Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-18 / 91. szám
ELŐRE AZ 1986. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV SIKERES VÉGREHAJTÁSÁÉRT! Sokat segíthet a szakszervezet Új forrásokat fakasztani A megyei népfrontelnökség ülése Békét kívánva, békéért küzdve Fejlődése új szakaszában a kertbarátmozgalom Parlamenti bizottság Mezőgazdaság Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága csütörtökön Cselőtei László (Pest m. 2. vk.) akadémikus elnökletével az Országházban ülést tartott. A testület a fogyasztási szövetkezeteknek az élelmiszer- gazdaságban betöltött szerepét elemezte. A bizottság elé terjesztett írásos anyagból kitűnt: a mezőgazdasági kistermelőktől származó árualap megközelítően negyed részét az Áfészek vásárolják fel; évente 340— 360 ezer tonna burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt, 24— 26 ezer tonna baromfit, 58—59 ezer tonna sertést, továbbá nagy mennyiségű házinyulat, tojást és egyebek között mézet is. Az elmúlt öt évben a szövetkezetek mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétele 10 százalékkal nőtt. A fejlődés a korábbi évekhez képest kisebb ütemű, ami egyebek között a kedvezőtlen időjárással, több ágazatban pedig a termelői érdekeltség időszakos vagy állandósult csökkenésével magyarázható. Az Áfészek több mint 200 mezőgazdasági szaküzletet, továbbá 3500 takarmányértékesítő helyet tartanak fönn, ezek éves forgalma meghaladja a 10 milliárd forintot. A tagságnak nyújtott szolgáltatásaik bővülőben vannak;eszközöket, anyagokat és takarmányt szállítanak házhoz és növekvő mértékben vállalkoznak gépkölcsönzésre is. Háromszáz fős agrárszakembergárdát foglalkoztatnak és a korábbinál magasabb színvonalon szervezték meg a kistermelők tájékoztatását is. Az ülésen felszólalt — többek között — Dobi Ferenc, Pest megye 6. választókerületének képviselője is. (Folytatás az 1. oldalról.) újra kell értelmezni az óvoda és az iskola kapcsolatát. Sajnos, Pest megyében igen sok a halmozottan hátrányos helyzetű oktatási intézmény. Ezek az iskolák központi támogatást kapnak, hogy fölzárkózhassanak. Az előadást követően Hargitai Károly nyugalmazott tanítóképző főiskolai főigazgató, a megyei tagozat elnöke számolt be a leköszönő vezetőség nevében az elmúlt öt esztendő munkájáról. Mozgalmas, dinamikus, változatos volt ez az időszak, amely 1985-ben az új oktatási törvény elfogadásával zárult. A társaság célkitűzése az, hogy segítse az oktatáspolitikai elképzelések megvalósítását, hogy hozzájáruljon a pe- degóguskollektívák alkotó közösséggé válásához. A társaság tagjai zömmel a legjobb, legaktívabb pedagógusok közül kerülnek ki; valameny- nyien elismert gyakorlati szakemberek. A tagozat munkabizottságai igen színvonalasan tevékenykednek. Hargitai Károly ezután részletesen ismertette azokat a rendezvényeket, amelyeket szűkebb pátriánk pedagógiai társasága szervezett — nem kis sikerrel. Kitért Nem csekély dilemma: lemondjon-e Budaörs — ha átmenetileg is — egy előreláthatóan elhúzódó szakrendelőépítésről, hogy mielőbb elkészülhessen a gimnázium és szakközépiskola. S bizony megfontolandó, hogy kellő mennyiségű pénz híján belevágjon-e a tanács újabb telepszerű építési telkek előkészítésébe, közművesítésébe. Gázhálózat, csatorna, út már így is csak a lakosság tetemes hozzájárulásával készülhet. Tegnap a városi tanácson 29 üzem párt- és szakszervezeti titkárai találkoztak, hogy ismerkedjenek az imént is említett gondokkal, s a még formálódó tervekkel. Az eseményen — mely egyébként a városi szakmaközi bizottság kibővített ülése volt — részt vett dr. Arató András, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának vezető titkára is. Őt és a vendégeket Csapó Sándor, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte. Fehérváry János tanácselnök beszélt arról: fejlesztésre csak a bankkölcsönök visz- szatérítése, a meglévő intézmények fenntartási költségeinek elkülönítése, az áthúzódó beruházás — a százszemélyes óvoda — befejezése és a halaszthatatlan iskolafelújítás után fennmaradó összegből, s az ezt kiegészítő megyei tanácsi céltámogatásból futja. Ez pedig a középfokú feladatokat ellátó településen sajnos nem sok. Ezért a tanács az előző tervidőszaki hatvanmilliót érő vállalati hozzájárulást és társadalmi munkát megköszönve most nyolcvanmilliót érő együttműködési szerződéseket szedolgozó pedagógusok tevékenységének értékelésére is, majd arról szólt, hogy hatékonyabb lehetne ez a munka, ha megyei helyett területi munka- bizottságokat hoznának létre. Zsámbék, Szentendre, Vác, Gödöllő és Nagykőrös köré csoportosítva. A tagozat újabb öt évre szóló, legfontosabb feladatául azt jelölte meg, hogy a jövőben az oktatáspolitikai célok közvetlen alakításában is tevékenyebb szerepkört kapjanak. A beszámolóhoz öten szóltak hozzá. Valamennyien jónak értékelték az elhangzottakat. Javaslat született arról, hogy 1988-ra, az iskolák államosításának 40. évfordulójára megyei iskolamúzeumot hozzanak létre. Ezzel kapcsolatban felhívással fordulnak majd a megye lakosságához. Befejezésül megválasztották az öttagú vezetőséget, amelynek elnöke ismét Hargitai Károly, titkára pedig Szabó Alfréd lett. Megválasztották a területi csoportok szervezőit és azt a hét küldöttet is, akik majd szűkebb pátriánkat képviselik a Magyar Pedagóeiai Társaság országos közgyűlésén. retne kötni a termelő üzemekkel. Természetesen nem kívánják igyen, hogy vegyenek részt például a művelődési intézmények közös fenntartásában, az egy üzem — egy gyermekintézmény mozgalomban, vagy a közterületfejlesztésben. Cserébe a tanács lakások vevőkijelölési jogát ajánlja, vagy előnyt a dolgozóknak, ha építési telket kívánnak tartós használatba venni, ha óvodába küldik gyermeküket. Világos: a tanácsnak, ha a lakosság — benne a környéken dolgozók — érdekében kíván fejleszteni, új forrásokat kell fakasztania. A becsületes szó bizonyosan meghozza a várt eredményt. Ezt hangsúlyozta dr. Arató András is, aki felhívta a szakszervezeti tisztségviselők figyelmét arra: a Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusa feladatul szabta a kezdeményező részvételt a településfejlesztésben, a területpolitikában, A közeli napokban — mint elhangzott — konkrét javaslatokat tartalmazó leveleket kapnak a tanácstól a budaörsi és környékbeli üzemek. S az együttműködési szerződések kialakításához mindenütt számítanak a dolgozók véleményére, azután — cselekedeteire. — Igen, tájékoztattak bennünket arról, hogy az idén nem lesz keresetnövekedés úgy, mint máskor, sőt február elején az is kétségessé vált, hogy kifizetik-e a tavalyi nyereségrészesedést. A világpiacon ugyanis csökken az olaj ára, ami minket is sújt, mert a belőle készített termékeket csak olcsóbban tudjuk eladni — mondja Pólinger Tamás, a Dunai Kőolajipari Vállalat műszerésze. Gondolatait így folytatja: — Az alapbérünket januárban végül is 7—8 százalékkal emelték, de hogy miként lesz tovább, azt nem tudom. Akár így, akár úgy alakul, mi csak egyet tehetünk: a magunk részéről a legjobban dolgozunk. „Bérstopot rendeltek el nemrégiben az ország egyik legnagyobb vállalatánál, az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél. A több mint 45 ezer dolgozót foglalkoztató tröszt az országos átlag több mint háromszorosával (pontosabban 22 százalékkal — a szerző) emelte 1985-ben a kereseteket. Ellentmondás a javából!” — olvasható a Vasárnapi Hírek április 5-i számában. Az első kérdőjelek Az OKGT 22 vállalata közül az egyik legnagyobb a majdnem 3 ezer embert számláló százhalombattai DKV. Náluk a múlt évben 25,8 százalékkal emelkedtek a keresetek, s az idén még 8 százalékos alapbérnövelésre került sor. Ez utóbbit a mozgóbér terhére hajtotta végre a vállalat, ami azt jelenti, hogy bár vissza semmit nem vonnak, de az év közben tervezett ugyancsak 8 százalékos keresetfejlesztés elmarad. Vagy mégsem? Mire számítanak Százhalombattán? Porgányi Géza gazdasági vezérigazgatóhelyettessel, Őri Józseffel, a vállalati pártbizottság titkárával és Kovács Ferenccel, a vállalati szakszervezeti bizottság titkárával igyekeztünk tiszta vizet önteni a pohárba. — Vállalatunk az elmúlt évben minden 100 forint árbevételből 15 forint nyereséget könyvelt el. ami fennállásunk óta a legmagasabb. Ezt döntően az export révén sikerült elérnünk, a költségeink csökkentésével. a hatékonyság javításával; azaz úgy, hogy a termékszerkezetünkben nagyobb és egyre növekvőbb arányt képviselnek a jobban Sorskérdés és apró hétköznapi tettek serege — így jellemezhetjük azt a küzdelmet, melyet világszerte folytatnak a tömegek a béke megőrzéséért, s amelynek kereteit tovább tágította az ENSZ közgyűlése 1982. évi határozata a nemzetközi békeév meghirdetéséről. Mint másutt mindenütt, hazánkban is 1985 októberében vette kezdetét a békeév rendezvénysorozata, azaz már tapasztalatokat összegezhetett és újabb teendőket határozhatott meg a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága elnöksége, amikor csütörtök délutáni ülésén áttekintette a mozgalom e területen kifejtett tevékenységét. Ifjak klubjai Kettős kiindulópont rajzolódott ki a testületi ülésen elhangzott véleményekben. Az egyik és egyben a legfontosabb: megnőtt az emberek érdeklődése a béke és háború, a leszerelés és a fegyverkezés kérdései iránt. A másik: a novemberben tartott megyei népfrontértekezlet reális célokat fogalmazott meg a békebizottságok, a népfronttestületek számára. Örvendetes jelfeldolgozott és ezért drágábban eladható termékek. Ezt a nyereséget csökkenő létszámmal értük el. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején nekünk is voltak munkaerőgondjaink. Gazdasági eredményeink alapján azonban valóban tisztes mértékben sikerült emelnünk évről évre dolgozóink keresetét, és így 1984 óta már csak a legjobban képzett szakembereket vesszük fel, és sikerült őket magunkhoz kötni a nehéz körülmények és a senkit sem csábító folyamatos műszak ellenére is. Mindezt figyelembe véve ítélhető meg, hogy magas-e a 120 ezer forintos éves átlagkereset? Azt valljuk, hogy minden kiáramló forint mögött ott volt a teljesítmény, amely fedezetet nyújtott rá — hangsúlyozza Porgányi Géza. Az első kérdőjelek a vállalat fejlődésével kapcsolatban január elején rajzolódtak ki, amikor az olaj és a kőolaj- termékek ára elkezdett zuhanni a világpiacon. Olajárrobbanás — lefelé. Ami első hallásra kedvezőnek tűnik, másodikra már nem az. Magyar- ország — mint ismert — az olaj feldolgozásához az alapanyagot a Szovjetuniótól vásárolja meg. S nem napi világpiaci, hanem mindig az elmúlt öt év átlaga alapján számított árakon. Amikor mindenütt nőtt az olaj ára, az országra az is csak később hatott, de most, amikor csökken, a változatlan árú alapanyagból készült termékekkel versenyben maradni megvalósíthatatlan feladat. Egyszer fent, egyszer lent? Nem egészen így van. A hazai kőolajipar — és így a DKV számára — ugyanis a kőolaj ára a költségvetés kezében a vállalati jövedelemszabályozás eszköze, mértéke hatóságilag rögzített. így mozgása lényegében nem a világpiaci, s nem a beszerzési árváltozásoktól, hanem központi elhatározástól függ. Nem így a külpiacon, ahová a DKV évek óta növeli eladásait, azaz idén először csak szeretné növelni. A döntés: bérstop — Az igazsághoz hozzátartozik még — fűzi az előbbiekhez a vezérigazgató-helyettes —, hogy május elsejétől kevesebbet fizetünk az alapapya- gért, mint eddig, de csak any- nyival, amennyivel mi is olcsóbban vagyunk kénytelenek ként értékelte az elnökségi ülés, hogy megnőtt a súlya az ifjúság körében folytatott békemunkának, amit nemcsak az bizonyít, hogy új ifjúsági békeklubok alakultak — és továbbiak létrejöttére van remény, elsősorban a megye középiskoláiban —, hanem bizonyíték a fiatal korosztályok fokozódó jelenléte is a különböző rendezvényeken, gyűléseken Gazdag program További lendületet adhat mind a a társadalom ifjú tagjai, mind a felnőttek körében folytatott munkának — leszűrve az eddigi akciók tapasztalatait — az immár hagyományos májusi béke és barátsági hónap. Ennek kiemelkedő eseménye lesz május 11-én a minden esztendőben emlékezetesnek bizonyuló törökmezői találkozó, melyen Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára mond ünnepi beszédet. A békehónap programjában — melyet az elnökség jóváhagyott — sok mással egyetemben ott van az érdi vonzáskörzet természet- járó úttörőinek találkozója Pusztazámoron, Dunakeszin a eladni termékeinket belföldön. Az ármódosítás az exportban kiesett jövedelmet nem ellensúlyozza. A megváltozott helyzetről a DKV-ban először február 11-én tájékoztatták a dolgozókat — s mi lapunkban olvasóinkat —, egy kibővített aktívaülésen, ahol 3—400-an vettek részt. — A néhány hét múlva megtartott brigádvezetői értekezleten már azokat a javaslatokat értékeltük, amelyeket a költségeink csökkentése, az értékesebb termékek arányának növelése érdekében maguk a dolgozók tettek — emeli ki Kovács Ferenc. Az OKGT szakszervezeti bizalmi testületé március végén úgy foglalt állást, hogy a tröszt gazdasági vezetése teremtse meg a minimum 5 százalékos bér- fejlesztés lehetőségét. A tröszti igazgató tanács pedig március 27-én megerősítette a vezérigazgató előterjesztését a bérstopról. A dolgozók reakciója? „Tudomásul vettük a tényeket, de bízunk abban, hogy ez csak átmeneti, s addig is igyekszünk helytállni.” Egyedül vagy segítséggel? A vállalat gazdasági, társadalmi és politikai vezetése egységes — állapítja meg Őri József. — Annak ellenére, hogy az olaj világpiaci árának a csökkenése milliárdos nagyságrendben érinti a vállalat eredményességét. Felvetődik, hogy a kőolajipari vállalatoknak ezt önmaguknak kell-e elviselniük, vagy a korábbi években a közösbe befizetett pénzből, most a bajban, átmenetileg kapja- nak-e vissza valamit? Egyik oldalról az ésszerűség azt sugallja, hogy ki kell segíteni őket, de egy érzékelő ugyanakkor jelzi, hogy mindez egy veszélyes — majd csak segítenek rajtunk! — folyamatot indíthat el. Ami a DKV-t illeti: megkezdett fejlesztéseit — például az energiaracionalizálási programjait, az alki- lezőüzem és a központi gázüzem építését — folytatja és tervezi az MSA üzem rekonstrukcióját. Hosszabb távon csakis ez hozhat tartós megoldást, mert a tovább feldolgozott termékeket nem érinti akkora mértékben az alap- anyagárak változása, mint az alacsonyabb fokú kőolajszármazékokat. Ellcr Erzsébet szovjet emberek mindennapjait bemutató kiállítás megnyitása, a megyei papi békegyűlés megrendezése, Vácott ifjúsági békefórum megtartása, több településen a nyugdíjasok összejövetele, mi így látjuk a békét gondolati körben. Mindez csupán ízelítő, s természetes, a békeév rendezvényei folytatódnak a nyári, őszi hónapokban is, szeptemberben például Dunakeszin kerül sor szolidaritási nagygyűlésre. Az elnökség — köszönetét fejezve ki mindazoknak, akik bármit is tesznek a béke ügyéért — ajánlásokat fogadott el, melyek a helyi testületeknek adhatnak segítséget a további programok megszervezéséhez, sikeres le- bonyolításához.^ Nagy hagyomány Erőszakolt lenne az előbbiek és az elnökségi ülés második napirendi pontja közötti rokonságot feltételezni? Aligha, hiszen a legbékésebb tevékenységek egyike a föld, a természet szeretete, a kertművelés. A megyében nagy hagyományú kertbarátmozgalom — az ország 780 kertbarátköréből a megyében 103 található! — helyzetét és gondjait áttekintve, indokoltan hangzott el: távolról sem bizonyul igaznak az a vélekedés, ami szerint a kertjét gondozó ember bezárkózik, nem kíváncsi másra, másokra. Érzékelteti az előbbi megítélés tarthatatlanságát, hogy a megye kertbarátkörei tavaly 24 kiállítást rendeztek, 42 bélés külföldi tanulmányutat bonyolítottak le, fórumaik, ismeretterjesztő előadásaik és más. hasonló megmozdulásaik száma pedig kettő híján kereken négyszáz volt. Az elsők között vannak ott a települést szépítő társadalmi munkáknál, sokat tesznek annak érdekében, hogy a fiatalokat megismertessék a kertészkedés szépségeivel. Ezzel együtt sem nevezhető gond nélkülinek a mozgalom helyzete, a kertbarátkörök tevékenységének mindennapi közege. Amint a felszólalásokban megfogalmazódott: fejlődése új szakaszában van a kertbarátok mozgalma, de ez kettős értelemben is igaz. Egyrészt úgy, hogy változott társadalmi megítéltetésük, jelentősen javult a tevékenységükhöz szükséges anyagok, eszközök kínálata, másrészt viszont erősödő jelei vannak a termelési kedvet visszavető felvásárlási. átvételi zavaroknak. Érdekeiknek nincsen semmiféle képviselete jelenleg — fogalmazódott meg a téma tárgyalásakor —, azaz indokoltan érzik a kertek barátai gyakran kiszolgáltatottnak magukat. Erre mutat például az is, hogy mind több helyen szervezik meg a kertbarátkor tagjai a saját értékesítést, amikor a tagok egyike — ellenszolgáltatás nélkül! — a maga és a többiek termelvényeit egyszerre viszi a piacra, így próbálva ellensúlyozni a zöldség- és gyümölcskereskedelem ismeretes átvételi, árképzési stb. tevékenységének termelőket sújtó hatásait. Feszültségek Veszedelmes szűklátókörűségre vallana figyelmen kívül hagyni — hangzott el a népfrontelnökség ülésén — a kistermelés e terepén évek óta halmozódó, gerjesztő hatású feszültségeket, főként ami a már megtermett áru időbeni, elfogadható áron történő átvételét illeti. A testület éppen ezért szükségesnek látja, hogy helyben a népfronttestületek minden lehetséges segítséget adjanak meg a köröknek, ugyanakkor elengedhetetlen az érdekképviselet mainál hatásosabb formáinak, módjainak keresése országosan is, mert a gondok most már túlnőttek a helyi kereteken. M. O. Kö. Zs. Sarlós István, Párt- és állami vezetők látogatásai. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Tolna megyébe látogatott. Szekszárdon, a megyei pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták. Az Országgyűlés elnöke ezután Tolna megye országgyűlési képviselőivel találkozott, majd programja Tengelicen folytatódott. Az ottani alkotóházban meglátogatta Kiss István Kossuth-díjas szobrászművészt. Végül az épülő, s részben már működő Paksi Atomerőművet kereste fel. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Békés megyébe látogatott. Szerdán Békéscsabán a megye vezetői fogadták. Csütörtökön a délelőtti órákban a Központi Bizottság titkára a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjaival, a megyei pártbizottság osztályvezetőivel, a területi pártbizottságok vezetőivel, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a munkásőrség megyei vezetőivel találkozott. A látogatás utolsó állomása Szarvas volt. Horváth István a Szirén Ruházati Ipari Szövetkezetei kereste fel. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön Szabolcs-Szalmár megyébe látogatott. Nyíregyházán, a megyei pártbizottság székházában a megye párt- és állami vezetői fogadták. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután részt vett a megyei tanács székházában rendezett aktívaülésen. A közoktatás és a tanítóképzés Nonek-e a keresetek a DKV-ban ? Versenyben a piaci áreséssel
