Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
1986. ÁPRILIS 19., SZOMBAT 9 EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÜTINFORM JELENTI Gulyás Gábor: az autópályákon nem lesz forgalomkorlátozás a hétvégén fenntartási munkák miatt. A főváros térségében viszont több főúton is lassúbb haladásra kell számítani az építési területek mellett. A 2. számú úton Dunakeszinél, az 51. számú úton pedig Kis- kunlacháza és Dömsöd között került sor útfelújításra. Biatorbágy és Budaörs között teljes szélességben lezárták az utat, a közúti kapcsolatot az Ml-es autóút biztosítja a helységek között. Továbbra is érvényben van Nagykőrösön a 441. sz. út félszélességű lezárása csatornaépítés miatt. Akik a Dunakanyarba készülnek, azok Visegrádon a 11. sz. út mentén számítsanak útszűkületre. A hét végén is lezárják éjszakánként a Gödöllő és Isaszcg közötti út vasúti kereszteződését. EGY BALESET ANATÓMIÁJA A hét balesete kétségtelenül Budapesten a Karinthy Frigyes úti volt. Mint bizonyára mindenki előtt ismeretes, a BKV egyik autóbusza és villamosa karambolozott. Négy halott és sok sebesült maradt a helyszínen ,s a roncsok. A villamos vezetője fékhibára hivatkozott, s a szakértők szerint is az okozta a bajt. Csak az képzelhető el nehezen, hogy ne legyen két független fék ezeken a nagy súlyú jármüveken, hiszen mindennapi autókon is van ilyen. H Ez a baleset sincs tanulság nélkül. S óhatatlanul eszünkbe jut a grazi autóbusz-baleset, amit szintén a fék hibája okozott, ott a vádlottak padjára kerültek azok, akik felelősek voltak a jármű műszaki állapotáért. Nem érdektelen elgondolkozni e heti példabalesetünk kapcsán sem a javítók cs üzemeltetők felelősségén. Hiszen mindannyian abban a biztos tudatban szállunk egy-egy tömegközlekedési járműre — legyen az autóbusz, villamos, vonat vagy repülő —, hogy épségben megérkezünk úticélunkhoz. Másrészt viszont érdemes gyalogosként óvatosabban közlekedni és még zöld jelzésnél is körültekintően lépni az átkelőhelyre, mert nemcsak a műszaki hibás jármüvektől kell tartani, hanem a szabálytalankodóktól is. JÁRJUK KÖRÜL PEST MEGYÉT! (1.) Vagy legalább a baleseti helyzetet. Elkészült ugyanis Pest megye baleseti statisztikája az esztendő első hónapjáról. A vizsgált időszakban szőkébb pátriánkban 11 halálos közúti baleset történt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Gödöllőn és Ráckevén volt a legtöbb, kettő-kettő. Súlyos kimenetelű baleset 48 volt és ez tízzel több, mint 1985 januárjában. Itt is a Gödöllői Rendőrkapitányság áll a legrosszabban és Dabas 7—7 ilyen esettel. A harmincegy könnyű sérüléssel járó baleset közül nyolc — s ez az összesnek több mint egynegyede — Gödöllőn és környékén következett be. Érden négy és félszer annyi baleset volt idén januárban, mint egy éve. Ugyanez az adat Cegléden két és félszeres, Dobáson kétszeres, Nagykátán másfélszeres és Gödöllőn 113 százalék. Összességében pedig Pest megye-szerte 104,65 százalék. Tehát a megye egészét figyelembe véve is romlott a helyzet. Volt terület, ahol javultak a mutatók. Elsősorban Nagykőrösön, ahol a tavalyinak 16,6 százaléka a baleseti szám, Mo- noron a tavalyinak 40 százaléka, Szentendrén pedig feleannyi tragédia voilt, mint egy éve. Dunakeszi 60 százalékkal a negyedik. Persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni egyetlen hónap eseményeiből, hiszen már egy-két baleset vagy sérült is megváltoztatja a helyzetet, arra azonban alkalmas a statisztika, hogy megfigyelhessünk tendenciákat és felhívja figyelmünket arra, hogy hol kellene tenni valamit, hol jelentkezik fokozottabban a veszély. Ezért vizsgáljuk a januári statisztikát, ezt kérdezzük majd meg a gödöllőiektől is. (Folytatjuk) GYÓGYÍTJÁK A HIDAT A közel százéves híd hat évvel ezelőtti felújításakor az úgynevezett ellensúlykamrában végeztek nagyobb munkát. A tavaly ősszel megkezdett munkálatok során az elhasználódott járdaszerkezet kijavítása volt a cél. A munka megkezdésekor derült ki, hogy a függőleges tartóoszlopok nagy részét jelentősen megrongálta a korrózió. A vizsgálatok után az oszlopokat megerősítették. A járclaszerkezet megerősítésével egy időben a hidat felállványozták. Homokfúvással eltávolították a régi festékréteget. A hidat világoszöldre festik. Várhatóan nyár elejére ismét birtokba vehetik a közlekedők a hidat BÁDOGRENDŐR AUSZTRIÁBAN SS Barátainktól megtudtuk, hogy nemcsak az NSZK-ban, hanem Ausztriában is alkalmaznak bádogrendőrt, s ott is közmegelégedésre látják el szolgálatukat. Magyarországon még nincs ilyen. Sok fórumon, rendör- segin ts, elmondtuk már tapasztalatainkat a bádogrendőrrel, s megkérdeztük, miért nincs nálunk is ilyen. Senki sem tudta megmondani. Pedig jó lenne, mindannyiunk érdekét szolgálná! Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvéget kíván gyalogosoknak és járművezetőknek egyaránt; Roóz Péter Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Egészséges versengés A veresegyháziak örömére új húsbolt nyílt a főúton. A fóti Vörösmarty Tsz leány- vállalata, a Fótépker (mely tagrészese a Karancshús Egyesülésnek) új húsüzletet nyitott a községben. A szerződés alapján a Karancshús nagy választékban szállít tőkehúst Veresegyházra. tízzel a Gödöllő és Vidéke Áfész, a Fő téren üzemelő ABC húsrészlegének szállítója úgy lett versenytárs, hogy annak a lakosság látja hasznát. Bővül a hús mennyisége és minőségi választéka is. Erre szükség is volt, hiszen Veresegyházon eddig szinte minden mennyiségű hús kevésnek bizonyult. Ehhez a lakossági fogyasztáson kívül hozzájárul a vonzáskörzet fogyasztása, illetve a községben levő 1300 hétvégi ház mintegy hatezer nyaralójának „étvágya” is. A víken- dezők ugyanis a legtöbb esetben nem cipelik magukkal otthonról a főznivalót, hanem az időjárástól függően rohamozzák / meg vásárlóként a község boltjait. Ezen az ellátási gondon enyhít most az új üzlet megnyitása. Kovács Miklós Főt Mennyá vsssa a palackban? Kovács János csepeli lakos, aki lapunk rendszeres olvasója, arról panaszkodik, hogy az utóbbi időben kevesebb ideig elegendő neki egy palack gaz. Lehet, hogy nem töltik meg rendesen? — kérdezi. ☆ Szakai Lászlót, a budaörsi gáztöltő üzem vezetőjét kérdeztük, van-e módja a vásárlónak a gázpalackok súlyának ellenőrzésére. — Igen. Minden cseretelepen a vásárló kérésére megmérik a töltés pontosságát. A gáz súlyának 10,20 és 10,50 kg között kell lennie, elihez hozzájön a tárasúly, mely 5,20 és 7,30 kg Között mozog. Egyébként ez utíbbi az alu- m ín ium-magnézium-szilícium ötvözetből készült palackon fel van tüntetve. Az árral kapcsolatban csak annyit, tavaly januártól, ár- hivatali rendelkezés szerint, az évszaktól függően változik az ár: nyáron 50,63 forint, télen r»edig 75,55» forint az említett nagyságú palackos gáz ára. Hogy kinek mennyi ideig tart, az attól függ, hogy naoonta mennyit használnak belőle. Egy átlagos tűzhely egyetlen égője kb. 15 dekát fogyaszt óránként. így lehet kalkulálni. Sak vidékkel is kez&s hangon Aki élt már közvetlenül a háború utáni években, az saját bőrén tapasztalhatta., milyen nehezen indult meg a normális élet, milyen nagy volt a szegénység. Nemcsak az ember, hanem az állatállomány is sokat nélkülözött ezekben az időkben. A szegénységből, az elmaradottságból csak úgy lehetett megszabadulni, hogy meg kelle t lógni a munkát, termelni kellett a földeken és az iparban. Az élő tanú tanúságtélelé- vel bizonyíthatom, hogy sok álmatlan éjszaka éjfélbe nyúló tervezgetései, számos értekezés érvei és ellenérvei a kisparcella, a „nadrdgszij”, az ..én” gondolata mellett és ellen kellett a paraszti tudat átformálásához, a „miénk”- re való ráébresztáshez. A nagyüzemi gazdálkodáshoz vezető út tengernyi küzdelmet hordozott magában. Nehezítette még a munkát az is, hogy Buda környéke településhelyei egy másik át alakulási folyamaton is átestek: a német nemzetiségiek (svábok) 1946-os kitelepítésével és ennek folytatásaképpen az üresen maradt otthonokba való betelepítéssel ... Az ország különböző vidékeiről, valamint erdélyi és felvidéki területekről érkező telepesek jelentették az új színt a palettán. Az új betelepülök az ott régebben lakókkal nem találták meg mindjárt a közös hangot, a közös akaratot. A különböző vidékekről származók elgondolása sokféle volt, eleinte mindenki görcsösen ragaszkodott a maga elképzeléseihez. Egy-egy vezéregyéniség megnyerésével azonban sikerült a sokhúrú hangszert, — a lakosságot — egységes akaratára hangolni. A nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése, bár nehezen, mégis sikeresen ment végbe a Buda környéki községekben. Né- hányan eleinte csak kívülről szemlélték az alakuló új életet, de mikor meggyőződtek arról, hogy a közös erő jó, a közösség munkája eredményesebb. maguk is ezt az utat választották. így lett annak idején a Budai járás az országban az első termelőszövetkezeti járás. Radányi Lajos Budakeszi Helyben kell dönteni Leikep Júlia, Csobániza, Béke u. 7. sz. alatti lakos nevében keresett fel bennünket rokona, hogy az idős, beteg hölgy segítségére legyünk. A panasz, amelyet előadott, röviden a következő: Tavaly, a Pest Megyei Közúti Építő Vállalat aszfaltutat készített a Béke utcában. Az út megépítése • szükségessé tette a járda szintjének megemelését, mely ennek* következtében panaszosunk háza előtt mindössze 70 centire került az ablaktól. Ezt a munkát már a községi tanács végeztette el. illetve végzi most is, folyamatosan. Csakhogy a panaszos — és mint elmondta, még négy-öt utcabéli ház- tulajdonos — igencsak megsínylette ezt az építkezést. A szakemberek ugyanis szigetelés nélkül terítették le a járdának való vizes sódert, s így az azzal érintkező házfalak alaposan átáztak. Ezenkívül a kapubejáratok annyira magasra kerültek, hogy komoly gondot okozott a téli tüzelő behord ás a. Mit szeretnének most a károsultak? Természetesen az eredeti állapot visszaállítását. De a beton már megkötött! Megkérdeztük a csobánkai tanácselnököt, vajon ki a felelős ezért? Az elnökasszony egyelőre konkrétat erről nem tudott mondani. Szerinte, ha valami probléma lenne a járdaépítéssel, azt nekik is jelentették volna a lakók. Panaszosunk képviselője — mint mondja — beszélt a műszaki előadóval, de biztatást nem kapott tőle sem. Egyébként a műszaki kolléga, akinek esetleg köze lehet a járdaépítési tervekhez, éppen távozóban van hivatalából, új munkahelyre készül. Még nem dőlt el, ki lesz az utódja. Az el- nökasszony mindenesetre megígérte, utánanéz a dolognak. Egy biztos. Leikep Júliát kár érte. A telkére csak nehezen tud bejárni, és a járdaépítés következtében átnedvesedett a lakás. Szerintünk ott helyben kellene valakinek eldöntenie, hogy mi a teendő, kinek kell most lépnie, hogy a hibát helyrehozzák és a kárt megtérítsék! ICüzcSeiean a mz ellen Nagy kincs a tiszta, egészséges ivóvíz. Ezt azok tudják legjobban, akiknek sok kellemetlensége. kényelmetlensége származik ennek hiányából. A napokban azonban ismét bebizonyosodott, hogy a víz nem csak éltet, hanem néha — sajnos — rombol is. Budaörsön. a Nap-hegy oldalában, a Liliom utca egyik háza előtt eltörött egy 500 milliméteres főnyomócső. A sáros, latyakos víztömeg hömpölyögve folyt a lejtön. A lakók képtelenek voltak megfékezni, ezért udvarokat, garázsokat, veteményeskerteket, pincéket árasztott el, alámosta a járdát és alaposan megrongálta az úttestet. Az áradat kisebb- nagyobb köveket, iszapot sodort magával, több utcában eltömítette a lefolyókat és árkokat, végül pedig a hegy lábánál fekvő Béke teret is elárasztotta. Ilyen körülmények között a gépjárműforgalom sem volt zökkenőmentes, és persze, a gyalogosközlekedés is lehetetlenné vált. A rendőrség gyorsan intézkedett. Lezárták a veszélyeztetett utcákan, és értesítették a Fővárosi Vízművek ügyeletét a történtekről. Még félóra sem telt el, és megérkezett a vízművek rohambri- gádja. Kétórás kemény munka következett, melyből végül az ember került ki győztesen — sikerült elzárni a vizet, majd az új főnyomócsövet is a helyére tették. Másnap reggelre a környéken mindenütt helyreállt a vízszolgáltat ás. A lakások belső kárainak felmérését hamarosan megkezdi az Állami Biztosító,, a külső rombolás nyomait pedig a vízművek szakemberei fogják eltüntetni. Lénárt József Budaörs dazdélkedi okosan! Mostanság örvendetesen sokat hallunk arról, miként lehetne az ország „gazdasági szekerét” előretolni mindany- nyiunk legnagyobb megelégedésére. Elsősorban természetesen minőségi munkával, ezenkívül azonban természeti adottságaink jobb kihasználásával is lendíthetnénk előre valamit a szekéren. Hazánk bővében van a hőforrásoknak — ez a megállapítás szinte közhelyszámba megy —, mégis úgy tűnik, nem elég jól sáfárkodunk vele. Adottságaink kihasználásában hiányzik a jó hírverés. Csak egy ötlet: naponta sokezer levelet adnak fel az országban külföldre címezve. Miért ne nyomhatna például a posta ezekre olyan bélyegzőt — német, angol és francia nyelven —, mely gyógyfürdőink látogatására sarkallná az illető országok polgárait. Valahogy így: „Látogassa a magyar gyógyfürdőket!” Gazdálkodjunk okosabban meglevő kincseinkkel! Kővári József Budapest Csavaygé fcufyafalkák Több olvasónk tette szóvá az utóbbi hetekben, hogy falujukban — Budakeszin. Du- nahara-sztiban, Herceghalmon és Pátyon — bandákba verődött, csavargó kutyák ijesztgetik az iskolába siető, vagy onnét haza igyekvő gyerekeket. De az sem csoda, ha olykor még a felnőttek is megrémülnek a vicsorgó, barátságtalanul morgó, kóbor állatoktól. A levelekben több kérdést is feltettek olvasóink. Milyen gazda az, aki nem tudja kutyáját a kerítésen beiül tartani? Hogyan engedhetik egyesek elkószálni a derék házőrzőket, hogy azoknak azután önmaguknak kelljen az élelmüket beszerezniök? Ki köteles a kóbor ebek oltásáról gondoskodni? Mit lehetne tenni a csavargó négvlábúak megfékezésére? És így tovább ... Egvik levelezőnk erdész ismerőse szerint sok városi ember a Buda környéki hegyekben felejti a már megunt négylábúját. Az ilyen kutyák pusztítják az erdők védett apróvadjait. Így aztán bőven akad munkájuk a vadászoknak, és a tanácsok gyepmestereinek. Ez utóbbiaknak kell ugyanis bejelenteni a kóbor kutyák elótordulá.si helyét. Segíthet a szomszéd is Idős, nyugdíjas ember vagyok, és szerencsére, gyermekeim, unokáim körében tölt- hetem pihenőéveimet. Sikerült együtt maradnia a nagycsaládnak. öreg, kis házunkat hozzáépítéssel addig toldoz- gattuk-Loldozgatluk, míg unokáink is már a közös fészekbe költözhettek. Én tehát szerencsésnek mondhatom magam, nem így sok nyugdíjas társam, akikkel néha a faluban összetalálkozva, elbeszélgetek. Mint mondják, naponta hallják a rádióban, olvassák az újságban, mi mindent megtesznek értük, mennyit foglalkozik a problémájukkal a tanács, a népfront, a Vörös- kereszt, és még felsorolni is nehéz, ki mindenkinek feladata a velük való törődés. És talán, ez is a baj. Hiszen, ha valamelyiküknek panasza van, hamarjában azt sem tudja, kihez forduljon, hol kezdje el, kinek mondja el panaszát, hogy jó helyen mondja. Mert bizony sokan a régi nyugdíjasok közül igencsak szerény körülmények között kénytelenek élni, főleg, ha társukat veszítve, egyedül maradtak. Igaz, a tanácsoknak van rendkívüli. szociális segélyezésre szolgáló keretük, de nagyon kevés az olyan, 35—40 évet becsülettel ledolgozó ember, aki szégyenkezését leküzdve, odamegy kéregetnl a hivatalhoz. Aztán, ha szorongató a szükség, és az illető mégis rászánja magát, következik a szintén megalázó környezettanulmány. Kifaggatják az idős embert gyermekeiről: hol élnek, mit dolgoznak, segítik, támogatják-e őket? ilyenkor persze mondhatná a segélyre szoruló, hogy a gyerekeknek is megvan a maguk baja; spórolnak, lakásra gyűjtenek, gyereket terveznek, de hát... Többnyire mikor a gyerekeik címéről érdeklődik a tanácsi ember, már meg is bánták, hogy elindultak azon a bizonyos napon a tanács felé. Jó lenne, ha ezeket a segélyeket automatikusan utalnák az arra rászorulóknak, egyszerűsödne ezek jogi eljárása. Sok kellemetlenségtől kímélhetnék meg ezáltal az amúgy is elesett, magukra maradt öregeket. Horváth Lajos Nagykáta ★ A piHanatnvi'ag érvényes Jogszabály lehetősére» ad a segélyek adásának hivatalból való kezrie- ’'élvezésére is — mondja Nagy . sigmondné. a megyri tanács szzociálnolitikával foglalkozó munkatársa. — Ehhez azonban az szükséges, hogy tudjanak a tanácsházán a rászorulókról, azokról. akiknek létfenntartása átmenetileg veszélyeztetett. Ebben sokat segíthet a lakosság, sokszor époen a közvetlen szomszéd vagy a séta közben szóba elegyedő ism eres, IWisták híradóba Az áprilisi napfényes idő kedvezett a Nagykőrösi Kinizsi természetjáróinak. A turisták egyik csoportja hatnapos kirándulást tett, gyalogtúrán barangolták be a Mecsek környékét. A természet- járók egy másik csoportja pedig három nap alatt járta be Szombathely, Sümeg és Sárvár környékét. Derekasan kigyalogolták magukat, három nap alatt 71 kilométert tettek meg. Szombathelyen, a modern házak szomszédságában megtekintették a város műemlékeit, betértek múzeumokba, és megnézték a régi romkertet is. Sümegen megcsodálták a várat és a hősök emlékművénél is megálltak. Kellemesen elfáradva, sok szép élménnyel gazdagon tértek haza a Kinizsi turistái. Had as Éva Lenke Nagykörös
