Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Hetedik ötéves terv Gyarapodás, feszültségekkel Társadalmi-gazdasági programok Hasznosítva a lehetőségeket A Pest Megyei Tanács tegnapi ülésén elfogadott hetedik ötéves terv — amint arra a lapunk első oldalán olvasható tudósításunkban utaltunk — egyszerre alapozódik a hatodik ötéves középtávú program idején elért eredményekre, s azokra a hosszú távú koncepciókra, melyeket korábban — a többi között az agglomerációs övezetre, a terület- és településfejlesztésre vonatkozóan — a testület jóváhagyott. Minőségi jellemzők Miben foglalható össze a tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott terjedelmes-anyag, a 'tsomópóntokát kiemelő szóbeli' kiegészítés, valamint a nagy érdeklődést tükröző — és a tanácsj . bizottságok vitáiban is megmutatkozó — sokféle vélemény lényege? Abban sűríthető a leiA/eg, hogy a megye hetedik ötéves terve — összhangban a népgazdasági célokkal — a gazdaság élénkülő, intenzív fejlődését, az egyes térségek adottságainak a korábbiaknál jobb hasznosítását, az élet- és munkakörülmények indokolatlan területi különbségeinek jelentős mérséklését és a települések aranyos, tervszerű fejlődését szolgálja. A terv — hangzott el az ülésen — minden, lehetséges erőfeszítést arra összpontosít — számítva a Minisztertanács fokozott támogatására is ebben —, hogy a megye infrastrukturális ellátásának feszültségei csökkenjenek, több területen megkezdődjék' a felzárkózás az országos átlaghoz, s a háttérágasatok fejlesztése tegye lehetővé a termelési és környezeti. erőforrások eddigieknél jobb hasznosítását. A megye hetedik ötéves terve azzal számól — és ennek következményéit több gond felvázolásával érzékeltették a felszólalók —, hogy folytatódik a lakosság gyarapodása, s a népesség 1990 végén megközelíti az egymillió főt. A foglalkoztatásban is — az országos irányzattal ellentétben — a megye további növekedéssel kalkulálhat, főként a tervidőszak második felében, az aktív keresők hozzávetőleg tízezerrel lesznek többen 1990- re, mint napjainkban. Mind az iparban, mind a mező- gazdaságban előtérbe kerülnek a gazdálkodás minőségi jellemzői, nagy szükség van a termelői és a lakossági fel- használásban az igények jobb kielégítésére, s arra is, hogy az egyes gazdálkodó egységek közötti szembetűnő különbségek mérséklődjenek. Nincsen olyan terület — és ezt a szót kérő tanácstagok örömmel állapították meg —, amelyen ne irányozna elő néhány lényeges lépést a tegnap elfogadott program. így van ez például a közlekedés területén, ahöl folytatódik az autópályák építése — egyebek mellett az MO-ás autópálya első szakaszának kialakítása —. Nagykátán és Albertiján felújítják a vasútállomás épületét, az autóbuszközlekedésben pedig az elöregedett járművek egyre sürgetőbb cseréje ígér javulást. Mód teremtődik rá, hogy a lakosság jelentős segítsége esetén, bekapcsolják a gázellátásba Gyál. Erdőkertes, Örkény, Táborfalva, Ecser, Tököl, Budakalász. Pomáz, Du- naharaszti, Csömör és Szigetes ép községeket. Tízezrek mindennapjait érinti — még akkor is, ha ezzel kapcsolatosan voltak és vannak viták, nézetkülönbségek _ az az elhatározás, amely szerint 1990-re el kell érni a megye lakossága legalább nyolcvan százalékának közműves vízellátását. A gond ugyanis az — és ebből erednem \a viták —, hogy a növekvő vízfelhasználással nem tud lépést tartani a szennyvizek összegyűjtése, tisztítása. A hetedik ötéves terv végére is csupán azt lehet reális célként megfogalmazni — és ebben is