Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

Vágyuk az iparvágány Gabonatárolók Aszódon XIII. ÉVFOLYAM. 75. SZÁM 1988. MÁRCIUS ?».. S ''MEAT ICiSZ-küiclöttértekezIet a Ganzban Vélemény nélküli vitakör Hatalmas betonoszlopokon lefelé fordított kúp alakú be­tonsapka. Aszódon, a malom területén hat ilyen emelke­dik a magasba. Természetes a kíváncsiság, vajon mi lesz ezekből? A választ Granda- llsz László főmolnártól kap­tuk meg. A Délép 31. Számú Válla­lata több alvállalkozóval kar­öltve gabonatárolókat készít a régi lakóépületek helyén. Novemberben kezdtek neki a munkának, aratásra lesznek készen. A főmolnár nagyon bízik a határidő betartásá­ban, hiszen rendkívül gyors a szerelési technológia. Az építkezést az intenzív gabona­termelési program keretében a Világbanktól kapott har­mincmillió forint tette lehe­tővé, és a világbanki konzul­táns is rendszeresen ellenőrzi, ütem szerint halaának-e. Ezeknek a fémsilóknak a mellettük álló, szintén hat Butler-tartállyal szemben előnyük, hogy míg azok be­ruházása komoly valutakeré- tet igényeit, a mostaniaknál hazai a gyártástechnológia, az anyag, és magyarok a szak­emberek is. Az országban jelenleg Kiskunlacházán épí­tenek ilyen eljárással, ugyan­ekkora befogadóképességű si­lóira t. Az építmények tartozéka lesz me‘g három, kisebb mé­retű puffertartály, melyekben a lehulló szennyeződést gyűj­tik. A tört- és kalászba zárt szemet takarmányként érté­kesítik. de szívesen vásárol­ják a horgászegyesületek is. Az új tárolók szükségessé, az anyagi segítség pedig megva­lósíthatóvá teszik a körfor­galmi út kiépítését, térvilágí­tás szerelését, de újabb, százötven köbméteres tüzivíz- tárolót helyeznek el majd a föld alatt is. Az átadás után húszezer tonnára bővül tárolási kapa­citásuk. Ez az évi őrlési szük­séglet kétszerese. A környék termelőszövetkezetei azonban ettől sokkal többet termesz­tenek. nem ritka már az 50— 60 mázsás hektáronkénti át­lag sem. Hiába épített a gal- gamácsai Galga-parti Össze­fogás és a furái Magyar— Kubai Barátság tsz is négy­ezer tonnás silót, még min­dig kevés a gabona tárolá­sára. Ezzel a technológiával lehetőség van a szellőztetés­re, a búza forgatására. B. E. és a városi művelődési köz­pontnak az előadása. August Strindberg: Julie kisasszony, dráma egy felvonásban. Áp­rilis 29-én, este 7 órakor. Rendezte Salamon Suba Lász* ló. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház játéka. A hónap utolsó napján a Pécsi Nemzeti Színház látogat Gö­döllőre. Edward Bond: Kinn vagyunk a vízből. A drámát Szőke István rendezte. Kezdés 19 órakor. A májusiak: 2-án 19 órakor a Miskolci Nemzeti Színház előadása: Fábián László Le- véltetvek, rémálom három fel­vonásban. Ezt is Szőke István rendezte. Az őrült és az apá­ca. A Szegedi Nemzeti Szín­ház előadását 3-án láthatjuk 18 órakor. Az író Stanislaw Ignacy Witkiewicz, a rendező Sándor János. Március 31-én: Galgahévíz, művelődési ház: Locsolóbál. A Kékesi-zene­kar játszik, 20 órakor. G yerekek beszélgetnek az utcán. — Már összeállí­tottam a névsort, hogy kit kell húsvéthétfőn meglocsol­nom. összesen nyolcvanhat házhoz megyeli. — Én ponto­san száz nevet írtam fel — mondja a társa. — Már reg­gel hat órakor elindulok, hogy időben végezzek. — Te meny­nyit vársz? — Biztos összejön háromezer—négyezer forint! — Megkérdezem, mit tudnak a húsvétról? — Ezen a napon a fiúk elmennek a rokonok­hoz, a lányos házakhoz, ver­set mondanak, kölnivel meg­locsolják az asszonyokat és lányokat. A locsolásért ka­punk pénzt, virágot, zsebken­dőt. Megkínálnak kólával vagy más üdítővel. A legé­nyek kapnak sört, bort, pá­linkát — feleli kérdésemre Márta Pisti iskolás szorgalom­mal. Valóban, mi az, amit tudni kellene erről az ünnepről? — Húsvét napja, amikor az egy­ház Jézus feltámadásét ün­nepli, a keresztény időszámí­tásban változó ünnep. A 325. évi niceai zsinat határozata értelmében mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni hold­töltére következő vasárnap, így március 22-e és április 25-e között van. A magyar­ságnál dologtiltó nap — olva­som Bogdán István Régi ma­gyar mulatságok című köny­vében. Viczián János, aki a falu egyik legidősebb embere, el­mondta érdeklődésemre, hogy a felszabadulás előtti időben Gödöllő legnagyobb válla­latánál, a 654 harminc éven aluli fiatalt foglalkoztató Ganz Árammérőgyárban is megtartották a KlSZ-küldött- gyűlést. A Mező Imre KISZ- bizottság titkára, Kovács Ka­talin az elmúlt évben végzett munkájukról jót és roszat is tudott mondani. A tanulságo­kat leszűrték, a hibákon akar­nak javítani, A vállalathoz hasonlóan a szervezetben is legnagyobb a fluktuáció. Nemcsak a tag­ság változik sűrűn, a reszort­felelősök is gyakran cserélőd­nek, ez pedig nagymértékben érezteti hatását a csoportok­nál. Egy alapszervezetük ezen okok miatt megszűnt. Az igaz, hogy a szervezettség jelenleg huszonhét százalékos, de ez a szám nem mutatja azokat az idősebbeket és a többi fiatalt, akik segítik, figyelemmel kí­sérik a mozgalmat. Sok múlik a vezetőkön, a jövőben el kell érniük, aki valamit vállal, azt teljesítse is. A gyárban is részesülnek oktatásban, de ott vannak Sződligeten is a kéthetes ve­zetőképző táborban. Szüksé­gük van erre, hiszen a tizen­két alapszervezeti titkárból kilenc újonnan választott. Nem vonzó Mi a teendő? Molnár Dá­niel agit-prop, titkár a kong­resszusi levéllel kapcsolatos vitákról szólt. Kapjon na­gyobb megbecsülést a tisztes­séges munka, a fiatalok lakás- problémájának megoldására ők maguk derítsék fel az üre­sen álló lakásokat, szervezze­nek építőtáborokat. Sokak számára azért nem vonzó a KISZ, mert az iskolák köve­telményeinek eleget téve csa­patostól léptek be, tanulmá­nyaik befejezése után igye­keznek szabadulni a kötött­ségtől. Az életfeltételek nehe­zedése miatt egyre kevesebb idejük jut a politikai munká­ra. A vállalati pártbizottság vé­leményét a KISZ-bizottság te­Megszelídült szokás Öntözésből locsoikodás ezen a napon a gazdák, meg az elöljárók határkerülést vé­geztek, megnézték, hogy a csőszök kitisztították-e a for­rásokat, ellenőrizték a dűlő- utafc állapotát, a hidakat, megvizsgálták, eleget tett-e mindenki a földje végében a bokrok ritkításának, a közle­kedést akadályozó gallyak el­távolításának. A szemlét az Ürgéseken fejezték be, ahol a borospincék voltak. Sorra kós­tolták egymás borát, s ami­korra végeztek, a legtöbbször kedvük kerekedett a nótá- zásra is. Az ital csúszott, mert jó alapot vetettek neki. A fe­leségek húsvéti ételt raktak a szőrtarisznyába: tojást, son­kát, kolbászt, kalácsot. Az igazi nagy mulatságot húsvéthétfő jelentette, amikor locsolt az egész falu. Egyszerű volt ennek a módja, inkább talán öntözésnek nevezhetjük a játékosságot. Három-négy legény a kúthoz vitte, clbálta a sikoltozó hajadont és né­hány vödör vizet zúdítottak rá. Minden húsvéthétfőnek megvolt a maga áldozata. A meleg szobából, sokszor a dunyhák közül a kúthoz von­szolt lányt hideg zuhanyként érte a víz, és bizony könnyen jött a megfázás, a tüdőgyul­ladás. Ez a szokás már a 16. szá­zadban kialakult, de akkor vékenységéről Sződi Sándor titkár ismertette. Javult a politikai oktatás színvonala, eredményesen vonják be az ipari tanulókat is a moz­galomba, az ifjúsági klub is egyre jobban látja el felada­tát. Javasolta a pártbizottság, vállaljanak részt a gyár mű­szaki fejlesztésében, a kultu­rális programoknál jobban vegyék figyelembe az eltérő életkorúak igényeit. Kilék, forintok Az első hozzászóló, Molnár Dániel a politikai oktatás visszásságairól beszélt. Nagyon sokan tanulnak a vállalatnál, szép számmal iskoláznak be dolgozókat. A vitakörök azon­ban nem töltik be azt a sze­repet, amit a nevük mutat. Van, ahol a kettő egyezik, máshol az órát nézik, mikor lesz már vége, a harmadik réteget pedig semmilyen mód­szerrel nem lehet szóra bírni, így a vitakörök nem tölthetik be funkciójukat. Kevésbé él­tek lehetőségeikkel a KISZ- tagok a filmek, előadások témájának megválasztásában. Túl sok időt rabolt el a KISZ- esektől a különböző, nem ál­taluk szervezett rendezvénye­ken való részvétel. Köröndi Péter ifjúmunkás­titkár, a Feszültség-kör tag­ja, a társadalmi munka nem megfelelő nyilvántartásáról beszélt. Sokat dolgozott az if­júság a vállalat területén és a városban is, gyarapították a közös értékeket, Év végén pedig az összesítéskor a fizi­kai munkával eltöltött órákat számolták. Novák János a fiatal mű­szakiak nevében, az FMKT titkáraként szólalt fel. Hagyo­mányaikhoz híven tavaly is támogatták a KlSZ-szerveze- tet. Míg két éve 14 pályamű érkezett az Alkotó ifjúság­pályázatra, 1985-ben csak 5, de ezt ellensúlyozza, hogy tizenketten készítették. Ko­moly jövedelemhez jutott a KISZ-bizottság is az általuk szervezett hulladékgyűjtés és még szinte megíürösztötték, szó szerint vízbe hányták a lányt. A rideg ceremónia nem az egyház keresztelési gya­korlatából alakult ki, amikor vízbe mártással, leöntéssel és általában felnőttet keresztel­tek. A vízbe mártás csak elő­segítette annak az ősi szokás­nak a továbbélését, amelynek a mélyén részint az egészség­varázsló tavaszi rituális mo­sakodás, részint — és főleg — a hajdani tavaszi termé­kenységvarázsló emberáldozat emléke húzódik meg. A szokás fokozatosan szelí­dült, s hazánkban ma már csak locsolják a lányt, az egykori cseber víz néhány csepp rózsavízre változott. A falu butikjában legalább har­mincféle locsolóvizet kínál­nak. Mi még — ezelőtt negy­ven—ötven esztendővel —, nem adtunk pénzt kölnire. Húsvét előtt kimentünk az er­dőbe. szedtünk néhány sapka ibolyát, azt édesanyánk segít­ségével kifőztük, mehettünk a lányokhoz. Persze, mi még elsősorban tojásban számol­tunk, hiszen a legtöbb háznál nyomtak a markunkba, ezzel díjazták a locsolást. A húsvé­ti piros tojásnak nagy volt a becsülete, amit elsősorban ta­lán annak köszönhetett, hogy a színe jelkép, az élet szim­bóluma. Különösen örül tünk-értékesítés, valamint az el­fekvő készletek kiárusítása révén. Ezután is úgy Kapufa Lőrinc, a KISZ vá­rosi bizottságának politikai munkatársa kiválónak érté­kelte a vállalati KlSZ-bizott- ság kommunista műszakok, kirándulások, sport- és köz- művelődési programok terüle­tén kifejtett tevékenységét. Szabó István vezérigazgató az együttműködés fejlesztését hangsúlyozta, ha nincs össz­hang, az eredmény is el­marad. A tájékoztatás hiányá­ról annyit mondott, nemcsak várni kell, igényelni is. Ak­kor azt is megtudhatják, hon­nan kapják a legbiztosabb tájékoztatást. Tizenharmadikként Kiss Je­nő, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára kért szót. A kong­resszusi levéllel kapcsolatos kritikákhoz annyit fűzött hoz­zá, csak az indulási pontot akarták megmutatni, a meg­újulással kapcsolatban is csak a rosszul működő szervezetek­nek kell változtatni. Az értekezlet végén a kül­döttek megszavazták a jelöl­teket. Két titkár, tizenhárom bizottsági tag és kilenc városi küldött neve került a jelölő­listára. A végeredményről két hét múlva, a szervezet min­den tagjának választása után tudósítunk majd. Báskai Erzsébet Mozi Szombaton, vasárnap: Óz, a csodák csodája. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai mesefilm. Csak 4 órakor! Szédülés. (Vertigo). Színes, magyarul beszélő amerikai krimi, 6 és 8 órakor! Hétfőn: Napóra. Színes magyar me­sesorozat. Csak 4 órakor. Szédülés, (Vertigo). Színes, magyarul beszélő amerikai krimi. 6 és 8 órakor. a hírnes vagyis díszes tojás­nak. Nagyon sok fajtáját is­merték vidékünkön a tojás díszítésének, de nem minde­nütt hímezték a tojást, külö­nösen ha sokat kellett készíte­ni, akkor csak egyszínűre fes­tették. Sok családnál még száz tojást is elosztogattak, mert azt tartották a faluban híres lánynak, akinek sok volt a lo­csolója. Akit nem öntöztek meg. az legtöbbször vénlány maradt, ezért érthető, hogy nem sajnálták a lányos ma­mák a legényektől a tojást. H úsvéthétfőn egyébként nemcsak az öntözés volt divat, hanem más mulatságra is sor került. A délelőtti lo­csolást délután a kiszaladós- nak nevezett labdajáték kö­vette. Ha szép volt az idő. a bátrabb legények megfüröd- tek a Galgában, bár ez inkább csak virtuskodásnak számí­tott, mint igazi fürdőzésnek. A délutáni litánia befejezése után lányok és legények elin­dultak a kocsma felé, mert a táncteremben már hangolt a zenekar, s még világoson el­kezdődött a húsvéti mulatság. A hosszú böjtöt végre fel­válthatta a tánc és a nóta. A húsvéttal elmúlt a böjt, de ezzel együtt véget ért a téli pihenés ideje is. A» el­hozta a tavaszt, a tavasz meg­hozta a munkát. Kedden reg­gel — bármikor játszotta is a zenekar a mulatság végét jelző Rákóczí-marsot — min­denki munkához látott. Fercsik Mihály ■ Szombati jegyzet mi Remény Gödöllő? A húszéves vá­ros? Kezdjük ott, hogy nem is város, legfeljebb kineve­zett. Ez a város unalmas, alig találni benne valami érdekeset, semmi szórako­zási lehetőség, a művelő­dést ház, néhány presszó, kocsma. Enyhe szavak a következő értékeléshez ké­pest. Gödöllőn az elmúlt húsz évben mindent elron­tottak. Egyetlen épület, in­tézmény sem került a neki való helyre. Kezdve a bú­toráruházzal, folytatva a lakótelepekkel, az áruház­zal, az étteremmel, a párt­bizottsági épülettel, befe­jezve az iskolákkal, torna­termekkel. Rosszul van megszervezve közlekedése. A fölújítoit Dózsa György úti forgalmat is sokkal gyorsabbá, ütemesebbé le­hetne tenni, de nem így, ahogy most zajlik. Amit le­bontottak, azt meg kellett volna hagyni, ami áll, az fölöslegesen maradt meg. A jövő sem biztat semmi jó­val. Ahogy a tanácsházát, a rendőrséget, az épülő bankszékházat elrontották, ugyanúgy lesz a majdani épületekkel, intézmények­kel. A következő téma álta­lában a zöld terület. Elcsú­fították, megnyirbálták a parkokat, lásd az alsót, az Erzsébetet, erre a sorsra jut a végre talán mégis meg­újuló kastély parkja. Mi­nek kellett a Barátság-li­get. minek az autópálya melletti emlékpark? A pa­takot kibetonozták, holott sokkal kiesebb lenne, a ma­ga régi természetességében, amikor a hamisítatlan, nö­vényzettel borított parté anyaföldben kanyargóit. Van-e valami kivétel? Üdítő színfolt a szomorúan sötét kuszaságban? Nincs. Nézzük az egyetemet. Amit utólag építettek, az ronda, nem illeszkedik az ere a síi­hez, még ha egybeipí e> ék is. A műtárgyak sem kü1 ön­bek. A Petőfi-szobrot ugyan régebben állították föl, ami­kor még nem becézték vá­rosnak ezt a nagy falut, de nem szép, s hogy néz ki az az ököl a Stromfeld lakó­telepen? És az a méregdrá­ga szökőkút a Szabadság téren, amelyből a víz még sosem szökött a magasba, azért viszont hiába fohász­kodunk, hogy ő maga szök­jön meg. Mellette azok a rusnya tízemeletes házak! Ahhoz is kellett dió, hogy ideálmodják őket. Egy ki­csit arrébb látható az Er­kel iskola. No hát, olyan li­la színt kikeverni, az sem volt mindennapi tett. Ne tessék arra gondolni, hogy a fölsorolás kitaláció. Majdnem szóról szóra így hangzott el komoly férfiak beszélgetésén, amikor ösz- szeborulva Gödöllő sorsáról elmélkedtek. Mély búbánat­ban összegezték a múlt, a jelen és a jövő hibáit. A múlt ez esetben húsz esz tendő, amennyi a várossá nyilvánítás óta eltelt. Beszélgetésükön szóhoz sem jutottam, de nem is lett vi na szavam. Utána sokáig szomorított a bazélge'és. Megrogyasztja az embert ha arra gondol, hogy két évtizedig hibát hibára hal moznak? Gödöllői átok? Másutt ugyanis, ahogy a férfiak említették, ezenköz­ben csinosabbnál csinosabb városok formálódtak. A napokban bekapcsol­tam a rádiót, S mit hallot­tak füleim? Egy városról beszéltek, ahol nem lehet szórakozni, csupa unalom, a belső részét elcsúfították, az új épületekkel elvették a központ karakterét, rossz helyre kerültek az új há­zak, amelyek egyébként túl magasak... És így tovább. Izgatottan vártam, mikor ejtik ki a város nevét. Nem Gödöllő volt. Magyar- ország egyik legnagyobb t e­lepülése. Ez megnyugtatott. Ha ott is, akkor van re­mény. Remény hogy talán a bírálók egyszer leveszik ezt az elvakító sötét szem­üveget ... Kör Pál ISSN 0133—1957 (GödíHlói Hírlap) Zsúfolt hónap vége Áprilisi színházi előzetes Áprilisi színházi előzete­sünkben két májusi bemutató äs helyet kap, de ezekre is a negyedik hónap első napjá­tól váltható belépő. Nézzük részletesebben. Április 18-án este 7 órakor William Shakes­peare Szentivanéji álom című darabját láthatjuk, Arany Já- inos és Ernőd György fordí­tásában. Előadja a Tanulmány Színház. A darabot Somogyi István állította színpadra. Az újabb előadások a hó­nap végére zsúfolódnak. A kaposváriak 27-én jönnek. Csehov: A hosszú úton, drá­mai etűd egy felvonásban. Rendezte Lukáts Andor. Két előadás lesz, 17 és 20 órakor. Másnap, 28-án szintén kettő. 16 és 19 órakor. Jean Genet: Cselédek. A szolnoki Sziglige­ti Színház szobaszínházának A nap programja Március 29-én: Gödöllő, művelődési ház: Húsvétváró, 15 órakor. Na És Klub: Gödöllő mű­emlékei, előadás, beszélgetés. Kása Béla fotói, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Petőfi Sándor tankönyve, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A Magyar Iparművészeti Főiskola 1986-ban végzett bőr- és textilszakos hallgatói­nak diplomamunkáit bemuta­tó kiállítássorozat. Öltözkö­dés, hétköznapi, alkalmi és sportos gyermek-, női és fér­firuházati kollekciók, kiegé­szítő kellékek, cipők, táskák, ékszerek, megnyitó 16.30-kor. A Diana Ruhaipari Szövetke­zet modelljeiből divatbemuta­tó, 17 órakor, ismétlés a mű­velődési házban 19 órakor. Aszód, múzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiállí­tása. megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Március 30-án és 3l-én a művelődési központ zárva lesz. Március 30-án: Helytörténeti gyűjtemény: A Magyar Iparművészeti Főiskola 1986-ban 1 végzett bőr- és textilszakos hallgatói­nak diplomamunkáit bemuta­tó kiállítássorozat. Öltözkö­dés. Hétköznapi, alkalmi és sportos gyermek- női és férfi­ruházati kollekciók, kiegészítő kellékek, cipők, táskák, éksze­rek, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, giúzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiállí­tása, megtekinthető 10—18 óráig. Galgahévíz, művelődési ház: Arató András videodiszkója. 20 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom