Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-21 / 93. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM. 93. SZÁM 1986. ÁPRILIS 21., HÉTFŐ Patthelyzetben A segítés lehetőségét keresik Csuklós buszok tartozékai Az Ikarus-autóbuszokhoz készítenek különféle elemeket a Rá- kosmezeje Termelőszövetkezet 3-as számú fémipari ágazatában. Az itt dolgozók a csuklós buszok forduló korongjait, zárókereteit gyártják a világhírű gyár részére, az utóbbiból évente 8 ezer 200 darab kerül ki a műhelyekből. Képünkön Szekér Imre és Gutányi László CO-védŐgázas hegesztőkészülék segítségével állítja össze a harmonikatartó kereteket. (Hancsovszki János ielveteiej Ruttka Ferenc kiállítása elé Örömet szerezni is öröm Mozgáskorlátozottak Biztonsági nap A Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete egész napos rendezvényt szervez május 24-én, szombaton Gyomron — Közlekedésbiztonsági nap címmel. A rendezvényen előadást tartanak a biztonságos közlekedésről. Lesz fényszóró- és szénmonoxid-beállítás a résztvevők gépkocsiján. Az ebédet követően ^ közlekedésbiztonsági nap résztvevői megtekintik a tájházat a Bajcsy-Zsi- linszky utcában. Ezt követően közlekedési tesztlapokat töltenek ki a megjelentek, amelyeket azonnal értékelnek majd a szakemberek. Az autós ügyességi verseny lesz a délután befejező programja, majd este a Rákóczi-emlékműnél hangulatos tábortűzzel végződik a gyömrői megyei találkozó. Sülysápon Tüdőszűrés Sülysápon megkezdődött a 14 éven felüli lakosság kötelező tüdőszűrése a művelődési házban, amely május 4-én fejeződik be. A vizsgálatok hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 8-tól 12 óráig, illetve 13-tól 17 óráig tartanak. Pénteken. szombaton és vasárnap szünetel a szűrés. Nyugdíjasoknak Buszkirándulás A monori 'nyugdíjasklub vezetősége buszkirándulást szervez a Dunakanyarba május 4-én, vasárnap. Részvételi díj: 190 forint személyenként. Indulás a Volán-pályaudvarról 7 órakor, érkezés 21 órára. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás: 2200. Monor, Ság- vári E. u. 16. sz. alatt mindennap. Hajdú-lakás délután 16—19 óráig. Minden egyes klubtagjukat, utazótársukat sok szeretettel várja a klub vezetősége. Valóságos SOS-jelzésként jutott el hozzánk egy üllői cigánycsalád kétségbeesett segélykérése, amelynek nyomán eljutottunk a József Attila utca négybe... A vasútállomástól nem messze áll az a 27 méter hosz- szú (a szomszédok szerint százéves) parasztház., amelyet a Zsigár, család 1980-ban vásárolt meg 170 ezer forintért részben ÖTP-, részben tanácsi kamatmentes kölcsönből, illetve vissza nem térítendő támogatásból, némi saját tőkével. Ebben a házban van három szoba, konyha, kamra, fürdőszoba és padlásfeljáró különálló helyiséggel. Él e házban a két szülő (a feleség bedolgozó, a férj jelenleg alkalmi munkás), és két kiskorú gyermekük. A családnak a hiteleket kétezertizenötig kell visszafizetnie, ugyanakkor a mostani állaga szerint nem biztos, hogy addig kitart az épület, illetve, hogy addig lakható lesz. Nemrég ugyanis kiirthatat- lan gombásodás ütötte fel fejét a házban. Két szoba parkettáját már föl kellett szedni, a ház hátsó frontján a falat kívülről aláfalazni, s újra vakolni. Azonban a gombásodás egyre terjed, tenyérrel lehet söpörni a falakról a vattaszerű fehér gombatelepeket. Hűvösebb napokon, amikor kevésbé lehet szellőztetni, a gomba által fejlesztett gáztól elviselhetetlen szaggal lesz tele a lakás. Nem segített a helyzeten az sem, hogy Zsigá- rék beszereltették az egyenletes hőmérsékletet adó központi fűtést is, persze újabb hitellel ... — Tavaly augusztusban falaztatok alá a ház hátulját a Pest Megyei Tanácstól kapott 30 ezer forintos támogatásból, s szereltünk föl hátul esőcsatornát, azonban a penészgomba ott is átütött a friss vakolaton, s egyáltalán tele van vele az egész ház... Nem tudom, mi lesz velünk, mert új házat szívesen építenénk, de nincs miből, hiszen előbb ki kell fizetni az erre a házra kapott kölcsönöket. Csakhogy kétezertizenötig nem élhetünk ilyen körülmények között, arról nem is beszélve, hogy a ház hátsó része romosodik, s a javításra egyre nagyobb ösz- szegeket kell fordítanunk. A kezeit tördelte aggodalmában Zsigár Mihályné, s félbehagyva a papírmunkát, megmutatta az egész házat, kívülről, belülről. Így arról is meggyőződhettünk (egyébként váratlan látogatásunk során), hogy a gombásodást semmi esetre sem idézhette elő a lakás esetleges elhanyagoltsága, higiénés .hiányosságok, hiszen, gyönyörű rendét, tisztaságot találtunk. Ugyancsak váratlanul állítottunk be az üllői tanácsházára, hogy megkérdezzük Le- hoczky Károly vb-titikárt, mit tudnának tenni a család nagy gondjának megoldása érdekében? Hiszen itt nem csupán egy újabb lakásproblémáról van szó, hanem arról, hogy a Zsigár család elkötelezte magát kétezertizenötig, vagyis addig törlesztik a házvásárláshoz felvett hiteleket. Ugyanakkor az öreg épület láthatóan nem alkalmas arra, hogy az emberek hosszú ideig éljenek benne. A Zsigár család szívesen építene magának vadonatúj téglaházat, de nincs miből, mert nincs vagyonuk, pénzük, ugyanakkor még az ezredfordulón túl is terhelik őket a régi házra fölvett hitelek. Sürgős segítséget vár a család, de mint Zsigár Mihályné megjegyezte, nem■ adományt kérnek, hanem újabb hitelt, amiből új házat építhetnének, akár a régi helyén is. Lehocziky Károly vb-titkár • vállalta is tájékoztatásunkat a Zsivár család és általában az Üllőn élő cigány állampolgárok lakásügyével kapcsolatban. — Ismerem a Zsigár családot, hiszen 1964 óta töltöm be jelenlegi tisztemet a tanácsi apparátusban, de mielőtt a családról és helyzetéről beszélnék, hadd kezdjem az elején, közel évtizedig visszamenve az időben. Ugyanis ennyi ideje kiemelten foglalkozik az üllői tanács a község cigány lakosai lakásproblémáinak megoldásával, mégpedig folyamatosan, évről évre visszatérően — bocsátotta előre a vb-titkár, ezzel is érzékeltetve, hogy nem csupán a Zsigár család ügyeivel kellett foglalkozniuk. — Tervszerűen láttunk hozzá vagy évtizede a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek fölszámolásához. A gyakorlati végrehajtás azonban nem volt sem könnyű, sem olcsó dolog, hiszen Üllőn köztudottan drágák a főváros közelsége miatt a telkek és házingatlanok. Ezért akik vállalták, hogy építkeznek, azoknak építési telket adott a tanács, másoknak úgynevezett üresen álló családi házak megvásárlását ajánlottuk föl, OTP-hitellel és egyéb szociálpolitikai kedvezménnyel. Az kétségtelen, hogy az OTP-hi- telek átlagos összege nagyon alacsony volt, mintegy százezer forint. Éppen ezért csak akkora értékű lakások jöhettek szóba, amelyeket a családok a jogszabály által lehetővé tett hitelek és saját anyagi erejük, takarékosságuk fel- használásával megvásárolhattak. Ezek a házak általában 150—200 ezer forint értékűek voltak. Végül is e módszerekkel sikerült elérnünk, hogy az egyik nagy, szociális követelményeknek nem megfelelő telepet gyakorlatilag fölszámoltuk, mert az ott élt tizenegy családból tíz már elköltözött. De a tizenegyedik család is megkapta az építési engedélyt és a saját otthonuk megteremtéséhez már hozzáfogtak —*• sorolta az eredményeket Le- hoczky Károly vb-titkár, hangsúlyt adva annak a véleményének, hogy nem a Zsi- gár család szenved a rossz lakásviszonyok miatt. Napról napra felkeresik más családok is a tanácsot, akiknek sokkal indokoltabb lenne rossz lakás- helyzetük megoldásában segítő kezet nyújtani. Ennek ellenére az építési főelőadó szemrevételezte, Z.ngárék házát, s ő is megállapította, hogy a gombásodás valóban hatalmas problémát okoz a családnak. Az üllői tanács meg is fogja keresni a Pest Megyei Tanács egészségügyi osztályát, a cigányügyi koordinációs bizottság titkárának közvetítésével, hogy nyújtsanak segítséget a gombásodás terjedésének leküzdésében. Nos, egyelőre ennyit a gombaügyről, és ami abból kikerekedett, később, a vizsgálatok elvégzése után még visszatérünk rá. Aszódi László Antal Ecseren hétfőn 10 órától vi- deomozi és a bélyeggyűjtőszakkör foglalkozása, 16.30-tól pártoktatási előadássorozat Életszínvonal és szociálpolitika címmel, • 18-tól filmvetítés: Ágyúgolyó futam, u Gombán, a filmszínházban 18-tól: Egy kicsit én, egy kicsit te. Gyomron az alkotóházban a A KEFA a monori Kefe- és Faipari Vállalat /ip/vesz képesítést és gyakorlatot szerzett könyvelőket, valamint. kapcsolt munkakörbe munka-, balesetvédelmi és gépkocsielőadót Jelentkezni lenet személyesen vagy levélben, a vállalat személyzeti vezetőjénél, dm: Monor, Kölcsey B’ereno U. 2—6. 2200. ^ A 200 éves Vecsés című ren- ^ dezvan.vsorozat keretében ma it délután fél hatkor nyitják mej a József Attila .Művelődési S Házban Ruttka Ferenc fcstö- ^ művész kiállítását. Megnyitó § beszédet mond Ősz Béla, a ^ HNF nagyközségi bizottságá- ^ nak titkára. A tárlat április S 29-ig látható naponta 10-t.öl 18 S óráig. Gyakran hallottam: ha valaki több területen művészi színvonalon produkál valamit, az már „gyanús”. Ez azonban — véleményem szerint — nem igaz, hiszen ennek az állításnak az ellenkezőjét bizonyítandó, számos példa van mind az egyetemes, mind a hazai kultúrtörténetben. A címnél maradva, akaratlanul Duke Ellington, a másfél évtizede elhunyt világhírű amerikai dzsesszmuzsikus, a nagy komponista, zenekarvezető és zongoraművész jut az eszembe, aki — amint erről néhány éve magyarul is megjelent népszerű, „Mindenem a muzsika” című önéletrajzírásában szól — fiatal korában ragyogó tehetségű festő lévén képzőművészeti ösztöndíjat nyert a híres Pratt Intézetben, de nem élt vele. Azért írok bevezetőben erről, mert Ruttka Ferenc festőművész eddigi életpályája is — ha a zene vonatkozásában nem is „ellingtoríi mércével mérve”, a festészet terén azonban mindenképpen kiemelkedően — azt példázza: a kerámia- és rajzszakkör foglalkozása, a művelődési házban a kultúrtörténeti sorozat keretében előadás Sopronról, 18-tól a régi pénz- és éremgyűjtők összejövetele, a kertbarátok körében előadás a dombágyas zöldségtermelésről. Filmvetítés 16.30-tól és 18.30- tól: Szerződés. Maglódon filmvetítés a művelődési házban, ifjúsági előadáson: A hótündér, 16.30-tól és 18.30-tól: Hülyeség nem akadály. Mendén 15-től röplabdaedzés, 17-től KRESZ-tanfo- lyam és a népi együttes próbája. Monoron, a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Aranyeső Yuccában. Vecsésen 16-tól ismeretterjesztő előadás, Községünk fennállásának 200. évfordulója címmel, 15-től találkozás Bálint Ágnes írónővel a szakmaközi bizottság székházában. .Vinnn.il (elvegiiink lakatos. hejgosr.tö év asztalos s/.akin un kasokat Jó kereseti lehetőség és szakcsoporti munkalehetőség. Lakatos és Szolgáltató Ipari Szövetkezet Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12. 2230 képzőművészetben és a zenében egyaránt tehetséges és magas művészi színvonalon alkotó ember. A „gyanú” tehát Ruttkával kapcsolatban is alaptalan. Ruttka Ferenc 1926-ban született Vámosgyörkön. 1956-ban festőművész és díszlettervező diplomát szerzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Tanárai jeles képzőművészek voltak: Köpeczi Boócz, Varga Mátyás és Miháltz Pál. Az ötvenes évek közepén Ruttka a hazánkban .megújuló vagy inkább fellendülő dzsesszmuzsika egyik méltán elismert ..pionírja”. Ebbéli művészi tevékenységét „korszakos” i— ma már archív értékű és e zene autentikus dokumentumainak számító — felvételek őrzik, olyan muzsikusok" társaságában például, mint a nemrég itthon elhunyt világhírű gitárművész. Szabó Gábor, vagy a ma is népszerű zongorista, Dobsa Sándor. De zenészként nem kisebb világ- híresség, mint Josephine Baker kísérőiéként is szerepelt. Ruttka azonban e zenei sikerek mellett is megmaradt ízig-vérig festőművésznek. Képeinek színvilága azonban sugalmazza a zenéhez fűződő kapcsolatait. Első rajzait Csók István korrigálta és az ismertetett kitérők után most már csak a festészetnek él. 1963 óta a Képzőművészeti Alapnak és a Képzőművész Szövetségnek a tagja. Budapesten ás számos hazai városban, valamint községben volt nagy sikerű kiállítása, de ugyanez elmondható több külföldi kiállításáról is. 1974, 75 és 1976-ban az NSZK-ban csoportos kiállításokon, míg alig néhány hónapja Finnországban önálló kiállításon mutatta be műveit. Ars poeticája — ahogyan erről az Űj Tükör egyik 1984. évi számában vallott — így szól: „Lehet, hogy fantasztikusnak tűnik, de hiszem, hogy béke akkor lesz, ha a fegyverek arzenálját a művészetek fegyvertára váltja fel... Képeimmel — úgy mint a zenében — örömet akarok szerezni az embereknek, de figyelmeztetni is szeretném őket a ránk leselkedő veszélyekre. Műveimben az emberé és a fáké a legnagyobb szerep. Vallom: ha fák nem lesznek, mi is meghalunk". Ruttka képeinek finomsága és hangulatossága. harmóniája és ötletgazdagsága, bravúros rajztechnikai felkészültsége, pasztellszíneinek szemet megnyugtató „sugárzása” érett és közérthető művészt, állít elénk. Pierre Renoir, a világhírű francia festő mondta: „A művészet tehetetlen, ha az. akinek alkot, vak... Én az élvezni vágyók szemét akarom kinyitni.” Hiszem, hogv Ruttka képei kinyitják a művészetet élvezni vágyók szemét. Dr. IHanicz György ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Kellemetlen sarok A csemeték védtelenek leinte nem tudtam elképzelni, miért jelölik meg az út menti fákat mésszel rajzolt keresztekkel, Gyömrő és Péteri között. Később rájöttem, mert hamar kivágták az akácokat, s elszállították a helyszínről. Gyérebb lett az árok széle a hiányzó fák miatt, de ami bosszantó, helyettük nem ültettek egyetlen új csemetét sem. Egyébként is a fakivágási mánia — sajnos — tovább tart a vonzáskörzetben. Sokak előtt emlékezetes az a több mint másfél évtizedes pusztítás, amikor Gyomron, a Táncsics Mihály utcában és a sportpályán kivágták az évtizedes hatalmas nyárfákat. Máig beszédtéma az az eset, s ami a legszomorúbb a dologban, az illetékesek nem gondoskodtak azok pótlásáról. Pedig azóta megszületett a környezetvédelmi törvény is, amely előírja, hogy a kivágott fákat újakkal kell pótolni. Múlt szerdai lapunkban megírtuk, hogy Gyömrőn, a Táncsics Mihály utcában a Halászkert melletti butik gazdája szép bukszusokat ültetett az üzlet előtt. A véletlen folytán a héten folytatódott a jótékony célú és követésre méltó eseménysorozat, mert a Steinmetz kapitány utcától a Liszt Ferenc utcáig zsenge csemetéket ültettek ki az út szélére. Néhány lelkiismeretes ház- tulajdonos azonnal meglocsolta az apró fákat, mások azonban közömbösek maradtak, mit sem törődve velük. Pedig a csemeték még védtelenek, legalább addig kellene gondozni, ápolni őket, amíg erőre kapnak, s hajtásnak indulnak az apró rügyek. Egyelőre — az első nap után — nem láttunk megrongált csemetét az utcában, remélhetőleg ezután is tiszteletben tartják valamennyit a járókelők. Az egyik ház előtt a tulajdonos már mindent elkövetett, hogy csemetéjét megvédje a barbár külső beavatkozástól. A szép sövény kellős közepébe néhány éve került pár csemete is. A többség jól tűrte az időjárás viszontagságait, a port, a szárazságot, de az egyik mindig útjában volt valakinek. Egyszerűen derékba törte. A fát kiültető gazda nem nyugodott bele az egyszerű halálba, mindent megpróbált, hogy mentse a menthetőt. Visszaillesztette az ágakat, ám a megsebzett fa, nem élte túl az emberi kéz szorításait. Valahányszor elmegyek mellette, mindig szomorúság tölt el, vajon kinek volt útjában a sövény közepén élni akaró kis növésű fa. Beszélhetnék még arról is, hogy a fák védelmében hiába tesznek meg mindent az illetékesek, ha mi valamennyien nem védjük, óvjuk őket. Valamennyi növénynek funkciója van, életünkben nélkülözhetetlenek. Általuk lesz jobb a levegő s a környezetet szépítik. Arra kell gondolnunk, a csemeték, a fák nemcsak a mi egészségünket szolgálják, hanem az utánunk következő generációkét is. Óvjuk, védjük hát az eddiginél is jobban a fákat, viselkedjünk irántuk nagyobb megértéssel. Hiszen általuk lesz szebb közvetlen környezetünk, jut több ózon a levegőbe. C ez már nem egyéni, ^ hanem közösségi érdek. Valamennyien felelősek vagyunk érte! Gér József Kulturális programok
