Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

nt PEST MEGYEI TUBE PRDLETRRJM, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA xxx. Évfolyam, 53. szám Ára: 1,80 forint 1986. MÁRCIUS 4., KEDD Második hetében az SZKP kongresszusa A Szilasmenti Tsz zárszámadása Az egyesülések előnyével Hétfőn a moszkvai Kreml­ben az SZKP XXVII. kong­resszusa megkezdte második munkahetét. A központi bi­zottság politikai beszámolójá­nak, a központi revíziós bi­zottság jelentésének, a párt­program új szövegezésének és a szervezeti szabályzat módo­sított változatának megvitatá­sa és jóváhagyása után a kongresszus új napirendi pont­ra tért át: „A Szovjetunió gaz­dasági és társadalmi fejleszté­sének fő irányai 1986—90-re és a 2000-ig tartó időszakra” cím­mel. Hétfőn délelőtt Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tag­ja, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke látta el a ta­nácskozás elnöki tisztségét. A napirendi pont előadója Nyi- kolaj Rizskov, a politikai bi­zottság tagja, a Minisztertanács elnöke volt. Az előadói beszé­det követő vitában elsőként Jurij Hrisztoradnov, a gorkiji területi pártbizottság első tit­kára kért szót. A továbbiak­ban Konsztantyin Frolov, a Szovjet Tudományos Akadé­mia alelnöke, Nyikolaj Konar- jov közlekedési miniszter kért szót. A délelőtti ülésen két kül­földi küldöttségvezető üdvözöl­te a tanácskozást: Bayard« Arcé, a nicaraguai Sandinis­ta Felszabadítási Front orszá­gos vezetősége VB-hclyettes koordinátora és Rodney Aris- mendi, az Uruguayi KP KB fő­titkára. A délutáni ülésen Alek- szandr Ljasko ukrán minisz­terelnök, Mihail Trunov, a Szovjet Fogyasztási Szövetke­zetek Szövetségének vezetője, Pavcl Fegyirko, a kraszna- jarszki határterületi pártbi­zottság első titkára, Anaíolij Majorec energetikai és villa­mosítási miniszter kapott szót. A délutáni ülésen további kül­földi küldöttség vezetők mon­dottak beszédet: Mariiaosz Flo- rakisz, a Görög KP KB főtit­kára és Alfred Nzo, az Afri­kai Nemzeti Kongresszus (ANC) főtitkára. A kongresszus hétfő este bi­zottságot alakított a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irá­nyainak tervezéséhez benyúj­tott módosító és kiegészítő ja­vaslatok elbírálására. Kedden reggel az 5. napirendi pont megvitatásával — Nyikolaj Rizskov gazdasági előterjeszté­se alapján — folytatja mun­káját az SZKP XXVII. kong­resszusa. ~k Hétfőn további kétoldalú ta­lálkozóra került sor. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára megbeszélést folytatott Kaysone Phomvihane-nál, a Laoszi Forradalmi Párt KB főtitkárával, miniszterelnökkel. A szovjet párt főtitkára talál­kozott Bayardo Arce-val, a ni- caragitai Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetősége. VB-lielyeties koor­dinátorával. Az SZKP főtitkára ugyan­csak hétfőn találkozott Bimcsc Belovszkival, a IKSZ KB el­nökségének titkárával, Kang Szong Szánnál, a Koreai Mun­kapárt KB PB tagjával, a köz- igazgatási tanács elnökével, valamint Harilaosz Florakisz- szal. a Görög KP KB főtit­kárával. Lázár György, az MSZMP PB tagja, miniszterelnök Moszkvában a magyar nagykö­vetségen megbeszélést folyta­tott Szultán Ali Kistmanddaí, az Afganisztáni Népi Dcmok­Elöljáróban Nyikolaj Rizs­kov megállapította: az SZKP Központi Bizottságának a XXVII. kongresszus elé ter­jesztett politikai beszámolója; amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott,' alkotó módon, a marxizmus— lenlnizmus megingathatatlan elveinek jegyében mélyreha­tóan megalapozta a társadal­mi-gazdásági fejlődés meg­gyorsításának koncepcióját, át­gondolt formában tartalmazta a párt, az állami és társadal­mi élet kérdéseinek egész komplexumát. Újító szellem­ben határozta meg a szocia­lizmus sokoldalú tökéletesíté­sének stratégiáját és taktiká­ját, '>az SZKP és a szovjet . .ál­lam bel- és külpolitikáját. A felhalmozódott fogyatékossá­gok és nehézségek okainak ér­tékelésében az eszmei tarta­lom, az elméleti gondolkodás mélysége és a megalkuvás- nélküliség, az új faladatok meghatározásában a realizmus és merészség — mindez ala­pot ad arra, hogy nagy tör­ténelmi jelentőségűnek tekint­sük az SZKP KB politikai beszámolóját — mondotta. A továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági és társadal­mi fejlesztés 1986—1990-re és •> 2000-ig szóló fő irányainak tervezete, amelyet a párt köz­ponti bizottsága a kongresszus elé terjesztett, fontos politi­kai és népgazdasági dokumen­tum. Gerincét az SZKP KB áprilisi teljes ülésén előter­jesztett gyorsítási koncepció alkotja. A tervezet részletezi azokat a programfeladatokat és célokat, amelyeket az év­század végéig kell megoldani, meghatározza a termelőerők és a társadalom szociális fej­lődése minőségi átalakításá­nak fő irányvonalait. A fő irányok tervezete tel­jes mértékben megfelel a szovjet emberek létérdekei­nek, a jövőbe vetett reményei­nek. Ezt teljes erővel megmu­tatta a tervezet valóban or­szágos népi vitája, amelyben hozzávetőlegesen 110 millió állampolgár vett részt. A tervezetet — mondotta a szovjet minisztertanács elnö­ke — nagy érdeklődéssel fo­gadták külföldön is. Érthető, hogy a tervezethez való vi­szony nem egyértelmű. Osz­tályellenségeink . és ellenfe­leink megpróbálják eltorzíta­ni a kitűzött tervek lényegét és céljait. Természetes azon­ban. hogy nem tudják nem elismerni nagyszabású voltát és méreteit. Barátaink, minde­nekelőtt a testvéri szocialista országokban, ebben a doku­mentumban az új társadalmi rendszer fölényének megnyil­vánulását, és azt a képességét látják, hogy meg tudja olda­ni a mai kor alapvető társa­dalmi-gazdasági problémáit. Eredmények és tények Az előadó elmondotta: a fő irányok tervezete összegezte az elmúlt ötéves tervidőszak eredményeit. Ezek minden alapot megadnak arra, hogy levonjuk a következtetest: a szovjet emberek munkája je­lentős mértékben hozzájárult az ország gazdasági hatalmá­nak megerősítéséhez. Ezen az alapon nőtt a nép jóléte, a szükséges színvonalon tartot­tuk védelmi képességünket: Mindazonáltal a XXVl. kongresszus által megjelölt feladatok végrehajtása nem egyszerű, hanem annak kez­deti szakaszában, mondhatni, igen bonyolult helyzetben ment végbe. A gazdaság fej­lődésében a 70-es években ta­pasztalt kedvezőtlen tenden­ciák nemcsak hogy nem eny­hültek, hanem a 80-as évek elején még erősödtek is. Ez pedig tükröződött a XI. öt­éves terv teljesítésének me­netében. Az első két évben tovább csökkent a növekedés üteme. Rosszabbodtak a gaz­dálkodás minőségi mutatói. Az: ipari termelés növekedésé­pek ü^pipe 19§2-ben másfél­szer j kisebb, - volt, mint a X. öíóy^S tprv' .éveiben átlagosan. A problémák növekedése ha­tással volt a legfontosabb problémák megoldására a szo­ciális szférában is. Így az öt­éves tervidőszak második évé­ben ténylegesen megállt a la­kosság reáljövedelmének nö­vekedése. (Folytatás a Z. oldalon) A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet tagsága az Ikarus zsúfolásig megtelt mű­velődési házában- tartotta teg­nap délelőtt zárszámadó köz­gyűlését. A vendégek között üdvözölték dr. Czár Menyhér­tet, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának munkatársát, Jósvai Lajost, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának helyettes vezetőjét és dr. Gyovai Pált, a TESZÖV titkárhelyettesét. Az ünnepsé­gen megjelent a szövetkezet mezőgazdasági területéhez tar­tozó több község párttitkára és tanácselnöke is. Z. Molnár Mihály elnök be­számolójában a VI. ötéves terv 1981 májusában jóváha­gyott célkitűzései alapján ér­tékelte a gazdálkodást. Három szövetkezet egyesülésével ala­kult ki jelenlegi termelési, termesztési területük. Ezt kö­vetően az elmúlt négy év alatt dinamikusan fejlődött a gaz­daság, az árbevételt 444 millió forintról. 812 millióra növel­ték. Az 1983-as évben az anyag és az energia árának, vala­mint az SZTK-járuléknak az emelése kedvezőtlenül hatott a szövetkezet életére. A tavalyi hideg tél is próbára tette munka- és teherbírásukat, így nem minden ágazat tudta tel­jesíteni tervét. Az egyesüléssel létrejött magas szintű anyagi, szakmai és műszaki bázis a dolgozók tevékeny munkájá­val párosulva azonban most is kiemelkedő eredményekhez vezetett: hatvanegymillió fo­rinton felüli nyereséget értek el. Ebben benne van öt ága­zatuk kiváló tevékenysége is, mellyel elsősorban importpótló termékek gyártásával 2 millió 303 ezer dollárt hoztak a szö­vetkezetnek. Dr. Czár Menyhért hozzá­szólásában méltatta, hogy a nagyüzem a nehéz gazdasági körülmények között, a szigorú közgazdasági szabályzók elle­nére mert kockázatot vállalni. Továbbra is bővítik, szélesí­tik termékválasztékukat, ezzel is hozzájárulva a népgazda­sági egyensúly helyreállításá­hoz. B. E. Az emlékezés pillanatai. Balról jobbra: Maczkó József, Bárd András és Mesterházi Lajosné _ A vasárnap hullott hó fe­hérre varázsolta a tájat. Nem volt éppen kellemes idő, még­is szép számmal összegyűltek a ráckeveiek, hogy Mesterházi Lajos emlékműve előtt méltó­képpen emlékezzenek meg az író" hetvenedik születésnapjá­ról. Az ünnepséget — amelyen A küldöttek nagy figyelemmel hallgatják Ny, l}izskov beszámolóját részt vett Bárd András, ez MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának osztályvezetője, Macz­kó József, az MSZMP Rácke­vei Bizottságának első titkára, Mesterházi Lajos özvegye, va­lamint a megye és a nagyköz­ség társadalmi, politikai, gaz­dasági életének számos veze­tője — Bódis István, a Haza­fias Népfront helyi titkára nyitotta meg, majd Raffay Béla tanácselnök mondott be­szédet, ismertette Mesterházi Lajos életútját, ‘méltatta az író irodalmi, közéleti pályáját. Külön kiemelte: Mesterházi Lajos együtt élt a társadalom gyors változásaival, de sajátos, egyéni felfogással tolmácsolta annak törvényszerűségeit. A hibákat az férted haragszom, nem ellened” szándékával tár­ta fel. Közéleti tevékenysége összefonódott írói munkássá­gával, s még öröklött és el­hatalmasodó betegsége sem volt képes megakadályozni abban, hogy figyelemmel kí­sérje az emberek sorsát, mű­vészi. eszközökkel ábrázolja életük alakulását, cselekvései­ket, érzelmeiket. Ráckeve la­kossága büszke arra, hogy Mesterházi Lajos író élete és munkássága során Ráckevéhez is kötődött: a Duna partján talált felüdülést, gyűjtött erőt alkotó munkájához. A beszédet követően a rác? kévéi Ady Endre Gimnázium tanulói által előadott irodal­mi összeállítás hangzott el (Folytatás az 5. oldalon.) Emlékezés Mesterházi Lajosra Egy író közéletisége NYIKOLAJ RIZSKOV: Gyorsabb ütemű fejlődés TERV KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVRA ; \ V . ' ■ . .- ratikus Párt KB PB tagjával,- miniszterelnökkel. 1c Az SZKP XXVII. kongresz­- szusán részt vevő külföldi küldöttségek tagjai Moszkvá­ban és más szovjet városok­ban vesznek részt nagygyűlé­seken, ahol pártjuk, országuk helyzetéről, a pártkongresszu­son szerzett benyomásaikról adnak tájékoztatást a nagy­gyűléseken részt vevőknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom