Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

XXX. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1986. ÁPRILIS 16., SZERDA Jubileumi pedagógiai nap Kötelező papírrá értéktelenedett Az életemhez tartozik Nem mennék el vasat gyúrni „A múlt lehet megható és hősies, de kellő öniróniával groteszk is” — ezzel a mon­dattal kezdte korreferátumát dr. Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet igazgatója. Megnyugtatott ez a mondat. Megnyugtatott, mert amikor a gimnázium dísztermébe léptem — hogy a címben jelzett té­mában meghallgassak néhány előadást —, életkorom miatt újra visszahököltem. e:si: Te jó ég, én még a ma­gyar felnőttoktatásnál is fiata­labb vagyok, pedig az is csak negyvenéves. Jó, tudom, vol­tak népoktatási koncepciók Táncsics idejében is, de az tény: államilag szervezett — és az oktatáspolitikába ágya­zott — felnőttnevelési rendszer csak a felszabadulást követően születhetett meg. És mint min­dennek, van dicsőséges kor­szaka és leszálló ága is. Kicsit tartottam attól, hogy a hirtelen téliesre fordult, sze­les délelőttön a dicsőséges korszak pedagógiai mítosza kerül előtérbe, de nem így történt. Mindig tartok a taní­tót fáklyaként vagy a nemzet napszámosaként bemutató me­taforáktól. Mert ezek a (köl­tői) képek éltethettek egyko­ron pedagógiai rendszereket, ma már kissé idejétmúltak és_ nem is nagyon "Tudományosak. A NEFAG-nél most készül az erdőterv 14 évre. Ezek a tervek határozzák meg az el­végzendő feladatokat, ame­lyeket rövidebb időszakokra bontanak le. A napokban felkerestük a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság ceglédi er­dészeti üzemében Ferenczvári Tibor üzemigazgatót és Faith György üzemigazgató-helyet- test, akik tájékoztattak a min­dennapi munkáikról. — Hány hektár erdő gaz­dái a ceglédi erdészek? — A központunk Szolnokon található. Tizenhárom köz- igazgatási területen fekszenek az erdőségeink, és egész Dél- Pest megyét felölelik. Kivéte­lek ez alól a tsz-ek és az ál­lami gazdaságok kezelésében levő erdők. így a területünk 8052 hektárt tesz ki. Átlagosan évente 181 hektárt vágunk ki. Ez az úgynevezett tarvágás. 173 hektárt tisztítunk és 246 hektáron végzünk gyérítést. A kitermelt fatömeg mennyi* sége 34 ezer köbméter. — Mi lesz a kivágott fák sorsa? — Egy részük papírfaként, szőlőkaróként, támfaként és még más formában az olasz, az osztrák és a jugoszláv ke­reskedőkhöz kerül, valutát hozva. Egy jelentős hányadát az erdőgazdasági társüzemek és a saját feldolgozói üzemek teszik eladható cikké. A fél­kész bútorelemeken, a par­kettán, a kerítéselemeken át többszázféle áru lesz a kiter­melt fákból. A Tüzép és a Papíripari Vállalat a termelé­sünk több mint 40 százalékára vevő. SIrkö. Márvány, gránit és mű­kő síremlékek készítése, régiek felújítása, helyreállítása, minden­féle sírkőmunka (vidékre is), rö­vid határidővel, kedvező árakon megrendelhető a Ceglédi Város­gazdálkodási Vállalat Sírkőüze­mében: Cegléd, Külső-Körösi út — szemben az Üjvárosi temetővel. — Ugyanitt MARVÄNYLAPOK Világosszürke színben, a kívánt méretre vágva, olcsó áron kapha­tók. Felhasználható: reprezenta­tív épületburkolatként és sírkő- munkákhoz 1«. A jubileumi pedagógiai na­pon kevés volt a metafora és nem került sor az elmúlt negyven év eredményeinek száraz felsorolására sem. Az előadók kivétel nélkül eljutot­tak ahhoz a felismeréshez, hogy a .honi felnőttoktatás — objektív okok ide, szubjektív okok oda — hullámvölgyben van. Csorna Gyula jövőképet is felvázolt: a jövő tömegok­tatását a nyitottság kell hogy jellemezze. A jelenlegi ma­gyar pedagógia nem tud megbirkózni a tömeges oktatás feladataival, ezért jó _ ideig szükség lesz kiegészítő ágaza­tokra, magyarul: a dolgozók iskolájára. Kis Lajos gimnáziumi szakfelügyelő a 60-as évekre teszi a felnőttoktatás csúcsát. A hetvenes évek végének két alapproblémája: a létszám- csökkenés és a hallgatók „el- fiatalodása”. A tapasztalt ta­nár szerint a motiváltság vál­tozott és az érettségi csupán kötelezően beszertendő papír­ra értéktelenedett. Ősz Béla vecsési általános iskolai igazgató a mindennapi kultúra kérdéséhez közelít, amikor emlékeiben kutatva megállapítja: „Ha a munkás többet' tud, kultúráltabban nyúj a géghez.’.’_ Bendo Kálmán és a hajdani — Tavaly a tüzelőgondok megoldásában szójpiítottak-e az önök segítségére? — Igyekeztünk többet adni a Tüzépnek, Pontosabban az igényelt 20 ezer tonna helyeit 25 ezer tonnát szállítottunk. — Mi jellemezte az elmú'.' évet számokban? — Elsőnek a tőkésexport­árbevételt kell megemlíteni, ami a 32 millió forint helyett 42 milliót hozott. Ez az egész gazdaság eredménye. Cegléd árbevételi terve 39 millió fo­rint volt, amit 46 millióra tel­jesítettünk, s így 118 százalé­kot értünk el. Minden évben a kivágott területnek megfe­lelő vagy annál nagyobb ré­szen telepítünk újból erdőt. Ez 1985-ben 187 hektár te­rületen történt meg. Akácfát, nyárfát, erdei fenyőt és tölgy- csemetét ültettünk. 76 hektá­ron csemetekentünk van Mi- kebuda mellett, ahol nemes­nyárt, árbocakácot, hazai nyárfát szaporítunk vegetatív úton. Újdonságszámba megy az az erdei fenyő, ami az al- bertirsai határban található. Előnyére írható az alföldi vi­szonyokhoz való igen jó al­kalmazkodási készség. Mi, er­dészek minden esetben a ta­lajviszonyoknak legjobban megfelelő fajtákat ültetjük el. Kétséges helyzetekben labora­tóriumi vizsgálatokat- is igény­be veszünk. Milyen a ceglédi erdészet létszámhelyzete? Vannak-e gondjaik? — 181 emberrel dolgozunk, és a 34 kilépett dolgozó he­lyett ugyanannyit vettünk fel — mondták az erdészet veze­tői. K. S. Kerteseknek Tavaszi munkák a kertben — ezzel a címmel rendeznek beszélgetést a ceglédberceli kertbarátkor tagjai április 16-án 18 órai kezdettel a hely­beli művelődési házban. Az összejövetelt Plutzer Lénárd agrármérnök vezeti. Györffy-kollégista Bognár Gyula a magyar felnőttoktatás történetét vették górcső alá, s mindkettejük előadásából kiderül: a mai állapotokat te­kintve nincs ok a hurráop­timizmusra, de a megoldáson minden pedagógusnak köteles­sége fáradozni. Kevés szó esett a pedagógiai napon a társadalom változó érdek- és értékviszonyainak alakulásáról. Az ilyen termé­szetű tanácskozások örök út­vesztője: a pedagógia önmaga tételeit kezdi bizonygatni. Ér­demes lett volna összevetni: milyen értéket képviselt a tár­sadalmi gyakorlatban egy ál­talános iskolai bizonyítvány a hatvanas években. Manapság maga a kifejezés: nyolc álta­lános már első jelentésében is alacsony műveltséget jelent, holott minden jobb pedagógiai műhelyben a képességek sze­rinti tanulást hangsúlyozzák. Azt mindenki tudja, hogy az alapműveltséget adó dol­gozók általános iskolája teljes pótcselekvésre kényszerült. Ebben az oktatási formában azok a (fiatal) tanulók vesz­nek részt, akik tizenhat éves korukig nem fejezték be az általános iskolát. Azok a ta­nulók, akik újratermelik a részleges analfabetizmust — lévén ez az iskolatípus sta­tisztikai természetű. 1 ­Az is megérne egy misét, hogy a termelővállalatok szá­mára mit jelent az, ha dolgo­zóik rendszeresen képzik ma­gukat. Mert hosszú távon min­den munkahelyi vezető szá­mára fontos a dolgozó „mű­veltségbeli” előmenetele, de a hiányzásokat és a munkaidő feszültségeit, netán a gazda­sági feladatokat rövid távon kell megoldani. Arra meg me­gint csak kevés a garancia, hogy a szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkező fiata­loknak nem afféle kötelező 1 forintot jelent majd az érett­ségi, hanem vállalati, hivatali érvényesülést is ... — Néha borzalmasan fáj­nak az ízületeim — tizenöt éves lejjel. De nem számit. Azt mondják, hogy 50—60 éves koromra lehet, hogy nyomorék leszek. Az sem ér­dekel. Oké, megsérülhetett, hisz ez hozzá tartozik a sport­hoz. Ha megsérülök, eióbb- utóbb felgyógyulok. Ám én most, és így akarok egészsé­ges lenni. Nem pedig lassan meghalni. Komolyan, az isko­lában rajtam kívül egyetlen srác van még, aki hozzám hasonló fizikumú. És a töb­bi.. ? Olyan vékony, mint a karom, vagy épp alaktalan. Úgy akarok kirtézni, ahogy egy férfinak kell, és nem egy umkumosüveghez hasonlítani. Hárman a sámlin — Akkor neked az ered­mény nem számít? — Hogyne számítana. Csak el kell fogadni azt a megvál­toztathatatlan tényt, hogy a verseny után, arra a sámlira hárman állhatnak fel. A töb­bi, mivel nem tehet mást, ér­je be a parkettával. Legfel­jebb, ha nagyon odavan érié, amikor már senki nem látja, kipróbálja. Aki nem képes veszíteni, az válasszon olyan sportot, amit csupán hárman bűvölnek ebben az országban, és küzdelem nélkül gyűjthet! be az érmeket. Akkor Viszont nem sportoló, hanem kis nu- mizrhatikus lesz. Egy hónap­pal ezelőtt Pest megye közép- iskolás bajnoka lettem, nem volt nagy kunszt. Ilyen vé­kony (mutatja) aszódi srácok ellen, akik annyit nyomtak, mint amennyit én szakítot­tam. A napokban viszont az országosan kemény ellenfe­lekkel szemben már kapasz­kodhattam. Hatodik lettem. Öt kilóval hoztam kevesebbet annál, mint az edzéseken szoktam teljesíteni. Hiába, a versenyláz lebénított. S ebben ez a szép, ma én rontok, holnap a másik. Hogyha nem így érezném, el se mennék vasat gyúrni. — Tanulás vagy súlyemelés? Mindkettő. Szeretném bebizonyítani, lehet valaki él­sportoló anélkül is, hogy vé­gigbukdácsolja az iskolát. A közgázba járok, elsőbe. Félév­kor 4,3 volt az átlagom. Egyetlen hármast szedtem csak össze, kémiából. Kutya­ütő vagyok belőle — nekem elvont. Aztán délután — he­tente ötször — megszállott­ként rohanok edzésre. Nem számoltam még, hogy a közel 2 óra alatt hány tonnát moz­gatok meg. Ugyanis nincs ér­telme. — Ha megreformálhatnád az iskolát, mi lenne más­képp? — Eltörölném a köpeny vi­selését és a nulladik órát. Ki­lencre kellene járni. — Lemondásnak érzed-e a súlyemelést? — Dehogy. Az életemhez tartozik, és én választottam. Azért van benne némi áldo­zat is. Bár ez eddig fel se tűnt. Nem mondom, kicsit fáj, amikor nyáron a stran­don mindenki lehéderel .. szóval otthon érzi magát, úszik, napozik, a lányokká! flörtöl. Jól elvan; mint a be­főtt. De fél négykor könyör­telenül eljövök, holott szíve­sen maradnék. Ám ez nem teher számomra. Mint ahogy az sem, hogy hathetenként fogyasztok, mert tartanom kell a 75 kilós súlyom, s mellettem meg jobbnál jobb kajákat esznek. Volt már, hogy verseny előtt három na­pig koplaltam. A gyomrom szörnyen tiltakozott. Persze, utána bevágtam dubla adag rántott májat és két üveg Colát. A pincér meg kiakadt a csodálkozástól, mint a ka- kukkos óra. — Ki dolgozik veled? És a társaid? | — Ecser Károly az edzőm. Anélkül, hogy nagy szavakat használnék, mindent neki kö­szönhetek. Igazán kemény velem, de ennél fontosabb az, hogy tud dicsérni is, amikor megérdemlem. Gyak­ran szándékosan szekál. Ám otthon, ha elgondolkozom, igazat adok neki. — Kiabál? — Nem. Senkivel sem. Két szóval képes helyre rakni. Nem véletlen, hogy a keze alól világbajnokok kerültek ki, olyanok, mint a Kőszegi. A társaim? Remek fickók. Segí­tenek egymásnak, nekem is. Szerepük van az életemben, a szemléletem alakításában. És téves az a felfogás, hogy a súlyemelők erősek és buták. Van köztük mindenféle, bú- torasztalos, karosszérialakatos, bedobhatsz bármilyen témát, biztosan hozzá tudnak szólni. Inkább vagány — Fenegyerek vagy? — 'Nem.- Sohasetn dltém vissza^ az.. íy<kitó»&stö>k,iiagíK)bb testi ^VÖrtttfier«';MKtüSST’"'«a­gúnynak tartom magam. Pél­dául, ha valami normális balhéra kérnek — ugratni akarnak valakit, vagy meg­tréfálni —, nem kell kétszer mondani. De a verekedést gyűlölöm. — És a lányok? Az országos bajnokság II/A osztályában a tizedik szezont kezdi a Ceglédi VSE vízilab­dacsapata. Czigány Károly edző, aki mellesleg a legtöb­bet foglalkoztatott OB I-es já­tékvezető, vezetésével egész télen a szabadban edzve, ha­talmas munkát teljesítettek a — Ök a kirakós játék má­sik fele. Kisgyerekként olyan hofdóéfnbérks voltam, gátlá­sokkal. Azért is mentem el sportolni. Hát ezek a gátlások megszűntek. Kezdjük egymást kölcsönösen felfedezni. Álta­lában nagyon kedvesek, sze­retem őket. Ha találkozom egy új lánnyal, először min­dig a szemét nézem meg, ha az tetszik, akkor jöhet az arc és... „Önfejű kamasz” — Ki vagy, és ki szeretnél lenni? — Demeter Zsolt vagyok. Egy tizenöt éves közgázos. .Megátalkodottan önfejű, ki­alakulatlan, ám remélem, még sokat formálódó kamasz. És szeretnék testnevelő tanár­ként vagy edzőként dolgozni — amennyiben sikerülne majd bejutnom a TF-re —, s boldog családapa lenni. Fehér Ferenc Képviselői látogatás Amikor a közelmúltban vá­rosunk országgyűlési képvise­lője, Kárpáti Ferenc vezérez­redes. honvédelmi miniszter fogadóórát tartott Cegléden, meglátogatta a Dél-Pest Me­gyei ■ Sütőipari Vállalatot is. A vendég Bállá Jánosnak, a városi pártbizottság első tit­kárának, Évin Sándor vezér­őrnagynak,; a megyei pártbi­zottság tagjának és Fekete Antalnak, a városi tanács el­nökének társaságában érke­zett a vájlaíathöz. A házigazdák. Kovács Ká­roly igazgató és Fehér István, a pártvezetőség titkára tájé­koztatta gazdálkodásukról, életükről,„azokról az erőfeszí­tésekről, amelyek eredménye­ként a város és a vonzáskör­zet lakóját látják el nap mint nao friss pékáruval. Ez alkalommal is bebizo­nyosodott, 'hogy választói tisz­telete és. megbecsülése övezi a képviselőt,, aki érdeklődik a városbeli munkáheíyek, kol- ]fküxák,:,embereky.tavékenysé-. ge, gefjaf ur.anC'Á sütőiparnál tett. i látogatás jó alkalmat adott a vállalat munkájába váló betekintésre. Kirajzoló­dott .a hagyományos eszközök­kel. dolgozó munkásgárda helytállása, melynek meghatá­rozó szerepe van a lakosság ellátásában.. ceglédi vízilabdázók. Az itt­honi úszóedzések mellett min­den héten átjártak Szolnokra, illetve Kecskemétre, kétkapus edzésekre. Lényeges változások történ­tek a játékosállományban is. Sikerült leigazolni Cseh Sán­dort, aki a múlt évben még az OB I-es Szolnok játékosa volt, ezenkívül a BVSC kitűnő fia­tal kapusát, Konyesnyi Györ­gyöt. A csapatot erősíti még a sorkatonaidejüket városunk­ban töltő Lőrincz György (Eger), Béres Ferenc (BVSC), és Sipőcz Iván (OSC). Mind­hárman igen jó szellemű, te­hetséges játékosok. A CVSE- nek nagy segítség, hogy a honvédség ezeket a játékoso­kat miíidén alkalommal a csapat rendelkezésére bocsát­ja. Ebben a szezonban búcsú­zott a csapattól, sokévi ered­ményes játék után Papp Gyu­la, Tánczos Géza és a kitűnő veterán kapus, Németh Gá­bor. Czigány Károly edző rendelkezésére a következő' játékosok állnak: Konyesnyi György, Béres Ferenc, Szőnyi Gusztáv, Cseh Sándor, Beck Péter, Ungvári Imre, Bóbis Károly, Kelemen István, Tóth József, Kiss Sándor, Ócsai János, Lakatos Tamás, Tankó Zoltán, Sipőcz Iván, Lőrincz György. A bajnokságban részt vevő együttesek: MAFC, Tipográ­fia, KSI, Ceglédi VSE, Csong- rád, Bániki Donát, CSMSK, Hódmezővásárhely, Eger, Ybl M. F. Az első mérkőzés Cegléden lesz a CSMSK csapatával, áp­rilis 19-én, szombaton délután 4 óraikor. Beck Mihály ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Rab László Újdonság az aromás harapnivaló Új készítménye a PENOMAH ceglédi gyárának az aromás termékcsaládho?; tartozó hús­krém. A nyugatnémet gyártmányú automata töltőgéppel tetszetős műanyag bélbe töl­tik, és úgy szállítják az üzleteknek Cegléden, a megyében és Budapesten. (Apáti-Tóth Sándo felvétele) A favágók számadása Ismét kezdődik a bajnokság %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom