Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-07 / 56. szám

'V BEFEJEZŐDÖTT AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSA PEST MEGYEI VilAG PBOLETAIUAI, EGYESÜLJETEK! Ára: !,S(I íoriní 19S6. MÁRCIUS 7., PÉNTEK XXX. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM liJ STÍLUS, gyors ütem K ilenc napon át tanácskozott ötezer küldött az SZKP 18 millió párttagjának képviseletében a moszkvai kongresszusi palota üléstermében. A XXVII. kong­resszus munkáját nemcsak a 113 országból érkezett 152 külföldi delegáció tagjai kísérték nyomon rendkívüli figyelemmel a helyszínen, hanem hála a XX. század tömegkommunikációs vívmányainak, a csaknem 280 milliós szovjet nép éppúgy szem- és fültanúja lehetett e világtörténelmi jelentőségű eseménynek^ mint azok az ■ emberek, akik a föld legkülönbözőbb részéin, hosz- szabb-rövidebb formában nap nap után tájékozódhat­tak az ülésteremben történtekről. » Általános volt az a vélemény világszerte, hogy nem amolyan „rutinkongresszusról”, vagy olyan tanácsko­zásról van ezúttal szó, amelyet a történelem majdan mint csupán egyiket tart majd számon a szovjet kom­munisták legmagasabb pártfórumai közül. A fejlődés meggyorsításának határozott szándékát, új gondolkodás­módot, munkastílust, dinamizmust tükröző, merész, de mégis reális célokat megfogalmazó, kritikus-önkritikus, egészséges elégedetlenséget ébresztő, messzire előrete­kintő tanácskozásnak jellemezték úgyszólván az egész világsajtóban. Mind Mihail Gorbacsov főtitkár beszámolója, mind a .felszólalások és a határozatok nagy teret szenteltek az elmúlt esztendők realitásokon alapuló mély elemzésé­nek. Szükséges és elengedhetetlen volt, hogy nyíltan, őszintén beszéljenek az elkövetett hibákról is, amikor számba veszik a fejlődés eredményeit. Éppen a meghir­detett nagyszerű távlati célok, a jövő terveinek valóra váltása végett le kell számolni azzal, hogy féligazságo­kat mondjanak ki, s ne vonják következetesen felelős­ségre azokat, akik nem hajtják végre a határozatokat, bürokratikusán cselekednek, akadályozzák azt, hogy a tömegek aktívan és tudatosan részt vegyenek a gazda­sági és társadalmi fejlődés meggyorsításában. Hiszen a tervek lenyűgözőek. Arról van ugyanis szó, hogy nem egyes ágazatokat, hanem a népgazdaság egészét állít­sák át az intenzifikálás vágányaira. Mit jelent ez a gyakorlat nyelvére lefordítva? Azt, hogy az ezredfordulóig megkétszereződjék a Szovjet­unió nemzeti jövedelme csakúgy, mint ipari termelése, és a munka termelékenysége 2,3—2,5-szeresére növeked­jen. Az elkövetkező 15 év alatt olyan gazdasági poten­ciál létrehozását tűzték ki célul, amely nagyjából meg­egyezik a szovjet hatalom évei alatt a mai napig fel­halmozott potenciállal! Akik beható módon figyelemmel kísérték a kongresz- szus munkáját, nem is kételkednek e grandiózus elő­irányzatok teljesítésének realitásában. Hiszen a kong­resszus flem elindítója, hanem voltaképpen tükrözője volt annak az egészséges változási folyamatnak, amely a tavaly áprilisi központi bizottsági ülés óta a szovjet élet szinte minden területén viharos gyorsasággal meg­kezdődött. A kongresszust előkészítő tanácskozásokon az alapszervezetektől a köztársasági pártértekezletekig mindenütt tapasztalható volt a fejlődés meggyorsításá­ra irányuló törekvés, a kritikus-önkritikus hangnem és az újfajta dinamizmus. A kongresszusi dokumentumok, a politikai és gazdasági határozat, az új szövegezésű pártprogram és a módosított szervezeti szabályzat mind- mind szilárd bázist jelentenek most a cselekvéshez. A XXVII. kongresszus a realitások talaján vetett szá­mot azzal is, hogy ezt a grandiózus programot milyen külső körülmények között kell végrehajtani. Átfogóan elemezték a világimperializmus mai szerkezetét, törek­véseit, kalandorakcióinak veszélyeit, ezek korlátáit, de részletesen szó esett arról a világméretű küzdelemről is, amelyet a szocializmus erői a világ békéjéért foly­tatnak. „A szovjet politika legfőbb célja — mondotta Mihail Gorbacsov kongresszusi záróbeszédében —. min­den nép számára biztonságos és igazságos világ megte­remtése.” A biztonság — hangoztatta a főtitkár — poli­tikai feladat, s nem fegyveres tömbökre, fegyverkezés­re, haditechnikai eszközökre kellene épülnie, hanem politikai eszközökkel kellene szilárddá tenni. Ezért tö­rekszik a Szovjetunió arra, hogy megegyezést érjen el a radikális leszerelési intézkedésekben, s ezért terjesz­tette elő átfogó háromszakaszos programját, amely­nek megvalósítása nyomán az ezredfordulóig atomfegy­vermentessé lehetne tenni földünket. Mint a kongresszuson is megfogalmazódott: első lé­pésként azokat az intézkedéseket lehetne kiválasztani, amelyek a legcsekélyebb nehézségek árán valósulnak meg. Ezek: a nukleáris kísérletek megszüntetése és az úgynevezett „eurorakéták” leszerelése. Szovjet részről -— mint a kongresszuson rámutattak — nagy horderejű javaslatokat tettek a kompromisszum irányában. Most Washingtonnak kell lépnie. magyar nép rendkívüli, helyeslő figyelemmel ki­ll sér.tp a XXVII. kongresszus tanácskozásait. Mint I» Kádár János a moszkvai Ordzsonikidze Szerszám- gépgyárban mondotta: teljes sikert kívánunk a kongresz- szusi határozatok végrehajtásáhóz, hiszen ez nekünk, magyaroknak is érdekünk. S velünk együtt természe­tesen mindenkinek, akinek szívügye a szocializmus to­vábbi tökéletesedése, erősödése* és a béke megszilár­dulása. Ez egy és elválaszthatatlan némes ügy. Árkus István V ___________________________ Cs ütörtökön délben Moszkvában befejezte munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXVII. kongresszusa. Helyi idő szerint 12 órakor kezdődött meg a szovjet kommu­nisták kilencnapos tanácskozásának záróülé­se, amelynek kezdetén Mihail Gorbacsov kö­szöntötte a küldötteket. Bejelentette, hogy megtartotta első ülését az SZKP újonnan megválasztott központi bizottsága és köz­ponti revíziós bizottsága, s megválasztották a párt központi testületéit és vezető tisztség­viselőit. A választások eredményeinek ismertetése után Mihail Gorbacsov megköszönte azokat az üdvözlő leveleket, sikeres munkát kívánó táviratokat, amelyek az ország különböző ré­szeiből dolgozó kollektíváktól és a szovjet emberektől érkeztek a kongresszushoz. Kö­szönetét mondott a külföldről kapott, jókí­vánságokat tolmácsoló táviratokért is. Az SZKP KB főtitkára bejelentette, hogy csütörtökön délelőtt érkezett Franciaország­ból Moszkvába az a virágküldemény, ame­lyet az FKP küldött az SZKP kongresszu­sának. A küldöttek nagy tapsa közepette kö­zölte, hogy a kongresszus elnöksége úgy döntött:. a virágokat a közelgő nemzetközi nőnap alkalmából a kongresszus nőküldöttjei kapják. Ezt követően Mihail Gorbacsov a kong­resszusi palota szónoki emelvényére lépett, hogy elmondja kongresszusi zárszavát. Az SZKP XXVII. kongresszusa Mihail Gorbacsov zárszavának elhangzása után az Intcrnacionálcval ért véget. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága csütörtöki ülésén Mihail Gorbacsovct válasz­totta az SZKP KB főtitká­rává. A központi bizottság el­ső ülésén megválasztották az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjait és pót­tagjait is. A PB tagjai a követke­zők: Mihail Gorbacsov, Gejdar Aiijev, Viktor Cseb- rikov, Andrej Gromiko, Gyinmuhamed Kunajev, Jegor Ligacsov, Nyikolaj Rizskov, Eduard Sevard- nadze, Vlagyimir Scserbic- kij, Mihail Szolomencev, Vitalij Vorotnyikov és Lev Zajkov. A póttagok a követke­zők: Pjotr Gyemicsev, Vla­gyimir Dolgih, Borisz Jel­cin, Jurij Szolovjev, Nyi­kolaj Szljunykov, Szergej Szokotov és Nyikolaj Tali- zin. A központi bizottság titkársága a következőkből áll: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, A!ek- szandra Birjukova, Anato- lij Dobrinyin, Vlagyimir Dolgih, Alckszandr Jakov­lev, Jegor Ligacsov, Va- gyim Medvegyev, Viktor Nyikonov, Georgij Razu- movszkij, Lev Zajkov és Mihail Zimjanyin. Mihail Szoloinenccvet vá­lasztották a központi bi­zottság mellett működő el­lenőrző bizottság elnökévé, Ivan Kapitonovot a köz­ponti revíziós bizottság el­nökévé. A párt vezető tes­tületéi új tagjainak életraj­zát a 2. oldalon ismertetjük. ★ Csütörtökön Moszkvában ülést tartott az SZKP köz­ponti revíziós bizottsága. A bizottság Ivan Kapito­novot választotta elnökévé. Megválasztotta az SZKP központi revíziós bizott­ságának irodáját, a követ­kező összetételben: Ivan Kapitonov elnök, A. A. Nyi- zovceva elnökhelyettes, V. F. Konnov, P. P. Laptyev, M. I. Halgyejev, az iroda tagjai. A kongresszus utáni idősza­kot az SZKP szervezettebben, ösiszeforrottabban és harco­sabban, hosszú távra átgondolt politikával kezdi meg. A párt teljes elszántsággal kész arra, hogy céltudatosan cselekedjék, lássa az előtte álló feladatokat teljes összetettségükben, hatal­mas - méretükben és újszerű­ségükben, ne hátráljon meg a nehézségek és az akadályok elöl A kongresszus újólag, meg­győzően bizonyította, hogy a szocializmus és a béke, a bé­ke és az alkotás elválasztha­tatlan egymástól — folytatta Gorbacsov. — A szocializmus nem teljesítené történelmi kül­detését, ha nem állna annak A kongresszus részvevői az Internacionálét éneklik Az SZKP XXVII. kongresz- szusa a pártős elvhűség és egység, az igényesség és a bol­sevista igazság szellemében végezte munkáját, nyíltan föl­tárta a hiányosságokat és a mulasztásokat, mélyrehatóan elemezte társadalmunk fejlő­désének külső körülményeit és belső feltételeit — jelentette ki csütörtökön Mihail Gorbacsov, az SZKP KB újjáválasztott fő­titkára a XXVII. kongresszus záróülésén. Lenini módon • dolgoztunk kongresszusunkon, és így fo­gunk cselekedni a jövőben is — hangsúlyozta. — A kong­resszus választ adott azokra az alapvető kérdésekre, ame­lyeket az élet állított a párt, a társadalom elé. Minden egyes kommunistát, minden egyes szovjet embert felfegy­verezte annak képességével, hogy világosan lássa az elkö­vetkező feladatokat. A kong­resszus bebizonyította, hogy milyen helyesen cselekedtünk, amikor az áprilisi KB-ülésen meghirdettük a társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyor­sításának koncepcióját. borús előkészületek, a gyűlö­let és erőszak hirdetői elleni küzdelmet úgy tekintjük, mint a nemzetközi kapcsolatok de­mokratizálásának, a világpoli­tikai légkör valódi megjavítá­sának szerves részét. A nukleáris veszély egy szempontból egyenlővé tette az államokat: egy nagy hábo­rúban senkinek sem adatik meg, hogy kívülről szemlélje a történéseket, s hasznot húz­zunk más bajából. Az egyen­lő biztonság korunk paran­csoló követelménye. Biztosítása pedig egyre inkább politikai feladattá válik, olyan feladat­tá, amelyet csak politikai eszközökkel lehet megoldani. Itt az ideje, hogy az államok •közötti kapcsolatokat a fegy­vereknél szilárdabb alapokra helyezzük. Alternatfvát ebben nem látunk s nem is kere­sünk. A Szovjetunió a nemzetközi színtéren komolyan és nyíl­tan. aktívan és őszintén cse­lekszik. s ez így lesz a jövő­ben is. Feltett szándékunk, hogv kitartóan és kezdemé­nyezőén törekszünk a nukleá­ris fegyverzetek felszámolásá­ra, a fegyverkezési hajsza ra­dikális korlátozására, a min­den állam számára egyenlő, tartós biztonság kiépítésére. A béke megőrzésére, a fegyver­kezési hajsza korlátozására szólító felhívás határozottan és (Folytatás a 2. oldalon) A párt bel- és külpolitikája fő irányának — az ország tár­sadalmi és gazdasági fejlesz­tése meggyorsítása, a béke megszilárdítása irányának — elfogadása és megerősítése az SZKP XXVII. kongresszusá­nak legfontosabb politikai eredménye. Mostantól ez a a harcnak az élére, amelynek célja az emberiség megszaba­dítása a háborús félelem és erőszak súlyos terheitől. A szovjet politika legfőbb célja: minden nép számára bizton­ságos és igazságos világ meg­teremtése. A háború és a há­pártélet, minden egyes alap­szervezet törvénye, cselekvési vezérfonal minden kommu­nista, minden dolgozó számá­ra — jelentette ki Mihail Gor­bacsov. MIHAIL GORBACSOV: Lenini módon dóig ózunk VEZETŐ SZERVEK MEGVÁLASZTÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom