Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 99. SZÄM 1980. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ Hozzájárulnak a lakóhely fejlődéséhez Jövőjük a társadalom ügye is Egyre duzzad az aktahalom Vajon ki fizeti a fülemilepert? A különös ügy két szereplője patinás városunk két régi, Ismert és köztiszteletben álló családja. Olyan emberek, akik munkahelyükön és a közéletben vállalt szerepükkel megbecsülést vívtak ki városszerte. Telek szom szedők, akik között a kerítés csak jelképes volt, gyermekeik együtt nevelkedtek, s ők talán sokáig nem is tudták, hol húzódik — nevezzük így őket — Nagyék és Kisek között a mezsgye. A nagykőrösi és a vonzás- körzetben dolgozó kisiparosok közelmúltban rendezett kül­döttgyűlésén részletes beszá­moló hangzott el az alapszer­vezet elmúlt 5 évben végzett tevékenységéről. Ha csak váz­latosan is, de szükségesnek lát­juk e hasábokon is áttekinteni ezt az időszakot, annál is in­kább, mert mint ismeretes, a legutóbbi két pártkongresszu­son fontos elvi határozatok születtek a kisiparra vonat­kozóan megszabva főbb fel­adatait, irányt mutatva fejlő­désének. Segítő szándék A kérdés most tehát az, ho­gyan tükröződik mindez vissza a szervezeti életben — helyi viszonyok között. A nagykő­rösi alapszervezet a hagyomá­nyok ápolásán túl a tagság összetartását, aktivitásuk fo­kozását jelölte meg fontos cél­kitűzésként, ugyanakkor ezek teljesülése érdekében aprólé­kos munkával egy sor feltételt is meg kellett teremteni, mint például az érdekvédelmi mun­ka javítását. Mindezt, ráadásul eléggé bonyolult körülmények között, mert sajnos az elmúlt fél évtized alatt sok problémá­val, ellentmondással kellett az alapszervezetnek megküzdeni. Az 1982-ben történt jogsza­bály-módosítások hatására élénk érdeklődés mutatkozott a kisipari tevékenységek gya­korlása iránt, de egy időben a kisiparra nehezedő körülmé­nyek miatt az iparjogosítvány­ról lemondok száma is növe­kedett. A tagság több mint fe­le kicserélődött. A vezetőség természetesen minden tőle tel­hetőt megtett a folyamat meg­állítására, a gondokkal küsz­ködő munkatársakat segítet­ték, tanácsadással, informá­ciókkal járultak hozzá az ipargyakorlat biztonságosab­bá tételéhez. Nem állíthatjuk, hogy ezt a törekvést teljes siker koronáz­ta, nevezetesen amiatt, hogy a tagság nem azonosult még tel­jes mértékben az alapszerve­zettel, a fokozódó nehézségek meg csak gátolták a bensősé­gesebb viszony kialakulását, így a segítő szándék sem min­dig tudott érvényesülni. Ez még napjainkban is a gondok egyike, noha az utóbbi időben már e területen is érzékelhe­tők a javulás jelei. összességében azonban el­mondható, hogy öt év fonto­sabb feladatait teljesíteni tud­ta az alapszervezet. Sokat fej­lődött az érdekképviseleti munka, a négy munkabizott­ság maradék nélkül eleget tett küldetésének. Hasonló a véle­mény a kocséri területi inté­zőbizottság ténykedéséről is, amely szervezet a kisiparosok összefogását illetően is szép példával szolgál. A nyársapáti szervezet még Csak tavaly ala­kult meg, de a gyors kibonta­kozás jegyei szemmel látha­tóak. igazságos határozatok A 366 személyt összefogó alapszervezet komoly társadal­mi bázist képvisel a város és* körzete közéletében. A taná­csokkal, politikai szervezetek­kel állandó és érdemi kapcso­lat alakult ki. A kisiparosok jóformán minden fórumon vagy testületben megtalálha­tók, szavukkal, konkrét társa­dalmi munkájukkal hozzájá­rulnak a lakóhely fejlődéséhez, tetteiket a város vezetése mindannyiszor méltányolta. Szintúgy az alapszervezet ve­zetősége is, akik munkáját a kisiparosokkal való sokrétű törődés jellemezte a tárgyidő- szak alatt. Elég, ha csak aa anyagi, szociális gondok or­voslását említjük meg, de nem feledkeztek meg azok elisme­réséről sem, akik kiemelkedő szakmai tevékenységükkel is rászolgáltak a megbecsülésre. A kisiparosok érdekvédel­me, patronálása azonban soha nem vált egyoldalúvá, önző szemléletűvé, a kollektíva, vagy egyes személyek megíté­lésében döntően a lakosság és a KIOSZ közötti jó kapcsolat megőrzésére való törekvés ját­szott szerepet. Igazságos hatá­rozatok születtek, ha néha vi­tára került a sor. Megnyugtató, hogy a lakos­ság többsége elégedett a kis­ipari szolgáltatások minőségé­vel. Nem úgy a mennyiségé­vel. Az említett fluktuáció miatt 3 százalékkal csökkent a létszám, emellett jelentős arányeltolódás történt a főál­lásúak hátrányára. Némi vi­gaszt jelent, hogy a szakmun­kástanulók száma gyarapodott az utóbbi időben, várható, hogy többségében közülük ke­rül ki a kisipar szakember­utánpótlása. Öt év távlatában már bő­ven összegyűlt,annyi tapaszta­lat, aminek alapján választ adhatunk a nagymérvű sze­mélyi változás okaira. Az iparkiváltás liberalizálásával a jogi szabályozók is változ­tak, sokrétűvé váltak, növe­kedtek a közterhek, igaz, bizo­nyos könnyítéseket is tartal­maznak. Mégsem ezek az első számú mozgatói az esemé­nyeknek, hanem a gyakorlati élet. Anyagbeszerzési nehézsé­gek hátráltatják a munkát, azonkívül a különböző gmk-k munkaelszívó hatása is erősen érvényesül. Az éles versenyben egyre hehezebb talpon marad­ni. Mindenki az olcsóbb vál­lalkozót keresi, a kisiparos kénytelen áron alul vállalni, ez pedig nem áll arányban terheivel. Nos, itt rejlik az alapszer­Hétfő, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Hétfői hul­lámhossz. Intermezzo. Hóvégi számvetés az Alföld zenei eseményeiről. (A tartalomból: Hangversenykritikák. Zeneta­gozatos gimnáziumok országos tapasztalatcseréje, Szolnok. Kecskeméti művésztanárok német estje. Szolnok megyei énekkarok rádiófelvételei. 10 éves a békéscsabai Bartók ve­gyes kar. Koncertelőzetesek.,) 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Kedd, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Részletek a békéscsabai munkáskórus és a hajdúszoboszlói pedagóguskó­rus közös hangversenyéből. 17.20: Együtt élő falvak. 17.40: Tánczene a szerzők előadásá­ban. 18.00—18.30: Alföldi kró­nika. Szerda, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Sportfórum a labdarúgásról és a vízilab­dáról. Telefon: 18-111. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Csütörtök, 9.00—11.00: A munka ünnepén. Zenés riport- műsor. Péntek, 9.00: Műsorismer­tetés. Programajánlat. Bács- kun napló. 9.15: Hang­súly. Közös irodalmi műsor Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyei írókkal. költőkkel. 11.00— 11.30: Szlovák nemzeti­ségi műsor. Szombat, 7.00—7.30: Román nemzetiségi műsor. 7.30—9.30: Szombattól szombatig. Zenés riportműsor.. Telefon: 18-111. (A tartalomból: Hírek, sport. 8.00: Koppaná-stól* koppanásig. Könnyűzenei lemezbemutató. 8.40: A héten történt. 9.00: A nap hírei, eseményei.) vezet nagy felelőssége, hogy amennyire a törvényes kere­tek, helyi lehetőségek engedik, a nehezebben alkalmazkodókat átsegítsék a gyors változások időszakán. Ezzel tulajdonkép­pen megfogalmaztuk a jövő egyik legfontosabb feladatát, amihez újra csak a tagság megértése, aktív részvétele, a bizottságok jó közreműködése szükséges. De nagyobb figyel­met kell fordítani olyan ténye­zőkre is, amelyek stabilabb vi­szonyok között sokadrangúak- nak tűnhettek, mint például a kihaló szakmák ügye, a kis­ipari termékek népszerűsítése, a munkaközösségek érdekkép­viseletének megszervezése, s ha kell, a létszámgondok el­lenére, akár adminisztratív eszközökkel is elő kell segíteni az öntisztulás folyamatát a szakmák becsülete, biztonsága érdekében. De még ezzel sem elég be­érni, a hosszabb távra szóló tennivalóknak is neki kell fog­ni. Sok javítanivaló akad a kisiparosok élet- és munka- körülményein; a szervezetnek sikra kell szállnia a szabályo­zók reálisabbá tétele érdeké­ben, ugyanakkor minden ösz­tönző eszközt latba kell vet­ni, amelyek a gazdaságosabb munkát,, a termelőkedvet ser­kentik. Hosszabb távon is A tennivalók tehát ismertek, maradéktalan végrehajtásuk hatalmas munkába kerül, nem nélkülözhető a szélesebb érte­lemben vett társadalmi segít­ség sem. Mert közügyről van szó, amit jól körvonalaz a párt XIII. kongresszusának hatá­rozatából ide illő idézet: A kisárutermelöknek, a kisipa­rosoknak hosszabb távon is szerepük van a szocialista tár­sadalom életében, a társadal­mi igények kieléaítésében. Miklay Jenő 9.30—10.00: Román nemzeti­ségi műsor. 19.30—20.00: Han­gos újság. Vasárnap, 17.00: Műsoris­mertetés. Hírek. 17.05: Vissza- pergetés. Válogatás az elmúlt hónap műsoraiból. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Az adások mindennap az 1350-es kilohertzen hangza­nak el. Penészvirág a falon Nagyék és Kisék esztendők óta perben és haragban állnak egymással. Pontosabban szólva bírósági per még nem zajlik, ám szinte nincs is államigaz­gatási szerv, hivatal, főhatóság, társadalmi és politikai szerve­zet, amely ne foglalkozott vol­na Nagyék panaszával. Ennek tárgya pedig Kisék emesztője, azaz annak elhelye­zése, vízzárósága. A helyzet pofonegyszerű, mondja Nagy, miközben az aprócska kertben álló villába vezet. Bent elég néhány pillantás annak meg­állapítására, hugy lakói sokat adnak környezetükre, szeretik a szép tárgyakat, kényelmes bútorokat, egyszóval szenvedé­lyük a lakás. Mi lehet nagyobb tragédia a számukra, mint, hogy annak a szobának — amely Kisék jóval magasabban fekvő telkére néz — nedvese- dik a fala. Fekete penész ír kusza mintákat az ablakok alatt. A dolog úgy áll, hogy a szép szobákból egy szürke be­tonfalra és Kisék csaknem két méterrel magasabban levő tel­kére látnak. Valaha, még a felhőtlen bé­ke idején a két telek között nem meredezett betonkerítés. Kedves lanka húzódott itt, a két ház között pedig baromfi- ól, fáskamra állt. Azonban a lecsurgó esővíz, trágyalé miatt Nagyék betonfalat emeltek, Ki­sék pedig — több alkalommal is — rendezték a kertet, feltöl- tötték a kerítés mentén, amely szép lassan valóságos támfal lett. A jószomszédi viszony fenn­tartása érdekében nem szól­tunk a feltöltések miatt — hangoztatja többször is Nagy- né. Közben a szomszédban az idős nagyszülők meghaltak és Kisék lánya örökölte a házat. Ö rövid ideig még az eladás gondolatával is foglalkozott, végül a felújítás mellett dön­tött. A nyolcvanas évek elején megkezdődtek a munkálatok Kiséknél. Tatarozás, tetőjaví­tás, garázsépítés. Nagyjából ez­zel egy időben romlott meg a viszony, amely már a telekfel- töltögetés idején sem volt fel­hőtlen. Közben Nagyék észrevették a Kisék felé néző szobák falán a vizesedést. Az ok egyértel­műnek látszott: Nagyék házá­nak fala és Kisék emésztője között alig öt méter a távolság. Elkészült az első beadvány a városi tanács műszaki osztá­lyához, majd hamarosan meg­jött az első válasz is, misze­rint a panasz megalapozatlan. Nagyék fellebbeztek és néhány hónappal az első határozat megszületése után elkészült az újabb — ugyanannak a tollá­ból. akiéből az első —, s hom­lokegyenest az előző ellentéte. Eszerint Kisék emésztője nem vízzáró, s engedély nélkül épült, akárcsak a fürdőszoba. A szennyvíztároló tartalmának kétharmadát elszivárogtatja, vagyis vízzáróvá kell tenni és utólagosan kérni a különféle szakhatósági engedélyeket is. Szakértők jöttek-mentek Természetesen Nagyék min­den egyes határozat ellen — amely nem az ő igazukat bizo­nyította — fellebbeztek. így került az egyre duzzadó akta­halom a megyei tanács illeté­kes osztályára, majd a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak titkárához. Minden bead­ványt és fellebbezést gondos kivizsgálás, , helyszíni feltárás követett. Alig telt el olyan hó­nap, hogy a két ház valame­lyike előtt ne állt volna meg néhány állami gépkocsi; szak­értők jöttek, méricskéltek, ás­tak. Nagyék érvei igen erős­nek bizonyultak Kisékével szemben, akik állították: az emésztő még 1939-ben épült, a fürdőszobával egy időben. Na­gyék minden környékbelit ta­núnak tudtak hívni arra, hogy a városnak ezen a részén még két évtizede sincs, hogy beve­zették a vizet. Addig nemhogy fürdőszoba, de még WC sem volt, emésztőről nem is be­szélve. Nagyék, beadványaikkal a különféle társadalmi szerveze­teket, hatóságokat bombázva, soha sem csupán egyedi prob­lémájukról szóltak. Minden le­velükben hangsúlyozták, hogy panaszuk közérdekű, mint­hogy a környezet védelme, a talaj tisztasága a legteljesebb közérdek. S ennek nevében sürgették az eljárást Kisék el­len. Nem is eredménytelenül, hi­szen a megyei tanács végül is helyt adott Nagyék panaszának és kötelezte Kiséket, hogy te­gyék vízzáróvá emésztőjüket, megszüntetve ezzel a környezet szennyezését és a szomszéd ház alapjának áztatását. A közérdekkel takarózva Kisék egy megsárgult terv­rajzot tesznek elém, több mint húsz éve készült, amikor sze­rettek volna újabb szobákat építeni a házhoz. Ezen szerepel az eredeti állapot, benne a padlásfeljáró alatt kialakított fürdőszobával. Kisék lakása egyébként semmivel sem ma­rad el Nagyéké mögött, mint ahogy a kert sem. Választékos ízléssel, nagy szeretettel beren­dezett és ápolt családi fészek benyomását kelti. Vaskos akta­csomót tesz elém a fiatalasz- szony és őszinte felháborodás­sal kérdezi, vajon mikor lesz vége ennek az ügynek? Meddig köteles elviselni a szomszéd zaklatását, hány nap szabadsá­gát kell még azzal töltenie, hogy hatósági szakértőket vár otthon? S vajon ki fizeti meg azt a tetemes költséget, amel.v- lye! ezek az egymás után is­métlődő, és ugyanazt megálla­pító vizsgálatok járnak? Hi­szen, ha csak az állami autók benzinköltségére vagy a szak­értők kiszállási díjára gondol, már az is igen tekintélyes summa. S ők mén nem is tudják, hogy az ÉVM elutasító hatá­A hét végén jó közepes piac volt. Élénk volt a primőr­áruk kereslete és vették a ko­rai paradicsom-, paprika- és virágpalántákat. A baromfi­piacon olcsóbb lett a tyúk, a csirke, a lúd és a tyúktojás. A háztáji szemestermény- piacon nagyobb kínálat mel­lett 6 forint volt a búza liter­je, az árpa és a morzsolt ku­korica. a napraforgómagé pe­dig 12—15 forint. Még vetni- való csírás burgonyát is árul­tak fi—7 forintos áron. A gyümölcs- és' zöldségpia­con az alma 10—18, a héjas dió 45. a melegágyi cikkek sorában a paradicsom 250. áz uborka 80, a karfiol 200, a zöldpaprika darabja 2—12, a rozata sem szegte kedvét Na- gyéknak. Az ügyészséghez nyújtottak be törvényességi óvást. Igaz, elutasítás volt a válasz, de nyitva hagyta előt­tük a polgári per lehetőségét. S ahogy Nagyékat ebben az ügyben megismertük, bizonyá­ra élni fognak ezzel. Bizonytalan talajra tévedne az újságíró, ha Nagyék valódi célját vagy indítékait próbál­ná kutatni. Ráadásul ebben az ügyben ők kérték a sajtó se­gítségét. A tények azonban makacs dolgok, s amennyire megnyerő, amikor valaki á közérdeket szem előtt tartva harcol igazáért, annyira ellen­szenves, amikor a köz érdekét tűzi zászlajára, miközben csu­pán saját céljait próbálja el­érni. És a többszörösen ható­ságok elé citált Kisékkel együtt kérdezzük: vajon meddig te­heti? Móza Katalin Szövetkezeti tejfelvásárlás A szövetkezeti tejipar 1985- ben az országban megtermelt tej egyhatodát vásárolta és dolgozta fel, 36-féle tejtermé­ket állítottak elő. Jégkrémből a hazai igényeket teljes egé­szében a szövetkezeti feldol­gozó üzemek elégítették ki. A napokban került az üzletekbe a diétásoknak készített sósze­gény sajt, és felkészülnek új ízesítésű jégkrém előállításá­ra. Tervezik, hogy az idén a tavalyinál 9—10 százalékkal több tejet vásárolnak és dol­goznak fel. A tejtermelés fo­kozása érdekében szerződése­ket kötnek a tsz-ekkel a teje­lőállomány növelésére. Kertbarátok klubja Görk Ferenc előadása A B. Tóth Ferenc kertba­rátkor legközelebbi összejöve­telét ma, hétfőn 19 órai kez­dettel tartja az Arany János Művelődési Központban. A nagy érdeklődéssel várt elő­adó, Görbe Ferenc, a kon­zervgyár igazgatója, aki a gyár gyümölcs- és zöldségter- moltetéséről, igényeiről, vala­mint a felvásárlásról tart előadást. ■tfMUll B A nagyteremben Vaskos tréfa. Színes, szink­ronizált olasz filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Orvosnők. Színes, szinkroni­zált NDK-film. fél G-kor. Hétfői sportműsor Kézilabda. Kőcser: a város­körzet! úttörő fiúbajnokság tavaszi fordulója. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 16 óra: Nyársapát— DÉMÁSZ, 17 óra: Mészáros Tsz—Fortuna SC, 18 óra: G imnázi um—Konzervgyár; Vági lakótelepi pálya, 17 óra: Törteli Tsz—Pedagógusok, 18 óra: Tormási Építőipari Kis­szövetkezet—Amatőr MTE, kispályás városkörzeti bajno­ki mérkőzés. retek csomója 6—14. a saláta feje 8—10. az áttelelt fehér káposzta 14—16, a kelkáposz­ta 16—20. a petrezselyemgyö­kér 25—.30, a sárgarépa 16— 20. a zeller 20—25, a céklaré­pa 14—16 forintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 220—280, a vágócsirke párja 120—160, a kakas da­rabja 130—140 forintért kelt. Egy pár ludat már 300 forin­tért is adtak. Az előnevelt 4 hetes kacsa 40 forint, a két­hetes csirke darabja 20, a friss kelésű csirke darabja 11 fo­rint volt. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Tisztelt gázfogyasztók! Értesítjük Önöket, hogy május 6-án, 4 órától, május 7-én, 22 óráig, karbantartási munkák miatt szünetel a gázszolgáltatás. Kérjük, szíveskedjenek a gázmérőnél felszerelt elzárócsapot elzárt állapotba fordítani. Az ismételt üzembe helyezés érdekében gázszerelőinknek mec kell győződniük a gázcsap elzárásáról, ezért kérjük, szíveskedjenek lehetővé tenni, hogy a gázjzünet idején, 22 óráig a lakásukba bejuthassanak, vagy önök írásos nyilatkozattal igazolják a lezárás tényét. A gázszolgáltatás kimaradásáért szíves elnézésüket kérjük, az üzembe helyezés gyors és szakszerű elvégzéséhez nyújtott segítségüket köszönjük. / Észrevételeiket a következő címen, illetve telefonszámon jelenthetik be. T1GÁZ Nagykőrösi Körzetszerelőség Nagykőrös, Tömöri u. 4. Telefon: 372. A szolnoki rádió műsora Piaci jelentés

Next

/
Oldalképek
Tartalom