Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
I jj Szín HÁZI LEVÉL Idegenként Velencében Mert ez a Shy- lock, noha a legfenségesebb köztársaság, Velence lakója, s a nagy tekintélyű uralkodó, a dózse alattvalója, bizony idegen a lagúnák városában. Éppúgy az, mint ahogy idegen volt, s maradt.is, Othello, a mór. A sötét bőrű, marcona mórra olyannyira szüksége volt viszont a Seren issima Respublicának, hogy flottája vezéréül tette meg. A kötést erősítendő, még a szép szőke patriciuslányt, Desdemonát is hozzáengedték feleségül. Velence érdeke mindenek felett állt. Othello, a velencei mór (ahogyan Shakespeare tragédiájának pontos címe szól) azonban még nem elsősorban ennek az idegen- ségnek az áldozata lett — vagy csak erősen áttételesen mondható indokként a féltékenység elhatalmasodásában, Des- demona megfojtásában, s önmaga elpusztításában az, hogy nem velencei, nem keresztény, s nem fehér ember volt. Shylocknál viszont az ide- gensége lesz a tragédia oka. Velencei — de nem kalmár, hanem pénzember, aki kamatra ád kölcsönöket. Bankár, ha tetszik. Vagyis: uzsorás, ha nem tetszik. És Antoniónak, a velencei kalmárnak (mert hogy Shakespeare másik, Velencében játszódó drámájának, A velencei kalmárnak, a címszereplője ez az Antonio) nem tetszik. Sem az, hogy Shy- lock kamatra ád pénzt — mert ő, egy másfajta kereskedői és pénzemberi szokás szerint, ád ugyan kölcsönt, de nem kamatra —, sem az, hogy ezzel megszedi magát. De Shylock sem szereti ezt aá Antoniót. A drámában szinte ez az első szava, amikor először színre lép. Mert neki meg az nem tetszik, hogy Antonio az ő érdekei ellen dolgozik a kamat nélküli kölcsö- neivel. Hogy rontja a (pénz)- üzletét. S hogy ráadásul még meg is veti —, bár ezt nem tartja olyan nagy dolognak. Aztán elkövetkezik egy olyan pillanat, amikor Antoniónak szüksége lesz a megvetett Shy- lockra. Pénzre van szüksége — bár tulajdonképpen nem is neki, hanem Bassaniónalc, könnyelmű, ám egy pénzes menyasszony meghódításához némi befektetést igénylő barátjának. Shylock félreteszi a sértődést, és kölcsönöz. S egy nagylelkű pillanatában azt köti ki: ha Antonio nem fizet idejében, csak egyet kér: kivághasson egy font húst a kalmár testéből, a neki tetsző helyről. Ezt a különös kikötést senki nem veszi nagyon a szívére. A XVI. században is szokásban volt még a kezességet akár szó szerint is értelmezni: akiért kezességet vállaltam, s az illető nem tud fizetni, nekem, a kezesnek vágják le emiatt az egyik kezemet. Ezen túl pedig, elekor még sem Antonio, sem Shylock nem veszi rint már majdnem megkaphatná ezt a kegyetlen zálogot, egy ravasz és ügyes paragra- fusfacsarással a bírónak öltözött Portia (épp annak a Bas- saniónak a menyasszonya, akiért az egész kölcsönügy történt) nemcsak hogy a zálog megszerzésétől üti el Shy- lockot, hanem vagyonától is megfosztja. Ez a teljes összeomlás. A Velencében idegen Shylock — épp mert idegen — sosem lehet teljes jogú polgár. Fondorlatosán és szemforgató módon Velence kiveti magából ezt az idegent. Megalázza, megtöri, megsemmisíti. Tönkreteszi mint pénzembert, mint apát, mint embert. A velencei kalmár ezért lényegében nem Antoniónak, a velencei kalmárnak a tragédiája, hanem Shylocké. Ezt vette jól észre a Nemzeti Színház felújításának rendezője, Sík Ferenc. S ezért lett ennek az előadásnak a főszereplője Shylock. Ahogyan Sík beállítja, és Gábor Miklós eljátssza ezt a magyar színpadon több mint negyven éve nem szerepelt figurát, abban elsősorban ez az idegenség, ez a másság domborodik ki. És ez a motívum a nézők tudatában valószínűleg a legutóbbi évtizedekig mutat előre. A kirekesztettség, az idegenség és a megkülönböztetés nem csak a XVI. századi Velencében volt osztályrésze Shylock népének. Mindamellett e motívum nem kap a kelleténél nagyobb hangsúlyt. Az előadás egyensúlyban tartja Shylock figuráját, mert nem mossa el a hibáit, tévedéseit sem. Talán épp azért lesz Shylock emberivé, mert megismerjük az indulatait, a dühét s a bosszúszom- ját. De éppen ezek miatt kell vesznie; elköveti azt a vétséget, ami valósággal tálcán kínálja ellenfeleinek a megtorlást. A z előadás azonban mégsem nevezhető igazán sikerültnek Sík Ferenc rendezése tudniillik, amilyen gondo. san és hitelesen dolgozza ki Shylock motívumait, indítékait, annyira kevéssé törődik a másik oldal plasztikus megrajzolásával. Sem Antonio, ez a mélabús és akaratgyenge, cselekvésképtelen elő-Hamlet- nek beállított figura, sem Portia, ez a kékharisnya, okos és hideg, s túlságosan józan nő, sem senki más a szereplők közül nem képes akár csak valamelyest is méltó ellenfele lenni Shylocknak. Ezzel teljesen felborul a darab belső arányrendszere. S mivel ráadásul a Shylock—Antonio cselekménysort kísérő Portia— Bassanio—Jessica—Lorenzo szerelmi vonalat sem sikerül szervesen beilleszteni az előadás keretébe, a rég várt felújításról így azt kell mondanunk: Gábor Miklós emlékezetes alakításán túl mást kevéssé dicsérhetünk benne. Szakkörvezetői jogosítványt kapnak Honismereti tábor Zsámbékon í Annyi á mondandójuk, $ hogy alig győzöm hallgatni. ^ Jó látni ezt a lelkesedést ^ meglett embereken. Tudni >! kell persze, hogy olyan ^ ügyről van szó, aminek ők ^ teremtettek formát. Első íz- ^ ben szerveznek ugyanis ^ Zsámbékon honismereti tá- J bort. — Hogyan született az ötlet? — fordulok Kovács Józsefhez, a Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanárához. — A régi gyakorlatból! — válaszol gondolkodás nélkül.. — Feleségemmel együtt kezdeményeztük a tábor szervezését. Én 1956 szeptemberében kezdtem tanítani az Ady Endre Gimnáziumban, Ráckevén. Nem hagyott nyugodni, hogy egy olyan elsőrangú barokk műemlék, mint a Sa- voyai-kastély, akkoriban, ösz- szemolás előtt állt. Ez ellen tenni akartam — és tettem is. Talán abban az időben fogalmazódott meg bennem: mindenkor, mindenhol törekedni fogok a múlt emlékeinek és értékeinek átmentésére. — Ebben is egymásra találtunk — veszi át a szót Ko- vácsné dr. Paulovics Teréz főiskolaiadjunktus. — Én ugyanis Ráckevén születtem, és szintén az Ady Gimnáziumban tanítottam. Tanártársainkból műemlékvédő albizottságot szerveztünk. .Tanítványainkból pedig múzeumbarátokat neveltünk, akik segítettek a későbbi múzeum anyagának ösz- szegyűjtésében. — 'Amikor néhány kisebb kanyar után idekerültünk Zsámbékra — folytatja a történetet Kovács József —, felvállaltuk ugyanezt a feladatot. — Minden jó kezdeményezést felkarolunk — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Tóth Albert főigazgató. — Különösen azokat, amelyek a tanítói hivatásra való felkészítésben meghatározók. Néprajzbarát lett Figyelmesen hallgatja tanárait Nagy Márta harmadéves népművelés szakkollégista, aki szintén részt vállalt ebből a munkából. — Miért vonzó ennyire egy siófoki lány számára Zsám- bék? — kíváncsiskodom. — Egyrészt azért — kezdi —. mert a főiskola hallgatója vagyok. Másrészt néprajzbarát lettem a tanár úr és a tanárnő hatására. A szakdolgozatomat csak Zsámbékról készítettem. Már elsőévesen megmozgatták a fantáziámat a honismerettel kapcsolatos beszélgetéseink. Olyannyira, hogy a hallgatói TIT csoporttitkóri megbízatást is elfogadtam. — Mekkora az érdeklődés a tábor iránt? — kérdezem Kovács Józsefet. — Renkívül nagy. Az ország összes tanítóképzőjét meghívtuk, intézményenként tíz—tíz fiatalt várunk. Már most 80 százalékos a telítettség, pedig nem jönnek el mindenhonnan. Július 10. és 20. között, a rendezvény idejére összesen százhúsz helyet tudunk biztosítani kollégiumunkban. Természetesen az étkezésről is gondoskodunk. — Milyen témákról hallanak előadást a részvevők — Például honismereti kisközösségek szervezéséről — válaszol Kovácsné dr. Paulovics Teréz —, szóba kerül a szocialista hazafiság és a honismereti mozgalom összefüggése. Sikerült megnyerni az egyes témák legjobb ismerőit előadóknak: többek között dr. Pölöskei Ferencet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorát, E perjesy Gézát, az ELTE Történettudományi Tanszékének vezetőjét, dr. Román Andrást, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetőjét. Minden egyes előadáshoz konzultáció kapcsolódik. Több kirándulást is tervezünk. — Hogyan osztják meg ezt a nagy létszámot? — Körülbelül tíz csoportra számítunk — felel Kovács József. — Egyet közülük majd Nagy Márta vezet. — Szeretném elvinni a hozzám beosztott hallgatókat néhány idős emberhez, hogy megismerjék a zsámbéki sváb nyelvjárást, az úgynevezett kelet-dunai bajor ua dialektust. Erre az időszakra esik a német nemzetiségi nap, amikor Gerlingenből visszalátogató hagyományőrzők csoportja műsorral lép fel a művelődési házban. Helytörténeti tények Annak igazgatója, Mátyás Irén, megszállottja munkájának. Nagy lendülettel bizonygatja a honismereti mozgalom jelentőségét, amelyet az 1983- ban alakult csaknem száz taggá Zsámbék-baráti kör léte és tevékenysége is fokoz. — Azért örülünk a tábornak — mondja —, mert tudatosan építjük a művelődési ház és a főiskola együttműködését. Ez hasznos a diákoknak is. mert akik itt végeznek, többnyire hasonló településen tanítanak majd. Mintaként szolgálhat számukra az itteni kapcsolat. Bicskei Gábor, a művelődési ház művészeti1 vezetője, kézzelfogható példával szolgál: — Fábián Zoltán író dokumentumjátékában a korábbi nagykátai járásban összegyűjtött helytörténeti tényeket dolgozta fel, Paticsfalak között címmel. Elhagyatott tanyákon élő gyerekek sorsáról szól. Bizonyára akadnak olyanok a tanítóképzősök között, akik vállalkoznak majd ennek előadására. vagv legalább színpadon történő felolvasására. Anyagi támogatás Valóban lelkesítők az elképzelések, azonban megvalósításukhoz anyagiakra is szükség van. — Amikor a Művelődési Minisztériumban beszéltem két pedagógusunk kezdeményezéséről, annyira megörültek — meséli dr. Tóth Albert főigazgató —, hogy az erkölcsi támogatáson túl húszezer forintot is átutaltak a tábor költségeire. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ígéretet tett a tiszteletdíjak kifizetésére. A HNF megyei bizottsága anyagi támogatásáról is biztosított. A többi költséget mi, illetve a tanítóképző főiskolák fedezik. Ennyi lelkesedés és alapos előkészítés után bizonyára sikeresen indul és zárul ez a tábor, előadók és hallgatók számára egyaránt. A részt vevő fiatalok ugyanis — ha vállalkoznak a vizsgára — C kategóriás honismereti szakkörvezetői engedélyt kapnak. Vennes Aranka Barkóczi József képei Tárlat és film Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának épületében Budapesten, a XIV. kerület. Amerikai út 93. szám alatt kiállítás nyílik április 23-án szerdán 12 óra 30 perckor Barkóczi József festőművész képeiből. A kiállítást, amelyet naponta 8—18 óráig lehet megtekinteni. Gcröly Tibor, a Budapesti Művészetbarátok Egyesületének főtitkára nyitja meg A megnyitó után bemutatják dr. Kürlhy Csaba: Kettős i portré című Hímjét. Műhelymunka a stúdióban Készül a rádió Popíarisznya című műsora, amelyet a 2-es stúdióból közvetítenek. A képen Zsoldos Mari hangmester, B. Tóth László cs Pálosi István zenei szerkesztő Rádiófigyelő PRO ÉS KONTRA. Pongyola társadalom? — teszi föl a kérdést Hankiss Elemér a Valóságban közölt cikk címében, majd ezt írja többek között: Van-e annál emberibb dpicg, mint hogy: ha te nekem férges gyümölcsöt adsz, akkor én úgy javítom meg a záradat, hogy már holnap lóg a kilincsed. Ma elkéstél öt percet? Holnap már én is úgy érzem, hogy elkéshetek: tízet. Magyarul: add tovább... Avagy szervezettség—szervezetlenség, fegyelem—fegyelmezetlenség. A műsor arra kereste a választ, hogy is néz ez ki társadalmunkban. Hankiss Elemér vitapartnereként Békési László pénzügyminiszter- helyettest hívták meg a stúdióba a szerkesztők, hogy mindenki mondja el az érveit. Pro és kontra ... Az alaptétel tehát az, hogy az emberek többsége nem érez felelősséget munkájáért, mások lazaságára hivatkozva — kimondva vagy kimondatlanul — lazít maga is. Hajlamosak vagyunk elhinni az állítást, hisz magunk is sorolhatnánk a példákat Hanki&s Elemérhez hasonlóan. Igazat kell viszont adni Békési Lászlónak abban, hogy nem általánosíthatunk ennyire, kell, hogy legyen ellenpélda is, hiszen értünk el eredményt is, ezeket nem tagadhatjuk meg. Érvek és ellenérvek kereszttüzében formálódik a közös vélemény. Azt felmérések is igazolják, hogy a magyar társadalom felelöűségszintje alacsonyabb más társadalmakénál. Az okok tcbbé-kevésbé kitapántbaíek, s napjainkban többségük meg is szüntethető. A baj valahol ott van — ahogy Békési László is megfogalmazta —, hogy a kollektív felelősséget nem tudjuk egyéni szintre lebontani. A kettő viszonya nem tisztázott. Hogy miért? Ez újabb kérdéseik sorát ’vetheti föl. Talán éppen azért, mert sokáig a kollektív felelősség is csak kimondva létezett. A témáról vitatkozni időszerű. Olyan időszakot élünk, olyan változásoknak vagyunk részesei, amikor éppen a felelősség — kollektív és egyéni — növelésére van szükség és kínálkozik mind több lehetőség. Példálózhatunk itt a ta- nácstestületek szerepének változásával vagy a vállalati tanácsok létrehozásával. Egyet azonban nem szabad elfelejteni — s ez a műsorban is elhangzott —, hogy mindehhez olyan társadalmi környezetre van szükség, amelyben érdemes felelősnek lenni. RÖGESZMÉIM. Ha közvetve is, de a felelősségről vallott Pásztor Magdolna mikrofonja előtt Csete György építész is. Hályogkovács módjára építkezünk — jelentette ki nagyon sommásan fogalmazva. Az építészek ugyanis nem kellően műveltek, hiányzik náluk komolyan e kikötést. Hiszen Antonio gazdag kereskedő, hajói vannak úton dús rakományokkal —, nem képzelhető él, hogy a háromezer dukát kölcsönt ne tudja visszafizetni idejében. A sors viszont másként dönt. Antonio hajói nem érkeznek meg, fizetni nem tud. Ráadásul Shylock leányát, a szép Jessicát, megszökteti egy velencei aranyifjú, bizonyos Lörenzo, s a lány magával viszi apja pénzét és ékszereit is. A világ, a sors, a körülmények összefognak Shylock ellen. És ekkor — talán a financiális, érzelmi és tek’ntélybel: veszteségek kompenzálására is — érvényesíteni akarja a különös kikötést. Kéri az egy font húst Antonio testéből. Semmi sem tántoríthatja el ettől. S amikor a törvény betűi szeíakács István Jelenet A velencei kalmár előadásából. Elöl: Gábor Miklós (Shylock) és Rubold Ödön (Antonio) Szabadiciőklub Solymáron Fogyasztható eredmény Szabadidőklub nyílt a solymári PEMÜ-gyárban. A szépen berendezett és jól felszerelt helyiség konkrét programokkal is várja a vállalat dolgozóit és a lakótelepen élőket. Az első együttlét alkalmával dr. Czeizel Endrével találkoztak az érdeklődők, ezt követően pedig — Halló, most tényleg itt vagyok! címmel Szilágyi Jánost várták. Május 18-án Főzőcske, de... kondérban következik; szabadtéri gulyásfőzőversenyt rendeznek. Kondérról, tűzi fáról, krumpliról, hagymáról és zenéről a PEMÜ gondoskodik. Persze, aki csak a saját edényében főtt ízekre esküszik, hozhatja, mint ahogy az egyéb belevalók, húsok, kolbászok, fűszerek, > evőeszközök biztosítása is a versenyzők feladata. Íme, a részvételre biztató értékes jutalmak: I. díj: 2 kg burgonya, II. díj: 1 kg burgonya, III. díj: 2 (nagy) fej hagyma! Az eredményt a helyszínen fogyasztják ei a szakácsok és családtagjaik, vendégeik. Rossz idő esetén egy héttel később, május 25-én gyújtanak a kondérok alá. A klub vezetői azt is kifőzték, hogy Bródy Jánossal találkoznak júniusban. A pontos időpontban később állapodnak meg. Sz. Z. a biztos szellemi alap. ami ehhez a munkához elengedhetetlen. Mindazt az általános és középiskolai nevelés hiányosságaira vezeti vissza. Igaz, hogy maga az egyetemi oktatás is olyan, hogy a hallgatók ott sem érzik énnek a műveltségnek a hiányát. Ki tehát a felelős? Mert elvárható-e az egyetemtől, hogy pótolja mindazt, amit az alsóbb fokú iskolák elmulasztottak? Vagy kárhoztatható-e az egyetemi hallgató, aki nem fogékony valami iránt, ha nem is keltették fel benne az érdeklődést? Talán is-is. Mindenesetre biztató, hogy Csete György érzi saját felelősségét, s állítja, hogy egyetemi oktatóként igyekszik pótolni ezeket a hiányokat. | M. N. P.
