Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

6 1986. MÁRCIUS 5., SZERDA ■ Jogi tanácsok AEkohoSisfák kötelező gyógykezelése Fizetési meghagyásos eljárás @ Birtokvé­delem ® Szabadság és a munkaviszony © Mit tehet a feleség alko­holista férjének gyógykezelte­téséért? Új lakásrendelkezések (2.) Tatarozás, bővítés N. F.-né férje nyolcadik éve idült alkoholista. Amikor ittas, feleségét és két kisko­rú gyermekét brutálisan bán­talmazza, a család gyakran menekül előle a szomszédok­hoz. Fizetését rendszeresen el­issza, N. F.-né csak több­műszakos munka vállalásával és a tanács anyagi segítségé­vel tudja a létminimumot nyújtani gyermekeinek. N. F.-nek a munkahelyén is problémái vannak, de mun­káltatója nem akar felmon­dani neki, mert józan álla­potban a gyár legjobb szak­munkásai között tartják szá­mon. N. F. alkoholelvonó kúráról tudni lem akar. Ol­vasónk kérdése, kihez fordul­jon és mit tehet, hogy férje gyógykezeltesse magát. Az alkoholistákat nemcsak saját elhatározásuk alapján lehet gyógykezelni. Lehetőség van 1982 óta az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelé­sére is. A kötelező gyógykezelést olyan személlyel szemben le­het elrendelni, aki magatar­tásával családjának, gyerme­keinek fejlődését, környezeté­nek biztonságát veszélyezteti, munkahelyén a munka me­netét, a fegyelmet súlyosan zavarja és két éven belül már volt elvonón, vagy ön-, ként nem hajlandó a gyógy­kezelésnek alávetni magát. Az intézeti elhelyezést nem­csak az alkoholista családja kezdeményezheti, hanem munkahelye, valamely társa­dalmi szerv vagy az alkoho­lista által veszélyeztetett bár­mely személy is. A kérelemmel először az érintett lakóhelye szerint il­letékes tanács vb egészség- ügyi feladatokat ellátó szak- igazgatási szervéhez kell for­dulni. Itt alaposan kivizsgál­ják az ügyet, szakértői véle­mények, bizonyítékok, tanú- vallomások stb. alapján ala­kítják ki álláspontjukat. Ha úgy ítélik, hogy szükséges a kényszergyógykezelés, akkor erről javaslatot tesznek a te­rületileg illetékes ügyésznek. Az ügyész az intézeti kezelés elrendelésére indítványt nyújt be a helyi bírósághoz. A bí­róság soron kívüli tárgyalá­son határoz a gyógykezelés és annak tartamára járó gyer­mektartásdíj kérdésében. A munkaterápiás intézetben tör­ténő gyógykezelés ideje mi­nimum 1, maximum 2 év. A munkaterápiás intézet­ben a beutaltnak a kezelés mellett kötelezően dolgoznia kell, melyre a munkajogi sza­bályok az irányadóak ugyan­úgy, mint a polgári munka­helyeken. Ha a beutalt maga­tartása indokolja, időként el­távozást kaphat az intézetből. Az intézeti kezelés első évének letelte után, ha a be­utalt magatartása és munkája alapján arra lehet következ­tetni, hogy a gyógyítás ered­ményes volt, az intézet ve­zetője a kezelést felfüggeszt­heti és ideiglenesen elbocsát­hatja a 'Leutaltat. Természe­tesen, ha az elbocsátást kö­vetően újból inni kezd, a ke­zelés folytatódik. Az elbocsá­tott betegeket az egészségügyi szervek továbbra is segítik. Utógondozó hálózat foglalko­zik velük a beilleszkedés ide­je alatt, s gondoskodik mun­káról, esetleges kezelésekről, olyan körülmények megte­remtéséről, hogy a gyógyulás végleges legyen. O P. G. elektromos Uukori- caclarálőját a szomszédja hóna­pokkal ezelőtt kölcsönkérte es többszöri felszólítás ellenére sem hajlandó visszaadni. Olva­sónk kérdése, hová kell for­dulnia, hogy jogos tulajdonát visszakaphassa? Pénz fizetésére (tartozás követelésére) vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés legegyszerűbb módon fizetési meghagyás útján érvényesít­hető. A fizetési meghagyás kibo- esátása iránti kérelmet a he­lyi bíróságon kell szóban vagy az erre rendszeresített nyom­tatványon írásban benyújtani. A nyomtatványon meg kell jelölni az adós nevét, címét, foglalkozását, a követelt tár­gyat vagy összeget. (Előfor­dulhat, hogy mire a jogosult kérelemmel él, addigra a visszakövetelt tárgy már használhatatlanná vált vagy megsemmisült. Ezért ajánla­tos, ha a dolog visszakövete­lése esetén azt az összeget is megjelölik, amit helyette el­fogadnak.) A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá, hogy miből ered a követelés és felsorolni, vagy csatolni kell az ezt igazoló bizonyítékokat is. A beadvá­nyon a követelt összeg 3 szá­zalékának megfelelő összegű illetéket is le kell róni. A bíróság a fizetési meg­hagyás egy példányát meg­küldi a másik félnek azzal, hogy a követelésnek 15 napon belül tegyen eleget. Ezek után a kötelezett magatartásától függ, az eljárás hogyan fo­lyik tovább. Legegyszerűbb eset, ha az adós elismeri tartozását, azt megfizeti, s erről értesíti a bíróságot, ahol a jogosult iga­zolása alapján az eljárást megszüntetik. Ha a kötelezett nem ismeri el a tartozását, a fizetési meghagyás kézhez vé­telétől számított 15 napon be­lül ellentmondást nyújthat be a bírósághoz. Az ellentmon­dás a fizetési meghagyás megtámadása. Ebben elő kell adni a védekezés alapjául szolgáló tényeket, bizonyíté­kokat, s az ezekre vonatkozó okiratokat csatolni kell. Az ellentmondást követően a bí­róság tárgyalást tűz ki, ahová a feleket is megidézi és sze­mélyes meghallgatásuk, vala­mint a bizonyítékok és tanú- vallomások alapján dönt az ügyben. Előfordulhat az is, hogy a kötelezett nem akar fizetni, vagy nemtörődömségből nem válaszol a fizetési meghagyás­ra. Ilyen esetben a 15 nap el­teltével a meghagyást a bíró­ság úgynevezett jogerősítési záradékkal látja el. A fizetési meghagyás ezáltal olyanná válik, mint egy jogerős bírói ítélet, tehát annak alapján már végrehajtás iránt lehet folyamodni. Ebben az esetben a kötelezett, ha rájön, hogy mégis meg kívánja támadni a követelést, azt már csak per­újítás útján teheti. A fizetési meghagyást 1 millió forintig terjedő pénz- követelésre vagy ingó dolog kiadására lehet benyújtani. Az 1 millió forintot megha­ladó összegű követelések már megyei bírósági hatáskörbe tartoznak. A jogszabály köte­lezővé is teszi a meghagyás alkalmazását annyiban, hogy az 5000 forintot meg nem haladó összegű pénzkövetelést kizárólag fizetési meghagyás­sal lehet érvényesíteni. © Birtokháborító-c olvasónk és hova fordulhat jogorvosla­tért? Egy olvasónk ahhoz, hogy az egyébként másfél kilomé­terre levő buszmegállót rö- videbb úton megközelíthesse, már évtizedek óta a termelő- szövetkezet földjén jár ke­resztül. Az átjárásra a szövet­kezettől engedélyt is kapott. A rétet most a tsz haszon- bérletbe adta, s a bérlő az át­járást megtiltotta. Olvasónkat birtokháborí tónak nevezte, s kijelentette,' kerítést építtet, hogy az átjárást megakadá­lyozza. Olvasónk kérdése, igaza van-e a bérlőnek, és hová lehet fordulni segítsé­gért. A szomszédnak semmikép­pen nincs igaza, amikor ön­kényesen megtiltja az átjá­rást. Előzetesen tisztázni kell. hogy a tsz a haszonbérleti szerződés megkötésekor kö­zölte-e, hogy a területen az engedélyével átjárnak. Ha ezt megtette, a haszonbérlőnek tudomásul kell venni (és tűr­ni kell) ezt a kellemetlensé­get. Más a helyzet akkor, ha a szövetkezet is kívánja az átjárás megszüntetését. Ebben az esetben a bíróság mondja majd ki a végső szót. Reméljük, hogy a türelmet­len szomszéd a törvényes megoldások mellett dönt. Ha mégsem, így olvasónkat bir­tokvédelem illeti meg. A birtokvitát' a helyi tanács szakigazgatási szerve 30 na­pon belül bírálja el. Ha a hatóság a birtoksértés tényét megállapítja, három napon belül végrehajtható határoza­tot hoz. A döntés az eredeti állapot helyreállítására szól, vagy a birtoksértőt a birtok­háborító magatartástól eltilt­ja. A határozat ellen állam- igazgatási úton jogorvoslat­nak helye nincs. A határo­zatot sérelmező fél viszont 15 napon belül keresetet nyújthat be a bírósághoz. Az államigazgatási eljárás­nak tehát minden esetben meg kell előznie a bírósági utat. Ez alól a törvény csak két kivételt enged: ha a bir­tokháborítás elkövetésétől számított egy év eltelt, vagy ha a birtokláshoz való jog kérdése is vitás. 0 A vállalat jogszerűen járt el? Olvasónk munkaviszonya tavaly augusztus 15-én fel­mondással szűnt meg. Tíz nap ki nem vett szabadságát az őszi betakarítási munkákra tartogatta. A vállalat — ké­rése ellenére — mégis kifi­zette a szabadságot. Ezt az eljárást sérelmezi, mert új munkahelyén nehézményez- ték, hogy munkába lépését követően, rövid idő múlva fizetés nélküli szabadságot kért. A vállalat jogszerűen járt el. Annak a dolgozónak ugyanis, akinek munkaviszo­nya év közben felmondással megszűnik, a munkáltatónál töltött idővel arányosan jár a szabadság. A munkaviszony megszűnésekor tehát a válla­lat megvizsgálja, hogy az éves szabadságot miképpen használta fel a dolgozó. Ha a munkavállaló többet vett ki, mint amennyi a részidőre indokolt, a vállalat a szabad- ságtúllépést a dolgozó mun­kabéréből levonja. Ha pedig — mint az esetünkben is tör­tént — a dolgozó nem vette igénybe az időarányos sza­badságot, a megmaradó na­pokat pénzben megváltják. Más a helyzet, ha a dolgozó munkaviszonya áthelyezéssel szűnik meg. Ekkor ugyanis a szabadságot a munkavállaló a két munkáltatótól együtte­sen kapja meg. A ki nem adott szabadságot a dolgozó­nak az új munkahelyén kell megkapnia, a többletet pedig be kell számítani az új mun­káltatótól járó szabadságba. ★ Olvasóinknak minden csütörtö­kön 17—19 óra között díjtalan josri tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt. Dr. Sir.ka Imre A közületi szervek gépjár­műveinek használatát a Mi­nisztertanács 4,1986. (II. 21.) számú rendeletében újólag sza­bályozta. A rendelet a négy ízben módosított 59/1932. (XI. 16.) MT sz. rendeletet helyez­te hatályon kívül. A köztisztasággal éd a tele­pülési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről jelent meg az építésügyi és városfejlesztési, valamint az egészségügyi miniszter együt­tes rendelete. Ennek értelmé­ben a köztisztaság megőrzésé­ben mindenki köteles hatha­tósan közreműködni. Az igazságügyi szakértők dí­jazásáról és a kisajátításban közreműködő szakértőkről adott ki rendeletet az igazság­ügyminiszter. Nyári időszámítást vezet be március 30 ‘ól szeptember 23- ig az ipari és a közlekedési miniszter 2/1588. (II 21) IpM— KM sz. együttes rendelete. A vasutas forduló (váltásos ESköföfték a csónakot A visszaeső Üjszászi András 32 éves du- naharaszli alkalmi munkás több alkalommal állt vádlott­ként a bíróság előtt. Egyik este felfigyelt a Kertészeti Egyetem Robur gyártmányú autóbuszára, annak gyújtó­kapcsolóját rövidre zárta, majd elindult a főváros felé. Útközben a gépkocsi megcsú­szott és felborult. A tolvajnak sikerült a járműből kiugrania és a helyszínről elmenekülni. Néhány nap múlva a köz­ség mellékutcájában parkoló Trabant gépkocsit törte fel és a kocsiban talált készpénzt, iratokat, zálogcédulát, vala­mint egy arany nyakláncot magához véve távozott. Pár hét után motorkerékpárt tu­lajdonított el, majd a helybéli MÉH IFA tehergépkocsiját nyitotta fel. Magához vette a jármű forgalmi engedélyét, kiszerelte a rádiót, sőt a ko­csiban talált szerszámkészletet is elvitte. Nemsokára Tak­sonyba rándult ki, ahol barát­jával, a 45 éves Pilmayer Mi­hállyal a révátkelőhelyen egy motorcsónakot találtak, me­lyen átkeltek Taksony-sziget- re. Ott Farkas István nyaraló­jából különböző ingóságokat, dísztárgyakat zsákmányoltak. A Ráckevei Bíróság dr. Nagy Miklósáé büntetőtanácsa a többszörösen visszaeső Ujszá- szi Andrást három és fél évi szabadságvesztésre ítélte, négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta, egyben elrendelte szigorú őrizetét. Társát, Pil­mayer Mihályt 14 havi bör­tönbüntetésre ítélte a bíróság. Asztalos Imre £öI3ek a táviratok A történet 1983-ban kezdő­dött, amikor az érdemes fér­fiú elhíresztelte, hogy régi is­merőse révén lehetősége van a Világifjúsági Szövetségnél (maradék kontingensből) rö­vid várakozás után önköltségi áron új Lada személygépko­csit, illetve lakókocsit szerez­ni. Mindössze 30 ezer, illetve 10 ezer forint előleget kellett adni, amit Klimász István to­vábbított állítólagos ismerősé­nek, akit Kovácsné Éva né­ven emlegetett. És jöttek a megrendelők egymás után, akik néhány hónap alatt több mint egymillió forint előleget adtak (a mohóbbak egyszerre több gépkocsit akartak vásá­rolni) a közvetítőnek. Ám az állítólagos Kovácsné nem intézkedett, csak mindig újabb táviratok jöttek tőle, melyek szerint most éppen beosztású), v:,l nint az uta­zószolgálatot ellátó dolgozókat a havi kötelező munkaidőn felül teljesített túlórákra ha­vi 20 túlóráig 25 százalékos, havi 20 túlórán felül — a to­vábbi összes túlórára — 50 százalékos túlórapótlék illeti meg. A közlekedési miniszter rendelete 1936. február 21-én lép hatályba. Az állategészségügyről szóló 6/1981. (IV. 12.) MÉM számú rendeletet módosították. Vál­tozás többek között hogy a jövőben a kistermelők álla­taik orvosi ellátása céljából csak a magánsvakorlatra jo­gosult (területileg illetékes) ál­latorvost vehetik igénybe. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nökének rendelkezése szerint Az emberi környezetért kitün­tető jelvényt elnyerők t 5000 forint pénzjutalom illeti meg. Az idézett jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 4. számában jelentek meg. Az Országos Takarékpénztár tájékoztatója szerint erről a témáról a következőket tud­tuk meg. KöBcsösifeEtételek Kölcsön kapható: lakóházak, lakások felújítására (tatarozá­sára), a lakások műszaki meg­osztására, kisebb lakások ösz- szevonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására, lakások bővítésére (toldaléképítésre), lakások korszerűsítésére s köz­művesítésére, az energiahor­dozókkal kapcsolatos gazdál­kodás keretében meghatáro­zott fűtési módokra történő átállásra. Magántulajdonú lakások, la­kóépületek utólagos hőszige­telésére; olyan lakóépületek közös tulajdonban álló épület­részeinek, valamint a lakások­nak a teljes felújítására, ame­lyeket az állami tulajdonú házingatlanok elidegenítésé­nek szabályozásáról szóló ren­delet alapján vásároltak meg, és az elidegenítés időpontjá­ban az épület utolsó teljes felújításának befejezésétől már több mint tizenöt év telt el. Élik kaphatnak? Kik azok, akik kaphatnak kölcsönt az előbbiekben felso­rolt munkákra? A lakások tulajdonosai, bérlői, lakás- fenntartó szövetkezetek. A rendelkezésre álló saját anya­gi eszközök ? kiegészítésére kedvezményes kamatozású ál­lami kölcsön, munkáltatói köl­csön, helyi tanácsi támogatás vehető igénybe. leltároznak vagy _ szállítási gondok vannak. Ügy látszik ez, valamint a kézírással meg­szerkesztett elismervény ele­gendő is volt egy ideig a bi­zalomhoz. De eltelt, közben másfél év, és a megrendelők egyre hevesebben követelték a pénzüket. ik EíöEgy megígérte Mit tehetett hát Klimász István a kedélyek megnyugta­tására? Találkozót szervezett egy presszóban, ahol az érde­kelteknek bemutatott egy öt­ven év körüli elegáns hölgyet, az állítólagos Kovácsnét. Az aisszony újabb időpontot ígért és egyben azt is közölte, hogy ha netán valaki kételkedne benne, annak visszaadják a pénzét. Mindenki megnyugo­dott és beleegyezett az újabb haladékba. Azután megint tá­viratok jötték-mentek, de egyébként semmi nem válto­zott. Múlt év szeptemberében még mindig ott tartottak, hogy egyetlen érdekelt sem kapta meg a kocsit. Ekkor Klimász István újabb meg­rendelők pénzével próbálta kielégíteni a régieket, ahogy mondani szokás, lyukat lyuk­kal foltozott. A kedvezményes kölcsönök felső határai a következők: Lakások bővítésére (toldalék­építésre) nyújtható kedvezmé­nyes kamatozású kölcsön fel­ső határa százötvenezer fo­rint. A lakóházak (lakások) felújítására (tatarozására), a lakások műszaki megosztásá­ra, kisebb lakások összevoná­sára, nem lakás célját szol­gáló helyiségek lakássá tör­ténő átalakítására, lakások korszerűsítésére és közművesí­tésére, meglevő lakások utóla­gos hőszigetelésére, valamint az energiahordozókkal való gazdálkodás keretében megha­tározott fűtési módokra való átállásra nyújtható kölcsönök felső határa százezer forint. KiÉiön'kiilön is Az olyan állami tulajdon­ban volt lakóépület esetében, amelynek értékesítésekor az épület teljes felújításától már több mint 15 év telt el, az újabb felújításhoz nyújtható kölcsön felső határa százöt­venezer forint. Ha az utóla­gos hőszigetelést vagy a fűtés átállítását egyéb építési mun­kákkal (felújítás, korszerűsí­tés) együtt végzik el, a hitel felső határa százötvenezer forint. Az előbb említett lakásszö­vetkezetek és társasházak ese­tében a közös tulajdonban álló épületrészek munkálatai­ra külön-külön lehet kölcsönt igénybe venni. Az állami kölcsön kiegészí­tésére bankkölcsönt is fel le­het venni. A törlesztés ideje legfeljebb 10 év. Dr. Kertész Éva A trükk csak annyit válto­zott, hogy az állítólagos Ko­vácsné most már a Belügymi­nisztériumban dolgozott, és az előleg összege ötvenezer fo­rintra emelkedett. FeSieEenteífe snitusgáí Az adósok új csapatánál is megingott azonban Klimász István hitele, és idén január­ban ultimátumszerűén közöl­ték vele, hogy amennyiben ja­nuár 14-én 11 óráig nem fizeti vissza az előlegeket, feljelen­tést tesznek ellene a rendőr­ségen. A hiszékeny emberek azon­ban hiába várták adósukat a megbeszélt helyen, az adott időpontban. Klimász István ekkor már látta, hogy nincs más lehetősége, és feljelentet­te magát csalás elkövetése miatt a rendőrségen. Ekkor bevallotta azt is. hogy az állí­tólagos Kovácsné nem létezik és alaptalan mese volt az, hogy kapcsolatai révén gépko­csit tud szerezni. Semmiféle kapcsolatai nincsenek, az egé­szet csak azért találta ki, mert pénzhez akart jutni. A továb­biakban arra is fény derült, hogy a felesége, aki az elis- mervényeket is aláírta, szin­tén benne van a csalásban. A vizsgálat eddigi adatai szerint összesen 43 embert csaptak be ily módon, és csa­lással jutottak 1 millió 310 ezer forint jogtalan haszon­hoz. Az ügyben a vizsgálat még folyik. Gál Judit fekete sarok Bites vezetésért... A közelmúltban a következők logositiányát vonták be ittas vezetés miatt. Kókai Sándor hegesztő, Vecsés, Táncsics M. u. 52., 6 év; Burján László gépkocsivezető, Monor, Rákóczi u. 6., 1 év 3 hó; Laczkó Nándor műhelyvezető. Gvömrő, Annahegyi 1. 9., 4 év; Tóth József.anyagbeszerző. Üllő, Berkes köz 22., 2 év; Losonczi János műszerész, Vecsés, 1 év 6 hó; Farkas Sándor géplakatos, Maglód, Táhory u. 2—4., 2 óv; Jena Ignác gépla­katos, Gyömrő, Bimbó u. 40., 1 év 6 hó; Szikszai Bertalan műszaki vezető, Gyömrő, Állomás u. 72/n.. 1 év; Gáspár La­jos rakodó, Üllő, Berkes u. 4., 1 év 6 hó. Dúcba,j János nyug­díjas, Pilis, Ország u. 1 , 1 év 4 hó: Simo István segédmunkás, Pilis, Homoki u. 3., 1 év 7 hó; Föídvárszky István szerszám- készítő, Pilis, Temető u. 1., I év 5 hó; Csontos Ferenc bolt­vezető, Pilis, Lehel u. 43., 1 év 4 hó. mmmllzz nap renpeletei wmm kyukaf lyukkal foltozott Hamis mese a gépkocsikról Roppant egyszerű trükkel csapta be az embereket Klimász (stván nyugdíjas asztalos, akinek ügyében a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság folytat vizsgálatot. A gyanúsított, aki egyébként a lapunk január 30-i számában megjelent közle­ménnyel ellentétben nincs letartóztatva, saját magát jelentette iel csaias elkövetése miatt. Nézzük ezek után az eseményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom