Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-15 / 88. szám

Kollektiv nevelés Mire nyiMíak a fülek? Általában azt tartjuk, hogy a tömegiszervezetek. így az ifjúkommunista mozgalom sokrétű feladatai között nem lehet fontossági sorrendet fel­állítani. Ez valóban így is van, mert ahhoz, hogy a mun­ka, a tanulás, a pihenps, egy­általán a társadalmi, közössé­gi és egyéni tevékenységek között megfelelő harmóniát tudjunk kialakítani, fontos, hogy az élet ezen területeit egyenértékűnek tekintsük, s szervezeti eszközökkel is be­folyásoljuk, fejlesszük. A közösség csak így képes szocialista életvitelű emberek nevelésére. Rendkívül nehéz és bonyolult dolog ennek ele­get tenni, s mindemellett hosz szadalmas , munka. Konkrét, mindenütt alkalmazható Re­ceptet sem lehet hozzá adni, az emberek beállítottságától, a helyi körülményektől, sajá­tosságoktól is nagymérték­ben függ, hogy e törekvés el­éri-e ^ljesen célját, s termé­szetesen attól is, hogy az egyes közösségek vezetői mennyire érzékelik ennek lé­nyegét, fontosságát, valamint függ a kollektív nevelés mód­szereitől is. Látszólag az élet térben és időben egymástól távol eső részterületeinek egységét kel­lene megvalósítani. Ez igaz, de nem szabad elfeledni, hogy azok a felszín alatt valami­képpen összefüggnek egymás­sal, de csak tudatos cselek­véssel lehet valamennyit egy­mást jól kiegészítő, egységes egésszé kovácsolni. A kérdés most az, rendelkezünk-e olyan eszközzel, koordináló erővel, ami az ember életének, cselek­vésének minden szférájára egyszerre, s külön-külön is képes hatni. Nos, erre már régen .meg­kaptuk a választ: ma is az ifjúság eszmei-politikai neve­lésében látjuk az emberfor­málás egyik leghatékonyabb eszközét, mert ennek hatása sok irányú, kihat minden te­vékenységre; de fordítva is igaz,- annak gyakorlása elva- las'zthatatlan a napi feladatok­tól. Sokáig gondot jelentett, s tulajdonképpen ma is a kö­zéppontban levő kérdés, mi­lyen formába legésszerűbb önteni a nevelésnek ezt a részét, s milyen konkrét tar­talommal töltsük azt meg? Á formai megvalósításnak min­denütt kialakult a többé-ke- vésbé megfelelő gyakorlata, így például a vitakörök, po­litikai fórumok jó keretet nyújthatnak, de az utóbbi kér­désre igen nehéz első nekifu­tásból megadni a választ, hi­szen tudvalevő, hogy az esz­mei-politikai képzés gyakorla­tilag minden olyan témakört magába foglal, ami alkalmas arra, hogy új ismereteket nyújtson, összefüggéseket tár­jon fel, egyszóval ami .szem­léletet, gondolkodást fejleszt. Azonban tapasztalati tény, hogy a, széles skála ellenére is leginkább a témaválasztás okozza a legtöbb fejtörést, egyáltalán nem biztos, hogy áz mindenki tetszését megnye­ri. A résztvevőknek a téma iránti közömbössége miatt gyakran érdektelenné, unal­massá vált egy-egy összejöve­tel. S itt rögtön meg kell je­gyeznünk, hogy soha nem a közönség hibájából, hiszen az éppen azért jött el, hogy va­lami olyasmiben legyen ré­sze, amit sehol másutt, csak itt kaphat meg. alkalmazkodással érhetnek el sikereket. Persze ehhez ese­tenként számos feltételt is meg kell teremteni. A konzervgyárban már ko­rábban megtették ez irányban az első lépéseket, így például a politikai vitakörök szerve­zéséhez nagyobb önállósághoz juttatták az alapszervezete­ket, amelyek oktatási-nevelési programjaikat továbbra is hagyományos keretek között bonyolították le, de immár alapos- közvélemény-kutatás után állítva össze a progra­mokat. Mondani sem keil, hogy ezek között egy sem volt, amit közbe keltett eről­tetni, életüket közvetlenül érintő napi problémákat vet­tek górcső alá. így többek kö­zött építőiparunk helyzete, ,a vállalati tanács munkája, a gyár gazdasági helyzete, az életmód, a fiatalkorú bűnözés kérdései azok, amik a legin­kább foglalkoztatják őket. Sajnos ami a vitakörök lá­togatottságát illeti, továbbra sem lehetnek még elégedet­tek, mindössze 65—70 százalé­kos a megjelenési arány. Ese­tünkben azonban nem közöm­bösségről van szó, sőt, ellen­kezőleg, a gyár fiataljai szép számmal vesznek részt olyan előadásokon, melyeket. neves politikusok, újságírók tarta­nak rendszeresen. A politikai képzésben nagy segítséget ad a városi politikai képzési bi­zottság is, amely klubot ho­zott létre, ahová az aktívá­kat, minden fiatalt gazdag, színes, változatos programok­kal várnak. Emellett sokan vesznek részt — az elmúlt két év alatt közel 300-an — a KISZ, a párt által szervezett oktatásokban, s meg kel] em­líteni az MTESZ, MÉTE és a TIT nyújtotta lehetőségeket is. A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy a tevé­keny sajtóterjesztés is nagy segítséget jelent a tömegtá­jékoztatásban. Nos, a sokszor jogosan bí­rált és gyenge minőségűnek tartott politikai vitaköröknek jórészt a kevésbé szerencsés témaválasztás volt a hibájuk. Ez a felismerés is régebbi ke­letű, de még ma sem minden esetben fogalmazhatunk ..íúlt időben, a város KlSZ-alap- szervezeteinek legutóbbi be­számoló taggyűlésein is kide­rült, hogv az eszmei-politikai képzés színvonala nem min­denütt kielégítő, sőt, néhol -visszaesés tapasztalható. Pe­dig az előbbrelépéshez szüksé­ges tennivalókat lényegében mindenütt tisztán látják a fiatalok vezetői, akik egyön­tetűen vallják, hogy ezen a terein is az igényekhez való Mindezeket persze nem mint újdonságokat említettük, az eszmei-politikai képzéshez szükséges fontosabb feltételek régen sem hiányoztak, csak ki­használásuk nem ütötte meg a kívánt mértéket. Persze, en­nek okait nemcsak házon belül kell kutatni, újabban felmerült, hogy az önálló munkához hatékonyabb me­gyei szintű segítségre is igen­csak szükség lenne, elsősor­ban az aktívahálózat felkészí­tésében. m Mindenesetre már az el­mondottakból . is kiérződik, hogy a tartalmat illetően po­zitív változás kezdődött. A szervezési, és egyéb intézke­déseken túl a technikai esz­köztár bővítését is számba vette a KISZ-bizottság, hogy fiataljaik a kor, a társadalom követelményeinek megfelelő eszmei-politikai képzésben ré­szesüljenek, s nem utolsósor­ban a szabad idő hasznos, kulturált kitöltéséhez teremt­ve meg a kedvezőbb feltéte­leket. My. J. Nők akadémiája A nők akadémiája soron kö­vetkező rendezvényén újabb érdekes, mindenkit érintő kér­dés kerül napirendre. Lakóhe­lyük jövőjéről lesz szó. Kocsis Jánosné, a városi tanács elnö­ke A VII. ötéves terv Nagy­kőrösön címmel tart nagy ér­deklődésre számot tartó elő­adást. A programra április 16-án, szerdán 18 órai kezdet­tel a művelődési központban kerül sor. Mindenkit szeretet­tel várnak a rendezők. Viszoiitlátogatás Tavaly a Ceglédi ősz ese­ménysorán részt vettek a nagykőrösi művészeti csopor­tok is, bemutatva műsorukat a város lakosságának. A kö­zeljövőben a ceglédiek viszo­nozzák a látogatást, ugyanis a Körösi tavasz, 1986 rendez­vénysorozat keretében május 12-én este a Kossuth Műve­lődési Központ kebelében működő pedagógus-énekkar, a' szimfonikus zenekar, a Kos­suth Gimnázium és a Tán­csics Mihály Általános Iskola tanulói lépnek a szomszédos város közönsége elé műsoruk­kal. M o z i sm A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1986. ÁPRILIS 15., KEDD Szépek a gyümölcsösök, a fagykár nem jelentős Megfiatalítják az öreg fákat Kicsit megborzongtam, amint a hosszú nyakú síkfel- metszö borotvaéles fogaival beleharapott a bimbózó gallyakba. Sikoltott, nyüszített a meggyfa, de nem volt kegyelem, az erőszakos tárcsák mind beljebb hatoltak a koronába, nedves fűrészport köpködve szelték a kar­vastagságú agakat. Kísérletképpen A nagyteremben Gyilkos bolygó. Színes, szinkronizált amerikai tudo­mányos-fantasztikus krimi. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. Siralmas volt a kép, amit maguk mögött hagytak, az előbb még égnek törő fa ott állt előttünk ékei, díszei nél­kül kopaszon, körben lelógó hajtásai a szerzetesek ton- zúrájára emlékeztettek. Való­színűleg furcsa képet vághat­tam a látványhoz, ezt Gábor István, a gyümölcs- és szőlő­termesztési ágazat vezetője is Az álfaforvoslás helyzetéről (2.) Védőoltás és higiénia Beszélgetés közben megér­keztünk a CÁT nagykőrösi ke­rületének sertéstelepére. A te­lepvezető és állatorvos íalat- nyi irodájában csizmát húz a doktor, nekem műanyag fólia­csizma jut a lábbelimre, s máris átvergődünk az udvar sártengerén az ólakhoz. Nagy gyakorlatú, fürge emberek pillanatok alatt különválaszt­ják azt a tíz malacot, amelyek még az értékesítés előtti kö­telező védőoltást megkapják, majd a műanyag billogot. Legközelebb a CÁT fejőte­henészeti telepén széliünk ki az autóból. Soós József mű- szakveaető és Fodor Lajos ál­latgondozó fogad bennünket, máris vezetik a doktort a szögbe lépett szarvasmarhá­hoz, hogy megkapja a teta­nusz elleni oltást. m mű# Kellemesen csalódom, ami­kor belépünk az egyik istálló­ba. Más gazdaságokban rit­kán tapasztalt tisztaságot lá­tunk: gondozottak az állatok, friss alom ropog patáik alatt, s trágyabűzt akarva sem ve­hetnék észre, mert az nem lé­tezik. Legutóbb egy Monor környéki szarvasmarha-ka­ranténban láttam ekkora tisz­taságot. Meg is mondom a vélemé­nyemet Anka István telep­vezetőnek, aki nem titkolja, hogy jólesik az elismerés. Egyébként én megtudtam, hogy az állatorvos szigorúságának, és á jószággondozók lelkiis­meretességének köszönhető a CÁT fejőtehenészeti telepén az a nagy tisztaság. De biz­tosan belejátszik az is a do­logba, hogy az a telep sem éppen a legmodernebb, min­denféle közlekédőutak keresz­tezik''egymást, ezért is-kell a fokozott óvatosság, a magas higiéniai követelmények be­tartása 1 S amikor már indulnánk, mintegy végszóra, szaladnak az állatgondozók nagy öröm­mel, hogy az iménti percek­ben látta meg a napvilágot egy kisborjú. Sajnos sokáig nem gyönyörködhetünk a leg­fiatalabb jószágban, várnak minket a körösi tanyavilág­ban. sokfelé. Már jócskán besötétedik, amikorra utunk végére érünk, s már vár minket a nagykő­rösi központi állatorvosi ren­delőben dr. Faith István, a ceglédi kerületi főállatorvos. Tőle az összevont állatorvosi ügyelet ötéves tapasztalatai fe­lől tudakozódtam. A főállat- orvossal folytatott beszélge­tésre azonban írásunk követ­kező részében térek majd ki. Aszódi László Antal (Folytatjuk.) rögtön észrevette, mert moso­lyogva nyugtatgatott. — Elismerem, nem éppen szívderítő látvány, amit csi­nálunk, de annál hasznosabb. Ez az 56 hektár területű megy- gyes bizony megette kenyere javát, még a hatvanas évek elején telepítették. Igaz, még most is szépen teremnek, de az idő folyamán annyira meg­nőttek, hogy az alsó részek felkopaszod tak, s jobbára csak a felsőbb zónákban hozták a termést, emiatt egyre nehe­zebb létráról szüretelni. A csúcsi részek lenyesése — er­re egyébként meggy esetében a rügyíakadás időszaka a leg­alkalmasabb — után regene­rálódik a fa. Mi. gyümölcsker­tészek ezt ifjításnak nevez­zük. Hm, szakszerű magyarázat ide, vagy oda, hiszem, ha Iá tóm, gondoltam magamban, de az ágazatvezetőnek volt még egy érv a tarsolyában, ami vé­gül eloszlatta kételyeimet. — Az erdőtelkesi gazdaság­ban — amely ugyancsak < dánszentmiklósi gyümölcster mesztési rendszer tagja — ma­gunk is meggyőződhettük az ifjítás eredményéről. Ott ha­sonló módon avatkoztak be a fák életébe. A három és fél méteres magasságra nyesett növények 3 év múltán nagyon szépen átalakultak, s bőséges terméssel hálálták” meg a ke­zelést. Persze, sok körülmény­től függ a munka sikere, ezért az idén kísérletképpen csak 4 hektár területen vesszük fű­rész alá az öreg meggyest, : ha nem következik be enyve sedés vagy egyéb hátrányos elváltozás, tovább folytatjuk majd a vágást. — Hogyan haladnak a töb­bi gyümölcsfa gondozásával? — Két pneumatikus met- szőgép jelenleg az Abonyi út melletti 55 hektár fiatal megy- gyes alakító metszését végzi, néhány napra való munka van csak hátra. A téli alma nye sósén túl vagyunk, dolgozóink többsége a szőlő metszésével van elfoglalva. Ügy néz ki, rö­videsen ennek a végére is pontot tesznek. Az időjárás eddig még kedvező volt, jól haladtunk, noha valójában egy kicsit még mindig késésben vagyunk. A februári hó miatt ugyanis kiszorultunk a gyü­mölcsösből, embereinket egy hónapra házon kívül voltunk kénytelenek elhelyezni. A kecskeméti Zöldért adott szá­mukra munkát. Csepegtető öntözés — Szüretig milyen fonto­sabb teendőket kell még el­látni? — Időben megtörtént a fák rügyfakadás előtti vegyszeres kezelése, a metszés után pe­dig a sebkezelés következik, s a rovarkártevők ellen perme­tezünk. A legsürgetőbb felada­tokon tehát rövidesen túl le­szünk, ezután a fiatal megy- gyes csepegtető öntözőrendsze­rének kiépítési lesz soron, de a szőlő talajmunkálatai, a vegyszerezés, s szükség esetén az öntözés is bőven _ad majd elfoglaltságot. Amikor meg el­jön a palántázás ideje, a zöld­ségkertészeknek is segítünk, visszaadva a kölcsönt. — Bár még korai erről be­szélni, de azért kíváncsiság­ból megkérdezem, milyen ki­látásaik vannak idén a ter­mények értékesítését illetően? — Erre most még nem ad­hatunk kielégítő választ, de ha úgy alakul a helyzet, mint tavaly, nem nagyon panasz­kodhatunk. A szilvának, főleg a Stanleynek jó piaca volt. A meggyről is csak jót mondha­tunk, konzervgyári felvásár­lási ára megközelítette azt az értéket, amit exportáláskor kapnánk érte. Csak az a baj, hogy nagyon kevés, gépi fel­dolgozásra alkalmas fajtánk van. Szép volt a jonatán­termés is, sajnos a golden faj­tát jórészt csak léalmaként tudtuk értékesíteni. De kedve­ző felvásárlási ára lévén ösz- szességében almatermeszté­sünk nyereséges volt. A gondunk az, ^ hogy egyes gyümölcstermő ' területeink igencsak megöregedtek, így például 6 hektár golden kivá­gására is sor került. Az el­következő 5 évre száz hektár szőlő, valamint 20 hektár szil­va telepítését vettük tervbe. Robbanásszerűen A Ludas dűlő gyümölcsfái között megbúvó termetes hű­tőtárolókból már régen kifo­gyott az utolsó szem gyümölcs. Az idegen azt gondhatná, most üresen ásítoznak. Ám tévedés, mert azok soha nincsenek ki­használatlanul. — Hosszú távú tárolási szer­ződésünk van a Szolnoki Cu­korgyárral, télen, tavasszal nagy mennyiségű cukor kerül a raktárba. Idén 1500 tónnát helyeztünk el, de mire az első meggy lekerül a fáról, addig­ra kiürülnek a termek. Ügy néz ki, szükség is lesz nagyon a helyre. Szépek a gyümölcsö­sök, a fagykár minimális. Meggyből, szilvából jó ter­mésre van kilátás, igaz, a ta­vaszi fagyok még sok min­dent elronthatnak. A starking esetében még nem merünk határozott prognózist monda­ni, sajnos, itt az előző tél sok kárt tett. Az április eleji szo­katlan meleg szinte robbanás­szerűen indította meg a faka- dást, s bár a növényvilág ve­getációja is legalább két hét­tel később indult meg, a jó idő ezt a lemaradást is pótol­ja. Meggyfáink tavaly április 18-án kezdtek virágozni, úgy véljük, ez az esemény idén sem fog tovább váratni mar gára. Miklay Jenő Összecsukható hűtetáska Praktikus újdonság — ösz- szecsukható hűtőtáska — pro­totípusa készült el a székesfe­hérvári Univerzál Ipari Szö­vetkezetben. A bevásárlótáska nagyságú, szivacsbetétes, té­pőzáras, dupla falú, könnyen tisztítható „mihi hűtő” négy jégakkuval 24 óráig tartja hi­degen a benne lévő élelmisze­reket, italokat. Könnyebb a hagyományos hűtőtáskánál, s mivel használaton kívül ki­csire összehajtható, otthoni tárolása sem igényel külön helyet. A szövetkezet évi fél­millió darab gyártására ké­szült fel. Figyelem! Az ATI nagykőrösi iskolája személygépkocsi-, mo­torkerékpár-vezetői tanfolyamot Indít április 22-én. Jelentkezés a központi újságárusnál. Dr. Nyúl János belgyógyász fő­orvos rendel: hétfő, kedd 16—17 óra között. Ceglédi u. 20. I. eme­let 29. Orásüzletemet áthelyetem a Kossuth Lajos u. 26. sz. alól a Kossuth Lajos u. 60/A szám alá. Kovács László, Nagykőrös. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) \ Tamburás a citromfa alatt jükben kiszáradt' egy nagy diófájuk, amelynek fája igen alkalmas a zeneszerszám ké­szítésére. Csak sok kitartás, jó bicska, nagy kézügyesség es jó fül kell nozzá. Legénykorában a földműve­lés mellett Máté Sándor meg­tanulta a traktorvezetést, de ezt a munkát csak hat évig bírta a szervezete. A konzerv­gyárba ment dolgozni, onnan ment nyugdíjba. Muzsikáló kedve azonban mindenhova elkísérte. Citromfáját húsz éve neveli, elvetett citrommagból. Nyolc ■ éve beszemezte nemes termő szemmel, s néhány éve már te­rem. Egész évben hozza a vi­rágot és termi a szép nagy, sárga citromokat. Permetezni nem kell. Télen a szabadban megfagyna, ezért a télre pár fokos enyhet adó, világos helyre teszi, tavasszal újra ki­rakja, nem Wíl napos helyre, a szabadba. A muzsikaszó, a szép ma­gyar dal és a citromfa min­den öröme. Hangszereiből kis házi múzeumot készül össze­állítani. Kopa László- gyalulta, faragta, húrozta és- éppen olyan szépek, mint a t gyári készítmények, a hangjuk ■ kitűnő. A barátok zeneszerszámai is , mind az ő kezéből kerültek ki. ■ Az esti összejöveteleken egy­mást érik a régi, szép magyar , nóták. A másik szobából pe- ; dig rájuk mosolyog egy ter­méssel megrakott citromfa, " amely nevelő gazdájának min- ’ den esztendőben terem már ; vagy száz szép nagy citromot. Máté Sándor szegény pa­rasztcsaládban született. Apja . földműves munkával kereste a kenyerét, de este, ha a munkából hazament, majd’ mindig levette n sublótról a •• citerát, pengetett egy pár dalt i rajta, s máris jobban esett a , családnak még a vacsora is. • Édesapja is saját maga készí- , tett citerát, s csodás hangokat . hozott ki belőle. Sándor fiát : még kiskorában megtanította ■ a citera farigcsálására. Jó ai­■ Italom nyílt rá, mert szőle­IVarga József,~a híres, nagy­~ körösi zenetanár, a „kö rösi nótafa” mondta apámnak az 1910-es években: „A ma­gyar parasztságnak olyan cso­dálatosan éles a zenei hallása hogy a búza virágzásának mu­zsikáját is érzékeli." Ez a mondás jutott a; eszembe a napokban, amikoi a magyar muzsika egyik nagy­kőrösi szerelmesét: Máté Sán­dort meglátogattam Táncsics Mihály utcai lakásán. A 7f éves ember majdnem tíz esz­tendeig az Arany János Mű­velődési Központ citerazene- karának volt a tagja. Azóta is hű rtiaradt a muzsikához. Zenekedvelő barátai estén­ként gyakran összejönnek a lakásán. Előkerülnek a kedves nyakas tamburák és a na­gyobb, hangosabb citerák. amelyek szinte egész zenekart pótolnak. Hosszú évtizedek alatt tucatnyira nőtt a szá­muk. Mindet Máté Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom