Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám

INSST « MH. * f,/ 1986. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK ü Villanófény j gye gyakran előfordul,; hogy lukasában vala-^ j mit üveg eltelni szeretne az# # ember. A minap én is így # jártam. Vajon melyik kis-; ; iparossal vagy céggel vé- ^ geztetlietném el a munkát?^ ^ Lelki szemeim elölt meg-^ ^jelent a PEFÉM szolgálta-^ ; tó házán olvasható felirat,# ; mely szerint üvegezést vál- ' fialnak. Nosza, megkeres-^ ^ tem a szakembereket! ^ Elmondtam, hogy színes^ ^ üveget szeretnék az abla- ^ ; kaimba, ajtóimba. Nem le-# ; hét, válaszolták, mert ők; ^ ezt az árut nem tudják be- £ # szerezni. Alább adtain aj ^ dolgot. Akkor jó lesz a ha- ^ ; gyományos is. persze tér-; ^ mopán kivitelben, hiszen^ ^ ma már rendelet írja elő, ^ # hogy energiatakarékosságig # okokból újonnan épült há- :# ; zakba csak ezt lehet be-; SZENTENDREI *JtíAa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Épül az üzemcsarnok a Márkában Nincsenek piaci gondjaik Április elsején dönt a tanács Rendelet készül az adózásról A város tanácsa április 1-i ülésén tárgyalja a nem lakás célját szolgáló építmények adóztatásának helyi szabályozására vonatkozó tanácsrendelet megalkotására készült anyagot. A tervezetet a végrehajtó bizottság a március 18-án tartott ülésén elfogadta. ■a — Akkor hát miért van j # ez a részleg? — törtem ki. z y - ’ y — Hat azért, hogy regi, ^ egyáltalán hozzánk fordul ^ #nak... Nem csoda, ha sze-; ^ retnének felszámolni ben-4 # niinket. , — Miért, nem lenne ele- ^ gendő munkájuk, ha színes ^ ^ és termopán üvegezést is# # vállalnának? ? — Dehogynem, hallottam ^ A PEFÉM szolgáltató- 'j ^házának illetékes vezetőig # tehát inkább veszni hagyják ^ hajdan prosperáló mű-; j helyt, ahelyett, hogy élné- ; í nek a nagyonis létező piacig ? lehetőségekkel. Persze eh- # / t - ­....... - '* Z Enn ek azonban a jelek sze- ; ; rint nincs gazdá ja. Nem^ ^ csoda tehát, hogy a dolgo- ^ 4 zók igen elkeseredetten ^ 4 tengenek-lengenek a mű-; # helyben. 7 .AWWVC, WWVWWWWWY «UC ! \\W\\W\ Lázas munka folyik ezek­ben a hetekben a Pest Megyei Pincegazdaság szentendrei Márka-ü zeniében. Üj üzem­csarnokot építenek, ahol olyan gépek kapnak helyet, amelyek óránként 24 ezer 0,2 literes üveg mosására képesek. A ré­gi gépsor csak 15 ezret tisztí­tott hatvan percenként. A változások azonban nem­csak a számokkal fejezhetők ki. A szalag egyik végén út­nak indulnak az üres üvegek, a másik végén már a Ládák­ban van az üdítő. A beruházás 45 millió forintba kerül. En­nek egy része vállalati erő, a másik állami hitel. Követel­mény: az idén húsz százalék­kal emelni kell a termékmeny- nyiséget. Az új gépsoron má­jus 5-én kezdik a munkát. Gágány Tibortól, a szent­endrei üzem vezetőjétől azt kérdeztük, hogy milyen okok teszik szükségessé a nagyará­nyú bővítést? Tovább nő a kereslet termé­keink iránt, s ennek már csak így tudunk eleget tenni. Ta­valy 31 ezer hektoliter külön­böző üdítőitalt gyártottunk. A mennyiségi növekedés mel­lett meg kell említsem a sike­res gyártmányfejlesztést. Nincs olyan év, hogy ne je­lennénk meg új termékekkel a piacon. Az idén a mangó, maraguja és ananász mellett szénsavmentes üdítőket ho- zunik forgalomba. Piaci gond­jaink nincsenek, úgy tűnik, hogy szinte korlátlan mennyi­ségben eladható az alkohol- mentes ital. A beruházás elkészülte után egyébként átalakul a szent­endrei telep teljes forgalmi rendje is. Űj teherportát nyit­nak, máshová kerülnek a gön­gyölegek. A termelés nem áll le egyetlen pillanatra sem, hi­szen a jó idő beálltával a ke­reslet növekedni fog. Ami a gondokat illeti, a megnövekedett feladatokhoz nem sikerül minden esetben megtalálni a megfelelő mun­katársakat. Kevés a literes rekeszesüveg, s mindent el­árasztanak 7 deciliteres pa­lackok. — De hát sose legyenek na­gyobb gondjaink — mondja befejezésül Gágány Tibor. Övezetek Eszerint városunkban öve­zeteket alakítanak ki. A meg­közelítési lehetőségek, az el­látottság alapjan az úgyneve­zett kedvező övezetbe tartoz­nak a Barackvirág úttól del- felé indulva a Papsziget, a Postás strand, a Dunakanyar körút, a Római sánc ut, a Lukács fivérek útja, az Ál­mos út, a Művész tér, a Bo- romissza utca, a Lévai, a Ko­vács László, a Szőke Lajos, a Lenin, a Sas, a Vasvári Pál, a Szabadság forrás út. a Fény, a Nap, az Övíz utca, a Tá­bor, a Csend út, a Kőris köz, a Barackos, a Szamóca, a Cseresznyés, a Naspolya út, a Napos sétány, a Kakukk, a Berkenye és a Szalonta út. A kedvezőtlen övezethez tartozik Külső-Pismány, a Konyhai körkép Az igyekezet nem eiég A népi ellenőrzési bizottság a napokban készítette el össze­foglaló jelentését a város és körzetének iskoláiban tanuló gye­rekek ellátásáról. Az általánosítható megállapításokat tesszük közzé. Kedvezményes ár Eszerint szűkebb pátriánk­ban, az iskolákban vagy saját konyhát üzemeltetnek, vagy vendéglátóipari egységektől szerzik be az élelmet. Általá­ban a gyerekek 40—60 száza­léka veszd igénybe az étkezési lehetőségeket. Ez megfelel a megyei átlagnak. A tapaszt a-, lat az, hogy ott jobb az enni­való minősége, ahol saját konyhában főznek. Az ebéd­lők általában zsúfoltak, az ebédidő nem egy esetben fél Orgona a szobában Beássa magát a régi korokba Kevesen tudják a városban, hogy a neves fiatal orgona­művész, Zászkaliczky Tamás Szentendrén él. Stéger közi otthonában kerestük fel, ahol Igen szívélyes fogadtatásra lel­tünk. Foton született, majd a Bar­tók Béla Szakiskolában tanult zongorázni. Középiskolásként már játszott orgonán is, de ak­kor még nem gondolt arra, hogy a zene lesz az élethiva­tása. Orvosnak készült. Aztán mégis úgy alakult, hogy a kon­zervatóriumba került, egyene­sen harmadikosnak vették fel. Innen már töretlen út veze­tett a Zeneművészeti Főisko­lára. A következő tanév már Helsinkiben találja, mert a Si­belius Akadémiától egyéves ösztöndíjat kapott. Onnan is hozott egy diplomát. Hazajö­vetel után a Zeneműkiadónál helyezkedett el, mint szerkesz­tő. Tanít Vácott a Bartók Bé­la Zeneiskolában, komoly fi­lológiai munkát végez, orgonát épít. Zászkaliczky Tamás sokol­dalú ember. Azt mondja, sze­rencsésnek érzi magát, mert a szerteágazó tevékenység so­sem válik unalmassá. Fiatal kora ellenére figye­lemreméltó eredményeket ért el. Kezdjük a koncertezéssel, hiszen egy fiatal művésznek ez a legfontosabb. Rendszere­sen visszahívják a skandináv országokba. Játszott már a Notre Dame-ban és a Szent Severin templomban, amely szintén Párizsban található. Ez utóbbi élete legszebb él­ménye, mert egy XVIII. szá­zadbeli eredeti hangszeren muzsikálhatott. Ez az orgona a franciák egyik nemzeti büsz­kesége. Rendszeresen hang­versenyez a Szovjetunióban, Bulgáriában, Romániában és Csehszlovákiában. tizenkettőtől fél háromig tart, több turnusban. A VI. ötéves tervben csak a pomázi 1. sz. általános iskola konyhájának kapacitását bővítették 200 adaggal. A diákélelmezésért felelős dolgozók az étlapok elkészíté­sénél - figyelembe veszik a gyermekorvos javaslatát, s a lehetőség ékhez képest ... töre­kednek a korszerű táplálkozás biztosítására. Gyakran fő. az üstökben főzelék, megfelelő mennyiségben fogynak a tej­termékek. A gyermekek vo­nakodnak a halféleségek fo­gyasztásától, sajnos kedvelik a főtt és sült tésztákat, a ke­nyeret. Megállapítható az is, hogy a kis nebulók kevés gyü­mölcsöt fogyasztanak. Az adagok a mennyiségi és minőségi követelményeknek megfelelnek, a nyersanyag­normák feszítettek. A kony­havezetők a nagykereskedel­mi vállalatoktól szerzik be az árut. Kedvező az a gyakorlat, amelyet a pomázi 1. sz. álta­lános iskolában folytatnak, nevezetesen az, hogy az Észak Pest Megyei Sütőipari Vállalat szentendrei kenyér­gyárával szerződést kötöttek, s 10 százalék árengedményt kapnak. A konyhán dolgozók a hi­giéniára nagy gondot fordíta­nak, pedig ez nem könnyű, mert a szociális helyiségek több helyütt csak a szükség­megoldások szintjén biztosí­tottak. Szakképzetlen szakácsok Gondot okoz, hogy az étele­ket szállító Barkas gépkocsik sok intézményt szolgálnak ki, s nem ritka, hogy a főzés és a fogyasztás között három óra is eltelik. Ennek következté­ben romlik az étel minősége, s a hőfoka sem megfelelő. A szállítószemélyzetnek nincs munkaruhája. Az élelmezés­vezetők. szakácsok mintegy fele szakképzetlen. Az sem vigasztaló, hogy a VII. ötéves tervben körzetünkben csak egy helyen terveznek konyha- bővítést. Az eddigiekből az a követ­keztetés adódik, hogy a kö­rülményekhez mérten a gyer­mekeket kiszolgáló személyzet igyekszik maximumot nyúj­tani. Elengedhetetlen azonban, hogy a Móricz Zsigmond Gim­náziumban saját konyhát építsenek, vagy például a dunabogdányi általános isko­lában javítsanak a tárgyi fel­tételeiken, a Theatrum étte­remben pedig szerezzenek be sütőt, hogy rakott ételeket is tudjanak készíteni. A gyer­mekeink ellátását tehát ki­elégítőnek mondhatjuk, de elégedettségre nincs okunk. Cseresznyés út déli teleksora alatti rész a belterület hatá­ráig, a város felöl keleten a határ az ösvény, Búzavirág, Bokréta és Fogoly út nyugati teleksora az Egresi útig, to­vábbá a Szarvashegy zárt­kerti ingatlanai, amelyek te­rülethasználata és a rajta álló épületek üdülési célokat szol­gálnak. Az úgynevezett normál övezetbe tartoznak városunk mindazon részei, amelyeket a kedvező és kedvezőtlen adott­ságú övezetbe nem soroltunk. Tételek A városi tanács vb ál­tal elfogadott, a tanács­ülés elé kerülő javaslat a kedvező adottságú övezet nem lakás céljaira szolgáló építményeinek adóját négy­zetméterenként 40 forintban állapítja meg. A kedvezőtlen övezetben állókét viszont 20 forintra javasolja. Ebből az is következik, hogy a normál adottságú övezetben lakók az ilyen építmények négyzet- méteréért 30 forintot fizetnek. Mivel az eltérés föl és le egyaránt a normál övezetben fekvő ingatlanok mértékétől függ, ennek a táblázatát kö­zöljük. Eszerint, ha a nem la­kás célját szolgáló építmény alapterülete 40 négyzetméter alatt van, 30 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Ezenfelül 80 négyzetméterig 60 forint az adó négyzetméte­renként. Ha a helyiség 80 négyzetméternél is nagyobb, az efölötti rész után 120 fo­rint adót kell fizetni négyzet- méterenként. Vegyünk egy példát! Ha valakinek 50 négy­zetméteres alapterületű ingat­lana vían a normál övezetben, akkor 1800 forintot tesz ki az adó összege. Természetesen emelkedik, illetve csökken az összeg, ha az építmény más övezetben áll. Kedvezmények A végrehajtó bizottság ja­vasolja a tanácsnak, hogy a fából készített üdülők, eláru­sítók pavilonjának adóját 20 százaléktol mérsékelje. Java­solja azt is, hogy a teho tanácsrendeletéhez hasonlóan azoknál a családoknál, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 2500 forintot, illetve az egyedülálló nyug­díjasnál a 3500 forintot, a tu­lajdonosok 50 százalékig adó- mérséklést kapjanak. A ren­delettervezet a pénzügyi szak- igazgatási szervet felhatal­mazza arra, hogy egyedi ese­tekben is mérsékelhesse az adót. Az április 1-i tanácsülés után a témára visszatérünk. Gazdag iittörőprogram Születésnapra készülnek A Magyar Úttörők Szövet­sége június 2-án ünnepli megalakulásának 40. évfor­dulóját. Erre az alkalomra ■ünnepségsorozattól készülnek körzetünkben is' Bognár Mária városi úttö­rőelnök elmondta, hogy már az elmúlt esztendőben meg­hirdették a csapattörténeti pályázatokat. A 16 mű már­cius 30-ig érkezik be. A má­sik feladat az, hogy gyűjtsék össze az elmúlt 40 esztendő úttörőjelmondatait, játékait, dalait, jelvényeit. Ezekből ju­bileumi kiállítást rendeznek a városi MHSZ helyiségé­ben. Vegyük most sorra a ren­dezvényeket! Május 24-én a vízi telepen a kiváló őrsök találkoznak. Egy nappal ké­sőbb a kiváló rajok jönnek össze Mogyoró-hegyen. Az ak­cióra a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola KISZ-esei is készülnek, harci túrát rendez­nek. Május 26-tól június 1- ig tart a-z úttörőhét. Minden csapat saját rendezvénnyel készül. Csobánkán a régi út- törőve^étők találkoznak-,,, Po-, mázon minden napnak külüií nevet adnák. Például: Nép- dalverseny, Rubik-kocka, In­ka-kocka. Bábel-torony. Jú­nius 2-án tanítási szünet lesz, s a Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumba és környékére 4— 5000 gyermeket várnak. A ta­nulók szőhetnek, fonhatnak, bábokat készíthetnek, sőt az MHSZ felajánlotta, hogy a hőlégballonokon felszállhat­nak a résztvevők a levegőbe is. A KISZ városi elnökségi zászlót ajándékoz a helyi út­törőelnökségnek. Az utóbbi pedig emlékplakettet adomá­nyoz azoknak az úttörőveze­tőknek, akik a megalakulás óta tagjai a szövetségnek. A gyerekek pedig jubileumi matricát kapnak. Mozgó parkolás Szűrők kívül a belvároson Közeledik az idegenforgal­mi szezon, pontosabban a nyakunkon van, de még min­dig nem dőlt el, hogy lesz vagy sem fizető parkolórend­szer Szentendrén. Az biztos, hogy indokolt lenne a bevezetése, mert a tanács cs.ak igen közvetett és mérsékelt bevételekhez jut a turizmusból. A téma szerepelt már vég­rehajtó bizottsági ülésen, a testület elfogadta, de a me­gyei tanács illetékes osztá­lyának képviselője, élve jog­körével, nem járult hozzá az elképzelés életbe léptetésé­hez. Most nem térüink ki az egyébként igen ésszerű fize­tési parkolási rendszer is­mertetésére, mert az nyilván változni fog. Szeretnénk azon­ban felvetni egy érdekes le­hetőséget. Mi lennne akkor, ha nem a belváros egyes utcáiban építenék ki a személygépko­csi-megállókat, hanem a te­lepülés egyes pontjaitól eleve nem engednék beljebb a jár­műveket. Pontosabban be le­hetne hajtani, de fizetés el­lenében. Ehhez máris készein vannak a parkolóink. Például a HÉV-állomásnál, a Rózsa­kertnél, a Sport étteremnél, a Dunakanyar körút mentén, a PEFÉM szolgáltatóházával szemben, a rendőrségnél, a Teátrum étteremnél. Ezen pontokon belülre csak egyes utcákon át lehetne behajtani, ott az illető kapna egy kár­tyát, s ha befejezné a láto­gatását a belvárosban, kifelé menet valamelyik kapunál fi­zetne. Attól függően, hogy mennyi időt töltött a belvá­rosban. A Szentendrén élők kedvezményt élveznének, a belvárosban lakók felmentést kapnának a díjfizetés alól. Valahogy úgy képzeljük el a dolgot, ahogyan a külföldi autópályákon zajlik. Véleményünk szerint nem is túlságosan nagy forgalmi át­szervezéssel, öt-hat ügyelő­pont kiaaiakításával megold­ható lenne a rugalmas, de megbízható belvárosi parko­lóterület kialakítása. Meggyő­ződésünk, hogy kevesebbe kerülne, mint a hagyományos rendszer. S kevés a helyünk is. Így viszont nem alakulná­nak ki dugók, s nagyon so­kan a külső, ingyenes parko­lókban maradnának. Az oldalt összpálhijtitta: Vicsofka MiháFy Fotó: Erdős! Ágnes gozik. Maga sem tudja eldön­teni, hogy a tanítás, a kuta­tás, a koncert, vagy a hang­szerépítés álil-e közelebb a szí­véhez. Ez utóbbira bizonyíték az is, hogy szépen berendezett otthona egyik szobájában áll a félig kész, saját készítésű orgonája. Zavarba jön, amikor azt kérdezzük, hogy melyik tulajdonságát tartja erény­nek. — Bogarászó természetem­mel függ össze, hogy a muzsi­kában is a részletek érdekel­nek, így egy-egy kor zenéjét élethűen tudom megszólaltat­ni. Kétezer esztendősre tehető az orgona története. A stafé­tabotot a művészek egymás­nak adogatták egyre maga­sabbra emelve a muzsika és a hangszerkészítés színvona­lát. Zászkaliczky Tamás a múltat kutatja, a jelennek ját­szik, s a jövőnek épít hang­szert. — De az igazi mégiscsak az, ha itthon léphetek közönség elé —1 vallja. Zászkaliczky Tamás adott már hangversenyt a Zeneaka­démián, a Mátyás-templom­ban, s mire e sorok megje­lennek, fúl lesz a Kálvin téri templomban való szereplésen, aztán a régi zenei napok kö­vetkeznek, majd pedig Szeged és Sopron. Térjünk most vissza a sok­oldalúsághoz 1 A fiatal mű­vész elsősorban a régi billen­tyűs zenével foglalkozik. Azt tartja, hogy nem elég muzsi­kálni, mert a korabeli stílus hűséges megszólaltatásához ar­ra is szükség van, hogy elmé­letileg és történetileg beássa magát a régi korba. Legnagyobb szeméyes síikerének azt tartja, hogy az ő gondozásában je­lennek meg Bach összes or­gonaművei. Két kötet már a i boltokban van, további három még nyomdában, a többin dől-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom