Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

PEST qAJT) VURG PBOLETÄRJSI, E.GY1 MEGYEI W#// * vtiiia EGYESÜLJETEK! Af4; AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A 7! TÄHÄCS LAPJA i9 középiskolák mind felépülnek (3. óidul) így klub társadalmi hivatása (5. o/*/J Félszáz megyei úszócsúcs (7. oldal) Felmentették a fövádlotfaö (8. oldal) Szép és praktikus Nem mindegy, hogy a nyi­ladozó értelmű kicsinyek mi­lyen játékot vesznek először a kezükbe: a színek és formák nagyban befolyásolják későb­bi ízlésük alakulását. Ezt Igyekszik szem előtt tartani a Poliíoys pusztavacsi üzeme, ahol az összerakó játéktól kezdve a társasjátékokig min­den készül. Megkezdte tanácskozását az OKP kongresszusa Alessandro Natta beszámolója Korszerű reformpártot, prog­ramot és alternatívát Olaszor­szágért és Európáért — e jel­mondat jegyében kezdte meg munkáját szerdán délelőtt az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusa. A küldöttek, meghívottak és külföldi vendé­gek, újságírók többezres töme­ge előtt Paolo Bufalini szená­tor, az OKP vezetőségének tagja mondott megnyitó beszé­det, amelyben megemlékezett Enrico Berlinguerről, a párt 1984-ben elhunyt főtitkáráról. Megemlékezett továbbá a párt sok, időközben élhunyt szemé­lyiségéről, így Umberto Terra- ciniről. Adriana Seroniról és másokról. Utalt arra, hogy a kongresszus egybeesik az Olasz Köztársaság születésének 40. évfordulójával, valamint arra, hogy a nagy múltú pártnak ezen a kongresszuson meg kell újulnia, hogy eredményesen dolgozhasson céljáért, az olasz társadalom megújításáért, az Európában és a világban kiala­kult új körülmények mélyre­ható elemzésével. Üdvözölte a kongresszust Fi­renze polgármestere, és — FAÜLTETŐK G yönyörű parkra néz az ablakom. Egy felső­oktatási intézmény hallga­tói élvezhetik az árnyat adó, levegőt frissítő és sze­met gyönyörködtető, hatal­mas fák előnyeit. Egy reg­gel aztán motorfűrészek zaja verte föl ;a csendet, délutánra ledöntve hevert a földön számos életerős, sudár fa. Jókora területet taroltak le: állítólag uszo­dát építenek a diákoknak. Ismét csökkent vala­mennyivel az a . 8,5 négy­zetméternyi zöld terület, ami a főváros egy lakosára jut. .Hacsak az’ építkezők be nem tartják a rendel­kezést, miszerint minden kivágott fa helyett több új csemetét is kell telepíteni. Természetesen nemcsak Budapest kőrengetegében kell aggódnunk minden ki­vágott fáért, nemcsak itt kell szorgalmaznunk újab­bak telepítését. Megyénk­ben r- éppen ;,a főváros közelsége miatt — az • or­szágosnál nagyobb mérték­ben nőtt a ,beépítétt terü­letek aránya. Minden te­nyérnyi zöld folt, . mindén egyes facsemete hozzájárul, hogy eg ás zs égesebb • környe- zetben éljünk. Látszólag semmi okunk nincs' az' aggodalomra, hi-, szén ír?, emberek- féltik környezetüket. Szinte egyet­len fát nem lehet úgy-ki­vágni közterületen,, hogy valakimé fordulna az újsá­gokhoz mi is „rendsze­resén kapunk ilyen leve­leket —, netán a televí­zióhoz, ilyenkor mindig magasba csapnak a felhá­borodás hullámai. Bár­mennyire is megnyugtató ez a féltés, önmagában édeskevés. Sokkal lényegesebb, va­jon mindent megte$zünk-e annak érdekében, hogy la­kóterületünkön újabb faso­rok, ligetek, parkok alakul­janak ki. Megfogjuk-e a szerszámot, ha arról van szó, hogy el kell ültetni egy csemetét? Az évente meghirdetett fásítási hónap erre minden lehetőséget megad. A települések sok millió forint értékű facse­metét kaphatnak, jó szer­vezés, egy kis lelkesedés kérdése csupán,' hogy mennyi új fa kerül az ut­cákra, terekre. Az évenkénti kampány- szerű akció azonban csak egy lehetőség. Ahhoz, hogy ezt megfelelően ki is hasz­nálhassuk, az. kell, hogy az emberek átérezzék a fa­telepítés jelentőségét. S mint oly sok minden más­nak, ennek tudatosítását sem lehet elég korán el­kezdeni. Gyermekeinket kell elsősorban a termé­szet szeretctére, megbecsü­lésére nevelnünk. S ez egész évben munkát adó feladat szülőnek, pedagó­gusnak, úttörővezetőnek és népművelőnek egyaránt. Ilyenkor, a fásítási hónap idején azután megmutat­kozhat az eredmény: úttö­rők, kisiskolások, fiatalok foghatnak lapátot, kapát, ültethetnek el csemetéket. S ezeket aztán éveken át gondozhatják, óvhatják, nevelhetik maguknak és a következő generációnak. Ahogy ezt például Szo- bon is csinálják: a műve­lődési központ igazgatója úgy véli, hogy a kultúrá­hoz. mindennapi környeze­tünk rendezettsége is hoz­zá tartozik. Ebből a meg­gondolásból szervezi a gye­rekeket falültetésre. Eddig háromezernél is több cse­metét telepitettek a nagy­község legkülönbözőbb pontjain, s a fákat maguk a gyerekek gondozzák. B izonyára nem ez az egyetlen említésre méltó kezdeményezés, mert, ha így lenne, aligha mondhatnánk el például Gödöllőről, hogy itt talál­ható városaink közül az egy lakosra jutó legtöbb zöld terület. S nem került volna éppen ide hazánk élő térképe az idei fásítási hónap alkalmából, egy-egy jellegzetes fával jelölve az orázág városait, s egyben tisztelegve a faültetők előtt. M. N. P. egyetlen külföldi szónokként — Pi erre Vfimlin, a Nyugat­európai Közösség parlament- jéneit elnöke. A kongresszust a tervezett­nél korádban hívták össze. Eb­ben elsősorban az elmúlt évek olaszországi eseményei, az olasz társadalmon belül lezaj­lott változások és a kommu­nista párt megtorpanásai ját­szottak közre. A választási visszaesés mellett az OKP szá­mára sikertelenül végződött a mozgóbér-skála sorsát befolyá­soló — ugyancsak tavalyi — népszavazás is. A helyi taná­csokban a szocialista párt ma­gatartása miatt felbomlott a hagyományos, kommunista— szocialista szövetség. A Központi Bizottság beszá­molóját Alessandro Natta fő­titkár tartotta, 40 pontban összefoglalt irányelvek adják a beszámoló fővonalát. Ezeket még decemberben dolgozta ki a KB 77 tagú különbizottsága. Mint Alessandro Natta el­mondta, a nyugat-európai bal­oldal előtt hatalmas feladat áll: programot kidolgozni az új vi­szonyok között. Az OKP ehhez kíván hozzájárulni a maga ha­gyományaival és erejével, kap­csolódva ahhoz, amit a nyugat­német szociáldemokraták, a svéd vagy a francia szocialisr fák térték a maguk eszközei­vel. Natta két veszélyre figyel­meztetett ennek kapcsán:, el­keli kerülni mind az eszmeisé­get nélkülöző, értékeket elve­tő pragmatikus megközelítés csapdáját, mind azt a veszélyt, hogy a párt utópiák, a megva­lósítás perspektíváját nélkülö­ző szép eszmék rabja legyen. A reform vagy forradalom, maximalizmus vagy refor­mizmus típusú viták már a múlté. Ma már sorainkban is új vita folyik: melyek azok a konkrét eszközök, politikai megoldások, amelyek rövi- debb és hosszabb távon igazi reformokhoz vezethetnek? Mi helyesnek értékeljük a jóléti államért vívott küzdelmet, de látjuk annak korlátáit is. A korlátokat, amelyek abból fa­kadnak, hogy nem elég a társadalmi újraelosztás folya­matát befolyásolni, hanem a felhalmozásra is hatást, kell gyakorolnunk. Meg kell ha­ladnunk az eddigi gyakorlatot, a baloldal eddigi kormány­zati gyakorlatát is — mutatott rá Natta. — Ehhez azonban (Folytatás a 2. oldalon) Jobban felkészültek a télre a fűtőművek Megtakarítással zárul az idény Rövidesen a fűtési szezon végére érünk, így nemsokára ki­derül: vajon mennyi energiát (emésztettek fel a téli hónapok. Elébe mentünk az eseményeknek, és érdeklődtünk a megye néhány nagyobb fűtőművénél az idény várható mérlegéről. A kialakult' kép kedvezőbb á tava'-yina!. számottevő meg­takarítással zárul . az idény. Bár kétségtelen, hogy az idő­járás is kegyesebb volt hoz­zánk. Jól felkészült a télre a Ceg­lédi Városgazdálkodási Válla­lat fűtőműve. Időben végeztek a szokásos karbantartással, ■ gy teljes erőbedobással, min­den különösebb zavar nélkül gondoskodhattak az 1520 lakás és 3 közintézmény fűtéséről. Hozzávetőlegesen 12 millió fo­rint értékű gázt tüzeltek el, jóvá! kevesebbet, mint az elő­ző szezonban. Naponta ellen­őrizték a hőfokszabályzók: mű­ködési rendjét és a gázfel­használás mennyiségét. Ugyan­így figyeltek a lakásokban az egyenletes hőeloszlásra, s átla­gosan 22 Cetsius-fokon tartot­ták a hőmérsékletet. Nem vé­letlen, hogy kevesebb panasz érkezett a lakosságtól. Az idény végén három kazánjuk­nál kerül sor hatósági szerke­zeti vizsgálatra és hőmennyi­ség-mérőket építenek be a hőközpontokba. Szövetkezeti penzió Budaörsön Gyarapodott a közös vagyon Eredményesen fejlődtek ta­valy a megyei takarékszövet­kezetek. Megközelítően 13 ezer új taggal gyarapodtak, rész­jegyállományukat 81,9 millió forinttal növelték, melyet tar­tós betétként hasznosítottak, jótékony hatást gyakorolva ezzel a jövedelmezőségre. Be­tétállományuk 38,8 millió fo­rinttal emelkedett az előző évihez képest. Némi zökke­nőkkel u^yan, de végül sike­resen, indították ej új szolgál­tatásukat, s hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású kölcsön folyósítását. Tovább­léptek a felvásárlási vételár kifizetésében, s bővült bizto­sítási közreműködői tevékeny­ségük is. Kevesebb mezőgazdasági termeltetési kölcsönt folyósí­tottak viszont, mint 1984-ben, holott a kistermelőik segítése országos érdek. Csaknem egy­millió forinttal esett vissza idegenforgalmi tevékenységük. Mindezek ellenére majdnem két és félszer nagyobb nye­reséget értek el, mint koráb­ban. A lakásszövetkezetek‘66 sa­ját építésű és 64 tanácsi érté- kesítésű lakást adtak át ta­valy, ezzel az összes, általuk fenntartott lakásszám 7450-re nőtt a megyében. Házilagos kivitelezésű és hagyományos, valamint középblokkos sipo- rex technológiájukkal viszony­lag olcsón építkeznék! Pénz­eszközük 17 százalékkal nőtt, épületkarbantartásra és javí­tásra 2,1 millió forintot for­dítottak. Jelentős bevételt értek el helyiségeik bérbeadásával, a budaörsiek pedig megnyitot­ták az első lakásszövetkezeti penziót. Viszonylag még új a Szent­endrei Városgazdálkodási Vál­lalat tömbíűtőművének gáz­rendszere; így a felkészülés nem okozott túl sok gondot. Egyik kazánjukban cserélték ki a tűzcsöveket, valamint a távvezeték egy szakaszán pó­tolták, illetve javították ki az elhasználódott hőszigetelést, ezzel legalább egy százalék, energiát takarítottak meg. Gázfelhasználásuk mintegy 25 millió, villá|nosenergia-feI- használásuk körülbelül 2 mil-j Hó .forintot tett ki. Háromszor fordult elő gázkimaradás, ilyenkor azonnal áttértek . az olajfűtésre. Szakaszos, illetve rugalmas módszer alkalmazá­sával biztosították az előírt hőmérsékletet az otthonokban. A Dunakeszi Városi Tanács Költségvetési Üzemének fűtő­műve még a szezon kezdés előtt átesett a hatévenként esedékes hatósági felülvizsgá­laton. Karbantartásra, szinten tartásra több mint hatmillió forintot fordítottak, apróbb javításoktól eltekintve ki­egyensúlyozott szolgáltatást nyújtottak: 2188 lakás és 23 intézmény — iskola, óvoda, áruházak — volt a gondjaik­ra bízva. T. A. Teendők a kongresszus után Szakszervezetiek fóruma Dr. Arató András megnyitja a tanácskozást. Mellette, balról jobbra: Jámbor Miklós, az SZMT elnöke, Haness László, az SZMT titkára, Kósáné dr. Kovács Magda és dr. Balogh Pál Szakszervezeti propagandis­ták, vállalati szb-titkárok és -tagok, a. szakmaközi bizott­ságok vezetői, az ágazati szakszervezetek megyei bi­zottságainak titkárai, vala­mint a városi és városi jogú körzetközponti pártbizottsá­gok titkárai töltötték meg teg­nap az MSZMP Pest Megyei Oktatási Igazgatósága előadó A szakszervezeti aktívaértekezlefi résztvevőinek egy csoportja termének széksorait. A moz-? galom tisztségviselőit és ak­tivistáit hívta tanácskozásra az SZMT, hogy a magyar szakszervezetek XXV. kong­resszusa után orientáló tájé­koztatást kapjanak, s hogy essék szó a mozgalom idősze­rű feladatairól. A résztvevőket — közöttü® dr. Balogh Pált, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkárát — dr. Arató András, az SZMT vezető titkára kö­szöntötte, majd az előzetesen összegyűjtött kérdésekre vá­laszolva tartott tájékoztatót Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára. (Részletes beszámolónk a 3. oldalon.) D/iNnnnniíU n ti Ha az Időjárás megengedi, most már remény van ar­IJ0ri0D6SlilL fl rSuLal. ra’ hogy — természetesen szorgos, kemény munkával I* — behozzák a hosszúra nyúlt tél okozta lemaradást a mezőgazdaságban. A földeken most mindenütt nagyüzem van. Tahi határában is meg­kezdték 43 hektáron a mustármag vetését a Kék Duna Tsz brigádjai. (Erdősi Ágnes felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom