyik: a szabályozás elemeinek egy része hatástalan, vagy azért, mert ésszerűen, vagy mert még nem tudta befo­lyását érvényesíteni. A másik vitathatatlan elem: a fokozott differenciálás ellenére sem vált a lenni vagy nem lenni kérdésévé a vállalatok számára a munkaidőalap tisztességes hasznosítása, minden mun­kanap minden órájának megbecsülése és megbe- csültetése. Termelőhelyek eléggé népes csapatánál emberek túlságosan nagy csoportja osztozkodik a túlságosan kevés munkán, amit igazol a rendelésál­lomány alakulása is. Nag3r- mértékben visszaestek pél­dául — az előző esztendő hasonló időszakához viszo­nyítva — a fogyasztási- cikk-kereskedelemtől érke­zett megrendelések, de persze — természetesen — ennek nyoma sincsen a foglalkoztatottak számán. K özös érdek lendületbe hozni a gazdaság gé­pezetének valamennyi részelemét, hogy maga a gépezet is rendeltetésének megfelelően működjön. A lendületre nagy szükség van, annál nagyobb csak arra, hogy pontosan tud­ják mindenütt, hová és miért igyekezve vesznek, lendületet! A csupán ön­maga létezését igazoló kampány, a feltételeket mellékesen kezelő sürgetés semmit sem használ, árta­ni azonban rengeteget tud! A termelőágazatokban dol­gozók ismerik á legjobban: hatalmas tartalékok rejle­nek a szervezésben, az ész- szerűsítésben, a szűkös pénzügyi forrásokat rész­ben ellensúlyozó tényezők­ben. Most ezeken a tarta­lékokon a sor. Mészáros Ottó leértve a mezőgazdaságét is —, a FORTE 30 millió dollár­nyi pozitív egyenleggel zárta a VI. ö.téves- tervben saját de­vizamérlegét. Azaz ennyivel járult hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének stabi­lizálásához — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. S bár ünnepségeken, a múlt eredményeinek a számbavé­tele mellett ritkán kerülnek terítékre a problémák, dr. Lé­nyé László a legsúlyosabbakat mégis érintette. Az idén gaz­dálkodásunk szinte valameny- nyi feltétele romlott. Az ön­tödéhez kapcsolódó egyéb be­ruházásokkal önhibájukon kí­vül csúsznak: még nem tud­ják, miből fogják finanszíroz­ni az elöregedett berendezé­sek további felújítását, cseré­jét, sok bizonytalanságot okoz az import alapanyagok be­szerzése. A kitüntetések át­vétele öröm, de ugyanakkor felelősség is. A kedvezőtlen körülmények ellenére növe­kedniük kell a gazdasági eredményeiknek, ami csak igen szigorú munkafegyelem­mel, helytállással valósítható meg. ★ A szövetkezet ereje vállal­kozókészségében rejlik, s ab­ban, hogy feladatait határidő­re teljesíti — hangzott el teg­nap az Érdi Építőipari Szövet­kezet ünnepi közgyűlésén, ame­lyen a kollektíva a Kiváló Szövetkezet címmel járó okle­velet átvehette. Részt vett az eseményen Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkára, Németh Ferenc, az Ipari Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nökhelyettese, Méray Tibor, az MSZMP Érd Városi Bizott­ságának első titkára, valamint dr. Bernáth Tibor, az Ipari Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségének elnöke. Az elmúlt esztendő eredmé- nyeit értékelve az építőipari szövetkezet elnöke, Kiss Imre kiemelte, hogy közösségük az elmúlt ötéves időszakban az átlagosnál jobban dolgozott. Munkájukat olyan létesítmé­nyek dicsérik, mint az érdi Skála Áruház, a Túr utcai is­kola, városuk rendelőintéze­tének II, üteme. Diósdon nyolc­van lakás, ugyanitt a rádióál­lomás és a Rókus Kórház II. üteme. Az ünnepélyes alkalom sem tette azonban önelégültté a szövetkezet vezetőségét, a Rókus Kórház építésével kap­csolatban önkritikus megálla­pítások is elhangzottak: a munkálatok III. üteménél ha­táridő-elcsúszások és minősé­gi gondok is akadtak — hall­hattuk az elnöki értékelést. Mindezek aláhúzzák, hogy a továbbiakban itt. de ugyanígy a többi megréndelésnér elsőd­leges a pontosság, a kifogásta­lan kivitel. Rangjukat és'nye­reségességüket csakis így tart­hatják meg. A kiváló címet tanúsító ok­levelet, valamint a megyei pártbizottság köszöntő sorait Krasznai Lajos adta át. A kö­zösség eredményeit méltatva hangsúlyozta, hogy teljesítmé­nyeiket csökkenő létszám mel­lett érték el, javult a jövedel­mezőségük. Évek óta nagy fi­gyelmet fordítanak a műsza­ki fejlesztésre, s hasznosan al­kalmazzák a különböző új technológiákat, például a be­tonkorrózió elleni védelmet, amely országosan is egyedül­álló. Rámutatott, hogy az üte­messég és a szervezettség az a két fontos tényező, amely hozzásegítheti az érdi építőket, hogy a jövőbeni növekvő kö­vetelményeknek hasonlókép­pen jól megfeleljenek. ★ Flarminc éve, a tanács fog­lalkoztatási gondjainak eny­hítésére alakult meg a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikk Ipari Vállalat. Tavaly az 1,2 milliárd forint árbevételből 165 millió forint nyereséget könyvelhettek el. Igen jelen­tős — hangsúlyozta tegnap délutáni ünnepi beszédében Édes István, a PEVDI vezér- igazgatója — mind a szocia­lista, mind a tőkés exportjuk. Eredményeik alapján az ipari miniszter és a Helyiipari és V árosgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata címet és az elismerő oklevelet adomá­nyozta a vállalatnak: mind­kettőt dr. Medgyessy Ildikó, az Ipari Minisztérium főosz­tályvezetője adta át. Az ünnepségen jelen volt dr. Kocsis Péter, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága osz­tályvezetője, Kuncz Béla, a Pest Megyei Tanács osztály- vezetője, Mészáros Geyza, a budaörsi városi pártbizottság titkára, valamint Szemerei Károly, a megyei KISZ-bi- zottság titkára is. Hordóújiték. A Fűrész-, Lemez- és Ilordóipa Vállalat ceglédi gyáregységén* üzemében javításra érkezeit hói dókat újítanak fel. (Veress Jenő felvétele)-L-lV

Next

/
Oldalképek
Tartalom