Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

Időszerű és elmaradt felújítások A realitások talaján állva 5 A váci lakásállomány je- § lentős része felújításra szo- ^ rul. 21 százaléka 1900 előtt, ^ 19 százaléka pedig 1950 ^ előtt épült. Ezek az épületek ^ már koruknál fogva is kor- $ szerütlenek, rossz műszaki \ állapotúak. Jelenleg 463 la- ^ kas elmaradt és 392 idősze- ^ rű felújítása ad feladatot a ^ Városgazdálkodási Vállalat ^ szakembereinek. Hlind- ^ emellett a megkezdett terü­li időszakban számítani kell § a lakásépítési program \ keretében, tehát 1968 és ^ 1973 között épült lakások i részleges felújításával is. A vállalat kezelésében levő összes épület műszaki állapo­tának megóvásához az előzetes becslések szerint 750 millió fo­rintra volna szükség. A nép­gazdaság jelenlegi teherbíró képessége ekkora összeg bizto­sítását nem teszi lehetővé, ezért ésszerű kompromisszu­mot kelfett találni. Ennek cél­ja nem más. mint a szinten- tartás, ha általánosságban si­kerülne megőrizni a jelenlegi legjobbakat. Ehhez valamivel kevesebb pénz kell. 549,5 mil­lió forint, s ez még mindig meghaladja a Pest Megyei Ta­nácstól kapott és a saját erő­ből rendelkezésre álló össze­get. A realitások tehát a követ­kezők: összesen 271 millió fo­Újra a Hagyigácsóról í A Váci Naplóban még § 1979. november 6-án Ga- § lambos Ferenc jelzésével ^ megjelent Vác helytörtene- $ tének egy feledésre ítélt ^ korrajza. A Hagyigácsóról ^ és Deákvár településéről. ^Idealizált vázlat. Mindket­Itő további elemzést kíván. Vác város északnyugati ha­tárát az Ürgehegy, a Szent- rnihály dűlő és a Tégiaház- puszta háromszögében vízzá­ró üledékes kőzet lepi: az íigyag. Ez a geológiai képződ­mény kedvezett a város épí­tő- és kézműiparának. A tég­la- és a cserépgyártás mellett a kályhaépítés és a fazekas­ipar is fellendült. Az agyag ásását vándorló kubikosok végezték. Nehéz földmunka volt. Hasonlatos a Viharsarok dohányföldjeinek rabszolga­munkájához. Ezek műv'lőit gányóknak csúfolták. Darvas József ír róluk a Harangos kút című könyvében. Vácott az agyagot ásó és kub'Voló földmunkásokat agyagásóknak váciasan agyigácsóknak és végleges változattal hagyigá- csóknak nevezték. Ez a szó éppen olyan eredetű, mint a „váci povalyacs”: hobó ter­mészetre utal. Ebbe a területbe esett a kisváci, vagy másképpen Ha- gyigácsó temető. Felekezeti- leg ma is osztott. Az ide te- metkezők nem az előkelő ol­dalhoz tartoznak. A kripták sorát a ma jóléte eredmé­nyezte. megszüntetve a meg­bélyegző nevet. Ide temette a múltban az Országos Fegyin­tézet is a halottakat és a ka­tolikus egyház az öngyilkoso­kat. Csak a temető szélére! Ha egy családba betört a nép­betegség. a tüdöbaj, a szen­vedő előtt felrémlett: visznek a Hagyigácsóba! Az agyagos talajba nem volt könnyű ásni a méteres sirvermet. Rigmus született egy létező, vagy nem létező Vigh Andrásról, aki .szerelemféltés miatt öngyil­kos lett, kútba ugorva. Róla a költészet nélküli vers így hangzott, vácias akcentussal: „Meghót szegin Víg Androás, más neki sírt ásnak, —óma ásnak Víg Andrásnak, hónap ásnak másnak’’. Ebből az agyagvilágból ala­kult ki később a vályogvetés. Az agyagot homokkal, pely­vával, törekkel, szecskával keverték egy formázatba. ami megszáradva alkalmas volt a szegénységnek az építkezésre. De ebből az agyagból építet­ték a híres váci cserépkály­hások, a Néningerek és a Mischlerek a búbos kemencéi­ket és a különböző alakú cse­répkályháikat. Északabbra, a Téglaházpusztán készült az Európa-hírű Obelender-tégla, acélos csengéssel, nagy szilárd­ságú tömörséggel, rajta a vá­ci embléma. Téglaházpusztától a Duna felé, a Kompkötő szi­gettel szemben húzódik egy geológiai képződmény, az előb­bieknek más változata, a lösz. Cholnoky Jenő elemzése sze­rint a löszképződés pregnáns változatával. Az agyagnak Magyarorszá­gon szimbolikus jelentősége is van. A falukutató irodalom az agrárproletáriátus elhagya- tottságát. nincstelenségét pél­dázta általa. Veres Péter Gyepsora, sárrétudvari Nagy Imre dágványa. Sinka István Korhány melletti sártengere, agyagos televénye emlékeztet engem a váci Hagyigácsóra. A másik kiegészítenivaló a deákvári 64 kataszteri, volt Altliányi (így írja az írás) föl­dek parcellázása. A helytörté­neten túl a kapitalista kori társadalomrajz egy speciális helyi változatával találkozha­tunk. Bár az írás felső fokon említ egy családot, aki „meg­alapozta'’ Deákvár települését, kénytelen vagyok ezt a csele­kedetet reálisan a tények mel­lett vizsgálni. A deákvári par­cellázás a századfordulótól a felszabadulásig folyt. (Lehet, hogy még egy darabig utána is!) A tőke, a bank, a köz- igazgatás hármas szövetsége Vácott, pontosan Deákváron is megteremtette a maga szentháromságát. Emiié Zola nagy családregényének egy könyve, a Hajsza (La Curée) bemutatja a francia telekspe­kulációt mint a kapitalizmus édestestvérét. Jelen korunkban pozitív Deákvár fejlődése. Jólétre utaló munkásházakkal, szép panorámás kilátással a város­ra és a Dunára. De elképze- lője még szebb kilátást kapott a meggazdagodással és azzal az elismeréssel, hogy méltósá- gos lett. Petővári Gyula rint az, amit a megyei támo­gatásból és a sajat bevételből erre a célra felhasználhatnak. A szakemberek el Is készítet­ték ötéves tervüket erre a sze­rényebb változatra. Első helyen szerepelnek a la­kóházak, sürgősségi sorrend­ben egymás után. Ezek szerint idén végzik el az Attila utca 2. számú épület, a Mártírok u. 56. és az Erzsébet utca 6. szám alatti épület felújítását, mint elmaradt munkákat. Szintén elmaradt munka a Hámán Ka­tó utca 8. szám. amihez jövő­re hozzá jönne a Pálffy utca 47. szám, amit csak 1988-ban kezdenek felújítani. A műemlék épületek közül a Mártírok útja 21. szám alat­tit csak 1987-ben kezdik tata­rozni kívül-belül. Erre az év­re került még a Kossuth tér 8. szám alatti épület gépészeti feltárása, a Március 15. tér 10. szám alatti földszintes épület­szárny bontása, valamint a Köztársaság utca 7. számú épület tetőszerkezetének, hom­lokzatának felújítása. Időszerű felújításokra is sor kerül idén az elmaradottakon kívül. Ezek az Élmunkás utca 2. szám alatti, a Mártírok útja 74. szám alatti és a Tabán ut­cai 23-as számú épület. A Le­nin út 60-as számra 1988-ban kerül sor. Részleges felújításra kerül­nek a következő lakóépületek: Erdős Bernát u. 20—24., Köz­társaság u. 10-es szám idén, az Erdős Bernát u. 26—28-ig 1988-ban, a 30—32. szám 1989- ben, a 34—36-ig pedig 1990- ben. Szintén a tervidőszak végére tervezik a történelmi városrész felújításának elkezdését. A be­fejezés a következő tervidő­szak feladata lesz. Dudás Zoltán 2601 Pf. 32. King Hongot a magyarnak, „attul okosodik” A Váci Hírlap április 8-1 számában megjelent egy cikk Űj szolgáltatás a videomozi címmel. A cikkben beszámol­nak a Madách Imre Művelő­dési Központban bevezetett videofilm-vetítésekről, amely a MOKÉP választékán alapul. A ház gondoskodik a filmek köl­csönzéséről, kezelőszemélyze­tet ad. vetítéseket közművelő­dési intézmények számára is. Ennek örülhetne az ember, ha nem olvasná az utolsó be­kezdésben a csaiogatónak szánt filmcímeket: King Kong, Egymillió évvel időszá­mításunk előtt, Konvoj, Foly- tassa-sorozat, Murphy hábo­rúja. Lehet, hogy megint elron­tunk valamit? Vagy tán már el is rontottuk? A video újabb lehetőség lenne arra, hogy ér­tékes művészetet lehessen el­juttatni sok emberhez. Olyan filmeket lehetne meg­nézni, amelyek nincsenek már a mozik műsorán, de újabb és újabb nemzedékeknek kéne megmutatni őket. Az új tech­nikával megint csak a kom­mersz dömping nő? A rádió reggeli műsorának unos-unta- lan koptatott, háttérzenének se jó diszkója, a televízió va­sárnap esti betevő krimije után a videózás is csak a semmitmondó ..sztorikra”, King Kong-féle izgalmakra lesz jó? Ezen fogjuk felnevel­ni a gyerekeinket? Miféle ér­tékeket adunk ezzel nekik? Pernye András írja: „Nincs jó, vagy rossz ifjúság ... olyan ifjúság van, amelyet adott kor adott körülményei között, adott princípiumok szerint felnevel.’’ Hát ne csodálkoz­zunk, ha a diszkón, képregé­nyen. Bombajó bokszolón ne­velkedett gyerekek semmit­mondó tekintettel, rágógumit rágva ácsorognak egész dél­után, s éppen a művelődési ház előcsarnokában! Akkora már a nemkívánatos, zavaró tényező a magával semmit kezdeni nem tudó fiatalok csoportja! Ha nem nyitottuk a jóra a szemüket, ne csodál­kozzunk, hogy nem látják. Ha nem tanítottuk észrevenni a valóságot, ne csodálkozzunk, ha azt se látja, ami körülötte történik. Ha a videomozi indul a művelődési (!) házban, ám legyen kommersz sorozat is, de legyen mellette legalább egyenrangúként az értelmes kultúra, legyen magyar soro­zat, legyen Fellini, Truffaut, Bergman, legyen Európa. Ilyen filmek is kölcsönözhetők a MOKÉP-től, ugyanannyi pénzért. S a nyilván csekély belépti díjak esetében még gazdasági probléma se lehet (nem lehet arra hivatkozni, hogy a magas színvonalú fil­mekre kevesen jönnek). Erre igenis van igény, bizo­nyítja ifj. Hujbert István cik­ke a váci mozihelyzetről. S az a réteg, amely emberi módon, igaz művészetet kíván, leg­alább alternatívákban re­ménykedhessek.. B. M. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1986. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK Munkaverseny a Forte-ban Helytálltak a komplexbrigádok s A Forte-gyár is bekap- 8 csalódott hazánk feiszaba- ^ dulusanak 40. évfordulója $ és az MsZMO XIII. kong- ^ resszusa tiszteletere nieg- s hirdetett kétéves munka- ^ verseny-mozgalomba. A ^ vallaiat kollektívája fel- ^ ajánlotta a nem rubelel- 5 szamolású export növelé- ^ sét, a termékek minöségé- ^ uek javítását, a szovjet ki- ^ szállítások határidó előtti ^ teljesítését, a folyamatban ^ levő vállalati nagy beru- ^ házasa 1085. év vegére tür- ^ ténö üzembe helyezését. A $ szocialista brigaüok e celo- $ kát figyelembe véve kezd- ^ lek meg vállalásaik leljesí- ^ tését. Nehéz volt A Forte Fotókémiai Ipar to­vábbfejlődéséhez, termék- szerkezetének korszerűsítésé­hez elengedhetetlenül szüksé­ges volt! az új extruderes t;ch- nológiávai nagy szériában ter­melő új öntőoerendezés. A beruházás a régi ontóépület felhasználásával, a termelő­üzemek átépítésével indult meg. így a termelés nehéz kö­rülmények között folyt. A minőségi munka nagy figyel­met és türelmet kívánt a dol­gozóktól. Ennek ellenére a kongresszusi felajánlásokat szem előtt tartva szivvel-lé- lekkel dolgoztak annak érde­kében, hogy a vállalások ma­radéktalanul teljesüljenek. — 1984-ben a tőkés export­tervet 28,4 százalékkal túltel­jesítették. 1985-ben még az előző évi színét is meghaladj mennyiségű fotóterméket ex­portáltak tőkés piacokra, így 11,4 millió dolláros árbevételt értek el. A demokratikus or­szágokba irányuló export né­mi csökkenést mutat. Míg 1984-ben 6,3 millió rubel ér­tékben, addig 1985-ben az igé­nyek változása miatt 5,6 mil- miillió rubel értékben szálii- tottak ki árut. Immár hagyományosan no­vember 7-e tiszteletere a Szovjetunióba irányuló fotó- termekexport utolsó hányada határidő előtt, október 31-ével elhagya az országot. A bel­földi igényeket maradékta­lanul kielégítették, a rendelé­seknek megfelelően ütemesen szállítottak. A kedvező termelési ered­mények mellett a 3 éve tar­tó beruházás a végéhez kö­zeledik. A kongresszusi mun­kaversenyfelhívás egyik sark­köve volt az öntésfejlesztési beruházás 1985. év végére Ezen a nyáron hatszor Vácrátóti hangversenyek A vácrátóti botanikus kert hagyományos nyári hangver­sen yprogram-kínálatát a na­pokban állította össze az elő­készítő bizottság. Elsőként a debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar és a debreceni Ko­dály Kórus lép fel július 12-én. Egy héttel később, jú­lius 19-én a Liszt Ferenc Ka­marazenekar Mozart- és Ros- sinii-műveket ad elő. Augusz­tus 2-án a Magyar Állami Hangversenyzenekar ugyan­csak Mozart-iműveket szólal­tat meg. Három alkalommal rendez itt Beethoven-estet a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar. Jú­lius 26-án Jurij Szimonov ve­zényel, közreműködik Szent­helyi Miklós hegedűn. Augusztus 9-én Kovács János lesz a karmester és Szelecsé- nyi Norbert a zongoraszólista. A záróprogramon: augusztus 16-án Kórodi András vezé­nyeli a zenekart, melynek szólistája ezúttal Lev Vlaszen- kó zongoraművész, és fellép a Budapesti Kórus, valamint a Magyar Állami Operaház énekművészei. A hangversenyekre a Duna- tours különjáratú autóbuszo­kat indít Budapestről a Bazi­lika elől!. A Volán a váci vas­útállomástól menetrend sze­rinti járatokkal szállítja Vác- rátótra és vissza az érdeklő­dőket. A hangversenyjegyek az előadás napján 12 órától be­lépőjegyként is szolgálnak a botanikus kertbe. Vácott je­gyek a művelődési központ­ban és a Széchenyi utcai Ibusz-irodában kaphatók. S. J. történő üzembe helyezése. En­nek érdekében az öntóüzem- csoport brigádjai vállalták, hogy a beruházási munkák ideje alatt a termelés folya­matosságát biztosítják az üze­mi rend és a fotográfiai tisz­taság betartása mellett. • Ezen túl felajánlották, hogy elsajátítják az új emulziós technológiát és a berendezé­sek kezelését is. A beruházás területén dolgozó brigádra fontos feladatot rótt a több vállalkozó egyidejű helyszíni munkáinak irányítása a ha­táridő betartása érdekében. A Forte-gyár munkaver- seny-mozgalmának hagyo­mányos színfoltja a komplex­brigádok szervezése. Az új beruházás területén is ala­kult komplexbrigád a tő- mechanika, az energiaüzem, a gyártásfejlesztési és terve­zési osztály, valamint a be­ruházás dolgozóinak összefo­gásával az öntő kivitelezési munkáinak befejezésére és a próbaüzem feltételeinek biz­tosítására. Múlt év júliusában befejeződtek az építési és sze­relési munkálatok, elkezdő­dött a takarítás, majd a pró­baüzem. Vállalások A KISZ-es fiatalok szin­tén komplexbrigád keretében vállalták az öntőüzem álmepy- nyezetének, a papírkiszerslő és a papírraktár, valamint az emulzióeladó alatti csőveze­tékrendszer lomtalanítását és takarítását, 64 fiatal vjttrészt a kemény munkában. A gyár kongresszusi fel­ajánlásai közül kiemelkedik a termelési eredmények nö­velése, valamint az öntőberu­házás teljesítése, de ezenkí­vül a 73 brigád 745 tagja más vállalásokat is t;tt, s ezek eredményei is figyelemre mél­tóak. A legjobbak Sajátos jellegű volt az üze­mi óvoda történetét bemutató kiállítás szervezése, a Foto­technikai — történeti gyűjte­mény átadása, a VDSZ-vetél- kedőn vaió részvétel, a Fák­lya-pályázat, KRESZ-vdél- kedők szervezése, a nyugdíjas­klub patronálása, hogy csak néhányat említsünk. Terme­lést segítő akció volt a VIT- műszak szervezése, továbbá a tavaszi és őszi kommunista műszak teljesítése. A brigádok vállalásait és teljesítéseit mérleg i! ve a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny legjobb ered­ményt elért üzeme a fő­mechanika. mely a vállalati pártbizottság zászlóját kapta meg munkája eiismerésekép- p?n. A vállalati pártbizottság oklevelét pedig a legkiemel­kedőbb brigádteljesitményt nyújtó Petőfi Sándor, a Há­mán Kató, a Március 21. és a Modul szocialista brigádok kapták. Az ifjúsági brigádok közül a Barátság 79 szocialis­ta kollektíva a KlSZ-bizott- ság elismerő oklevelét nyerte eL B. Tóth Piroska Utazás a Szovjetunióba jubileumi vetélkedő Tizenöt éves fennállását ün­nepelte a Tungsram Rt. váci Fényforrásgyárának MSZBT tagcsoportja. Ez alkalomból jubileumi vetélkedösorozat in­dult. Huszonnyolc brigád vett részt e nemes versengésben. A vetélkedő selejtezői több hé­ten keresztül zajlottak és ez idő alatt diavetítéses előadá­sokat hallgathattak meg a ver­senyzők a Szovjetunió köztár­saságairól. A döntőbe nyolc brigád jutott, ők mérték ösz- sze erejüket. Az első díj az öt­napos utazás a Szovjetunióba. A többórás verseny eredmé­nyeként első helyezést a Ki­lián György szocialista brigád érte el, második az Auróra, a harmadik pedig az összetartás brigád lett. A gyári KISZ-bi- zottság különdiját a legjob­ban szereplő ifjúsági brigád, a Corvin Ottó kapta. Zám Ágnes, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának munka­társa értékeli a vetélkedőt. A zsűri elnöke Kiss László gyár­igazgató volt. A győztes csapat a Kilián György szocialista brigád, ők lettek az ötnapos szovjet utazás nyertesei. (Kép és szöveg Papp László) ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom