Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám
Csemegéket csomagolnak ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1986. MÁRCIUS 25., KEDD Az idén körülbelül 320 tonna desszertet, rágógumit, kakaóport és más idényjellegű csemegét csomagolnak a gombai Fáy András Tsz édesipari üzemében. Tóth Elekné, Lomén Pálné és Stadler Józsefné desszertet dobozol. (Hancsovszki János felvétele) Levelesládánkból Jó volna máskor is látni A népművészet tárházából merítettek Március 15-én délután igazi enyhe tavaszi időben idősek és fiatalok, családtagok és ismerősök gyülekeztek a Felszabadulás Klubkönyvtárban Vasadon. A helyi általános iskola tanulói mutatkoztak be műsorral a község lakosságának. Melyik szülő, melyik nagymama ne lett volna kíváncsi gyermeke, unokája csengő énekhangjára, az izgalomtól kipirult arcú pajtásokra? A Nemzeti dal refrénje a nézőtérről is visszhangzott, majd a könyvbarát szakkör „Tücsök és a hangyák” című előadása aratott sikert. De már sorakoztak is a színpadon a vers- és prózamondók: Lusztigh Ibolya, Kovács Krisztina nyolcadikos, Vin- cze András hatodikos, Bajor Orsolya negyedikes, Szabó Katalin, Keszeg Andrea harmadikos, s végül a legkisebbek: Kellner Zoltán, Zólyomi Ilona és Kucsák Ágnes másodikos pajtások. A jelenetek szereplőit itt hosszú lenne felsorolni, de helytálltak a világot jelentő deszkákon „A béka, az egér és a kolbász” című mesejáték negyedikes előadói is. S hogy a humor se hiányozzék, arról a nyolcadikos és hatodikos fiúk gondoskodtak. A hetedikes lányok népdalcsokra után az ötödik osztály néptáncbemutatója for- rósította a hangulatot. Piros szoknyájuknál és szalagjaiknál csak arcuk volt ragyogóbb. A szünet után az iskola színjátszó szakköre Exupery „A kis herceg” című regényének feldolgozását adta elő. A produkció premierje már korábban a téesz zárszámadásán volt. A szép, hangos beszéd, a tisztán csengő gyermekhang, a nagy gonddal készült jelmezek, a lelkesedés s az ünnepi hangulat megtette hatását. Gyermek és felnőtt boldogan indult haza, az egyik, mert megmutathatta magát, örömet szerezhetett, a másik, mert örülhetett. Csak a gyermek—szülő—tanár által közösen végzett jnunka járhat ilyen felszabadító érzéssel. Jó volna hagyománnyá tenni. Kaldenekkcrné Sipos Mária tanár fyturáüs program Gyomron kedden 17 órától autóvezetői tanfolyam. Az uttörőházban 15-től a bábszakkör foglalkozása. Maglódon a művelődési házban filmvetítés 16.30-tól és 18.30-tól: Kisapák és nagyapák. Menüén 17-től teremfutball és KRESZ-tanfolyam, 18-tól klubfoglalkozás. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: A kék lagúna. Vecsésen 10-től helytörténeti kiállítás, 17-től ifjúsági bélyeg- gyűjtők összejövetele. 18-tól művészi torna és német nyelvtanfolyam. ismerés arcok a tablókon Amiről a tépett zászló mesélne Szerdán még megtekinthető Eseményekben gazdag a ve- csési József Attila Művelődési Ház ez évi programja. A község újratelepítésének 200. évfordulója a visszapillantás id "szerűségét egy helytörténeti kiállítás keretében is igazolja, mely szerint azt az ünnepélyes megnyitón Szlahó József tanár, a honismereti kör vezetője is hangsúlyozta, csupán töredéke a kör gyűjtőmunkája nyomán felkutatott emlékeknek. Éppen ezért különböző kategóriában tárják a község lakossága, s az érdeklődők elé. Az a gazdag gyűjteményanyag, mely az Ének, zene, sport címszavak alatt a paravánokon, s a tárlóasztalokon elhelyezést nyert, a teljesség igénye nélkül volt csupán lehetséges. Honismeret A művelődési ház nagyterme is kicsinek bizonyult ez alkalommal, hiszen a bőség zavarával küszködni ez esetben nem csupán a honismereti kör hozzáállását jelzi, de biztos ígéret a várhatóan decemberben avatandó helytörténeti múzeum értékes anyagához. Vitrinekben és díszasztalokon már láthatta a nagyközönség az ének, zene relikviáit, okleveleket, serlegeket, most újként a nagy múltú, 1911-es munkásdalkör tépett zászlaját állították középpontba, mely a nagy idők jeleit, patináját is magán viseli. Ezúttal 73 év távlatából tiszteleghetünk az alapítók emlékének és az 1911-es gondolat legfőbb megteremtője: Liskó János kiállított olajportréján barátságos, bizakodó tekintettel néz vissza ránk Liskó János, a dohánygyári szervezett munkás, aki az üldöztetést is vállalta, s rejtette a Népszava lapjának védelmébe csomagolm ií 200 éves V E C S É S Vecses 200 eves gött. Ma is nyomon követhető dokumentációt tár elő az ökölvívás. 1926-tól 85-ig sorakoztatja fel az eseményekkel is tarkított képeket. Érdekes ve- csési kép egy edzőmérkőzésről: Papp László éppen „betart” Kállai Antalnak. Ott van az ifjúság sportja. A község négy iskolájának sok szép eredménye. A maguk és iskoláik dicsőségét gyarapítva szerepelnek az asztaliteniszezők is. Emlékkönyv va a zászlót, amelyet a házkutatásnál mégis megtaláltak ... De szerencsére a zászlót átmentette a sok-sok áldozat. A dalkör tablóiról a látogatóra visszapillant sok, a község kulturális és közéletében jeles ember arca. Akik rég elköszöntek kedves dalostársaiktól, s köztük ma élők portréja. Generációk egymást követő sora: Tabló, ahol Liskó János a korán meghalt alapító már nincs, de ott a mai Liskó Lajos, a szervezett munkás, a nyomdász. Papp „betart” A sportéletet i's oly Széles skálán bemutató kiállítás még hatalmas meglevő dokumentációt nélkülöz, ám így is valamennyi sportág része a nagyszerű tárlatnak. A „leg-leg”- nek hitt sport, a labdarúgás ezúttal egyformán osztozik valamennyi, Vecsésen valaha is működött sportágban. Ám a legfolyamatosabb mégis, már 75 éves múlttal a háta mögött a labdarúgás. 1921-től, szinte évente örökítették meg a VSC mezét viselő tizenegyet. A kézilabdasport múltját is dokumentálják a fotók. Ebben a sportban a nők sem maradnak el a teremtés koronái möAblakok a világra, művészetre A szakma apáról leányra szállt Nem tagadom, a meglepetésem óriási volt. Nem tudom megmondani, hogy miért, de tény, hogy egy idős, magányos „bácsira” számítottam. Meg is találtam Ecseren a Vasút utcában a házat, rajta a jellegtelen és dísztelen táblával. amely szerényen hirdette, hogy ott üveges lakik és dolgozik. Csodálkoztam, mert nem erre számítottam, nem ezt kerestem. Már majdnem hazafelé indultam, amikor pillantásom véletlenül a ház utcai frontján az ablakokra esett. A gyönyörű, ólomkeretes. díszes ablak meggyőzött arról, hogy mégis jó helyen jáfok. nmx iüK! Kopogtatás... És egy feltűnően szép fiatalasszony nyitja ki a díszmű-üvegablak- kal ékesített ajtót, s bevezet egy olyan kiváló ízléssel berendezett otthonba, amely — mint később kiderült — tökéletes tükre a két különleges ember egyéniségének. Mintha egy mesekastélyba léptem volna be... Alig valamivel érkezésem után jön haza a férj, kifejezetten jóvágású fiatalember — abban a környezetben nem is tudtam volna elképzelni átlagos külsővel, átlagos képességekkel —, Únódi Béla. A feleség Tatár Dóra néven mutatkozott be, mert hogy annak külön története van. — Ügy is mondhatnám, hogy a Tatár ebben a szakmában márkanév, hiszen az édesapám üvegcsiszoló volt, nagybátyja még ma is, pedig nyolcvanéves, díszmű-üve- gező, nagyapám gravírozó, dédapám üvegfestő volt. A férjem családjában nem voltak üvegesek, de édesapja díszítőfestőként dolgozik ma is — mondja a feleség, s közbeveti. hogv ő ecseri születésű, de férjével a fővárosban a képzőművészeti szakközép- iskolában egy osztályban tanultak. jó iskola volt akkor. Innen azonban már a férj meséli tovább hivatásuk, szakmájuk történetét. Az Országos Szakipari Vállalatnál kezdtem dolgozni a szakmában egy díszmű-üve- gező részlegnél. A feleségemet sajnos nem vették föl. mert akkoriban, jó évtizeddel ezelőtt, ő volt az egyetlen nő e szakmában, s azt tipikusan férfifoglalkozásnak tartották, így a feleségem a Földmérő és Talajvizsgáló Intézetnél lett műszaki rajzoló, s csak egy év múlva vették föl a szakipari vállalathoz, mert sok volt a munka, kellett a szakember. Mostanság is például az Országház üvegablakait újítjuk föl. Idehaza pedig másodállásban kisiparos- kodom, s hamarosan a feleségem is csatlakozik hozzám. eiís De dolgoztunk már ketten Szegeden a Hungarhotels számára, ezt megelőzően az első önálló munkánk évekkel ezelőtt Jászkarajenön volt, ahol egy templomnak készítettünk háromméteres ólomüveg ablakot az oda illő vallási jelenetekkel. Persze, amíg idáig eljutottunk, nemcsak az iskolában, hanem a vállalatnál is még sokat tanultunk olyan mesterektől, mint Hin ez Gyula, Balti Gerzson Pál és Csik István, akik a Képzőművészeti Főiskola tanárai, és a díszmű-üvegező részleghez jártak terveiket megvalósítani. A vállalat dolgozói közül pedig Horváth Istvántól tanultunk nagyon sokat a kivitelezés során — meséli a férj. majd az üvegfestésre tereltem a szót, látva a lakásban több káprázatosán szép, színes munkájukat. Erről elmondták, hogy inkább csak hobbiként foglalkoznak az üvegfestéssel, hiszen a festék beszerzése legalább olyan nehéz dolog, mint mondjuk a francia — anyagában színezett — antik üvegé. Európában legközelebb csak Franciaországban gyártanak jó minőségű antik üveget, amit azonban csak állami vállalatok rendelhetnek meg. Ök kizárólag hazai alapanyagból dolgoznak, de az eddigi munkáik bizonyítják, hogy nagyon szép díszmű- üvegablakot tudnak abból is csinálni. Aztán elmagyarázták. hogv az ólomkeretes ablakok elkészítéséhez huszonnégy munkafolyamatra van szükség, de hogy idő mennyi kell egy-egv ablak befejezéséhez, arról nem szívesen mondtak konkrétumot, hiszen a díszmű-üvegezés végül is művészi alkotás is egyben, s az ilyesmit nem lehet siettetni. rbi» Persze azt is elismerték házigazdáim, hogy nem olcsó mulatság, de az ecseri emberek szeretik a szépet, megbecsülik a két mester munkáját, s egyben saját otthonukat is. amit a katedrálüvea-abla- kokkal szebbé is akarnak tenni. Persze azt sem lényegtelen tudni, hogy mostanság megint van pénzük az ecse- rieknek az ilyen szép és értékes munka megfizetésére... Aszódi László Antal A túramotorsport is hagyományosan, a természetbarátok kedvelt utazási formája. Elismerő okleveleknek ők sincsenek szűkében. Sorolni is sok volna, ki, kik mit adtak ehhez a kiállításhoz. De a község ének-, zene-, sportkultúrájának ez a ' páratlan dokumentálása a megrendező honismereti kör munkáját dicsérőn jeleskedik a 200 éves Ve- csés ünnepi sorozatban. Ezt nyugtázzák az emlékkönyvi bejegyzésekben is. Fekete Gizella Porzsák Huszonnyolc állandó dolgozója van a Papírárukészítő Ipari Szövetkezet gyömrői üzemének, akik a Tulipán utcai telephelyen megfelelő körülmények között végzik napi munkájukat. Ezenkívül a 35 bedolgozó is hozzájárult az üzem terveinek teljesítéséhez. Legnagyobb megrendelőjük a PIÉRT, amelynek különféle méretű borítékokat, tasakokat gyártanak nagy tételben. Az első negyedévben például nem kevesebb, mint kétmillió darab különböző borítékot és félmillió tasakot ragasztottak, állítottak össze az ügyes kezű lányok, asszonyok. Képünkön Bonácz Lászlóné az úgynevezett porzsákot ragasztja. (Hancsovszki János felvétele.) Sülysáp! foclfiesfa Az éllovas kínos fiaskója Labdarúgás, megyei II. osztály, A csoport: Sülysáp— Nagykáta 3-1 (0-0), Szentmár- tonkáta, 250 néző, vezette: Toldi (igen jól). A nagykátai pálya talajának kímélése miatt a mérkőzést Szentmártonkátán játszották le. Kár, hogy erről a vendégek csak útközben értesülte!: ... A hullámos, dimbes-dombos talajú pályán az első játékrészben kiegyensúlyozott küzdelem folyt. A nézőtéren a szurkolók egymás között azt találgatták, vajon melyik csapat szerzi meg a győzelmet. A nagykátaiak váltig állították, hogy őszi ismétlés lesz, tehát ismét ők győznek N is. a Fehér — Cseri, Turcsik, Mo- tolai, Tóth K. — Csaba. Békési, Ecseri — Fedeles, Béres, Merczel felállásban játszó Sülysáp az utolsó 20 percben mutatott parádés teljesítménnyel megérdemelten szerezte meg az igen értékes két pontot. A 70. percben Fedeles 25 méteres szabadrúgás-gólja adta meg az alaphangot, majd öt perccel később Merczei növelte az előnyt. Tíz perccel a befejezés előtt Schmikl szépített, de a lefújás utolsó pillanatában Fedeles újabb szép találata a kegyelemdöféssel is felért. Jó iramú, élvezetes, izgalmas mérkőzésen a vendégek megérdemelten győztek. A csapatból Fehér. Fedeles, Motolai, Turcsik és Tóth K. játéka emelkedett ki, de a többiek is dicséretet érdemelnek. A győzelem értéket növeli, hogy a sülysápi játékosok zcn.e szombaton s pályára lépett Százhalombattán, a Magyar Ifjúság Kupa '86 merkő- zéssorozaton. Ott is helytálltak. hiszen csoportgyőztesként bejutottak a megyei döntőbe. Ifi: Nagykáta—Sülysáp 0-0. Cs. J. Kakucs—Pilis 2-1 (1-0), Kakucs. 300 néző, vezette: Szarka (kiválóan). Már a 4. percben óriási helyzet maradt kihasználatlanul, a hazaiak kapuja előtt Hegedűs S. ügyetlenkedett. A 21. percben a kakucsi Konkoly szép találattal juttatta előnyhöz együttesét. Szünet után a 70. percben Miklósoi kigyenlítette ugyan a hátrányt de hat perc múlva Konko.y ismét a hálába lőtt, s ezzel Kialakult a végeredmény. A Filis mélyen formája alatt játszott, támadásai nélkülöztek minden elképzelést. A helyiek győzelme teljesen megérdemelt a kiábrándítóan játszó éllovas pilisiek ellen. Ifi: Pilis—Kakucs 5-3. G. F. Monor—Újlengyel 3-1 (2-0), Monor, 400 néző, vezette: Kollár. Kiegyenlített első húsz perc után Kocsis S. parádés góljával 1-0-ás vezetést szerzett a hazai csapat. Tíz perc múlva Ohát J. 18 méterről a léc alá bombázott, 2-0. Feltámadtak a vendégek, kiegyenlítetté vált a küzdelem, de a félidő végéig az eredmény már nem változott. A második félidő 55 percében Gáspár Gy. a kapuból kiinduló vendégportás fölött okosan a hálóba emelt, 3-0. Több kihagyott hazai gólhelyzet után a vendég újlengyeliek ritkán látható góllal szépítettek, 45 méterről találtak a kapujába visszafutó Fényes kapus felett a hálóba, 3-1. összegezve: a játék képe alapján megérdemelt győzelmet arattak a monoriak. Jó: Szűcs. Bokros P., Kocsis S. (a mezőny legjobbja). Gáspár Gy. Ifi: Monor—Újlengyel 4-0. F. J. A Bugyi—Üllő és a Perbál —Vecsés találkozók eredményeiről lapzártáig nem kaptunk jelentést. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, ■ akik szeretett férjem, dr. öhídi János végső búcsúztatásán megjelentek, részvétnyilvá- nftásukkal fájdalmamat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló felesége. ISSN mS—2651 (Monori Hírlap)
