Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-26 / 98. szám
6 mss. Április 26., szombat WM Szín HÁZI LEVÉLMKMB Természet a zenében, zene a természetben Különös fák és virágok között nincs tét, nem érdekes a játék. És Knott képes rá, hog> az utolsó pillanatokig fenntartsa ezt a feszültséget, az utolsc mondatokig meghagyja a; esélyt Susy bukására, s a fc rosszember, Roab győzelmé- ; re. Talán nem kellene ezzel a jól megírt szórakoztató darabbal ennyit foglalkozni, talán értékén, rangján felül elemezzük — de ha valami a maga műfajában jó, akkor azt el kell ismerni. Méghozzá éppen azért, mert manapság tucatjával találkozunk a színpadon rosszul megírt, a mesterségbeli tudás alapszintjét is alig elérő darabokkal, hanyag, nemtörődöm dramaturgiával, felületes szerkesztéssel. És nem csak a krimitörténetekben. Knott nem a század irodalmi csúcsait ostromló színpadi szerző, de a mesterségét megtanulta. És ez ma már (sajnos!) olyan erény, amit talán értékén felül is tisztelnünk kell. Holott tulajdonképpen szakmai minimumnak számít. A Vár), míg sötét lesz tehát, mint oly sok jól megírt társa időtlenül érdekes ma is, mert a benne megirt játéknak nincs társadalmilag kötött időpontja, sőt, még a helyszín, nevezetesen itt Anglia és London, sem túl lényeges. Ha azonban egy színház újra eljátssza, két dolgot nem mellőzhet: azt, hogy az előadás izgalmas, feszült és lendületes legyen, s azt, hogy ha ragaszkodik az eredeti környezethez, akkor azt pontosan tegye színpadra. A Madách Kamara Szirtes Tamás rendezésében vitte most színre a játékot. És sajnos elkövette mind a két hibát, amit el kellett volna kerülnie. ‘Az egyik hiba:, '.ai előadás nem elég izgalmas, nem elég lendületes, nem elég feszült. Nehézkesen indul, nehézkesen folytatódik, és a hosszú, s talán nemcsak terjedelmében, hanem egyáltalán, a beiktatásában sem indokolt, szünet épp ott vágja ketté a darabot, ahol a megindult események izgalma nem engedné. Talán szokatlan megoldás lett volna, de mindenképpen sokkal jobb hatású, ha az egyébként a tiszta játékidejét tekintve mindössze egy és háromnegyed órás darabot egyvégtében játsszák el, hiszen a belső, színpadi idő is alig, több ennél. Da azt mindenképpen érdemes lett volna elkerülni, hogy hosszú sötétekkel, leengedett függönynyel szabdalják szét — főleg a második részben — a gördülékenyen felrajzolt cselekményt. Így a nézőben mindig újra fel kell piszkálni az érdeklődést, újra izgalomba kell hozni ahelyett, hogy fogva tartaná, folyamatosan az áramkörbe kapcsolná az előadás. A másik hiba: egy londoni lakásban nem lehet régi típusú magyar fekete telefonkészülék. És ha az egyébként átfestett hűtőszekrényt kinyitják, nem tűnhet elő a cirill betűs felirat a mélyhűtő rekeszen. Ka egy krimi színpadra kerül, akkor annak minden részletében hitelesnek kell lennie különben nem tudunk hinni neki. Takács István Nem kerek évforduló késztetett arra, hogy fölidézzem a vácrátóti hangversenyek múltját. Egy régi újságcikk került a kezembe, a Pest Megyei Hírlap 1986. augusztus 26-i számából. Címe: „Kísérleti” koncert Vácrátóton. A rövid tudósításban a nyilatkozó, a Filharmónia osztályvezetője, Hegedűs Imre arról szólt, hogy bízik abban: Vácrátót lesz Magyarország harmadik olyan idegenforgalmi helyszíne, ahol a szép környezetben jól érzik majd magukat a komoly zene kedvelői. Barokk muzsika Zeke László, az Országos Filharmónia vidéki rendezési osztályvezetője nem szereti a „vidéki” jelzőt: — Sokkal pontosabb és szebb kifejezés az, ami feladatunkat is tartalmazza: a Budapesten kívüli komoly zenei koncertek szervezése, rendezése — magyarázza. — A legjellemzőbb színhelyek: Marton- vásár, Vácrátót, Tihany, Keszthely, Kőröshegy, Debrecen, Pécs, Szeged, Székesfehérvár. Aki rendszeres koncertlátogató, annak például Martonvá- sárról Beethoven jut eszébe. Vácrátóton viszont a barokk zenét, azaz a — ha sarkosíta- ni akarunk — Johann Sebastian Bachtól kezdődő és Mozarttal bezáródó korszak műveit adják elő. — Ez illik ebbe a csodálatos, esztétikai tekintetben is páratlan környezetbe — mondja az osztályvezető. — Szinte személyes ügyünk lett Vácrátót — veszi át a szót Zöld Albertné hangversenyrendező. — 1984-ben célul tűztük ki, hogy a három nyári koncertre legalább ezerötszáz jegyet adunk el. Közel kétszázzal többet-sikerült!-Tavaly pe* helyett kétezerszáznál is na gyobb számban mentek el oda! — Hogyan oldják meg a közönség közlekedését? Hiszen a botanikus kert a vasútállomástól legalább három kilométer. — Ez bizony hosszú ideig nagy gondot okozott! — jegyzi meg Zöld Albertné. — Múlt évtől azonban segít a váci Volán. A város pályaudvarától indít egy buszt, amely a helyszínre viszi a látogatókat • és természetesen vissza is szállítja őket J) Ezen túlmenően az idén már a Dunatours is különjáratot állít be. A bazilika előtt várja majd az utasokat, s ugyanoda érkeznek vissza. Nagy tehát a siker, amely az Országos Filharmónia, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Pest Megyei Tanács és a helyi szervek összefogásának eredménye. A kép azonban nem volt mindig ilyen idilli. Akadtak hullámvölgyek, például — anyagi nehézségek miatt — 1982-ben. Akkor a megyei tanács művelődési osztálya fölkarolta a rendezvényt, s vállalta a következő esztendő kiadásait. Igv maradt meg a hangversenyek folyamatossága. A Filharmónia az idegen- forgalmi támogatásból át tudott csoportosítani Vácrátót javára, s az eddig a helyi szervek által rendezett hangversenyeket 1984-től maga szervezi. Koncert a kastélyban — Keresnek-e még a megyében további lehetőségeket? — Az önök szűkebb pátriája — kezdi Zeke László —, pontosan Budapest közelsége miatt, nehezebb helyzetben van a többinél. Bár az igényeknek ugyanúgy igyekszünk megfelelni, mint az ország más részein. Igaz, hogy a megyében kevesebb a felnőtt koncertek száma, ifjúsági viszont sokkal több van, mint máshol. Még egy hely rejt magában óriási lehetőséget: Gödöllő. Ez azonban csak nagyon távoli terveink között szerepelhet. Hiszen a gödöllői Grassalkovich-kastély rendbehozásához még hosszú évekre van szükség. Az őrboltyáni nagyközségi közös tanács vb-titkárának, Orosz Mihálynénak szívéhez közel álló a vácrátóti hangversenyek ügye. — A járások létezésekor Vácrátóton is működött tanács, ott dolgoztam 1959-től. Kísérletképpen a járásiak két hangversenyt rendeztek a botanikus kertben. Akkori állami díjas igazgatóhelyettes, Újvárosi Miklós ötlete volt, hogy állandó otthont lehetne adni náluk nyaranta a zeneművészetnek — természet a zenében, illetve zene a természetben jelszóval. Nagy volt a helybeliek lelkesedése. Pedagógusok, KISZ-esek, tanácsi dolgozók, önkéntes rendőrök sok-sok társadalmi munkával segítették a rendezvényeket. A székek kirakásától kezdve egészen a forgalomirányításig mindent megszerveztek és elvégeztek. Még a vendégek illő fogadására is volt gondjuk: a bejáratnál népviseletbe öltözött lányok és! fiúk köszöntik az érkezőket. (Azért írom jelen időben, mert ezt a szép szokásukat mind a mai napig megtartották.) S pár kedves szó után még az először idelátogató is otthon érzi magát. Orosz Mihályné tovább folytatja a történetet: — Lényeges változást jelentett, hogy a Filharmónia három éve átvette a rendezést. ők a zenei szakemberek, ők értenek igazán a műsorszámok kiválogatásához. Mint rendszeres látogató mondom: nagyon szép összeállításokat hoznak! Jó lenne azonban, ha egy-egy előadás között több idő telne el. Nézze — mutatja a meghívót —: július 12., 19. és augusztus 2. nagyon közeli dátumok. De a világért sem akarom őket ezzel megbántani! Hiszen továbbra is örömmel és szívesen vállaljuk a hangversenyekkel járó tennivalókat! Sőt, még többet, mint korábban! Tavaly például a tsz egyik üzeme s a tanács közösen felújítottak ezer széket. Jelképes kapu A jellegzetes, hosszú tégla- kerítés szinte már csak jelképesen áll, ugyanis az MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete kapuja mindig tárva. Irigykedik, aki csak bepillant: milyen jó lehet e csodálatos, nyugalmas környezetben, különleges formájú fák, bokrok és virágok közelében dolgozni! — Nyolc esztendővel ezelőtt — meséli dr. Bérezik Árpád —, amikor az intézet igazgatója lettem, a település ismert volt a koncertjeiről is. A botanikus kert évtizedekkel ezelőtt vállalt már magára közművelődési funkciót: lehetővé tette, hogy bárki megcsodálhassa a kertben élő növényeket. Évente százhúszezren fordulnak meg nálunk. Ezt a funkciót bővítette az intézet azzal, hogy helyt ad a koncerteknek. A Filharmónia által kiválasztott zeneművek jól illenek ebbe a rendkívül hangulatos természeti környezetbe. A hangversenyek ügyét egyébként a Közép-Dunavidé- ki Intéző Bizottság is a szívén viseli: tavaly negyedmillióval járultak hozzá a körülmények kulturáltabbá tételéhez, s támogatásuk az idén sem marad el. Az évforduló nem kerek, a történet azonban igen. Biztosak lehetünk abban, hogy — túljutva az „ifjúkor” nehézségein — a hangversenyek sorsa végleg elrendeződött, jó kezekbe került. Vcnnes Aranka Nemzetiségi ismeretterjesztés A német nemzetiségi lakosság körében folytatott anyanyelvű ismeretterjesztő munkáról kezdődött kétnapos országos tanácskozás pénteken Pécsett. Hambuch Géza, a Német Szövetség főtitkára megnyitójában emlékeztetett arra, hogy a Tudományos Ismeretterjesz* tő Társulat és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége által 1985-ben kötött szerződés megteremtene az alapját a néniét anyanyelvű ismeretterjesztő munka kibontakozásának, széles körű alkalmazásának. A TIT-nek szakmailag jól képzett, németül anyanyelvi szinten beszélő előadói gárdája van. a tervszerűen fejlődő nemzetiségi klubhálózat pedig alkalmas keret az előadók és a hallgatók közötti német nyelvű eszmecserére. A főtitkár bejelentette, hogy a nemzetiségi szövetség és az ismeretterjesztő társulat kétnyelvű módszertani kiadványt szándékozik közösen megjelentetni Klubleben — Klubélet címmel. A tanácskozáson Szépe György, a TIT alelnöke és Szende Béla, a Német Szövetség elnöke tartott előadást az anyanyelvi kultúra ápolásáról, a nemzetiségi ismeretterjesztés lehetőségeiről és feladatairól. A konferencia résztvevői szombaton látogatást tesznek a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió pécsi stúdióinak német nyelvű szerkesztőségeiben. Magyar-finn megbeszélések Heikki Kallio, a Finn Tudományos Akadémia igazgatója, a magyar—finn kulturális vegyes bizottság finn tagozatának alélnöke április 21 —25. között megbeszélést folytatott Budapesten a magyar —finn kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Találkozott Láng Istvánnal, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával. Heikki Kalliót fogadta Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár, a magyar —finn kulturális vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke. Rádiófigyelő KORÄN KELŐK. Balogh István riporter ezúttal a dunavar- sányi Petőfi Tsz-be látogatott el mikrofonjával, hogy azokat faggassa életükről, akik olyankor kelnek, indulnak munkába. amikor a legtöbben még az igazak álmát alusszák. A szövetkezet új elnöke, dr. Tisza András, a gazdaság első negyedévi tapasztalatai alapján bizakodóan beszélt, az eddigi eredmények ismeretében számíthatnak a tervek teljesítésére, és mint mondta, a gazdasag vezetői már a jövő évi tervek kidolgozásán fáradoznak. Idén a fo szerep már a közvetlen termelésirányítóké és a szakmunkásoké. Az elnök határozottan állítja, hogy bármennyire fontos is a termőföld minősége a gazdálkodásban, mégsem ez az elsődleges tényező. Rengeteg múlik a technikán és nem utolsósorban az embereken, a jó szakmunkásokon. A Petőfi Tsz-ben a fiatalokra építenek. Nyugodtan bíznak 18—19 éves fiatalemberekre két-három millió forint értékű gépeket is. S hogy tehetik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezek a gépkezelők megbecsülik munkaeszközeiket, szívesen dolgoznak velük. A riportokból legalábbis ez derült ki. Mint ahogy a munka szere- tetéről beszélt a tehenészetben dolgozó fiatal lány is, aki saját bevallása szerint nagyon szereti az állatokat, s ezért a nehéz, megterhelő munkától, a korai fölkeléstől sem riad visz- sza. zgldségfrontAttö RÉS ? I Jókora vihart kavart a szakmában és a közvéleményben is a Skála-Coop akciója, amivel a csillagos égig szökő zöldségárakat igyekezett letörni. Az eredményt különbözőféleképpen lehet értékelni. Egyelőre. Mert a harcnak még nincsen vége. S valószínű, hogy inkább állóháború alakul ki, mintsem villámgyors frontáttörés. Kondor Katalin igyekezett műsorában minél több érdekeltet megszólaltatni, minél több véleményt begyűjteni. Demjén Sándor, a Skála-Coop vezérigazgatója határozottan leszögezte, hogy kitartanak elképzelésük mellett: a zöldség- maffia irreális árainak piaci, közgazdasági eszközökkel való letörése mellett. S nem csak átmenetileg. Hosszú távon akarják rendezni a helyzetet. S természetesen nem kizárólag a paradicsomról van szó, noha most ez vált az árháború jelképévé. A Skála a termelőkkel keresi a kapcsolatot. Olyan együtt- i íűködési formákat ajánl, amelyek biztosítják a tisztességes hasznot a termelőknek. A Skála kész bekapcsolódni a termelési folyamatba is. Sokan kétkedve, mások a kudarcban reménykedve figyelik a Skála erőfeszítéseit. De végződjön bár az árháború az ellenség totális megsemmisítésével, feltétel nélküli kapitulációival, netán' békekötéssel, egy biztos: ennek a csatának egyetlen igazi győztese lehet: a fogyasztó. M. N. P. Pais Dezső-emlékülés Pais Dezsőre emlékeztek születésének 100. évfordulója alkalmából pénteken az Eöt- vös-kollégiumban. Az ELTE- em lékülésen — amelyen a kollégium baráti körének volt tagjai, volt Eötvös-kollégisták, s az intézmény oktatói és hallgatói vettek részt — előadások méltatták a neves nyelvészprofesszornak, a kollégium egykori tanárának életútját, munkásságát. Pais Dezső volt tanítványai közül Fábián Pál egyetemi tanár, Kálmán Béla nyugalmazott egyetemi tanár és Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes . emlékezett a Kossuth-díjas tudós sókoldalú személyiségére, s elevenítette fel pedagógusi és tudományos pályájának állomásait, nyelvészeti kutatásainak legfontosabb eredményeit. Pais Dezső az Eötvös-kollé- gium diákjaként a budapesti egyetemen magyar, latin, görög szakot végzett. Több évtizeden át volt az Eötvös-kollé- gium tanára, s 1937-től 1980- ig a budapesti tudomány- egyetemen a magyar nyelvészettudományi tanszéket vezette. Szó- és hangtörténeti, valamint hely- és szsmély- névkutatásai, a nyelvemlékek magyarázatával, továbbá a szóalaktani és a szóképzési problémákkal foglalkozó művei a magyar nyelvészetet jelentős eredményekkel gazdagították. Egyik legismertebb műve Anonymus Gestájának fordítása volt. H Egyszer már, egy korábbi Színhámélkedtünk a miről. Az apropót akkor is egy Madách kamaraszínházi pro-l dukció adta: Polgár András Töltsön egy estét a Fehér Rózsában című munkája, amely bűnügyi történet lett volna, ha ■igazán sikerül. De nem sikerült, s kivívta azt a kétes értékű dicséretet, hogy egy időben ez volt a legrosszabb színpadi krimi az ország színpadain — pedig elég sokat találhattunk a műfajból, mert legalább tíz színház játszott akkor valamilyen bűnügyi történetet. A krimiről újra szólni most ismét a Madách Kamara új produkciója késztet. Ezúttal egy sok évvel ezelőtti siker felújítását láthatjuk. Nálunk először Kaposvárott került színre ez a darab, Frederick Knott Várj, míg sötét lesz című játéka. Aztán játszotta a budapesti József Attila Színház is. És — nem is olyan rég — a televíziónézők is megismerkedhettek a filmváltozatával, méghozzá a remek Audrey Hepburn főszereplésével nyo- maíókosítva és hitelesítve. Ez a darab a létezhető számtalan krimivariáció közül azt választja, amelyben tulajdonképpen nincs semmi rejtély, semmi titok, nem kell kitalálni, ki az áldozat, ki a tettes, miért öltek meg valakit vagy hogy mikor s hol történt az eset. Itt minden a szemünk előtt történik, a sztori minden mozzanata, fordulata nyílt színen megy végbe, mindent megmutatnak, mindent megmagyaráznak. Akkor hát hol itt a krimi? — kérdezhetnék. Nos, éppen ebben van Knott ügyes trükkje. Ö ugyanis azt alakítja át izgalmas 'történetté (ne nevezzük ezt kriminek), ahogyan a dolgok történnek a színpadján. És ehhez az ahogyanhoz megint csak jó indítóötletet választ: a darab hősnője, Susy Henderson, vak. Egy balesetben elvesztette a szeme világát. És ettől a vak nőtől akarja megtudni három mindenre elszánt gengszter, hogy hol van egy bizpnyos jókora játékbaba, amelyet Susy fényképész férje hozott haza gyanútlanul. Persze nem a baba játékszerértéke izgatja a három fickót, hanem az, amit a baba hasába rejtettek. Mármost ezt a sok ezer fontot érő valamit akarja megtalálni a banditatrió, és ezt akarja megakadályozni Susy. Mit tehet egy gyönge, vak nő három jól megtermett, felfegyverzett, ravasz és gátlástalan férfival szemben — akik ráadásul látnak is? Megpróbálja őket a saját pályájára csalni — azaz úgy teremt magának esélyeket velük szemben, hogy azt használja fel, ami neki előny: a sötétséget. A sötét Susy természetes közege, ö abban otthonosan mozog. Ha a lakásban ég a villany, vagy teljes a vaksötét, neki egyremegy. De nem a három fickónak. Nekik a sötét óriási hátrány. Susy tehát sötétet teremt, és ezzel kiegyenlíti az esélyeket. Talán világos, milyen jól működtethető, mennyire ügyesen kitalált és színpadszerű mindez. Knott abban mester, ami nélkül nincs bűnügyi történet, sem szípadon, sem filmen, sam könyvben: a szituáció kitalálásában, megteremtésében és az utolsó mondatig és mozzanatig logikus, következetes kidolgozásában, végig- vezetésében. Nála, mint minden jó szerzőnél, ez a játék egy lépésről lépésre gondosan megtervezett sakkjátszma, és az izgalmasság,. az érdekesség, a nézőt fogva tartó feszültség, mindaz, ami előttünk megy végbe, attól áll elő, hogy Knott tud bonyolítani. Azaz: tudja úgy lévezetni a játszmát, hogy mindig adódjon valami érdekesség, mindig jöjjön valami bizonytalan, kiszá- míthatálán apróság, maradjon valami pici lehetőség a tévedésre, tehát a játszma legyen kétesélyes. Különben ugyanis Ráczkevei Anna (Susy) és Pacziga Mónika (Glória) a Várj, míg sötét lesz előadásában. Krimi a színpadon
