Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám

ELŐRE AZ 1986. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV SIKERES VÉGREHAJTÁSÁÉRT! Sokat segíthet a szakszervezet Új forrásokat fakasztani A megyei népfrontelnökség ülése Békét kívánva, békéért küzdve Fejlődése új szakaszában a kertbarátmozgalom Parlamenti bizottság Mezőgazdaság Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága csütörtökön Cselőtei László (Pest m. 2. vk.) akadémikus elnökletével az Országházban ülést tartott. A testület a fogyasztási szö­vetkezeteknek az élelmiszer- gazdaságban betöltött szere­pét elemezte. A bizottság elé terjesztett írásos anyagból kitűnt: a me­zőgazdasági kistermelőktől származó árualap megközelí­tően negyed részét az Áfészek vásárolják fel; évente 340— 360 ezer tonna burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt, 24— 26 ezer tonna baromfit, 58—59 ezer tonna sertést, továbbá nagy mennyiségű házinyulat, tojást és egyebek között mé­zet is. Az elmúlt öt évben a szövetkezetek mezőgazdasági tevékenységből származó ár­bevétele 10 százalékkal nőtt. A fejlődés a korábbi évekhez képest kisebb ütemű, ami egyebek között a kedvezőtlen időjárással, több ágazatban pedig a termelői érdekeltség időszakos vagy állandósult csökkenésével magyarázható. Az Áfészek több mint 200 me­zőgazdasági szaküzletet, to­vábbá 3500 takarmányértéke­sítő helyet tartanak fönn, ezek éves forgalma meghalad­ja a 10 milliárd forintot. A tagságnak nyújtott szolgálta­tásaik bővülőben vannak;esz­közöket, anyagokat és takar­mányt szállítanak házhoz és növekvő mértékben vállalkoz­nak gépkölcsönzésre is. Há­romszáz fős agrárszakember­gárdát foglalkoztatnak és a korábbinál magasabb színvo­nalon szervezték meg a kis­termelők tájékoztatását is. Az ülésen felszólalt — töb­bek között — Dobi Ferenc, Pest megye 6. választókerüle­tének képviselője is. (Folytatás az 1. oldalról.) újra kell értelmezni az óvoda és az iskola kapcsolatát. Saj­nos, Pest megyében igen sok a halmozottan hátrányos hely­zetű oktatási intézmény. Ezek az iskolák központi támogatást kapnak, hogy fölzárkózhassa­nak. Az előadást követően Hargi­tai Károly nyugalmazott taní­tóképző főiskolai főigazgató, a megyei tagozat elnöke számolt be a leköszönő vezetőség ne­vében az elmúlt öt esztendő munkájáról. Mozgalmas, dina­mikus, változatos volt ez az időszak, amely 1985-ben az új oktatási törvény elfogadásával zárult. A társaság célkitűzése az, hogy segítse az oktatáspo­litikai elképzelések megvalósí­tását, hogy hozzájáruljon a pe- degóguskollektívák alkotó kö­zösséggé válásához. A társa­ság tagjai zömmel a legjobb, legaktívabb pedagógusok kö­zül kerülnek ki; valameny- nyien elismert gyakorlati szak­emberek. A tagozat munkabi­zottságai igen színvonalasan tevékenykednek. Hargitai Ká­roly ezután részletesen ismer­tette azokat a rendezvényeket, amelyeket szűkebb pátriánk pedagógiai társasága szerve­zett — nem kis sikerrel. Kitért Nem csekély dilemma: le­mondjon-e Budaörs — ha át­menetileg is — egy előrelát­hatóan elhúzódó szakrendelő­építésről, hogy mielőbb el­készülhessen a gimnázium és szakközépiskola. S bizony megfontolandó, hogy kellő mennyiségű pénz híján bele­vágjon-e a tanács újabb te­lepszerű építési telkek előké­szítésébe, közművesítésébe. Gázhálózat, csatorna, út már így is csak a lakosság tete­mes hozzájárulásával készül­het. Tegnap a városi tanácson 29 üzem párt- és szakszerve­zeti titkárai találkoztak, hogy ismerkedjenek az imént is említett gondokkal, s a még formálódó tervekkel. Az ese­ményen — mely egyébként a városi szakmaközi bizottság kibővített ülése volt — részt vett dr. Arató András, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának vezető titkára is. Őt és a vendégeket Csapó Sándor, a városi pártbizott­ság első titkára köszöntötte. Fehérváry János tanácsel­nök beszélt arról: fejlesztésre csak a bankkölcsönök visz- szatérítése, a meglévő intéz­mények fenntartási költségei­nek elkülönítése, az áthúzódó beruházás — a százszemélyes óvoda — befejezése és a ha­laszthatatlan iskolafelújítás után fennmaradó összegből, s az ezt kiegészítő megyei ta­nácsi céltámogatásból futja. Ez pedig a középfokú fel­adatokat ellátó településen sajnos nem sok. Ezért a ta­nács az előző tervidőszaki hatvanmilliót érő vállalati hozzájárulást és társadalmi munkát megköszönve most nyolcvanmilliót érő együtt­működési szerződéseket sze­dolgozó pedagógusok tevé­kenységének értékelésére is, majd arról szólt, hogy hatéko­nyabb lehetne ez a munka, ha megyei helyett területi munka- bizottságokat hoznának létre. Zsámbék, Szentendre, Vác, Gödöllő és Nagykőrös köré csoportosítva. A tagozat újabb öt évre szóló, legfontosabb fel­adatául azt jelölte meg, hogy a jövőben az oktatáspolitikai célok közvetlen alakításában is tevékenyebb szerepkört kap­janak. A beszámolóhoz öten szóltak hozzá. Valamennyien jónak értékelték az elhangzottakat. Javaslat született arról, hogy 1988-ra, az iskolák államosítá­sának 40. évfordulójára me­gyei iskolamúzeumot hozzanak létre. Ezzel kapcsolatban felhí­vással fordulnak majd a me­gye lakosságához. Befejezésül megválasztották az öttagú vezetőséget, amely­nek elnöke ismét Hargitai Ká­roly, titkára pedig Szabó Alf­réd lett. Megválasztották a te­rületi csoportok szervezőit és azt a hét küldöttet is, akik majd szűkebb pátriánkat kép­viselik a Magyar Pedagóeiai Társaság országos közgyűlé­sén. retne kötni a termelő üze­mekkel. Természetesen nem kívánják igyen, hogy vegye­nek részt például a művelő­dési intézmények közös fenn­tartásában, az egy üzem — egy gyermekintézmény moz­galomban, vagy a közterület­fejlesztésben. Cserébe a ta­nács lakások vevőkijelölési jogát ajánlja, vagy előnyt a dolgozóknak, ha építési tel­ket kívánnak tartós haszná­latba venni, ha óvodába kül­dik gyermeküket. Világos: a tanácsnak, ha a lakosság — benne a kör­nyéken dolgozók — érdeké­ben kíván fejleszteni, új for­rásokat kell fakasztania. A becsületes szó bizonyosan meghozza a várt eredményt. Ezt hangsúlyozta dr. Arató András is, aki felhívta a szakszervezeti tisztségviselők figyelmét arra: a Magyar Szakszervezetek XXV. kong­resszusa feladatul szabta a kezdeményező részvételt a településfejlesztésben, a terü­letpolitikában, A közeli napokban — mint elhangzott — konkrét javas­latokat tartalmazó leveleket kapnak a tanácstól a buda­örsi és környékbeli üzemek. S az együttműködési szerző­dések kialakításához min­denütt számítanak a dolgozók véleményére, azután — csele­kedeteire. — Igen, tájékoztattak ben­nünket arról, hogy az idén nem lesz keresetnövekedés úgy, mint máskor, sőt február elején az is kétségessé vált, hogy kifizetik-e a tavalyi nye­reségrészesedést. A világpia­con ugyanis csökken az olaj ára, ami minket is sújt, mert a belőle készített termékeket csak olcsóbban tudjuk eladni — mondja Pólinger Tamás, a Dunai Kőolajipari Vállalat műszerésze. Gondolatait így folytatja: — Az alapbérünket januárban végül is 7—8 szá­zalékkal emelték, de hogy mi­ként lesz tovább, azt nem tu­dom. Akár így, akár úgy ala­kul, mi csak egyet tehetünk: a magunk részéről a legjob­ban dolgozunk. „Bérstopot rendeltek el nem­régiben az ország egyik leg­nagyobb vállalatánál, az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél. A több mint 45 ezer dolgozót foglalkoztató tröszt az országos átlag több mint há­romszorosával (pontosabban 22 százalékkal — a szerző) emel­te 1985-ben a kereseteket. El­lentmondás a javából!” — ol­vasható a Vasárnapi Hírek áp­rilis 5-i számában. Az első kérdőjelek Az OKGT 22 vállalata közül az egyik legnagyobb a majdnem 3 ezer embert számláló százhalombattai DKV. Náluk a múlt év­ben 25,8 százalékkal emelked­tek a keresetek, s az idén még 8 százalékos alapbérnövelésre került sor. Ez utóbbit a moz­góbér terhére hajtotta végre a vállalat, ami azt jelenti, hogy bár vissza semmit nem von­nak, de az év közben terve­zett ugyancsak 8 százalékos keresetfejlesztés elmarad. Vagy mégsem? Mire számítanak Százhalombattán? Porgányi Géza gazdasági vezérigazgató­helyettessel, Őri Józseffel, a vállalati pártbizottság titkárá­val és Kovács Ferenccel, a vállalati szakszervezeti bizott­ság titkárával igyekeztünk tiszta vizet önteni a pohárba. — Vállalatunk az elmúlt év­ben minden 100 forint árbe­vételből 15 forint nyereséget könyvelt el. ami fennállásunk óta a legmagasabb. Ezt dön­tően az export révén sikerült elérnünk, a költségeink csök­kentésével. a hatékonyság ja­vításával; azaz úgy, hogy a termékszerkezetünkben na­gyobb és egyre növekvőbb arányt képviselnek a jobban Sorskérdés és apró hétköz­napi tettek serege — így jel­lemezhetjük azt a küzdelmet, melyet világszerte folytatnak a tömegek a béke megőrzé­séért, s amelynek kereteit to­vább tágította az ENSZ köz­gyűlése 1982. évi határozata a nemzetközi békeév meghirde­téséről. Mint másutt minde­nütt, hazánkban is 1985 ok­tóberében vette kezdetét a bé­keév rendezvénysorozata, az­az már tapasztalatokat össze­gezhetett és újabb teendőket határozhatott meg a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizott­sága elnöksége, amikor csü­törtök délutáni ülésén átte­kintette a mozgalom e terüle­ten kifejtett tevékenységét. Ifjak klubjai Kettős kiindulópont rajzo­lódott ki a testületi ülésen el­hangzott véleményekben. Az egyik és egyben a legfonto­sabb: megnőtt az emberek ér­deklődése a béke és háború, a leszerelés és a fegyverkezés kérdései iránt. A másik: a no­vemberben tartott megyei nép­frontértekezlet reális célokat fogalmazott meg a békebi­zottságok, a népfronttestüle­tek számára. Örvendetes jel­feldolgozott és ezért drágáb­ban eladható termékek. Ezt a nyereséget csökkenő létszám­mal értük el. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek ele­jén nekünk is voltak munka­erőgondjaink. Gazdasági ered­ményeink alapján azonban valóban tisztes mértékben si­került emelnünk évről évre dolgozóink keresetét, és így 1984 óta már csak a legjob­ban képzett szakembereket vesszük fel, és sikerült őket magunkhoz kötni a nehéz kö­rülmények és a senkit sem csábító folyamatos műszak el­lenére is. Mindezt figyelembe véve ítélhető meg, hogy ma­gas-e a 120 ezer forintos éves átlagkereset? Azt valljuk, hogy minden kiáramló forint mö­gött ott volt a teljesítmény, amely fedezetet nyújtott rá — hangsúlyozza Porgányi Géza. Az első kérdőjelek a válla­lat fejlődésével kapcsolatban január elején rajzolódtak ki, amikor az olaj és a kőolaj- termékek ára elkezdett zuhan­ni a világpiacon. Olajárrob­banás — lefelé. Ami első hal­lásra kedvezőnek tűnik, má­sodikra már nem az. Magyar- ország — mint ismert — az olaj feldolgozásához az alap­anyagot a Szovjetuniótól vá­sárolja meg. S nem napi vi­lágpiaci, hanem mindig az el­múlt öt év átlaga alapján szá­mított árakon. Amikor min­denütt nőtt az olaj ára, az or­szágra az is csak később ha­tott, de most, amikor csök­ken, a változatlan árú alap­anyagból készült termékekkel versenyben maradni megva­lósíthatatlan feladat. Egyszer fent, egyszer lent? Nem egé­szen így van. A hazai kőolaj­ipar — és így a DKV számá­ra — ugyanis a kőolaj ára a költségvetés kezében a válla­lati jövedelemszabályozás esz­köze, mértéke hatóságilag rög­zített. így mozgása lényegében nem a világpiaci, s nem a be­szerzési árváltozásoktól, ha­nem központi elhatározástól függ. Nem így a külpiacon, ahová a DKV évek óta növeli eladásait, azaz idén először csak szeretné növelni. A döntés: bérstop — Az igazsághoz hozzátar­tozik még — fűzi az előbbiek­hez a vezérigazgató-helyettes —, hogy május elsejétől keve­sebbet fizetünk az alapapya- gért, mint eddig, de csak any- nyival, amennyivel mi is ol­csóbban vagyunk kénytelenek ként értékelte az elnökségi ülés, hogy megnőtt a súlya az ifjúság körében folytatott bé­kemunkának, amit nemcsak az bizonyít, hogy új ifjúsági békeklubok alakultak — és továbbiak létrejöttére van re­mény, elsősorban a megye kö­zépiskoláiban —, hanem bi­zonyíték a fiatal korosztályok fokozódó jelenléte is a külön­böző rendezvényeken, gyűlé­seken Gazdag program További lendületet adhat mind a a társadalom ifjú tag­jai, mind a felnőttek körében folytatott munkának — le­szűrve az eddigi akciók ta­pasztalatait — az immár ha­gyományos májusi béke és ba­rátsági hónap. Ennek kiemel­kedő eseménye lesz május 11-én a minden esztendőben emlékezetesnek bizonyuló tö­rökmezői találkozó, melyen Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára mond ünnepi beszédet. A békehó­nap programjában — melyet az elnökség jóváhagyott — sok mással egyetemben ott van az érdi vonzáskörzet természet- járó úttörőinek találkozója Pusztazámoron, Dunakeszin a eladni termékeinket belföldön. Az ármódosítás az exportban kiesett jövedelmet nem ellen­súlyozza. A megváltozott helyzetről a DKV-ban először február 11-én tájékoztatták a dolgo­zókat — s mi lapunkban ol­vasóinkat —, egy kibővített aktívaülésen, ahol 3—400-an vettek részt. — A néhány hét múlva meg­tartott brigádvezetői értekez­leten már azokat a javaslato­kat értékeltük, amelyeket a költségeink csökkentése, az ér­tékesebb termékek arányának növelése érdekében maguk a dolgozók tettek — emeli ki Kovács Ferenc. Az OKGT szakszervezeti bizalmi testü­leté március végén úgy fog­lalt állást, hogy a tröszt gaz­dasági vezetése teremtse meg a minimum 5 százalékos bér- fejlesztés lehetőségét. A trösz­ti igazgató tanács pedig már­cius 27-én megerősítette a ve­zérigazgató előterjesztését a bérstopról. A dolgozók reak­ciója? „Tudomásul vettük a tényeket, de bízunk abban, hogy ez csak átmeneti, s ad­dig is igyekszünk helytállni.” Egyedül vagy segítséggel? A vállalat gazdasági, társa­dalmi és politikai vezetése egységes — állapítja meg Őri József. — Annak ellenére, hogy az olaj világpiaci árának a csökkenése milliárdos nagy­ságrendben érinti a vállalat eredményességét. Felvetődik, hogy a kőolaj­ipari vállalatoknak ezt önma­guknak kell-e elviselniük, vagy a korábbi években a kö­zösbe befizetett pénzből, most a bajban, átmenetileg kapja- nak-e vissza valamit? Egyik oldalról az ésszerűség azt su­gallja, hogy ki kell segíteni őket, de egy érzékelő ugyan­akkor jelzi, hogy mindez egy veszélyes — majd csak segí­tenek rajtunk! — folyamatot indíthat el. Ami a DKV-t il­leti: megkezdett fejlesztéseit — például az energiaraciona­lizálási programjait, az alki- lezőüzem és a központi gáz­üzem építését — folytatja és tervezi az MSA üzem rekonst­rukcióját. Hosszabb távon csakis ez hozhat tartós meg­oldást, mert a tovább feldol­gozott termékeket nem érinti akkora mértékben az alap- anyagárak változása, mint az alacsonyabb fokú kőolajszár­mazékokat. Ellcr Erzsébet szovjet emberek mindennap­jait bemutató kiállítás meg­nyitása, a megyei papi béke­gyűlés megrendezése, Vácott ifjúsági békefórum megtartá­sa, több településen a nyugdí­jasok összejövetele, mi így látjuk a békét gondolati kör­ben. Mindez csupán ízelítő, s természetes, a békeév rendez­vényei folytatódnak a nyári, őszi hónapokban is, szeptem­berben például Dunakeszin kerül sor szolidaritási nagy­gyűlésre. Az elnökség — kö­szönetét fejezve ki mindazok­nak, akik bármit is tesznek a béke ügyéért — ajánlásokat fogadott el, melyek a helyi testületeknek adhatnak segít­séget a további programok megszervezéséhez, sikeres le- bonyolításához.^ Nagy hagyomány Erőszakolt lenne az előb­biek és az elnökségi ülés má­sodik napirendi pontja közöt­ti rokonságot feltételezni? Aligha, hiszen a legbékésebb tevékenységek egyike a föld, a természet szeretete, a kert­művelés. A megyében nagy hagyományú kertbarátmozga­lom — az ország 780 kertba­rátköréből a megyében 103 található! — helyzetét és gond­jait áttekintve, indokoltan hangzott el: távolról sem bi­zonyul igaznak az a véleke­dés, ami szerint a kertjét gon­dozó ember bezárkózik, nem kíváncsi másra, másokra. Érzékelteti az előbbi meg­ítélés tarthatatlanságát, hogy a megye kertbarátkörei tavaly 24 kiállítást rendeztek, 42 bél­és külföldi tanulmányutat bo­nyolítottak le, fórumaik, is­meretterjesztő előadásaik és más. hasonló megmozdulásaik száma pedig kettő híján kere­ken négyszáz volt. Az elsők között vannak ott a telepü­lést szépítő társadalmi mun­káknál, sokat tesznek annak érdekében, hogy a fiatalokat megismertessék a kertészkedés szépségeivel. Ezzel együtt sem nevezhető gond nélkülinek a mozgalom helyzete, a kertbarátkörök te­vékenységének mindennapi közege. Amint a felszólalások­ban megfogalmazódott: fejlő­dése új szakaszában van a kertbarátok mozgalma, de ez kettős értelemben is igaz. Egy­részt úgy, hogy változott tár­sadalmi megítéltetésük, jelen­tősen javult a tevékenységük­höz szükséges anyagok, eszkö­zök kínálata, másrészt viszont erősödő jelei vannak a terme­lési kedvet visszavető felvá­sárlási. átvételi zavaroknak. Érdekeiknek nincsen semmi­féle képviselete jelenleg — fo­galmazódott meg a téma tár­gyalásakor —, azaz indokol­tan érzik a kertek barátai gyakran kiszolgáltatottnak magukat. Erre mutat például az is, hogy mind több helyen szervezik meg a kertbarátkor tagjai a saját értékesítést, ami­kor a tagok egyike — ellen­szolgáltatás nélkül! — a ma­ga és a többiek termelvényeit egyszerre viszi a piacra, így próbálva ellensúlyozni a zöld­ség- és gyümölcskereskedelem ismeretes átvételi, árképzési stb. tevékenységének termelő­ket sújtó hatásait. Feszültségek Veszedelmes szűklátókörű­ségre vallana figyelmen kívül hagyni — hangzott el a nép­frontelnökség ülésén — a kis­termelés e terepén évek óta halmozódó, gerjesztő hatású feszültségeket, főként ami a már megtermett áru időbeni, elfogadható áron történő át­vételét illeti. A testület éppen ezért szükségesnek látja, hogy helyben a népfronttestületek minden lehetséges segítséget adjanak meg a köröknek, ugyanakkor elengedhetetlen az érdekképviselet mainál hatá­sosabb formáinak, módjainak keresése országosan is, mert a gondok most már túlnőttek a helyi kereteken. M. O. Kö. Zs. Sarlós István, Párt- és állami vezetők látogatásai. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés el­nöke csütörtökön Tolna megyébe látogatott. Szekszárdon, a megyei pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták. Az Országgyűlés elnöke ezután Tolna megye országgyű­lési képviselőivel találkozott, majd programja Tengelicen folytatódott. Az ottani alkotóházban meglátogatta Kiss István Kossuth-díjas szobrászművészt. Végül az épülő, s részben már működő Paksi Atomerőművet kereste fel. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Békés megyébe látogatott. Szerdán Békéscsabán a megye vezetői fogadták. Csütörtökön a délelőtti órákban a Központi Bizott­ság titkára a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjaival, a megyei pártbizottság osztályvezetőivel, a területi pártbizott­ságok vezetőivel, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szakszerveze­tek és a munkásőrség megyei vezetőivel találkozott. A látogatás utolsó állomása Szarvas volt. Horváth Ist­ván a Szirén Ruházati Ipari Szövetkezetei kereste fel. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese csütör­tökön Szabolcs-Szalmár megyébe látogatott. Nyíregyházán, a megyei pártbizottság székházában a megye párt- és állami vezetői fogadták. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután részt vett a megyei tanács székházában rendezett aktívaülésen. A közoktatás és a tanítóképzés Nonek-e a keresetek a DKV-ban ? Versenyben a piaci áreséssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom