Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

lekkel bizonyítottak Kevesebb adót fizetnek Az általános jövedelemadó­ról szóló módosított 45 1983. (XI. 20.) PM. sz. rendelet 15. paragrafus 1. bekezdése szerint a telephely szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizott­sága — az érdekképviseleti szerv véleményét meghallgat­va — a meghatározott helyi ipari, kereskedelmi, kommu­nális, műemlékvédelmi fel­adatok megvalósításában je­lentősen közreműködő kisipa­rosokat vagy magánkereskedő­ket egy adóévre adóalapot csökkentő kedvezményben ré­szesítheti. A kedvezmény mér­téke (levonás az egyébként adóköteles jövedelemből) 120 ezer forintig terjedhet. — Maglódon már hagyomá­nya van, hogy a magánkisipa­rosok nemcsak szavakkal, ha­nem tettekkel is igazi segít­séget adnak kulturális létesít­mények, iskolák, óvodák, köz- intézmények szakipari mun­káinál. Az utóbbi időben egy­re többen tettekkel bizonyít­ják falujuk, a közösség iránt érzett szeretetüket. törődésü­ket. Legutóbbi nagy jelentő­ségű segítségük a Petőfi Sán­dor Művelődési Ház, illetve a kiegészítő tantermek munkái­nál mutatkozott meg. ahol is több száz órát dolgoztak a kis­iparosok — önzetlenül. A GAMESZ épületének megvalósításában jelentős mennyiségű munkát vállaltak A Maglódi Nagyközségi Ta nács VB szakigazgatási szerve kérte a_K!OSZ gyömrői alap­szervezetének a javaslatát az adóalap csökkentéséhez nyolc maglódi kisiparosnak. A KIOSZ gyömrői alapszervezete az adóalap csökkentését java­solta, így a tanács vb hetven­ezer forinttól 35 ezer forintig adóalap-csökkentő kedvez­ményben részesítette őket. Az intézkedésből kitűnik, hogy a nagyközségi tanács tettekkel is méltányolja a kis­iparosok települést segítő nagyszerű munkáját. M. F. javítják és porral töltik Vasadon, a Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetkezet tűzoltó- készülck-javító ágazatában évente mintegy 8,5 millió forint értékű munkát végeznek el az ott dolgozók. Porral töltik fel, javítják cs nyomás alatt kipróbálják a különféle készüléke­ket. Képünkön Szabó László az úgynevezett 50 kilós nitrogén­meghajtású poroltóra szereli fel a tömlőt. (Hancsovszki Já­nos felvétele) Kemencéhez, kazánhoz Tűzálló falazóanyagok Korszerűsítik a tüzelőberen­dezések, a kemencék és a ka­zánok belső tűzálló falazó­anyagainak, a különféle sa- mott-termékeknek, betonoknak és döngölömasszáknak a gyár­tását a Magnezitipari Művek­ben, ehhez 280 millió forin­tért felújítják a vállalat alu- míniumszilikát gyáregységének egyik telepét. A rekonstrukció eredménye­ként jelentősen javulnak az itt dolgozók munkakörülmé­nyei. a tűzálló anyagok minő­sege a korábbiaknál jobb és egyenletesebb lesz, s lehető­ség nyílik a megrendelések rugalmasabb kielégítésére. A felújítás során átalakít­ják a már elavult előkészítőt, korszerűsítik az alapanyagok őrlését, keverését és adagolá­sát, új berendezések munkába állításával automatizálják az adagok kimérését, pontosabbá teszik minden egyes gyártási tétel összeállítását. Lebontot­ták a falazótéglák kiégetésére szolgáló régi, már csaknem 100 éves körkemencét, helyet­te magasabb technológiai szín­vonalú alagútkemencét építe­nek. Ennek üzembe állításával a korábbiaknál jóval rövidebb idő alatt égetik majd ki a nyers téglákat késztermékké és könnyebb lesz a kemencét kiszolgálók dolga is, a téglá­kat formázó préseket már ko­rábban kicserélték méretpon- tosabb, nagyobb teljesítményű berendezésekre, így az egész technológiai folyamat egysé­ges. korszerű rendszert fog al­kotni. A telep felújítását az év vé­gére fejezik be. Az itt készülő termékek tartósságának, minő­ségének javulásával a felhasz­nálók forintokkal mérhető elő­nyökhöz jutnak, hiszen nem mindegy, hogy például egy acéiolvasztó kemencét milyen időközönként kell leállítani a megrepedezett, elöregedett belső falazat átépítése miatt. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM. 96. SZÁM 1.986 ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK Néhány tisztázandó kérdés Hány év az a kétszáz esztendő? Az újratelepítés 200. évfor­dulóját ünnepli a híres sava­nyú káposzta hazája, a körzet legnagyobb települése, Vecses. Ilyenkor a község múltja iránt érdeklődő szívesen bele­lapoz a helység történetét fel­elevenítő monográfiába, pub­likációkba. Olykor éppen a, véletlen készteti erre, mint e sorok íróját is. A minap két hölgy szállt fel Vecsésen a vonatra. A ve­lem szemközti ülésen foglal­tak helyet, s beszélgettek. Rö­videsen kiderült, hogy a Fel ső-telepen lakhatnak, s az anyós és menye ül egymás mellett. A fiatalabb mondta, hogy a férje a brigáddal Ve- csés fennállásának 200. évfor­dulójára készül, s gyakran késő estig dolgoznak a honis­mereti körrel az előkészítő munkákon. Az anyós kijaví­totta : — Talán az újratelepítés, s nem a fennállás jubileumára! — Mit tudom én, hogy me­lyikre, de ae este olyan meg­hívót hozott, amin ott állt: Vecsés 200 éves.’’ Aki azt hiszi, hogy egysze­rű félreértés lehet, az aligha­nem téved. Ugyanis hasonló félreértés, vagy hasonló okok­ra visszavezethető eltévelye­dés a vecsési múltban tájé­kozottabb értei miségieknél is előfordulhat. Nem is régen az egyik vecsési tanár a Monori Hírlaphoz küldött levelében javasolta, hogy a Halmi-telep nevét hangzatosabb névre cse­réljék, mert az a Hatany- Deutsch uraságra emlékeztet. Ha az András-telepet említi, talán nem szállók vele vitá­ba. Nem azért, mintha nekem ez a telep kevésbé lenne szim­patikus. Sőt! Miből adódhatnak az ilyen melléfogások? Csak az 50-es évekre jellemző, még felbuk­kanó téves ügybuzgóság lenne az oka? Nem. Oka alapvetően a helyi múltban való jártas­ság hiánya. A középkorban általános szokás volt, hogy a birtokos családok előneveiket, neveiket birtokaikról kapták. Akkor még ez a név nem y- ra, hanem i-re végződött, s olykor, a birtokszerzésnek megfelelően, egy-egy ember életében változhatott is. Min­den bizonnyal a Halmy- Deutsch név is ezt jelzi, bár ebben az esetben inkább a re­formkorban, majd a XX. szá­zad első harmadában gyako­Levelesíádánkból Gombaölő hatásuk nincs Élednek a kertek, s a ne­hezen megérkező igazi tavasz ellenére is sokan dolgoznak már a szőlőkben, gyümölcsö­sökben. házikertekben. Mun­kájukat segítendő közöltük áp­rilis 15-i számunkban a Vi­rágzáskor élednek a kártevők című cikkünket, amelybe saj­Kulturális programok Ecseren csütörtökön 10 órá­tól nyitott ház, 15.30-tól logo­pédia, 16-tól nyugdíjasklub- iöglalkozás, 18-tól számítás- technika. Gombán, az autós kertmo­ziban 19.30-tól: Nincs kettő négy nélkül. Gyomron 14-től művészi torna. 16-tól német nyelvtan- folyam a 2. számú általános iskolában. Az úttörőházban 14-től német nyelvtanfolyam. Maglódon filmvetítés a mű­velődési házban, ifjúsági elő­adáson: A hótündér, 16.30-tól és 18.30-tól: Szexmisszió. Mendén 17-től KRESZ-tan- folyam, 18-tól klubfoglalkozás. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Zorro. Vecsésen 10-től 18-ig Ruttka Ferenc festőművész kiállítása. nálatos módon jó néhány hi­ba csúszott. Antalfi Győző­nek, a Monori Állami Gazda­ság növényvédelmi szakmér­nökének köszönjük a kiiga­zítást, s az alábbiakban közöl­jük észrevételeit: A Ditrifon név alatt sze­replő növényvédő szerek gom­baölő hatással nem rendel­keznek, csak rovarölő (in- szekticid) hatásuk van. A for­galmazott készítmények pon­tos neve: Ditrifon—5 porozó­szer, Ditrifon—40 SCW víz­oldható. folyékony rovarölő permetezőszer, Ditrifon—50 WP por alakú rovarölő szer Hasonlóképpen szintén csak rovarölő hatással rendelkeznek a diazinon hatóanyagú Basu- din—5 G, Basudin—10 G és Diazinon—5 G elnevezés alatt forgalmazott növényvédő sze­rek. Végezetül: a Dithimet helyesen Dithane M—45. ri névmagyarosítás a való­színűbb. Aki az újratelepítés 200. év­fordulóján beleolvas a helyi — rosszul alcímzett — mono­gráfiába, meglepődik, mert a mai Vecsés helyén a XIV. és XVI. század közepe között tehát Buda török kézre kerü­lése előtt két virágzó telepü­lés is volt: Halom (Halomegy­ház) és a Wecherch néven fellelhető Vecsés. Mindkettő templomos helység, amely ter­mészetesen a középkori mére­tek szerint volt virágzó. Sőt, Halom, s főként annak határa nagyobb volt akkor Vecsésnél! (Az akkori közsé­geken azonban a maihoz ha sonló zárt települést tévedés lenne feltételezni!) Tehát az egykori Halom község helyén — vagy annak közelében?! — felépült mai munkáskerület neve nem az uraságról, ha­nem a középkori településből lett Halmi-telep, mivel a ha­lomi szó kiejtése a köznyelv­ben halmira rövidült. Akarva, akaratlanul is fel­merül bennem: az újratelepí­tés 200. évfordulójára készül­ve nem követünk-e el olyan hibát, ami újabb félreértése­ket eredményez majd? Az új­ratelepítés 200. évfordulójára készített borítékon, meghívó­kon az új tanácsháza és a víztoTony sziluettjét, s a köz­ség egykori pecsétjeinek le­nyomatát láthatjuk. Köztük a felirat „Vecsés 200 éves”. Két­ségtelen, hogy egy alkalmi bélyegzőn a hely szűkre sza­bott. mégis egyértelműbb megfogalmazás kellene. Sem­mi okunk, hogy a korábbi pár száz évből letagadjunk valamennyit! Ezzel egy csep­pet sem csökkenne az újrate­lepítés jubileumi, 200. évfor­dulójának patinája. Miért teszem szóvá ezeket? A község lakosságának két­harmada az első világháborút követő trianoni békeszerződés, a II. világháborút követő erő­szakos ki-be telepítések, s leg­inkább az 1950-es évek máso­dik felében felerősödő iparo­sítás. a nagyüzemi mezőgaz­daság megszervezése révén került Vecsésre. Ha az új be­települők kezükbe veszik a mostani jubileumi vetélke­dőre. kiállításra, rendezvény­re szóló meghívókat, propa­gandaanyagokat, önhibájukon kívül csak azt jegyzik meg: „Vecsés 200 éves”. Ha a mo­nográfia eiső Lapjain 1323-tól jegyzik Vecsés, illetve még korábbról Halom történetét akkor hogy is jön össze a 200 éves „életkor"? Kétségtelen, hogy a főváros 1542. évi elfoglalása idején az akkori Vecsés és Halom la­kóit rabszíjra fűzve irányítot­ták Sztambul felé — már aki élve megúszta a pusztítást! —. s a török kincstári defte­rek hosszú ideig nem említik a települést. De nem egész egy évszázad múlva — igaz. csak pusztaként — ismét életjelt ad a mai település elődje. A XVII. század má­sodik felében, majd a XVIII század elején az országos lo­vasposta országútjának men­tén megjelenik a vecsési Czifra csárda. A vendégfoga­dó. a köréje húzódó pásztor- és jobbágvházak (viskók) Ve­csés puszta néven biztosítják az újratelepítésig a folytatást. Ez aztán a 200 évvel ezelőtti németajkú telepesek betelepí­tésével szilárdabbá válik. Ez az, amiről valóban méltó mó­don kíván megemlékezni a község, s kell is, hogy meg­emlékezzék. Dicséretes dolog a jubileu­mi emlékezés, amiből a tudó­sító sajátos módon veszi ki részét, eppen a Pest Megyei Hírlap által nyújtott lehető­ségekkel. Kötelességének érzi azonban azt is. hogy munká­jával az agglomerációban kü­lönösen fontos ..hajszálgyöke­rek” kifejlesztéséhez, növelé­séhez, az új otthonhoz való kötődés erősítéséhez, a fenti kérdések tisztázásához járul­jon hozzá. Mert a múlt — s nemcsak az alkalmi bélyeg­zőn említett 200 éves közel­múlt! — reális ismeretében épülhet. gazdagodhat jele­nünk, jövőnk, s leginkább lo­kálpatriotizmusunk. Orosz Károly Lelemény Az ember folyton új tip­peket kap a boldoguláshoz. Akinek például igy tavasz­tájt olyan gondjai lenné­nek. hogy nincs aki felássa a kertjét, kinyissa a szőlő­jét., mert maga nem bírja. vállalkozót meg nem talál, kérem, figyelje az alant kővetkező párbeszédet. Le­zajlott a monori Forrás Áruház pén.-tára előtt ácsorgó sorban, egy idős asszony és egy fiatalember között. Utóbbi kosarában egy kiló liszt árválkodott, ez indította a rendkívüli leleménnyel szőtt beszélge­tést. — Mit főztök, fiam? — Nem tudom. — Főzzetek tojásos no- kedlit, az nagyon jó. lak­tató. Utána megisztok két liter bort, aznapra le is van vetve a gond. — Hát, ha maga fizeti a bort! — Van énnekem pincém, fiam, van ott bor is. — Ha elmegyek, ad egy litert? — Adok én, ha eljössz ásni! — Mikor menjek, jó lesz délután? — Szombaton, fiam, ak­kor gyere, addig viszek haza bort is. ■ Az egyéb formaságok megbeszélése már az ajtón kívül történt. Így kell ezt csinálni. Szárazhegyen Új telepítések előtt A Monori Állami Gazdaság szárazhegyi kerülete a szőlő- termesztésre szakosodott Ta­valy — az emlékezetes nagy fagyok miatt — rossz gazda­sági évet zártak a kerületben. Az idén kiemelt feladat az ültetvényekben keletkezett ká­rok pótlása. A szakmai veze­tésnek és minden dolgozónak sokat kell tennie azért, hogy néhány éven belül ismét elér­jék a 100—120 mázsás hektá­ronkénti átlagtermést. A húsz évnél öregebb ültet­vényekben olyan mérvű volt a fagykár, hogy annak további szakszerű művelését nem lát­ták célszerűnek. Ezért az il­letékes vezetők úgy döntöt­tek, hogy a 94 hektárnyi ültet­vényt kiselejtezik. Ez a mun­ka már tavaly novemberben elkezdődött, s jelenleg is fo­lyik. A VII. ötéves tervben to­vábbi telepítéseket terveznek végrehajtani Szárazhegyen. Terveik között szerepel már a jövő év tavaszán egy 47 hek­táros táblán a telepítés meg­valósítása. A kiselejtezett területen el kell végezniük a meliorációt, majd a talaj tápanyaggal való feltöltését, s csak utána kez­dődhet az újratelepítés. Arra is gondot fordítanak, hogy a hideget jobban tűrő fajtákat telepítsenek. Ugyancsak a kiemelt feladat a feldolgozó gépsor biztonsá­gossá tétele, a berendezések felújítása. Tervezik egy kis laboratórium felszerelését, amely alkalmas lesz a minő­ség rendszeres ellenőrzésére. Általa jobb minőségű „öm­lesztett" bort tudnak kínálni partnereiknek, következéskép­pen magasabb áron értékesít­hetik a finom nedűt. —ér Kézilabda Csak a rutin döntött Kézilabda, megyei férfi I. osztály: Gyö mró—Gödöllői EAC 25-19 (10-10), Gyömrő 100 néző, vezette: Koczó J.— Strohmayer M. (jól). Gyömrő: Szabó István — Barabás M„ Németh J. (8) Tóth I. (6), Horváth L. (2), Szél Sz. (2), Szabó Imre (4). Csere: Hevesi G. (kapus), Kiss Z. (1), Kiss Zs. (2), Benkó R. A 60 perc alatt hullámzó teljesítményt nyújtott a hazai csapat. Az első játékrész kö­zepén már 9-4 volt a meccs állása Gyömrő javára, s nagy gólarányű győzelem látszott kialakulni. Ezt követően azon­ban tiszta helyzetek özöne maradt ki. s a rohanó stílusú vendégeknek sikerült felzár­kózniuk. A második félidőben „állva hagyták” a gyömrőiek az egyetemistákat. Pillanatok alatt 18-10 lett. s ismét úgy látszott, hogy „padlón” a GEAC. Ám a megtorpanás most is bekövetkezett, 19-17-re feljöttek a vendégek, s félni kellett, hogy még jobban fel­zárkóznak. netán kiegyenlíte­nek. Szerencsére a rutinos ha­zaiak a legjobbkor lőtték gól­jaikat. és ekkor már gyorsab­bak is voltak a fáradó egye­temistáknál. Jó mérkőzés volt, igazán komoly ellenfélnek bizonyult a GEAC. Németh J. rutinja. Tóth I. fizikai ereje. Szabó Imre. Horváth L.. Kiss Zs. gyorsasága végül döntött. Saj­nos félelmetesen sok helyzet kimaradt, köztük három hét­méteres. Szerencsére Szabó István kapus egalizált a ki fc gott heteseivel, egyébként is kitűnő teljesítményével. A hét végén újabb komoly erőpróba vár a gyömrőiekre, hiszen szombaton és vasárnap is pályára lépnek. Szombaton délután a Gödöllői SC ottho­nában kísérlik meg a pont­szerzést, ami nagyon nehéz feladat lesz. Vasárnap délelőtt 11 órakor a nagy rivális, Ik- lad együttesét fogadják ottho­nukban a gyömrőiek. Nem akármilyen csemegének ígér­kezik ez a találkozó. Érdemes kilátogatni az összecsapásra. G. L. Női megyei I. osztály. Váci Forte II.—Tápióvölgye 26-21 (13-7). vezette: Kovács I. — Kovács II. jól. Bakos T.. Deckner (2), Stro- bán (5). Tóth (2), Galambos (3). Misinszki (3), Rádi (6). Nehezen lendült játékba a vendégcsapat. A gyors indítá­sok ellen nem találták meg a kellő ellenszert, így mindvégig a helyi csapat, irányítva a já­tékot, biztosan nyert. Bakos Jolán hiányát is el kellett vi­selni, a tehetséges ifi kapus nem tudta őt pótolni. Ifi: Vác—Tápióvölgye 21-14 (5-5). A második félidő közepéig volt a vendégcsapat egyen­rangú ellenfél Gól: Mikes (8), Bura (4), Matyó (2). Sz. I. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom