Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

1986. MÁRCIUS 26., SZERDA Jogi tanácsok Egyenruha és formaruha közötti különbség Ingatlan adásvételi szerződés kellékei Kiskorú láthatása • Személyi tulajdonban lévő lakásbérlet felmondása • Az egyen ruha juttatás be­leszámít a nyugdíjalapot ké­pező átlagkeresetbe. Kókai Géza zsámboki olva- sónknak a nyugdíjalapját ké­pező átlagkeresetbe nem szá­mították be az egyenruhajut­tatást. Olvasónk jogos pana­szát időközben kérésének megfelelően rendezték, a té­ma közérdekűsége miatt még­is ismertetjük az egyenruha- és a formaruha juttatás közöt­ti eltéréseket. A juttatások között látszó­lag nincs eltérés, mert a munkavállalók mindkét eset­ben egységes öltözékben dol­goznak, és a ruházatot akkor biztosítják részükre, ha a munka jellege azt megkíván­ja. Az alapvető különbség ab­ban található, hogy míg az egyenruhajuttatás szabályait a miniszter határozza meg, ad­dig a formaruháét a kollektív szerződés. Az egyenruha bérjellegű- nek minősül, ezért könyvelé­si értéke után társadalombiz­tosítási járulékot és nyugdíj­járulékot kell fizetni. Mind­ezekből következően ezt az összeget a társadalombizto­sítási szolgáltatások megálla­pításánál figyelembe kell ven­ni. A formaruha viszont a munkaruhajuttatás egyik faj­tájának tekintendő, s mint ilyen nem számít bele a jöve­delembe. Azonos mindkét juttatási formánál, hogy a ruházat a kihordási idő lejártáig a munkáltató tulajdona, de mo­satása és rendbentartása a dolgozó féladata. A kihordá­si idő elteltével a ruházat a dolgozó tulajdonába megy át. • A szerződés csak írásban érvényes. F. I. ceglédi olvasónk az ingatlan adásvételi szerződé­sek alaki kellékeiről érdeklő­dött. Az ingatlan adásvételi szer­ződés csak írásban érvényes. A szóban kötött megállapo­dásra érvényesen hivatkozni, arra jogot alapítani nem le­het. A szerződésnek minde­nekelőtt tartalmaznia kell a felek nevét, címét, személyi adatait, az adásvétel tárgyát képező ingatlan címét, hely­rajzi számát, a tulajdoni lap számát, az ingatlan jellemző adatait (háznál a nagyságot, szobaszámot, komfortfokoza­tot stb; teleiknél a nagyságot, az esetleges felépítményeket, tartozékokat stb.) a vételárat, a fizetés módját és időpont­ját. Tartalmaznia kell topáb­bá az ingatlannal kapcsolatos terheket, igényeket (pl. OTP- hitel, haszonélvezet, szolgalmi jog stb.) a mentesülés módját, illetve az eladó kijelentését, miszerint az ingatlan per-, igény.- és tehermentes. Célszerű, ha a felek már a szerződésben rögzítik a bir­tokba adás, illetve vevés módját, időpontját, a közter­hek viselését, hasznok szedé­sét, valamint kijelentik azt, hogy ingatlan-elidegenítési, illetve -szerzési korlátozás alá nem esnek. Amennyiben a vevő ingatlanszerzési korláto­zás alá esik, a szerződésben ki kell kötni, hogy az csak abban az esetben lesz érvé­nyes, ha a vevő az ingatlan- szerzési korlátozás alóli fel­mentést megszerzi. A szerző­désben a felek az adásvétel­lel kapcsolatos költségek vi­seléséről is megállapodhat­nak. A feleken kívül két tanú aláírása is szükséges a szer­ződés érvényességéhez. • önhatalmúlag nem tilt­ható el a volt házastárs a gyermekével való találkozás­tól. Szeretném, ha volt férjem többé nem látogatná kisfiún­kat. A rendszertelen láthatá­sok után a hétéves gyermek zaklatott, letört, rosszul al­szik. Ügy érzem, apja rossz hatással van rá. Tudomásom szerint a gyermek jelenlété­ben is iszik, engem szid, sza- pul — írja Gy. Z-né gödi ol­vasónk. A láthatást úgy kell gyako­rolni, hogy az ne akadályozza a kiskorú nevelését, testi, ér­telmi, érzelmi fejlődését, s ne veszélyeztesse a közösségi életben való részvételét. Olvasónk önhatalmúlag nem tilthatja el volt férjét a bíróság által megállapított láthatásoktól. Segítségért for­dulhat azonban a gyámható­sághoz, s kérheti a láthatás szabályozását. Itt ugyanis el­sősorban a gyermek érdekét kell szem előtt tartani, ezen belül tekintettel kell lenni ko­rára, nemére, egészségi álla­potára, továbbá a láthatási joggal élni kívánó személy erkölcsi életére, egészségi ál­lapotára, körülményeire. A gyámhatóság a körülmé­nyek tisztázása, a felek meg­hallgatása (a gyermek meg­hallgatása) után dönt. Írás­ban felszólíthatja a szabályok ellen vétő felet, korlátozhatja a láthatás módját és idejét, maximum egy évre felfüg­gesztheti gyakorlását s vég­ső esetben, ha az eljárás so­rán bizonyítható, hogy a jo­gosult szülő a gyermek neve­lését, testi, érzelmi, értelmi fejlődését veszélyeztette, szü­lői kötelességét nem teljesítet­te és magatartásán nem vál­toztatott — a láthatás gya­korlásának jogát is megvon­hatja. • A határozott időre szőlő lakásbérleti jogviszonyt mind­két fél felbonthatja. S. P. dunaharaszti olvasónk családi házának egy önálló lakrészét bérbe kívánja adni. Érdeklődik, a későbbiekben hogyan érheti el, hogy a bér­lők kiköltözzenek lakásából. A határozott időre szóló la­kásbérleti jogviszonyt mind a bérlő, mind a bérbeadó fel­bonthatja. Természetesen a lakásviszonyok miatt a bérlő bármikor írásban felmond­hatja a szerződést, amely a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem le­het rövidebb 15 napnál. A bérbeadó á lakásszerző­dést akkor mondhatja fel, ha a bérlő a bért nem fizeti meg, illetőleg a lakás karbantartá­sára vonatkozó, kötelezettségét nem teljesíti és ezt a bérbe­adónak is meghiúsítja. Ugyan­csak felmondási ok, ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes magatartást tanúsí­tanak, vagy ha a lakást ron­gálják. A nem állami lakás esetén a bérbeadó a lakásbérleti jog­viszonyt ezen okok fennállása nélkül is felmondhatja, ha a szerződésben ezt kikötötte. Ilyen esetben másik megfelelő lakást biztosítania nem kell. A felmondási idő ilyenkor nem lehet rövidebb három hónapnál. Ha a bárlő a szer­ződésben vállalt kötelezettsé­gének nem tesz eleget és a lakást a felmondás ellenére nem ürítette ki, rosszhiszemű jogcímnélkülivé válik és ha­tóságilag kötelezni lehet a la­kás elhagyására. Dr. Sinka Imre Lopott kocsival szöktek Kamionban rejtőzött a tolvaj Egyik bűncselekmény hozza a másikat. Ezt bizonyítja an­nak a két vádlottnak az esete, akiknek kalandokban bővel­kedő bűnügyében a Gödöllői Városi Bíróság a közelmúlt­ban hozott ítéletet. Szerezzünk gázpalackot Múlt év augusztusában Ra­dies Gábor azzal kereste fel sógorát, Hirholcz Bélát, hogy egyik ismerősének, Mészáros Jánosnak ipari gázpalackokra lenne szüksége. A sógor rövid gondolkodás után közölte, hogy ilyesmit a PÁÉV építke­zési területéről lehet szerezni. Még aznap este 10 óra körül mindketten odamentek. A víz­gázszerelő műhely ajtajáról a lakatpárxtot csípőfogóval lefe­szítették. A műhelyből két, összesen 10 ezer forint értékű palackot magukkal vittek, el­emeitek, és azokat Hirholcz Béla lakása elé vitték, ahol is a fűben elrejtettek. Ezután értesítették Mészáros Jánost, aki gépkocsival elszállította a palackokat, melyekért 3 ezer forintot fizetett. Elmondásuk szerint, a fele­lősségre vonástól tartva hatá­rozták el, hogy átszöknek a nyugati határon. Ügy tervez­ték, hogy Velem község felé mennek, Hirholcz Béla ugyan­is, aki korábban határőrként itt teljesített sorkatonai szol­gálatot, jól ismerte a környé­ket. Tervük kivitelezéséhez ko­csit is szereztek. Augusztus 31-én, az éjszakai órákban ki­szemeltek egy parkoló Polski Fiatot, melyet a vezetékek rö­vidre zárásával elindítottak. Ezután Radics Gábor rokonai­hoz utaztak Bozsókra. Jövete­lük valódi okát a rokonok előtt eltitkolták, és szeptem­ber 3-án a gépkocsival elő­ször Kőszegre, majd innen a Velemtől nem messze levő Szent Vid kápolnához mentek. Irány a határ A határt ekkor körülbelül 4 kilométerre közelítették meg. Rövidesen látták, hogy autó közeledik, ekkor felszaladtak a kápolna melletti dombra. Amikor észrevették, hogy a Gyorsított ítélkezés Rendőrt gázolt Sokszor írtunk már azokról a vétségekről és bfineselekményebről, melyeket ittas gépjárművezetők követtek el. A Budakörnyéki Bíróság március 24-én gyorsított eljárással hozott íteletet Koller Sándor ügyében. A tárgyaláson sértettként jelent meg Varga János rend­őr őrmester, akit kötelességé­nek teljesítése közben ért a szerencsére nem súlyos ki­menetelű baleset. Ám a sérült így is a kórházból érkezett a tárgyalásra, fején tapasszal, arcán kék-zöld foltokkal, zú- zódásokkal és sántikálva. Varga János társával együtt március 18-án este Érden a Bajcsy-Zsdllnsziky úton telje­sített szolgálatot. Amikor ész­revette a kivilágííatlanul köz­lekedő Skoda személygépko­csit, az úttest jobb szélén áll­va, zseblámpájával szabályos megállásra felszólító jelzést adott. A gépkocsivezető azon­ban, bár a jármű sebességét csökkentetté, nem állt meg. Amikor a rendőr közvetlen közelébe ért, fékezett, de cn­Áldozaf a volt élettárs Különös kegyetlenséggel ölt A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt mó­dosította a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa. A jövő­ben ezek szerint nem üzemi baleset az, amely kizárólag a sérült ittassága, vagy munka­helyi feladatokhoz nem tarto­zó, engedély nélküli tevékeny­ség miatt éri a dolgozót. Ugyancsak nem lehet üzemi balesetnek tekinteni a dolgozó sérülését, ha az lakásából a munkába, illetve onnan haza nem a legrövidebb úton tör­tént. A veszteséges vagy alaphiá­nyos vállalatokról rendelkezik a Minisztertanács 1011/1986. (III. 13.) sz. határozata. A tar­tósan alacsony hatékonyságú gazdálkodó egységeknél átme­Bejelentés érkezett múlt év október 29-én a ceglédi rendőrkapitány- ságra, hogy a város központjában, családi házának udvarán megöl­tek egy középkorú asszonyt. A tettes elmenekült a helyszínről. A rend­őrségen azonnal megszervezték a forró nyomon dolgozó csoportot és húsz perccel a bejelentés után elfogták Tari Attila 49 éves, büntetlen előéletű, leszázalékolt villanyszerelőt. társa szüleivel lakott — el­költözött. A gyilkosság napján Tari Attila abonyi lakásáról autó­stoppal utazott Ceglédre. Egész nap ivott, nagy mennyi­ségű bort, vermutot fogyasz­tott, majd elhatározta, hogy felkeresi egykori é'lettársát. A kerítésen keresztül mászott az udvarra. A kazánház mellett talált egy csákányt és vára­kozott, hogy az asszony ki­jöjjön a lakásból. Ami ezután történt, arra a meggyilkolt nő szüleinek a vallomásából derült fény. Az asszony édesanyja elmondta, hogy este 19 óra harminc perc körül a lánya, aki már lefek­véshez készülődött és háló­ingben, pulóverben volt, az épület kazánház felé nyíló aj­taján kiment az udvarra, mert úgy tűnt neki, hogy valaki járkál ott. Ezt követően az édesanya meghallotta lánya sikoltását és utána rohant. Mértéktelenül ivott A kihallgatások, tanúvallo­mások során feltárultak egy megdöbbentő bűntény körül­ményei. Tari Attila három éven keresztül élettársi vi­szonyban állott a meggyilkolt asszonnyal, ám a kapcsolat — 1985 márciusában — a férfi mértéktelen italozása miatt — megszakadt. Ekkor a vádlott a családi házból — ahol élet­TlZ NAP RENDELETÉI netileg az 1985. évi pénzügyi hiány rendezésére irányuló vizsgálat befejezéséig alapbér­emelési tilalmat rendelhet el az ágazati miniszter. Az Ifjúsági Egyesület az al­koholizmus ellen nevű orszá­gos egyesület törvényességi felügyeletét a KISZ Központi Bizottsága látja el. A Minisz­tertanács 1 1012/1986. (III. 13.) sz. határozata alapján. (A fenti jogszabályok a Ma­gyar Közlöny 1986. 8. számá­ban jelentek meg.) Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt. Látta a menekülőt Még látta a menekülő Tari Attilát, aki megfenyegette, mondván: Téged is megöllek! Lánya mozdulatlanul, véresen feküdt a földön. Segítségkiál­tásaira a szomszédok és a já­rókelők értesítették a mentő­ket, illetve a rendőrséget. A mentők azonnal a hely­színre érkeztek, de már nem tudtak segíteni a szerencsét­len áldozaton, akivel gyilkosa huszonkét csákánycsapással végzett. Az ütések a mell­kasát és a hasát érték, tüdő- és hasi sérüléseket okoztak. Tari Attila, akit a rendőrök az SZTK épülete előtt fogtak el, a kihallgatások során tagadta bűnösségét. Állítása szerint csak azért várakozott volt élettársára, mert beszélni akart vele. Előadott egy tör­ténetet, mely szerint látott két menekülő férfit, azok voltak a tettesek. Erre vonatkozóan azonban semmiféle bizonyíték nincs. Az igazságügyi elmeorvos­szakértői vélemény szerint, Tari Attila enyhe fokú szellemi hanyatlásban Szenved. Ennek kialakulásában idült alkoho­lizmusának is jelentős szerepe lehet. Szemben a tagadással A Pest Megyei Főügyészség különös kegyetlenséggel el­követett emberölés bűntettével vádolja Tari Attilát. A vád­lott tagadásával szemben a tanúvallomásokkal, a szak­értői véleményekkel, a bűn­jelként lefoglalt csákánnyal mint tárgyi bizonyítékkal, valamint a nyomozás egyéb adataival bizonyítják a bű­nösségét. A Pest Megyei Bíróság rö­videsen megkezdi a büntető­ügy tárgyalását. Gál Judit nek ellenére elütötte a félre- ugró Varga Jánost. A sérült embert azonnal kórházba szállították. A gép­kocsit vezető Koller Sándor­ról pedig bebizonyosodott, hogy ittas állapotban vezetett, a vérében 1,63 ezrelék alko­holt találtaik. A bíróság Koller Sándort ittas járművezetésért 5 hó­nap szabadságvesztésre (2 év próbaidőre felfüggesztve) és 10 ezer forint penzbünteteore ítélte. A közúti gépjárműve­zetéstől 1 év 10 hónapra el­tiltotta. A bíróság enyhítő körül­ményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, megbáná­sát, valamint a rossz látási viszonyokat. Súlyosbító körül­ményként számított, hogy többszörösen megsértette a KRESZ-szabályokat, és köny- nyű testi sértést okozott a szolgálatát teljesítő rendőr­nek. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védelem kép­viselője enyhítésért fellebbe­zett. Az ítélet nem jogerős. gépkocsiból határőrök szállnak ki, Radics Gábor a domb el­lenkező oldalán szaladt az er­dőbe. Hirholcz Béla, aki az előzőleg összekészített csoma­got őrizte, nem tudott elfutni} a határőrök elfogták. Radics Gábor először Szom­bathelyre utazott, majd Győr­be ment, és továbbra sem ad­ta fel azt a szándékát, hogy átszökik a határon. Szeptem­ber 7-én Győrt elhagyva egy parkolóban holland kamionra figyelt fel. Éjjel átvizsgálta a gépkocsi alját, majd a közeli építkezésről hozott két szál deszkát felhelyezte a kamion alsó vázára. Így elrejtőzésre és utazásra alkalmas búvóhe­lyet alakított ki magának. Másnap, miikor látta, hogy a gépkocsivezető Indulásra ké­szül, a kamionhoz lopózott és bebújt a rejtekhelyére. Rövi­desen azonban észrevette, hogy a kamion nem Ausztria, hanem Budapest felé indul. A gépjármű megállás nélkül, a fővároson keresztül a rösz- kei határátkelőhelyre robogott. Jugoszláviában lebukott Radics Gábor továbbra is ott lapult a rejtekhelyén, s így a gépkocsit ellenőrző ha­tárőrök nem fedezték fel. A magyar—jugoszláv határt átlépve, a kamion körülbelül 20 kilométer után megállt. Itt a szökevény előjött rejtekhe­lyéről és körülbelül 15 kilo­métert gyalogolt, amikor a ju­goszláv rendőrök igazoltatták. Miután Radics Gábor nem tudta magát igazolni, őrizetbe vették, majd a legközelebbi határátkelőhelyen átadták a magyar hatóságoknak. Rövi­desen megindult a büntető- eljárás. A Gödöllői Városi Bíróság Radics Gábort és Hirholcz Bélát többféle bűntett elköve­téséért vonta felelősségre. Hir­holcz Bélának az említett so­rozaton kívül még egy, a fele­sége ellen elkövetett súlyos testi sértés is terheli a szám­láját. A bíróság Radics Gábort lopásért, tiltott határátlépésért és jármű önkényes elvételéért ítélte el, Hirholcz Bélát lopá­sért, súlyos testi sértésért, til­tott határátlépés előkészüle­téért és jármű önkényes elvé­teléért vonta felelősségre. A bíróság mindkettőjüket 1 év és 8 hónap szabadság- vesztésre ítélte, továbbá a közügyek gyakorlásától 3 évre eltiltotta. A bíróság Mészáros Jánost orgazdaságért 7 ezer forint pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet nem jogerős. Ga. J. Fekete sarok Ittas vezetésért... Berki Nándor vízvezetékszerelő, Vác, Pacsirta u. 28., 1 év 2 hó; Láng József autóvillamossági szerelő, Vác, Gombási u. 1., 1 év; Tóth József festő, Kösd, Székely u. 10., I év 11 hó; Tagaj Sándor rakodó, Vác, Haraszti E. u. 3., 1 év 10 hó; He­gyes! Tibor kocsirendező, Vác, Harkály u. 11., 2 év; Vencel Mihály gépkocsivezető, Felsőpakony, Kun B. u. 5., 1 év 4 hó; Czárák Lajos esztergályos, Öcsa, Némedi u. 2/a., 1 év 4 hó; Lovas József raktáros, Alsónémedi, Kápolna u. 2., 1 év; ifj. Kiss József kőműves, Gyál, Virág u. 42., 1 év 8 hó; Szaniszló László lakatos, Gyál, Határ u. 26., 1 év 6 hó; Goes Tivadar Ernő betanított munkás, Dunavarsány, Kossuth L. u. 66., 3 hó; Kovács Ferenc Ignác traktorvezető. Szigetbecse, Kossuth L. u. 5., 4 hó; Lovas Zoltán Csaba eladó, Taksony, Solt u. 1., 2 hó; Tornyossy László műszerész, Szigetcsép, Fő u. 103., 4 hó; Németh Szilveszter bedolgozó, Ráckeve, Becsényi u. 26., 8 hó; Rötzer Mihály cukrász, Taksony, Hunyadi u. 3., 3 hó; Kapitány László kőműves, Szigetszentmiklós, Szabadság u. 3., 4 hó; Varga-Dudás István marós, Szigethalom, Nyár u. 53., 3 hó; Csiba László bedolgozó, Szigethalom, József Ä. u. 112., 6 hó; Farkas József kovács, Szigetszentmiklós, Erkel F. u. 25/c., 3 hó; Börzsei István rokkantnyugdíjas, Szentendre, Fes­tői u. 18., 1 év 4 hó; Győri László lakatos. Bag, Vörös Hadse­reg u. 118., 6 hó; Gabai Gábor épületburkoló, Aszód, Arany J. u. 5/a., 1 év 6 hó; Végh Sándor fűtő, Kerepestarcsa, Ady E. u. 102., 1 év 2 hó; Borsos Imre központifűtés-szerelő, Veres­egyház, Mogyoródi u. 9/a, 1 év. Száraz Mihály gépkocsivezető Bag, Liget u. 8., 1 év 2 hó; Kapuszta Tibor gépész, Gödöllő, Mosolygó A. u. 23., 1 év; Urbán Imre kőműves, Isaszeg, Droz- da u. 1/b., 1 év 2 hó. Radics László sírgondozó, Iklad, Csokonai u. 28/b., 1 év; Márton József betanított munkás, Főt, Komszomol u. 93., 2 év; Bartba István szobafestő-mázoló, Dunakeszi, Tisza u, 46, 2 év 4 hó; Egri András nyugdíjas. Dunakeszi Magyar u. 30., 1 év 8 hó; Éles Béla hegesztő, Főt, Szabadság u. 34., 1 év 4 hó; Szabó Sándor Ferenc szerelő, Törtei, Karai u. 21., 3 hó; Ju­hász Ferenc kazánfűtő, Cegléd, Tömörkény u. 31., 3 hó; Ju­hász Ferenc villanyszerelő, Cegléd, Dugonics u. 12., 3 hó. A múlt heti Fekete sarokban megjelent Csizmadia Vilmos. Kóspal- lag, Vörös Hadsereg u. 21. szám alatti lakos neve, mert ittasan ve­zetett és három hónapra bevonták járművezetői engedélyét. A sza­bálysértés még novemberben történt és a jogosítványát is visszakap­ta Csizmadia Vilmos, még január 17-én, s hogy neve másodszor is megjelent rovatunkban, annak egy adminisztratív hiba az oka. El­nézését kérjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom