Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

*FST < ni t in] 1986. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Zárszámadás az Úttörő Tsz-ben Sikeres esztendő után Az elmúlt hét végén tar­totta zárszámadó gyűlését a dunabogdányi Üttörő Terme­lőszövetkezet. Horváth Antal elnök sikeres esztendő ered­ményét ismertethette a tag­sággal. Búzából a hektáronkénti át­lagtermés meghaladta az öt tonnát, egy tehéntől 5060 liter tejet fejtek, az alaptevékeny­ségi bevétel csaknem 18 mil­lió forintra rúgott. Az egy tagra jutó árbevétel megha­ladta a 338 ezer forintot, s a fejenkénti nyereség pedig a 35 ezret. A bérszínvonal az 1984-es 58 500-ról 67 720 fo­rintra emelkedett. A meghatározó mégis az ipari tevékenység volt. Külö­nösen, a filmnyomó és a fém­feldolgozó munkásai tettek ki magukért. Az ipari ágazatok bevétele túlszárnyalta a 108 millió forintot. A 13,8 millió forintos nye­reségből a különböző kötele­zettségek teljesítése után a tagságnak közel hétmillió fo­rint marad. A közgyűlésen Horváth An­tal — az ismét megválasztott elnök — Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést adott át Miskolci Ferencnének, Faar Sándornénak, Váradi Szabó Tibornak, Repárszki F.erenő­nének, Rittinger Andrásnénak és Nagy Istvánnénak. További négy dolgozó oklevelet kapott kiemelkedő teljesítménye el­ismeréséül. A szövetkezet tag jai 18 napi keresetüknek meg felelő kiegészítő részesedést vehettek át. Szentendreiek kapják Valami megoldást kell találni A városi tanács végrehajtó bizottsága február 18-1 ülésen Színi István tanácselnök az eddigi helyi lakásépítési módoza­toktól alaposan eltérő javaslatokkal állt elő. Törekvéseinek lé­nyege, hogy a szentendrei telkeket és a tanácsi támogatást ne „idegenek”, hanem a településen élők kapják. Miről is van szó? A kérdéseinkre Színi István válaszol. Harminc tanácsi — Milyen okok tették szük­ségessé a városban a lakás­építés eddigi koncepciójának megváltoztatását? — Amikor a VII. ötéves terv lakásépítési elképzeléseit alakítgattuk, elemeztük az 1981 és 1985 közötti időszak eredményeit és jellemzőit. A VI. ötéves tervidőszak elején a településen mintegy kétszáz állami bérlakás-, illetőleg 490 OTP (szövetkezeti), lakás- igénylőt tartottak nyilván. Az említett négy esztendőben megépült 110 bérlakás és mintegy 370 OTP (szövetkeze­ti) lakás. Továbbá megürese­dett — évenként — 5—6 ál­lami lakás, így a tervidőszak során mintegy 260 családot állami bérlakáshoz, és 370 Nincs adósságuk Milliók forintban, Írónőkben Jó év volt a tavalyi a Pest Megyei Vegyi és Divatcikk­ipari Vállalat szentendrei gyá­rának közössége számára. Ber­ta Hubert igazgató a mérleg adatait idézve csaknem kizá­rólag milliókat említ. Pedig még 350-en sem dolgoznak az üzemben. Nézzük részletesebben. A négyszázmilliós árbevételi ter­vet teljesítették. Exportra ment a termékeik több mint fele — ebből tőkés piacra 25 millió Sok minden visszaköszön J A múlt heti számunkban ígértük, hogy folytatjuk £ hajdani polgármesterünk, dr. Antolik Arnold program­it jának ismertetését az 1930-as évek elejéről. Arra a kérdésre, hogy mi lehetne Szentendre, a követ­kezőkkel felel: „Szentendrének, ha a szegénységből ki akar emelkedni, nincs más módja, mint tudatosan megszervezett hatalmas gyümölcsösteleppe, és azon belül kert-, nyaraló- es üdülővárossá alakulnia.” Véleménye szerint a város egyenesen e célra teremtő­dött, mert közel van a fővároshoz, gyönyörű a vidéke és nin­csen iparja. Mert hiába szép Hűvösvölgy, a Svábhegy és Zug­liget, ha nincs vize, s hiába folyik Pesten át a Duna, ha a gyárak a vizeit fnegfertőzik és az uralkodó délnyugati szél a fővárosi minden porát ts füstjét ráhajtja. Szentendrén hegy, erdó, lapály, víz olyan szerencsés kombinációja található alig néhány kilométernyire a majd­nem milliós nagyságú világvárostól, ami párját ritkítja a világon. Miért mégis álmos kisváros Szentendre? — teszi fel a kérdést a polgármester Mert nincsenek jó utak, kedves, árnyas, ivó- és fürdővízzel könnyen ellátható tiszta nyaralói. Végig a Csendes Kocsmától a szigetmonostori révig, Pismány, Tyukovác és Petyina dűlők térségében. Bubán és a Kőhegy utolérhetetlen szépségű lankás hegyoldalain. Utópia? Nem. Mert tessék megnézni, hogy Csillaghegyen, a Kissingen, ezen a portelepen az utóbbi kér évben több ház épült, mint ná­lunk 15 esztendő alatt. Vagy példa lehet Leányfalu, pedig vasútja sincs, hajón kívül alig lehet megközelíteni. Mi a legnagyobb baj? Az, hogy Szentendrétől messze van az erdő. Persze az nem jön közelebb, de tudatos fásí­tással 15 év alatt a smolniczi és a smerdáni legelőkön át ide­hozhattuk volna, csakúgy, mint a bucsina völgyén és a pismányi parlagokon keresztül. Az, összes utakat ki kellene építeni és befásítani. Például a Püspökmajorhoz. Pomázhoz, Izbégh'tz vezető utat Hausmanig, sétányt a Staravodáig A szem előtt tartandó cél az volna, hogy több egyenletesen emelkedő árnyas úton juthasson ki mindenki az erdőbe, Staravodára és a többi végpontra. Liget kellene a Papszigetre, a Bükkös-patak két oldalára. A Papszigetet a városnak min­denképpen meg kellene szereznie, mert ez volna a majdan hí­ressé varázsolható Duna-parti korzó természetes végpontja, a település ligete. Mi szerepel még az 1932-es programban? Kiemelt he­lyen a település tisztasága. Mert úgymond, mindenkinek az a panasza, hogy a város piszkos. Aztán halaszthatatlan a belváros íorgalmának a Duna-partra való levezetése. A vas­útállomástól kiindulva széles fásított körút építése az Or- bánkeresztig. E főút kapcsán az egész Duna-part és a piac rendezése. Szövetkezet létrehozása a városi-rét földeken, ahol terv­szerűen jó minőségű árut termelnének, nem 1000 négyszög- öles parcellákon dolgoznának, ki-ki saját ötlete szerint. Tá­mogatni kellene a híres szentendrei piszke telepítését. Legyen minél több az ifjúság nevelésére berendezett in­tézet, iskola. Internátussal egybekötve. Például gimnázium, 8 osztályú gazdasági, polgári, rendórképző. Óvakodjunk a ká­ros ipari intézményektől. Ne engedjük meg, hogy az egészsé­ges levegőnket, vizeinket elrontsák! A környező községekkel együtt vásároljuk meg a HÉV vonalát. Szerezzünk engedé­lyeket községi autóbuszjáratokra. Hívjuk életre a városi ta­karékpénztárat. E programért dr. Antolik Arnold akkor harcolt, amikor többé már nem akart polgármester lenni. kétszázezer forint értékű áru —, belföldre csaknem 150 mil­lió. A nyereség meghaladja a 75 milliót, a dolgozók átlagke­resete eléri a 72 ezret. Ha a vendég gépek között jár, s látja, hogy azok ontják a tollak alkatrészeit, eszébe kell jutnia a kérdésnek: vajon hány írószert készíthetnek évente a fent említett milliók ellenértékeként? Persze haj­szálpontosan nem lehet felel­ni, de a könyvelés azt állítja, hogy többek között rostirón- féleségekből 47, Pax pótbetét­ből 6, Orange golyósirónból 9, olcsó golyósirónból 4, egyéb pótbetétből 40 millió hagyta el a gyárat, összesen 83-féle terméket gyártanak. Gépeik közül a Pax tollat gyártó a vi­lág jelenlegi legmodernebb masinája. Ember hozzá sem ér a közkedvelt írószerszám­hoz egészen a csomagolásig. Találhatók aztán kevésbé mo­dern eszközök is. Berta Hubert azt állítja, hogy ezekkel még jól lehet dolgozni, mert a Mi­lánóban tartott seregszemlén látták, hogy Európa tollgyár- tásában nincs jelentős újdon­ság, olyan, mint a maga ko­rában a rost- vagy a golyós- irónok voltak. A csomagolás­ban viszont előre kell lépni. A külföldi írószerszámok kül- csínje ingerel a megvásárlá­sukra. Nálunk ez, enyhén szól­va, másképp van. A PEVDI szentendrei gyá­rában idén összesen 8.6 száza­lékos bérfejlesztést terveznek. A dolgozók évi átlagkeresete az elképzelések megvalósulá­sa esetén csaknem 79 ezer fo­rint lesz. A 400 millió forintos kapa­citásuk háromnegyedét lekö­tötték. Százmillióra keresnek vevőt. Joggal bíznak abban, hogy a 'régi megrendelők az idén is jelentkeznek. A gyár­nak nincs adóssága. A VI. öt­éves terv előírásait teljesítet­ték. A nők tehát kitűnően dol­goztak. Nem elírás! A ter­melőegység létszámának több mint nyolcvan százaléka a gyengébb nemhez tartozik. A Pomázon levő ICO-val együtt az ország toliszükségletének 90 Százalékát állítják elő. Kelendő rácsok m mm m m m m ml A BÉPA szentendrei üzemé­ben Zsiga Ilona az igen kelen­dő kerámiából készült szellö- zőrácsokat gyártja. családot szövetkezeti, illetve OTP öröklakáshoz tudott jut­tatni a tanács. A jelentős fej­lődés csökkentette az otthon­ra várók számát, mégis az év elején mintegy 110 bérlakásra és 230 OTP öröklakásra váró család szerepelt nyilvántartá­sunkban. — Követhető lesz-e ehhez hasonló nagyságú fejlesztés 1986 és 1990 között? — Nem, és ennek a külön­féle lakáskategóriákban más és más okai vannak. Az álla­mi bér-,’ illetve szociális laká­sok építését a tanács fejlesz­tési alapjainak több mint 50 százalékos csökkenése miatt kénytelenek leszünk draszti­kusan visszafogni. Az elmúlt év végén kidolgozott VII. öt­éves tervi elképzelések csupán 30 bérlakás emelésével szá­moltak. Decemberben a me­gyei tanácsi tervtárgyaláson biztatást kaptunk arra, hogy céltámogatás formájában gim­náziumunk áthúzódó beruhá­zását, illetőleg a további 8 tanterem építését a felsőbb szervek mintegy 32 millió fo­rinttal fogják támogatni. Te­kintettel e kedvező lehető­ségre — mivel a középfokú intézmény építése így a váro­si tanács pénzeszközeiből a tervezettnél kevesebbet kötött volna le —, azonnal módost tottuk a koncepciónkat és 60 tanácsi bérlakás megépítését tűztük ki célul. Sajnos, az utóbbi hetekben a megyei ta­nács művelődési osztályától olyan tájékoztatást kaptunk, hogy valószínűleg nem lesz le­hetőség a gimnáziumi céltá­mogatás biztosítására. Így te­hát visszakanyarodunk a 30 tanácsi bérlakás megépítésé­hez. Új formák — Tehát egyértelműen a pénzhiány okozza, hogy nem leszünk képesek még a jogos igényeket sem kielégíteni. Va­lószínűleg az OTP-lakások építésének ütemét is vissza kell fogjuk, mert Szentendrén ezeknek az árait nem, vagy csak igen jelentős tanácsi tá­mogatással, kamatmentes hi tellel tudják kifizetni az igénylők. Jelenleg László-tele- pen egy 60 négyzetméteres öröklakás ára megközelítőleg 950 ezer forint. Annak elle­nére, hogy a tanács lakáson ként a telekárak és közmű­költségek dotálásával mintegy 230 ezer forintot magára vál­lal. (A 290 ezer forintos teiek- és közműköltségből csak 60 ezer forintot fizetnek ki a vá sárlók.) Megjegyzendő, hogy a kivitelező — saját állítása szerint — lakásonként továb­Beszéljük meg! DEMOKRÁCIA vagy szak­szerűség? Demokrácia vagy fegyelem? Nem volt a javasolt célok között, a Felszabadulás lakó­telepiek mégis az orvosi ren­delőre szavazták meg a tehót. És most félnek: mégsem való­sul meg. A tanács viharos ülésén jóváhagyta ugyan a szavazás eredményét, de ké­sőbb, egy lakossági fórumon — mondják megütközve a la­kótelepiek — éppen az az il­letékes szakember agitált el­lene, aki egyik felelőse lesz a megvalósításnak. Még tanuljuk a demokrá­ciát. Hogy is van? A népképvi­seleti szerv, a tanács döntött úgy, hogy a nép szavazza meg, milyen célhoz kíván anyagilag hozzájárulni. Agi- tációs érv volt: másra is sza­vazhatnak, mint amit meg­hirdettek. A nép döntött. Ezt megváltoztathatja a népkép­viseleti szerv, a tanács? A tanács, úgy látszott, bölcs mérséklettel úrrá lett saját kételyei felett. Tehát megvan a döntés, most a végrehajtás következik. És nem az újbóli vita! Mert a döntés előtti vi­ta: demokr4cia. Döntés utáni vitatkozgatás: anarchia. Csakhogy — hangzik most a vélemény — a döntés nem volt helyes, nem volt szaksze­rű! (A körzeti rendelőt nem lehet elszakítani a szakorvosi rendelőtől.) Meglehet! De a szakemberek a szavazás előtt is tudták, hogy mi a lakóte­lepiek kívánsága. Miért nem vitatkoztak velük döntés előtt? Okos, higgadt érvelés­sel. A demokrácia ezt lehető­vé teszi, kötelezővé is, ha széles tömegeket vonunk be a döntésbe és azt akarjuk, hogy „szakszerűen” döntse­nek. Ezt is meg kell tanul­nunk a demokrácia iskoláié ban. Azt is, hogy a szakmai szempontok nagyon fontosak, de vannak ám más szem­pontok is, amiket figyelembe kell venni a döntésben. A lakótelepiek ezt tették. A demokrácia nem zárja ki a szakszerűséget. Sőt! Köte­lezővé teszi a döntést hozók és a szakemberek (ők is dön test hozók) okosan vitatkozó együttműködését, s — a vita során — mindenfajta körül­mény, szempont, érv komoly mérlegelését, s ezáltal: éppen a demokrácia biztosít leg jobb lehetőséget a szakmaiba is helves döntésre. MÉG TANULJUK a de mokráciát: a gyakorlat isko­lájában. Az élettől, egymástól az ügy iránti alázattal. A bé­nító tekintélytiszteletet, saját hiúságunkat félretéve. Min den jószándékú tévedés: bn csánatos bűn. A tévedésből nem okulni; megbocsáthatat­lan! —i —s bi 10 ezer forintot ráfizet a munkára, s még így is további 200 ezer forint kamatmentes kölcsönt kellett a városi ta­nácsnak adnia ahhoz, hogy az otthonok szentendrei gazdára találjanak. Az is elgondolkod­tató számunkra, hogy ezeken a lakótelepeken található há­zak mintegy 40 százalékát nem a városi tanács jelölte ki megvételre, így a telek- és közműköltségek dotációjából olyanok is részesednek, akik nem szerepeltek a lakásigény­lők tanácsi nyilvántartásában. — Még élesebb a példa a Nap utcai 26 lakás esetében. Itt a tanács mintegy 380 ezer forint támogatást nyújt a le­telepedni kívánóknak. Ennek ellenére a különböző vállalko­zók által felépített otthonok olyan drágának ígérkeznek (16 ezer forint négyzetméteren­ként), hogy a szentendrei la­kásigénylők nem tudják meg­fizetni. Így fennáll a veszélye, hogy a kivitelező azokat sza­badon értékesítve isimét olya­noknak juttatja a nagyon je­lentős tanácsi hozzájárulást, akik nem szerepelnek lakás- igénylőink között. Tehát az építőipari árak és a jövedel­mek arányainak jelentős és kedvezőtlen megváltozása miatt városunkban napjaink­ra a régi szisztéma anakro­nisztikussá vált, s ezért új for­mákat kell keresni. — Mi ennek a lényege? — Az, hogy a városi tanács által kijelölt és közművesített telket ne a vállalkozónak vagy az OTP-nek bocsássuk a ren­delkezésre, hanem közvetlenül azoknak az állampolgároknak adjuk oda, akik jogos szent­endrei lakásigénylők és vál­lalják azt, hogy társas- vagy csoportos házak megteremté­sére társulnak, s megszervezik a munkát, a kivitelezést. Ok dönthessék el, hogy az egyes otthonok felépítője vállalat, szövetkezet legyen-e, vagy pe­dig esetleg házilagosan készí­tik. Továbbra is lehetőség van arra, hogy kulcsrakész lakást kérjenek (16—17 ezer forin­tos négyzetméterenkénti áron), de arra is. hogy házilagos ki­vitelezéssel ezt a költséget 9—10 ezer forint alá szorítsák. Azt reméljük, hogy ezeket a családokat a kenyéradó in­tézmények, vállalatok saját jól felfogott érdekükben minden lehetőséggel segíteni fogják. Abban is bízunk, hogy az uni­formizált 60 négyzetméter kö­rüli lakásokkal rendelkezők meglévő otthonaikat az OTP- nek visszaadva, új, nagyobb lakás építésébe fognak. Ha a lakosság ezt az elképzelést tá­mogatja, elképzelhető, hogy a jelenleg fennálló igényeket 1990-ig ki tudjuk elégíteni. A testület dönt — Kiktől várhatnak segítsé­get az emberek az adminiszt­rációs dzsungelben való tájé­kozódáshoz? — Az intézményektől, vál­lalatoktól, amelyeknek a dol­gozóiból a közösségek szerve­ződnek. A Városgazdálkodási Vállalat is felvállalta, hogy létrehoz egy magánlakás-épí­tési irodát, amelynek feladata lesz a telek tartós használatba adásától kezdve a gépkölcsön­zésig, az adminisztráció lebo­nyolításáig minden. — Mi az új elképzelések megvalósításának a menete? — Ha a júniusi tanácsülé­sen a testület elfogadja, be­építjük településünk VII. öt­éves tervébe. Ez esetben a második félévben kijelöljük a telkeket, s elkészítjük a be­építési terveket. Már decem­ber körül kezdhető az építő- közösségek szervezése. Erről a lehetőségről mindenkit a lehe­tő legszélesebb körben tájé­koztatni fogunk. Az oldalt írtg: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Agnes ^\\\\\\\\\\\\\^^^ | Villanófény \ ^ Dr. Tóth Béla, a Pest Me- y y gyei Művelődési Központ és 2 y Könyvtár igázgatója kezeit v. f? széttárva a következő érdekes / ^mondattal állít meg: Azok he-y y lyett, akiknek ezt meg kelle- A 4 ne tenni, de nem teszik, élné- £ Y zést kérek az intézet minden y / dolgozója nevében azért, mert y / az utóbbi időben több meg- y V. hirdetett gyérmekelőadás el- / % maradt. / V Mi rejtőzik a keserű kifaka- / y dás mögött? Az, a már la- / y púnkban is megemlített és is- a y métlödö szituáció, amely a y 4 Pest megyei intézmény és y / egyes színházak között ten-^ / dcnciaszerűen létrejön. Az y / utóbbiak ugyanis — tisztelet a 4 y kevés kivételnek — nem tart- / ^ ják fontosnak, hogy a Pesti < Megyei Művelődési Központ és / y Könyvtárral kötött szerződés- a y ben foglaltaknak eleget tegye- A y nek. Azaz gyermekeknek meg- y í hirdetett előadások gyakran y y elmaradnak. / Az elmúlt hét végén is ez^ £ történt a Népszínház előadá-i y savai. Sajnos, nem először. A / «< művészeknek délelőtt 10 óra- y ^ kor kellett volna kis nézőik/! y előtt megjelenniük, azonban A y fél 9-kor jött a telefon, amely- y 4 bői Tóth Béla megtudta, hogy y /a Népszínház jelmezeket szál-^ / lító autóbusza az előző nap es- y á léjén Szekszárd környékén az / y árokba csúszott, y A művelődési központ min- / Is den dolgozója és kocsija más- y y fél órán át azzal volt elfoglal- y y va, hogy értesítse a város és ^ y a körzet iskoláinak és óvodái- y '/ nak vezetőit, hogy ne indul- y / janak színházba, voltak olyan ^ /osztályok, amelyeket már az 4 ^autóbuszról kellett leszedni, y y mások az utcáról tértek visz- / y sza a tanítási órára. A szín- y y háztermet befütötték, a sze- y </ mélyzet készen állt, mindent^ y összevetve a művelődési köz- y i pont kára legalább tízezer fo- y / rint. 4 / Sajnos, az intézményt az* / ilyen esetektől semmiféle jog- y y szabály nem védi. y Egyébként alaposan meg-/ v néztük az említett előadás sze- y y reposztását. Akár hiszik, akár y y nem, mindössze négy külön-y y bözö színű — fehér, tarka, i'e- y i kete, sárga — kucsma teszi ki y / a jelmezek összességét. Dr. y / Tóth Béla azt mondta, hogy •/ y a produkcióhoz szükséges ősz- y y szes kelléket biztosítani tud- / A ta volna a négy szereplőnek, y y Ez azonban ez esetben sem^ ^érdekelt senkit. Ügy tűnik, a4 y gyerekeket épp azok nem ve- } y szik komolyan, akiknek fel- y y adata a jövő színházba járó y y nemzedékének nevelése len- 6 y ne. Annyit azonban elérnek,* y hogy a Pest Megyei Művelő-/ y dési Központ és Könyvtár dől- / y gozóinak hitelét alaposan le- y fy rontják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom