Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

I TÁMOGATJUK A SZABADSÁGUKÉRT ÉS FÜGGETLENSÉGÜKÉRT KÜZDŐ NÉPEK HARCÁT! Szíria és Irán címére Újabb amerikai fenyegetőzés Reagan elnök szerdán Szí­riát és Iránt is katonai akció­val fenyegette meg arra az esetre, ha bebizonyosodnék, hogy részük van amerikaiak ellen elkövetett merényletek­ben. Egy amerikai újságíró­csoportnak azt mondotta, hogy „amennyiben közvetlen bizo­nyíték lenne” a két ország közreműködésére ilyen ak­ciókban, akkor elrendelné vá­rosaik bombázását. A Fehér Ház sürgősen igye­kezett csökkenteni az elnök kijelentéseinek hatását: tiszt­ségviselői azt mondották, hogy egyelőre nincs összefüggés a terrorcselekmények és Szíria, illetve Irán között, s ha ta­lálnak is erre bizonyítékokat, az Egyesült Államok „előbb más módszereket alkalmaz­na”, így diplomáciai és gaz­dasági szankciókat, s csak a legvégső esetben kerülhetne sor katonai intézkedésekre. Az újságírók azzal kapcso­Elleniétes álláspontok a napirendről Készülnek az arab csúcsra A marokkói uralkodó ta­nácsadója csütörtökön Tunisz­ban — az Arab Liga székhe­lyén — arról adott tájékozta­tást, hogy a jövő hét elején Marokkóban valószínűleg meg­rendezik az arab országok sür­gősségi csúcsértekezletét. A megbízott, Mohamed Avad, megbeszélést folytatott Sedli Klibivel, a liga főtitkárával, aki viszont előző nap a kü­lönböző arab fővárosok véle­ményét kérte ki. Az ülést hét­főn nyitnák meg Fezben, a muzulmán vallás patinás ma­rokkói fellegvárában, ameny- nviben az előkészületek siker­rel járnak. A konferencia összehívását Líbia kérte április 16-án, mi­után amerikai agresszió érte. A csúcsértekezlet összehívását, amennyiben azon csak a Líbia ellen elkövetett amerikai ag­ressziót tárgyalnák meg, a ko­rábban vonakodó Szíria is tá­mogatja. Legalábbis ilyen szeL lemben nyilatkozott az ország külügyminisztere. Faruk as- Saraa, egy libanoni hetilapnak, s közlését előzőleg — csütörtö­kön — publikálták. Az első arab kormányzat, amely a ma­rokkói meghívást elfogadta, az Egyesült Arab Emírségek volt. Abu Dzabiban — az államszö­vetség fővárosában — Ahmed ben Szuda, a marokkói ural­kodó másik tanácsadója kö­| zölte ezt, hozzáfűzve: „a csúcs- | konferencia minden arab vo- I natkozású kérdés fóruma lesz”. A megfogalmazás kétségessé teszi azt, hogy a konferenciá­ra sor kerül azon az alapon, amelyre a liga két kulcsállama — Szíria és Líbia — helyez­kedett. Köztudomású, hogy mindkettő az amerikai agresz- szió megtárgyalását sürgette. Bár a Tripoli és Bengázi ellen végrehajtott amerikai légitá­madást minden arab ország el­ítélte, vagy aggályokkal fogad­ta, soraik megoszlanak. Szaúd- Arábia és az öböl mentiek fő­leg arra összpontosítanak, hogy Irán és Irak háborújában a liga Irakkal, ne pedig Irán­nal legyen szolidáris. Ez a tö­rekvés szöges ellentétben áll mind Szíria, mind pedig Líbia diplomáciájával. Másrészt a Nyugat-barát arab államok vi- szolyognak az Egyesült Álla­mok egyértelmű megbélyegzé­sétől. Az iráni—iraki konflik­tus volt a fő oka annak, hogy az 1985-ben, ugyancsak Ma­rokkóban rendezett arab csúcs- értekezlet csonka maradt. A tavaly augusztusi, Casablancá­ba összehívott konferenciát még inkább zavarta a jordá- niai uralkodó, Husszein, illet­ve Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője közötti együttműködési megállapodás, amihez az Arab Liga hozzájárult. Howe: „Hóbortos képzelgés " Vita az angol akóházban „Hóbortos képzelgésnek” minősítette Geoffrey Howe külügyminiszter az angol al­sóház szerda esti vitájában az ellenzéki interpellálóknak azt a feltételezését, hogy Thatcher miniszterelnök „kitöltetlen csekket” adott volna Reagan elnöknek akár atomfegyver bevetésére is a Líbia elleni támadásban. Amint a külügy­miniszter hangoztatta, atom­fegyver felhasználásának kér­dése „fel sem vetődött” az angliai támaszpontokról kiin­duló amerikai légitámadást megelőző angol—amerikai megbeszélésen. Mindez távolról sem nyug­tatta meg az ellenzéket, mi­vel részletes tájékoztatást kö­vetelő napirendi indítványuk éle voltaképpen annak megál­lapítására irányult, hogy a brit kormányfő — amint par­lamenti nyilatkozatában elis­merte — teljes mértékben az amerikaiakra bízta az angol földről felszálló amerikai va­dászbombázók által bevetett fegyverek megválasztását. A Tripoli és Bengázi lakónegye­deiben véghezvitt pusztításról, összeroncsolt gyermekekről és asszonyokról bemutatott drá­mai tv-jelentések, majd az angol állampolgárok ellen végrehajtott terrorcselekmé­nyek miatt támadt közhangu­latban a kormány különösen sebezhetővé vált azzal a vád­dal szemben, hogy Reagan „repülőgép-hordozó hajóvá” tette a szigetországot. Ezt a vádat fejlesztette to­vább Denis Healey, a mun­káspárti árnyékkormány kül­ügyminisztere, amikor az in- terpellációs vitában tudni akarta: vajon Howe közölte-e európai kollégáival, hogy kor­mánya nem óhajtja még egy­szer eljátszani az amerikaiak trójai falovának szerepét a királyi légierő támaszpontjai­nak átengedésével, ha Reagan elnök netán újabb katonai akciót akar végrehajtani va­lamely, általa terrorizmus melegágyának minősített ál­lam ellen? Az ilyen szónoki kérdések­re, természetesen az alsóház­ban nem szoktak a miniszte­rek válaszolni. Healey is csu­pán azt kívánta aláhúzni, hogy a líbiai ügy legfőbb ta­nulsága — a munkáspárti programnak megfelelően — az, hogy Angliát meg kell szabadítani az amerikai atom­fegyverektől. Időzített pokolgép ? Tegnap robbanás Londonban Nagy erejű robbanás ron­gálta meg London központjá­ban csütörtökön reggel — he­lyi idő szerint 5 óra tájban — a British Airways légitár­saság irodáit. Az angol fővá­ros egyik legforgalmasabb su- gárútján, az Oxford streeten emelkedő hatemeletes épület­ben tűz keletkezett, amelyet a percek alatt kivonuló tűz­oltók gyorsan elfojtottak. A rendőrség a környéket lezár­ta. Feltételezik, hogy időzített pokolgép okozta a robbanást, s további robbanószerkezetek után kutatnak. A robbanás környékének lezárása nagy forgalomtorlódást okozott London központjában. latban tették fel kérdésüket az amerikai elnöknek, hogy egyes, terrorcselekményeket végrehajtó csoportokat össze­függésbe hoztak Szíriával, il­letve Iránnal. Megkérdezték, hogy adott esetben a két or­szág fővárosának bombázását is elrendelné-e. „Igen, meg­tennénk” — volt az elnök vá­lasza. Mint jelentettük, szer­dán korábban egy beszédében Líbiát fenyegette meg újabb katonai akcióval. Reagan egyébként nyilat­kozott külföldi újságíróknak is: azoknak az országoknak tudósítói készítettek vele in­terjút, amelyek jelen lesznek a tokiói csúcstalálkozón. Az amerikai elnök lelkes dicsé­retben részesítette az interjú­ban Margaret Thatcher brit miniszterelnököt azért, hogy — a Líbia elleni bombázás­ban részt vett, brit támasz­pontokról kiindult amerikai repülőgépek felhasználásának engedélyezésével — „ismét be­bizonyította: Nagy-Britannia a legszilárdabb szövetséges a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben”. Reagan sajnál­kozásának adott hangot amiatt, hogy „ez a nagyon bá­tor politikai tett” most prob­lémát okoz a brit miniszter- elnöknek. ★ Az amerikai vadászbombá­zók és felderítőgépek tovább­ra is folytatják repüléseiket a líbiai partok közelében — je­lenti a TASZSZ hírügynökség az amerikai AP hírszolgálati irodára hivatkozva. Az America repülőgép-anya- hajóról felszálló gépek repü­léséről nem értesítették előre a nemzetközi légiirányítási szolgálatokat, veszélyeztetve így a térség polgári légi közle­kedésének biztonságát. Öböl menti háború Összecsapások Hadijelentéseiben mindkét szemben álló fél megerősítette, hogy szerdán heves harcok folytak az iraki—iráni front északi szakaszán, a kurdisz- táni hegyvidék területén. Az iráni csapatok négy je­lentős iraki támadást vertek vissza ezen a területen — jelentette a Reuter brit hír- szolgálati iroda egy teheráni katonai közleményre hivat­kozva. A közlemény szerint az iráni egységek jelentős veszteségeket okoztak az iraki támadóknak a Sajed Han mellett lezajlott több mint hatórás ütközetben. Az iraki bombázások következtében öt személy megsebesült. A bagdadi rádióban felolva­sott közleményből viszont az derül ki, hogy az iraki csapa­tok szerdán ugyanezen a frontszakaszon 17, eddig iráni kézen levő állást foglaltak vissza, szétzúztak két ellensé­ges dandárt és jelentős szá­mú foglyot ejtettek. Hamenei iráni miniszterel­nök szerdán szigorú takaré­kosságot követelt, hogy az ország csökkenő olajbevételei ellenére is biztosítani tudják az anyagi eszközöket a hábo­rú folytatásához. Szófiában ülésezik a Békevilágtanács A jelenkor problémái Csütörtökön délelőtt a szó­fiai Ludmilla Zsivkova Kul­túrpalotában megkezdte mun­káját a Békevilágtanács ülés­szaka. A négynapos tanácskozáson 142 ország oekeszervezeteinea és háboruellenes mozgalmai­nak több mint félezer vezető képviselője vesz részt. Az ülés­szak első plenáris ülésén hang­zik el 'fodor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának, a Bol­gár Államtanács elnökének üdvözlő beszéde, majd a részt­vevők rendkívüli teljes ülést tartanak a Líbiával vállalt nemzetközi szolidaritás jegyé­ben. Délután szólalt fel Romes Csandra, a BVT elnöke, aki beszámolt a Békevilágtanács legutóbbi ülésszaka óta eltelt időszakban végzett munkáról, szól a nemzetközi békemozga­lom előtt jelenleg álló legfon­tosabb feladatokról. Ugyan­csak az ülésszak első munka­napján hangzik el, Jurij Zsu- kovnak, a szovjet békevédelmi bizottság elnökének felszóla­lása. A BVT szófiai ülésszakán a teljes üléseken kívül munka­Róma a SALT—II megállapodásról Olasz—amerikai tárgyalás bizottságokban foglalkoznak a jelenkor legfontosabb problé­máival, a fegyverkezés ellen küzdő nemzetközi erők főbb feladataival. Mint Romes Csandra, a BVT elnöke szófiai sajtónyilatkoza­taiban hangsúlyozta, a szerve­zet arra törekszik, hogy erő­sítse együttműködését a BVT- ben nem képviselt békemoz- galmakkal és háborúellenes csoportokkal. Utalt arra, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nemzetközi bé­kemozgalom egységét és dina­mizmusát növelő akciók meg­vitatására és kidolgozására. Kiemelte, hogy a BVT kész együttműködni a világ vala­mennyi olyan szervezetével, mozgalmával és csoportjával, amelyek a béke védelmében és a fegyverkezés ellen lépnek fel. Az ülésszakon részt vesz aa Országos Béketanács küldött­sége, Sebestyén Nándornénak, az OBT elnökének, a Békevi­lágtanács alelnökének a veze­tésével. Giovanni Spadolini olasz hadügyminiszterrel tárgyalt csütörtökön Paul Nitze, Rea­gan amerikai elnök leszerelési főtanácsadója. Nitze tájékoz­tatást adott a szovjet—ameri­kai leszerelési tárgyalásokról, a SALT—II egyezmény meg­tartásával kapcsolatos kérdés­ről. valamint a nemzetközi terrorizmus kelet—nyugati kapcsolatokra gyakorolt hatá­sáról. Közlés szerint megtárgyal­Amerikai segély a Falap-szigeteknek Reagan ázsiai körútja Reagan elnök ázsiai kőrút­jának előestéjén az amerikai kormány bejelentette: jelentős összegű rendkívüli segélyt szándékozik nyújtani a Fü- löp-szigetek új kormányának. A kormány a korábban — még Marcos elnöksége idején — meghatározott összegen fe­lül a jelenlegi pénzügyi évben 100 millió dollárt kér erre a célra a kongresszustól, s meg akarja gyorsítani a már ko­rábban megszavazott segély- összegek folyósítását. A Fehér Ház azt is bejelen­tette, hogy Reagan elnök ázsiai útja előtt telefonon érintkezésbe lép Aquino el­nökasszonnyal. Az amerikai elnök eddig még nem vette fel a közvetlen kapcsolatot az ország új államfőjével — a mostani bejelentés, az újabb segélyek tervével együtt, mintegy megnyugtatásul szol­gál: Washington támogatni kívánja az új kormányzatot. Reagan ázsiai útja során, az indonéziai Báli-szigeten, találkozik majd a Fülöp-szi- getek új alelnökével, Salva­dor Laurellel. Laurel kül­ügyminiszteri minőségében lesz Báliban, az Asean tagál­lamainak tanácskozásán. Reagan pénteken indul két­hetes ázsiai útjára, amelynek során részt vesz a vezető tő­kés államok tokiói csúcsérte­kezletén. NDK-NSZK: Első ízben létesített testvér- városi kapcsolatot az NDK és az NSZK egy-egy városa. Az NDK-beli Eisenhütten­stadt és az NSZK-beli Saar- louis vezetői szerdán írták alá az erről szóló megállapo­dást, amelyet a városok taná­csai szeptemberben hagynak véglegesen jóvá. A megállapodás kiegészíté­seként aláírt 1986-os jegyző­könyv szerint még az idén sor kerül számos kulturális cso­port és sportküldöttség köl­csönös vendégszereplésére, if­júsági delegációk és különbö­ző szakmai küldöttségek cse­réjére, valamint számos közös tanácskozásra. Osztrák választási kampány Waldheim ellen és mellett A köztársasági elnök beszé­de igazolta, hogy nem a Szo­cialista Párt áll a Kurt Wald­heim ellen folyó kampány mö­gött, hangoztatta csütörtökön a sajtó előtt Fred Sinowatz oszt­rák kancellár. Rudolf Kirch­schläger államfő keddi televí­ziós beszéde a Szocialista Párt véleménye szerint mindeneset­re megerősítette azt a vádat, hogy Waldheim, a Néppárt je­löltje a köztársasági elnök posztjára, „gondatlanul bánt az igazsággal”, s ezzel külföl­dön Ausztriával szemben bi­zalmatlanságot, az országban pedig bizonytalanságot keltett. Sinowatz szerint egyébként az államfő beszéde megerősí­tette, hogy Kurt Waldheim hi­tele továbbra is kétes. A lé­nyeg mindenesetre az. hogy május 4-én nem Waldheim el­len. vagy mellett kell szavazni, hanem két jelölt között kell választani. Alois Mock, a Néppárt elnö­ke csütörtöki sajtóértekezletén ugyancsak elismeréssel méltat­ta Kirchschläger államfő ál­lásfoglalását a Waldheim-ügy- ben. ták Mihail Gorbacsov leg­utóbbi, a hagyományos fegy­verzetre vonatkozó leszerelési javaslatát is. Spadolini a ta­lálkozó után újságíróknak ki­jelentette: Washington a je­lek szerint a szovjet javaslat tanulmányozásának elején tart. Az olasz kormány támogat minden lépést, amely általá­nos, egyenlőségen alapuló és ellenőrizhető leszerelési egyez­mény megkötésére irányul, és a fegyverzet kiegyensúlyozott csökkentéséhez vezet — mondta Spadolini. A római kormány — Bonnhoz hason­lóan — azt tanácsolja ameri­kai szövetségesének: továbbra is tartsa be az 1979-ben meg­kötött SALT—II egyezményt. Nitze előzőleg, szerdán Bet­tiim Craxi olasz külügymi­niszterrel folytatott megbeszé­léseket, római látogatása előtt Londonban és Bonnban tájé­koztatta a szövetségeseket. Bohusltt v Chnoupek Moszkvában Bohuslav Chnoupek, cseh­szlovák külügyminiszter, a CSKP KB tagja a szovjet kormány meghívására csütör­tökön hivatalos baráti láto­gatásra Moszkvába érkezett. A repülőtéren Eduard Se- vardnadze. az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter és több más hivatalos szemé­lyiség fogadta őt. Francia nemzetgyűlés Bizalmi kérdés Csütörtökön befejeződött az általános vi'íá a francia nem­zetgyűlésben a kormány ter­vezett gazdásági és pénzügyi rendeletéinek kerettörvényé­ről. Az első nap heves szópár­bajai után alábbhagyott az iz­galom. főleg azért, mert Jacques Chirac miniszterel­nök egy tévé-beszélgetésben közölte, hogy a kormány rö­videsen a bizalmi kérdés fel­vetésével Véget vet a további parlamenti vitának és a mó­dosító kísérleteknek. A Nyugat hibájából nincs haladás Leszerelési konferencia Genfben csütörtökön véget ért a leszerelési konferencia idei ülésszakának első szaka­sza. A záróülésen a részvevő 40 ország képviselője előtt Viktor Iszraeljan, a szovjet küldöttség vezetője bírálta az Egyesült Államokat, mert ka­tonai fölényre akar szert ten­ni, és akadályokat gördít a két- és sokoldalú fegyverzet- ellenőrzési tárgyalások elé. Az Egyesült Államok — mutatott rá Iszraeljan — a nevadai atomrobbantásokkal, a „csil­lagháborús’’ program kibonta­koztatásával és a Líbia elleni légitámadásokkal válaszolt a szovjet leszerelési javaslatok­ra. A konferencia figyelmének középpontjában — írta a TASZSZ genfi keltezésű be­számolójában — a Szovjetunió nagyszabású kezdeményezései álltak. Többek között a ja­nuár 15-én Mihail Gorbacsov által vázolt program a nuk­leáris és más tömegpusztító fegyverek 2000-ig való teljes felszámolásáról, vagy a mi­nap kifejtett legújabb javas­latok. amelyek a vegyi fegy­verek betiltását sürgetik, ha­tékony ellenőrzési ajánlattal párosítva. A Szovjetunió épí­tő szellemű irányvonala széles támogatásra talált más szo­cialista, s el nem kötelezétt országok részéről. A konferencián az Egye­sült Államok és más NATO- országok hibájából ezúttal sem sikerült lényegi előrehaladást elérni a leszerelési kérdések megoldása terén — hangoz­tatja a TASZSZ. A leszerelési értekezlet ülésszakát június 10-én foly­tatják. MRS. SIMPSON ELHUNYT A Buckingham Palace, az angol királyi udvar csütörtö­kön bejelentette, hogy 89 éves korában Párizs környéki ott­honában elhunyt a windsori hercegnő, aki a harmincas években Mrs. Simpson néven vált VIII. Edward király óriá­si vihart kavaró románcának világhírű hősnőjévé. Az angol királyság történe­tében VIII. Edward volt az el­ső uralkodó, aki önként le­mondott trónjáról. Koronáját 1936-ban tette le, hogy felesé­gül vehesse az amerikai Simpson asszonyt. Az akkori kormány szemében Mrs. Simp- sont kétszeri válása alkalmat* lanná tette a királynéi szerep­re. Történészek ma is vitat­koznak azon, hogy a királyi frigyhez szükséges kormány- beleegyezés megtagadásában Simpson asszony előélete mel­lett milyen szerepet játszott Edward „kacérkodása’* a hitlerizmussal. Windsor hercegének címére cserélve fel a királyi jogart. Edward nőül vette Párizsban Mrs. Simpsont, akivel halálá­ig, 36 évig élt önkéntes szám­űzetésben, főleg Franciaor­szágban. A windsori hercegnő utolsó éveit ágyhoz kötötten élte le. Utoljára 1978-ban hallatott magáról, amikor sikertelenül próbálta megakadályozni az angol TTV-t egy románcukról készült tv-sorozat bemutatásá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom