Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1986. ÁPRILIS 14.. HÉTFŐ Beszélgetés az országgyűlési képviselővel A sajtótörvény és az illeték Országgyűlési képviselőnk. Görbe Ferenc nevével a választások óta eltelt időben jobbára csak úgynevezett pro- tokollhírekben találkoztunk: részt vett tanácsüléseken s más, kiemelkedő fontosságú eseményeken — meg természetesen a parlamenti munkában. Mi most ez utóbbiról kérdeztük, annál is inkább, mert a legutóbbi ülésszak két fontos törvény hozott, illetve módosított. — Valóban, a sajtótörvény megkülönböztetett figyelmet érdemel, s szerintem magától , értetődő módon mindkét oldalról. A tájékoztatónak is, a tájékozódónak is egyre jobban létérdekévé vált — válik — a reális, tehát a valóság fényein alapuló.' ugyanakkor gyors, pontos informálódás lehetősége. Ennek kereteit a sajtótörvény megítélésem szerint nagyon jól megadja. Az már persze külön kérdéskör, de minden más törvényre is igaz, hogy a végrehajtás mennyire felel majd meg az előírások betűinek, mégin- kább szellemének. Én, mint munkahelyi vezető is, eddig is számítottam, s ezután is számítok a sajtó munkájára. — Az illetéktörvény vitájában módosításra is sor került, ráadásul mind ez ideig szokatlan módon, hiszen zöld utat kapott egy interpelláló képviselő indítványa. Ez új korszakot is jelent talán? ■ — A kérdésre meglehetősen nehéz egyértelmű választ adni. Egyfelől egy hosszabb távú parlamenti gyakorlat bizonyosán megszakadt, de ezt áz tudja igazán értékelni, aki már jó ideje képviselő. Másfelől. szerintem bizonyos eljárásbeli, ügyrendi finomításokra bizonyosan szükség van, vagy lesz. s ezt az ügy nagyon jól illusztrálta. Maga a módosító indítvány máskülönben azért jelent szerintem problémát, mert éppen a szándékolt hosszú távú megoldás ell,en hat. Hogy ezt mindenki világosan értse, néhány mondatban a lényeg. A gyermektelen házaspárok egyikének halála után az, özvegynek ezentúl bizonyos értékhatár alatt — ami a jelenlegi állás szerint ötszázezer forint — nem kell illetéket fizetni, hiszen — így az indoklás —, a közös szerzemény, közös munka fekszik benne. Lényegében ugyanez vonatkozik a különböző üdülő- meg hétvégi telkekre is. Igen ám, de ha a lakásárak alakulását is figyelembe vesz- szük, szinte azonnal látható, hogy az ötszázezer forintos határ nem biztos, hogy akár csak évekig, is fenntartható. Manapság már Nagykőrösön is a millió az átlagár, s ez csak növekedhet. Ez tehát azonnali olyan érv, ami szerintem felemássá tette az indítvány , gyakorlati hasimét. Azután arról sem lettem meggyőzve, miért éppen a gyermekteleneket kell ilyen módon támogatni. © A másik oldal pedig az, hogy a törvénytervezet szokásos vitája szakfórumok, tehát ahhoz legjobban értő jogászok. szakemberek előtt, az illetékes parlamenti bizottságban folyt, ráadásul .több menetben. Ott — éppen szakmai érvek alapján, amelyek nyilván alaposabbak, mint amit az imént említettem — nem javasolták a módosítást. Am az ügyrendi szabályzat szerint nem. visszautalni lehetett a szakfórum elé az ügyet, hanem egyszerű szavazással az orizággyűlésnek, mint törintézkedés okáról. A mende- monöákról mi nem szálunk, ellenben-» ismertetjük a tényeket. Az épület az elmúlt évek során erősen megrongálódott, a külső vakolatráteg levált, s az már-már életveszélyes a ház előtt közlekedők számára. Így került sor az állványozásra. A szakemberek leverték a meglazult rétegeket, s ezáltal megszüntették a közvetlen veszélyt. Ám azt is bizonyára mindenki tudja, az épület műemlék jellegű is, tehát felújításához nem lehet csajc úgy hozzálátni, annál is inkább, mivel esetleg a Műemlékvédelmi Felügyelőség némi pénzzel is segítheti a rekonstrukciót. Jelenleg tehát- folynak a tárgyalások, de hogy pontosan mikor lesz ■a felújítás, meddig tart, s melyik cég végzi majd, arról még nem lehet nyilatkozni. További „zavaró” tényező, hogy az épület leégett tornya is gondot jelenti különböznek az elképzelések. Mindezt most elsősorban azért hoztuk szóba, hogy ne a rémhírek, hanem, az igazság terjedjen el. Ügy vJrjük, ezzel is a mind nyíltabb várospolitikát erősítjük. áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy.április 15—16— 17-én a Tavasz utcában áramszünet lesz. vényhozó testületnek kellett döntenie. Márpedig a képviselők többsége- mégiscsak laikus, ha jószándékú is ... — A parlamenti vitákban szó esett az építőiparról is ... — Igen, s nekem erről városunk fejlesztése, fejlődése jutott eszembe. Hiszen óriási felelősség meghatározni egy- eyy település jövendőbeli Arculatát, s most, a távlati fejlesztési , tervek vitájánál, erre fokozottan gondolni, ü"vélni kell. Ugyanakkor az is látható, minden a pénzzel, vagyis a népgazdaság teherbíró képességevei függ össze. Kezdjük a megjelenéssel, ami azonban jóvaL a formán túlmutató probléma. Az építészeti sajátosságok is, az esztétikum is, a magastetőt kívánják, igénylik. A Kossuth Lajos utcai lakótelep átadása óta tetőszigetelési problémákkal küszködik, de a Petőfi Sándor Általános Iskola tornaterme is állandóan beázik, s csak a jogi huzavona, de nem a megoldás alakul. Azután látható, hogy szerte a világon leáldozóban a házgyári, egyáltalán a magas- építkezés csillaga. Egyre inkább visszatérnek a családi házak, a sorházak, s bizonyos, hogy ' a , hagyományait őrző Nagykörösnek is ezt kell támogatnia, annál is inkább, mért igény is pontosan az efféle lakásokra, házakra van. (Zárójelben megjegyezzük, hasonló gondolatokat fogalmazott meg annak idején két jeles szakember, B. Tóth Ferenc, az ÉTÉ városi vezetője, valamint dr. Novák László, .a múzeum igazgatója is.) © Én úgy gondolom, ide tartozó a garzonház, nagy lakás problémaköre is. Jóelébb már volt szó arról, milyen mértékű a lakások áremelkedése. Így tehát — bár maga a szándék bizonyosan valódi igények kielégítésére irányulna —, a gárzonházak, garzonlakások végül is nagyon drágák lesznek majd, s ezáltal szinte bizonyos, hogy nem az a réteg jut maid ezekhez a lakásokhoz, amely a tervekben szerepel. Ha ez előre látható, akkor viszont érdemesebb valódi otthonokra áldozni , a pénzt, hiszen a lakás- mobilitás megteremtése ma még sokkal inkább kinyilvánított óhaj, mint . valóságos, támogatott gyakorlat. B. O. Az álfatorvosíás helyzetéről (1.) A munkájuk mindig meghatározó Cegléd és Nagykőrös állami, szövetkezeti és magángazdaságainak életében mindig is meghatározó volt az állatorvosi szolgálat hatékonysága, eredményessége. Éppen ezért eddig is figyelemmel kísértük az állattenyésztők cs az állategészségügy dolgozóinak kapcsolatát. Ilyen irányú vizsgálódásunkhoz tartozott az a -tavalyi tapasztalatgyűjtő út is, amikor dr. Tóth Sándor csemői állatorvossal hét végi ügyeletben el- töitöttünk egy napot. Hívásokra mentünk házhoz Ceglédre és a vonzáskörzet több településére. Most dr, Horváth László nagykőrösi állatorvossal töltöttünk el egy hétköznapot, ugyancsak tapasztalatgyűjtés céljából. Azért is tartjuk fontosnak az ilyen és ehhez hasonló vizsgálódást, tapasztalat- gyűjtést. mert Pest megye állatállományának jelentős része a ceglédi állatorvosi kerületben található. Sáros úton Amíg a nagykőrösi központi körzeti állatorvosi rendelőben reggel hét órától kilencig fogadta pácienseit dr. Horváth László és négy munkatársa, előzetes információként a következőket mondta el dr. Kas- say József nagykőrösi kerületi főállatorvos. — A ceglédi állatorvosi kerülethez tizenegy község tartozik, s' természetesen a két város, Cegléd és Nagykőrös. Ezen a területen harmincegy állatorvos látja el a szolgálatot. Hétvégeken pedig szombaton 8 órától hétfő reggel 8 óráig négy körzetben egy-egy állatorvos ügyel. A nagykőrösi körzeti állatorvosi rendelőben reggelenként öt állatorvos várja a beteg állatok tulajdonosait, s közben jegyzik a beérkező házhozhívásokat, s kilenc óra után indulnak ki a területre a gazdákhoz. Dr. Horváth László hatáskörébe hétköznap a négy nagykőrösi kerületi járás közül a második, valamint a két városi körzet és a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi területe .tartozik. A röpke tájékoztatás után dr. Horváth Lászlóval elindultunk a tucatnyi cím közül, az első felé. Amíg a CÁT nagykőrösi | kerületének sertéstenyésztő telepét elértük, hosszú volt az út. Így míg kifutott a személyautó kerekei alól az aszfalt, s dűlőutakon, patakparton kitaposott keréknyomokban csúszkáltunkia sárban, rázódtunk a mély kátyúk fölött, beszélgethettünk az állatorvos hivatásának szépségeiről, nehézségeiről. CB nélkül — Munkám egyik szépsége a változatosság, az azzal járó mozgáslehetőség, és az emberekkel való ismerkedés, kapcsolattartás. Igaz, ennek a munkának, az is velejárója, hogy magánéletem rendszertelen, hiszen soha sem érek haza ugyanabban az időben, így aztán például az ebédből gyakran vacsora lesz' vagy az sem. De előfordult már olyan Is, hogy valamiért csak éjfél után tudtam lefeküdni, s alig egy órai alvás után már csöngettek. házhoz hívtak beteg jószág miatt. Akármilyen álmos is voltam, természetesen mentem, oda, ahol a segítségemet várták, s ha netán egy komplikált ellés- hez hívtak, az számomra külön izgalmat is jelentett. Persze nemcsak azért izgultam, hogy sikerüljön visszaadnom a gazda nyugodt álmát, hanem érdekeltek a különleges esetek, mert azokból mindig lehet tanulni valami újat. Meg egyféle próbatétel is volt valamennyi. Egyébként tizenkét éve vagyok körzeti állatorvos, korábban Bács-Kiskun megyében voltam másfél' évig megyei szakálíatorvos, azt megelőzően pedig élelmiszer-higiénikus szakállatorvosként dolgoztam. Tehát volt időm megszeretni a hivatásomat az összes nehézségeivel együtt. Ám vannak olyan dolgok, amiket ma sem tudok elfogadni megváltoztathatatlan tényként. Gondolok itt a tárgyi feltételeink hiányosságaira. Nagyon hiányzik a CB-rádiós kapcsolat a központi körzeti állatorvosi rendelővel. így ma még sok kilométert kell üresben furikázni, mért csak a rendelőbe visszaérve jutok hozzá az időközben leadott hívások címeihez. Közszolgálat Sajnos, gond a gépkocsiellátás is. Ugyanis évente 30 ezer kilométert teszek meg a.saját autómmal, nyolcvan százalékban földutakon, szélsőséges ütés időjárási viszonyok között. Ezt a megterhelést nem bírja sokáig az autó, az újra pedig nekem is ugyanúgy hosszú évekig kell várakozni, mint bárkinek. Pedig szerintem az ilyen közszolgálatot ellátóknak, mint amilyenek az állatorvosok is, kellene, hogy adjon a Merkur időkédvezményt, s az illetékes hatóságok, szervek pedig megállapíthatnák. hogy mondjuk 2—3 ‘évenként lecserélhetjük az autónkat... Aszódi László Antal (Folytatjuk) Teljes diszkrécióval Ki megy át az aranyadon? Tiikos adatok A hét végén nagy piac volt;. A legjobban vették a primőr zöldségféléket. A termelők részére a baromfipiac szomorú Kizárólag szovjet exportra készül a zakuszka, a jellegzetesen orosz ízesítésű étel a Nagykörösi Konzervgyár Il-es számú telepén. Műszakonként 40 ezer egyliteres üveg kerül le a töltősorról. Képünkön Jurácsik Istvánná a zsugorfóliázó gépet kezeli, amely korszerű csomagolással látja el az üvegeiket. (Han- . csovszki János felvétele) Aranyhíd. A felkelő vagy lenyugvó nap vízre vetődő sugara. Fénypászta, amely két ✓partot összeköt. Varázslat. Könnyen szertefoszlatő kapocs. A közelítések vagy a távolodások hídja? Kinek-kinek mást jelent. Az érdeklődők a postafiók- címünkre írhatnak. Nyomtatványt küldünk mindenkinek, amelyhez kérdőív csatlakozik, és három példányban kitölthető. Két fényképet iá mellékelni kell. Ha beérkeznek az adatok, természetesen titkosan kezeljük valamennyit, hiszen hálunk jól megfontolt üzleti érdek a teljes diszkréció. < » — Mire kíváncsiak? — Huszonnégy' kérdésünk között szerepel az iskolai végzettség, a foglalkozás, a családi állapot, a külső leírása, a vagyoni helyzet, de például megtudható az is, hogy van-e az illetőnek jogosítványa, kedvenc időtöltése és káros szenvedélye. Végül jellemeznie kell magát, és természetesen felvázolni a megálmodott partnert. Ezek alapján hozzuk össze a párokat. .— Eddig hány házasság van a „rovásukon”? , — Ezzel még nem dicsekedhetünk, hiszen alig egy hónapja indultunk. Különben is.mi társat ajánlunk, és nem rajtunk múlik, hogy lesz-e belőle férj vagy feleség. Természetesen csak nőtlenekkel, hajadonokkal, elváltakkal és özvegyekkel léphetünk kapcsolatba. Akinek törvényes férje vagy felesége van. az ne reméljen tőlünk tippeket. Táncoló társtalanok — Mit hozott az első posta? — Kilenc nő és kilenc férfi jelentkezett. Azóta már módosult az arány. Előtérbe kerültek a hölgyek. Minden korosztály megtalálható. — Távolabbi terveik? — Havonta legalább egyszer bérbe veszünk egy szerződéses éttermet, ahol táncestet rendezünk ügyfeleinknek. Tartsanak terepszemlét, és úgy válasszanak. — Amikor a gmk megalakult, fel is hagyott a korábbi munkájával? — Á. dehogy, továbbra is árelőadó vagyok, de ki tudja, mit hoz a jövő ... Akik tevékenységi körük jeligéjéül választották, nyilván egyszerre gondoltak az aranyra és a hídra. Újsághirdetésként mágneses deleje van énnek a szónak, amire alapozni lejiet. Erre a felismerésre épül az Aranyhíd Társkereső Gazdasági Munkaközösség. Két . alapító tagjának egyikével, Szabó Péter- nével beszélgettünk. — Hogy születnek az ilyen ötletek? — A pesti ismerőséink között van, aki ilyesmivel foglalkozik. Láttuk, hogy mekkora ott az érdeklődés. Már számítógépre vitték az adatokat, videón látni a választható partnereket. Nem tűnt rossz üzletnek. — Nem kell tartaniuk a konkurenciától? — Aligha. Mielőtt belevágtunk, tájékozódtunk. Legközelebb az Alföldön Török- szentmiklóson és Szegeden működik hasonló. — Mi a módszerük? — Hirdetést adtunk fel az újságokban, a környező megyei lapokban és az Expressz- ben. Nem két fillér volt... IMI JELENTESM szenzációja volt, hogy a tyúktojás ára 1,50—1,60 forintba esett. A helybeli csírás vető- burgonyák 6—8 forintért árulták. Az Áfész piaci árudája tasakos vetőmagvakét is áruit. A termelők megkezdték a virággumók eladását is. A háztáji szemestermény- piacon változatlanul a búza, árpa és a morzsolt kukorica literje 6 forint, a napraforgómag 12 forint, ,a kukoricadara 7 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 6—16, az aszalt szilva 75, a dióbél 180, a héjas dió 40, a száraz bab 70— 100, a melegágyi uborka 60— 80, a gomba 120, a fokhagyma 140, a sóska 30, a saláta feje 10—12. a zöldhagyma csomója 5, a retek 6—8, a zöldpaprika darabja 2—14, a kelkáposzta 16—18. .a fehér káposzta 12— 14, a zeller 25, a sárgarépa 12—20. a gyökér 20—30, a hagyma 12, a feketeretek 20. a .céklarépa pedig 12 forintért kelt. A baromfipiacon mérséklődött az apróiószág ára is. A tyúk párja 240—260, két kakas 280—300, vágócsirke párja 140—160. egy 9 és fél kilós pulyka 500. a vágócsirke darabja 28—35 forint volt. A vágotlbaromfi-standon csak Barnevál csirkét árultak. Gyermekkorom régi ismerőse jutott az eszembe, a jó öreg Künstler mama, aki az az első világháború után állítólag maga is házasságközvetítőként tengette az életét. Ha valaki évek múltán a rossz kommendálásért őt hibáztatta, széttárta a karját, s a magasba emelte a tekintetét. Kenetteljesen csak eny-* nyit mondott: — Hja, kérem, a házasságok az égben köttetnek. Mát akkor sem volt garancia. Tamasi Tamás ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) A nyílt várospoütüm jegyében ■ 'fi teho és a postapalota A városi tanács legutóbbi ülésé bizonyos' tokig rendhagyó volt: az utóbbi esztendők legtöbb,, úgynevezett „egyéb bejelentése” ezen történt. A tanácstagok ügyes-bajos dolgaikkal fordultak a testülethez, a tisztségviselőkhöz, ami — nem lehet kétséges — éppen a bizalom jele. Többen kérdezték, mi a helyzet a településfejlesztési hozzájárulással, népszerű nevén a tehóval? Nos, a helyzet az, hogydöbb oldalról is késnek — nemcsak városunkban, de szerte az országban — a bevezetéshez szükséges formaságok. Nincs még például formanyomtatvány, hogy csak egyet említsünk. Mi most a teendő — kérdezték — különös tekintettel arra, hogy a‘z évi 800 forint március, illetve szeptember 15-ig fizethető kát részletben, pótlékmentesen. (Zárójelben megjegyezzük, az a 800 forint a bérbe vett lakások után csak 560, ugyanis ők kevesebbet kéll hogy fizessenek.) Mivel nincs kiértesítés. ' az egész eltolódott a szeptemberi dátumig, tehát nem lesz pótlék. Aki azonban biztos laenne, hogy nem lesz mentesítve. a,z máris bemehet a tanácsházára, s kérhet úgynevezett tehocsekket, s máris fizethet. Másik kérdés a volt postapalota körbeállványozása, majd az állványzat leszerelése. A legkülönbözőbb híresztelések láttak napvilágot az Jellegzetesen orosz ízek