jeien vannak bizonytalansági tényezők —, hogy a csatornahálózatra kapcsolt lakások aránya érje el az összes otthon tizenöt százalékát.,\ Szó sincsen tehát arról, mintha a megyei tanács pénteki ülésén pusztán arra terjedt volna ki a figyelem, ami egyértelmű gyarapodás, amiben nem rejlenek feszültségek. Hely híján utalni tudunk csak arra, ami a környezetvédelem bonyolult témakörét övezte az ülésen. Mert igaz ugyan, hogy a középtávú program sok mindenben biztat haladással — a Cement- és Mészművek váci gyára rekonstrukciója, a Calga völgyében végrehajtandó nagyszabású meliorációs munkák, a Ferihegyi Repülőtér bővítésével öss'zefüggő . zajártalmak csökkentése stb. —, de a főváros közelségéből, a hétvégi, nyári nagy kirá-n- dulófórgalorrrból származó gondokkal a települések egy része képtelen megbirkózni. összefüggő rendszer Célként jelöli meg a megye hetedik ötéves terve — és ebben, mivel lényeges szemléleti változást hoz a korábbiakhoz képest, teljes volt a tanácstagság egyetértése —, hogy a településhálózatot egységes, összefüggő rendszerként kell kezelni és az egyes települések adottságaik, funkcióik és a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepük figyelembe vételével kell fejleszteni. A községek és a városok között meglevő, indokolatlan különbségeket az infrastrukturális ellátás fejlesztésével mérsékelni kell és javítani szükséges a középfokú ellátás igénybevételi lehetőségeit. A városok esetében — és azért az ülésen elhangzottak azt mutatták, nagyon is hatnak a tanácstagi véleményekre a lokális érdekek — előtérbe kerül a vonzáskörzetükbe tartozó településekkel való együttműködésük, és egvben felelősségük is azok ellátásáért. A városi jogú nagyközségeknél a hangsúly az ur- banizálódás elősegítésére, a gazdasági alapok gyarapítására helyeződik, fokozatosan megteremtve a várossá válás feltételeit. A községeknél a fejlesztés differenciáltsága jellemzi majd a következő esztendőket. Egyetértés alakult ki abban, hogy az agglomerációs övezet fejlesztését a Minisztertanács által elfogadott hosszú távú koncepcióra kell alapozni, erősítve a kölcsönös érdekek alapján a főváros és a megye tanácsainak együttműködését. Ez lehetővé tenné, hogy a jelenleginél jobban .hasznosítsák a térségi ellátási rendszerek és az infrastrukturális intézmények adottságait. Nagy figyelmet szentelt a testületi ülés mindannak, ami a terv végrehajtásának alapköve, a tanácsi gazdálkodás rendszerének. A terv azt bizonyítja. tovább növekszik a helyi tanácsok gazdasági önállósága. döntési szabadsága, de természetesen mindezekkel együtt felelőssége is. A korábbiaknál sokkal rugalmasabb gazdálkodást lehetővé tevő — mert a forintokat el nem különítő — egységes pénzalap tág teret ad a helyi kezdeményezéseknek. a vállalkozói jellegű tanácsi magatartásnak, amiben persze ott rejlik a kockázat is. Érzékelteti a helyi tanácsok mozgásszabadságát és egyben felelősségük súlyát, hogy az egységes pénzalapnak több mint nyolcvan százalékával helyben réndel- keznek! Ennek igazi jelentőségét majd a következő évek adják meg — hangoztatta a felszólalók egyike, s az ülésen kifejtett vélemények némelyike is azt mutatta, a megyei tanácstagság körében sem felesleges ennek az új pénzügyi rendszernek a korábbiaktól alapvetően eltérő működését megismertetni. Joggal keltett figyelmet az az újdonság, ahogyan a hetedik ötéves terv pénzügyi alapjainak határait a program előterjesztői megjelölték. Miután a megyei tanács a hetedik ötéves terv koncepciójának tárgyalásakor úgy foglalt állást, hogy a központi számítások szerinti összeg nem teszi lehetővé az égető infrastrukturális elmaradottság érezhető csökkentését, a megye párt- és állami vezetése, a tanács szakigazgatási aooa- rátusa folytatta a térvegyeztető megbeszélést a tervezésben illetékes kormányzati szervekkel. Ennek eredményeként két ún. sáv alakult ki. Az alsó sávban 58 milliárd 802 millió forint egységes pénzalappal gazdálkodhat a megye az ötéves terv folyamán. A felső sávban a bevétel 59 milliárd 952 millió forint. A többlet — amelyhez pótlólagos állami támogatás formájában, valamint felszabadítható tervezési tartalékként akkor jut hozzá a megye a tervidőszak második felében, ha ezt a népgazdasági eredmények lehetővé teszik — a lakás- és a vízellátás fejlesztésére használható fel, mivel a megyében, az ország más, hasonló közigazgatási egységeihez képest, itt halmozódtak fel a legnagyobb feszültségek. Újdonság az is, hogy a korábbi megyei támogatást a céltámogatási rendszer váltotta fel — s mint néhány vélemény igazolta, ezt is szokni, tanulni keil —, amelyre a helyi tanácsok pályázatokat nyújthatnak be előírt feltételek között, s természetes, az jut előnyhöz az elbíráláskora helyi tanácsok közül, amelyik a legtöbb helyi forrást tudja a támogatással társítani. Közös ügy A megyei tanács tegnapi ülésén elfogadott hetedik ötéves terv részletesen rendelkezik az egyes ágazati feladatokról, határozati részében megjelöli azokat a legfőbb irányokat, amelyek útjelzőként szolgálhatnak a helyi tanácsok számára. A megyei tanács e határozati részben felkérte az érintett gazdálkodó egységeket, intézményeket, a megye lakosságát arra, hogy összefogással, együttműködéssel, nem utolsósorban a megyében nagy hagyományú társadalmi munka folytatásával segítsék elő a megye gazdagodását ígérő program megvalósítását. Szoros egységben á hetedik Ötéves tervvel, a Pest Megyei Tanács tegnapi ülésén lársa- daimi-gazdasagi és cselekvési programokat is jóváhagyott. Ezek három fő területet ölelnek fel, a lakásgazdálkodást, azon belül elsőként a lakásépítést, a közoktatást, és végül az egészségügyi ellátást. A következőkben röviden ösz- szefoglaljuk azokat a célokat, amelyeket 1990 végéig szólóan a tanácsi testület által elfogadott dokumentumok határoznak meg. Lakásgazdálkodás Annak ellenére, hogy a megyében a hatodik ötéves tervben az országos átlagot meghaladó mértékű volt a népességszámhoz viszonyított lakásépítés — 35 964 új otthon került tető alá —, ezen a területen változatlanul jelentős feszültségek lelhetők. Ezek egyike a lakásigénylők csoportjának növekedése, több ezerre tehető azoknak a kis jövedelmű családoknak a száma, amelyek az otthonhoz jutás terheit saját erőből nem képesek vállalni. Vitát nem mellőzve, a tanácsi testület ülésén az a vélemény alakult ki, hogy a programban szereplő 34—35 ezer új lakás az 1986 és 1990 közötti időszakban megépíthető. A gondot elsősorban az okozza, hogy minden lehetőséget figyelembe véve is, ösz- szesen 1600—1800 család juthat un. szociális bérlakáshoz, ami — területileg ugyan eltérőek a feszültségek — elmarad az igényektől. A megyei tanács kiemelten támogatja a nagycsaládosok és a fiatal házasok, valamint a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók letelepedésével összefüggő lakásgondok megoldását. Megkülönböztetett figyelmet szükséges szentelni az elmaradt lakásfelújítások fokozatos felszámolásának, a komfort nélküli otthonok korszerűsítésének. A tapasztalatok azt mutatják, a megyében meghatározó szerepe van — és lesz a továbbiakban is — a csalódiház-építésnek, ilyen formában 26—27 ezer új otthon juthat tető alá. Érzékelteti a feszültségeket — és rávilágít a megyének országosan kirívóan alacsony szociális bérlakásépítési lehetőségeire —, hogy a nyilvántartott igénylők száma hétezer, rajtuk túl öt—hat ezer olyan családdal kell számolni, amelyek szociális bérlakásra szorulnak, de az ilyenhez való hozzájutás lehetőségének hiánya miatt — településükön nincsen állami lakásépítés — be sem nyújtották kérelmüket. Nyilvánvalóvá lett a. megyei tanács tegnapi ülésén az is, hogy a magánlakás-építéshez jelenleg rendelkezésre álló 18 ezer telek mellé további 14 ezret kell kialakítani, mert csakis így érthető el a megtorpanások nélküli folyamatosság. Kitér a cselekvési program a tanácsi kezelésben levő otthonok helyzetére is, kimondva: 1990-ig több mint 4100 lakásnál kerülhet sor teljes vagy részleges felújításra. Ebbe a körbe tartozik az is, amiről szintén határozott a megyei tanács, az ingatlankezelői szervezet korszerűsítése. A körzeti rendszer megteremtése lehetővé teszi, hogy az ilyen feladatokra szakosodott cégek vegyék át a jelenleg a helyi tanácsok kezelésében levő 2720 bérlakást. Az új forma remélhetően alapot ad majd a későbbiekben a koncentráltabb — és ezért költségeiben kedvezőbb — felújításokra, korszerűsítésekre. Közoktatás örvendetes fejlődés ment végbe a hatodik ötéves tervben a megye közoktatásában. Mégis, a megnövekedett igényeket nem lehetett kielégíteni, ma is magas a váltakozó rendben tanuló gyermekek aránya — 26 százalék —, a középfokú oktatásban pedig, mivel a bővítések nem tudtak lépést tartani a tanuló- létszám emelkedésével, az oktatás-nevelés körülményei romlottak. Amint azt a megyei tanács pénteki ülésén jóváhagyott társadalmi-gazdasági program kimondja, az általános iskolai oktatásnál változatlanul, a mennyiségi igények kielégítése áll a feladatok középpontjában. A hatodik ötéves tervről áthúzódó 198 tanterem megépítése mellett további 230—250 ilyen célú helyiség kialakítása elkerülhetetlen, elsősorban azokon a településeken, ahol a váltakozva tanítás aránya a tanulólétszámnak több mint a felét teszi ki. Módot kell keresná a tanulócsoportok létszámának — 25—26 főre történő — csökkentésére. A nemzetiségi nyelvek oktatásánál az igények maradéktalan kielégítése a cél, s azt is kimondotta a testületi ülés — és ez figyelmet érdemlő új fogalmazás —, hogy taneszköznek tekintendő az iskolai könyvtárak gyűjtőkörébe tartozó művek, a video- és számítástechnikai felszerelések beszerzése is. Szintén friss elem annak rögzítése a cselekvési programban, hogy a nagyközségekben és a városokban bővíteni kell — ahol nincsen, ott pedig létrehozni — a logopédiai hálózatot. Egyre érzékelhetőbb feszültségek terepe a középfokú oktatás. Itt, a helyset romlásának megakadályozására, a tervidőszakban 230—250 tanterem kialakítása szükséges. Célként fogalmazódott meg, hogy a továbbtanulók aránya a tervidőszak végére a jelenlegi kilencven százalékról 92— 94-re növekedjék, a továbbtanulásra jelentkezett gyermekek fele középiskolába kerülhessen, Elengedhetetlennek ítélte a megyei tanács a szakmai képzés és a gyakorlati fakultáció feltételeinek megteremtésében az üzemek, a vállalatok szerepének, érdekeltségének és felelősségének növekedését. Nélkülözhetetlen az is, hogy a beiskolázása, továbbtanulási lehetőségek bővítésében szélesedjen a fővárossal és a szomszédos megyékkel való együttműködés, az egyes körzetek közötti munkamegosztás. Kitér a cselekvési program a pedagógus-ellátottságot jellemző kedvezőtlen megyei helyzet mérséklésének, majd fokozatos megszüntetésének szükségességére is, kimondva, a pedagóguslétszám nagy arányú — körülbelül hatezer fő9 — gyarapítását kell elérni. Ehhez társítaniuk kell a tanácsoknak a letelepítés, a lakáshoz jutás- elősegítésének minden lehetséges módját. Egészségügy A harmadik terület, amelyre társadalmi-gazdasági program készült, az egészségügyi. A haladás itt sem volt csekély az 1981 és 1985 közötti években — csökkent például az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma, bővült a ke- repestarcsai kórház —, mégis, érzékelhetőek a feszültségek sok területen, mint például^ a szakorvosi munkahelyekre jutó lélekszámnál, a fekvőbeteg- ellátás intézményi feltételeinél. Az egészségügyre vonatkozó program középpontjában o lakosság egészségi állatpának javítása áll. Ennek a bonyolult feladatnak a sikeres végrehajtásában kiemelt helyet adott a megyei tanács a javaslatok jóváhagyásával az egészséges életmódra nevelés komplex programjánál«, a já- róbeteg-el-látás személyi és tárgyi feltételei javításának, a gyermek- és ifjúságegészségügyi ellátás fejlesztésének, az idős kordákról való gondoskodás bővítésének, a Semmelweis Kórház rekonstrukciója befejezésének, a gépek, műszerek beszerzésénél az elmaradások megszüntetésének. Részletekbe menően is tartalmazza a cselekvési program az egyes területeken megoldandó feladatokat. így például az általános és a gyermekorvosi körzetek hálózatának fejlesztésével mérsékelni szükséges a területi aránytalanságokat, az orvosok egy részének túlterheltségét. Az üzemegészségügyben a betegségek megelőzésére, a munka- higiénés feladatokra, a dolgozók szűrésére és gondozására helyeződik a hangsúly. A csecsemőhalandóság mérséklése érdekében javítani kell a család- és nővédelmi tanácsadói mu-nka, a családi életre nevelés, a terhesgondozás színvonalát. Mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban új beruházásokra kerül sor, utóbbinál például lényeges elem a megyei Semmelweis Kórház rekonstrukciójának befejezése, a Tárogató úti kórház bővítésének megkezdése. A népességen belül emelkedik az idős korúak aránya, s ez elkerülhetetlenné teszi a szociális gondoskodás rendszerének korszerűsítését. A szociális otthonokban rendelkezésre álló helyek számának szaporítása mellett megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a házi szociális gondozás és az öregek napközi otthona kínálta lehetőségeknek. Indokolt új szociális foglalkoztatók létrehozása is. A megyei tanács ülésén elfogadott, az egészségügyre vonatkozó cselekvési program kitér több más mellett a közegész- ségitgy-járványügy feladataira is, aláhúzva: abban az eddigieknél kapjanak nagyobb szerepet a környezetvédelemmel összefüggő tennivalók. A testületi ülés a hetedik ötéves terv, valamint a három területre koncentráló társadalmi-gazdasági és cselekvési programok elfogadása mellett jóváhagyott egy intézkedési tervet is. Ez a dokumentum határidőkkel, felelősökkel együtt szabja meg azokat a fő irányokat és területeket, amelyek a hetedik ötéves terv végrehajtásának bonyolult menetében kulcsszerepet töltenek be. Az intézkedési terv gondoskodik arról is, hogy a tanácsi testületek, közöttük természetesen a megyei tanács is, folyamatosan, évről évre nyomon követhessék az ötéves terv megvalósításának helyzetét, s kellő rugalmassággal érvényesíthessék a szükséges módosításokat. M. O.
