Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

2 19S6. Április n„ csütörtök Mihail Gorbacsov Berlinben A Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusára küldött­ség élén Berlinbe érkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A képen: a szovjet vezető Erich Honecker társasá­gában. Újabb amerikai légitámadás nFoKusims:’ PÁRHUZAMOK f, Playa Giron — Disznó-öböl. A Éppen negyedszázada, hogy a ^ sokáig egyszerű földrajzi név- j ként szereplő kubai partsza- f kasz bevonult a történelmi . ' fogalmak kategóriájába. Ez volt az a hely, ahol — csöppet sem. titkolt amerikai segédlettel — kubai ellenfor.- rada! marok nyílt, fegyveres támadást indítottak a fiatal, alig. másfél évvel korábban győzedelmeskedett népi rend­szer ellen. Ez a manőver a iegcsúíosábban sikerült ClA- ..ajíciók; egyikeként került az­tán az archívumok krónikájá­ba, A partraszállás után .ugyanis órákon belül kiderült, Jiogy a washingtoni számítá­sok korántsem váltak be. Nem­csak a ‘támadásban részt ve­vő mintegy másfél ezer zsol­dos .katonai sikere maradt el, hanem,hiába várt az Egyesült jUláippk,! árra is, hogy össze­omlik Castróék rendszere. El- JenJtezoleg, a kubai önkénte­sek és1 milicisták ezrei indul- .tak harcba, a Baíista-hatalom visszaállítására törekvő táma­dók ellen. ■ A disznó-öbölbeli próbálko­zás napokon belül véglegesen kudarcot vallott, Playa Giron neve azonban ma sem csak száraz történelmi adat, elte- metétt, feledett históriai tény. Sőt, épp napjainkban használ­ják igen sűrűn, annak a pár­huzamnak alapjaként, amelyet a korabeli Kuba és a jelenko­ri Nicaragua elleni amerikai politika között, vonnak a meg­figyelők. Az összehasonlítás természetesen sok szempontból csalóka, mégis, nem hagyható figyelmen kívül az a veszély, amelyet az 1961-es katonai ka­land a mai közép-amerikai helyzetben sugall. Hiszen a niéaraguai kontrákat ugyan­úgy használja fel a Fehér Ház most, mint Batista híveivel tette egykoron. S há negyed- százada, a sikertelen partra­szállás. nyomán Kennedy el­nök el. is állt a végső eszköz­től, az -amerikai egységek be­vetésétől, nem lehet tudpi, hogy most, a diplomáciai és gazdasági - blokád fegyverei után mikor dönt esetleg Wa­shington „erélyesebb lépések” megtétele mellett,, eltávolítan- dó.az úgymppd — „karibi térségre tűrhetetlen fenyege­tést gyakorló sandinista rend­szert”., S hogy nem csupán retorikáról van szó, azt jól mutatja (a veszélyes párhu­zam konkrét bizonyítékaként) a. niéaraguai kontráknak jut­tatandó százmillió dolláros ka­tonai segély ügye, amely — immár .harmadik fordulóban — tegnap este jutott ismét az amerikai képviselőház elé. . Playa Giron neve azonban erre, is emlékeztethet: a for­radalmat . sem fegyverekkel, sem dollármilliók bevetésével nem lehet végleg elfojtani. Sz. G. , Nagyobb megértés az ameri­kai akció iránt, a terrorizmus elleni harc minden eszközének szentesítése, a terjedő erőszak megakadályozásának szándéka — lényegében ez volt a köz­ponti mondanivalója annak a kormánynyilatkozatnak, ame­lyet Kohl nyugatnémet kan­cellár szerda délután a nem­zetközi terrorizmusról terjesz­tett a parlament elé. Bár az egyértelmű állásfog­lalást a kancellár most __ is igyekezett elkerülni, az előző napinál jóval határozottabban Szögezte le, Hogy az elmúlt években a líbiaiak által vég­rehajtott merényletek végered­ményben feljogosították Rea­gan elnököt a bombatámadás- ra. Kohl hosszan sorolta az ilyen akciókat, majd végső laduként előadta, hogy megbíz­ható hírszerző források leg­frissebb adatki most. már egy­értelműen bizonyítják, hogy a nyugat-berlini merénylet mö­gött Líbia áll. Anélkül, hogy az amerikai támadást néven nevezte volna, ■Kohl általánosságban ismét leszögezte: a szövetségi kor­mány elutasítja az erőszakot. Mint mondotta, kormányának ugyanakkor eltökélt szándéka (Folytatás az I. oldalról.) életének neves képviselői, akik a kongresszus vendégeként vesznek részt a tanácskozáson. Az NDK fővárosában tar­tózkodnak a világ kommunis­ta és munkáspártjainak, a meg­hívott baloldali szervezetek­nek és felszabadító mozgal­maknak a küldöttségei. Az NDK kommunistáinak nagy fontosságú tanácskozását a német munkásmozgalom két jelentős évfordulója fogja köz­re. Száz évvel ezelőtt, 1880. április 16-án született Ernst Thälmann, a német és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége. Ebből az alkalomból kedden Berlin egy újonnan kialakított szép parkjában felavatták Thäl­mann emlékművét. Hétfőn, a kongresszus zárónapján ün­nepük a Német Szocialista Egységpárt megalakulásának 40. évfordulóját. A szövetséges szocialista ál­lamok mély aggodalmukat fe­jezik ki a nemzetközi hely­zet jelentős kiéleződése miatt, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Líbia elleni ellensé­ges akciói váltottak ki. Az amerikai légierőnek a békés líbiai városok elleni barbár bombázása, amelynek vétlen emberek váltak áldozatává, nyílt agressziót jelent, és jo­gos felháborodást és ellenér­zést vált ki. A szuverén arab állam elleni kalóztámadás ténylegesen fenyegeti nemcsak a Földközi-tenger déli részé­nek békéjét, de magában hor­dozza a nemzetközi feszültség ellenőrizhetetlen növekedésé­nek veszélyét, amely elkerül­hetetlenül negatív hatást gya­korol, az európai és az egész világhelyzetre. minden rendelkezésre álló esz­közzel harcolni a terrorizmus ellen. A kormánynyilatkozatot kö­vető éles vitában elsőként Hans-Jochen Vogel, az SPD parlamenti frakciójának veze­tője bírálta a kancellárt, amiért nem foglalt egyértel­műen állást az amerikai táma­dás ellen. A Zöldek szóvivője élesen elítélte az amerikai akciót. Zimmermann belügyminisz­ter, a CSU politikusa a nem­zetközi rendőri együttműkö­dés szükségességét helyezte előtérbe. Igen szívélyesnek nevezte washingtoni tárgyalásait Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter. Gen- schert szerdán fogadta Rea­gan amerikai elnök, ezt meg­előzően találkozott Bush alel- nökkel, Shultz külügy-, Wein­berger hadügy- és Baker pénzügyminiszterrel is. Sajtókonferenciáján azt A kongresszus előkészítő sza­kaszában, az alapszervezeti taggyűléseken, valamint a já­rási és megyei pártértekezle­teken a béke megőrzésének, s az ország ütemes gazdasági növekedése fenntartásának fontosságát emelték ki a fel­szólalók. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden távira­tot intézett Moamer el-Kadha- fihoz, a líbiai forradalom ve­zetőjéhez, amely egyebek mellett a következőket tartal­mazza : Ezekben a napokban, ame­lyek nem könnyűek a líbiai arab szocialista népi állam számára, szeretném a Szov­jetunió vezetése és valameny- nyi szovjet ember nevében ki­A Varsói Szerződés tagál­lamai határozottan elvetik az erőszak, különösen a fegyve­res erőszak alkalmazását a külpolitikai ügyekben. Éppen az ilyen módszerek, az agresz- szió és a diktátum imperia­lista politikája szüli az erő­szakot, hoz létre kedvező ta­lajt a nemzetközi terrorizmus számára, amelynek a szocia­lista világ elvi ellenzője. Mindenki érdeke, a nemzet­közi biztonság érdekei azt kö­vetelik, hogy haladéktalanul szüntessenek be Líbiával szemben minden agresszív ak­ciót, mielőbb számolják fel a Földközi-tenger déli térségé­ben létrejött veszélyes feszült­séggócot. A világ közvélemé­nyének fel kell emelnie sza­vát a líbiai nép, s e népnek a nyugodt életre és független fejlődésre való joga védelmé­ben. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének kormányai és né­pei szolidaritásukról biztosít­ják Líbia népét az imperialis­ta agresszió elhárítására irá­nyuló erőfeszítéseiben. A Varsói Szerződés tagálla­mai ugyanakkor szükségesnek tartják hangsúlyozni, hogy a nemzetközi kapcsolatok jelen­legi bonyolult szakasza min­den államtól megkülönbözte­tett felelősséget, a politikában önmegtartóztatást, s aktív erő­feszítéseket követel a nemzet­közi béke fenntartása érdeké­ben. mondotta, hogy Reagan elnök­kel egyebek között megvitat­ták a kelet—nyugati kapcsola­tok helyzetét is, különös te­kintettel a legutóbbi fejlemé­nyekre. Genscher óvatosan reményét fejezte ki, hogy a legújabb események ellenére még az idén sor kerülhet egy újabb szovjet—amerikai csúcs- találkozóra. (Folytatás az 1. oldalról.) javasol az arab államoknak, hogy közös álláspontot dolgoz­zanak ki a Líbiát ért agresz­szió ügyében. Ezt megelőzően Líbia és Észak-Jemen az Arab Liga rendkívüli csúcsta­lálkozójának összehívását kér­te. Az emírségek egyébként lemondta külügyminiszterének londoni tárgyalásait, amiért Nagy-Britannia közreműködött a légitámadásban. A Washingtonban akkredi­tált. arab nagykövetek tanács­kozást tartottak kedden és az agressziót elítélő nyilatkozatot tettek. A Líbia elleni amerikai fegyveres agresszióban való brit részvétellel kapcsolatban szerdán a szovjet külügymi­nisztériumban írásbeli nyilat­kozatot nyújtottak át Nagy- Britannia moszkvai nagyköve­tének. főinek többsége ugyanakkor szolidaritásáról biztosította Lí­biát az ellene intézett újabb amerikai katonai akciók miatt. fejezni önnek és a baráti lí­biai népnek szolidaritásunkat az amerikai imperializmus rabló gaztette láttán. Fogadja őszinte együttérzésünket az amerikai légierő barbár tá­madásának áldozatává vált lí­biaiak tragikus halála miatt. A Szovjetunió számos lépést tett annak érdekében, hogy el­hárítsa az események fenye­gető alakulását Líbia körül. A baráti Líbiának nyújtott er­kölcsi, politikai, diplomáciai és katonai támogatáson, vala­mint az ebben az irányban tett egyéb, ön által jól ismert intézkedéseken túl, mi nem­egyszer fordultunk az ameri­kai kormányzathoz, figyelmez­tetve arra, hogy milyen ve­széllyel jár Líbia elleni poli­tikájának folytatása nemcsak a földközi-tengeri térség, ha­nem a nemzetközi helyzet egé­sze szempontjából. Ugyancsak kijelentjük, hogy az esemé­nyek alakulása mindenképpen kedvezőtlenül hat a szovjet— amerikai kapcsolatokra is. Washington nem reagált felhívásainkra, amelyeket az a törekvés diktált, hogy elke­rüljük a nemzetközi politikai légkör újabb kiéleződését. Az amerikaiak a Líbia elle­ni fegyveres támadásukkal nem érték el céljaikat. Ellen­kezőleg, az agresszió még in­kább felsorakoztatta a líbiai népet a forradalmi vezetés kö­ré, még inkább fokozta eltö­kéltségét, hogy szilárdan vé­delmezze a szeptember 1-i forradalom haladó vívmá­nyait, hogy nemzetközi síkon független, antiimperialista politikát folytasson. Washing­ton reményei, hogy megtöri és térdre kényszeríti a sza­badságszerető líbiai államot, kudarcot vallottak, maga az Egyesült Államok pedig újabb erkölcsi és politikai vereséget szenvedett. Aktív erőfeszítéseket te­szünk nemzetközi színtéren is. Határozottan tiltakoztunk az amerikai kormányzatnál és ismét követeltük a Líbia-elle- nes kalandorpolitika azon­nali beszüntetését. Felhívással fordultunk to­vábbá a vezető arab és el nem kötelezett országokhoz, sürget­ve, hogy nyújtsanak cselekvő támogatást a líbiai Dzsamáhi- rijának. Minden ilyen irányú csele­kedetünket — természetesen — egyeztetjük a testvéri szocia­lista államokkal. Ismételten megerősítve ön­nek és az egész líbiai népnek, cselekvő szolidaritásunkat, ar­ról szeretném biztosítani, hogy a Szovjetuniónak eltökélt szándéka a jövőben is teljesí­teni vállalt kötelezettségeit Líbia honvédelmi képességé­nek további erősítése érdeké­ben. S ez — megítélésünk sze­rint — rendkívüli jelentőségű az ön országa számára a kiala­kult mostani helyzetben — hangzik a távirat. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdán délután folytatta ülését. A BT a Líbia elleni amerikai katonai támadás kezdete után alig 12 órával, kedden kezdett tanácskozást az agresszió ügyében. A vitában felszólaló küldöt­tek elítélték az Egyesült Ál­lamok agresszív, a nemzetkö­zi biztonságot fenyegető lépé­sét. Líbia ENSZ-képviselője az amerikai agresszió fenn­tartás nélküli elítélését tartal­mazó határozat elfogadását sürgette. Hangoztatta, hogy az amerikai katonai támadás polgári célpontok ellen irá­nyult. Számos állam, köztük Líbia és Szíria képviselője. Olof Palme politikája az én politikám is, a jövőben is ezt folytatjuk — jelentette ki szer­dán délután Moszkvában tar­tott sajtókonferenciáján Ing­var Carlsson svéd miniszterel­nök. Elégedetten nyilatkozott moszkvai tárgyalásairól, azo­kat szerfölött konstruktívnak és hasznosnak minősítette és megállapította, hogy mindez hozzájárul Svédország és a Szovjetunió kétoldalú kapcso­latainak további fejlődéséhez. Rámutatott arra. hogy Gor­bacsov főtitkárral, Rizskov miniszterelnökkel és más szov­jet vezetőkkel folytatott tár­gyalásai megerősítették a svéd—szovjet kapcsolatok ha­gyományait és stabilitását. Tárgyalópartnereivel megvi­tatta Svédország és a Szov­jetunió kapcsolatainak tovább­fejlesztését. s ennek során mindkét részről készségüket fejezték ki gazdasági, kereske­delmi és kulturális együttmű­ködésük fejlesztésére. Mint mondotta, számos nemzetközi kérdés tekintetében a néze­tek egybeestek. Carlsson elítélően szólt az Egyesült Állami Líbia elleni akciójáról, rámpiatva. hogy az ellentmond a nemzetközi jog valamennyi normájának. Kohl felemás állásfoglalása [les viták a komi parkmentbeiz Aggodalmat vált ki a ny.lt agresszió Ä VSZ-tagországok nyilatkozata Előtérben a kelet-nyugati kapcsolatok helyzete Genscher Washingtonban Az SZKP főtitkárának távirata Világszerte elítélik a kalcndorakciót A világ állam- és kormány­Anatolij Koval jov szovjet külügyminiszter-helyettes ki­jelentette a nagykövet előtt: ismeretes, hogy az amerikai légierő a líbiai városok elleni és emberáldozatokat követelő barbár légitámadásokhoz a brit kormány teljes egyetérté­sével Nagy-Britannia terüle­tén levő támaszpontokat hasz­nált fel. A brit kormányzat ezáltal a Líbia elleni amerikai agresszió közvetlen részesévé vált. Így a brit kormánynak is viselnie kell a felelősséget az áldozatul esett líbiai lakoso­kért. a földközi-tengeri fe­szültség felszításáért és mind­azokért a negatív következmé­nyekért, amelyek kihatnak a térség és az egész világ népei­nek békéjére és biztonságára — hangzik egyebek mellett a nyilatkozat. Mint a JANA hírügynökség jelentette, a líbiai népet hatá­rozott támogatásáról biztosí­totta Sadli Bendzsedid algé­riai államfő, Háfez Asszad Szí­riái elnök, Ali Abdullah Szá- leh, a Jemeni Arab Köztársa­ság elnöke,- Szuvár Ed-Dahab, Szudán ideiglenes katonai ta­nácsának elnöke, Thomas San­kara, Burkina Köztársaság ál­lamfője. Valamennyien a lí­biai vezetővel folytatott tele­fonbeszélgetésükben fejezték ki támogatásuk az ország né­pe iránt. A Mengisztu Hailé Mariam etióp vezető és Guku- ni Veddei, Csád Ideiglenes Nemzeti Egységkormányának (GUNT) elnöke táviratot inté­zett a líbiai forradalom veze­tőjéhez. A demokratikus Jemen ve­zetői szintén táviratban ítélték el az Egyesült Államoknak a Líbia elleni agresszióját. Hasz- séán marokkói király bírálta az amerikai akciót. Kabulban több mint 200 ezer ember részvételével tiltakozó felvonulást tartottak. Az OPEC genfi találkozóján a résztvevők többsége elítélte a Líbia elleni amerikai barbár légitámadást. Genfi források szerint azonban nem valószínű, hogy a szervezet olajembargót rendel el az Egyesült Államok­kal szemben. Több más szervezet is el­ítélte az amerikai akciót, így a helsinki székihelyű BVT, illetve az Afrikai Egységszervezet is, a prágai központú Nemzetkö­zi Diákszövetség, továbbá az Iszlám Konferencia Szerve­zete. Rasid Karami libanoni kor­mányfő szerint „sajnálatos, ha Folytatódik a Biztonsági Tanács ülése Carlsson moszkvai sajtóértekezlete Hasznosak voltak a tárgyalások egy temott gyereaesen viseiise- dik — s ehhez hasonlítható az Egyesült Államok Líbia elleni agressziója'’. „Határozottan el­utasítjuk egy testvéri arab ál­lam ellen a terrorizmus ürü­gyén végrehajtott bűnös ag­ressziót’’ — jelentette ki a li­banoni kormányfő. Az első rögtönzött közvéle- mény-kutatásofk szerint az angolok túlnyomó többsége — egy rádióállomás felmérése szerint 4:1 arányban — elítéli a Líbia ellen végrehajtott amerikai agressziót, s az eh­hez nyújtott brit támogatást. Szerdára virradólag tünte­tők lepték el a miniszterelnö­ki hivatal környékét, gyer­tyafénynél virrasztónak az amerikai nagykövetség előtt, az amerikaiak távozását kö­vetelő jelszavakkal gyülekez­tek a nukleáris leszerelésért küzdő CND-mozgalom akti­vistái a négy angliai légitá­maszpont előtt, ahonnan a Líbiát bombázó amerikai gé­pek felszálltak. A rendőrség mintegy 200 tüntetőt- letartóz­tatott.. Tiltakozott a . canter- buryi érsek, az anglikán egy­ház feje, felháborodásukat fejezték ki a legnagyobb szakszervezetek is. Szerdán NSZK-szerte folyta­tódtak a megmozdulások a lí­biai amerikai támadás ellen. A megmozdulásokban résztve­vők száma tízezres nagyság­rendű. A legtöbb városban in­cidens nélkül zajlottak le a tüntetések. Néhány Mannheim környéki amerikai laktanyát bomba fenyegetések miatt ki­ürítettek, és az NSZK-ban ál­lomásozó amerikai katonák számára az éjszakai órákra ki­járási tilalmat rendeltek el. Kedd este és szerdán töme­gek vonultak Olaszország vá­rosainak utcáira is. hogy ilyen módon foglaljanak állást a földközi-tengeri béke megőr­zése mellett, elítéljék mind a terrorizmus jelenségét, mind pedig az amerikai, katonai lé­péseket. A: feliratokon a tün­tetők — diákok, munkások — elsősorban az olasz területeken fekvő amerikai támaszpontok felszámolását sürgették. Szerdán összeült Cossiga ál­lamfő elnökletével a legfel­sőbb védelmi tanács, a vé­delem kérdéseivel foglalkozó legmagasabb konzultációs tes­tület. Az ülésen, amelyen első­sorban a kulcsfontosságú mi­niszterek vettek részt, a Lam­pedusa szigeténél kedden le- zailott incidenssel kapcsolat­ban hangot kapott az az óhai, hogv az olasz fegyveres erők minden eszközzel védjék meg az ország területét. felszólalásában elítélte Nagy- Britanniát is. amiért lehetővé tette, hogy az amerikai légi­erő ugródeszkául használja szigetországi támaszpontjait. Jurij Dubinyin. a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselő­je a keddi vitában felolvasta kormányának az amerikai tá­madást határozottan elítélő nyilatkozatát. India képviselője leszögezte: a nemzetközi jog normáit és az ENSZ alapokmányát sértő akció egyben kihívás az el nem kötelezett mozgalom cél­jai ellen is. A kubai küldött néDirtásnak bélyegezte az ár­tatlan áldozatokat követelő bombázást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom