Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
1986. MÁRCIUS 8.. SZOMBAT Gyengédek, ámde nem gyengék Az ünnepség résztvevői. (Barcsa Zsolt felvételei) A vendégek sorai között (balról jobbra): Plutzer Miklós, dr. Balogh Pál, Rabóczi László és Balogh László (Folytatás az 1- oldalról.) IT*'* társaink és harcostársaink iránti szeretet, figyelmesség, a tisztelet és megbecsülés jele — mondotta bevezetőül dr. Balogh Pál, majd így folytatta: — A nemzetközi nőnap minden esztendőben más, a változó világgal együtt változik a nők helyzete is. Ma mások a feladatok, mint 76 évvel ezelőtt, amikor1 Clara Zetkin indítványozta a koppenhágai nőkongresszuson, hogy március 8-át nyilvánítsák a női jogok harci -napjává. Más volt a feladat 10 évvél ezelőtt is — állapította meg röviden a szónok, áttekintve a női egyenjogúság történelmi változásait, amelyben 1945 szintén sorsfordítónak bizonyult. Ezt tanúsítják többek közt azok a tények is, hogy ma a keresőképesek 80 százaléka munkavállaló s a diplomások 40 százaléka nő. A megyei pártbizottság titkára szólt azokról az intézkedésekről is, melyek az MSZMP KB 1970, évi nőpolitikái határozata óta születtek azokért, akik az otthon melegét vigyázzák, szebbé, 1 jobbá teszik körülöttünk a világot. Méltatta fáradozásaikat, munkájukat. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években az életszínvonal megtartása a családokat fokozott erőfeszítésekre kényszerítette, ebben különösen sok teher , jut most az asszonyokra. A párt XIII. kongresszusa a nőpolitikád határozatok sorából kiemeli az anyaságot, a gyermekneveléssel járó tennivalókat. Az államigazgatásban dolgozók feladatainak jelentőségét méltatva dr. Balogh Pál utalt arra, hogy tőlük szilárd erkölcsi tartást, szakszerű, fegyelmezett munkát, kezdeményezőkészséget és aktív köz- életiséget vár a társadalom. Pest megye 131 tanácsi szervénél a dolgozók 75 százaléka, a tanácselnökök több mint negyede, a vb-titkárok fele, az osztályvezetők és helyetteseik egyharmada nő. Az emberekkel, mindennapos ügyeik intézésével kapcsolatban jól érvényesülnek a rájuk jellemző erények. Mint például a türelem, a megértés, az együttérzés, a gyengédség. — Mindennap egy szál virág többet jelent, mint egy csokor egy-egy alkalomra — mondta befejezésül az ünnepség szónoka. Ezután szépen csengő gyermekhangok énekelték: Jázminvirág, rózsaszál, velünk jött mind, hogy köszöntsön. Tavaszköszöntő dalukról mindig a szebbik nem jut az eszünkbe. A bensőséges hangulatú délután kedves befejező mozzanata volt, amikor a résztvevők között egy-egy szál világot osztottak ki az. ünnepség rendezői. Pest megyei kitüntetettek A Parlamentben megrendezett kitüntetési ünnepségen a Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át Kiss Tibor- né, a vecsési Ruházati Szövetkezet elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Maczkóné Povázsony Erzsébet, a Telefongyár nagyká- tai gyáregységének csoportvezetője, Vincze Károlyné, a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat szolnoki állomásának gazdasági vezetője, Zsuffa Mátyás, a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységének vezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Bacsányi Imré- né, a gödöllői Lendület Cipőkészítő Szövetkezet szakmunkása, Borhi Károlyné, a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat Országgyűlési bizottság tárgyalta Egészségügyi integráció A gyógyító-megelőző egészségügyi intézmények integrációjának tapasztalatairól, s ezzel összefüggésben a lakosság egészségügyi ellátásának alakulásáról tárgyaltak pénteken az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülésén a Parlamentben. A témával a közelmúltban a népi ellenőrzés is foglalkozott, így az előre megküldött írásos jelentéshez kapcsolódóan szóbeli kiegészítő tájékoztatást adott Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese és a vizsgálatvezető Kaposvári Júlia, valamint az Egészségügyi Minisztérium képviseletében az illetékes miniszterhelyettes, Horváth Ottó. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az egészségügyi intézmények integrációja bevált, nélküle kevesebb ! eredményt érhetett volna el az egészségügyi ellátás. Ezt a megállapítást a képviselők kiegészítették annak az igénynek a többoldalú kifejtésével, hogy az egészségügy ellátóképességének növelése érdekében a rendelkezésre álló szakmai kapacitásokat, és eszközöket a lakosság megbetegedési és demográfiai helyzetével arányosabban kell elosztani, Mindenekelőtt a tartós egészségkárosodásra és a halálozásra döntő hatású betegségeket. a születésszám változásait, valamint az időskorúak számának és ellátási igényének tartós növekedését kell figyelembe venni. A felszólalók sorában Juhár János (Pest m. 24. vk.) sürgette a körzeti orvosok működési szabályzatának már jó ideje megígért közreadását, Bekapcsolódott a bizottsági vitába Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár és Horváth Éva, Békés megye főorvosa is. belső ellenőre és Novotni La- josné, a Vác és Vidéke Áfész előadója. K. T. I. Emlékezés Papp Lajosra Koszorúzás Papp Lajos . kőfaragó munkás. a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 80. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken Budapesten, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Úszta Gyula és Suhajda József, a KEB tagjai helyezték el a kegyelet virágait Papp Lajos urnájára. Az urnát megkoszorúzták a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Építő-, Fa- és Építőaanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete képviselői, valamint Papp Lajos családtagjai. A megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Csendes Bélát, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét — érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatására tekintettel — e tisztsége alól felmentette, s egyidejűleg dr. Szerdahelyi Pétert az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé kinevezte. A gyártmányfejlesztés Lehetséges út A szerszámgépeket, energetikai és vegyipari berendezéseket gyártó vállalatok vezetői a VII. ötéves tervidőszak és az idei esztendő feladatairól tanácskoztak pénteken az Ipari Minisztériumban. Sós Gyula ipari miniszterhelyettes elmondta: a következő években az ágazathoz tartozó vállalatok termelésének fejlődése az ipari átlagnál mérsékeltebb ütemű lesz. A fejlesztésekre fordítható beruházási, keretek is alacsonyabbak, mint a többi iparágban, így mindenekelőtt a gyártmányfejlesztésre kell összpontosítaniuk a vállalatoknak. A piaci kilátások szerint a VII. ötéves tervidőszakban nehéz feladat lesz az export növelése. A HÉT HÍRE f. MUNKÄ 10 A«, Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint mezőgazdasági bizottsága az élelmiszerexport piaci problémait tekintette át. © Miskolc volt a helyszíne a magyar nyelv hete országos megnyitójának. ® A Hazafias Népfront Országos Tanácsa településpolitikai bizottsága a terület- és településfejlesztési koncepciók tapasztalatait összegezte, A hét híre az is, hogy kihirdették a társadálmimunka-verseny eredményeit. a társadalmimunka-verseny Lapunk csütörtöki számában volt olvasható az az ösz- szegezés, melyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyetértésben és egyeztetve a verseny többi meghirdetőjével — tett meg, amikor értékelte a településfejlesztést segítő társadalmimunka-verseny 1985. évi szakaszának eredményeit. A már gazdag hagyományú mozgalom tavaly több mint 1.2 milliárd forinttal toldotta meg a hivatalos pénzforrásokat, ami egy lakosra vetítve 1236 forint. Húzzuk ki magunkat, a büszkeségtől dagadhat a keblünk... csakhogy az átlag mögött, mint mindig, mindenben, most is rendkívül nagy eltérések lelhetők meg! A t. munka — ahogyan azt idő- és helytakarékos tisztviselők, gépírók rövidítik — kifejezője annak, egy-egy település lakossága milyen mértékben, értékben fáradozott — volt hajlandó tenni — kötelezettségein túl a közös gyarapodása javára. A t. munka azonban egyben annak is kifejezője, akinek dolga, azok miként kérték, szervezték, hasznosították az önzetlen segítőkészségben rejlő erőket! Ott, ahol szerények az eredmények, gyakran hallani a bizonykodást, nehezen mozdul a lakosság, mert... s ezernyi az indok. A valóság azonban sokszorosan rácáfolt ezekre a magyarázkodásokra, tanúsítva, ahol jó célokat választanak — mert a lakossággal együtt keresik meg azokat —, ahöl nem sajnálják az időt, az energiát a célok megértetésétől, ahol tudják, a • legegyszerűbb társadalmi munka is szervezést, irányítást követel, ott az eredmények önmagukért beszélnek, nem kell szót vesztegetni arra, mi miért igen és miért Visszaélések is súlyosbították A rókát küldték őrzőnek A közhangulatot annyira felkavarták az elmúlt hónapokban a tüzelőellátás zavarai, hogy a területi népi ellenőrzési bizottságok — a helyi tanácsok szakigazgatási szerveivel, a rendőrséggel, a társadalmi ellenőrökkel — szinte mindenütt figyelemmel kísérték a „széncsata*’ alakulását, miként azt keserű iróniával nevezték. A gondok enyhítésére tett próbálkozások gyakran azzal ellentétes hatást váltottak ki, mint amit reméltek tőlük. A telepvezetők vagy utasításra, vagy saját elhatározásukból öt és huszonöt mázsa között maximálták az egy vevőnek kiadott mennyiséget. Akik viszont a vagonból vették meg, sokkal többet is kaptak, mígnem a felzúdulás elérte a vagonokból való értékesítés beszüntetését. Elporladt a rossz A tüzelőhiányt hangulati elemek és visszaélések is súlyosbították. Mivel minden közéleti fórumon beszéltek a rossz tüzelőellátásról, felerősödött a hiánypszichózis. Hírek terjedtek el a tüzelő árának emeléséről. így aztán az is csatasorba állt tüzelőért, akinek akkor nem is lett volna arra szüksége. Színre léptek a magánfuvarosok is: például Gödöllőn nagy mennyiségben felvásárolták, majd jóval drágábban eladták a szenet. A Tüzép-telepek tavaly több szenet árusítottak, mint a korábbi években. Dunakeszin például ötven. Foton hetvenkilenc százalékkal adtak el több tüzelőt, az abonyi telepről szénből 961, brikettből 1305 tonnával vittek többet a vevők, mint egy évvel korábban. Fokozta a hiányérzetet az is. hogy a hazai szenek minősége romlott, por- és kőtartalmuk nagyobb volt a megengedettnél. így ugyanis a vevők a jobb minőségű szenet — például az NDK-ból importált brikettet — keresték, hiába. Törteién és Farmoson eladhatatlan készletek halmozódtak fel a gyenge minőségű szénből, miközben a hiány változatlan maradt. Eladták útközben Gyakran éltek az áru kapcsolás eszközével: a jó minőségű szenet csak az kaphatta meg, aki rosszat is vásárolt, vagy kötelezte magát, hogy vásárolni fog, ha megérkezik a szállítmány. Megint máshol ha nem volt a telepen úgynevezett keverőszén, amelynek megvételére a brikettkiadással kényszeríthették volna a vevőket, felfüggesztették a brikett árusítását is, várva a kevésbé kapós szén beszállítására. Az előjegyzés bevezetése sem jelentett igazi megoldást. A kiadott sorszámokról nem vezettek nyilvántartást, vagy ha igen. a nyilvántartó füzetek lapjai nem voltak sorszámozottak. hitelesítettek. Előfordult. hogy fuvarosokra bízták: szállítsák ki a sorra kerülőkhöz a tüzelőt. (Rókát küldtek őrzőnek a tyúkólba.) A fuvaros útközben eladta a tüzelőt másoknak, mondván, a címzettek nem voltak otthon. Ahol a nyári előrendeléseket teljesítették először, s csak aztán vették sorra az előjegy- zéseseket, ott ez utóbbiak kiáltottak igazságtalanságot; ahol az előrendelést hatálytalanították, és csak az előjegyzésben szereplőket szolgálták ki. ott azok érezték becsapottnak magukat, akik már a kánikulában gondoltak a tüzelőre. Tanulságos tél Üde színfoltot jelentettek az elmúlt hónapokban az olyan községek, mint Nyársapát és Kocsér. ahol mennyiségi korlátozás nélkül lehetett tüzelőt kapni. Az egyáltalán nem lélekvi- dámító tapasztalatok azt mutatják, hogy a mennyiségi korlátozás is, az előjegyzés általánossá tétele is indokolt volt. hiszen a ténvleees szükségleteket felülmúló kereslet olyan feszültségeket idézett elő, amelyeknek a levezetéséhez ezek az intézkedések hozzájárulhattak. Csakhogy az ilyen szükségintézkedések akkor érdemlik ki a túlnyomó többség támogatását, ha érvényre juttatásuk következetesen, kivételezésektől és visszaélésektől mentesen, társadalmilag köny- nyen ellenőrizhetően történik Ebből a rossz emlékű fűtési szezonból az lehetne az egyetlen haszon, ha tanulságait az arra illetékesek nem engednék feledésbe merülni. Cseri Sándor nem. A t. munka ugyanis Tisztelt Munka! Nem lehet más, csakis tisztelt, így, nagybetűs kezdettel, már-már megszemélyesítve szólva róla, hiszen nem kötelességből, nem a kenyér előteremtése érdekében fejtették ki azok, akik jöttek tenni, cselekedni, egy köszönömöt kapva érte. Léteznek objektív okok, adottságok, amik különbségeket hoznak létre település és település lehetőségeiben és teljesítményeiben, ám nem szabad annyira naivnak lennünk, hogy azt higgyük, csakis ezzel magyarázható az a több mint tízszeres eltérés, mely az egy lakosra jutó tár- sadalmimunka-érték alapján mondható ki a városok rangsorának szélső pontjai között. A rangsor: Százhalombatta, Gödöllő, Szentendre, Érd, Nagykőrös, Cegléd, Dunakeszi, Vác, Budaörs, Sziget- szentmiklós. Hihetnénk, csakis a városokra jellemző ez a nagy távolság a teljesítményekben. Nem így van! A körzetek esetében az egy lakosra vetített értéke a társadalmi munkának több mint hússzorosa az élen állónál, mint az utolsónál. A sorrend: gödöllői, érdi, dabasi, nagy- kátai, váci, dunakeszi, budaörsi, ceglédi, monori, ráckevei, nagykőrösi, szentendrei, szigetszentmiklósi körzet. S elismerve — de bele nem törődve! — a városok sajátos gondjait a társadalmi munka szervezésében, távolról sem tartjuk természetesnek, hogy a nagyközségek, valamint a községek kategóriájában az első három-három helyezettnél az egy lakosra elosztott társadalmimunka-érték 4975 és 6392 forint között váltakozik, a városoknál viszont a kategória tryőztes Százhalombattáé 2786 forint... Kérdések serege köríti a t. munka napi valóságát tehát, s ünneprontás lenne erről, a Tisztelt Munkáról így, némi kétkedéssel fűszerezetten szólni? Aligha. Éppen az igyekvők, a mindig szorgosak megbecsülése,, ha tudjuk, nem mindenütt értik, gyakorolják a kellő tiszteletet, holott másként, mint ezen a módon, nem lehet közelíteni a társadalmi munkához. Sok teher van az emberek, a családok, a munkahelyi közösségek vállán, s lám. mégis rengeteg személy, kollektíva mond igent a hívó szóra, épít utat, járdát, óvodát, iskolát, strandot, ezernyi mást. A megyében fél évtized alatt, a hatodik ötéves terv időszakában, 1981 és 1985 között összesen 4,9 milliárd forintot tett ki a t. munka értéke. Kell-e ennél nyomosabb érv amellett, hogy a Tisztelt Munkának kijár a tisztelet?! Mészáros Ottó Betonelemek Három műszakban A Beton- és Vasbetonipari Művek telepein az év első munkanapjától kezdve három műszakban gyártják a lakosság építkezéseihez szükséges betontermékeket, hogy már a tavaszi idénykezdetre gazdag kínálattal álljanak az építők rendelkezésére. A legjobban keresett E jelű betongerendából — amely az előző években még hiánycikk volt — bőségesen fedezik a keresletet. Lényegesen visszaszorították a lágyvasas betéttel gyártott nehézgerenda termelését, és inkább a könnyebb, korszerűbb termékekből készítettek többet, így a francia lieene alapján meghonosít üt úgynevezett előfeszített föd óm gerendákból 350 ezer méternyit készítenek az idén.
