Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-24 / 96. szám
1ÄB0NY1 KRÓnTkaÍ Angyalok híján Nem láttam, nem ismerem Április általában a rendtevés hónapja. Abonyban immár' több esztendeje ilyenkor rendezik meg a lomtalanítási napokat, amire idén ezen a héten kerül sor. A tanács és a környezetvédelmi bizottság a hagyományoknak megfelelően, most is kellően előkészítette az akciót: megbeszélést tartottak, amelyen egyeztették a tennivalókat, valamennyi üzem, intézmény részére külön-külön meghatározták a feladatokat. E tanácskozás után beszélgettem Tarkó Sándor tanácselnökkel az általános környezet- védő munkáról és a mostani lomtalanításról. — A rend és tisztaság terén kifejtett tevékenységért tavaly 300 ezer forint pénzjutalmat, az idén pedig elismerő oklev.elet kapott a település, Mire kötelez ez? — Elsősorban, hogy ezt a munkát nem lehet kampány- szerűnek tekinteni, folyamatossá kell tennünk. A nagyközség vezetői hosszabb ideje megkülönböztetett figyelmet fordítanak a környezet- védelemre. Az üzemeink, iskoláink területén mindig szép rend van, sajnos a község különböző pontjain változatlanul találunk úgynevezett illegális szemétlerakóhelyeket, 1935-ben például ezért nem érhettünk el dobogós helyezést. A lakosság egy kisebb csoportja nem hajlandó tudomásul venni, hogy a hulladékot a kijelölt helyre kell vinni. Ahelyett, hogy igénybe vennék az intézményes szállítást, zsákba gyűjtik a szemetet, aztán gépkocsijukba rakják, majd valahol kidobják. Hasonló tapasztalataink vannak az átutazókkal kapcsolatban. Ök sem angyalok, mivel gyakorta nem akarják tudni, hol rakják le a hulladékot, hanem a kényelmesebb megoldást választják, és az utak mentén szétszórják. — Sok alkalmi lerakóhely van? — Legutóbbi felmérésünk szerint tizenöt. Településünknek egyik kedvezőtlen adottsága, hogy elég sok az ingoványos, belvizes terület. Ha a néhány évvel ezelőtt elkezdett belvízrendezési program befejeződik, kevesebb lehetőség lesz a nemkívánatos telepek kialakulására, mivel a legtöbben az ilyen helyekre, valamint a közterületek mellé hordják a hulladékot. A dolog másik része, hogy nem minden állampolgárt tekinthetünk partnerünknek, mégpedig azért, mert ha meglátnak valakit, aki nem a kijelölt helyen rakja le a szemetet, elhallgatják. Úgy nyilatkoznak: „Nem láttam, nem ismertem”, hogy esetlegesen ne kelljen tanúskodni. Akkor tudnánk ezeket a környezetet fertőző helyeket gyorsan felszámolni, ha a lakosság is segítséget nyújtana hozzá. — Ha feljelentést tennének? — Nem feltétlenül, elegendő lenne a név közlése. Mi természetesen diszkréten kezeljük a tájékoztatást. Ennek hiányában pillanatnyilag csak visszamaradt nyomok, vagy a szemétbe került tárgyak, írások felhasználásával tudjuk a fegyelmezetlenkedők kilétét felderíteni. Környezetszeny- nyezés miatt tavaly négy személy ellen kezdeményeztünk szabálysértési eljárást, az idén még egyet sem. Hogy mennyire ellenségei egyes emberek a rendnek és tisztaságnak, arra két jó példa is van. Ellopták a irolla- dék lerakására nem használható helyről a tiltó táblákat, ezért kénytelenek voltunk betonba rögzíteni. Nemrégen a község központi szemétgyűjtő telepének kerítését tulajdonították el. Most ezt, valamint a megrongált, illetve eltulajdonított tiltó táblákat pótoljuk. Egyébként a korábbi időszakhoz képest kevesebb alkalmi lerakóhely van, de valószínűleg csak azért, mert ahol a belvízrendezés megtörtént, lehetőség nyílt építkezésekre, így csökkent annak lehetősége, hogy lerakóhelyeket létesítsenek. — Hogyan sikerült megszervezni a mostani lomtalanítási napokat? — Remélem jól. Az általános iskolás gyerekek vitték el az akció hírét a családokhoz, egyben általuk kértük fel a lakosságot, hogy a lakóházak környékén lelhető fölösleges holmikat, szemetet a megjelölt időpontban helyezzék el a portájuk előtt. Elszállításáról a felkért üzemek járművei gondoskodnak. A szállításban részt vesz a település tíz kisiparos fuvarozója is. A vashulladékot, mint korábban, az úttörők gyűjtik, hiszen ezért pénzt kapnak majd. Nem feledkeztünk meg a közterületek csinosításáról sem, mindegyiknek van gazdája. — Mi lesz a veszélyes hulladékok sorsa? — Ilyen egyelőre a Mechanikai Művek gyáregységénél van, amit a gyár kezdettől fogva a fővárosban kijelölt helyre szállít. A hallottak szerint várhatóan jól sikerül a telet követő általános nagytakarítás. Ám ez akkor szolgálná mindannyiunk egészségét, ha valamennyien arra törekednének, hogy ez az állapot tartós legyen. Gy. F. Laboratórium Tegnap délután ünnepélyes külsőségek mellett átadták a nagyközség új egészségügyi létesítményét, a laboratóriumot. Köztudomású, hogy eddig vérvétel és EKG-készítés végett Ceglédre irányítottak mindenkit. A létesítmény alapvető jelentősége, hogy ezentúl nem a beteg, hanem a vizsgálati anyag utazik. Szavalóverseny, koszorúzás Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet névadója iránti tisztelete jeléül irodalmi alapítványt létesített 1985-ben. A nagyközség általános iskolás tanulói körében meghirdetett, a költő nevét viselő szavalóverseny helyi döntőjét április 26-án délelőtt 9 órai kezdettel a tanácsháza dísztermében rendezik. Az alapítvány rendeltetésének megfelelően a vetélkedő védnöke a közös gazdaság lesz. A rendezvény után megkoszorúzzák József Attila mellszobrát, ami a mezőgazdasági nagyüzem központjában található. Éjjel-nappal telefon Mióta az abonyi postahivatal szombati napokon zárva tart, a Budapest Vidéki Posta- igazgatóság négy új utcai, nyilvános állomást szerelt fel a község területén. Egy a vasútállomás előcsarnokában, egy a Mechanikai Művek gyár- egysége bejáratánál, kettő pedig a Szolnoki úton működik. . Az utóbbi helyen olyan készüléket is elhelyeztek, amelyik része a távhívóhálózatnak, és innen megfelelő pénzérme használatával éjjel-nappal, hétköznap és vasárnap egyaránt kezdeményezhető távolsági hívás. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1986 ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK A köszörűs koszorúi (I.) És mi leszel, ha nagy leszel? Az eső hirtelen rákezd, rajtam semmi sincs víz ellen, de már itt is vagyunk, sutty be a liftbe. A szűk kis kuckóban egy molett szőke hölgy a gombokat nyomkodja. A szerkezet zúg, zakatol, csak éppen mozdulni nem óhajt. Nem csodálkozom, így szokott ez lenni: ha túl gyorsan akarok felfelé haladni, az nekem mindig nehezen megy. Aztán a lift elindul — magától. Lehet, hogy az előbb csak programozott a nő, ez most úgyis nagyon divatos: programozni. w Mit gondol, hová megyek? kérdem a nőtől, mire ő kivágódik a hatodikon. Együtt utaztunk hát másodpercet, mit utaztunk, repültünk az ég felé, ő mégsem díjazta. A nyolcadikra megyek — szólok még utána, a többit már úgysem hallja. A nyolcadikra, egy hétszázezer forintos ceglédi lakásba, ami tulajdonképpen nem is hétszázezer forintos, csak kétszáztizenhétezer forintos, mert annyit kelleti befizetni. Ezt a szerény összeget G. gombolta le tavaly, egy szeles októberi délelőttön, az OTP meg a kétszáztizenhétezerért cserébe adott neki egy kulcsot. G. ekkor azt mondta, cserebere fogadom, .többét vissza nem adom. A kulcsra csinos műbőr fityegőt akasztott, ez a kulcs most fityegős- tül ott van az ajtóban — belülről. Nincs is más hátra, jobb kézzel csöngetek, ballal betakarom a kukucskát, engem ne bámuljon senki, ha nem akarom. Így jutok beho- nunk egy harmincöt éves fiának vadonatúj lakótelepi palotájába, ahol már javában szerveződik a péntek délutáni szabadidős tevékenység1 szendvics, sör, újság, gyermekfürdetés, fekvés, alvás Pihentetni kell a fáradt csontokat, véget ért az időt és fáradságot nem kímélő, ve- rejtékes és ötnapos munkahét, G. napi húsz perc alatt megoldja a karbantartás gondjait, több munkát nem adnak neki... — Ennek a pálinkának tör ténete van, de -ezt most nem nesélem el — mondja G. Jobb is. Minden pálinkának megvan a maga története. Például ez: G. nem gondolta volna, hogy a lakást ki tudják harcolni. Még most is fogdossa a kulcsot a zsebében. amikor a lépcsőházhoz ér. Saját lakásuk van. Nem szorulnak rá senkire. G. szerint az a nagy szám, hogy a fekete bárány családja — az övéi — nyugalomban élnek. w — Legjobb lenne a műkő- szörüs .ipari tanulónál kezdeni. járja az országot és a kikapós asszonykák kedvence, hanem ipari szakmunkás. G. tudományosan meghatározza a köszörűs fogalmát: a köszörűs olyan ember, aki élez. Kést, húsdarálót, orvosi szikét és más éleznivalót. A szakma csúcsa pedig a vadászkés. Fantázia rejlik benne. A nyele kokabólófából készülj mint a hegedű, a pengéjén megcsillan a napfény, ha a vadász pont a nap felé fordítja; ha kis bőrtokban övére fűzi, akkor nem látszik, de akkor is tudjuk: a vadászkés a vadász díszes munkaeszköze. Tudják ezt jól a világ minden táján, G. vadászkéseit egy Ceglédről elszármazott Jerebák nevű krokodilvadász Ausztráliában használja, de ezek a kések eljutottak Amerikába is, a Szovjetunióba és a többi szocialista országokba is, például az NDK-ba, mert oda a köszörűs maga vitte ajándékba. G. vadászkéseinek értékével tisztában vannak honi vadászaink is. Megható kép tárul elénk, amint Lajos bácsi, az öreg vadőr tányért mosogat és javában főzi a vadászok vacsoráját. Fék csikor- dul, zöld Mercedes gördül a pázsitra, kiszáll az igazgató úr — mert valamirevaló igazgatónak, főorvosnak és más vezető embernek már csak illik vadászni —, és rálő a kikötözött szarvasbikára. Persze ezek az esetek az ötvenes évek meséi, ma már nem tudnak hasonló dolgokról az öreg vadőrök. r&r G. azt mondja, szeret lőni. Mindegy, mire, egy darab kukoricacsutkára, céllapra vagy állatra. Különben meg Széchenyi Zsigmond, a vadászok vadásza is azt vallotta, a szerelem és a vadászat közös tőről fakadnak. Az egyik a fajfenntartás, a másik az ön- fenntartás eszköze. „Úgy legyen” ... — Nem fogadták be vadásznak? — Valami miatt nem jött. össze. — Mi lehetett a baj? Nem volt élenjáró kisiparos? G. fölkapja a fejét, azt mondja, ez az. ö nem tud mást, mint jó kést csinálni. Adóbevallást már nem any- nyira. Még akkor sem, ha jelentős anyagi vonzata van, őt csak az előállított termék érdekli. Hajaj, kapott ö a tanácstól vagy ötven papírt, zsupsz, bele a kazánba. Volt ott minden: felszólítás, ijeszt getős beutaló a sittre, ha nyolc napon belül nem fizet, mindenféle papír, ami a makacs G.-nek elvette a kedvét a kisiparosságtól. Rab László (Folytatjuk.) Volt egyszer egy hangverseny Legutóbb — elég régen volt - egy kocsmában játszottak Cegléden. Mintegy két éve pedig a langyos érdektelenség miatt maradt el a fellépésük. Es most? A színházteremben telt ház előtt zenélt a világhírű Benkó-dixielandegyüt- tes. Örökzöld nótákat adtak elő — talán óvatosságból a biztos sikereket —, a Sweet Georgia Brown-tól a Chattanooga choo-choo-n át a Hello Dolly- ig. Az utolsó hangig kidolgozott, lemezminőségű megszólalás náluk természetes. Miként az, hogy a bőgős Vajda Sándor zongoristaként is kitűnő. S a négykezes, amit Gajdos Vilmos pianistával San Francisco blues címmel improvizáltak, az igazi remeklés volt. akárcsak a bendzsós Nagy Jenő laza, kanalakkal bemutatott show-ja. S közben Dixie tanár úr, alias Benkó Sándor, könnyed humorát meg-megcsillantva mesélt. Volt egyszer egy hangverseny. És a máskor kissé fagyos ceglédi publikum lelkesen ünnepelt. F. F. Saját fejlesztés Megkíméli a mékeket Új termékeket gyárt a tavaszi növényvédő szezonra a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet kísérleti üzeme, amelyben a saját fejlesztésű szerek kis mennyiségű készítésére rendezkedtek be. Egyik fő termékük a Nevifosz nevű rovarölő szer, amely kiválóan alkalmas a cukorrépa, takarmányrépa, kender, len, repce, lucerna, borsó és gyümölcs- kultúrák védelmére. Előnyei közé tartozik, hogy megkíméli a méheket. Ebben az esztendőben 2500 hektárnyi terület védelmére elegendő szert gyártanak a nagyüzemi kipróbáláshoz, de a fűzfői Nitrokémiánál már épül az évi 400 tonna kapacitású Nevifosz-üzem. A veszprémi kutatóintézet kísérleti üzemében készül — az idén 150 tonna — a Nevirol is. Ez a szer a virágzáskor a terméskötődést segíti. Gyártják továbbá a Nevibesz nevű hatékony vadriasztó szert. Tiszakécskén Fotókiállítás Ma este hat órakor nyílik meg Tóth István fotóművész kiállítása. Színhely: a tisza- kécskei Arany János művelődési központ galériája. Megtekinthető május 15-ig, naponta 10—18 óráig. Elszabadult indulatok Hármas sípszó idő előtt Több meglepő eredményt hozott a Monor—Cegléd körzeti labdarúgó-bajnokság tavaszi első három fordulója. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a 21 összecsapás közül kettő is idő előtt ért véget. Mindkét esetben az elszabadult indulatok miatt volt kénytelen a játékvezető a mérkőzés korábbi befejezésére. Így az őszi éllovas, a Dánszent- miklós találkozója sem tartott 90 percig Péterin. Úri ellen — otthonukban —ugyan végigjátszották a kiszabott időt, de nem sok sikerrel, hiszen négy gólt is kaptak. Dicséretes az Albertirsa és az Abony szereplése, ök mind- háromszor nyertesen hagyták el a játékteret. Eredmények (zárójelben az ifjúsági mérkőzések): 1. forduló: Ecser—Gyömrő 1-1 (1-1), Mende—Albertirsa 0-1 (1-5), Törtei—Úri 1-3 (1-1), Tápiószőlős—Péteri 2-1 (5-2), Dánszentmiklós—Csév- haraszt 2-1, Ceglédbercel— Megérdemelten és nehezen Rossz pályán is győztek Abony 1-2 (0-3), Nyáregyháza —Maglód 2-0 (2-1). Érdekesség, hogy az idegenben játszók közül hárman is győzni tudtak. Nem úgy a második fordulóban, amikor valamennyi pontot a pálya- választók nyerték. 2. forduló: Csévharaszt— Ceglédbercel 4-3, Űri—Tápiószőlős 3-0 (4-0), Albertirsa— Törtei 4-0 (9-2), Gyömrő— Mende 3-0 (5-1), Nyáregyháza—Ecser 2-0 (0-5), Abony— Maglód 3-1 (7-0). 3. forduló: A vendégek újra kitettek magukért. Mende —Nyáregyháza 2-0 (3-1), Törtei—Gyömrő 0-3 (4-2). Tápiószőlős—Albertirsa 0-2 (3-4), Dánszentmiklós—Űri 0-4 (4-0), Abony—Csévharaszt 4-1. A két rangadóját is kapott gól nélkül megvívó Úri pontszámban utolérte az élen álló Gyömrőt, a dánszentmik- lósiak pedig csupán már csak egy ponttal előzik meg a felzárkózó Abonyt. A serdülőbajnokság eredményei : Pilis—Gyömrő 7-2, Üllő—Vecsés 3-0, Úri—Maglód 8-1, Albertirsa—Nagykőrös 1-2, Monor—Abony 1-1, Nagykőrös—Monor 3-(), Maglód— Albertirsa 1-4, Vecsés—Úri 0-3, Dánszentmiklós—Üllő 3-0, Gyömrő—CVSE 0-4, Abony— Pilis 2-0. — Szükségmegoldás volt. A szakmámat csak később szerettem meg. Én igazából szakács akartam lenni. Mindig szerettem nagyokat enni. Az evés hozzá tartozik az élet minőségéhez. G. nagy konyhapárti. G.-ék családjának nagyon be kellett osztani az ennivalót az ötvenes években. Félni azért nem kell, senki sem fog G. mellére jelvényt biggyeszteni: az ötvenes évek éhező kisgyermeke . . . Manapság csupán a minőségi kaját eszi meg, az sem zavarja, ha egy-két zoknival kevesebb van otthon emiatt. Mégis köszörűs lett. Nem vándorköszörűs, aki biciklivel A megyei ifjúsági labdarúgóbajnokságban jól kezdett a Ceglédi VSE csapata, s ennek megfelelően tartja kedvező pozícióját az élmezőnyben. A VOSE ellen Cegléden elért győzelem különösen dicséretes, hiszen azt igen tartalékosán — három serdülő korú játékost szerepeltetve — érte el a Vasutas, úgy, hogy a cserepadon nem állt senki sem rendelkezésre. Ceglédi VSE—Budaörs 3-1 CVSE: Szőke — Nagy, Kor- pácsi, Darázs Z., Éder — Darázs T., Kiss, Fodor — Szak- ter, Farkas, Gyikó. A ceglédieknek nem is any- nyira a hazaiakkal, hanem a rossz pályával gyűlt meg a bajuk. Ettől függetlenül megérdemelt, biztos győzelmet arattak. Góllövők: Darázs T., Gyikó, Szakter. Jók: Korpácsi, Szak- ter, Darázs T., Kiss. Ceglédi VSE—VOSE 1-0 (1-0) CVSE: Szőke — Nagy, Korpácsi, Darázs Z., Kecskeméti — Farkas, Kiss, Fodor — Szakter, Gyikó, Vigh. A CVSE kiegyenlített mérkőzésen, ha nehezen is, de győzött. A két bajnoki pont sorsát eldöntő gólt még az első játékrészben Gyikó szerezte. A vendégek ezután rohamoztak, megpróbálták az egyenlítő gólt megszerezni, de a Vasutas védelme jól állt a lábán. Jók: Darázs Z., Nagy, Korpácsi, Fodor. ü. L. Ungureán László Teke A Ceglédi Közgép tekézői egyéni versenyen vettek részt. A területi bajnokságban szereplők közül a felnőtt Sütő és az ifjúsági Longera nem jutott tovább. Nyíregyházán, a felnőttek viadalán Nyíri 416 fával a 7., Sándor 405 fával a 13. helyen végzett. Ifjúságiak: Debrecenben Korpácsi 425, Tremmel 419. Kaczur pedig 411 fát ütött. A vidéki bajnokságon ők képviselik a Közgép színeit. ISSN 0133—3800 (Ceglédi Hírlap)
