Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
iÁBONYI krónikái Modern műhelycsarnok A téglájukon nem múlik CE6LEDI xMíiian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1986. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK Akik a körön kívülre kerültek (1.) A huszonhárom fős bátorság Fél esztendőt kapott a bizonyításra — Nálunk már nincs nehéz fizikai munka, minden gombnyomásra történik. Senkinek sem kell a téglát kézzel megfogni. Azért van az automatikus rakodógép., Egyébként saját trösztünk volt a tervezője és kivitelezője Mezőtúron — kezdi Hajdú István, az abo- nyi téglagyár fiatal műszaki vezetője. — 1978-ban készült el véglegesen a modern műhelycsarnokunk — folytatja. — Föld- gáztüzeléssel üzemel, az energiaköltségek csökkentésére szénkeveréses módszert alkalmazunk. Folyamatban van egy számítógép beállítása, ami a gázfelhasználási fogja automatizálni. Ez irányítja majd a kemencéből a hőhulladék hasznosítását például a műszárító fűtéséhez. — Hogyan érintette önöket az, hogy alábbhagyott az építkezési kedv? — Nem az építkezési kedvvel van a gond. Inkább úgy mondanám, hogy a magasabb árak miatt- nehezebben gyűjthető össze az a pénz, ami az építkezés elkezdéséhez szükséges. Ezt érezzük is a forgalmunkon. Tavaly kisméretű egységre átszámolva 31 millió téglát készítettünk. Sajnos, ebből 2 millió darab készleten maradt. Végül is ézt 1986 februárjáig eladtuk. A drágább az olcsóbb — Nem mindegy, hogy menynyire vigyáznak a gépekre. — Tréfásan úgy fogalmazhatnék, hogy nemzetközi gépparkkal rendelkezünk. Hisz jugoszláv, nyugatnémet, lengyel és magyar masinákkal dolgozunk. Ez nehezíti az alkatrészek beszerzését, pótlását. Így amikor erre lehetőség van, ha valami kevés ráfordítással javítható, nem dobjuk el. A kialakult szokás az, hogy február 1-én kezdődik a termelés — két műszakban — és december végéig tart. Majd körülbelül egy hónapig leál- lunk, s ekkor történik a teljes karbantartás. A napi üzemelés során keletkező műszaki hibákat többnyire éjszaka javítjuk ki. Ezért az állási idő jélentéktelen, 3—4 százalék. — Miután 1985-ben nem Az elnök és a párttitkár a tsz-irodán egy kéttagú küldöttséggel tárgyal. A határ túloldaláról jöttek; Gömörből. Megállapodás született, a napokban útnak indítanak néhány vetőgépet a szükséges személyzettel, akik elvetik a szlovákiai közös gazdaságban a cukorrépát. Az ottaniak a betakarításkor fuvarral fizetik vissza a segítséget. Ebben a műfajban profinak számít az abonyi Ságvári Tsz hiszen annak a cukorrépatermesztő gazdasági társaságnak a gesztora, amelynek tagja a helybeli József Attila, a ceglédi Lenin és a törteli Dózsa tíz is. Ök együttesen 800 hektáron foglalkoznak ezzel a fontos ipari növénnyel, amely a tapasztalatok szerint szép nyereséggel hálálja meg a gondos munkát. A József Attila Tsz kivételével mindegyik gazdaságban a Ságvári Tsz emberei, gépei vetették el a cukorrépamagot, és amikor ősszel eljön a szedés ideje, mind a nyolcszáz hektárról ők takarítják be a termést. Ezt már Kovács István főmezőgazdásztól tudtuk meg, akit rádión «adóztattak a határból a friss és hiteles helyzetjelentés kedvéért. Tőle értesültünk az 1032 hektár őszi búza és a 379 hektár árpa kései keléséről. Az ősz viszontagságai ellenére o telet jól átvészelték. Megvan a kellő tőszám, a szükséges talajnedvesség, s a meleg, napos idő most szinte húzza az apró növénykéket. Az árpa még gyenge, a búza lassan bokrosodik. A fejtrágyázás jótékony hatása is érvényesül. Noha 300 milliméter csapadék hullott november óta. belvíz sehol sem volt a határban. ment az üzlet, emelik-e a termelést? — Január 27-én indultunk, eddig 2 millió 300 ezer darab tégla .jött le a szállítószalagokról. Bár úgy tűnik, ismét van kereslet, ennek ellenére visszafogjuk a termelést. Korábban műszakonként 30 kocsit készítettünk, most csak 25-öt. Egyszerűbben: 63 helyett csupán 50 ezret. — Az önök által gyártott tégla megfelel-e az új hőtechnikai szabványnak? — önmagában nem felel meg, ugyanis az Uniform 11 14-es termékünkhöz hőszigetelő anyagot kell venni. Ebben az évben viszont elkezdtük a Thermoton — hungacell- betétes — tégla gyártását, s ez már az új elvárásokhoz igazodik. Árban csaknem duplája az eddiginek, a vásárlók valószínű, hogy drágának találják majd. Am, ha a hagyományos Uniformot vonjuk be hőszigetelővel, négyzetméterenként mintegy 200 forinttal lesz olcsóbb a Thermoton. Szintén 1986-ban jelentkeztünk először a kettős méretű téglával, ami elég jól fogyott. Hibátlant adnak — Elégedettek-e a vevők a minőééggel? — Azt hiszem igen. Bár olykor akad reklamáció is. A minőség nekünk elsősorban a nyomószilárdságot jelenti, a vásárlóknak pedig a sima, repedés nélküli, sarkos, piros téglát.. Természetesen ez érthető, még akkor is, na a vakolás után már semmi n.em látszik. Bárki kifogásol valamit — letört az áru sarka, megrepedt —, kicseréljük. Hibás példányt senkinek sem kell elvinnie. Sőt, amikor saját gépkocsinkkal szállítunk, külön ügyelünk erre. — És.a jövő? — Ha arra gondolok, hogy alig két éve naponta hosszú sor állt előttünk, most pedig bőséges készletünk van, és nem úgy fogy, ahogy szeretnénk. Ez egy kicsit lehangoló. Mindenesetre rajtunk nem múlik, legalábbis a téglánkon nem. Bízunk benne, hogy jobban veszik majd. Fehér Ferenc Keddi látogatásunkkor a talaj-előkészítési munkák folytak a napraforgó és a kukorica alá. A 480 hektár cukorrépa vegyszeres gyomirtásával és vetésével akkor végeztek. A lucernatelepítésből 90 hektár már mögöttük volt, s még 30 hektárnyival kell kiegészíteni, írásunk megjelenésével egy időben már a napraforgómaggal térülnek-fordulnak a vetőgépek a táblákon. 830 hektáron foglalkoznak veie. A kukorica termésfelüiete 1400 hektár lesz, ebből 1 »00 hektárnyi a szemesnek szán, a többi siló, illetve a háztáji céljait szolgálja majd. Számításuk szerint a napraforgót vasárnapra elvetik, és a jövő hót elején a kukoricával folytatódhat a munka. A kellő talajhőmérséklet már megvan. Semmi sem akadályozza a tervezett előrehaladást. Megfelelő a géppark, rendelkezésre áll a vetőmag. Egykét növényvédő szer ugyan hiányzott, de eddig még nem volt fennakadás. A gépek vezetői és kiszolgálói összeszokott gárda tagjai, akik nem tegnap kerültek a gazdaságba hanem már évtizede, meg meg hosszabb ideje ott keresik a kenyerüket. Ennek megfelelő gondossággal és szorgalommal végzik a dolgukat. Erőfeszítéseiknek meghatározó része van abban, hogy sikerült behozni az időjárás okozta kéthetes lemaradást. A jól szervezett, szinte megállás nélküli igyekezettel megalapozták az idei gazdálkodás sikerességét. Elég ránézni a zöld színt öltött gabonatáblákra, a gondosan elmunkált vetésekre, hogy igazoltnak érezzük a szántóvetők bizakodását és jogos reményét. Tamasi Tamás — Ha most zárunk ki néhány embert a KISZ-ből, akik véletlenül sem méltók arra, hogy körön belül maradjanak, gondolj csak bele, ezzel nem pusztán őket figyelmeztetjük, hanem magunknak is pótolhatatlan tapasztalatokat szerzünk. Nem tudom, egyáltalán lesz-e még mód arra, hogy valaha, valahonnan komplikációk és szövődmények, szempontok és ellenszempontok; ezrei nélkül búcsúztassuk el azokat, akik valamire nem alkalmasak — töpreng hangosan messze látó ismerősöm. Mások meg mást szavalnak, akadnak, akik semmit. Ök aztán jelentik, hogy kérem szépen, az „osztály” létszáma változatlan, nem hiányzik senki. Idén 23 (!) KISZ-tagot zártak ki a Cegléden és környékén dolgozó alapszervezetek; 23-at a több mint ötezer közül. Sok ez vagy kevés? Nem fontos. Mint ahogy az sem, miként aránylik az elmúlt esztendők hasonló szám- mutatóihoz, hiszen majd csak a jövőben derül ki, elegendő lendületet adott-e ez a 23 fős bátorság egy egészséges ön- tisztulási folyamathoz. Elválik. :::::::::::: — Nézd, egészen jó évet hagytunk magunk mögött, de az értékelő taggyűlésen mégiscsak fölmerült, hogy ugyan mi a csudának vinnénk magunkkal azt a hármat-négyet, akik semmit se csinálnak — mondja Csanád László, a főképp ifjú kereskedőket tömörítő, ceglédi Kállai Épa alapszervezet tagja. — Akik semmire se vállalkoznak, akik semmire sem mozgathatók. Jó, hát a tagdíjat befizetik. Na és? Szóval velük mi legyen? Végül aztán kettőt töröltünk a névsorból, egyet pedig (A.-t) próbaidőre bocsátottunk. — Próbaidőre?! Na, ez remekül hangzik. Mit vétett A.? — Az egyéni Vállalásait — nem nagy dolgokról van szó — rendre elhanyagolta, és a taggyűlésekre sem járt. — Mégis haladékot kapott. — Persze, mert az alapszervezet a javára írta, hogy családi házat épít, s hogy a gazdasági munkája egyébként kifogástalan. Ügy tudom, személyes gondjai is vannak: betegeskedik a lánya. Most A. fél esztendőt kapott arra, hogy bizonyítson. — Furcsa, hogy el is fogadta ezt a lehetőséget. De hisz még a döntést kimondó taggyűlésen sem volt jelen. Vajon mi ösztönözhette A.-t? — Nyilvánvalóan az, hogy ezen a gyűlésen néhányan mellé álltak. — A. tehát bizonygatni fog. És a többiek? — B.-ről eleve kialakult az a vélemény, hogy vele szinte képtelenség ötről a hatra jutni. Nem érdekli semmi. Pedig hát a környezete nógatta eleget. Meg is mondta: őt nem izgatja a KISZ csak a diszkó meg a szesz. B. a próbálkozások ellenére reménytelen eset, neki nincs mentsége. Egyhangú szavazással váltunk meg tőle. — Ebben az alapszervezetben mekkora a különbség a — szavaiddal élve — semmit sem teljesítők, vagyis a kizártak és a megmaradó átlag között? — Az eddigiekből következik, hogy a mozgalmi munkában lényeges különbség mutatható fel. Annyi mindenképpen, hogy a kizárásokat tartalmazó döntésekhez szükséges erkölcsi fedezet meglegyen. A kereskedelem különféle területein és helyein dolgozó, épp ezért időpont-egyeztetési gondokkal küszködő fiatalokk teszik ki az alapszervezet többségét. Mégis, aki akarta, össze tudta hangolni a dolgait, úgy hogy nyugodtan a szemébe mondhattuk bármelyikr lemaradónak: „öregem, te egy nagy túró vagy.” — Ki maradhat a mozgalom kebelén belül? Ti miféle feltételeket szabtatok? — kérdem Tőkés Józseftől, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat alapszervezeti titkárától. — Fő a taggyűléseken való részvétel. 1— Igen? És mit csináltok ezeken a gyűléseken, hogy mércévé lehet tenni? — A munkahelyek szétszórtsága, az információcsere miatt rendkívül fdhtosak az összejövetelek. Tudnunk kell, mi történt,, vagy mi történik a boltokban. Ha nem tudjuk, tenni sem tehetünk semmit. — Azért én hallottam már — korántsem a mesében — olyan KISZ-tagról, aki halálos pontossággal jelent meg az értekezleteken, de aztán egy kukkot se szólt, ő jobb KISZ-tag, mint aki oda se tolja a képét? — Az ilyen nálunk azért nem képzelhető el, mert mint mondtam, létfontosságú az információ, s ha valaki netán nem szólna önként, hát mi megkérdezzük. — Ennek ellenére (a tervbe vett három közül) két fiatalt mégis töröltetek. — 1982 után osztályzatokkal minősítettük az egyéni munkát, aztán ez abbamaradt, de szóltunk mindenkinek, hogy igyekezzetek, mert másképp mi lesz az értékeléssel. Már beszéltünk róla: aki nem járt ■a gyűlésekre, automatikusan lemondhatott a tagsági viszonyáról. 6—8 alkalmat egy év alatt csak ki lehet bírni. Nem?! C.-vel több ízben tárgyaltam, megígérte, nem jött. D. együtt dolgozik C.-vel, lehet, hogy egymás miatt nem jártak. Ha ő se csipkedi magát, én minek? — gondolhatta egyik is, másik is. — És a harmadik „jelölt” mit gondolt? — ö vidékről utazott, illetve utazott volna be. De valóÁprilis elején megkezdődött az 1986. évi tavaszi szezon a városi úttörő-olimpia versenyeiben. Az iskolák közötti mezei futóversenyt a CVSE sporttelepén rendezték meg. A népes mezőny 2. osztályosoktól 8. osztályosokig minden korosztály felölelt. Az egyéni versenyek győztesei, korosztályonként (2 osztályosokkal kezdve) a következők: Bakai Vera (Föld- váry iskola), Magyar István (Várkonyi), Ludvig Ágnes (Mészáros), Szilágyi Tamás (Mészáros), Kecskés Edit (Táncsics), Opra István (Várkonyi), T. Varga Mária (Mészínűleg a munkahelyi főnök? nem engedte el. Bár illenék legalább egy taggyűlésen megjelenni, de a tagság ebben az esetben úgy határozott: bocsássuk próbaidőre. — Talán érdemes lett volna kérdőre vonni azt a munkahelyi főnököt. — Igen, méglehet. De ott jelenleg másfajta gondok is vannak, nem akartam még ezzel is tetézni. V. S. Sűrűn csengett a szerkesztőségi telefon, mások személyesen fejezték ki méltatlankodásukat a napokban, amikor egyszerre mondta fel a szolgálatot az Áfor ceglédi és abonyi benzinkútja. A kárvallottak azok voltak, akik motorjukhoz, kétütemű autójukhoz szerettek volna benzinolaj keveréket vásárolni. Miután a ceglédi benzinkút vezetője — igazgatói utasítás szerint — nem adhat a sajtónak felvilágosítást, a budapesti központtól kértünk magyarázatot a történtekről. Mint elmondották, a benzin- keverékes kútoszlop adagolószerkezete romlott el, és túladagolta az Arolt. Április 6-án 12 órakor állították le működését. 7-én reggel kicserélték a szerelők, de az új berendezés sem volt jó. 8-án ismét másikat hoztak, és 12 órától már lehetett tankolni. Literes csomagolású és kannás Arolszáros), Falusi János (Mészáros), Balogh Tünde (külterület), Lugosi Mihály (Táncsics), Majorosi Edit (külterület), Laki Attila (Várkonyi), Hajdú Jolán (külterület), Kökény István (Várkonyi). Az összesített pontversenyeket mind az alsós, mind a felsős korcsoportokban a Mészáros iskola nyerte, a Várkonyi és a Táncsics 2—2 második helyezést szerzett. A következő városi esemény az úttörő-olimpiában az április 21 én és 24-én sorra kerülő labdarúgó-vetélkedő lesz. P. I. Felvételek a szomszédból A Látomás színesfénykép e- zök baráti köre és a Volánbusz ceglédi utazási irodája közös rendezésében április 14-én, hétfőn este fél 8-kor a Kossuth Művelődési Központ B épületében öt nap naplója címmel ausztriai élménybeszámolót tartanak, melynek keretében Kaczur Pál vetíti le színes diaképeit. Tóth Árpád- emlékülés A szomszéd városban ebben az időszakban folynak a Körösi tavasz eseményei. Ennek keretében április 11-én, pénteken délelőtt 9 órakor Tóth Árpád-emlékülést tartanak Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Központ tanácstermében. Az összejövetel témája Tóth Árpád és a képzőművészet, továbbá a két város zenéje, képzőművészete és építészete. Az emlékülés vendége lesz Tóth Eszter, a költő lánya. Pótoltás Abonyban a veszettség elleni kötelező védőoltásból kimaradt ebek pótoltása április 12-én, szombaton délelőtt 8 és 10 óra között lesz a régi városháza (Kossuth tér) udvarán. készletük hamar kifogyott, Szajolból csak 8-án kaptak utánpótlást. Abonyban — sajnálatos módon — hitelesítés végett ürítették ki a keveré- kes tartályt, ám a hitelesítők nem jelentkeztek a megbeszélt időben, csak később. Ott is 8-án kezdett keveréket adni az üzemanyagtöltőállomás. Sokaknak okozott nehézségeket a kutak kiapadása. Majd nyerek... Reggel háromnegyed 7. Az úr siet. Sőt rohan. De ennyire? Fékez az újságospavilon előtt, a 200-as ABC-áruháznáí. Leszurkol egy ötöst, elköszön, s az előbbi lendülettel robog át Rákóczi út jobb oldalán várakozó Wartburghoz. Kilőnek. Délután 4 óra. Amokfu- tónk kényelmesen hazafelé. Fecserész egy kellemes tinivel. Az újságoshoz sétál. A pénztárcáját babrálja. — Estit kér? — Igen. — Tessék., Már ki van fizetve — mosolyog az eladó hölgy. — Mert...? — Reggel úgy tetszett sietni, hogy még a visszajáró pénzt is itthagyta. Elcsodálkozó köszönöm után: — Így soha nem fog meggazdagodni. — Majd nyerek a lottón F. F. ISSN 0133—8600 (Ceglédi Hírlap) Összeszokott gárda Behozták a két hét késést Futóversennyel kezdődött (Folytatjuk.) Közszemlén állnak képei ■ 4'Y - V; * ‘1|§!§ meA ceglédi Kossuth Múzeumban Bakányi Gyula festőművész kiállítása látható. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Itt tudták, ott mondták Kiapadtak a kutak