Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

A PEST, MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ; ■■ --------------—.......................—-■■■■—. ■■ » ........ XX X. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1986. ÁPR5LIS 19., SZOMBAT Tapasztalatok az üzemi étkeztetésről Aki dolgozik, az igenis egyék! ? Régi szólásmondásunk szerint aki nem dolgozik, az $ ne is egyék! Am aki dolgozik, az igenis egyék! Csakhogy ^ nem mindegy, mit és mennyiért fogyasztanak ebédre £ az emberek az üzemi étkezdékben. Hiszen elég csak 0 arra gondolni, hogy üres gyomorral nem lehet kemé- f nyen forgatni a csákányt, esztergapad fölé hajolni, $ gyógyítani, üzemet igazgatni, emberek ügyes-bajos dől- $ gait intézni, vagy éppen kiállni az iskolában a kated- $ rára, a diákok elé. Ugyanis sok emberöltönyi tapasz­ig tálát alapján bizonyítódon be, hogy hétköznapi apró- ? cseprő dolgaink teszik széppé vagy éppen keserűvé í az életünket. Ilyen hétköznapi kicsiség­nek látszik az étkezésben a minőség, az ár és az ebéd el­fogyasztásakor a környezet. Valójában nagyon is fontos dologról van szó, mint arra bevezetőnkben céloztunk is. Azon a napon, amikor dél­időben elkezdtük városi körsé­tánkat munkahelyről munka­helyre járva, az üzemi étkez­tetésről szerezve tapasztalato­kat, a szinte nyáriasan ra­gyogó április elejei időjárás bizonyára pozitívan befolyá­solta az asztalhoz ülők han­gulatát. de a jó ebéd érzeté­hez, mint kiderült, azért más Ss kell... Közvetlenül ebédidő előtt érkeztünk meg a Közép-ma­gyarországi Tejipari Vállalat­hoz. A fehér köpenyes asszo­nyok közül, mint megtudtuk, csak kevesen járnak az üze­mi étkezdébe, mert a délut-á- nosok egy órakor veszik fel a munkát, s odahaza ebédel­nek, a nappalosok pedig még viszonylag korán hazaérnek a családi asztalhoz. A népes asszonysereg kö­zepette egy valakit találtunk, Szőke Zoltán karbantartót, aki saját tapasztalatai alap­ján állította, hogy jó az üze­mi étkezdében a koszt minő­sége, fizikai munkás lévén in­kább csak a leves tartalma­sabbá tételét hiányolta, Kleischmamn Jánosaié főmű­vezető és Pintye Attiláné igazgatónő jónak, kielégítő­nek mondta a konzervgyár nagykonyháján főzött ebéd minőségét, és az adagokat, s még megtudtuk az igazgató­nőtől, hogy a munkahely lét­száma kilencvennégy, abból főbb mint hetvenen nők, s kö­zülük és a férfi karbantar­tók közül csak harmincán vesznek részt rendszeresen az üzemi étkeztetésben. A NEFAG-nál szintén a konzervgyár főztjét fogyaszt­ják a dolgozók délidőben. Mint hadár Lajos főmérnök, Horváth Dénes művezető és mások elmondták, jó az étel minősége és adagonként! mennyisége, még arra is al­kalmas, hogy az otthoni ebéd­főzés idejét olykor megtaka­ríthassák. És nem is drága! megoszlanak a vélemények A Nívó szövetkezet dolgo­zói a Kalamáris étteremben ebédelnek 14 forint 80 fillé­rért, de ehhez az összeghez hozzájárul a munkahely há­rom forinttal. Sós Józsefné te­lepvezető, Varga Sándorné, Bojtos László és más dolgo­zók szerint jó minőségű a Kalamáris ebédje, s árban is elfogadható. Áramszünet A D émász nagykőrösi üzemigazgatóság értesíti a lakosságot, hogy kisfeszült­ségű hálózatfelújítás miatt 1986. április 21-, 22-, 23-án naponta 8—16 óráig áram­szünet lesz a Kárpát. Kö­rösi Csorna, Lázár Vilmos, Honvéd, Csipvári és Aulich utcákban. Körsétánkat a városi ta­nácsházán folytattuk, ahol Danóczi Sarolta pénzügyi fő­előadó szervezi az apparátus dolgozóinak üzemi étkezteté­sét. Elmondta, hogy 16 forint 40 fillér naponta az ebéd a GAMESZ által üzemeltetett gyermekélelmezési konyhán, s a tanács 3 forint 30 fillér­rel járul hozzá a költségek­hez személyenként. A minőségről, az adagokról még ott a tanácsházán meg­oszlottak a vélemények, mert Kovács Györgyné szerint egy hónapja rosszabbodott, Kohel Józsefné szerint nem kifogá­solható. A vita eldöntésére a helyszínen gyűjtöttünk véle­ményeket ... Rendkívüli tisztaság A fővárosi nagy forgalmú és a nagyközségi vendéglátó- ipari egységekhez szokott szem számára rögtön feltűnt a rendkívüli tisztaság a GA­MESZ konyhájában és az ét­termi részben. Észrevételünk helyességét erősítette meg Hegedűs Károly nyugalma­zott testnevelő tanár, Szent- péteri Ferenc és Radios Jó­zsefné, a művelődési központ gondnokai, az ebéd minőségét pedig kiválónak találták. Ugyancsak dicsérte az étel minőségét és az adagokat Barta József tanár, Györfi Ferenc és Aranyos László pénzügyi főelőadók, valamint három tanácsi adminisztrá­tor: Kovács Sándorné, Ko­vács Ambrusné és Balogh Ba- lázsné. Majd többen hangsú­EGY ÉVE GÖRDÜLT FEL a függöny ama világot jelen­tő deszkák előtt Cegléden. Akkor avatta fel az ünneplő közönség a város újjászületett színháztermét. Kezdetben minden előadásra tódult a nép. Beszédtéma volt a lila­fehér terem, a kényelmes bár­sonyszékek sora, a korszerű színpadtechnika és persze a látott produkció is. Az embe­rek szívesen áldoztak fejen­ként egy százast, hogy ma­guk is tanúi lehessenek a va­rázslatnak. Mint ahogy az lenni szo­kott, a csodák hamar szerte­foszlanák. Egy idő után a ház működtetőinek látniuk kellett, hogy noha az általuk kínált gazdag programajánlat felér a bőség zavarával, mégis megcsappan a látogatottság. Előfordult, hogy csak kato­nákkal, diákokkal sikerült megmenteni egy-egy előadást. Máskor „technikai okok” miatt maradt el a jó előre beharangozott műsor. Valójá­ban az érdektelenség volt a ludas; kevesen váltottak je­gyet. A Kossuth Művelődési Köz­pont nem kockáztathat sokat, amikor egy-egy színházi táj- előadás akár ötvenezer vagy még ennél is több forintjába kerül. Bizony, telt ház kell ehhez még százforintos je­gyekkel is —, hogy ne le­gyen ráfizetése. Igaz viszont, hogy amikor olcsóbb előadást köt le, enged a jegyárakból A legendás, tíz évvel ezelőt­ti esztendőben, mielőtt be lyozták, hogy a személyen­kénti tányéros adagolást sokkal igazságosabbnak tart­ják, mint a korábbi rendszert, amikor az asztal közepére ki­tett tálból mindenki annyit szedett magának a levesből is, a fő fogásból is, ameny- nyit nem szégyellt. Márpedig voltak kevésbé szégyenlős vendégek, a szerényebbek meg éhkoppon maradtak! így igazságosabb S mert a véletlen úgy hoz­ta, hogy Papp Ferenc, a GA­MESZ vezetője is éppen a konyhán tartózkodott, őt is megszólaltattuk. — Néhány hete vezettük be az új tálalási formát, ki­csit azért is, mert így gazda­ságosabb, de inkább azért, mert úgy igazságos, hogy egyforma pénzért egyforma adagot kapjon minden ebé­delő vendég. A december elejétől mun­kába állt új élelmezésvezető, Tóth Ferencné pedig elmond­ta, hogy nyolcszáz gyermeket részesítenek rendszeres étkez­tetésben. A diákotthon szá­mára száz adag ebédet és va­csorát főznek. Tízórait, közel nyolcszáz, ebédből ezernyolc- vanat, uzsonnából majdnem hétszáz adagot készítenek. Az iskolák és a diákotthon tanulói és dolgozói reggelit, ebédet és uzsonnát, valamint vacsorát kapnak, de a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek tagjai számára is bizto­sítják a rendszeres ebédelési lehetőséget. Egy-egy ebédet 12 forint 70 fillérből kell a kony­hának kigazdálkodnia, s a változatossághoz a kisterme­lőktől felvásárolt primőr árukkal is hozzájárulnak. A minőségre pedig jellem­ző, hogy a városi intézmé­nyek versengenek azért, hogy dolgozóik a GAMESZ kony­háján ebédelhessenek... Aszódi László Antal Megnyerni a kellett zárni a színháztermet, ezernél valamivel több bér­lettulajdonost tartottak szá­mon. Egy szezonban átlag tíz darab futott, 1976-ban tizen­hat. Erre az évadra most — négy sorozat keretében, mely­nek előadásait közvélemény­kutatás alapján állították össze — összesen ezerhárom­száz bérlet kelt el. Nagyobb részét a vállalatok vették meg. A zenei bérlet okozta a legnagyobb csalódást, amelyből mindössze huszon­hat felnőtt vásárolt. Végül a Táncsics iskola diákjai en­gedményes áron lettek bérlet­tulajdonosok. Ennyi idő alatt kitűnt, hogy a színházrajongók szá­ma legfeljebb ezer ember. Voltak köztük családok, ame­lyek kezdetben szép summát hagytak a pénztárnál, ám ha­mar rá kellett ébredniük, hogy a háztartás egyensúlyát veszélyezteti a „könnyelmű” szórakozás. A középiskolás diákok viszont továbbra is a szolnoki és a kecskeméti színházhoz hűségesek, ame­lyek — dotált intézmények lévén — olcsóbban adják a jegyet a tanulóknak szánt da­rabokra. Cegléd legfeljebb abban reménykedhet, hogy az Állami Ifjúsági Bizottságtól kap kedvezményt egy sereg jegy megvásárlásához. Ahogy fordult a kocka, az SiAan kmúlk a példát FeSfuiiafásos uborka öt esztendővel ezelőtt, ami- ’ kor már Nagykőrösön is töb­ben próbálkoztak felfuttatása* uborkatermesztéssel, a Nagy­kőrös és Vidéke Afész fel­kérte Szabó Dénes nyugalma­zott növényvédelmi felügye­lőt, hogy a. hasznosnak látszó termesztési mód ismertetésére mintaszerű bokrosi zártkert­jében. csináljon felfuttatásos uborkatermesztési kísérleti bemutató telepet. Azóta Szabó Dénes termesz­ti a felfuttatásos uborkát és Nagykőrösön évről évre sza­porodik a hasonlóan dolgozó uborkatermesztők száma. A B. Tóth Ferenc Kertbarát kór kérésére a körben Szabó Dé­nes az idén is élénk érdeklő­dés mellett tartotta meg a felfuttatásos uborkatermesz­tésről való előadását, amelyet most itt ismertetünk. Mint általában az uborka, a jól előkészített, napos terü­letet, a friss szerves trágyá­val dúsított földet kedveli, amely összeérés közben szén­dioxidot termel, a műtrágyá­tól főleg káliumot igényel, amelyet fele részben ősszel, fele részben tavasszal adunk alá. Fontos azonban, hogy ne klóros kálit, hanem kénsavas káliumot használjunk, mert az előbbi árt az uborkának. A vetést 25 centiméter tő- és 120 centiméter, sortávolság­ra, száraz maggal kell csinál­ni, úgy, hogy a kis uborka a május eleji fagyosszentek utánra keljen ki. A csírázás­hoz 10-12 fok meleg szük­séges. A homokos talajba hol­land Coléit, Minerva, vagy magyar Linda F. 1 magot, a kötöttebb talajba holland Vilma, Vikló, vagy Kecske­méti bőtermő fajtát kell. vet­ni. A kis növényt 3-4 levélre csípjük vissza, az oldalhajtá­sokat pedig 50-80 centiméter­re. Egy tő 180 centiméterre is felfut. Ezek mind önterrné- kenyítő fajták. Fontos az, hogy legalább 50 méter közel­ségben ne legyen nővirágú uborkavetés, mert a termést korcsosítja. Fontos a talajnedvesség biztosítása, mert vízhiánynál fellép a lisztharmat. A kö­dös, párás idő peronoszpórát okozhat, amelyet minél több rezet tartalmazó szerrel kell permetezni. Szabó Dénes bor­dói levet is használt, s ko­molyabb fertőzés esetén réz- kénporral is porozott. Sokan Ridomillal permeteztek. A szedést hetenként kétszer kell végezni, így egységes ter­mést ad le. Eltekintve attól, hogy könnyebb a szedése, mint a földön futó uborká­nak, s nem taposódik össze a termés, a felfuttatásos uborka általában dupla mennyiséget terem. Szabó Dénes a múlt évben nagyérdeműt intézmény irányítóinak rá kellett ébredniük, hogy a pénztár előtt legfeljebb ak­kor lesznek tumultuózus jele­netek, ha a Hofi jön, vagy más kacagtató bohózattal esetleg magyarnótákkal trak- tálják a közönséget, mert ha a komoly műfaj iránt nincs is, a felhőtlen szórakozás iránt még megvan az érdeklődés. Fel kellett állítani az üzemi közönségszervezők hálózatát, amelynek tagjai részesülnek az eladott jegyek árából. Jó lenne persze, ha nemcsak a városban, hanem a községek­ben is hatékonyabb propa­gandájuk lenne a ceglédi szín­házi programoknak, és ehhez valahogy a tömegközlekedést is hozzá lehetne alkalomsze­rűen igazítani. Olyan színházi műsorfüze­tekre van szükség, amelyek nem csupán a várható dara­bok rövid ismertetését tartal­mazzák, hanem a szereposz­tást is, hogy ki-ki időben el­dönthesse, melyik kedvence szereplésében óhajt gyönyör­ködni azon a bizonyos estén SOK TAPASZTALATTAL gazdagodtak a népművelők, de ez még korántsem jelenti azt, hogy minden bajra tud­nának receptet. Több újsze­rű kezdeményezéssel, talpa- lással, kínálatuk buzgóbb ajánlásával nyerhetik meg a nagyérdemű publikumot. T. T. az első termést július 10. és 15. között szedte, az utolsót pedig október 15-én, A 200 négyszögöl tér'létén az 1200 uborkatő mintegy 5 tonnát termett. Az Afész felvásárlási irodá­jában az uborkamag-rende- iésekből az látszik, hogy a termelők az idén az előző éveknél több felfuttatásos és hagyományos uborkát ter­mesztenek. A magok Hollan­diából való megérkezését e napokban várják. A terme­lők számítanak arra, annak érdekében, hogy az uborka­termesztési kedv még jobban növekedjen, a konzervgyár fi­gyelembe veszi, hogy a hely­ben termő uborkánál szállí­tási költséget takarít meg és úgy alakítja majd a felvásár­lási árakat, hogy azok ä drá­ga mag és egyéb költségek mellett a vele való sok mun­kát is becsületesen megfizes­sék. Eopa László ^fflMsTFlS SZOMBATON A nagyteremben Lopják a koporsómat. Szí­nes jugoszláv filmszatíra. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Kinek lesz melege? Színes, magyar mesesorozat, fél 4-kor. Ragtime I—II. Színes, ame­rikai film, fél 6-kor. VASÁRNAP A nagyteremben Lopják a koporsóidat. Elő­adás 4, 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Kinek lesz melege? Fél 4-kor. Ragtime I—II. Fél 6-kor. A XXII. Pest megyei (ter­mi) pedagógus-sporttalálkozót Gödöllőn, rendezték. A körze- tünkbeliek különböző okok miatt négy sportágban le­mondták a szereplést, kettő­ben azonban igen jól szere­peltek. Női kosárlabdában 14 csapat 2x10 perces mérkőzéseken mérte össze erejét. A nagy­kőrösiek (Vargáné Pászti Ág­nes, dr. Fülöp Tiborné, Mol­nár Zsuzsanna, Takács Judit, Horváthné Hanny Judit. Hor­váth Szilvia) jó játékkal a se­lejtezőben az abonyiakat 45-4-re, a dunakeszieket 22-9-re és a dabasiakat 22-12-re; a középdöntőben a szentendreieket 28-9-re, a ceg­lédieket 36-12-re; a döntőben a monoriakat 36-18-ra legyőz­ték és ezzel sorozatban har­madszor végeztek az élen. Férfi kosárlabdában 11 csa­pat vetélkedett. Városkörze­tünk képviselői (Suba Lajos, dr. Gáspár Endre, Szilágyi Csaba, Molnár Béla, dr. Fü­löp Tibor, Mester Szabó Jó­zsef, Palai Lajos, Szentgróti Antal) a selejtezőben a vácia­kat, érdieket és gödöllőieket legyőzték, a hármas döptőben viszont az összeszokottabb da- basiak és dunakesziéit jobb­nak bizonyultak náluk és vé­gül a harmadik helyen végez­tek. A légpuskás lövészetet nyílt téren, hideg időben tartották. A népes féríimezőnyben a körösiek (Kovács László, Fo­dor Ferenc, Végh Tibor) a negyedik helyen végeztek, a nők pedig (Fodor Zsuzsanna, Fodor Ferencné) a legjobb­nak bizonyultak. Annak ellenére, hogy kis létszámmal indultak körze­tünk képviselői, jó eredmé­nyeket értek el és a 19 egység közül a 4—5. helyen állnak a téli forduló után. SZOMBAT Birkózás. Eger: országos serdülő szabadfogású olimpiai reménységek versenye. Ceg­léd: megyei középiskolás kö­töttfogású bajnokság. Kézilabda. Vecsés: Feri­hegy SE—Nk. Kgy. Kinizsi, felnőtt és ifjúsági férfi me­Air.iről beszélnek Néhány sorban örömmel vettük, hogy az elmúlt ünnepek alatt a vá­rosba még déligyümölcs, körte, banán is érkezett. Az meg külön említésre méltó, hogy a Kossuth Lajos ut­cai ABC-üzletben a vezető, Király Csaba mindvégig je­len volt a kimérésnél. A vásárlók körében egyértel­mű dicséret fogadta ezt a lépést — másutt is köve­tendőnek tartják. k Jó, hogy a gyógynövény- boltban étkezési korpát is áruinak. Eddig ugyanis csak Cegléden lehetett eh­hez hozzájutná. Pedig mi is szeretjük az egészségün­ket. ★ Egyre több panaszt hal­lani a Ceglédi Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat Sza­badság téri tejboltjára. Azt beszélik, olykor a takarító­nő méri a sajtot, másszor a pénztárosnő, aki a forin­tok számolása után áll a pult mögé. Mások azt mondják, a bolt valósággal „irtja” a diákokat, mert beszélnek, hangoskod­nak ... Hát, boldog hetve­nes évek... k Mióta a Démász áttért az úgynevezett átalánydíjas fizetésre, sokan úgy érzik, többet kell fizetniük. Ma­gyarán, a részszámlát ma­gasabb összegben állapítot­ták meg. k Jó, hogy van 99 forintért paradicsom meg paprika. Csak annyi baj van vele. hogy érte Budapestre kell utazni. így máris 199 fo­rintba kerül. Ez nem kó- péság? (Konzervgyári dol­gozók véleménye alapján.) gyei II. osztályú bajnoki mér­kőzés. Kosárlabda. Veszprém: V. SE—Nk. Kgy. Kinizsi, fér­fi osztályozó mérkőzés, az NB I-be jutásért. Sportlövészet. Szentendre: megyei általános iskolás baj­nokság. Természetjárás. Városköz­pont—Jubileumi emlékpark, 8 órától: városi KISZ-es ke­rékpártúra. Nagyerdő, 9 óra: városi KISZ-es és útttörő tá­jékozódási verseny. VASÁRNAP Asztalitenisz. Kemence: K. Szokolyi SE—Nk. Kgy, Kinizsi II. és Kemence ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi, megyei férfi csa­patbajnoki mérkőzés. Birkózás. Eger: országos serdülő szabadfogású ORV. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 9 óra: Nk. Kgy. Kinizsi serdülők—Maglódi KSK ser­dülők; 14 óra: Nk. Kgy. Ki­nizsi ifi—Üllői KSK ifi, 16 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Üllői KSK megyei II. osztályú baj­noki mérkőzés. HÉTFŐ Labdarúgás. Ifjúsági-sport­telep, 14.30: Arany isk.—Rá­kóczi isk., 15.20: Petőfi isk.— Kossuth isk., IV. korcsoportos nagypályás városkörzeti úttö­rő bajnoki mérkőzés. S. Z. Ludas-Rafearé. Április 21-én, hétfőn 19 órai kezdettel vidám kabaréműsort rendeznek az Arany János művelődési központ színház- termében. Az est minden bi­zonnyal nagy sikerre tarthat számot, ugyanis ez alkalom­mal a Ludas Matyi népszerű humoristái: Radványi Barna, Peterdi Pál és Galambos Szil­veszter lépnek közönség elé. Dr. Nyit) János belgyógyász fő­orvos rendel: hétfő, kedd 16—17 óra között, Ceglédi u. 20. I. eme­let 29. ISSN 0133-2703 (Nagykőrösi Hírlap; —tó P0RTHÍREK Pedagógus-sprisikerek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom