Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

o Hyem új zászlót, JÓ PROGRAMOT! A zt már tudjuk, hogy milyen KISZ-t nem akarunk — mondták a gödöllői küldöttértekezle­ten. S ha nem is szó sze­rint ebben a megfogalma­zásban, de másutt is el­hangzott —, csak akkor va­gyunk tanácstalanok, ami­kor meg kellene fogalmaz­ni, hogy mit is szeretnénk. Bírálni könnyű, de megha­tározni: hogyan lehetne másként —, az már nehéz feladat. A megyei küldöttgyűlést megelőző vitákat összegző dokumentum is megállapít­ja: az alapszervezetek elfo­gadták, felismerték a tényt, hogy minden közösségnek önmagának kell elemeznie helyzetét, lehetőségeit és to­vábbi feladatait. Ugyanak­kor sokkal több konkrétu­mot, határozottabb irány- mutatást, az elképzelések pontosabb leírását várták a fiatalok. Azt is jelzi ez, hogy min­denütt valóban nagy vára­kozással tekintenénk az if­júsági szövetség közelgő or­szágos számvetése elé. Az említett tanácstalanság el­lenére a vitákon, a küldött­gyűléseken meggyőződhet­tünk arról, hogy a KISZ Központi Bizottságának Mi a teendőnk? című kong­resszusi levele a legégetőbb kérdésekre összpontosított. A beszámolók, a hozzászó­lások arra utaltak, hogy a fiatalok őszintén, önkriti­kusan föl akarják mérni erejüket. Mindenki előtt világos, hogy elsősorban a minden­napi munkában szükséges magasabbra állítani a mér­cét. Követésre méltó példá­kat az elmúlt időszakból is lehet említeni. A központi védnökségekhez való csat­lakozás mellett a KISZ- szervezetek ' egyre inkább a helyi akciókra kon:ei t- rálnak, nagy jelentőségű ezek közül a dabasi Feher- akác Tsz fiataljainak az or­szágos gabonaprogramhoz kapcsolódó védnöksége. Ha némileg háttérbe is szorult az Alkotó ifjúság pályázat, azért egyes üzemekben — Budaflax, DKV — ez a for­ma is hozott eredményeket. Veszített lendületéből az újítómozgalom, sokat tesz­nek viszont a fiatalok a számítógépes kultúra terje­déséért a gazdasági élet­ben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatal mű­szakiak és közgazdászok és a fiatal agrárszakemberek tanácsait a helyi adottsá­goknak megfelelően célsze­rű lenne átszervezni. Az összkép tehát azt mutatja: az ifjúság szellemi tartalé­kai nagyok, használjuk ki jobban! A budaörsi küldöttérte­kezleten fogalmazódott meg, hogy az ifjúságnak ugyan megvannak a sajátos fel­adatai, ugyanakkor az egész társadalom ügye is az ifjú nemzedék boldogulása A közös feladatokból min­denkinek ki kell vennie a részét. Érvényes ez a gaz­dasági munkára, de az élet más területére is. A fiata­lok igénylik is, hogy szá­mítsanak munkájukra, ak­tivitásukra. Sok bizonyíté­kát is adták tettrekészsé- güknek. Tevékenyen vették ki részüket a KISZ tagjai például a tanácsi, a nép­front- és a munkahelyi szakszervezeti választások előkészítéséből. De ugyanaz mondható el a VII. ötéves terv koncepciójának meg­vitatásáról is, amelynek so­rán az ifjúsági szövetség számos javaslatát figyelem­be is vették. Az ifjúságért és mozgal­máért érzett felelősség fo­galmazódott meg az MSZMP KB tavalyi ifjúságpolitikai állásfoglalásában is. De ezt tükrözi a mindennapi gya­korlat: a pártszervezetek folyamatosan figyelemmel kísérik a KISZ tevékenysé­gét, feladatokat és megbí­zatást adnak a fiataloknak. v_ _________ Ne m jelent ez gyámkodás', az önálló kezdeményezés korlátozását. Ahhoz azonban, hrgy a meghirdetett megújul it va­lósággá váljék, magának a mozgalomnak kell megsok­szoroznia erejét. A fiata­lokra gyakorolt befolyás növelésének fontos eszköze lehet a különböző rétegek­kel való differenciáltabb foglalkozás. Ezt célozza a megyei rétegtanácsok meg­alakítása is. Ezzel a fiata­lok kezébe olyan lehetőség kerül, amellyel élve sokkal inkább számukra vonzó programot alakíthatnak ki. A sokat bírált sablonos, ki­ürült formákat új, igényük­nek megfelelő tartalommal tölthetik meg. S ha ezek a rétegtaná­csok jól végzik munkáju­kat, az már fél siker a szer­vezet politikai jellegének erősítésében. Nem csak ar­ról van szó persze, hogy több és főleg érdekesebb, tartalmasabb politikai fog­lalkozásra, vitakörre van szükség. Hanem arról is — és elsősorban arról —, hogy az ifjúsági szövetség a leg­érettebb, legaktínnbo fiata­lokat tömörítse soraiba. Olyanokat, akik mozgósíta­ni tudnak, akik magukkal képesek ragadni társaikat, legyen szó munkáról, vi­lágnézet formálásáról, köz­életi szereplésről vagy akár szórakozásról. Az egész megújulásnak ez a kulcsa. Egyik küldött ezt így fogal­mazta meg: nem új zászlót akarunk, csak jobb progra­mokat, jobb munkát A megyei küldöttértekez­letnek és az azt követő kongresszusnak éppen a < a feladata, hogy ezt a jobb programot kidolgozza. A küldöttekre vár a munka, hogy konkrét, megvalósít­ható javaslatokkal álljanak elő, s majd az egész KISZ- tagság dolga lesz erre moz­gósítani a munkahelyeken, az iskolában vagy a lakó­helyen. Mert egyet kell ér­teni azzal, hogy a fiatalok képesek a legnehezebb küz­delemre, ha értelmes cél áll előttük. Az eddig megtartott helyi küdöttgyűlések tapasztala­tai azt igazolják, hogy a fiatalok tudják, mit várnak tőlük és készek is teljesíte­ni ezt. Ugyanakkor viszont joggal kérik számón a KISZ- től a hatékonyabb, kézzel­foghatóbb eredményeket az érdekvédelemben és az ér­dekképviseletben. Mert ők is azok közé tartoznak, aki­ket az átlagosnál jobban sújt a nehezebb gazdasági helyzet; pályakezdéssel, ott­honteremtéssel. a társada­lomba való beilleszkedéssel küzdenek, művelődés, tanu­lás helyett külön munkára kényszerülnek. Mindez együtt forrása le­het a passzivitásnak, a fá­radtságnak, a közömbösség­nek. S ugyancsak ez ad­ta sok felszólaló szájába az élesebben bíráló szavakat. Innen eredhet a felismerés: túl sokat próbált markolni a KISZ, olyan feladatokat vállalt föl, amelyeknek tel­jesítése meghaladta erejét, hatáskörét. Ésszerű és szük­ségszerű tehát a törekvés, hogy más szervezetekkel kö­zösen álljon ki tagjainak érdekeiért. M a és holnap a megye mintegy 42 ezer ifjú­kommunistájának képviselői vitatják meg eze­ket a kérdéseket Százha­lombattán. Eredményeket könyvelnek el, hiányossá­gokat tárnak föl, tenniva­lókat vesznek lajstromba. Fiatalos hévvel, érett fele­lősséggel. A megyei kül­döttgyűlés helyszíne jelké­pe is elkötelezettségüknek: a tanácskozásnak otthont adó városban KlSZ-véd- nökséggel épült fel az utol­só tíz év legnagyobb ipari beruházása. Országos pél­da. M. Nagy Péter /»#; V#v »/fft Ifi# VilflC PROICTARJRI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST TINACS MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS LAPJA A MEGYEI XXX. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Ara: 2,20 forint 1986. Április 26., szombat Díszpolgárokat avattak A felnőttkorba ért a város Az ünnepi tanácsülés részvevőit köszönti Herczenik Gyula. Az elnökség első sorában mel­lette balról jobbra: Balogh László, dr. Papp Lajos, Krasznai Lajos, Cscrvenka Ferencné és dr. Korom Mihály. Ünnepi ülést tartott pénte­ken a Gödöllői Városi Tanács. Az eseményre meghívást kap­tak mindazok, akik a húszesz­tendős város életének tevé­keny tanúi voltak, mint város­lakók, vagy a politika, a köz­élet és a gazdaság legkülönfé­lébb területein sokat tettek és tesznek Gödöllőért. Így részt vett az ünnepségen Cservenka Ferencné, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, az Or­szággyűlés alelnöke, dr. Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának el­nöke, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja, a parlament alkotmányjogi bi­zottságának elnöke, Krasznai Lajos, a Pest Megyei Pártbi­zottság első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnö­ke, Herczenik Gyula, a váro­si pártbizottság első titkára, Papp István, a városi tanács A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és közös válla­latok múlt évi gazdálkodásá­nak eredményeiről és az idei feladatokról tartott küldött- gyűlést tegnap Budapesten, a, Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában a Pest Megyei TE- SZÖV. Az ülésen jelen volt Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese, Cson­ka Tibor, a Pest Megyei Ta­nács elnökhelyettese, dr. Né­meth Ferenc, a Fővárosi Ta­nács mezőgazdasági főosztály­vezető-helyettese, lhászi Jó­zsef, a TESZÖV titkára és sok más társadalmi intézmény képviselője. Kiss P. Lászlónak, a TE­SZÖV elnökhelyettesének megnyitója után dr. Gyovai Pál. a TESZÖV titkárhelyet­tese ismertette a múlt évi eredményeket és a további tennivalókat. Hangoztatta, hogy az elmúlt öt esztendő­ben, ha az 1981-es gazdál­kodási körülményeket stati­kusnak tekintjük, összesen több mint 2 milliárd forint­tól, azaz egy egész évi nye­reségtől estek el a megye szö­vetkezetei. Ebben alapvetően a szigorodó közgazdasági sza­bályozók változása játszott közre. Ugyanakkor nehezí­tette a gazdálkodást a több éves aszály is. Sikerként könyvelhető el az is, hogy a gabonaprogra­mot évi 2,5 százalékos átlag­növekedéssel 112,5 százalékra teljesítették az üzemek. A húsprogramot is túlteljesítet­ték 5 százalékkal. Az egy fő­re jutó munkabér 5 év alatt 52 ezer forintról 70 ezer fo­rint fölé emelkedett. Az el­múlt időszakban nagy Válto­zás következett be a költség- vetési kapcsolatokban is. Ta­valy 5,5 milliárd forinttal já­elnöke, dr. Szirmai Jenő, az OTP nyugalmazott vezérigaz­gatója és dr. Mondok Pál, a megyei tanács nyugalmazott elnöke. Bessenyei Ferenc színmű­vész szavalata után Herczenik Gyula köszöntötte a nevezetes jubileumát ünneplő város ta­nácsa tagjai*- s a vendégeket, majd Papp István tanácselnök elevenítette fel Gödöllő útját az Európa egyetlen egyetemi faluja státustól a mai hely­zetig, amikor is a város az ag­Az Állatorvostudományi Egyetemen pénteken tartott ünnepségen adták át az 1985. rultak hozzá a Pest megyei szövetkezetek a költségvetés­hez, amiből 1,2 milliárd forin­tot kaptak vissza. A népgazdasági célkitűzé­sekkel összhangban az előző öt év átlagához viszonyítva 12 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést az új tervidőszak alatt. rárkutatás központja, s hama­rosan a biotechnika fellegvá­rává válik. A fejlődés állomá­sai szembetűnőek; a várossá nyilvánításkor alig húszezer, ma több mint harmincezer ál­lampolgára van Gödöllőnek, számos új munkahely létesült, dinamikus volt a lakásépítés, megteremtették az alapellá­tást, az infrastruktúrát, s ma már kereskedelmi centrum a körzetben élő száznegyvenezer ember számára is. Megduplá- (Folytatás a 3. oldalon.) évi országos tej- és hústerme­lési versenyben legjobb ered­ményt elért nagyüzemeknek és kistermelőknek a díjakat. A vetélkedésre tavaly több mint hatszáz nagyüzem és tíz­ezer kistermelő nevezett. Kö­zülük különböző kategóriákban 44 állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet képviselő­jének és tíz kistermelőnek Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes nyújtotta át a díja­kat. A jubileumi verseny nagy­díját a kocséri Petőfi Tsz kapta. A gazdaság az elmúlt tíz év alatt nyolc alkalommal lett a verseny első helyezett­Határozat a kitüntetésekről Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál elnök tájékoz« tatta a testületet Ibrahim Ba- damosi Babangida vezérőr­nagynak, a Nigériai Szövetsé­gi Köztársaság elnökének meghívására április 20. és 24. között Nigériában tett hivata­los, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájé-; koztatót tudomásul vette, a megállapította, hogy a láto­gatás és a magas szintű tár­gyalások jól szolgálják a Ma-; gyár Népköztársaság külpoli­tikai törekvéseit, A továbbiakban áz Elnöki Tanács határozatot hozott a termelőmunka területén kifej­tett kimagasló és példamuta­tó tevékenységért, valamint a szocialista brigádmozgalomban elért kiemelkedő eredmények elismeréseként adományozásra kerülő kitüntetésekről. A testület ezután bírákat mentett fel és választott meg, s más időszerű kérdésekről tárgyalt. Viktor Csebrikov elutazott Budapesti tárgyalásainak be­fejeztével pénteken elutazott Budanestről Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke, aki a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak meghívására április 23. és 25. között hivatalos baráti lá­togatáson tartózkodott hazánk­ban. A látogatás során Viktor Csebrikov megbeszéléseket folytatott Kamara János bel­ügyminiszterrel a két felet köl­csönösen érintő kérdésekről. Viktor Csebrikovot fogadta Kádár János, az MSZMP fő­titkára. Viktor Csebrikov búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Kamara/János. Jelen volt Borisz Sztukalin. a Szovjetunió magyarországi nagykövete. B. Z. je. BEMUTATÓ, FÓRUM, MŰSOR PEST MEGYE A SAJTÓ HÁZÁBAN P"* ............,:N Pe st megye bemutatkozik — adtuk hírül lapunk hasábjain az elmúlt napokban több­ször is. Tegnap, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége székházában került sor a Pest megyei sajtónapra, melynek háromszáznál több vendége, résztvevője volt. Kiállítások nyíltak, reprezentálva a megye képző- és fotóművészeiét, iparát. Termék- bemutatóval és kóstolóval várták vendégei­ket a megye termelőszövetkezetei, állami gaz­daságai és élelmiszeripari üzemei. Bemutatták a megyében élő, alkotó írók, költők, művi szék és tudósok könyveit, hanglemezeit. Ft rumot tartottak, melyen szó esett Pest mt gye gazdasági, társadalmi kérdéseiről, s nt vés előadóművészek, együttesek közreműkt désével adtak ízelítőt kulturális életünkről Képünkön Kapalyag Imre. a MUOSZ ft titkárhelyettese köszönti a Pest megyei sa. tónap résztvevőit. (Részletes tudósításunk a 7. oldalon.) TESZÖV-küidöttgyűlés Nehezebb a gazdálkodás A kocséri Petőfi Tsz sikere Nagydíj a versenyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom