Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

Teljes diszkrécióval Ki megy át az aranytűdön? CVSE Edzők jönnek, edzők mennek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1986. ÁPRILIS 12., SZOMBAT Lesz-e külön konyhájuk? Minden óvoda r — Ugye nem baj, ha csupa jót tudok mondani? — kezdi derűsen a beszélgetést Becse Józsefné. az óvodák szakfel­ügyelője. — Egyáltalán nem, de majd kiderül. Vannak-e képesítés nélküli óvónők? — Az utóbbi időben most először. Nyolcán vannak. Eb­ben az évben kerültek hoz­zánk a gyesen tartózkodók he­lyettesítésére. Jól állunk, dél­előtt és délután is végzett kartársnők foglalkoznak a gyerekekkel. Megnyugtató, hogy nem lesznek utánpótlás­gondjaink sem. Lényeges, hogy a csoportok nem összevontan dolgoznak. — Minden jelentkezőt fel tudnak venni? Esetleg oda is, ahová a szülő kéri? — Tizennégy épületben 10 tanácsi óvoda üzemel. Rajtuk kívül a honvédségé ,és a Má­jus 1. Ruhagyáré működik. Ősszel 1442 csemeténk volt — köztük 65 cigány —, ez 100,1 százalékos kihasználtságot je­lentett. E számok azóta már változtak, emelkedtek. Minden óvodás korú gyermeket fel tu­dunk venni, még zsúfoltság esetén is. Egyébként a zsú­foltságot a város középpont­jában és a lakótelepnél érez­zük a legjobban. Figyelembe vesszük a szülők munkahe­lyét, és a lehetőségekhez mér­ten eleget teszünk kéréseik­nek. A hátrányos helyzetű, rossz szociális körülmények között élő kicsinyeket akkor is fel­vesszük napközisnek, ha az édesanya éppenséggel gyesen van. Ugyancsak fogadjuk azo­kat az iskolába készülő, nagy- csoportos korúakat, akik ko­rábban nem jártak óvodába. — Ingadozó fejadagok. Van-e probléma az élelmezés­sel? — Örömmel mondhatom, hogy sokat fejlődött az élel­mezés. Tavaly októberben volt egy tanácskozás, az érdekel­tek és illetékesek részvételé­vel. Most már a minőség és mennyiség kielégítő. A gon­dok teljes megoldását egy kü­lön konyhában látom, amely a város összes óvodájának főzne. Gondolva a gyerme­kek igényére: ízben, fűszere- zettségben, esetleg időnként ínyencségek is készülnének. — Milyen az óvodákban a higiénia? Voltak-e erre vo­natkozó vizsgálatok? — Rendszeres ellenőrzést tart nálunk a Köjál és a védőnők is gyakran látogatnak ben­nünket. Maximális a fertőt­lenítés és a tisztaság minden helyiségben. A mosogatás há­rom fázisban történik. Mí­nusz 10 Celsius-fokig_naponta levegőzni visszük valamehy- nyi korcsoportot. Saját torna­cipőt- és ruhát használnak a testnevelési foglalkozásokon. Bizony jó lenne egy-egy ki­sebb tornaterem vagy szoba, hogy ne kelljen állandóan székek és asztalok ide-oda ra- kosgatásával kínlódni. Rendkívül fontos a fogápolás. Mivel a ceglédi víz fluorban szegény, ezért orvosi kezde­ményezésre, most a déli fog­mosás után — két étkezés kö­zött — 2 darab fluortablettát adunk a fogszuvasodás meg­előzésére. Mindenkinek külön fésűje és törülközője van. A délutáni pihenéskor pizsa­mába öltöznek át. — Játékokra mennyit tud­nak évente költeni? Egysé­ges-e az elosztás? — Jól felszerelt valamennyi óvodánk. Napjainkban a Le-, go és a konstrukciós, gondol­kodást fejlesztő játékok ke­rültek előtérbe. A finanszíro­zásuk az óvoda éves költség- vetéséből történik. — Milyen az óvodai dolgo­zók munkafegyelme? — Jó. Kezdéskor már min­denki fehér köpenyben van. A fegyelmet a vezető óvónők gyakori ellenőrzése garantál­ja. Ha itt-ott van valami mu­lasztás, az nem számottevő. — Igen magas szintű az óvodai oktatás. Ám nem min­denki bizonyul iskolaérettnek. Mi lesz a gyengébb képességű kicsinyekkel? — Nálunk nevelő, oktató­munka folyik. A közösségi, esztétikai, értelmi, erkölcsi ér­tékek formálása. Sajnálatos tény: elég sok az iskola éret­len gyerek. Van, aki alkatá­nál fogva — gyenge fizikumú —. más veleszületett értelmi fogyatékossága miatt, vagy magatartási zavar — túlsá­gos mozgékonyság — követ­keztében nem felel meg. Álcád, akinél a szocializálódás hiá­nya, a beilleszkedés okoz gon­dot. Az óvónő javaslatára a nevelési tanácsadó vizsgálatot végez, s megjelöli az iskola­típust. Előfordulhat, hogy Cegléd a hazai lapokban A Munkásőr című folyóirat februári száma beszámol! a ceglédi Mészáros János mun- kásőregység ünnepélyes gyűlé­séről, amelyen megjelent és felszólalt Földesi Jenő altá­bornagy, belügyminisztériumi államtitkár. A közrend és közbiztonság védelme közös ügyünk című képes tudósítás részletesén ismerteti az állam­titkár felszólalását. A Petőfi Népe március 1-jei számában Heltai Nándor Rangos életműkötet című írá­sában a ceglédi Tóth István Balázs Béla-díjas fotóművész 192 fekete-fehér felvételt tar­talmazó, nemrég megjelent fotóalbumát mutatja be. A Déli Hírlap március 4-i számában megjelent A ceglédi virágok című írása arról tájé­koztatott, hogy több ezer_ szál virággal segítette a nőnapi vásárlást a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet Miskolcon is. A kö­zelmúltban vettek át három miskolci üzletet a szentesi Termál Tsz-től. A Népszabadság március 1-jei számában a Kőbe fara­gott, bronzba öntött múlt cí­mű írásában ismerteti Horvay János (1873—1944) szobrász- művész életútját, felsorolja fontosabb köztéri szobrait, köztük megemlíti a ceglédi Kossuth-szobrot is. Az Ország-Világ március 12-i számábán Ha lankad a figyelem címmel Giba László- nénak, a ceglédi Várkonyi István Általános Iskola igaz­gatónőjének jó tanácsait olvas­hatjuk arról, hogy mit tegye­nek a szülők és a pedagógu­sok, ha a gyerekeken úrrá lesz a tavaszi fáradtság. A Népszava március 1-jei számában megjelent Ellent­mondásos tervek című cikké­ben a Pest megyében történő környezetvédelmi fejlesztések ről tájékoztat. Megemlíti, hogy Cegléden épült egy tá­roló a veszélyes hulladékok környezetkímélő, átmeneti tá­rolására, amelynek azonban szűk a befogadóképessége. 1986-ban új hulladék-lerakó helyet létesítenek. összeállította: Kósik Lajos plusz 1 év óvodát tanácsol­nak, vagy korrekciós osztályt. Az, aki problémás, az áttele­pítő bizottság elé kerül, s le­hetséges, hogy ők a kisegítő iskolát ajánlják. Mindenesetre ezekkel a gyerekekkel diffe­renciáltan foglalkozunk. A fej­lesztést egyéni bánásmóddal próbáljuk elérni, az egész na­pot felhasználva. — Léteznek-e az óvodai és a szülői nevelés közötti elté­résből eredő konfliktusok? — Minimális a konfliktus. Ugyanis elfogadják vélemé­nyünket, kéréseinket. A mi­nél jobb összhang érdekében vannak a családlátogatások, fogadóórák, nyílt napok — az utóbbiak januárban és már­ciusban nagy érdeklődés mel­lett zajlottak. A szülői érte­kezlet látogatottsága egy-két óvodánál lehetne jobb. S amit nagyon fontosnak tartok: semmi sem pótolhatja a napi találkozások során kialakuló közvetlen kapcsolatot. — Hol tart a demográfiai hullám? Ez az óvodai hálózat eleget tehet-e majd a köve­telményeknek? — A demográfiai mélyhul- lám vége felé tartunk. Előze­tes felméréseink szerint a he­tedik ötéves tervben, csoport, illetve óvoda megszűnésétől nem kell félni. Viszont remél­hetjük, hogy közelebb kerü­lünk az ideálisnak tartott — 25 fős — létszámú csoportok megvalósításához. Fehér Ferenc Aranytűd, A felkelő vaey lenyugvó nap vízre vetődő sugara Fénypászta, amely két partot összeköt. Varázslat, Könnyen szertefos'zJató kapors, A közelítések vagy a távolodások híd ja? Kinek-kinck mást jelent. Akik tevékenységi körük jeligéjéül váiasztották, nyil­ván egyszerre gondoltak az aranyra és a hídra. Újság hirdetésként mágneses deleje van ennek a szónak, amire alapozni lehet. Erre a felis­merésre épül az Aranyhíd Társkereső Gazdasági Mun­kaközösség. Két alapító tag­fának egyikével, Szabó Péter- nével beszélgettünk. — Hogy születnek az ilyen ötletek? — A pesti ismerőseink kö­zött van. aki ilyesmivel fog­lalkozik. Láttuk, hogy mek­kora ott az érdeklődés. Mai számítógépre vitték az adato­kat, videón látni a választható partnereket. Nem tűnt rossz üzletnek. Titkos adatok Április 16-án, szerdán , dél­előtt 8-tól 12 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb-titikára fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyi­ségében. — Nem kell tartaniuk a konkurenciától? — Aligha. Mielőtt belevág­tunk, tájékozódtunk. Legkö­zelebb az Alföldön Török- szentmiklóson és Szegeden működilr hasonló. — Mi a módszerük? — Hirdetést adtunk fel az újságokban, a környező me­gyei lapokban és az Expressz­ien. Nem két fillér volt... Az érdeklődök a postafiók- címünkre írhatnak. Nyomtat­ványt küldünk mindenkinek, amelyhez kérdőív csatlakozik, és három példányban kitölt­hető. Két fényképét is mellé­kelni kell. Ha beérkeznek az adatok, Természetesen titko­san kezeljük valamennyit, hi­szen nálunk jól megfontolt üzleti érdek a teljes diszkré­ció. — Mire kíváncsiak? — Huszonnégy kérdésünk között szerepel az iskolai végzettség, a foglalkozás, a családi állapot, a külső leírá­sa, a vagyoni helyzet, de pél­dául megtudható az is, hogy van-e az illetőnek jogosítvá­nya, kedvenc időtöltése és káros szenvedélye. Végül jel­lemeznie kell magát, és ter­mészetesen felvázolni a meg­álmodott partnert. Ezek alap­ján hozzuk össze a párokat. — Eddig hány házasság van a „rovásukon”? —i Ezzel még nem dicse­kedhetünk, hiszen alig egy hónapja indultunk. Különben is mi társat ajánlunk, és nem Kell egy kis utókezelés A téli munkák befejeztével elvégzik az adapterek, hóekék, só­szórók karbantartását, korrózió elleni védelmét a Közúti Igaz­gatóság ceglédi üzemmérnökségén. Fülöp László és Szabó Gyu­la — képünkön — egy hóekét gondoz. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) rajtunk múlik, hogy lesz-t belőle férj vagy feleség Ter­mészetesen csak nőtlenekkel, hajadonokkal, elváltakkal és özvegyekkel léphetünk kap csolatba. Akinek törvényes férje vagy felesége van. az ne reméljen tőlünk tippeket. Táncoló társtalanok — Mit hozott az első posta? — Kilenc nő és kilenc í'jrfi jelentkezett. Azóta már mó­dosult az arány. Előtérbe ke­rültek a hölgyek. Minden korosztály megtalálható. — Távolabbi terveik? — Havonta legalább egy­szer bérbe veszünk egy szer­ződéses éttermet, ahol tánc­estet rendezünk ügyfeleink­nek. Tartsanak terepszemlét, és úgy válasszanak. — Amikor a gmk megala­kult. fel is hagyott a korábbi munkájával? — Á, dehogy, továbbra is árelöadó vagyok, de ki tudja, mit hoz a jövő... Gyermekkorom régi isme­rőse jutott az eszembe, a jó öreg Künstler mama, aki az az első világháború után ál­lítólag maga is házasságköz­vetítőként tengette az életét. Ha valaki évek múltán a rossz kommendálásért őt hi­báztatta, széttárta a karját, s a magasba .emelte a tekinte­tét. Kenetteljesen csak eny- nyit mondott: — Hja, kérem, a házasságok az égbeit köt­tetnek. Már akkor sem volt garan­cia. Tamasi Tamás Tavasz eljöttével nagy moz­golódás támadt a Ceglédi Vasutas berkeiben, különösen az edzők körében. Az elnök­ség saját kérésére mentette fei Karsai Ferencet, az asz­talitenisz szakosztályban _ vi­selt vezető edzői tisztségéből, a feladatot ezentúl Péter Ala­dár látja el. Siralmasan szerepel a foci­csapat. sok a gond a házuk táján. Ambrózi István edző távozott, helyét megbízottként a Testnevelési Főiskola edző­képző tanfolyamát végző Zá- gon László foglalja el. Ez a váltás azonban , nem annyira a kispadon történt, hiszen Zágon továbbra is a csapat aktív játékosa marad. A súlyemelőszakosztályban Ecser Károly és Hosszú Endre edzőknek segítőtársaik akad­tak, Siroki Károly és Gál György személyében. A ser­dülő vízilabdások tréningjeit is immár új mester. Pál At­tila vezeti. Forgács Ferenc nem vállalta tovább a női ké- ziiabdacsapat felkészítését, Pásztor Attiláé lett az edzői szerepkör. Az ökölvívóknál Kovács István és Valkai Jó­zsef irányítják a gyakorlato­kat. A megnövekedett felada­tok miatt a cselgáncsozók har­madik trenírozója Domonkos László. Szerzői esi Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző, érdemes művész szerzői estjét rendezik meg Abonyban, 1986. április 19- én 18 órakor, a Somogyi Imre Általános Iskola sportcsarno­kában. Vezényel: dr. ördög György- né, Nádor László, Gajdos István, Varga György. Köz­reműködnek: a zeneiskola volt növendékei és tanárai. Cegléd városáért Ami csak rajtam múlik... Nemrég ünnepi külsőségek f, között találtak gazdára a % Cegléd városért kitünteté­^ sek. Egyikük Győré Sán- % dór címzetes igazgató bir- í tokába került. — Mit lát, ha kitekint a szoba ablakán? — A víztornyot meg a gáz­művek régi épületét. De ha már kinézek: inkább a járó­kelőkért, a forgatagért. S tu­lajdonképpen egy pillantást vethetek tanácstagi körzetem panelházaira is. — De Cegléd dühíti, bosz- szantja is az embert. — Amikor erre a tájra ve­tődtem — majd három év­tizede —, az emberek gya­korta szidták a várost. Nem mondom: joggal. Akkor hatá­roztam el, hogy a~ű csak raj­tam múlik, megteszem azért, hogy ne kelljen folyton rá­pirítani Ceglédre. Úgyhogy bennem nincs harag iránta. Persze dühít is, bosszant is egy csomó ember, akik a vi­selkedés elemi szabályait sem ismerik. Tönkre tett fákat, cserjéket, füves részeket hagynak maguk után. — Pedagógusi szakmával a kezében hosszú időn át ve­zetőként dolgozott, távol a gyerekektől: a nagykátai, majd a ceglédi jáfási tanács­nál, s a ceglédi városi mű­velődésügyi osztályon is. Nem volt unalmas? — De igen. Amikor 1975- ben elbúcsúztam a művelő­désügyi osztálytól, a tanács­ülésen elmondtam: örülök, hogy visszatérhetek a gyere­kek közé, s egészen biztos, hogy derűsebb, élményekben gazdagabb időszak vár rám. így is lett. — Ma egy művelődésügyi osztályon így hangzik a jel­mondat: Nincs pénz! Annak idején se volt? — Jelmondat nem volt, de pénz se. Viszont valamennyi területet a nagyfokú lemara­dás jellemezte. Óvoda szinte nem akadt, s amikor a Vár­konyi iskola épült, a tervezett és kellő 16 tanterem helyett csupán 8-ra futotta a pénz­ből. — És még mire? — A cifrakerti iskolára, a városi zeneiskolára, a tanyai intézmények villamosítására, bár ez nem egyedül a mi kezdeményezésünk volt, és hát 1971-ben sorban készültek el az óvodai foglalkoztató termek. — Szakmai téren pedig ■.. — Ebben az időszakban, te­hát 1962 és 1975 között szűn­tek meg a Czárák dűlői, a kecskéscsárdai és a Budai úti iskolák összevont tanuló- csoportjai, fejlődött igen so­kat a szakrendszerű oktatás, sikerült kampány mivoltából átformálni és folyamatossá tenni a népművelési munkát, elindítani a lakótelepi rendez­vényeket, a Berda klubot, a Ceglédi őszt és még sok min­den mást. — Aztán elérkezett 1981. Fölszámolták a központi nap­köziotthont, s ön megszűnt vezető lenni. Bár igaz, ki­tüntető címmel a Földváry is­kolába került igazgatóhelyet­tesnek. Nem csodálnám, ha úgy érezte volna: félreállí­tották. — Ami bizonyos, nem esett jól a dolog, kissé zavart az eljárás. Elsősorban az, aho­gyan megszüntették a nap­közit; De mindegy, az indok olyan volt, amit meg kellett érteni. Jómagam akkoriban öt vagy hat álláslehetőség közül választhattam, s ez feledtette a kellemetlenségeket. Végül is nem éreztem azt, hogy félre­állítottak volna, nem sértőd­tem meg. A Földváryban pe­dig egyetlen alkalommal sem vettem olyasmit észre, hogy azt gondolnák, szívességet tet­tek velem. Télidőben most is szinte naponta meglátogattam az iskolát. V. S. Versek, diák A törteli művelődési ház klubtermében, április 14-én, hétfőn este fél 6-kor a költé­szet napja alkalmából irodal­mi estet rendeznek Takács Ti­bor író közreműködésével, aki Spanyolországban írott verseit olvassa fel és színes diafelvételeit mutatja be. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom