Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

1986. Április ii., péntek KájBsra elkészül irlH A Dunai Kőolajipari Válla­lat beruházásában épülő vegyipari alapanyaggyártó (xilol-izomerizáló) üzem mun­kálatain a szakemberek a lé­tesítmény technológiai és irá­nyítástechnikai szerelését vég­zik. Átadás május 15-én. Végső búcsú Andics Erzsébettől Korszerűség, esztétikum, vásárlóközpontúság Sok vevő a Fészek Áruházakban Mindent egy helyén — ez­zel a jelszóval honosították meg hazánkban osztrák min­tára azt az áruházi rendszert, amely a keresztségben a talá7 ló Fészek nevet kapta. A mo­zaikszó pontosan jelzi rendel­tetését: a fészekrákókért szü­letett, nekik kínál fa- és épí­tőanyagokat, szerelvényeket, elektromos cikkeket, kerti esz­közöket. Megyénkben kettő található belőlük, gazdájuk a Budapestkörnyéki Tüzép Vál­lalat. A háromesztendős budaörsi Fészek Áruház környéke kis­sé még viharvert. Az év ele­jén váltak külön a mellettük levő Tiizép-teleptől, most ren­dezik hát a terepet. ígérik, a munka ünnepére megcsino- sodnak. Az ajtón belül viszont már kellemes a hangulat. íz­léses elrendezésben sorakoz­nak az áruk, ötletesen kihasz­nálva a mindössze 500 négy­zetméter alapterületet. Választékbővítés Középkorú férfi igyekszik a pénztárhoz, dugig rakott be­vásárlókocsival. — Budapestről járok ki ide, építész kisiparos vagyok — mutatkozik be Beregszászi Ká­roly. — Ez a kedvenc áruhá­zam. A múltkor cseh fagyálló burkolócsempét vettem itt, máshol nem jutottam hozzá. Most rozsdaállót, alapozót, ol­dószert viszek. — Mi adjuk el a legtöbb burkolóanyagot és szaniterárut — tájékoztat a vezető, Somo­gyi Sándorné. — Építési sze­zonban 700—800 ezer forintos napi bevételt könyvelünk el, s reméljük, a tavalyi 60 milliós forgalomnál többet is hozunk az idén. Az előjegyzéseket és a komplett házra kötött anyag­biztosítási szerződéseket eddig mindig teljesítettük. Háziasszonyi büszkeséggel dicséri a szolidabb árú cseh és az extra olasz csempéket, meg a fürdőszoba-kiegészítő­ket. A burkolóanyagokon és szaniterárukon kívül még árul­nak kézi szerszámokat, kerti gépeket, kazánradiátorokat, vízvezeték-szerelési cikkeket De a hangsúly az előbbi ket­tőn van, itt törekednek vá­lasztékbővítésre. A legfájóbb: két éve hiába rendelnek fe­hér csempét, kádat a hazai gyáraktól. Hiánycikk Pedig a vásárlók inkább ezt keresik, főleg az iskolák, kórházak. Űj szolgáltatásokon is gon­dolkodnak, több árubemuta­tón," hogy jobban tetten érjék a vevők álmait, és tervezik az építkezéshez szükséges mun­kaeszközök kölcsönzését. Keresik a helyüket A 2500 négyzetméteres alap- területű érdi Fészek Áruház eladótere valóságos hodálynak tűnik a budaörsihez képest. Létrehozásához a Bentavölgye Tsz adta a területet, az anya­giakat pedig a Ravill, a Vas­ért, az anyavállalat, és támo­gatta őket a Belkereskedelmi Minisztérium. — Két éve indultunk, 40 milliós készlettel — emlékezik Gulyás Zoltán igazgatóhelyet­tes —, és profilunkhoz híven a kislakásépítőket szolgáltuk. De ennél többre vágytunk. Olyan árukat kínálni, amelye­ket akkor keresnek a vevők, amikor már állnak a falak. Próbálkoztunk híradástechni­kai cikkekkel, ez nem jött be. Azután idényjelleggel kerék­párt, kismotort árultunk, en­nek sikere volt. Egy ideje az alapprofilon belül variálunk, keressük a helyünket. Korsze­rűség, esztétikum, vevőcentri­kus szemlélet — ez a filozó­fiánk. — Tele vagyunk ötletekkel — csatlakozik Kádár Csaba igazgató. — Semmiképp sem nyugodhatunk bele abba, hogy kereskedelmi színvonalunk alapján a nagy átlaghoz tarto­zunk. Azért egy-két dologban már­is előreléptek. Bevezették a CB-rádlós információszolgál­tatást, s künn, a polcokon is akad mit szemlélnie a vevő­nek. Festő- és tapétázóeszkö­zeik például újdonságszámba mennek hazánkban. Komplet­ten és külön-külön is árulnak mindent, ami a házon belüli átalakításhoz szükséges. Tö­rekszenek a színben harmoni­záló fürdőszoba-garnitúrák összeállítására, hozzájuk szép, műanyag kiegészítőket kínál­nak. A különleges, hő- és hangszigetelő parafatapétát és -parkettát napok alatt el­kapkodták. Ötletálmok Nagy Sándorné Martonvá- sárról rándult át, — Űtba esik ez az áruház és itt általában megkapom a nekem tetszőt. Legutóbb pad­lóburkolót vettem, most ká­dat, mosdót. Akartam bojlert is, horganyzottat. — Sajnos, nemrég adtuk el az utolsót — szól közbe Sczaf- fer Antal részlegvezető. — Van annál sokkal jobb minőségű bojlerünk. Csak hát az drá­gább, és a kedves vevőnek most minden forint számít. Naponta úgy 400-an fordulnak meg nálunk. Csempékben, burkolókban álljuk a rohamot, színben viszont nem mindig találjuk el a kívánságokat. Az ipar nem úgy szállít... Körsétánk közben az igaz­gató fáradhatatlanul sorolja terveit. Először is ezt a ha­talmas teret át kell rendezni, mutatósabbá formálni, helyt hagyva az árubemutatásra. Külön részben fogadnák a hobbikerteseket, kik a jó ta­nács mellé vetőmagot, gyom­irtót kapnának. Sok-sok vi­rágról ábrándozik, nemcsak dekorációként, eladásra is. Lesz majd festékkeverő és -adagoló gép, előjegyzés pad­lófűtés-szerelésre és gázbeve­zetésre, meg díjtalan hazaszál­lítás. Búcsúzáskor pedig ennyit mond: „Minden lehetőségünk adott, csak jobban ki kellene használnunk.” Tóth Andrea Van korszerű gép, de nem elegendő A tsz-elnök sem mindig akarja Sok gonddal küszködik ma a mezőgazda­ság. A meg megoldatlan feladatok közé tar­tozik az anyagmozgatás korszerűsítése is. Kihasználatlan gépjárművek, elöregedett ra­kodógépek, raktárhiány, s természetesen leg­inkább a fejlesztést gátló pénzszűke — ezek ma a legégetőbb gondok. Kiút természetesen van, s erről nagyon sok szó esett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tegnap, kezdő­dött tanácskozáson, amelynek központi té­mája a mezőgazdasági anyagmozgatás gépe­sítése és szervezése. Az eddigi tapasztalatok­ról és a jövő elképzeléseiről dr. Knoll Im­rével, a GATE egyetemi tanárával, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ál­tal kiemelt programként meghirdetett anyag- mozgatási kutatás és fejlesztés vezetőjével beszélgettünk. 0 ön jól ismeri me­gyénk mezőgazdasági nagy üzemeit. Ha egy átlagos termelőszövetkezetet ve­szünk alapul, akkor mi­lyennek minősíthetjük a szállítás, rakodás és rak­tározás helyzetét szűkebb pátriánkban? — Egy átlagos Pest megyei tsz 4—5 ezer hektáron gaz­dálkodik. Az áruszállítást alapvetően tehergépkocsikkal oldják meg, a rövidebb, bel­ső fuvarozásban a traktorok nak is nagy szerepe van. A szövetkezetek többnyire öt tonnás tehergépkocsikat és 5—8 tonnás pótkocsikat 'hasz­nálnak. A rakodás gépesítése azonban sajnos viszonylag rosszul megoldott. Sok az el­avult gép, s a nagyüzemek vezetőinek többsége a pénz­hiánnyal indokolja ezt az ál­lapotot. Véleményem szerint azonban lenne megoldás, ha a meglévő forintok mellé egy kis akarat is párosulna. Ra­kodógépet ugyanis sokfélét, köztük igen korszerűeket is gyártanak, például a Herceg­halmi Kísérleti Gazdaságban amelynek ilyen termékei rendkívül hasznosak a belső üzemi munkáknál. Ami pedig a raktározást illeti: közis­mert, hogy a hazánkban meg­termelt gabona mennyisége az elkövetkezendő években folyamatosan nő, tehát egyre égetőbb a tárolás megoldása. A' világbanki kölcsönből épü­lő nagyobb beruházások mel lett szükség lenne kisebb, ideiglenes tárolóterekre is, ezeknél a be- és kirakodás gépesítésére. Ügy látom, hogy a régi magtárakhoz hasonló csarrioktárolók újból népsze­rűvé válhatnak. Erre egyéb ként konkrét javaslat is el­hangzott a mostani tanácsko­záson. ® Igen ám, de nincs pénz új gépekre, mondják a termelőszövetkezetek ve­zetői. — Erre valóban gyakran hivatkoznak, mint azt már az előbb említettem. Azonban gondoljuk csak el: ha egy fo­lyamatban sok a kézi munka és kevés gépet alkalmaznak, szinte bizonyos, hogy az áru minősége romlik, s így vesz­teség éri a termelőszövetke­zetet. A rossz üzemszervezés miatt manapság a szállítóesz­közök kihasználtsága a mező- gazdaságban alig 50 százalé­kos, s ez ugyancsak pazarlás. • Melyek az előrelépés akadályai? — Ügy látom, a vezetők nehezen ismerték fel, hogy nem a tartalékként ácsorgó gépkocsik jelentik a megol­dást. Elismerem, hogy ma kevesebb jut gépbeszerzésre a szövetkezetekben, ám ez nem Brikettet gyártanak Cegléden Már kevesebb energiával Az anyag- és energiatakaré­kos eljárásokról, a technoló­giák érvényesüléséről tartottak tegnap sajtótájékoztatót a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban. Az ága­zatban stabilizálódott az anyag- és energiafelhasználás az elmúlt öt esztendő alatt. Száz forint mezőgazdasági ér­téket, hatvanöt forint anyag- és energiaköltséggel állítottak elő az üzemek. Az energia­felhasználás a tervidőszak alatt három és fél százalékkal csökkent. Különösen az állat­tartó telepeken és a szárítási tevékenység során értek el a gazdaságok jelentős megtaka­rításokat. Tavaly az energiafelhaszná­lás 0,4 százalékkal csökkent az élelmiszeriparban. Az energiahordozók felhasználá­sának aránya is megváltozott az elmúlt öt esztendő alatt. A mezőgazdaságban kibon­takozó anyagmegtakarítási fo­lyamatokat erősítették és gyor­sították a ráfordítást csök­kentő gazdaságfejlesztési kor­mányprogramok is. Ezek több új eljárás széles körű beveze­tését tették lehetővé. Többek között a Ceglédi Állami Tan­gazdaságban különféle fa- és növényi hulladékokból briket­tet állítanak elő, amelyet Ausztriába exportálnak. A Felsőbabádi Állami Gazdaság az olcsó húspéppel takarmá- nyozza a - sertéseket, de említ­hető az ócsai Vörös Október Tsz is, ahol a száraz kenyér­től kezdve a sörélesztőig be­zárólag hasznos termékeket állítanak elő a korábban sze­métnek tekintett hulladékok­ból. kényszeríti eléggé a szakem­bereket az előretekintő és ta­karékosabb beruházásokra. Az is igaz azonban, hogy a közgazdasági szemléletet a szakmunkások szintjén is meg kellene követelni. A tu­datformálás mellett ebben a személyi érdekeltség játszhat nagy szerepet, mint azt az egyik mai előadásunkon egy siófoki példa alapján hallhat­ják a résztvevők. Tudomásul kellene végre venni, hogy a mezőgazdaságban egyre fogy a kézi munkaerő, s a folya­mat megváltoztatására nem lehet számítani. Sokféle meg­oldás lehetséges. Az egyik — s ez manapság kihasználatlan lehetőség —, hogy a tsz-ek közösen vásároljanak nagy értékű szállítójárműveket és rakodógépeket, s nagyobb te­ret kellene biztosítani a jövő­ben a lízingnek, vagy közért­hetőbben megfogalmazva, a bérleti szerződéseknek. 0 Az eddigiekből az de­rül ki, hogy sok vezetőből hiányzik az akarat. Ám té­telezzük fel, hogy a mos­tani kétnapos tanácskozás után a hazatérő szakembe­reknek sikerült meggyőz­niük a szövetkezet vezető­ségét az anyagmozgatás korszerűsítéséről. Tehát meglesz a szándék és a pénz is. Vajon milyen a kínálat korszerű gépekből? — Néhány magas színvo­nalú, modern eszköz már megjelent a piacokon. Ha­mar népszerűvé vált például a KAPOSGEP homlokrakodó­ja vagy a nyíregyháziak több pótkocsija, a választék azon­ban nem túl nagy. A rakodó­gépekből a legrosszabb a helyzet. Tény azonban, hogy a sokkal korszerűbb, egyúttal jóval drágább is, s ez sok nagyüzemet visszariaszt. De ha egy kis számvetést készí­tenénk, hamar kiderülne, hogy a befektetés rövidebb- hosszabb idő alatt megtérül­het. 0 Milyen szerepe van a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek az anyagmoz­gatás korszerűsítésében? — A GATE gépészmérnöki kara a MÉM-től megkapta az irányítás jogát a már emlí­tett VII. ötéves tervi kiemelt kutatási-fejlesztési program­ban. Együttműködünk a gyártókkal és a felhasználók­kal és több társintézettel — köztük a gödöllői MÉM Mű­szaki Intézettel — is. Leg­fontosabb feladataink közölt szerepel például a gabonatá­rolás további géprendszerei­nek kifejlesztése, a korszerű begyűjtési és szállítási-szer­vezési módszerek kidolgozása — egyebek között például a környezetkímélő légáramú és hidraulikus csővezetékes rendszerek megteremtése, fő­ként a takarmánykiosztásban, a trágya- és pépesanyag-moz- gatásban —, a mezőgazdasági felvásárló körzetek átrakó és átvevő helyeinek szervezeti korszerűsítése, valamint a járműkihasználást és rako­dást könnyítő eszközök ki­fejlesztése. Természetesen na­gyobb intenzitással folytatjuk a számítógépes szervezés ki­dolgozását és bevezetését. 0 Vajon mi ösztönzi önöket arra, hogy az új eszközöket és módszereket reális áron kapják meg a nagyüzemek? — Tisztában vagyunk a gazdaságok pénzügyi helyze­tével, s ezért kutatóink, fej­lesztőink nem járnak a felle­gekben. Egyre több nagy­üzemmel kötünk közös koc­kázaton alapuló együttműkö­dési szerződést, s ez is arra ösztönöz bennünket, hogy a legkorszerűbbet a lehető leg­olcsóbban nyújtsuk. 0 Pest megyei termelő- szövetkezettel van ilyen megállapodásuk? — Anyagmozgatási kutatás­ra és fejlesztésre nincs. 0 Ma zárul a kétnapos tanácskozás. Hogyan érté­kelik: volt értelme munkát és pénzt fektetni ebbe a találkozóba? . — Úgy érzem, hogy igen. Persze hozzá kell tennem: a mostani eszmecsere csak ak­kor érheti el a célját, ha a gyártók, a fejlesztők és a felhasználók megértették, hogy csupán a folyamatos együttműködés járhat ered­ménnyel. A készség erre kü­lön-külön mindenkiben meg­van, ám azt tapasztalom, hogy a napi gondok gyakran akadályozzák az összefogást — mondotta befejezésül dr. Knoll Imre, Furucz Zoltán Még téli takarmányon Kihajtás előtt A megkésett tavasz miatt várhatóan a szokásosnál egy­két héttel tovább kell téli ta­karmányokon tartani az állat- állományt. A kihajtás általá­ban György napjára esik — ez április 24-én van —, ám bármennyire is kedvez most az időjárás a zsenge fű meg­erősödésének, a nagyüzemi gazdaságok valószínűleg csak néhány napos késéssel enge­dik majd ki a szarvasmarhát a legelőre. A MÉM adatai szerint mintegy százezer, úgy­nevezett húshasznú tehén ke­rül a következő hetekben a természetes környezetbe, ezek utódait részben exportra ne­velik föl. Ennél is -nagyobb számban — mintegy 350-400 ezer állatról van szó — hajt­ják ki a növend-ékállatokat, ezek a legelőn érik majd el a kívánt testsúlyt. A nagyüzemi állattelepeken zavartalan az állomány takar­mányozása. A baromfitelepe­ken, ahol egész évben a kör­nyezettől elzárva nevelkedik, él az állomány, a szokásos tápokat etetik a tavaszi idő­szakban is. A kistermelők vi­szont sokfelé már a szabadba engedték a ludat és nagy szá­mú tyúk találja meg a ház­körüli takarmánynak leg­alábbis egy részét. .* Szolidaritási mozgalom Gyermekek a gyermekekért Felosztották a Magyar Út­törők Szövetsége novemberben meghirdetett Gyermekek a gyermekekért elnevezésű szo­lidaritási mozgalmának alap­jára eddig befolyt összegeket Az összegyűlt pénzt a ma­gyarországi hátrányos helyze­tű gyerekek, illetve a világ különböző részein, a tragé­diák, háborúk sújtotta vidé­keken élő kicsinyek megsegí­tésére fordítják. A szolidaritási akció szám­lájára eddig mintegy 1 millió 200 ezer forint érkezett. Az alap kezelésével megbízott társadalmi bizottság most első ízben döntött a rendelkezésre álló összeg felosztásáról. Negyvenezer forintot juttattak a Bárczi Gusztáv Gyógypeda­gógiai Továbbképző Főiskola gyakorlóóvodájának. A pénzt 48 beszédhibás, értelmi fogya­tékos beteg gyermek családi nyaralásának támogatására használják fel. Félmillió fo­rintot fordítanak az éhezés sújtotta Etiópiából érkező gyerekek magyarországi tábo­roztatására. Családjának tagjai, egykori harcostársai, kollégái csü­törtökön kísérték utolsó útjá­ra a Mező Imre úti temető­ben Andics Erzsébetet, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom régi harcosát, Kossuth-díjast, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagját, nyugalmazott egyetemi tanárt. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Magyar Tudo­mányos Akadémia nevében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke mondott gyászbe- ssédet. Az elhunyt harcos életútját méltatva kiemelte: Andics Erzsébet fiatalon be­kapcsolódott a munkásmoz­galom küzdelmeibe. Alig töl­tötte be 16. életévét, amikor fiatal diáklányként, 1918-ban a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának soraiba lépett. A forradalmi párt tagjaként tevékenyen részt vett a Ta­nácsköztársaság harcaiban. A tanácshatalom leverése után, a legsötétebb terror éveiben is vállalta a párt újjászerve­zésének nehéz, feladatát. For­radalmi tevékenységéért 1921 tavaszán letartóztatták, s a statáriális bíróság 15 évi fegyházbüntetésre ítélte. 1922- ben fogolycsere útján a Szov­jetunióba került, ahol foly­tatta s kitűnő eredménnyel fejezte be egyetemi tanulmá­nyait. A nagy honvédő hábo­rú idején a krasznogorszki antifasiszta iskola vezetője­ként jelentős felvilágosító, oktatómunkát végzett a fog­ságba esett magyar katonák körében. E szervező, nevelő munkát hazatérése, 1945 ja­nuárja után a debreceni, majd a budapesti pártiskolán folytatta. A felszabadulás után An­dics Erzsébet politikai, társa­dalmi, tudományos és kultu­rális életünk szinte minden területén tevékenyen műkö­dött:'tagja volt a párt köz­ponti vezetőségének, az Or­szággyűlésnek, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának, betöltötte a magyar békemozgalom elnöki tisztét, tagjainak sorába választotta a Magyar Tudományos Aka­démia, s az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszéké­nek vezetőjeként jelentős tu­dományos, oktatói tevékeny­séget végzett. Életének utolsó harmadát az ifjú történész­generáció nevelése és az al­kotó tudományos munka töl­tötte ki. Kiterjedt nemzetkö­zi levéltári kutatásai nagy­mértékben hozzájárultak a múlt század magyar, illetve európai történelmének feltá­rásához. Különösen jelentős, széles látókörű történelmi szemléletre alapozott kutató­munkát végzett az 1848— 1849-es forradalom és sza­badságharc témakörében. An­dics Erzsébet élete a Tanács- köztársaságtól napjainkig olyan nagyívű pálya, amelyre tisztelettel tekinthet az utó­kor — mondotta egyebek kö­zött Kállai Gyula. Andics Erzsébetet a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában helyezték örök nyugalomra. A gyász- szertartás az Internacionálé hangjaival ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom