Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-22 / 94. szám
Szerdán Propagandistanap A város és a vonzáskörzet propagandistáinak napját szerdán rendezik a pártbizottság székházának nagytermében. Dr. Serfőző László, a Néphadsereg katonapolitikai rovatának vezetője tart előadást A szovjet—amerikai kapcsolatok az SZKP XXVII. kongresszusának tükrében címmel. Utána megjutalmazzák a propagandamunka legjobbjait. Új kiállítás A város története A 20 éves város múltját felidéző helytörténeti kamarakiállítást nyitnak A régi Gödöllő címmel április 23-án, szerdán. A kiállítást délután 4 órakor Papp István, a városi tanács elnöke nyitja meg a helytörténeti gyűjteményben. Átveszik a hatalmat Diákuralom Nagyon várt és sokak érdeklődésére számot tartó esemény színhelye lesz április 28-án, hétfőn a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola. Reggeltől estig a diákok veszik kezükbe az irányítást. Nyolctól kettőig a KISZ-esek által igényelt kulturális és tudományos programokon vesznek részt. Az osztálytermekben élménybeszámolók hangzanak el, a régi diákok tartanak előadásokat. Délutáni népi bálon szórakozhatnak majd a tanteremben, megnézhetik az iskolai tánccsoport műsorát. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Ifjúsági hangverseny, 17 órakor. Reismann Mariann: ötven év fényképei, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Nagy Sándor: A festő rémei, megtekinthető az előtérben. Aszód, múzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi A festmények titka. Színes, magyarul beszélő szovjet bűnügyi film. Csak 4 órakor! A tanítványok. Színes magyar film. 6 és 8 órakor! LLOl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 94. SZÁM 1986. AP"”»«! n. KF9D Lelepleződnek a közvagyon dézsmálói Mindannyian fizetünk érte Sokat hallunk az utóbbi időben a társadalmi tulajdon védelmének fontosságáról. Ennek oka — kimondva vagy kimondatlanul — az, hogy a közvagyonban a tolvajok és rablók mind nagyobb károkat okoznak. Az ügyészségek és a népi ellenőrök gyakran felróják a gazdasági vezetőknek, hogy nem tesznek meg minden tőlük elvárható intézkedést a vagyonvédelem érdekében. Nos, a Ganz Árammérőgyárban ennek az ellenkezője tapasztalható. Nem véletlen például, hogy a társadalmi- tulajdon-védelmi tanács élén maga a vezérigazgató áll, közvetlen vezetőtársaival együtt. Ezzel persze nem azt akarjuk állítani, hogy a Ganz Árammérőgyárban egyáltalán nem akadnak enyveskezű emberek, de azt igen, hogy törvénybe ütköző cselekedeteik akadályai itt nagyobbak az átlagosnál. Imre József, az igazgatási és üzembiztonsági önálló osztály vezetője és Éliás József, az osztály csoportvezetője egy ügyiratkötegből sorolja fel a tanulságos eseteket. A nyersanyagraktár vezetője az elmúlt év októberében jelentette különböző anyagok eltűnését. Az azonnal elrendelt leltár kiderítette, hogy ötvenezer csavar, armatúrák, gumitömlők hiányoznak, összesen mintegy tizenkétezer forint értékben. A rendőrségi nyomozás még nem vezetett eredményre, de az ügy tanulsága máris levonható. A lopás idején rekonstrukciós munkák folytak azon a területen, külső alvállalkozók falat bontottak, állványt építettek, meszeltek, egyszóval olyan helyzet alakult ki, amely kedvezett a tettesnek vagy tetteseknek. A hasznosítható tanulság tehát az, hogy ahol ilyen munkálatokat végeznek, ott állandósítar Az A kategóriájú, önálló Kereskedelmi jogú Ganz Árammérőgyár pályázatot hirdet kereskedelmi igazgatói munkakör betöltésére A munkakör szeptember 1-jén betölthető: A vállalat tevékenységi köre: elektromechanikai elven működő, villamos energiát mérő műszerek - fogyasztásmérők - nagy tömegű gyártása és értékesítése? elektronikus elven működő villamosenergia-gazdálkodási rendszerek gyártása és értékesítése. A munkakör betöltésének feltétele: szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, legalább tízévi külkereskedelmi gyakorlat és ötévi vezetői gyakorlat, két idegen nyelv ismerete (elsősorban az angol), a nyelvtudás okmányszerű igazolása, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázat tartalmazza a pályázó részletes önéletraját, eddigi szakmai és vezetői tevékenységének leírását, jelenlegi beosztásának megnevezését, munkahelyének nevét, jövedelmi viszonyának ismertetését, iskolai végzettségét és szakmai képesítését igazoló okiratainak másolatát. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesítik a villamos műszerekről gyártmány- és értékesítési ismereteket szerzett pályázókat. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást adnak a személyzeti és szociális igazgatóságon, telefon: 532-505, 103-as mellék (Budapestről), illetve (28)-10-055, 103-as mellék. A pályázatukat június 15-éig küldjék el a Ganz Árammérőgyár személyzeti és szociális igazgatóságának, cim: Gödöllő. Ganz Ábrahám u. 2. 2101. ni kell a felügyeletet, az ellenőrzést, mert hiszen alkalom szüli a tolvajt. Húsvétkor Boross Ferenc rendészeti dolgozó a vállalat kerítése mentén folytatott ellenőrző körútja során, az asztalosműhely mögött, egy reklámszatyorra lett figyelmes. A szatyorban ajtózárak, ecsetek. mérőeszközök, kefék voltak. Aki a csomagot előkészítette, azért nem fejezhette be a lopást, mert a portás becsülettel elvégezte a munkáját. A raktáros bizonyára rádöbbent azóta, hogy még éberebben kell ügyelnie az üzemi szarkáknak a raktárból való kirekesztésére. Előfordul, hogy egyesek azt is ellopják, amit kérésre rögtön megkapnának. Az egyik dolgozó valami bűncselekménybe keveredett, s a házkutatás alkalmával a rendőröknek bevallotta, hogy a nála talált villanyszerelési ayagokat a Ganz Árammérő- gyárból vitte haza. Mikor a vállalat képviselői a rendőrség felhívására átvették a lopott holmit, ugyancsak elcsodálkoztak. Ugyanis az épületbontások során kidobott, alig használható ócskaságokról volt szó. Ha ezeket kéri, hivatalos engedéllyel is elvihette volna, s akkor nincs semmiféle kellemetlensége, különösen, ha más vétség nem terheli a lelkiismeretét. Az öntőműhely egyik dolgozója két nagy merítőkanalat vitt hazafelé a motorján, amikor ittas vezetésért a rendőrök felelősségre vonták, ö sem került volna bajba, ha a trágyateregetésre szánt, nagyon kis értéket képviselő merítőkanalat hivatalos engedéllyel viszi ki a gyárból, no és — ha nem szeszfogyasztás után ül a motorjára. Sajnálatos, hogy a közvagyon dézsmálását még ma is bocsánatos bűnnek tekintik egyes emberek. A forgácsoló- műhelyben például mindössze heten dolgoztak azon az éjszakán, amikor a nyugati importból beszerzett patronokat, huzalvezető hüvelyeket ellopták, s mégsem mondta meg a rendőröknek senki a lettes nevét, pedig az előbb- utóbb úgyis kiderül, s akkor marad a cinkosság szégyene azokon is. akik tettetett tájékozatlansággal a tolvajt menteni próbálják. Merőben más a helyzet akkor, ha valakinek a személyes holmiját lopják el. A garázsból jelentették: az egyik nyugdíjas takarítónő öltöző- szekrényéből eltűnt az óra és a pecsétgyűrű. Még ki sem ért a rendőrség a gyárba, amikor már ismertté vált a tettes: a szerszámműhely egyik volt segédmunkása. Drágán megfizetett a gálád cselekedetéért. Előfordulnak megmosolyogtató próbálkozások is. Egy idős, barna bőrű segédmunkás két új söprűt akart kivinni a portán, mivelhogy ő azokat a Sugárban vásárolta. Miután ezt az információját a rendészek bizonyos fenntartással fogadták, eszébe jutott, hogy azok a söprűk mégiscsak a gyár tulajdonához tartoznak... Az viszont már nem ad okot a derűre, mikor valaki a maszek vállalkozásához a gyárat tekinti anyagbeszerzési bázisnak. Az egyik villanyszerelő próbálkozott ezzel a megoldással, és súlyos árat fizetett érte. Cseri Sándor A nyugdíjasok a legszorggfasabbak Fásítanak, csinosítanak Nagy sürgés-forgás fogadta Isaszegen a Tóth Árpád úti általános iskolába látogatókat a kora reggeli napsütésben Szorgos kezek rendezték a területet, ásták az ültetőgödrö- ket. válogatták a facsemetéket, díszcserjéket. Tóthné Pacs Vera tanácselnök és Szűcs László, a Hazafias Népfront helyi titkára aprólékos gondossággal beszélték meg a teendőket Szabó Gábor főkertésszel, a gödöllői arborétum munkatársával. Időbe tellett, amíg szóra bírtam Szűcs Lászlót, aki elmondta, hogy a község vezetői bokros teendőik mellett sem feledkeznek el a község csinosításáról, szépítéséről. A gázprogram megvalósítása, a könyvtár és a művelődési ház építésének megkezdése ezt a munkát nem zárhatja ki. Igaz, a környezetvédelem, így a fásítás szervezője, kivitelezője a népfrontbizottság, de jelentős segítséget nyújt a községi tanács is. A bizottság szívügyének tekinti ezt a feladatot. Éves és középtávú tervet készítettek a fásítási program idő- és térbeli megvalósítására. Ebben az évben elsősorban a jelenleg folyó munkát, a Tóth Árpád úti általános iskola udvarának fásítását, parkosítását kell elvégezni. A titkár örömmel állapította meg, hogy társadalmi munkásban nincs hiány Különböző korosztályok dolgoznak itt, mégis a vezető szerepet a MÁV-nyugdíjasok viszik, akik időt, fáradságot nem kímélve dolgoznak községükért. A távlati tervben a családi házakból álló lakótelep fásítása szerepel. Itt a legkedvezőbbek a lehetőségek, és az építkezők is lelkes segítőknek bizonyulnak. A terv és a társadalmi munka önmagában még nem elégséges, a facsemeték, a díszcserjék ültetésére a szakértő irányítás hol található? — kérdezem a titkárt. — Nézzen körül, itt van minden. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság bizalmát évek óta élvezzük. Idén is csaknem 1200 facsemetét és díszcserjét küldtek, mert tudják: jó kezekbe kerülnek. A cserjékkel foglalkozó főkertésznél jobb szakembert keresve sem találhattunk volna, öt még keresni sem kell, jön, segít, hívás nélkül is. Űjból meghirdették a tiszta udvar, rendes ház mozgalmat Isaszegen, melynek a fásításra is van kihatása. A terven felüli facsemetéket, díszcserjéket annak az utcának lakói kapják meg, akik legeredményesebben vetlek részt ebben a mozgalomban. Céljainkat messzemenően támogatják az iskolák is. A faültetésben igen sok tanuló vesz részt Célunk kettős — tudjuk meg Everling Rudolf- né pedagógustól — a hasznos munkavégzésen kívül a gyermekeket a növények szerete- tére is kívánjuk nevelni Ez utóbbi célt szolgálja a madarak és fák napjának megtartása is. Az iskola tevékenysége hasznos és előrelátó. Évek óta több fiatal facsemete pusztul el barbár, felelőtlen emberek keze által. Reméljük, a természet szeretetére nevelt fiatalok már a növényzet védői és nem pusztítói lesznek. A környezet védelmét társadalmi üggyé kell szélesíteni Isaszegen is, a község esztétikai arculatának kialakítására, az emberek egészségének védelmére. F. L. Helybeliek, hétvégiek Piacok, boltok Veresegyházon Veresegyházon, a főúton új húsbolt nyílt. A Fóti Vörösmarty Tsz leányvállalata, a FÓTÉPKER, mint a Karancs- hús Egyesülés társa, a bolt gazdája. A húst az egyesüléstől kapják. Tőkehúsárusítás Veresegyházon eddig a Gödöllő és Vidéke Áfész ABC-áruházában volt. szárnyashúst pedig ezenkívül egy piactéri magánkereskedő is árusít. Ez azonban Veresegyház és vonzáskörzete igényét nem tudta a kellő mértékben kielégíteni, ezért a vásárlók egy része a fővárosban szerzi be a «húst. Kiköltöző pestiek Veresegyház,helyzete mindig is különleges volt. Három vízimalma és a század elején felépült Anna gőzmalom a környék túlnyomórészt gabonatermelő parasztságát a községbe vonzotta. Amikor gabonáját a malmokba vitte őrölni, a község piacára hozta el- adnivalóját: a család árult! Így azután Veresegyházon a főtéren hatalmas, négyrészes piac alakult ki. A mostani ABC parkolóhelyén piaci bóKivetőhöz alkatrész Évente csaknem nyolcszázezer rugós kivető pántot készítenek a Mekofém veresegyházi telepén. A pántot nyolc alkatrészből állítják össze. Felvételünkön: Bódis János szerszámkészítő marógépen az egyik nyomókészülékhez készít alkatrészt (Hancsovszki János felvétele) désor húzódott, egyik oldalán a konyhakerti növények, a másikon a baromfi, tej és tej termékek piaca. A mostani benzintöltő állomás helyén állatvásár volt, a szolgáltatóház környékén pedig terményt és tűzifát árusítottak. 1928-ban felépült a szép ta von a strand és megindult az üdülőélet. Szervezett parcellázás segítette a harmincas évek első dezurbanizációs (fővárosból kiköltözés) hullámát, nyaralók épültek — és ezek túlnyomó része a háború előtt és alatt családi ház lett. (A község nem természetes fejlő' dését mutató számok: 1920- ban másfélezer lakosa volt, 1930-ban már négy és fél ezer, 1941-ben hatezer felett — az akkor még Veresegyházho^ tartozó Erdővárossal együtt.) A piac egyre nőtt, a lakossági igényeknek megfelelően, és a budapesti értékesítés lehetőségét kihasználva robba násszerű termékváltás következett be. A gyenge hozamú gabonát egyre jobban háttérbe szorította a belterjes gazdálkodás: híressé lett a vere si földieper, spárga, juliska- bab. többek közt... De a piac, a kereslet hatására egyre drágult, és mert a fővárosi értékesítésnek is konjunktúrája volt, sokszor magasabb árai voltak, gyengébb minőséggel, mint a fővárosi piacoknak. Feltámadó üdülőélet Ezekben az években a húsellátásnak mások voltak a lehetőségei. Tucatnyi kocsmá- ros-hentes (a két szakma együtt biztosított csak megélhetést) tengődött és látta el hússal azokat, akik nem voltak önellátók. Általános volt a disznóhizlalás, a baromfi- és kisállattartás. Erdővároson a szegényebbek kecskét tartottak, sokáig csúfolták is az ottaniakat kecskevárosiaknak. A háború utolsó évei és a felszabadulást követő időszak közellátási nehézségei közismertek Megnehezült, a megritkult állatállomány és a nehezen beszerezhető termény miatt, az önellátás. Az ötvenes évek közellátási gondjait a népbolt, majd a földművesszövetkezet, illetve annak utóda, az áfész, csak nehézségekkel tudta megoldani és ezek a nehézségek a legutóbbi években ismételten jelentkeztek. A hatvanas években ugyanis a tetszhalott veresegyházi üdülőélet feltámadt. Felépült a tavon az új. nagy befogadó- képességű strandfürdő, új tavak létesülnek, a község üdülőhelyi jellege kiemelkedik. Az üdülőterületek egybenőnek a szomszédos Szadával és Erdőkertessel, közel kerülnek Csornádhoz. Az üdülőházak száma mintegy 1300, az idelátogató állandó nyaralóké 6000 felett van. Ehhez jönnek a hétközi és hétvégi alkalmi látogatók: egy-egy szép hétvégi strandnapon 4000—4500 belépőjegyet adnak el. Nyáron megmutatkozik Ez a fejlődés örömteli, de nem gondtalan. Az áfész- és falugyűlések állandó gondja a — különben rossznak nem nevezhető — bolti ellátás szinten tartása. Ami nagy gond: a hét végére kiérkezők ellátása, ami mindenkor az időjárás függvénye. Ha szombaton szép az idő, minden mennyiség kevés, zavarok keletkeznek, ami a törzslakosság ellátására is alaposan kihat. (Vannak is a ví- kendesek ellen kirohanások. amiket le kell szerelni, mert a község érdeke, mert az ideérkezőnek joga van az itteni pihenésre, mert nagy része idővel úgyis veresegyházi lakos lesz. a mostani, második nagy dezurbanizáció során.) Még nagyobb gond, ha rossz az idő. mert akkor megmaradnak a készletek. Azt pedig a fővárosból ideérkezőkkel nem lehet megértetni, hogy a kétmilliós Budapest üzlethálózatában szerezze be. ami kell, és ne okozzon se a fogadó községnek, se Önmagának gondokat. Persze érthető az idelátogató, aki — látván a fejlett üzlethálózatot — nem akar, különösen, ha vonattal jön, cipekedni. A húsellátásban ez a most megnyitott bolt sokat javít. Igazi hatása a nyári hónapokban fog megmutatkozni. Fazekas Mátyás ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
