Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 95. szám
ÉLJEN ÉS ERŐSÖDJÉK SZERETETT HAZÁNK, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG! Országgyűlési bizottság tárgyalta Kistelepillések ellátása Szükség van a kiegészítő tevékenységre Megtorpanás után fellendülés? Hazay István köszöntése Tudományos ülés Ünnepi tudományos ülésen köszöntötték 85. születésnapja alkalmából kedden, a Magyar Tudományos Akadémia székházában Hazay Istvánt, az MTA rendes tagját, nyugalmazott egyetemi tanárt, Kos- suth-díjas mérnököt. A tudományos ülésen a Magyar Tudományos Akadémia nevében Nemecz Ernő, az MTA rendes tagja, a föld- és bányászati tudományok osztályának elnöke, Polinszky Károly akadémikus, a BME rektora, Dénes Lajos mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és. Joó István, az MTESZ geodéziai és kartográfiai egyesületének elnöke köszöntötte az idős tudóst, aki ezt követően A térkép méretaránya címmel tartott előadást. Mire alapozza vajon a Mechanikai Művek azt a tervét, hogy 1986-ban a tavalyinak a többszörösére növeli tőkés exportját, és bár kisebb mértékben, de fokozza szállításait a szocialista országokba is? Azokra a már megkötött szerződésekre, amelyeknek teljesítése most elsősorban magán a vállalaton múlik. Nekik kell jó minőségben, határidőre szállítaniuk, s ehhez nekik kell időben biztosítani a többszázféle anyagot, alkatrészt, a gépeket, no és az embereket, hogy a termelés zökkenők nélkül menjen. De vajon — s ez a kérdés már nemcsak a szakembereket izgathatja — miként készítették elő a múlt évben az említett szerződéseket? Emlékezetes, hogy néhány éve, amikor a Mechanikai Műveknél abba kellett hagyni az olajkályhák gyártását, többen is jósolgatták, hogy az ebből adódó kiesést bizony nem heveri ki egykönnyen a vállalat. Végül is úgy tűnik, túl vannak az akkori mélyponton. A következő teendő pedig a hatékony kereskedelmi munka megszervezése. Hogyan? — kaphatják fel néhányan a ferulva is, valljuk be, ötszáz kérdezettből ma sem lenne több ismerője Zalka Máté írónak. „Csak egyetlen egyszer hazatérhetnék Magyarországra. Ha megérhetném a felszabadulást, saját kezemmel — ezzel a két kezemmel — számolnék le a horthysta hóhérokkal” — mondta Hidas Antalnak. Erre nem volt lehetősége, de arra igen, hogy spanyol földön harcoljon a fasizmus ellen, a népek szabadságáért. „Nem új vizsgák elé megyek — írta családjának Leningrádból 1936. október 16-án. — Csak a régi leckét kell újra átvennem. És nem érzek nyugtalanságot az »ismeretlen« előtt. Azzal a szilárd meggyőződéssel utazom, hogy hasznomat veszik, amire büszke leszek majd, s ami már most melegséget, erőt és harci kedvet önt a szívembe..." Amikor megérkezett Spanyolországba, az ellenség már Madrid alatt volt. Zalka spanyol milicistákból és külföldi önkéntesekből rögtön szervezett egy védelmi egységet. Szerzett egy teherautót a lövedékekkel teleszórt és nép- telen városban, és kivitte egységét Albacetébe, ahol nemzetközi brigádok szervezése folyt. Gyorsan kiegészítették és felfegyverezték az egységet, és 24 óra múlva Zalka már vissza is tért Madridba, s védelmi állást foglalt el a Menzanares folyó partján. Így született meg a második, számozását tekintve pedig a tizenkettedik nemzetközi brigád, amely parancsnokával együtt több mint fél évig harcolt Spanyolországban. „A parancsnokok gyakorolják itt leleményességüket és kezdeményezőképességüket. Természetesen a találékony Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága kedden Kecskeméten Nyers Rezső elnökletével ülést tartott. A testület a megye kereskedelmének helyzetét elemezte, különös tekintettel a sajátos földrajzi és települési adottságaira. A testület elé terjesztett írásos elemző anyaghoz And- rikó Miklós belkereskedelmi államtitkár és Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést, majd a bizottság meghallgatta a Belkereskedelmi Minisztérium beszámolóját a városi piacok fejlesztéséről Eszerint a VII. ötéves terv időszakában több mint egy- milliárd forint értékű közjüket. Hiszen eddig is eladták, amit megtermeltek! Igen, eladták. De nem mindegy, hogy mennyiért és kinek. — Előfordult ugyanis — mondja a vállalat kereskedelmi igazgatója, Jókúthy Zoltán —, hogy saját termékeink szorították ki egymást külföldön a piacról. Mert eladtuk az egyik kereskedő cégnek is, meg a másiknak is, ők pedig, felismerve helyzeti előnyüket, addig szorították le az árakat, hogy szinte elúszott a nyereségünk. Ezért a jövőben valamennyi területen tartós kapcsolatok kialakítására törekszünk. Kondenzátorok, festékszórók, telefonkészülékek, szerszámosládák, radiátorra szerelhető párologtatók, elektronikai alkatrészek. Termékeik igen sokfélék. S ez nagyon megnehezíti számukra a döntést, hogy a helyesen megfogalmazott céljaikat — azaz a tartós kapcsolatok kiépítését — milyen gyakorlati módszerekkel próbálják meg elérni. — A kereskedelmi szemlélet kialakítása itt a termelőüzemen belül nem megy egyik napról a másikra. Mi sem várjuk el azoktól a dolgoLukács tábornok áll az élen. Nagyszerűen feltalálta magát az ismeretlen környezetben, szerzett néhány ügybuzgó gazdasági szakembert... A brigád jóformán szüntelen harcban áll, Lukácsnak mégis jut ideje arra, hogy fegyverműhelyt, jó fekvésű tábori kórházat, szabóműhelyt, mosodát kerítsen, vagy rendezzen be, és akkora autóparkja van, hogy legendákat mesélnek róla.” — írta Mihail Kolcov Spanyol naplójában. 1937 tavaszán valósult meg Zalka régi kívánsága: A különféle brigádokban, századokban elszórtan szolgáló magyarokból megalakult az egységes magyar zászlóalj. , 1937. június 11-én egy fasiszta lövedék telibe találta autóját a frontvonalon, Hues- ca alatt, és kioltotta a köz- társasági hadsereg egyik legnépszerűbb parancsnokának, Magyarország nagyszerű fiának életét. Amikor Valencia sokezer lakosa utolsó útjára kísérte, azt a napot (június 13-át) nemzeti gyásznappá nyilvánították. Halála után a köztársasági kormány a Spanyol Szabadságért Érdemrenddel tüntette ki. Koporsóját a temető kerítésébe falazták, ahogyan az a köves földű ország sok vidékén szokás. Omszkban — Pest megye testvérmegyéjében — egykor forradalmi harcra szervezett, Spanyolországban hősi halált halt, de utolsó leheletéig magyar maradt. Leánya írja, hogy magyarországi látogatása alkalmával látta: apja nevét utcák, terek, intézmények, szocialista brigádok viselik, s itt az volt az érzése: Zalka Máté vágya teljesült, hazatért. Cseri Sándor ponti támogatás jut a piaci hálózat korszerűsítésére, bővítésére. Az ülésen megvitatták még a Bács-Kiskun megyei üdítőital-termelés alakulását, abból a szemszögből, miként lehetne bővíteni a jó minőségű italok exportját. A vitában két Pest megyei képviselő is felszólalt: Békési Istvánné (3. vk. Túra) nehezményezte, hogy a szerződéses boltvezetők nem foglalkoznak az utánpótlás gyakorlati nevelésével, s ez később a szakmát hátrányosan érintheti. Cselőtei László (2. vk. Aszód) szólt arról, hogy a kistelepülések ellátásának további javítására új megoldásokat is föl kell kutatni. zóinktól, akik évek hosszú során az értékesítés adminisztratív ügyeit intézték, hogy váljanak vérbeli kereskedőkké, de a vállalati vezetés szemléletének megváltoztatásával igyekszünk példát mutatni, és teret engedni az újfajta törekvéseknek — folytatja gondolatait a kereskedelmi igazgató. — Árubemutatókat, szakmai konzultációkat tartunk, és tavaly októberben megnyitottuk a mintaboltunkat is a Bajcsy-Zsi- linszky úton, Budapesten. Napi kapcsolatokat, kölcsönös érdekeltséget alakítottunk ki a külkereskedelmi vállalatokkal is. ök csaknem valamennyi nyugat-európai országban képviselnek bennünket. Az ipari felhasználókkal a találkozók mindkét fél, a vevő és a Mechanikai Művek számára is fontos. Hiszen az élőbbiek gyakorlati tanácsokat kapnak a gyártótól, az utóbbi pedig megismeri a felhasználó igényeit, kéréseit a termékkel szemben. A mintaboltban — ahol minden hónap első szerdáján az érdeklődőknek ingyenes energetikai tanácsokat is nyújtanak a vállalat szakemberei — igyekszik a Mechanikai Művek teljes termékszerkezetét bemutatni. Tavaly novemberben az Országos Piackutató Intézet Büszkeségeink címmel kiállítást rendezett. A látogatókat megkérdezték, hogy melyik kiállítót ismerik a legjobban, és kinek a termékei tetszettek. A Mechanikai Művek az Ikarus és az Elzett mellett a legtöbb voksot kapta. „Támaszkodhatnak múltbeli ismertségüknek vivőerejére — állapították meg a tanulmány szerzői —. de azt egyben erősítenünk is kell.” Eleinte sokan sanda szemmel tekintettek a mezőgazda- sági nagyüzemek kiegészítő tevékenységének izmosodására. Végül a közvélemény is tudomásul vette, mi több, elfogadta a melléküzemágak létét. A jól jövedelmező ágazat gyors fejlődése azonban az utóbbi két-három évben megtorpant. Bizonyság erre, hogy amíg korábban a termelésnövekedés évi üteme elérte a 20 százalékot, mára szinte a nullára csökkent. Sajnos a távolabbi kilátások sem túlzottan kecsegtetnek, sőt vannak üzemek, ahol megfordulni látszik az ágazatok közötti arány: a sokszoros szorítás ellenére is helyenként dinamikusabb növekedés tapasztalható az alap- tevékenységben, mint a melléküzemágakban. Erre utalnak az összegezett számok is. Eszerint a kiegészítő ágazatban 1984-hez viszonyítva tavaly mintegy 2 milliárd forinttal kevesebb árbevételt értek el Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei. Az ipari tevékenység csak kis mértékben 4—5 százalékkal, az építőipar 30 százalékkal marad el az 1984. évi teljesítéstől. Ezzel szemben az alaptevékenységhez szorosan kapcsolódó élelmiszeripar termelése meghaladja a tavaly előttit, sőt csaknem 8 százalékkal növelte árbevételét. A képhez tartozik az is, hogy mintegy 20 százalékkal kevesebben dolgoztak a kiegészítő tevékenységben. Van, ahol jól megy Érdekes ez a tendencia, sőt mi több, figyelemreméltó. A helyzetelemzésben elmélyülve kibogozhatok azok a szálak, amelyele á kiegészítő tevékenység jövedelmezőségének csökkenéséhez vezettek. Az élmúlt két-iháram esztendőben a grrfk-k, vgmk-k megalakulásával egyértelművé vált, hogy a nagyipar ezután kevesebb tevékenységet enged át a téeszek melléküzemágainak. Csökkent a megrendelés a hazai ipar részéről. Emiatt sok korábbi tevékenységet kellett felszámolni, vagy új megrendelések után nézni. Viszont ez som egyszerű, mert erre csak újabb beruházással, célgépek beszerzésével lehetne vállalkozni. Az pedig már köztudott, hogy a gazdaságokban is egyre kevesebb az erre fordítható fejlesztési alap. A helyzet mégsem reménytelen, mert a hazai szűk élelmiszerfeldolgozó kapacitás miatt ezek bőyítésében van keresnivalójuk a mezőgazdasági nagyüzemeknek is. És ahol idejében léptek, ott most kevesebb a gond. Több helyen azonban a jó piackutató munkának, a megbízhatóságnak köszönhetően sikerült fejleszteni a fémipari és a vegyipari tevékenységet. Ebbe a körbe tartozik az Örkényi Béke Termelőszövetkezet, ahol a nehézségek ellenére is többi mint 30 százalékkal nőtt az üzemi termelési érték. De említhető a budakalászi Óbuda, az albertirsai és dánszent- miklósi Micsurin, a tápióbics- kei Április 4. Termelőszövetkezet jó példája is. Nagyobb arányú termeléscsökkenés következett be a hernádi Március 15., a kiskunlacházi Petőfi, a solymári Rozmaring, a gödi Dunamenti termelőszövetkezet ipari tevékenységében. Ezék az üzemek más módon pótolták a kieső jövedelmeket. Szolgáltatások A mezőgazdaság a 60-as években látott hozzá önmaga iparosításához. Kialakulásában az ipari termelés felfutása mellett egy objektív tényező, a föld termőképessége játszotta a főszerepet. Régi igazság. hogy a rossz föld kevés embert tart el. Márpedig Pest megyében is sok olyan gazdaság található, ahol a föld minősége a 18—19 aranykoronát sem éri el. A tagságot viszont foglalkoztatni kellett, ezért aztán szinte kényszerítve voltak, hogy valami jövedelmező tevékenység után nézzenek. Ez tette lehetővé részben a kötelező foglalkoztatás megoldását, ugyanakkor jelentős jövedelemhez is jutottak a gazdaságok. Említésre méltóak a faipari ágazatok, amelyeket a számottevő erdővel rendelkező üzemek tartanak fenn. Az egyre bővülő fejlesztési forrásokból adódó beruházások annak idején szinte mindenhol életre hívták az építőipari ágazatot is, elsősorban azért, hogy az üzemen belül szükséges épületeket hozza létre. Utoljára a szolgáltatások jelentek meg a mezőgazdasági nagyüzemeknél kiegészítő tevékenységként. Ezek*ma már kevésbé kötődnek az alaptevékenységhez, így a föld termőképességével legfeljebb csak olyan módon hozhatók kapcsolatba, hogy központjaik zömmel a legkedvezőtlenebb közgazdasági adottságú területeken találhatók meg, míg munkájukat elsősorban a fővárosban végzik. Ha nagyító alá vesszük az alapon kívüli tevékenységeket, azt látjuk, hogy ezek a mezőgazdasági munkák szerves folytatásaként is kezelhetők. Adókönnyítések A melléküzemágak sok helyen kisebb mértékben elégítik ki mások szükségleteit. Zömük szorosan az alaptevékenységhez kapcsolódik. Azon felül, hogy a mezőgazdasági munkák alapfeltételeit is biztosítják — a mezőgazdasági gépek karbantartása, pótalkatrészek készítése — a helybeli foglalkoztatás révén hozzájárulnak az ingázók számának csökkentéséhez és alkalmat nyújtanak a bedolgozásra is. A különböző kiegészítő tevékenységek részaránya attól is függ, hogy termelőszövetkezetről vagy állami gazdaságról van-e szó. Amíg az előbbiben a tagsági viszonnyal járó foglalkoztatási kötelezettség azt eredményezte, hogy többféle melléktevékenység is helyet kapott, addig az utóbbiban szinte kizárólag az élelmiszerfeldolgozás honosodott meg. Ez év januárjától módosult a közgazdasági szabályozás. Az igazi verseny érvényesítése céljából érinti a mezőgazda- sági nagyüzemek ipari tevékenységét, jövedelmezőségét egyaránt meghatározó termelési adózást, valamint a kisvállalkozásokat is. A termelési adókulcsok módosulása önmagában elősegítené a 'kiegészítő tevékenységek újbóli felvirágozását. Ha ebből a szabályozás-módosulásból indulunk ki, feltételezhető az egyes tevékenységek jövedelmezőségének javulása. Tulajdonképpen az ipari termelés fellendülésétől is függ, hogy a gazdaságok mekkora megrendelésekre számíthatnak. A gyorsabb ütemre kapcsolást segíti, hogy az'árbevétel alapján adóztatott tevékenységek adókulcsai ez évtől mérséklődtek. A szántóterület aranykorona értékétől függően a termelési- adó 15—30 százaléka tartható vissza, s a fel- használását a jogszabályok nem korlátozzák. Változatlanul megvan a lehetőség arra is, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek pályázat útján hitelhez juthatnak. Ezt kizárólag a kiegészítő tevékenységek megalapozására fordíthatják. A kölcsönt a létrehozott kapacitás termelési adójából fizethetik vissza. EI. E. gépek Ebben az évben 40 darab különféle huzalzománcozó gépet gyártanak a Pestvidéki Gépgyárban. Az itt készülő nagy értékű berendezéseket részint a Szovjetunióba, részint tőkés piacokra exportálják. Képünkön: Serényi Gézáné a PGZ—2/5 —AM típusú gép kapcsolószekrényét szereli a szigethalmi gyárban. (Hancsovszki János felvétele) Béna Zoltán ■SíTegnap történ! Pártíífi7l Szűrös Mátyás, az MSZMP i Ül invil X.díyyúlúb'-M. Központi Bizottságának titkára kedden, a KB székházában megbeszélést folytatott Donisz Hrisztofinisszal, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) KB Politikai Bizottságának tagjával, a Kijzponti Bizottság külügyi titkárával, aki átutazóban rövid időt Budapesten töltött. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom néhány fontosabb kérdéséről, és áttekintették a két párt együttműködését. kísnrcnbfnlf Markója Imre ígazságügy-mi- JUgl naiflidUIdlUn. niszter meghívására kedden küldöttség élén Budapestre érkezett Boriszlav Krajina, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság igazságügy-minisztere. A miniszterek tárgyalásaik során áttekintik a két ország jogi kapcsolatait, és megvizsgálják a továbbfejlesztés lehetőségeit. Finn Vpndp0 Horn Gyula külügyminisztériuml állam„ titkár meghívására április 13-tól 22-ig Magyarországon tartózkodott Jaakko Kalela, a finn köztársasági elnöki- hivatal vezetője. Megbeszéléseiken a nemzetközi politika és a magyar—finn kapcsolatok Időszerű kérdéseit tekintették át. Fpwhá?i V£70fnk Miklós Imre államtitkár, az Ä1- ol »WBIUR. lami Egyházügyi Hivatal elnöke fogadta Vladislav Mitrovic metropolitát és Sava Vukovic püspököt, q szerb ortodox egyház püspöki szent szinódusának képviselőit. A szívélyes légkörű megbeszéléseken a magyar- országi görögkeleti szerb egyházat érintő kérdésekről folytattak eszmecserét. A termeléstől az árubemutatóig Vérbeli kereskedők nélkül *