Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

1986. ÁPRILIS 2., SZERDA

5

Pozsonyban is szorít a lakótelepi cipő

Beleszerettek a kibernetikába

Nuridsány Zoltán: Bázeli nagy karnevál

Amikor 1945. április 4-én felszabadult Pozsony, 143 ezren lakták a várost. Ma 420 ezer lakost számlálnak itt, s az ingázók, a turisták, a városba bejáró tanulók újabb 120 ezerrel növelik e tömeget.

A szlovák főváros — iskolaváros. Minden nyolcadik polgára főiskolát vagy egyetemet végzett. A népesség növekedése ma is tart, jól jelzi ezt, hogy jelenleg 10 ezren várnak lakásra, noha a felszabadulás óta 127 ezer új otthon létesült, s ebből 80 ezer az utóbbi 15 esztendőben.

Hullámhegy, hullámvölgy

Vajon miként birkózik meg az oktatásügy a gondokkal, melyeknek legfőbb jellemzője (akár Pest megyében) az, hogy a fejlesztések nehezen tartanak lépést az igények növekedésével? Aki válaszol: dr. Adrian Bobula, a pozsonyi fővárosi tanács művelődési főosztályvezető-helyettese.

— Nézzük rögtön a tényeket. A város 183 óvodáját az óvodás korúak 9 tizede látogatja, s bár a legjobb az ellátás a modern Petrozsalka lakótelepen, ott szorít legjobban a cipő is. Sok fiatal kap lakást, akik eleve kisgyerekkel költöznek, vagy egy-két év után megszületik a gyermek. A városunk 75 általános iskolájában 55 ezer 78 diák tanul, nemritkán negyvenes, vagy még nagyobb létszámú osztályokban. Kevés a tanterem, s ez nem könnyíti meg a pedagógusok munkáját. Évente 3—4 iskola épül, de mindez kevés. A mostani tanévben a beiratkozáskor 5200 elsőst vettek fel. Még 3—4 iskola kellene idén ahhoz, hogy az alsó tagozatban ne legyen két műA történelemkönyvek lapjain a história eseményeinek nagy összefüggéseit érhetjük tetten. Néha egy-egy napló, feljegyzés tanúskodik arról, miként folyt a mindennapi élet. Arról adnak hírt, hogyan vélekedik az események folyásáról az azokat átélő.

A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága, a Pest Megyei Tanács művelődési osztálya, a Pest Megyei Levéltár, valamint a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár immár évek óta meghirdeti a helytörténeti és krónikaíró pályázatot. Mindig akad vállalkozó, aki a közösség sorsát szívügyének tekintve. tollat ragad. Lelkes pedagógusok. akik nemzedékeket neveltek fel, népművelők, tanácsi dolgozók és a helybéliek közül bárki lejegyezheti érdekes történeteit. Mi több, a pályázatot készítők nem győzik hangsúlyozni: itt nem a szaktudás a domináns. Hiszen a helytörténeti tanulmányok forrásként szolgálnak majd a kutatók számára. Így leginkább az a fontos, hogy hitelesen mutassák be egy-egy tájegység életét, gondját, jelenét.

A pályázatnak ez a nyilvános jellege határozza meg a célt: bárki elmondhatja véleményét. Azt, miként látja a szűkebb közösség életét, ahol ő maga is ól. Ezek szerint beadható bármelyik Pest megyei község vagy város, üzem, vállalat, szövetkezet, intézmény, egyesület és mozgalom története. Az utóbbi negyven esztendő történetét átölelő elbeszélő krónika is szerepel a műfajok között, továbbá a munkásmozgalom, a népfront- mozgalom, a nemzetiségek történetét feldolgozó munka.

Minden esztendőben meghirdetik a pályázatot, amelynek egyik gazdája a megyei levéltár. A levéltár, amely gondját viseli a későbbiekben is az anyagoknak. Fontos, hogy az évek óta elkészült műveket itt gyűjtik, s így bárszakos az oktatás. S ismét a Petrozsalka lakótelepen a legnagyobb a gondunk, ahol a városlakóink egynegyede él, átlagos életkoruk pedig 25 esztendő alatti.

— A középfokon jobb a helyzet?

— Harminc szakmunkásképzőnk és szakközépiskolánk van, és 15 gimnáziumunk, köztük egyik magyar nyelvű. Ám a Petrozsalkán 100 ezer emberre csak egy gimnázium és egy vegyészeti, valamint egy gépészeti szakközépiskola jut. Ügy hiszem, mert nálunk is van demográfiai hullámhegy és hullámvölgy, hosszú távon a többfunkciós iskolák építése jelenthet enyhülést, ezek ugyanis bármikor átalakíthatok általános iskolából gimnáziummá, s viszont.

— Említette az imént: nincs könnyű dolga a nevelőknek. Konkrétan miért?

Az osztályfőnökre maradt

— Hadd világítsam meg egy példával, miről van szó. Magától értetődő, hogy az ifjúsági szervezet is kiveszi a részét a fiatalok neveléséből. Korábban a középiskolákban voltak függetlenített — csak a tanórán kívüli neveléssel törődő — igazgatóhelyettesek, ott, ahol 18-nál több osztály volt. A mi városunkban is minden általános iskolában van úttörőcsapat-vezető, 400 tanulóra jut egy függetlenített ember. Viszont nincs egyetlen középiskolánk sem, ahol 18- nál több osztály lenne, igaz, olyan sem, ahol 400-nál kevesebb a diák. Így tehát a középiskolás korosztállyal mintha kevesebbet törődnének, több a nevelési gond. (Nálunk sem ismeretlen jemikor visszakereshetők.

Ugyanakkor a levéltár dolgozói módszertani tanácsokkal sietnek a krónikaírók segítségére. Mert bizonyos alapvető tudnivalók mégis csak szükségeltetnek a tanulmányok megírásához. A szakemberek szívesen beszélik meg mindezt a tanulmányok íróival. Ugyancsak haszonnal lapozgatható a Hogyan írjam meg falum (üzemem) krónikáját című kiadvány.

Er. K.

IDŐSZERŰSÉG. Tömören úgy fogalmazhatnánk meg, hogy alkalmazkodó volt a rádió műsorkínálata az ünnepekben. A szerkesztők oly módon kívánták a hallgatókat a készülék mellé csalogatni, hogy tudták: máshol is van éppen elég program. A képernyő nyújtotta mássággal, valamint a jó idővel természetesen nem kívántak rivalizálni, így a sokrétű választékot inkább a napszakokhoz igazították. A háttérrádiózók mind a komoly, mind a könnyűzenei kínálatból bőven válogathattak a harmadik adás hullámhosszán. Az esti órákban pedig, akinek éppen hangjátékra volt kedve, azt is kaphatott. De nem maradt ki a kabaré műfaja sem, ami átmenetet képez a háttérrádiózási szokások és az odafigyelés között, inkább egy-egy hallgatói réteget vettek célba az úgynevezett komolyabb, problémafeszegető műsorszámok. Ilyen volt például a szombat délelőtti zenés összeállítás. Nevezhetnénk idegenforgalmi őrjáratnak. A riporterek a szakembereket faggatták arról, milyen a hazai gyógyide- genforgalom jövője. Ilyenkor, tavasz elején ez kimondottan az aktuális témák közé tartozik. Felvetődött a kérdés, mi az oka a sok nehézkességlenség például a szipózás.) A

feladat főleg az osztályfőnökökre maradt, s az ifjúsági szervezet munkájának színvonalán érződik a felnőttek segítségének csökkenése. Igaz, a legutóbbi idők tudományostechnikai fejlődése jobban hatott az ifjúsági . szervezetre, mint az iskolaügyre...

Vették a lapot

— Ezen mit ért?

— Nincs gondunk az iskolák számítástechnikai felszerelésével, annyira nem, hogy jövőre azt szeretnénk elérni: a foglalkozásokon két diákra jusson egy személyi számítógép. Hét olyan iskolánk is van, hol a legújabb generációs gépek találhatók. Ám az oktatáshoz szakember kell. S az ifjúsági szervezet érdeme, hogy megszervezte a képzést, és — főleg a fiatal szakemberek bevonásával — az oktató és egyéb programok készítését, az üzemekben.

— A gyerekek belebolondultak a számítástechnikába, s ma a helyzet, ha egy tanító választhat, hogy hol tanuljon programozást, az ifjúsági szervezet tanfolyamán, vagy az oktatásügyén, szívesebben választja az előbbit. Ügy tűnik, azok gyorsabban „vették a lapot”.

— Van-e pedagógushiány a tanintézetekben ?

— Képesítés nélküli oktatónk nincs a katedrán, de a tanórán kívüli neveléssel képzetlenek is foglalkoznak, például a város két természeti iskolájában. (E forma1 Magyar- országon ismeretlen. A lényege, hogy szép természeti környezetben, mint a Tátrában, tölthetnek két hetet, £gy hónapot az ipari vidékek iskolásai, úgy, hogy délelőtt oktatják őket, délután pedig a szabadban sportolnak, mozognak. A délutáni időszakban olyan fiatalok vigyáznak a gyerekekre és szervezik programjaikat, akiket még nem vettek fel pedagógiai főiskolára.) Az oktatóhiány tehát nem jellemző. Annyira nem, hogy a legutóbb, a nyári ifjúsági aktíván felvetették a fiatalok: ne legyen mindig, minden közösségi rendezvényen, társadalmi munkán velük a „felügyelő” pedagógus. Hiszen önálló munkát, önálló vezetést kell tanulniuk. Ez valóban fontos. De az sem mellékes: eldobálják-e a szemetet a környezetükben ...

V. G. P.

nek, annak, hogy elég lassan halad előre az idegenforgalom szekere ezen a téren. (Annak ellenére, hogy új gyógyszállók nyílnak meg. Csak éppen rejtve maradnak az igazi lehetőségek.)

A 168 óra szerkesztői ünnepivé úgy tették a műsort, hogy a mindannyiunkat naponta foglalkoztató problémákat vetették fel, mondhatnánk azt is, hogy az Országgyűlés gondolatmenetének folytatásával. Nem véletlenül volt szó az egészségügyet mindinkább foglalkoztató gondról. Arról, miképpen lehetne mindinkább elébe menni a betegségeknek. Mert a megelőző gyógyítással, módszerekkel megelőzhetőek lennének a már-már népbetegségszámba menő kórok. Mindez természetesen magával hozza az egészségügy úgynevezett minőségibb vonalát. Azt, hogy jó lenne az egész ellátási rendszeren javítani. Emellett szó esett — mint legégetőbb problémáról — a bér- fejlesztés kérdéséről. Arról, hogy bizonyos vállalatoknál az utóbbi időkben elfutottak a bérek, meglehetősen nehéz az egyensúly visszaállítása. S új kezdeményezésről is hallhattunk, amikor az Állami Biztosító casco-reformját bon-5 A szentendrei képtárban ^ egész áprilisban megte- ^ kinthetó a szentendrei gra- 2 fikái műhely jubiláris í anyaga. Május 12-ig fogad- j ja vendégeit a pesterzsébe- ti múzeumban la XX. ke- í} rületi képzőművészek 22. 4 tavaszi tárlata.

^ Április 15-ig látható a 'j Bartók 32 Galériában Já- ^ nossy Ferenc, Nuridsány ^ Zoltán és Megyeri Barna '• emlékkiállításla.

Uj nemzedék

A rajz, a grafika, a képzőművészet nélkülözhetetlen, felderítő osztaga, ameiy útkereső bátorságával ellenőrzi a lehetőségeket, kijelöli a festészet és a szobrászat távlatait, így csak az a grafikai irányzat életképes, amely vállalja és teljesíti ezt a követelményt. A szentendrei grafikai műhelynek ebben van a küldetése. Teljesíti is becsülettel. A szerzők nemcsak maguknak, hanem az egész magyar képzőművészetnek utat mutatnak, hiszen Farkas Ádám, Holdas György, Deim Pál metszetei egyéni és közös táviatokat jelölnek, erősítenek.

Nádler István azzal tűnik ki. hogy Keserű Ilonához hasonlóan érzelmeket is sűrít a geometriai formákba. Sehol nem érzékelünk elnagyolt felületet, a gondolatgazdagság élteti Konok Tamás, Dienes Gábor, Balogh László törekvéseit. Ezúttal Ef Zámbó István is remekelt A vak madarat lát című lapjával. Egy

colgatták. A cél, hogy jól járjon mindenki. Tehát nem csupán az összegeket emelik fel, hanem a szolgáltatásokat is javítják. Ez az ígéret. Mit mondhatunk erre? Azt, hogy várjuk a minőségi változásokat!

NEM LENNE teljes a képünk az ünnepi műsorkínálatról, ha nem szólanánk az emelkedettebb pillanatokról. Mert akkor ünnepelünk, ha megadjuk a módját, ha gondolatainkban is felöltözünk. Mint ahogyan tette ezt Bajor Nagy Ernő a vasárnap déli jegyzetében. A legjobb műsoridőben elhangzott gondolatok nyomán az emlékezés fonalán elindulva, egy kicsit el is érzéke nyül tünk. Természetesen a jegyzetírónak éppen ez volt a szándéka. Ügy hasson az értelmünkre, hogy közben megmozgassa az érzelmeinket is. Szubjektív, gyermekkori élmény, húsvétvasárnapi történet indította el a gondolat- láncot, amelyre felfűzte mondandóit. mindannyiunk számára tanulságosan. Az egyéni kiindulópont arra volt jó, hogy végül értékeket hordozó, értékekre figyelmeztető szépségekre hívja fel Bajor Nagy Ernő a figvelmet, a maga sajátos stílusában.

Erdősi Katalin

biztos: Barcsay, Bálint Endre, Korniss Dezső immár klasszikus léptékéhez felnövekedett a mértékadó új nemzedék, megfontolt merészséggel, olyan tudatos ösztönösséggel, amely szerkeszti az álmokat.

Szándék és eredmény

A XX. kerületi tavaszi tárlat legfőbb értéke a megújulás szándékában érzékelhető. A szándék olykor eredmény is; Budahelyi Tibor érmei, Zsakó István kisbronzai feltétlenül azok. Egy nagyon tisztázott folyamatot épít Ba- kallár József, Pánti Imre, Rácz Edit, szépen fejlődik a ráckevei Czinege Sándor, a Gyálon alkotó Orosz László.

zsébeti meghittség festője, aki zsámbéki, ácsai, ráckevei ve- dutákat is fest szorgalmas áhítattal.

Utódok öröksége

Igen, Nuridsány Zoltán, Já- nossy Ferenc, Megyeri Barna esetében a múlt azért jövő, mert talmi csillogás helyett valós minőség jellemzi a szobrokat, festményeket, grafikákat. Barátok voltak, korán távoztak, mindhárman úgy, hogy a szintézist örökségül hagyták utódaiknak. Így Megyeri Barna témáit, lemeztechnikáját Varga Imre, Illés Gyula, Vigh Tamás folytatta, — Nuridsány Zoltán érlelt mozaiktechnológiáját szintén mások, így Blaski János álmodta tovább a Csepel Autógyár művelődési házában és Salgótarjánban — zenei tematikával. Nuridsány Zoltán máskülönben Barcsay Jenő mellett dolgozott Szentendrén, jeles rajzait Vietnamban is kiállították, és nagymarosi sorozata festészetünk maradandó értéke.

Jánossy Ferenc művészcsalád sarja, egyik testvére, Jánossy István költő, másik fivére, Jánossy György, építész. Jánossy Ferenc megteremtette a maga mitológiáját. Szüntelen eufória és letargia között hányódott. Ez eredményezte Bázeli karneváljának felejthetetlen hangulatát és korai életbúcsúját. Képeinek felületei bizonyos értelemben hasonlítanak Chagall, Csont- váry, Gulácsy, Remsey Jenő vonalvezetéséhez. Nem azért, mert utánozta őket, semmiképpen nem azért. Életvitelben, sorsvállalásbam volt a rokonuk.

Losonci Miklós----------- ------------- - ■ ■ ■ •

MO

ZIMŰSOR

április j-Atöl s-Eig

ABONY

3— 4: Kisvárosi fojtogató*«

(este)

5—6: Hótündér (du.)

5—8: A smaragd románca* (este)

BUDAÖRS

3: Embriók*

4— 5: Családi vészkijárat

6: Lopják a koporsómat* (este)

7—8: Frances**

CEGLÉD, Kamaraterem

3—6: ördögi kísértetek*

7: Narayama balladája** 1—9: Családi vészkijárat

CEGLÉD, Szabadság

3—6: Vaskos tréfa (este)

!—8: Bizonyítási eljárás*

(este)

*: Piedone Egyiptomban (este)

DABAS

3—6: Balekok

7: Hajókkal a bástyák ellen DUNAKESZI, József Attila

3—4: Lopják a koporsómat*

5— 6: Jorgensen, a zsaru (este) 7—8: Házibuli

DUNAKESZI, Vörös Csillag

3—4: Azt mondják, baleset*

5— 6: A kicsi kocsi

újra száguld 7: Visszaszámlálás

ÉRD

3: A Tien-jün hegyi történet

6— 9: Szexmisszió* (este)

FÓT

3—4: Szenvedély, végszóra*

5—6: Szupermodell** (este)

7— 8: Egy kirándulás képei*

9: A Tien-jün

hegyi történet

GÖDÖLLŐ

3—4: Frances** (este)

5—9: A smaragd románca*

(este)

7—9: A király, akinek

nem volt szive (du.)

GYAL

3—4: A hülyeség nem akadály* 5—7: Sasszárny (du.)

5—6: Piedone Afrikában (este) 7—8: Szenvedély végszóra* (este)

KEREPESTARCSA

3—4: Gyónás gyilkosság után**

5—6: Kémek a lokálban**

7—8: Agyúgolyófutam

MONOR

3—4: A smaragd románca*

5—6': A kövek ura (du.)

Szuperexpressz* (este) 7—9: Vaskos tréfa

9: Montenegro*** (este)

NAGYKÁTA

3—4: Egy kirándulás képet* 5—6: Házibuli

7— 8: A hülyeség

nem akadály*

NAGYKÖRÖS, Arany János

3—4: A tó szelleme*

5—6: A lator**

7: Búcsú**

8— 9: Excalibur I—II.**

NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi

3—9: Csizmás kandúr

a világ körül (du.)

3—4: Szuperexpressz* (este) 5—6: örült római vakáció (este)

7—9: Idő van** (este)

PILISVÖROSVÁR

3—4: Szexmisszió*

5—7: A hét mesterlövész (du.) 6: Farkasverem I—II.*

(este)

7: A capa** (este)

POMAZ

3—6: Noé bárkái (du.)

3— 4: Nap, széna, eper* (este)

5— 7: Szédülés*

RÁCKEVE

3: Nehéz fiúk*

4— 5: A macska rejtélyes

halála*

6— 8: A piszkos úgy*

SZENTENDRE

3—6: Egy fiú és egy lány (du.)

Te már nagy kisfiú vagy* (este)

7— 9: Hugó, a víziló (du.)

7—8: Hideglelés* (este)

9: ördögi kísértetek* (este)

SZIGETSZENTMIKLÓS

3— 4: Hideglelés*

4— 6: A kis egyszarvú (du.)

5— 6: Szerelem Montreálban*

(este)

7—8: Szerelem első vérig* TÁPIÓSZELE

3—5: Poszeidon-katasztrófa*

6— 7: A tenger zainata*

VÁC, Kultúr

3—4: Hajókkal a bástyák ellen (este)

5—6: Azt mondják, baleset* (este)

7— 9: Sókirályfi menyasszonya

(du.)

7—8: Tű a szénakazalban** (este)

VECSÉS

3—7: Sivatagi show (du.)

3—6: Agyúgolyófutam (este) 7—8: Jorgensen a zsaru*

* 14 éven aluliaknak nem ajánlott.

** Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek.

Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben.

Krónika- és helytörténetíróknak

Értékes dokumentumok

R

ADIOFIGYELOl

A grafikai műhely küldetése