Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 84. SZÁM 4986. Április 10.. csütörtök Pest Megyei Volán Takarékosan, jobb szervezéssel A megelőzés a növényvédelemben is fontos Virágzáskor élednek a kártevők Korábban sem vitatta sen­ki, de mostanára meg is győ­ződhettünk róla, hogy gazda­sági életünkben mennyire fofitos a takarékosság, s a termelés hatékonyságát fo­kozó minden tényező kihasz­nálása. Lehet, hogy vannak, akik unalmasnak tartják már e témáról hallani, mégis úgy véljük, nem lehet »légszer szólni róla, különösen mos­tanában van aktualitása, mi­vel egyre több konkrét ered­mény bizonyítja, hogy az évekkel korábban hozott, oly­kor szigorúnak tűnő intézke­dések nem üres ideákon ala­pultak. Néhol egészen látvá­nyos eredményeket produkált a szemléletváltás, a körülmé­nyekhez való gyors igazodás. Feleannyi javítanivaló Talán azért is alakult ki az elmúlt gazdasági évről olyan felemás vélemény, hiszen egyrészről nehéz, problémák­kal terhes időszakot emleget­nek, ugyanakkor több helyen az eredmények meg éppen az ellenkezőjét mutatják. A va­lóságban mindkét véglet igaz, de hogy a gondok ellenére mégis sok mezőgazdasági, ipari üzemben előnyösen ala­kult az éves mérleg, az java­részt a hatékonyabb munká­nak, azon belül is az ész­szerűbb, takarékosabb tevé­kenységnek köszönhető. Újabb példa erre a Pest Megyei Volán Vállalat nagy­kőrösi telepé, ahol 108 szá­zalékra teljesítették az elmúlt évi szállítási tervet, pedig az esztendő közepén még kétsé­ges volt az is, hogy egyálta­lán sikerül-e a célokat mara­déktalanul megvalósítani. De a sok kicsi sokra megy elve a volánosok esetében is igaz­nak bizonyult, tulajdonkép­pen az apró részeredmények összessége kompenzálta az előző kemény tél okozta el­maradást, s az e°véb. időköz­ben jelentkező hátrányokat. A gépkocsiszerelö mester­emberek szakszerű munká­jának következménye, hogy év közben csak feleannyi ja­vításra szoruló jármű akadt, mint eredetileg számították. Már ez is dicséretes teljesít­mény. de emellett mintegy 600 ezer forint megtakarítást értek el azzal, hogy új alkat­részek. fődarabok helyett a még használható géprészeket hasznosították. Sőt kiderült, az üzemanyag-takarékosság­ban sem jutottak még el a végletekig, gépeik kis híján százezer forint értékű gáz­olajjal fogyasztottak keveseb­bet. A telep gazdasági életében óriási lépést jelentett, hogy az 1984-es év végére az át­lagosan 70 járműből álló gép­parkot öt gépkocsi kivételé­vel dízelüzemeltetésűvé alakí­tották át. Persze az ebből származó hasznot nem írhat­juk újra és újra az eredmé­nyek rubrikájába, a jóval olcsóbb gázolaj-üzemeltetést mint egyik alapvető feltételt tarthatják számon, magyarán, a fejlődés csak innen számít­ható. Azonban a fentebb említett takarékossági intézkedések önmagukban még nem lettek volna elegendőek a tovább­lépéshez. A járműállomány minél jobb kihasználásához a fuvarozás színvonalasabb megszervezésére is szükség volt, egyszóval minden adan­dó munkalehetőséget meg­ragadtak. Így például a konzervgyár­ba, valamint a cukorrépa be­takarításához beosztott szál­lítók a szezon időszaka alatt két műszakban dolgoztak. Ezenkívül kedvezményes fu­varokra tettek felajánlást a konzervgyárnak, amely azt el is fogadta. Szállíttató és szál­lító egyaránt jól járt az' egyezséggel, az üvegínséges nyáron a körösi volánosok tetemes mennyiségű öblös­üveget szállítottak a vállalat­hoz, egyenest a sajószent- péteri gyárból. Bizonyos, hogy a munka­rend, a feladatok módosulása nagyobb erőfeszítést követelt a telep valamennyi dolgozó­jától, a tennivalókhoz fegyel­mezett, összehangolt munká­ra volt szükség. Vajon anyagilag is megta­lálták a számításukat? Hor­váth József, a telep vezetője erről a következőket mondja: — Az ,év folyamán jelentős bérfejlesztés történt a fizikai dolgozók körében, átlagosan 6 és fél ezer forinttal emel­kedtek az éves keresetek. A differenciált bérezést al­kalmaztuk, elsősorban, az ala­csony jövedelműek, nehezebb munkát végzők pénzét növel­tük, így például majdnem 9 ezer forint növekménnyel, kis híján 89 ezer forintra gyara­podott a rakodók fizetése. Növekvő keresetek Szükség volt az anyagiak rendezésére már csak azért is, mert ezzel kompenzálni tud­tuk a tervezett nyereségünk­től való némi elmaradást. Bár így is pozitív a mérle­günk, 9 nap bérének megfele­lő részesedést tudunk fizetni. Idén további 3 százalékos bérfejlesztést szeretnénk meg­valósítani minden állomány- csoportnál. — Az első három hónapról milyen tapasztalatokat szerez­tek? — Január első munkanapja óla megállás néikül dolgo­zunk. Felújítottuk a régi szerződéseket, s a tavalyihoz hasonló szisztéma szerint lát­juk el feladatainkat. Mező- gazdasági körzet lévén az időjárás nagyon befolyásolja munkánkat, de bízunk benne, hogy a 3 százalékkal növelt éves tervünket maradéktala­nul teljesítjük. Igaz, most sem vagyunk gondok híján, a rapszodikus vasúti kapacitás nehezíti a munkaszervezést, a műszaki anyagellátás hátrál­tatja a szerelők munkáját, az anyagtakarékosságnak tehát továbbra is nagy szerepe lesz nálunk. Nagyobb önállóság — Mint köztudott, vállala­tuk ez évtől a Pest Megyei Volán nevet viseli. Milyen változások rejlenek e mögött? — Vállalatunk két részre oszlott, a Pest Megyei Volán­hoz a ceglédi, a gödöllői és a budapesti üzemigazgatóság tartozik 12 főnökséggel. Tele­pünk szempontjából is jelen­tős változásnak tartjuk ezt, mert a kisebb gazdasági egy­ségekben jobban lehet al­kalmazni a munkaszervezési módszereket, az intézkedések­nek rugalmasabban lehet ér­vényt szerézni. A központnak lényegében csak koordináló szerepe van, ez azt jelenti, hogy a ,fuvarszerzés, anyag- gazdálkodás tekintetében mi­énk a kezdeményezés, rövi­den szólva — nagyobb az ön­állóságunk. Rajtunk áll tehát, hogy ezzel a kedvező hely­zettel hogyan élünk, mennyi­re tudjuk kiaknázni — a te­lep boldogulása érdekében. Miklay Jenő A szakemberek azt mond­ják, amilyen nagy jelentőségű az ember egészségének meg­óvásában a megelőzés, leg­alább olyan fontossága van annak a növényvédelemben is. Amikor ébred a természet, a növényekkel együtt a kár­tevőik is magukhoz térnek té­li dermedtségükből, s fokozato­san elkezdik pusztításukat. Gombaveszély Ilyenkor azonban még na­gyon könnyen sebezhetőek, s ha megfelelően védekezünk ellenük, akkor ez nagymér­tékben kihat a későbbi ge­nerációk számbeli alakulásá­ra. vagyis lényegesen keve­sebb kártevővel kell megküz­deni a tavasz, nyák folyamán. A növényvédelemmel kapcso­latos témánkkal tulajdonkép­pen a dolgok kellős közepébe vágtunk bele, hiszen a gon­dos gazdát már hetekkel ko­rábban kint találtuk a gyü­mölcsöskertben, s metszés után azonnal hozzáfogott az elsőként esedékes növényvé­delmi munkálatoknak. A gondos gazda megkaparta a fák törzsét, s már ezzel az egyszerű, de fáradságos mű­velettel is nagy hasznára volt növényeinek. Részint a rova­roknak búvóhelyül szolgáló kéreg, és az alatta levő lár­vák elégetésével kártevők millióit semmisítette meg, s az sem mellékes, hogy a le­mosó permetezéskor kijutta­tott vegyszerek is jobban ki tudják fejteni hatásukat a jól „karbantartott” fákon. Szóval a rügypattanást meg­előző első permetezésen már túl vagyunk, de ezzel koránt­sem tekinthetjük befejezett­nek a tavaszi növényvédelmet. Sőt. most kell igazán nagy figyelmet fordítani a gyü­mölcsfákra. amelyek egyre- másra kezdik bontogatni vi­rágszirmaikat. 1 A szakemberek elsősorban a meggytermesztök figyelmét hívják fel arra a — virág­záskor gyakran jelentkező — betegségre, ami miatt a meggyvirág elszíneződik, ha­sonlóan, mintha fagy csípte volna meg. Ez is lehet ok, de inkább a mikrobás fertőzés le­het a jelenség mögött, neveze­tesen a monília károsít, ami tudvalévőén a meggyfának a virágát is megfertőzi. A meggy virágzásakor tehát ajánlatos bordói lével. Zinebbel, vagy más gombaölő vegyszerrel ke­zelni a fákat. Tulajdonképpen a többi gyümölcsfa permetezését is célszerű volna a virágpompa teljében elvégezni, főleg mert a gyümölcsdarazsak éppen ekkor rajzanak, s sziromhul- iáskor rakják le tojásaikat, amiből a gyümölcshullást elő­idéző álhernyók kelnek ki. Ám azt minden kertésznek tudnia kell. hogy virágzáskor méhek- re veszélyes anyagokat fel. használni tilos! Virágzás után azonban többféle vegyszert bevethet­nek; igen hatásos a Ditrifon 50 WP elnevezésű gombaölő, amely egyszerre többféle hasz­not is hajt, mivel a liszthar­mattal, varasodással, fuziklá- diummal és más gombás fer­tőzéssel is számolni kell. Igaz, a mostanáig száraz áp­rilisban nem valószínű, hogy erőteljes lenne inváziójuk. Talajlakók A kertészeknek legnagyobb gondot a mérhetetlenül sza­pora levéltetvek okozzák, szin­te évszaktól függetlenül. A lombkópződés után rögtön felfedezhetők, ez esetben is legjobb az azonnaii permete­zés, amíg meg nem kezdik ter­jeszkedésüket. Rovarölő sze­reinket kombinálva használ­juk ellenük, mert így több más betegséget is visszaszo­ríthatunk. T hiovitot, Cosant, Dithinet, Fundazolt keverhe­tünk az alapvegyszerhez, attól függően, milyen kártételre számítunk elsősorban. A szakemberek rengeteg jó tanáccsal szolgáltak már, de most csak a néhány nap táv­latában esedékes legsürgetőbb tennivalóknál időztünk el. ad­tuk azokat közre. Azonban ér­demesnek tartjuk még néhány gondolat erejéig a talajlakó kártevőkkel is foglalkozni, mivel ezek meg a zöldséges­kertekben okoznak elsősorban nagy gondot. E témával sem vagyunk még elkésve, mivel a melegigényesebb növények telepítése javarészt még hátra­van s éppen ezeket veszélyez­teti legjobban a férgek, gom­bák, vírusok támadása. A talaj fertőtlenítésére szá­mos megoldás van, így pél­dául a gőzölés, ami igen ha­tásos, de költséges, s főleg technikai okok miatt a leg­több kiskertben nem alkal­Kosárlabdásaink közül csu­pán a gimnazista fiúk játszot­tak hazai pályán: labdajáték- termükben. többi csapatunk idegenbe utazott. NB Il-es férfi bajnoki hely­osztó mérkőzésen: MALÉV SC (Budapest)— Nk. Kgy. Kinizsi 84-69 (42-41). Nk.: Szabó (5), Ábrahám I. (6), Bogschütz (8), Újhelyi (17), dr. Salgó (13); csere: Pijako- vics (8), Foki (4). Bútor (8). Már az elején vezetést szerez­tek a repülőtériek, akik a hul­lámzó színvonalú játékban gyorsabb indításokkal és ak­ciókkal eredményesebbek vol­tak. Szünet után feljöttek a körösiek, és a 13. percben 60-60-ra egyenlítettek. Ezután a pontosabban dobó vendég­látók jobb csapatjátékukkal és gyorsaságukkal rászolgáltak a győzelemre. A kinizsisek mérsékeltebb teljesítményt nyújtottak a szo­kottnál, de a továbbjutás szempontjából e mérkőzésnek már nem volt tétje. Most jön­nek az osztályozok: a hatvan NB Il-es csapat legjobb hat gárdája kétfordulós, körmér­kőzéses küzdelemben harcol majd az NB I-be való jutást is jelentő 1—3. helyért. Ott a körösiek az OSC elleni kettős győzelmükkel rajtolnak. Barátságos nemzetközi férfi- mérkőzésen: Savola (Olaszország)—Nk. Kgy. Kinizsi 70-70 (36-35). Nk.: Újhelyi (11), Ábrahám I. (6), dr. Salgó (24), Foki (11), Sza­bó (2); csere: Sipeki (6), Mo- csai, Danóczi (4). dr. Ábrahám (2), Pijakovics (4). A fővárosi MAFC vendégeként hazánk­ban tartózkodó III. ligás olasz csapattal Budapesten jó kis mérkőzést játszottak a kini­zsisek, jól védekeztek, és szo­kott játékukat nyújtották. Megegyeztek, hogy hosszabbí­tást nem játszanak, és így lett döntetlen a végeredmény. mazható. Ennél olcsóbb és ál­talános hatást fejt ki a for­malin 95:5 arányú vizes ele­gye, tehát 95 liter vízhez 5 li­ter formaiint adva, amit kel­lően megforgatott, a durva növényi maradványoktól meg­tisztított talajra juttatunk ki. A kezelt területet néhány nap­ra fóliával elzárjuk a külvi­lágtól, majd kiszellőztetjük — ez két hetet is igénybe vehet —, s csak amikor a formalin gőzei eltávoztak — ezt érzék­szervi vizsgálattal állapítjuk meg —, ültethetünk, vethe­tünk. Hasonlóan univerzális szer a Basamid granulátum is, amit. ugyancsak gonddal elő­készített földbe — száz négy­zetméterre 5—6 kilogrammot — egyenletesein elszórunk. A vegyszer 2—4 hét alatt fejti ki hatását, .s palántázni, vet­ni csak ezt követően szabad. A talajlakó kártevők ellen a Basudin vegyszercsalád is al­kalmas, de tudni kell, hogy ezek nem mindegyike fejt ki hatást a mikro kórokozókra, gyommagvakra. Kellő útbaigazítás Egyébként a. kereskedelmi forgalomban megvásárolható — a fentieken kívül több más vegyszer is ajánlható — anyagok csomagolásán jó! ért­hető útbaigazítást találunk alkalmazásukat illetően. Ha jól választjuk meg, és megfe­lelő időben, módon használ­juk fel azokat, bizonyos, hogy fáradsággal elültetett, felne­velt növényeink közül csak kevés lesz a kártevők marta­léka. My. J. Mozi A nagyteremben Szerelem első vérig. Színes magyar film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Családi vészkijárat. Színes, szinkronizált lengyel filmvíg­játék, fél 6-kor. A Bács-Kiskun megyei fel­nőtt féríiba.jnokságban: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Kecs­keméti SC serdülök 61-58 (30-29). A lelkes fiatalok meg­szorították a rutinos körösie­ket. Legjobb dobók: Pijakovics (26) és Mocsai (26). — Kecs­keméti SC ifi—Nk. Kgy. Ki­nizsi ifi 168-4 (80-2). Az ere­detinél két nappal későbbi ta­lálkozón a körösiek tartaléko­sak voltak, de a két csapat egyébként sem volt egy súly­csoportban. Ld.: Kovács Cs. (3). A Pest megyei felnőtt női bajnokságban: Nk. Kgy. Kinizsi—Zsámbéki Tanítóképző Főiskola 85-60 (54-24). Nk.: Leskó (10), Mol­nár (10), dr. Fülöpné 12), Ta­kács (14), Kosa (27); csere: Vilcsák (6), Lakatos (4), Nagy- Gombai (2). Az első félidőben az utóbbi időszak legjobb tel­jesítményét nyújtották a kini- zsis lányok. A Pest megyei serdülő és diák fiú bajnokságban: Ceglédi Mezőgazdasági DSK —Nk. Gimnázium 58-50 (43-27). A jóval összeszokol- tabb bajnokjelölt vendégek megérdemelten nyertek. Ld.: Borbély és Reggel (11—11). Megyei ifjúsági, női bajno­ki: Monori SE—Nk. Gimnázium 61-30 (28-18). Jó iramú, küz­delmes találkozón a képzet­tebb fél győzött. Ld.: Lengyel Gy. (16). és Lakatos (8). Megyei serdülő leány baj­noki: Monori SE—Nk. Gimnázium 46-35 (21-13). A második perc­ben a gimnazisták kulcsjáté­kosa megsérült és ez döntően befolyásolta a végeredményt. Ld.: Lengyel B. (16) és Imecs (10). S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Időnk gazdái N ehéz jól gazdálkodni az idővel. Közismertek a munkaidő kihasználásával kapcsolatos gondok. A veszteségszámítások néha megdöbbentő adatokat pro­dukálnak. A nem megfelelő munkaszervezés, a koope­rációs gondok, a szerződé­ses fegyelem lazaságai is okozhatják, hogy éppen nem érkezik a műhelybe a szükséges anyag, s ez gá­tolja a folyamatos terme­lést. Van azután olyan eset is, amikor a dolgozó tehet róla, ha nem megfelelően osztja be az idejét. A ta­nácsi s más hivatali foga­dóórák például hiába hosz- szabbodtak meg, az ügyfe­leknek nem akaródzik ilyenkor jönni, hanem to­vábbra is szinte kizárólag munkaidőben. Időnknek soíc gazdája van. Amikor hiába várja a megrendelő félnapokon, né­ha napokon át a szolgál­tató szerelőt, mesterembert, a várakozással töltött fél­vagy egész napokat a sza­badsága bánja, amely ilyen módon szétforgácsoíódván, kevesebb pihenésre ad le­hetőséget. Ilyenkor dolgoz­zon a mester bármilyen lel­kiismeretesen, nem va­gyunk elégedettek a minő­séggel, mert idővesztesé­günket, utánjárásunkat is bekalkuláljuk — teljes jog­gal —, s így már kevésbé egyértelmű és biztató a kép. Mindezt felismerve ren­delettervezet született a kö­zelmúltban: a szogáltató, amikor felveszi a megren­delést, legyen köteles két­órás időszakot megjelölni, s kötbért fizetni, ha, mond­juk, reggel nyolc és tíz óra között nem ér a helyszínre. Az adminisztratív szabályo­zás nélkülözhetetlen, fon­tos dolog, ám sémimképp sem válik be. A szolgáltató vállalatok ugyanis felhör­dültek a tervezet hallatán, s a maguk szempontja sze­rint, okkal. Azt mondták: a műszerész, a szerelő so­hasem tudhatja, milyen meglepetés várja, mi van a falon belül futó csövek­ben, a mosógép, a hűtő- szekrény, s más elromlott berendezés belsejében. Elő­fordulhat, hogy több a munkája, mint ahogyan tervezte, s elcsúszik az idővel. Vagy sebtiben ösz- szecsapja a munkát, hogy idejében érhessen a követ­kező címre, vagy pedig reggelente eleve kevesebb megrendelőhöz kell elin­dulni, hogy rríindegyikük biztonsággal,' sőt, rátartás­sal beleférjen az időbe. Így viszont a műszerészek tel­jesítménye lesz jelentősen kisebb, s ennek következ­tében a keresetük is keve­sebb. Ezt meg nyilvánva­lóan sem az egyén, sem munkáltatója nem vállal­hatja. Ember és technika csak együtt lehet igazán haté­kony, és a korszerű meg­oldások a szolgáltatóipar­ban sem odázhatók el so­káig. A munkaszervezés javításának egyik fontos eszköze lehetne például a CB-rádió. Ennek segítségé­vel az újabb címeket a szerelők a központtól anél­kül is megkaphatnák, hogy vissza kellene térniük a központba. Így időt, ener­giát takaríthatnának meg, a megrendelők pedig sok­kal kevesebbet várakozná­nak. Feltétlenül szükség van tehát a CB-rádióra, s a technikai eszközökkel pár­huzamosan másra is. Pél­dául arra, hogy a szerelők a jelenlegi egy helyett két műszakban dolgozzanak, mert késő délután sok megrendelő időbeosztásá­hoz lehetne alkalmazkodni. M indez többletkiadással jár, mint ahogyan a technikai fejlesztés is, mert ebben az esetben műszak- pótlékot kellene fizetni. Így viszont esély van arra, hogy — rendelet nélkül, inkább a feltételek megte­remtésével és jobbá téte­lével — javuljon a szolgál­tatás. Varga Zsuzsa «■ Sporthírek Hullámzó színvonal Döntetlen az olaszokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom